Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

1985. július 5. • PETŐFI NÉPE • 5 SOLT, SZALKSZENTMÁRTON, TASS, DUNAEGYHÁZA Nyár a Duna mentén Közművelődés és turizmus fi-ház római kori lapidáriuma (kőtára), a solti öregpincék együt­tese pedig páratlan népi-építé­szeti emlék. A helyibelieknek és a vendé­geknek a környék művelődési házai és múzeumai is szervez­nek nyári szabadtéri előadásokat. Népszerűek a szalkszentmártoni „Múzeumkerti hangversenyek", amelyeknek előadóit a ma­gyar vokális zene legrangosabb képviselői közül válogatják. Du- navecáén, a főtéren „Nyáresti muzsika” címmel több kamara- együttes. katonazenekar, vala­mint nyári színház mutatkozik be az idén is. Lovasiskola és kishajó Az említetteken túl számos más program szervezésére is mód van. Neves szakemberek irányí­tásával lovasiskola működik a solti öreghegy lábánál, a helyi Szikra Termelőszövetkezet ma­jorjában. A Duna, a mellékágak, valamint a területen levő bővizű csatornák a horgászoknak jó zsikmányszerzési lehetőséget ígérnek. „ ~ És még vailami: a dunavecsei, valamint a szalkszentmártoni hajóállomásokról kishajó-, illet­ve kompjáratok indulnak napon­ta Dunaújvárosba, ahonnét — a város történelmi és ipari neve­zetességeinek megtekintése után — átszállással, újabb útra indul­hatunk, mégpedig hajóval Budai­pestre, Esztergomba, Visegrádra és Szdnitenidrére.. vagy a soroksá­ri Duma-ágon Tassra, Jtáckevére, Dómsedre. Farkas P. József határon kívül is jól ismert üdü­lőterület, a tassi Kis-Duna és a kiskunsági öntözőcsatorna leága­zásának környéke. Népszerű a strandja, tiszta és csendes vizé­vel sok fürdeni vágyót csalogat ide. A dunai szabadstrandok a het­venes évek végén kezdtek ismét látogatottá válni. Ma talán leg­inkább a dunaegyházit lehet ajánlani a vendégeknek,- amely a solti szigetnél a Kis-Duna-ágon nagyszerű környezetben fekszik. Az ide érkezőket — a Kiskunsá­gi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság Dunaértéri Kirendeltsége parképítő buzgalmának köszön­hetően — fölszerelt, kiépített par­ti pihenőhely fogadja: szalonna- sütő, esőbeálló, sok-sok pad és asztal. Múzeumok, hangversenyek Az említett települések közül három is neyes irodalmi emlék­hely. Szalkszentmártonit és Du- navecsét Petőfi Sándor neve, és irodalomtörténeti jelentőségű emlékhelyei teszik ismertté a li- teratúra barátai előtt. Apoßtagon született Nagy Lajos Kossuth- díjas prózaíró. Mindhárom he­lyen emlékmúzeum várja az iro­dalmár „zarándokokat”. Termé­szetesen a géniuszok helyi vonat­kozású emlékein kívül a kör­nyék történelmével kapcsolato­san is gazdag anyag szolgálja az ismeretszerzést. Kiemelkedő je­lentőségű a szalkszentmártoni és a dunaegyházi (szlovák) múzeum néprajzi és ipartörténeti kiállítá­sa. valamint a dunavecsei Pető­Fürödni (is) lehet! A második világháború előtt ez a dunai partszakasz országos hírű üdülő- és idegenforgalmi központ volt. 