Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
TDLáC PBOLRÁBJAI. IGYS8ÜURKK1 gHnmnMmmnmn AI MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 167. szám Árai 1,80 Ft 1985. július 18. csütörtök Lakások — olcsóbban Lehet-e százhúsz négyzetméteres lakást építeni 830 ezer forintért? A KUNÉP lakossági kötvényének segítségével — Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán — lehet. Valóságos szenzációja a dolognak, hogy korábban ugyanez a vállalat . ugyanilyen lakásokat sokkal drágábban és ráfizetéssel tudott csak elkészíteni, most pedig — súlyos ezreket lefaragva a költségekből — még tisztességes nyereségük is van. A „titok” nyomába eredt Kötvénypiaci séta című írásának mai, befejező részében munkatársunk. (Maga a kötvénypiac — egy tegnap reggeli MTI-jelentés szerint — élénkülőben van, A. keresletet mindinkább megközelíti a kínálat, s ma mái* naponta több száz kötvény cseréi' gazdát. Augusztus 15-én kibocsátják az első Változó kamatozású lakossági kötvényt: biztos évi .9 százalék kamat, s további — maximálisan 4 — százaléknyi hozadék az illető váBálát nyereségétől függ. ELŐBB ŰT, AZTÁN PARCELLÁZÁS? Nem kell telekre várni Kalocsán hatják ki — nem kellett a föl s így a porták olcsóbbak is. Legtöbb szabad telek Rokkant- telepen van, a nyolcvan házhelyből eddig negyvenet adtak tartós használatba. A részlegesen közművesített — víz, villany megvan, a járdához anyagot ad a tanács —, 540 négyzetméter körüli telkek 48—50 ezer forintba kerülnek. Ugyancsak részleges közművet kap a Virág utcában kialakuló 19 telek, hasonlóan a Tulipán utca 22 házhelye, amelyből csak néhány vár gazdára. Korszerű, csoportos családi házak épülnek majd a Középső kertek városrészben, ahol teljes közművesítéssel adják át az 51 telket. Jóllehet ez a legdrágább — hozzávetőlegesen 150 ezer forint egy porta ára —, már negyvenen előzetesen jelentkeztek vevőnek. Az OTP-vel együttműködve végzik a munkát* a kisajátítás első szakasza lezárult. Várhatóan az idén'megkezdik a tartós használatba ; adást. A teljes közműben a szennyvízcsatorna is benne van, -s legutóbb fölvetődött a gondolat; ha van rá igény, az utat is készítsék el — előre! Költségeit hozzászámítanák a telekárhoz, s így kapnák meg a házhelyet az ■építtetők. Érdemes lenne kipróbálni! A városközpontban' a szétszórt telkek is hasznosíthatók. Meny- myiségileg azonban ezeknél számottevőbb, hpgy nemrégiben belterületté nyilvánították a Móra F. utcai zártkerteket, ahol ezitesre alkalmas t művelés siói Kivonni által további kétszáz lakás építésére nyílik mód. Az alapközmű- vekhez megvan a csatlakozási lehetőség. Kisajátítás nem lesz, aki építeni akar, az a jelenlegi tulajdonostól veheti meg a telket, szabadforgalomban. A lakásszövetkezet is folytatja a Jókai lakótömbben sorházépítési akcióját, itt ötven lakásra van még hely. A megszűnt, olcsó, úgynevezett szociális telkek helyett az új támogatási formának megfelelően pénzbeli hozzájárulást kaphatnak a kisjövedelműek a tanácstól — már a házhelyvásárlásra is. A következő időszakra is kialakultak az elképzelések. Rövidesen a Malom utca és a Petőfi utca között új 'átjárót nyitnak. Az ott kialakuló 19 telken szigorú előírásokat alkalmaznak, mivel a műemléki városközpontban "csak a környezetbe illő házak épülhetnek. Ha lesz rá igény, akkor a Meszes! út bal oldalán is házhelyeket alakítanak ki a VII. Ötéves tervidőszakban. A feltételes mód azért van, mert bár az idén a tervezett ötven helyett várhatóan 150 lakhatási engedélyt ad ki a tanács, de azt is megállapították!, hogy az év első felében a tavalyinál sakkal kevesebben kértek építési engedélyt. A szenzáció? Az lenne, ha nem aratnának De — és ez a megnyugtató — aratnak, így dandárjában. Szerencsére. 