Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. július 30. GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS, PIACKUTATÁS, MINTABOLT Az önállóságot is tanulni kell • A mintabolt forgalma a vártnál sokkal nagyobb. Képünkön: az egyik kiskunhalasi házépítő hulladékanyagból készült falburkolót vá. sárol. EGY TONNA PAPÍR = 17 ÉLŐ FA További erőfeszítések szükségesek a hulladékok hasznosításáért Az építésügyi és városfejlesztési miniszter' tavaly december 31-i határidővel megszüntette az Épületasztalosipari és Faipari Vállalatot. Az öt gyárból négy önálló vállalat alakult 1985. január 1-én, köztük a kiskunhalasi is. ► Az új helyzetben a feladatok is változtak. Király István igazgatótól kapok tájékoztatást: a vállalat fa ajtótokokat, ablakokat gyárt. Az év első felében, csaknem 107 ezret, készített, nagy irántuk a kereslet. Hasznosítják a hulladékot is. falburkoló léceket készítenek belőle, a forgácsot és a fűrészport termelőszövetkezeteknek szállítják, a gazdaságok almozás- ra használják ez utóbbi mellék- termékeket. Áprilisban mintaboltot nyitottak, a mély június 30- ig 2,5 millió forintot forgalmazott. — Az önállóságot is tanulni kell nem megy egyik napról a másikra az új vezetési módszerek alkalmazása. Jelenleg az ország 730 Tüzép-telepére szállítunk, közelebb kerültünk a piachoz, jobban megismertük a vevők igényeit. Az új termékek gyártását is a fogyasztói kérések alapján vezettük be. Példa erre a zsaluvá teres termékcsalád, amelyet magunk fejlesztettünk ki és az őszi BNV-n szeretnénk bemutatni. — tájékoztat a továbbiakban. A gyártási költségekre jobban figyelnek. Ez saját érdekük, hiszen érdekeltek benne. Azelőtt, a központ ..eltartása” mellett a Zuglói gyár veszteségét is a többi vidéki üzemnek kellett .lenyelni”. A jövőben nem hibáztathatnak másokat, lehetőség van a helyi elkéozelések megvalósítására. a jövedelmezőség nagyobb mértékű növelésére, amely egyben ösztönzi is a termelést. A mi-iéségsei eddig nem volt baj. Az Építési Minőségi Ellenőrző internt folyamatosan ellenőrzi gyártmányainkat. A vizsgálatok mpgáilanításá szerint az ajtók ablakok az eneretatakaré- krsság előírásainak megfelelnek. Idézet a Bács-Kiskun megyei Bíróság által az év elején hozott ítéletből: „Elsőrendű vádlott Bálint Lászlóné Tímár Erzsébet — aki Kiskunfélegyházán 1966. szeptember 17-én született — bűnös: egyrendbeli bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében és egyrendbeli büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntettében. A megyei bíróság ezért: Bálint Lászlónét halmazati büntetésül két évi szabadságvesztésre, miét főbüntetésre, és két évi közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli. A szabadság- vesztést a fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani. Másodrendű vádlott Tímár Jó- zsefné Kovács Anna, — aki Gáté- ron, 1937, július 23-án született — bűnös: egyrendbeli emberölés bűntettében. A megyei bíróság ezért: Tímár Józsefnét öt évi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre és öt évi közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli. A szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani.” Mi történt, hogy a kiskunfélegyházi 19 éves lány és édesanyja most börtönben ül? Szerették egymást Tímár Erzpi közepes képességű tanuló volt, de szorgalma hiányzott, így laz általános iskola elvégzése után a kecskeméti Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglőtóíiparí Szakmunkásképző Intézetben- nem tudott megfelelni a követelményeknek, s 1982-beni, az első osztályban megbukott. Javítóvizsgája sikerült, ám a másolóik osztályban bebizonyosodott: rendszeres, szorgalmas tanulás nélkül nem megy ,semmire. Több tárgyból is elégtelent kapott, kimaradt >azl