'A folyami személy- hajózásnak köszönhetően olcsó, úgynevezett „filléres” járatok hozták a kirándulókat — legin­kább — Budapestről, de nem volt ' ritka a győri, esztergomi, vagy szentendrei vendég sem. A foi.vam ugyanis itt kiszélesedik, sodrásé lassul: sitrandoláshoz, ví­zi sporthoz igeit alkalmas. A part mentén sporttelepek, parkok, csónakházak és vendéglők épül­tek. Híres volt a vecsei és a solti halászlé is. A háború szerencsére itt ijem Tombolt, bár stratégiailag fontos átkelőhely volt a terület északi részén. A romlást a folyamsea- bályozási munkák okozták. Az árvizek — 1944-ben és 1956-ban — arra kényszerítették a ható­• A Duna-táj madár­távlatból. Érdemes körülnézni a vidéken. (Molnár Miklós felvétele) Ságokat, hogy végig a part men­tén erős, megbízható gátat húz­zanak, és a Duna medrét is sza­bályozni kellett. Dunavecsén pél­dául a partvédő kőhányások vagy „sarkantyúk” miatt új strandot kellett kijelölni. A nagy energiát fölemésztő munkák hatására több sziget is eltűnt, mert part felőli ágát aLiseaposítottáik. A vecsei Petőfi-fa is ekkor sérült meg végzetesen. Persze, nemcsak a romlásról mesél az emlékezet. A hatvanas évek elején kezdett kiépülni, be­népesülni a ma már a megye­• Szabadtéri múzeum: agrártörténeti emlékek Szalkszentmárton ha­tárában. (Tóth Sándor felvétele) Ha Bács-Kiskun megyei üdülésről esik szó, mindenekelőtt Szelid, Soltvadkert, Tős- erdő, vagy Kunfehértó jut eszünkbe. Pedig e hagyományosan népszerű pihenő- és ki­rándulóhelyek mellett számos más területe van megyénknek, ahová érdemes ellátogatni. Annál is inkább, mivel egyre több panaszt hallani: a jónevű vízparti turistaközpontok — különösen szezonban — zsúfoltak, drá­gák. Az ötvenegyes főútvonal mentén füzér­ként sorakozó — Solttól északra fekvő — települések nyári ajánlata évről évre színe­sebb, tartalmasabb. MIRŐL SZERETNÉNK HALLANI ? Vizsgálat^ a megyeszékhelyen áció — közélet Arra törekszünk, hogy politikánkban megfelelő szerepel kapjon a közvélemény. Csak akkor számíthatunk megfon­tolt állásfoglalások, vélekedések kialakulására, 'ha a lakosság ismeri az adott ügyekkel kapcsolatos tényeket, összefüggé­seket. Hiányos tájékoztatás miatt olykor helyes, körültekin­tő döntéseket is ellenérzéssel fogadnak az érdekeltek, mert nem ismerik eléggé a körülményeket. Sokkal többet tenné­nek jó néhány hasznos kezdeményezésért,- ha pontosan ér­tenék azok céljait, előnyeit. Már megkezdődött A kecskeméti városi pártbizott­ság ezért határozta el tavaly no­vemberben, hogy informálódik a megyeszékhelyen élők tájékozott­ságáról, a tájékoztatás eszközei- - ről, tartalmáról, hatásáról. Dr. Szegfű Andrást, A Tömegkom­munikációs Kutatóintézet mun­katársát kérték föl egy olyan munkacsoport szervezésére és irányítására, amelynek közremű­ködése révén elkészülhet az In­formáció, művelődés, közélet Kecskeméten című, <a helyi irá­nyító testületek, intézmények munkáját segítő tanulmány. A városi pártbizottság és a vá- . rosi tanács támogatásával né­hány hete megkezdődött a köz­életi és kulturális információ áramlását vizsgáló kutatás. Gaz­dasági jellegű hírekkel, értesü­lésekkel csak akkor foglalkoz­nak, ha azok közéleti jellegűek. Természetesen — mint ezt a mun­kaprogram is tartalmazza — vizsgálják a helyi közlési in­frastruktúra (telefon, távíró, le­vélforgalom) állapotát, amely nyilvánvalóan a gazdasági infor­máció-áramlást is befolyásolja, Közületek, egyének A kutatás jelenlegi szakaszá­ban elsősorban az intézmények, szervezetek, valamint az ezek­kel kapcsolatba kerülők szem­pontjait, tapasztalatait tanulmá­nyozzák. Ezúton is kérik az érde­kelt, a kijelölt intézményeket: se­gítsék a munkacsoportot. Az előzmények, a korábban megha­tározott célok megismerése szük­ségessé teszi régebbi dokumen­tumok, munkatervek, jelentések