Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
/ ' ■ ü VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. ’ 155. szám Áf3! 1,80 Ft 1985. július 4. csütörtök A BARÁTSÁG JEGYÉBEN Finn küldöttség kecskeméti látogatása Lázár György fogadta az egyiptomi külügyminisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap délelőtt a Parlamentben fogadta Ahmed Eszmat Abdel-Megidet, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter vendégeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet "néhány időszerű kérdéséről, és áttekintették a magyar—egyiptomi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ugyancsak délelőtt, az Országiházban fogadta az .egyiptomi vendéget. A találkozókon jelen volt Várkonyi" Péter, valamint Simonyi Ernő, hazánk kairói és Abdul Moneim Atik, az EAK budapesti nagykövete. Befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka 1 Körkép a diákszállókról (3-0,da,) Keresik a piacokat (4 0,da,) Beszélgetés a KISZÖV megyei elnökével A nagyari Petőfi-emlékek nyomában (5. oldal) Moszkvában tegnap befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. A második napon is a legfőbb államhatalmi szerv két egyenjogú kamarája — a Szövetségi és Nemzetiségi Tanács — együtt ülésezett. túlmunka, ösztönzőbb érdekeltség Pótolják a lemaradást az üzemek A hétfőn kezdődött .magyar—finn .barátsági hét eseményei szinte az egész országot átfogják, mert a politikai delegáció mellett részt vesznek a rendezvényeken a testvérvárosok küldöttségei is. S jóllehet Kecskemét és a finnországi Hyvinkää (Hüvinke) között még most bontakozik a testvérvárosi kapcsolat, a barátsági hét keretében, a városi hópfronébizottság meghívására Bács-Kiskun megye székhelyére is ellátogatott Hyvinkää delegációja: Jorma Eerikäinen, a .városi tanács .hivatali vezetőihelyettese és Arto Lahtinen, a városi küldötttestület alelnöke. A finn vendégek kedden a város nevezetességeivel ismerkedtek, ellátogattak a konzervgyárba, megbeszélést folytattak a népfront helyi vezetőivel, tegnap pedig a városházán a kecskeméti tanács és a népfront tisztségviselői fogadták őket. Dr. Mező Mihály tanácselnök mutatta meg a díszes tanácstermet, •majd a városi tanács felépítéséről, tevékenységéről beszélt. Szóit Kecskemét történelméről, s a napjainkban megoldásra váró legújabb feladatokról is. Kitérít a megyeszékhely gazdaságára, kulturális, tu- . dományos életére, s természetesen a testvérvárosi kapcsolatokra is, amelyek várhatóan hamarosan tovább bővülnék. "Erre utalt Jorma Eerikäinen is, amikor hangsúlyozta, hogy a hagyományos finn—magyar barátság ápolására nagyon alkalmas a testvérvárosi együttműködés,- s erre számos példa van a két ország viszonylatában is. Ezután beszélt a fővárostól 50 kilométerre levő, 38 ezer lakosú Hyvinkää-röl, amely ipari város, egységei közül legjelentősebb a liftkészítő üzem, a textilgyár, valamint a finn államvasutak központi műhelye, de szép múltja van a kultúrának, a művészeteknek is. A megbeszélést követően a vendégek a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat munkájával ismerkedtek^ majd a Kecskemét—Szikrai Állami. Gazdaságot keresték fel. Ma a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ibe látogatnak, s találkoznak a magyar—finn kulturális egyesület kecskeméti csoportjával. V. T. A jelenlegi tervidőszak sikeres befejezése a feltétele annak, hogy az elkövetkező ' évek gazdaság- politikai célkitűzései valóra váljanak. A hideg tél az építőipar-’ ban okozott különösen nagy termeléskiesést. A Dutép felzárkózási próbálkozásairól már több ízben beszámoltunk, most a Kunép hasonló törekvéseit vettük szemügyre. A rendkívüli időjárás következményeként kétszer kényszerültek dolgozóikat rendkívüli szabadságra küldeni. Az ebből adódó termeléskiesés elérte a 20 millió forintot, s ezt még négymilliós többletköltség tetézte. Az ösz- szehívott munkásgyűléseken a dolgozók a nyári időszakra napi egy önkéntes túlórát vállaltak, s a szokásos egy kommunista műszak helyett két hétvégét töltöttek munkával. A felsorolt intézkedések eredményeképpen a félév végére a termeléskiesés ötven százalékát behozták. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának mintegy tizenötmilliós termeléskiesést okoztak az energiakorlátozások. Ez az időarányos terv 20 százaléka volt. Belső érdekeltségi rendszer alkalmazásával is sikerült a dolgozókat magasabb termelékenységre ösztönözni. Az első s félév végére az eredeti 340 millió -forintos időarányos termelési tervüket teljesíteni tudták. A SZIM kecskeméti gyára már március végére behozta lemaradását,' amelyet három, kényszerből bevezetett munkaszüneti nap okozott. Hasonló helyzetről számolhat be a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyára .is. Lemaradásuk csaik januárban volt, alig több mint egymillió forint értékben. De már a negyedévet hárommillió forintos többletteljesítéssel zárták. A felzárkózás forrása itt is a túlóra, valamint a vállalati gazdasági munkaközösségek fokozottabb foglalkoztatása volt. • A BRG kiváló, Dobi' István szocialista brigádjának is nagy szerepe van abban, hogy a gyár teljesítse idei tervét. A hideg tél a kecskeméti Mezőgép Vállalatot is érzékenyen érintette. Kiskunhalason öt, Kecskeméten négy napot szünetelt a termelés. Az ebből adódó lemaradást már nagyrészt behozták, jelenleg legfőbb gondjuk, hogy a kohászati üzemek termeléskiesése — alapanyaghiány miatt — most náluk hátráltatja a munkát. A BRG kecskeméti gyára éves árbevételi tervét az első hat hónapban várhatóan 48,6 százalékra teljesíti, ami több mint tízmillióval haladja meg a tavalyi hasonló időszakét. A fűtés és a technológia (galvanizálás) hőellátásának kimaradása itt is gondokat okozott, amit munkaidő- - átszervezéssel és túlórával hoztak be. B. F. I. A munkában — mint megírtuk — részt vettek a Szovjetunió párt és állami vezetői, köztük Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének kedden megválasztott elnöke, akinek — többek között üdvözlő — táviratban fejezte ki jókívánságait Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter, Willy Brandt, az SPD elnöke. Ugyancsak táviratban köszöntötte Andrej Gro- mikót államfővé történt megválasztása alkalmából Daniel Ortega nicaraguai elnök, Ziaul Hakk pakisztáni államfő, és Nakaszo- ne Jaszuhiro japán kormányfő is. Tegnap meghallgatták Ale- xandr Rekunkovnak, a Szovjetunió legfőbb ügyészének beszámo- ■ lóját a közrend megszilárdításáról, valamint az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelméről hozott törvények és rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos ügyészi munkáról. Az ülésszakon megerősítették azokat a rendeleteket is, amelyeket a Legfelsőbb Tanács Elnöksége hozott a legutóbbi ülésszak óta. A LEGELŐK HASZNA Növelte a szénahozamot az eső NÉHÁNY SZÓ AZ ISKOLÁRÓL... A legtöbben szakmát tanulnak Lehet, hogy könnyelmű kijelentést tesz az ember, ha azt mondja: itt az igazi nyár. A strandidőnek a vakációzó diákok örülnek a legjobban, hiszen szabad óráikban, végre élvezhetik a napsugarat, a hűs vizet. Egyberv bizonyosak vagyunk: az alábbi tudósítás témája őket most „hidegen hagyja”. Níjfegiis szót kell ejtenünk az iskoláról. . . Pontosabban .arról, hogy a középfokú intézményeikben már a beiratásokqn is túl vannak. Eldőlt, högy a szeptemberi csöngetéskor hányán ülnek az iskolapadokban, melyik diák, hol kezdheti ismereteinek gyarapítását. Krajcsovicz Mihály, a Bács- Kiskun megyei Tanács művelődési osztályának helyettes veze- (Folytatás a 2. oldalon.) Üdülőszövetkezetnek hívják, de ez is lehetne a neve: üdülőüzlet. Alig egy évtizede született az első ilyen szövetkezés, kisemberek kis pénzén. Olyanok társultak, akiknek nem jutott zárt, önálló, netán fényűző nyári lakra, s a telek, a viz- meg villanyvezeték ára közösben sokkal olcsóbb lett. Olcsóbb lett a lak is, hiszen egy- egy üdülőlakrészt főbben használnak, felváltva. fűért társtulajdonosok. Az első években nem volt elegáns dolog egy üdülőszövetkezeti tagsággal dicsekedni, hiszen a bármikor használható, bárki elől elzárható, saját telken saját üdülő — nyilván rangosabb dolog. Csakhogy fordult a kocka. Az üdülőszövetkezet látványos rangját pótolta a nem látványos, de egyre növekvő ■— haszon. A pénz. Megnőtt idegenforgalmunk ugyanis egyre több