Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

\ 2 • PETŐFI NÉPE • 1985. július 31. X Megkezdődött a jubileumi találkozó VIT (Folytatás az 1. oldalról.) azonban elfelejteni, hogy ezen a földrészen áll egymással szemben a két legerősebb katonai-politi­kai szövetség, békeidőben példát­lan erejű hadseregek állnak szemben egymással, s szünet nél­kül halmozódnak az újabb fegy­verek. Senki sem számított arra, hogy a Helsinki Záróokmány aláírása egyben új európai aranykor kez­detét jelenti. Az akkoriban el­ért eredményekből azonban igen sok kiállta az idő próbáját. A 70- es évekbeli enyhülés nem tisza­virág életű jelenség volt a vi­lágpolitikában — állapította meg Sevardnadze —, hanem értékes tapasztalat, amely megerősítette azt a meggyőződést, hogy az ál­lamközi kapcsolatok természetes állapota a konstruktív párbeszéd és a kölcsönösen előnyös együtt­működés. A Szovjetunió — mondotta a külügyminiszter —, a nukleáris fegyverek megjelenésétől kezd­ve következetesen síkra szállt azok betiltása mellett. Fontos lé­pésnek tekintette ebben az irány­ban a légköri, világűrbeli és víz alatti nukleáris, kísérletek betil­tását. Ennek a tilalomnak azon­ban általánosnak kell lennie. A kérdés átfogó megoldásához az összes nukleáris kísérletek mora­tóriumára volna szükség. A Szov­jetunió több ízben javasolta a nukleáris fegyverekkel rendelke­ző országoknak, hogy állapodja­nak meg egy ilyen moratórium­ban, de ezekre a javaslataikra nem kapott kedvező választ. Űjabb merész lépést tett ebben az irányban a Szovjetunió azzal az elhatározásával, hogy augusztus 6-tól egyoldalúan felfüggeszt mindennemű nukleáris robban­tást. A ]Mibail Gorbacsov által hét­főn -bejelentett moratóriumról Sevardnadze megjegyezte: A szovjet ajánlat 1986. január 1-ig szól ugyan, de ezen a a határ­időn túl is érvényben marad, ha az Egyesült Államok a maga ré­széről szintén tartózkodik a nuk­leáris robbantások végrehajtásá­tól. Még mindig a záróokmány megvalósulás áffák útjában álló akadályokról szólva', á’ ’szovjet külügyminiszter részletesen ki­tért az amerikai elsőcsapásmérő nukleáris eszközök európai tele­pítésének kérdésére, s a NATO más katonai lépéseire. A népek nagy várakozásokat fűznek a nukleáris ás a kozmikus fegyverekről szóló szovjet—ame­rikai megbeszélésekhez — álla­pította meg a külügyminiszter —, ám ezekben a kérdésekben nem mutatkozik tényleges haladás. Szovjet részről több ízben kifeje­zésre juttatták a készséget a ha­dászati, illetve a közepes hatótá­volságú rakéták számának lénye­ges csökkentésére, csak a kölcsö­nösség hiányzott ••áhhoz, hogy ez a szándék realizálódjék. A bécsi tárgyalásokon az amerikai fél szüntelenül számokat követel a szocialista országoktól. Azok ren­delkezésre is bocsátják a szüksé­ges adatokat, de a másik félnek az sem tetszik. így aztán világos, hogy nem számokon múlik a do­• Sevardnadze és Dobrinyin Helsinkiben. lo|, hanem a partnerekből hi­ányzik a készség a megállapo­dásra. A Szovjetunió más orszá­gokhoz hasonlóan úgy véli, hogy Stockholmban is gyorsabban le­hetne haladni. Ehhez megvannak az előfeltételek^ de ideje lenne hozzáfogni nagyszabású, egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- erősítő intézkedésekről szóló megállapodások kidolgozásához. A szocialista országok ebben a témában is alaposan mérlegelt javaslatokat terjesztettek elő, de a sikerhez a konferencia más résztvevőinek konstruktív hoz­zájárulása is •elengedhetetlen. Eduard Sevardnadze a kétol­dalú kapcsolatok határain mesz- sze- túlmutató eseményként