tanulmányozását. Csak akkor ér­heti el. célját ez a vizsgálat, ha a közüíetek és az egyének őszin­tén* reálisan | ismertetik ez irányú tapasztalataikat, . javaslataikat. Természetesen a válaszokat, a feltárt adatokat hivatali titokként kezeli a munkacsoport. A köz­hasznú tanulságokat, következ­tetéseket a munka végén hozzák nyilvánosságra.. Ügy tervezik: decemberre ké­szülnek el a két fő kutatási te­rület elemző feldolgozásával. A lehetőség szerinti pontossággal meghatározzák az intézmények, a lakossági szervezetek, egyletek, a családok és az egyének kommu-. nikációs — a befogadót és a köz­lőt egyaránt érdeklő, összekötő — szükségletét. Állást foglalnak abban a kérdésben is, hogy ele- gendők-e a helyi társadalmi kom­munikációs eszközök. ,,Partneri kapcsolatok” ■ A szocialista demokrácia fej­lesztését is szolgálják a közkap­csolatok megismerését segítő vizs­gálódások. Korábban — éppen hazánk egyenlőtlen politikai, gaz­dasági, társadalmi fejlődése miatt *az alá- és fölérendeltségi kap­csolatok jellemezték a lakosság és számos hatóság, intézmény, szervezet munkáját. Mind gyak­rabban— de még mindig nem elégszer —* tapasztalható, hogy partneri kapcsolat kialakítására törekszenek a hatóságok, a válla­latok az ügyfelékkel. Nyilvánva­ló, hogy á tájékoztatáspolitikát elemző kutatás a közkapcsolatok minél alaposabb föltárására is vállalkozik. Heltai Nándor M H HORVÁTH Wm dezsű m TfóéM KLINIKAI FÖLTÁMADÁS Ismét nyitva az alkotóház kapuja Üjra vendégeket fogad a dunavecsei nagyközségi tanács művészpanziója. Az elmúlt évben megnyílt alkot óh ázban idáig is 'már több művész töltött el emlékezetes napokat, s most folytatódik a munka. A vendégek meglátogatják a sajátos karakterű lösz- buckás, ligetes ártéri tájakat, megismerkednek a folyam partján épült települések lakóinak életével, munkájával és természetesen a múzeumok, gyűjte­mények, műemlékek megtekintése sem marad ki a programból. A vendéglátók „szolgáltatásaiért” a •művészek a vecsei Dunatáji Galériának egy-egy, a kéthetes vendégség idején festett művet adomá­nyoznak, majd kiállításon is bemutatják alkotásai­kat a művészetpártoló közönségnek, mintegy elme­sélve: mit tettek maradandóvá a látottakból. Legutóbb két ismert tájképfestő, Bozsó János és Seres János „lakott” a Duna-parti nagyközségben két hétig. A „termés” (összesen) 50 festmény. Vá­szonra, farostlemezre kerültek a solti öreghegy hangulatos pincéi, a dunaegyházi ártéri erdők, a vecsei utcácskák és jellegzetes épületek. F. P. J. ® Seres János: Ordas tanya. (Malinák Árpád rep­rodukciója.) VÍZ II Hétfő déltől pénteken " 1 •* • két óráig maradtam ezen az osztályon, de az egész nem tett ki talán egy napot se, ha visszagondolok rá. A vizit itt is elért, arra jól emlékszem. Meg­esett, hogy egyedül jött a pro­fesszor úr, de legtöbbször hár­masban. Rajtam kívül is volt még néhány betege itt, őket is ellen­őrizte. Mellettem egy öregasz- szony feküdt, Debrecenből hoz­ták, és oda is vitték vissza. Ko- •pasz volt, tehát operálták, de fönt az emeleten egyszer se lát­tam. Ott volt Sándor bácsi is, a kőművesmester. Aki egy plety­kára valót ki tudott volna csi­karni belőle, megérdemelte vol­na a Kossuth-díjat. És mintha még valaki lett volna a sarokban. Egy hosszú asztal is volt közé­pen, mellette valósággal nyüzsög­tek á nővérek. Arra is emlékszem, fölsőbb biz­tatásra