olcsóbb, de közművesített, modern szállást kívánt. Szükség lett az üdülő- szövetkezetekre is. Hiszen ezeket addio sem csak nyáron használták, akkor a ,tulajdonosok csupán töredékének jutott volna hely nyáridőben. Ezért inkább télen is „felkapottf helyen, gyógyfürdők közelében építették fel szinte valamennyit. Ami a lényeg: a magánüdülök többségével- szemben az üdülőszövetkezetek minden lakása téliesített is, egész évben használható. A gyógyüdülő-idegenforgalom így kapcsolódhatott be. Ezekben qz épületekben egy-egy lakrész általában kilenc tag hozzájárulásából épül fel. A tagok a beruházáshoz adott pénz fejében évente az alapszabályban meghatározott (általában kétszer kéthetes) üdülőhasználati' jogot nyernek. Ennek megfelelően az üdülő befogadóképességének negyede felett a szövetkezet igazgatósága rendelkezik. De azzal a kötelezettséggel, hogy az idegenforgalmi hasznosításból származó bevétel lehetőleg fedezze az egész éves mű-1 ködés, fenntartás költségeit.. A■ lakosság, a szövetkezeti tagság érdeklődése az ilyen üdülőszövetkezetek iránt rendkívül megélénkült, hiszen viszonylag kevés pénzért jut rendszeres üdülési joghoz. Több üdülési jog is vásárolható, majd hasznosítható, tehát a tagsági viszony anyagi befektetés£ jövedelemszerzésre is alkalmas. # A 11 ezer szarvas- marhát számláló háztáji állomány zöme az év nagyobbik részében a réteken, árokpartokon ét. N épgazdaságilag kedvező, hogy mindenféle állami támogatás nélkül, közös vállalkozással, az idegenforgalom céljára is felhasználható, magas használati értékű, egységes berendezésű, szálloda- jellegű üdülök épülnek. Az üzlet tehát megindult. Először is az üdülőrész fenntartása a tulajdonosnak szinte fillérekbe kerül. A szervezéshez társ is adódott; a SZÖ- VOSZ ' keretében működő COOPTOURIST utazási iroda. Az üdülésből üzlet lett, a lakrészből könnyen eladható, „mozgatható" tőke, s ez a pénz az ország javára is kdmato- zik. Hiszen nemzeti jövedelmünk harmadik legnagyobb forrását, az idegenforgalmat táplálja. Életképes, fontos gazdaságpolitikai tényező lett az- üdülőszövetkezeti hálózat. Nemcsak megbecsülésre, hanem további fejlesztésre is alkalmas. F. D. Köztudott, hogy az a legolcsóbb takarmány, ami a réteken, legelőkön megterem, vagyis a széna. Bács-Kiskun megye alig több mint 146 ezer hektáros rétjein, legelőin él az 53 ezer 200-at'kitevő szarvasmarha-állományból 11, ezer húsmarba-, a tejelő állomány 31 százaléka — hétezer tehén, és a háztájiban hasznot hozó 17 ezer szarvasmarha. Szinte csak a legelőkről szerzi ejeségét a 206 ezer anyát számláló megyei juhállomány is. A szarvasmarhánál maradva, érdemes megfontolás tárgyává tenni azt a külföldi gyakorlatot, miszerint az év túlnyorhó részében csak a legnagyobb hozamú, hatezer-nyolcezer liter tejet adó állomány marad áz istállókban, s él a drága takarmányon. Nem mindegy tehát, hogy a rétek, legelők hozama milyen. Az idei tavasz és nyárelő kedvezett a fűfélék növekedésének. Az átlagosnál jobban fizetett, a néhol már másodszor jé vágható lucerna, de a gyepekről is jó termést takaríthattak be. Nem volt ritka az első vágáskor a hektáronkénti ■5 tonnás hozayn sem. Sok üzemben panaszkodtak, hogy az időközönkénti eső miatt csak töbl szőri rendsodrózás után tudtf beszállítani a szénát. Erről 5< szól a régi mondás: A „rende gazda az esőnek nem örül. Takarmányozási szakembe-« szerint a rendet ért eső ugyj csökkenti a széna beltarialmi e tékét, ennél a kárnál azonban ji val többet használ a követke: növedék, xDr. Molnár Mihály, a Kecsk *méti Állattenyésztő Vállalat iga gatója kérdésünkre elmondi hogy a megye legelői megfele és olcsó takarmánnyal láthatni el az egész' kérődző állatán mányt. Sok helyütt azonban rét- és legelő-ágazatot nem b csülik kellőképpen. A városföldi Dózsa, a kisku félegyházi Lenin, a bácsalnu Petőfi, az orgoványi Sallai T: Valamint az Izsáki és a Kisku halasi Állami Gazdaság példá azonban bizonyítja, érdemes go dot fordítani ennek az olcsó tömegtakarmánynak az előál tására, mert ez az egyetlen hetőség a költségek csökkentés re. így a nemzetközi húspiac a jövőben is állni tudjuk a ki! vást. Cx p f