iskolából, de ezt nem mondta még a targoncavezető édesapjának és a félegyházü Lenin Termelőszövetkezet konyháján dolgozó édesanyjának. Tanulás 'helyett szabadidejének nagy részét szórakozással töltötte. Még a szakiminlkásképziő másodikos tanulója volt, amikor 19TJ3 tavaszán megismerkedett a félegyházi műanyaggyárban dolgozó fiatalemberrel,, Bálint Lászlóval. Együtt járták a szórakozóhelyeket. Megszerették egymást, s’ tartós, kapcsolat alakult ki közöttük. ősszel, az Iskola kezdetekor Erzsi otthon nem jött zavarba, reggelente elindult, mintha iskolába menne. Mivel udvarlója Az udvaron és a műhelyekben feltűnő a tisztaság. Farkas Antal a pártvezetőség titkára csatlakozik hozzánk, tőle azt is megtudom, hogy a gazdasági és pártvezetőség a munkahelyi közérzet javításához tartozónak érzi a környezetvédelmet. Más a hangulat az üzemben, ha több a zöldfelület és tiszta a munkahely. Ezer facsemetét ültettek el eddig, a dolgozók fegyelmezettek, kommunista szombatokon nagytakarítást végeznek. az épületeket karbantartják. Nem véletlen, hogy már háromszor nyerték el a város legtisztább üzeme címet és mostmár véglegesen náluk madolgczott, kirakatnézéssel, üdítőz- getéssel töltötte délelőttjeit, aztán hazament. Észrevették a lógást Így teltek-múltak napjai, ám egyik nővére, Ilona „kiszúrta” lógását, és elmondta otthon az igazságot. A szülők elkeseredtek: mit csináljanak nemtörődöm lányukkal. Az anya közbenjárására november elején Erzsit fölvették a félegyházi tanács 2-es számú bölcsődéjébe segédgondozónőnek. Szorgalmasan, lelkiismeretesen foglalkozott a rábízott gyerekekkel. A fiatal lány október végén, november elején észrevette, hogy terhes, s ezt elmondta udvarlójának. Nem ment orvosihoz, s amikor Anna Mária nővére, majd édesanyja érdeklődött terhessége Telől, letagadta mondván, nincs semmi baja, csak egy kicsit hízik. Megszidták, mert terhes lett Udvarlója, Laci sem szólt szüleinek, hogy Erzsi gyereket vár, de azt elmondta, hogy szereti a lányt, s elveszi feleségül. Tavaly január közepén meg is tartották eljegyzésüket, annak renidje-mód- ja szerint. Törvénye^ kapcsolat felé haladt a dolog, ezért Erzsi január végén megmondta édesanyjának, . hogy másállapotban van. Megszidták érte, mondván, szégyenbe hozza a családot. Egyébként is csak azután esküdjetek össze, ha a Laci már letöltötte a katonaságot — mondta édesanyja. Február közepe táján dijsznót vágott az egyik nővér családja. | Mindannyian segítettek a feldolgozásban, de Erzsi idő előtt abbahagyta a munkát, mert elkezdett görcsölind a hasa Elmondta az anyjának fájdalmait, de orvoshoz nem ment el. Bejárt dolgozni a bölcsődéibe. Mivel görcsei fokozódtak, többször is beszéltek vőleigényével arról, hogy ideje 1 lenne nőgyógyászhoz fordulni, ám Erz,si ezt napról napra halogatta. Február 21-én délelőtt elkezdődtek hasfájásai, s úgy tervezte, hogy a bölcsődéből elmegy a körzeti orvosihoz, úgyis jócskán megfázott. A munkahelyéről ekkor is — mint szokás szerint — vőlegénye vitte haza motorkerékpárral. Orvos ezen a napon sem látta. Az anyja elment dolgozni. rad a megyei tanács és az SZMT által adományozott kupa. — Azt valljuk — mondja az igazgató —, ahol tisztaság, ott rend, ahol rend, ott szervezettség, ahol szervezettség, ott többlettermelés és ebből plusz nyereség származik. A faipari üzem dolgozóinak utánpótlásáról gondoskodik a most épülő tanműhely, amely 50 fiatal szakmunkás képzésére lesz alkalmas. A közérzetet tovább javítja. hogy üzemi orvosi rendelőt létesítettek, gondoskodnak a fiatalok sportolási lehetőségeiről. Kereskedő Sándor A jegyesek együtt voltak egy darabig, aztán este nyolckor Laci hazament. Erzsi megfürdött, majd lefeküdj. Anna Mária nővére — akivel általában egy szobában