1 MENNYIT Mennyit ér a búza, ha magyar? — tehetném fel a költői kérdést. Búza ez is, és pont olyan keveset kapunk érte a nemzetközi kereskedelemben, mint a többi eladó. A szocialista országok — kivétel a Szovjetunió — ma már nem igazán vevők a búzánkra, ugyanis ebből is, mint minden élelmiszerből önellátásra kednek. Némelyik egykori portőrből mára exportőr Még Kína és India is...! Sok a búza, ezért alacsony az ára, ez törvényszerű. Az idén — a Nemzetközi Búzatanács szerint — rekordtermés és -kínálat várható. ~ A hazai felvásárlási ár 3600 forint tonnánként. A jobb minőségű (főiként a durumbúza) 40 százalékkal is többet ér (ne), csakhogy megyénkben nem termelnek ilyet, mert a végelszámoláskor kiderül, csak gondót okoz többet, de nem hoz több jövedelmet. — Milyen az idei aratás? Tamás Imre, a kiskunhalasi Vörös Október Tsz elnökhelyettese fogalmazta meg a legreálisabb választ; — Sosem volt ez könnyű, mindig' nagy figyelmet kívánt, akármennyire gépesített és szervezett a munka. Nyáron az érdeklődés középpontjában áll. A táblák gyomosabbak, néhol megdőlt a kalász, de a megyében nincs nagyobb gond... A rémi Dózsa Tsz-ben Fiisze- nccker János pedig így válaszolt: — Boldog vagyok, hogy arathatok. Ebből nekem most van először részem... Nagyon szép munka. Az biztos: á tavalyinál nagyobb erőfeszítést kíván' a mostani aratás embertől, géptől. A búza mégis csak az életet jelenti: a kenyeret. Az aratás hétköznapi pillanatait a 3. oldalon villantjuk -fel. Fotó: Somos László most, július közepén, Bács-Kiskun megyében, semmi „különleges” sincs a nyári munkák töreimlett. Sajtótájékoztató' Színes kínálat iPÉflH a művelődési házakban előkészületeiről A moszkvai XH. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészületeiről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Demokratikus Ifjúsági ■ Világszövetség I székházában., A július 27-én kezdődő fesztivállal kapcsolatban Valid Maszri. a DÍVSZ elnöke egyebek közt elmondotta: mintegy ; 130 országból 20 ezer fiatal ér-/’ kezik Moszkvába. . ■ Az újságírók kérdéseire válaszolva a sajtótájékoztatón eL mondották: a helsinki záróokmány aláírásának tizedik év- | fordulója egybeesik a feszti-1 vál megrendezésével. . Ennek . szimbolikus . jelentősége is van, s.a találkozó idején különös figyelmet faBPHÜBf azokra. az eseményekre, \arne-.:;! lyék az envhuléu folyathat te- * töpontját jelentő helsinki kon- * ! ferenciasorozatra (emlékeznek. Végre igazi nyár van. Sok helyen újra felvetődik-a kérdés: lehet-e, kell-e nyári programokat szervezniük a falusi művelődési házaknak? Érvek és ellenérvek tucatját sorakoztatják fel az érintett népművelők, akiknek nem könnyű a dolguk, hiszen az utóbbi években sokat változott a falvak társadalma. A kérdést úgy is föltehetnénk: van-e igény nyári programokra? A lakosságnak az a része, amelyet a szervezők közönségükként mozgósíthatná, nak, elérhető-e ebben az időszakban? A javarészt a mezőgazdaságból élő falusi lakosság legfőbb elfoglaltsága ilyenkor az aratás, a gyümölcsbetakarítás és a növényvédelem. Vannak persze olyan rétegek, korosztályok, amelyek igényelnék a közösségi foglalkozásokat. Elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó szülők gyermekei. Nagyrészük az iskolai szünetben — szervezett programok híján — tétlenül tölti szabad idejét. Érdemes megfigyel, ni, milyen lehetőségeik vannak a közművelődési szakembereknek ilyenkor a programszerve-, zéshez. Többen panaszolták például, hogy a jelenlegi bérezés szinte kikényszeríti az intézményekben, hogy a nyarat „uborkaszezonnak” tekintsék. Az egykét alkalmazottal dolgozó kul- túrházakban például nincs lehetőség helyettesítési díjak fizető, sere. A szabadságok idején így sok helyen zárva tart a kul- túrház, vagyis több háromnégyszáz négyzetméteres közösségi épület áll kihasználatlanul. Nem mindenütt nyugszanak bele ebbe az állapotba. Jó néhány