jel­lemezte Mihail Gorbacsov szov­jet pártfőtitkárnak Mitterrand francia államfővel és Reagan amerikai elnökkel tervezett ta­lálkozóit. A szovjet vezetés ab­ból indul ki — mondotta —, hogy a találkozók eredményeként csökkennie kell a jelenlegi ve­szélyes feszültségnek,' s kedvező fordulatnak kell bekövetkezni az európai és a világhelyzetben. A Szovjetunió — hangoztatta a külügyminiszter — a becsüle­tes, egyenjogú megállapodások híve, ám csalódás vár azokra, akik azt hiszik, hogy az erő pozí­ciójából tárgyalhatnak vele. Minden olyan kísérlet, amely a jélehlégí katonai egyensúly meg­bontását vagy egyoldalú előnyök szerzését célozza, hatékony el­lenállásba fog ütközni a Szov­jetunió részéről.' Másfelől a szov-í jet politika célja nem a konfron­táció, s az európai ^fejlődésnek sem szabad a konfrontáció irá­nyában haladnia. Ebben -a szél­iemben kell felkészülni már most a Helsinkit követő bécsi konfe­renciára, amely a szovjet külügy­miniszter szerint akkor lehet ered­ményes, ha a résztvevőknek si­kerül felülemelkedniük nézetel­téréseiken, ha mindannyian part­nereknek tekintik egymást a szé­les körű nemzetközi együttmű­ködés kialakítását célzó erőfeszí­tésekben. Nehezményezte a szovjet kül­ügyminiszter, hogy távolról sem teljes erővel folyik a’ kontinensen a kereskedelmi, gazdasági, az ipari és a tudományos-műszaki együttműködés, noha a szocialis­ta országok, mint a KGST és az NAPI KOMMENTÁR Előremutató gesztus Világszerte nagy figyelmet kel­tett az a hétfőn Moszkvában nyil­vánosságra hozott intézkedés, amely szerint a Szovjetunió jö­vő keddtől beszüntet minden­fajta atomfegyver-kísérletet. A lépés célja az egyre fenyegetőbb katonai vetélkedés mérséklé­se, az atomfegyver-kísérletek ál­talános és teljes betiltásának elősegítése — derül iki Mihail Gorbacsov nyilatkozatából. Az SZKP KB főtitkára egyben hason­ló döntésre szólította fel a világ többi nukleáris hatalmát is, rd- mutatva, hogy az összes atom­fegyver-kísérlet beszüntetése messzemenően hozzájárulna A világbéke megszilárdításához, a katonai erőegyensúly fenntar­tásához. Az időpont kiválasztása nem vé­letlen: augusztus 6-án van a Hiro­sima elleni amerikai atomtáma­dás évfordulója. A tragikus mementóhoz kötött politikai kez­deményezés tehát a legutóbbi vi­lágégésre is visszautal. Gorba­csov nyilatkozata, túlmegy azo­kon ,o szerződéseken, amelyeket eddig e tárgykörben megkötöt­tek, I kitűnő lehetőséget- kínál a fegyverkezési hajsza ütemének legalább némi csökkentésére. A hangsúly itt a lehetőség szón van. Az ugyanis a szakértők, diplo­maták előtt is világos, hogy d moszkvai kezdeményezés nem csupán katonai szempontból je­lentős. Sokkal fontosabb lenne e lépés elfogadásának és viszonzá­sának politikai szimbóluma. Ez ugyanis arra mutatna, hogy — EGK kapcsolatainak felvételére vonatkozó javaslatok tanúsítják, készek új csatornákat megnyit­ni ezen a téren. Sevardnadze foglalkozott a „harmadik kosár” problémáival is, megállapítva, hogy a Szovjet­unió meggyőződéses híve a hu­manitárius problémák megoldá­sának, érdekelt a kulturális és oktatási kapcsolatok kiszélesíté­sében, de úgy véli, hogy a kap­csolatoknak és cseréknek az em­beri személyiség kiteljesedését, a népek közötti megértést és ba­rátságot kell szolgálniuk. Az államok közötti humanitá­rius együttműködés csak szuve­renitásuk és jogszabályaik teljes és maradéktalan tiszteletben tar­tása, a belügyeikbe való be nem avatkozás alapján képzelhető el. Az e területeken való együttmű­ködéshez ugyanolyan szükség van az