aliudt — ezt az éjszakát nem otthon töltötte, így a szobában. egyedül volt Erzsi. A másikban édesapja aludt, az udvari épületben pedig a nyolcvan éves nagyapa pihent. „Szüld meg itthon" Ejfél körül Erzsi felébredt, iszonyú görcsök kínozták. Bevett két Mértig tint, aztán visszaféküdt. Később megint fölkelt, s az ekkor hazaérkező édesanyjának el- pamaszolta fájdalmait Az anya lefektette lányát, vizes zsebkendőt tett a homlokára, s közben ezt mondta: „Ha szülsz, akkor szüld meg itthon, és nem hozol szégyent az egész családra, az Ancsának lesz igaza.” Ugyanis Tímár Anna Mária korábban többször mondogatta az anyjának, hogy a húga terhes. Erzsi erre nem szólt semmit, kínokkal telt el az éjszaka. Reggel ment el tőle a magzatvíz, s ezt közölte az anyjával, aki ismét azt mondta: „Szüld meg itthon a gyereket, nem lesz belőle semmi baj. Addig nem megyek él dolgozni, amíg meg nem lesz a gyerek, nem fogja megtudni senki, és nem hozol szégyent az egész családra.” Frottír köntös, tűztér A másik szobában az apa, Tímár József fölkelt, s elment dolgozni. Mit sem tudott az egész ügyről. Ketten voltak ó lakásban, s az udvari épületben az idős nagyapa. Tímárné elmagyarázta lányának, hogyan feküdjön az ágyban, s mit tegyen a szülés alatt, ami nemsokára1 megindult ... Nyöszörgést, sírást 'hallottak, világra jött a csecsemő. Tímárné megfogta a kisbabát, js úgy fél méterről leejtette a padlóra, aztán lánya frottír köntösébe csavarta, száját, orrát is betakarva. Erzsii azt sem tudta, fiút vagy lányt szült, csak ,gyermeke vállát, felső kariját látta. Viszont megtapintóttá a beburkolt testet: még mozgott. De mire Tímárné kivitte az udvaron keresztül a kamrában levő kazán tűzterébe, a kisgyermek már megfulladt. Az asszony a hulladékot meggy új tóttá unokája alatt... Csaknem öt éve hirdette meg a kormány a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítását szorgalmazó központi programot. Milyen mértékben valósult meg a VI. ötéves tervidőszak na kidolgozott elképzelés, elősegítette-e az ipar nyersanyagellátását? Erről adott tájékoztatást dr. Mátsik György, a program teljesítésében legjelentősebb szerepet játszó szervezet, a MÉH Tröszt vezér- igazgatója. — A legolcsóbb alapanyag a másodnyersanyag, ami kidobott,, már használhatatlan eszközökből, berendezésekből, közkifejezéssel: hulladékból nyerhető — mondta a vezérigazgató. — Például: egy tonna hulladékpapír újrafeldolgozása 17 élő fát ment meg. Az alumíniurnhulladék feldolgozása tizedannyi energiát kíván, mint a fém elsődleges (nyersanyagból való előállítása. A hetvenes években, nem kis részt az egymást követő energiaválságok miatt, egyre élesebben felvetődött, hogy pazarló gazdálkodást folytatunk, másokhoz képest kevés hulladékot nemesítünk másodnyersanyaggá. A kapacitások bővítésére azonban a MÉH-vállalatok egymaguk nem vállalkozhattak. Anyagiakban és szervezetileg is szükséges volt a központi támogatás, amelyet a nyersanyaghasznosításra kidolgozott kormány- program biztosított. Nézzünk egy példát! Behoznak valamelyik MÉH-telepre egy kábelt. Érték de ebben az állapotában még használhatatlan. A réz. huzal-köteget meg kell szabadítani műanyag burkától, majd tömöríteni kell. hogy minél kisebb helyet foglaljon el a szállítóeszközön. A kormányprogram legfontosabb célkitűzéseit a népgazdaság nehezebb helyzetében is teljesen Sikerült valóra váltani. Néhány Aztán visszament lányához, aki természetesen még feküdt, s azt mondta neki: „A méhlepény még megvan, menj ki az udvari WC-be és ott majd meglesz a méhlepény.” Erzsi így is tett, anyja pedig elment dolgozni. Az árnyékszéken a méhlepény egy része eltávozott a fiatal anyától, de egy simányi gzövetrész visz- srzamaradt, s vérzést okozott. Életveszélyben