népművelő új formákkal, szervezési megoldásokkal kísérletezik. A cél: megteremteni a nyári szabad idő hasz. nos eltöltésének feltételeit. Me- (Foly tatás a 2. oldalon.) Hálozatbóyites Tiszakecsken Több mint kétmillió forint értékű villanyhálózat-bővítést végeznek a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói Tiszakécskón. A munkából részt vállaltak a szomszédos Kunszentmárton szerelői is. A rekonstrukció érinti a Kossuth, a Béke, a Ságvári utca, a Főtér és a Szabadság tér, valamint a Tisza-sor lakóit. A munkát a harmadik negyedév végére fejezik be.' A hazai termékeknek — az Állami Biztosító becslése szerint — mintegy tíz százaléka károsodik a csomagolás hiányosságai miatt. Arról viszont nincs megbízható adat, hogy egy-egy termék szakszerűtlen, taszító hatású burkolása miatt hányán állnak el a vásárlástól. A jó áru önmagában nem elég,'öltözékének is hűen kell tükröznie a béltartalmat. A jól csomagolt áru szállításkor nem sérül meg, elhelyezése, mozgatása köny- nyűszerrel megoldható, mindezek tetejében még vonzza is a vásárlók szemét, kínálja magát. Vitathatatlan, az elmúlt 15—20 évben sokat fejlődött a hazai csomagolási kultúra, ám még mindig nem érte el az élenjáró országok színvonalát. Magyarországon 1980-ban az egy főre jutó csomagolószerfelhasználás 56 dollár értékű volt. Svédországban 164, Hollandiában pedig 175 dollárt költöttek erre a célra. A vásárlók —íi itthon és külföldön — egyre igényesebbek. A márkák versenyében . csak azok a cégek számíthatnak jelentős üzleti sikerre, amelyek a tartalommal is jól harmonizáló köntösben jelentetik meg termékeiket. Különösen áll ez az exportáló vállalatokra. Nekik — hovatovább — létkérdés lesz, hogy a kegyetlen iramú versenyben a követelményeknek milyen gyorsan és milyen színvonalon tudnak megfelelni.’ A csomagolásban élenjáró országokban a színek, a formáik, az anyagok gondos megválasztása mellett ma már a csomagolóanyagok energia- tartalmára is ügyelnek. Lényeges szempont, hogy a fölhasznált anyagok mind nagyobb mértékben új rahasz- nosithatók legyenek. Ezt* a környezetvédelmi szempontok mellett az anyagtakarékosság is megköveteli a tervezőktől. Újrafelhasználásra elsősorban egyes papír és üveg csomagolóanyagok alkalmasak, mégpedig viszonylag kis ráfordítással. Svédországban már arra is van példa, hogy egyes üzletekben az alumini■+ umból készült italosdobozokat is visszaveszik, természetesen automaták segítségével. Külföldön az új csomagolóanyagok tervezésénél, formájuk kialakításánál egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fogyasztók védelmének is. Esi egyrészt korrekt tájékoztatást, másrészt biztonságos zárást jelent. A fejlett országokban mindinkább tért hódítanak a „gyermekbiztos", csak a felnőttek által felnyitható gyógyszercsomagolások. Sajnos, a KGST-országokban még nem sikerült a csomagolóanyagok egységesítését széles körben megoldani. A csomagolás fejlesztését szemléleti problémák is hátráltatják. Egyes szakértők ugyanis a mind drágább csomagolóanyagokat teszik felelőssé a fogyasztói árak emelkedéséért. Az ilyen véleményt hangoztatók túlságosan leegyszerűsítik a kérdést, valójában figyelmen kívül hagyják a csomagolás nélkülözhetetlen funkcióit. Lényeges javulást ígér a papír csomagolószer-ellátásban két vállalat termésbővítő fejlesztése. A Csepeli Papírgyárban új hullámpapirlemez- gyártó gépsort telepítenek, elvégzik a meglevő gyártóberendezések rekonstrukcióját, s újabb feldolgozógépeket állítanak üzembe. Ennek révén 13 ezer tonnával megnő a hullámtermékek termelése. A Nyíregyházi Húllámdoboz- és Zsákgyárban 630 millió forint értékű korszerűsítést hajtanak végre. A fejlesztés eredményeként 8 ezer tonnával emelkedik az impregnált, illetve a kimetszett hullámtermékek mennyisége. Cseh János . V. T. (Tóth Sándor felvétele)