enyhülésre, mint a leve­gőre, szükség van a bizalom ma­gas fokára, amely tartós bizton­ságra épül — állapította meg Se­vardnadze. Beszédének befejezéseként a szovjet külügyminiszter arról szólt, hogy a Szovjetuniónak nagyszabású tervei megvalósí­tásához tartós békére van szűk- , sége Európában és az egész vilá­gon. Ugyanezt igénylik más or­szágok népei is saját kormánya­iktól. Épp ezért mondható, hogy «, Európa alapvető érdekei követe­lik meg a továbbhaladást azon az úton, amelyen az irányt Hel­sinki jelölte meg. Leopold Gratz osztrák külügy­miniszter szerint, aki a keddi plenáris ülés következő felszóla­lója volt, a helsinki záróokmány ösztönzést és támogatást jelentett az elmúlt tíz évben az osztrák jó- szamszédsági törekvéseknek. George Shultz beszéde George Shulltz amerikai kül­ügyminiszter a helsinki jubileu­mi találkozó első „munkaülésén” elhangzott beszédében a finn fő­városban uralkodó általános hangulattól valamelyest eltérő szkeptikusadé hangnemben be­szólt Európa helyzetéről. Kije­lentette, hogy az európai konti­nens a történelem folyamán még sosem volt olyan megosztott, .mint napjainkban, s hogy nem­zedékének tagjai „nem' is re­ménykedhetnek” a megosztott­ság • eltűnésében, a versengő ha­talmak közötti nézeteltérések pedig „végső soron kibékíthetet- lenek". Beszédének végén a fen­tiekkel alig összeegyeztethető mó­don Shultz rámutatott: hisz ab­ban, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak van lehe­tősége a megegyezésre. Az Egyesült Államok külügy­minisztere, aki az utóbbi. időben a_külpolitikáját „puhánynak” íté­lő amerikai szélsőjobboldali erők heves nyomása alá került, a re­publikánus „kemény vonalhoz”' való hűségét igyekezett igazolni, arra helyezte a hangsúlyt, hogy az európai biztonság az egyes emberek érvényesülésétől, vagy­is az emberi jogok amerikai fel­fogás szerinti érvényesülésétől függ. Shultz eli.smerte*a „lassú hala­dás” lehetőségét, s azt, hágj», a záróokmány „nem egyszerűen a célok és elvek • kifejezése, hanem gyakorlati lépések programja is volt”. Értékelése szerint az el­telt 10 év „a korlátozott,haladás” időszaka volt, ;-,a legfontosabb ígéretek azonban beváltatlanok maradtak”. Shultz, „legfontosabb ígéretek” címén az emberi jogok megsértéséért próbálta felelős­ségre vonni a Szovjetuniót és Csehszlovákiát, s beszédének jó harmadrészét’ a nyugati saj­tóból vett szovjetellenes „eset- tanulmányok” ismertetésének szentelte. Szerinte ugyanis „ezek nélkül nem beszélhetünk helsinki folyamatról”. A kontinens biztonságát köz­vetlenül érintő kérdésekkel Shultz igen felületesen és röviden fog­lalkozott. Közvetlenül 'Helsinkibe érkezé­se után közölte: az Egyesült Ál­lamok nem szándékszik követni a szovjet példát és rfejn hajlandó leállítani nukleáris kísérleti prog­ramját. A szovjet moratórium-indít­ványt a Fimlandia-palotában el- -beszédében Shultz nem ■ .is említetté. Ehelyett összekap­csolta a biztonsági kérdések meg-; oldásait „az .emigráció fejlesztésé­vel’.’. „emberi jogi aktivistáknak” nevezett, valójában államellenes bűncselekményekkel vádolt szov­jet állampolgárok szabadon bo­csátásának követelésével. ' Az amerikai fél — mondotta befejezésülj Shultz — „kész élni az alkalommal”, hogy a novem­beri szovjet—amerikai csúcstalál­kozón „türelmes és komoly mun­ka kezdődjék” a két nagyhatalom közötti problémák megoldására. Az amerikai külügyminiszter, mint ismeretes, ma több órás .meg­beszélést tart Seyardnadze szovjet külügyminiszterrel. í’AV.v.w.W.w.vXwM Adósságkonferencia a kölcsönös jó szándék