Erzsi A következő napon Erzsi nagy megfázásra panaszkodott, ezért vőlegénye elvitte a körzeti orvoshoz, aki megvizsgálta, s észrevette, hogy más baj is van, ezért laboratóriumi vizsgálatra küldte, £ kiírta táppénzre. Erzsi a vizsgáltat helyett néhány nap múlva ismét a körzeti rendelőt kereste fel, ahol megmondták neki, hogy megszüntetik a táppénzt, ha nem megy el laboratóriumi vizsgálatra1. Nem volt mit tennie, jelentkezett vérvételre. Itt kiderült, hagy életveszélyes állapotban valn, s mentő vitte a kórházba, ahol az állapotára való tekintettel szükségesnek tartották a nőgyógyászati vizsgálatot is. Elbbe először Erzsi nem egyezett bele, majd miután az anyját hívták segítségül a rábeszélésre, beleegyezett a vizsgálatba, amely egyértelműen kiderítette: Erzsi nemrég szült. Esküvő a fogdában Tímárné ép Erzsi feladta a leckét a nyomozó hatóságoknak. Erzsi először egyik nővérére „kente” a gyermeke megölését, le is tartóztatták érte. Aztán megsajnálta testvérét, és bevallotta anyja bűnösségét, de Tímárné úgy tett, mintha mit sem tudna az egészről. Azt mondta, hogy érthetetlen számára az egéjSiz, nem Is látta a gyermeket, akinek holttestét összeégve a rendőrség megtalálta a kazán tűzterében. 1984. június 13-án került Tímár Erzsi előzetes fogva tartásba. Három nappal később, tehát június 16-án a fogvatartott menyasszonyt felkereste vőlegénye, Bálint László. Rendőr jelenlétében az, anyakönyvvezető összeadta őket. Azóta Tímár Erzsit Bálint Lászlónénak szólítják a börtönben ... De miért került ez a házasság egy újszülött kisgyermek életébe? A huszadik században, annak is a végén? * Július elején a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a Bács-Kiskun megyei Bíróság elsőfokú ítéletét. Tárnái László pazarló megoldást időközben elvetettek. Eredetileg nagy feldolgozó központokat kívántaik létrehozni az országban. Az egyébként több megyére kiterjedő körzetekben összegyűjtött hulladékot ezek készítették volna elő továbbhasznosításra. A kevesebb pénzből azonban csak kis feldolgozó üzemekre telt. Ezeket vi- szan decentralizálva, a gyűjtőhelyek . mellé telepítették. Előnyük: kevesebbét kell szállítani a hulladékot. A mai fuvardíjszabás mellett ez sem közömbös. A MÉH eredetilleg jobbára csupán gyűjtéssel ,és eladással foglalkozó vállalat volt. Az elmúlt öt évben ipari feldolgozást elősegítő, sőt bizonyos esetekben azt végző céggé vált, miközben számottevően bővült a gyűjtő- hálózat. Így ma elmondhatjuk, hogy a program — ha némi hiányossággal is — lényegében teljesült. Mégsincs minden rend bem A fejlett ipari országokhoz képest csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Amli viszont nagyon lényeges: mindegyik lépés gazdaságos, azaz kifizetődő volt. Például Debrecenbe telepítettek egy vas- bálázót, amely térfogatának egynegyedére tömöríti az acélhulladékot. Vagyis, ugyanannyi súlyú másodnyersanyag továbbszállítására a korábbi négy vagon helyett egy is elég. Ez a bálázó egy év alatt behozta a maga — több mint ötmillió forintos — árát. A feldolgozó gépek átlagos megtérülési ideje ennél több, három-négy óv, de aligha vitatható: ez kedvező arány. A vezérigazgátó azt szorgalmazza, hagy érdemes továbbfejleszteni a MÉH működését. Rengeteg a lehetőség és a tennivaló. A gyűjtőhálózatra és a feldolgozásra egyaránt ráfér a bővítés. Miután a MÉH a múlt években összesen háromszázezer tonna hulladék feldolgozására alkalmas létesítményeket telepített szerte az országiban, jelenleg évi egymillió 'tonna másodnyersanyagot ad az iparnak. Sok ezer tonna hulladékot viszont exportálnak, jóllehet az lenne gazdaságos, ha ezt is inkább itthon hasznosítanák. Így tehát szükséges a VII. ötéves tervre egy újabb központi program kidolgozása. Ezt dr. Mátsik