egyikük megborotvált a harmadik napon, igen gyatra pengével. Aztán ott voltak az asztal túlsó oldalán a másfajta betegek. Két katonafrizurás fér­fi például, meg / egy halványbőrű hölgy. A nőt autóbaleset érte, de azt nem tudom, mije törött, vagy nyomódott össze. A férfiak­ról se tudtanf. senkivel beszélni, csak gondolom, a börtönbuli ál­dozatai voltak. Egy koma, aki­nek csak két éve volt már hátra a hétből, magagyártotta késsel összeszurkált állítólag hét alkal­mazottat a bútorgyár udvaron, aztán szöget nyelt, öt megmen­tették az orvosok, hogy legyen kit halálra ítélni elsőfokon, de az áldozatok közül,1 ha ők voltak egyáltalán, ketten még meghal­tak. öt magát is ott operálták meg a klinikán, kiszedték gyom­rából a szeget, kettesével-hárma- sával váltották körülötte a bör­tönőrök egymást. Róla beszélt an­nak idején az egész műintézet. Állítólag azért vittek föl eny- nyire késve a szobámba, mert tartottak tőle, hogy nem hagy­nak pihenni a látogatók. Elkép­zelhetetlen helyekről is érdek­lődtek telefonon, felét se tudtam később se megjegyezni. Nincs mese, be kell osztanunk valaho­gyan, különben nem férnek egy­mástól. Az lesz a legjobb, ha a rokonságból nem jön más, csak a feleségem és a gyerekek, ami­kor ráérnek, 'a többiek csak ak­kor, ha elkerülhetetlen. Ahogy 'most visszafelé nézek, egyetlen kellemetlen látogatóra sem emlékszem. Délelőtt legha­marabb a Németh Bandi jött, mindig leült, és valami fontos dol­got mindig megbeszéltünk. (Sze­génynek eltörött a bordája. Fu­tott most is, hiszen gyerekkora óta mindig sportolt, sötét volt már, belelépett egy gödörbe, ne­kiesett egy vascsőnek. A fejét még el tudta rántani úgy, hogy megdobta magát az utolsó pilla­natban, de a bordájával neki­ment.) Este pedig a feleségem jött be mindig. Tejet föltétlenül Kozott, vagy más itókát, mert itt annyira száraz volt a levegő, ki­szikkadt az ember. Aztán be-be*- toppant a Feri egy-egy kaviár­ral, egy idő után jöttek a kollé­gáim is. Ágnes jött- először most is a Miklóssal,-meginf~~éíjött a két Pista, a Laci és egyszer a Kiss Sanyi is betoppant d megyeházá­ról. Feri bácsit $s Gyula bácsit se felejtem ki! Jött a Tanács Pis­ta is, de nem maradhatott soká­ig, hamar szorította tovább a következő látogató. Kétszer fel­jött az alattunk levő emeletről a Mocsár Gabi is, később aztán én jártam le hozzá a Karády Laci bácsival. Újságolta egyszer a La­ci bácsi, hogy osztálytársak vol­tak a Gáborral. Mondom neki, ha szerencséd lesz, találkozhatsz ve­le. Emlegette nemrégen, hogy a közeli napokban befekszik ő is a klinikárá. Igen erős érszűkülete van, másként nem tudnak segí­teni rajta, csak ha kicserélik benne az ereket a szív vonalától lefelé. Most már tudom, hogy jól megkínozták szegényt. Ital sem­mi, cigaretta semmi, aki látta a sebét, azt mondta, fölszántották a hasát egészen az ágyékáig, be­lefektették a műeret, és ágyék tájékán kétfelé ágaztatták, hogy a két lába is friss vért kaphas­son. Ahogy közeledett a műtét napja, úgy nőtt az ijedtsége. Egyetlen napig volt csak az in­tenzív osztályon, másnap már az ágyában találtuk. Egy ember­nagyságú palack és valamilyen élesztőgép állt az ágya mellett. Az. orrában cső volt, talán a kosztot is azon keresztül kapta. Rajtam a nagyon régi ^módszert gyakorolták, egyszerűen meglum- báltak. Már az intenzív osztá­lyon elkezdték, és fönt is