érvénye­sülése esetén — erőre Ikaphat a nagyhatalmak oly sokáig feszült viszonyában egyelőre ellent­mondásosan, nyomokban \ érzé­kelhetően megkezdődött javu­lás. Ugyanezt, a szovjet—ameri­kai .kapcsolatok normalizálódá­sát remélik az optimistább meg­figyelők a nagy érdeklődéssel várt novemberi, genfi Gorba­csov—Reagan találkozótól is. Kérdéses persze, mennyire in­dokolt a derűlátás. A moszkvai kezdeményezést ugyanis' rend­kívül gyorsan követte a kiábrán­dító elutasítás. Shultz ameiiikai külügyminiszter —, aki kollégái­val "együtt a Helsinki záróokmány aláírásának évfordulós ünnepsé­gein a finn fővárosban tartózko­dik, sietett bejelenteni: országa nem fogadja el a szovjet morató­riumjavaslatot. Időközben , kü­lönböző fenntartások hangzot­tak el Washingtonból is, jelezve, hogy az amerikai 'adminisztráció jelenleg kevéssé tűnik hájlandó- nak a pozitív reagálásra. Pedig a helsinki találkozó, az enyhü­lés tíz évvel ezelőtti fénykorára való visszaemlékezés ritka jó al­kalmat kínálna a kedvezőbb nem­zetközi légkör (kialakításához: A szovjet javaslat január else­jéig szól. Csak remélni lehet, hogy d gyors elutasítás nem je­lenti az utolsó szót Washington részéről, s a szovjet .gesztus más,, ércfekelt országokban is*követők- re talál. Bz. G. HAVANNA Latin-Amerika drámai eladó­sodásának problémáiról kezdő­dik kedden este regionális ta­nácskozás a kubai fővárosban. A kötetlen mapdrendű, a vélemé­nyek kölcsönös megismeréséit szolgáló konferenciára több mint haitszáz küldöttet várnak a tér­ség országaiból. A találkozót Fidel Castro ku­bai államfő kezdeményezte. Személyes meghívót küldött kü­lönböző pártállálsú állami, politi­kai és szakszervezeti vezetők­Csillagháborús szerződések Szolidaritási rendezvények MOSZKVA \ , A hétfői szolidaritási napot kö­vetően kedden különösen ’ élénk volt az antiimperialisfca szolida­ritási központ munkája. — .Csak itt, Moszkvában kap­tam képet \ arról, milyen erős a Világ fiatalságának szolidaritá­sa Nicaraguával — mondotta egy diák az NSZK-ból. A Német Sző- , vetségi Köztársaságból érkezett fiatalok egyébként rendkívül aktívak voltak a Nicaraguával vállalt szolidaritás jegyében megtartott nagygyűlésen is. Moszkva másik egyetemén, a Lomonoszov egyetemen rendez­ték be a nemzetközi diákközpon- - tpt. Ez a VIT legnagyobb és leg­élénkebb 'központja. A tematikus központokra jellemző tanács­kozótermek, kerékasztalok .mel­lett saját kulturális és sportköz­pontja is van az .egyetemnek. 'A legfontosabbak azonban ter­mészetesen ,a politikai vitáik, ren­dezvények. A 40 nagyszabású Ilyen rendezvény között a küldöt­tek különösen fontosnak és ér-v dekesnek tartják azt a konfereh- ciát, amelynek témája, hogyan vehetnek részt az egyetemi hall­gatók és a diákszervezetek a bé­kéért, a .nemzeti felszabadításért, a függetlenségért, a demokrá­ciáért, a társadalmi haladásért, a reformok és társadalmi átalaku­lások megvalósításáért vívott antiimperialista küzdelemben, «illetve miként védhetik meg sa­ját érdekeiket. Nagy érdeklődésre tart számot "az egyetemisták a-békéért, á vi­lágméretű együttműködésért,, az atomiháború megakadályozásáért, a társadalmi és gazdasági fejlő­désért elnevezésű nemzetközi fórum./ A moszkvai \ nemzetközi keres­kedelmi központban is kicseré­lődtek a programtáblák. A bé­kéért és leszerelésért vívott harc tematikus központjában a fiata­lok kedden már megkezdték an­nak a moratóriumjavaslafnak a megvitatását; amelyet hétfőm lett Mihail Gorbacsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának ' főtitkára, jobb felszólaló __indítvány ózta, sárol- (ezt- a javaslatot: Az antifasiszta tematikus ’íooz- pontban a fasizmus és a neofa­s izmus különböző jelenlegi megnyilvánulásaival foglalkoz­tak. A résztvévők nagy figyelem­mel kíséíték többek között a chi­lei és a dél-afrikai küldöttek fel­szólalását. Angela Davis sajtóértekezlete Nagy siker volt a magyar gála Moszkvában nek, neves, közgazdászoknak, közéleti személyiségeknek. A meghívottak között egyházi ve­zetők is vannak. A 360 milliárd dolláros latin­am erikái adósságokról nemrégi­ben Havannában tanácskoztak a •térség szakszervezeteinek kül­döttei. Elemző vitájuk során ar­ra keresték a választ, hogy mi­ként 'akadályozható meg. a ,dol­gozók életszínvonalának további romlása, es milyen 'eszközökkel küzdhető le az adósságok felhad-t mozódiásia miatti válság. Zsúfolásig teltek a széksorok kedden este a Sztanyiszlavszkij- ról és Nyemirovics-Dancsemkó- ról elnevezett moszkvai zenés színház nézőterén. A több nem­zeti küldöttség képviselőiből egybegyűlt közönség felfokozott érdeklődéssel várta a magyar nemzeti gálaest kezdetét. A XII. VIT-en részt vevő ma­gyar nemzeti delegáció kulturá­lis csoportja — a Koltad Gábor rendezte műsor első részében. — Kodály Zoltán és Bartók Béla alkotói útját műtatta be. Az elő­adóművészek, az énekesek és az együttesek a bartóki „csak tiisz- ta forrásból” gondolatot felidéz­ve az ősi népzenei anyagoktól a magyar zeneművészet két kiemel­kedő egyéniségének, népdalfel­dolgozásain át a- mai, hangvételű folklór világába vezették el pro­dukcióikkal a hallgatókat. A gálaest elején a mai Ma­gyarország, elsősorban Budapest arculatát, legszebb műemlékéit, neve'zétésségpit, kulturális éle­tének egy-egy mozaikját felvil­lantó^ a színpad hátterébe vetí­tett képsorokat láthatott a közön­ség.' Majd" az ősi tiszta magyar folklór — népdalok; parasztzene, eredeti népi táncok — bsmutatá-' WASHINGTON Az amerikai ipari nagyvállala­tok megkötötték első szerződésü­ket a Pentagonnal a világűrbe te­lepíthető úgynevezett hdpergyors ágyú előállítására. Mindez arról -tanúskodik, hogy az Egyesült Ál­lamokban a hadiipari ; vállalatok •egyrp tevékenyebben kapcsolód­nak be a kozmikus fegyverkezési programba. Az üzletben az amerikai Ford Aerospace, a Boeing Aerospace és a General 'Dynamics vesz részt, Az összesen 52,85 millió dollárt érő megrendelésnek megfelelően 1987. októberéig kelj a vállalatok­nak bemutaitniuk az első -terveket. His Forró helyzetek a tűzoltóságon A nemzetközi ifjúsági béke- mozgalom egységének jelen­tőségére mutatott rá .kedden Moszkvában Angela Davis.- A Szovjetunióban is nagy ’tisztelet­nek örvendő amerikai békehar­cos ,a XIl. Világifjúsági és Diák- találkozó díszvendégéként tar­tózkodik a szovjet fővárosban. Sajtóértekezlétén Angela Da­vis szólt arról, hogy az Egyesült Államok polgárainak többsége békét akar, ám sokukat félreve­zették a „szovjet katonai • fenye­getésből” szóló koholmányok-« kai. Az amerikai békemozgalom egyik legfontosabb feladata ezért az, hogy megismertesse a valósá­got a Szovjetunióról, a szovjet külpolitika békés céljairól, s rá- kényszerítsék a kormányzatot, hogy kedvező választ adjon a szovjet kezdeményezésekre. A VIT-en részt. vevő "amerikai fiatalok hazatértük után elmond­ják tapasztalataikat a Szovjet­unióról, az’ifjúság nemzetközi se| regszemléjén szerzett benyomá­saikról. Angela Davis ugyanak­kor hozzátette azt is: az Egye­sült] Államokban továbbra is ko­moly v erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy aktívab­bá tegyék, a fiatalok .küzdelmét a békéért. Szűrös Mátyás a Szovjetunióba utazott Sfcűrös Mátyás,' az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. kedden a Szovjetunióba uta­zott, hogy — díszvendégként í— részt vegyen a XII. Világifjúsági és’ Diáktalálkozón. Búcsúztatására .a .Ferihegyi ! rejjrülBíéren rnegjélefit' ’'^^íikita pardsijev, á Szovjetunió ma- gyar’órszági n agyköv etseg ének nácsosa. sával • folytatódott a produkció. Hegedűs D. Géza és Szerémi Zol­tán tolmácsolásában Bartók- és | Kodály-idézetek hangzottak el. A továbbiakban a népzenei in­díttatású, elektronikus hangsze- relésű folk-rock műfaj repre­zentánsaként a Kormonán együt­test hallhatta a közönség. Á bar­tóki és a kodáiyi életmű modern feldolgozásának lehetőségeiből pedig a Szintézis együttes .. pro­dukciója alapján kaptak ízelítőt a színházban ülők. Különösen nagy sikert aratott az egyik leg­népszerűbb hazai rock-együttes, Var.ga Miklós zenekara, Bartók műveinek rockzenei megszó­laltatásával, s viharos taps­sal jutalmazta a* közönség Szöré­nyi Levente—BrÖdy János Kő­műves Kelemen című rock-balla­dájának legjellegzetesebb rész­letét Hegedűs D. Géza, Szerénái Zoltán, a Kormorán együttes és a tánckar előadásában. A gálaest második — A nap szerettei című — felvonásában a Győri balett társulata tartott nagysikerű előadást. Cári Orff „Carmina búrána” című művé­nek tíz tételébe komponált tánc­játék koreográfiáját Markó Iván készítette. Lövöldözés az Arany Templomban Lövöldözés robbant ki kedden szikh szélsőségesek és mérsékel­tek között a szikhek szent helyén az amritszári. Arany Templom­ban. Az épületegyüttesben az ösz- szetűzés időpontjában épp az Aka­id Dal szikh pánt vezetői tekintet­ték át az j új-delhi központi kor­mánnyal nemrég megkötött, a pandzsábi válság megoldását cél­zó egyezményt. A megállapodásit ellenző szikh :<i tüntetők, tüzet nyitottak a tanács­kozási részvevőire. Áz Akaii Dal vezetőjének. Harcsand Szingh Longovalnak a testőrei viszonoz- i ták a tüzet. A PTI indiai hírügy­nökség jelentése szerint az ösz- szetűzéstoen rtöíbb mint tízen meg­sebesültek. de Lomgoval sértetlen s: maradt. A rendőrség hatvannál ' több személyt leitar,tóztatott | szikhek szélsőséges csoportjához tartozó aktivisták közül. MŰIÉ tÉM (Folytatás az 1. oldalról.) Pihenésre, de még szusszanásra is alig van idejűik. a tűzoltóknak. Megfeszített küzdelmet .folytatnak azért, hogy megmentsék értékein­ket. Biztosat. még nem itudúnk minden tűzesetről, de azt sejtjük, hogy az emberi gondatlanság, fi­gyelmetlenség, most is főszerepet játszott a kialakulásukban. Az fpj múlt ö,t nap krónikája is ezt iga­zolja hiszen mindégyikre' jutott olyan tűzkár, amelyet eldobott égő cigaretta okozott, 26-án Ti- szakécske—1Tiszabögön a helybeli tsz egy hektárnyi lábon állő árpá­ja égett le, 27-én ■ Bugacan egy hektár avar. valamint fenyő, és akjicerdő vált hamuvá. Ugyanerre a sorsra jutott 10 hektárnyi fás bokros terület. Szintén 27-én a lajosmizsei Béke Tsz rozstábláiát gyújtotta fel egy cigaretta. 29-én hétfőn Tompán az 53. számú fő­úton egy elhanyagolt műszak; ál­lapotú kamion — fékberendezé sének súrlódása miatt — gyulladt ki. A kár'csaknem 100 ezer forint Ugyancsak hétfőn a kiskunfél­egyházi Lenin Tsz 40 hektáros ga- bonatarlóján 40 ezer forintos kárt ökozott- egy eldobott cigarettavég • Az esetek önmagukért beszél nek. A hőség semmiképpen nen lehet indok arra, hogy pillanatnyi kihagyás miatt pusztulni hagyiu! kemény munkával megteremtett értekeinket ®. B.

Next

/
Thumbnails
Contents