György egyenesen elengedA Tünkmén SZSZK 90 százalékát elfoglaló Kara-Kum sivatag a közép-ázsiai köztársaságiban a szántóterület bővítésének tartalékává vált. Csupán tavaly a meliorációs szakemberek körülbelül 20 000 hektáron végeztek talaj- javítási munkálatokat. Jóllehet, a köztársaság megalapítása óta eltelt több mint 60 év alatt Türkménia az öntözéses földművelés tekintetében a Szovjetunióban az elsők közé került, de még 12 millió hektárnyi földterület várja az éltető vizet. A régi öntözőhálózat felújítását 1925-ben kezdték meg, S közben, ezzel párhuzamosan új öntöző- rendszereket létesítettek, felópí1 ' I hetetlennek tartja. Meggyorsítaná a fejlődést, ha a szabályozást kedvezőbbé tennék. Ehhez — a fejlett ipari országokhoz hasonlóan — nálunk is. adókedvezménnyel kellene támogatni a hulladékfeldolgozó ipart. Igaz ugyan, hogy ily módon csökkennének a költségvetés bevételei, mégis megérné 'a népgazdaságnak. Ha ugyanis fejlett a hulladékfeldolgozás, jóval kevesebbet kell kiia|dni környezetvédelemre. A számítások azt igazolják: ez az út lenne kedvező az ország Számára. Bács-Kiskun megye, közelebbről Kecskemét mekkora részt- vállal a hulladékok felvásárlásából és értékesítéséből? Az országos helyzet után ben. nünket ez is érdekel. Tóth István körzetigazgató a MÉH-telepen. 6142 tonna vas, lernen. üvegcserép első félévi értékesítéséről tájékoztatott. Árbevételük 39 millió 852 ezer forint volt, ami a tervhez képest három és fél millióval kevesebb. Kutatva a lemaradás okát kitűnik, hölgy 900 tonnával kisebb mennyiségű öntvényt, vasat és lemezt adtak át a telepnek megvételre. Az év hátralevő részében így nagyobb ütemben kell folytatniuk kereskedelmi tevékenységüket. Legnagyobb szállító a Kecskeméti Konzervgyár, a Fémmunkás Vállalát és a Petőfi Nyomda, de a megye számos településének mezőgazdasági üzemeitől is vásárolnak hulladékokat. Lakóterületen egyéni eladóktól a lemezt kilogrammonként 80 fillérért, a vasat pedig 1 forint 20 fillérért veszik át. Nagy :gond, hátráltatja a másodlagos nyersanyagok felvásárlását és hasznosítását, hogy a telep szállító, rakodó és feldolgozó gépei különböző üzemzavar miatt időnként állnak. A papírbálázó- gép három hétig itartó hibája az év első felében háromszázhúszezer forinttal csökkentette a telep bevételét. A síntörőgép sem működött mindig kifogástalanul. Az is veszteség, hogy egy kis darab gumitömlő hiánya miatt — mivel nem kapható — egy-egy gép napokig kiesik a termelésből. Mindez arra mutat, hogy a műszaki feltételek javítására az eddiginél több figyelmet kell fordítani a kecskeméti MÉH-telepen. tettek 17 víztározót. Mindez lehetővé tette a termőterület meg- háromszorozását. Rövid időn belül már egymillió hektáron folytathattak ' öntözéses földművelést. A tervek szerint 1990-jre az öntözött terület a másfélszeresére növekszik. Folytatódik a Kara- Kum-csatorna bővítése, és a köztársaság északi részén megkez- I dik a 200 kilométer* hosszú Ta- í mauzi-csatorna építését. Ügy szá- ( rnítják, hogy a csatorna megnyitása után a Tamauzi-oázis ültetvényein évente egymillió tonna j gyapotot takaríthatnak be. Ugyanitt nagy rizsitermesztő aaz-| das ágok létrehozását is tervezik. "PiliGÄiilÄEliBÖL: Megölte újszülött unokáját Hajómalom Bányászatáról és szőlőtermesztéséről volt egykor híres a Börzsöny hegység nyugati völgyében fekvő település, Nagybörzsöny. A régmúlt időkIben kelták, avarok, szlávok majd bányaművelő szászok mellett magyar jobbágyok éltek „Bérsén” vagy „Wersen” - ben. Ma elsősorban a kirándulást, túrázást kedvelők keresik fel a látnivalókban, műemlékekben gazdag kisközséget.-ír##!* # Képünkön: A gabonaőrlés történetét bemutató kiállítás részlete: ha jómalom-makett. Változó Kara-Kum sivatag