folytat­ták. Állítólag még mindig ez a leghatásosabb módszer a zavaros agyvíz tisztítására. Álltam is a próbát minden alkalommal, hagy­tam, hogy beleszúrják a jó nagy tűt a gerincem aljába, amíg egy-' szer csődöt nem mondott a leg­jobb szándék is. A reggeli órák­ban jött az adjunktus derékon szúrni. Először fektetve próbál­kozott, aztán széken görnyedve. Legalább I nyolcszor-tizszer biz­tosan szúJrt, de semmi eredményt nem ért el. A legjobb segítők jöt­tek beljebb1 görbíteni a dereka­mat, hiába. Most, utólag mond­va, vigyázva rá, hogy el ne kia­báljam, ez volt a szerencsém, mert ezzel abba is maradt. -Csak egyetlenegyszer szúrtak utána a derekamba. Sugárzó injekciót kaptam, és három napon át, ösz- szesen háromszor kellett fölmen­nem az izotóposokhoz. Így vizs­gálták, hogy megindult-e a nedv­keringés az agykamrák között. (Folytatjuk.) payor Géza, a Kelet-ázsiai 1 Múzeum osztályvezetője, a Budapesti Műszaki Egyetemen filozófiát és marximust tanít. A Kína Múzeumban beszélgettünk, ahol éppen egy tudományos mun­kán dolgozik. A kínai írásjelről kérdezem. — írásjegy! — mondja hatá­rozottan. — Más a jel és más a jegy. — Igen, de van villamos- és buszjegy is. Az a sok ákom-bá- kom mitől jegy? — Ákombákom? Maga téved. Ez a laikus joga. De mit mond a szakember? — Eredetileg a képírásból fej­lődött ki. Csaknem 3000 ' évvel ezelőtt ebből jött létre a foga­lomjelölő írás. A legrégibb lelete­ket állati eredetű jóslócsontokban találták meg. Milyen fesz a ter­més? Hová megy a király? Per­sze ma már nem ezeket a jegye­ket használják, de ez a fejlődés természetes velejárója. Az eredeti képformájú jegye­ket az akkori Kínában több,'Száz módon használták. Kang' Hszi császár a XVII. század végén el­Ta és hszia rendelte az egységes kínai írás­jegyszótár elkészítését. A mai na­pig ez a legfontosabb alapmű. Eleinte jobbról balra írtak, meg felülről lefelé — a tekercsek miatt így volt egyszerűbb. Ma balról ír­nak. Meg jobbról balra, és néha felülről lefelé. De ez még egy­szerű. Íme a gondokra néhány adat. — Én sajnos csak 5—6000 írás­jegyet ismerek. Ezért sok szak- irodalmat el sem tudok olvasni. Hat évig éltem Kínában, ennyit, sikerült megtanulnom. Az alap- műveltséghez elég 2—3000 írás­jegy ismerete. A 15 éve meghalt világhírű kínai polihisztor, Kuo Mo-Zsb állítólag hetvenezernél is többet tudott. — Egyáltalán hány írásjegy van? — Fogalmam sincs. De, ha meg­mondja hány sző, fogalom léte­zik, akkor majd tudok válaszol­ni. Az írásjegy nem olyan: itt a könyv, benne van minden, ta­nuld meg. A pekingi azt mondja: zsen. A sanghaji: nyin. Mindkettő embert jelent. Az írásjegy azon­ban azonos, hiszen a fogalom ad­ja az írásjegy tartalmát. Ráadá­sul ez nem ábécé. Például: ta — nagy, hszia — kicsi. Együtt: nagyság. Az iskolákban azonban már tanítják az ábécét, az euró­pai neveket már így írják. Per­sze nagyon sok idő kell, hogy si­kerüljön az áttérés. — Hogyan ejtik a latin betű­ket? — Itt az újság — mutatja a Zsenmin Zsipaót. Olvasom a la­tin betűkkel írt újságcímet: Ren- min Ribao. — Ezt hogy találták ki? — Így döntöttek. Maga a „zs”- re Zsét mond. ök is mondják, de r-nek írják. Végül is nem mind­egy? — Ha valaki kedvet érez a kínai írásjegyek megtanulásához, mit tanácsol? — Vigyázzon az egészségére, mert erre sok idő kell. V. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents