Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
1985. július 11. • PETŐFI NÉPE 0 3 VENDÉGÜNK LAKBÉRHÁTRALÉKBANi— JÖN A KÉSEDELMI KAMAT? A VIII. nemzetközi kajszitermesztési és kajszifapusz- tulási szimpózium résztvevői három napig Kecskeméten tanácskoznak. Az ünnepélyes megnyitó után az egyik szervezőt, dr. Heiko van der Borg professzort, a nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság főtitkárát megkértem, válaszoljorf néhány kérdésre: * Dr. Heiko van der Borg. Dr. Heiko van der Borg professzor A magyar, közvélemény vajmi keveset tud arról a tudományos társaságról, amelynek ön a főtitkára ... — A növények, s a velük folytatott kísérletek mem ismernek országhatárokat. Hiszen az „alapanyag” és 'a kutatók célja majdnem azonos: betegségeknek ellenálló, egyszerűen és gazdaságosan termeszthető fajtákat, hibrideket létrehozni. Ezt felismerve, a világ kertésztár.sadalma már .a múlt század végén elhatározta, hogy nemzetközi kongresszusokon. cseréli ki tapasztalatait. Az első ilyen találkozót 1869-ben rendezték és ebben a formában az utolsót, a huszonegyediket 19í'2-ben. Ahhoz, hogy a kép teljes legyen, el kell mondanom.' 1923-ban megalapították a Nem- zetközi Kertészkor)® rés szusok Tanácsait. A két kongresszus közötti szervező, gyakorlati munkát az 1959-ben életre hívott hollandiai waigeningeni székhelyű Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társasáig végzi. Ez a munka, a négyévenként rendezett szimpóziumok előkészítésiéiből, a négy — gyümölcs-, zöldség-, dísz-, gyógy- és drognövény — szekció tevékenységének szervezéséből, valamint a többféle rendszeres és időszakos kiadvány sajtó alá' rendezéséből áll. — A hazai kutatás és a magyar f szakembergárda hogyan kapcsolódik ebbe a munkába? — A társaságnak öitveh ország és kétszázötven intézet, valamint kétezer-ötszáz kutató a tagja, Magyarországon két intézettel állunk kapcsolatban, a magyar .bizottság elnöke Somos András akadémikus. Az itt élő és dolgozó kutatóknak hagy könnyebbséget jelent, hogy a publikációik közlésén túl moist már forintért is tagjai lehetnek a társaságnak. Ugyanis a közeli napokban sikerült számlát nyitnunk a Magyar Nemzeti Banknál. Az évenként ötszázforintos tagdíj ellenében a jelentkező szakemberek megkapják az egész viliág kertészeti kutatásait tartalmazó kiadványainkat. monográfiáinkat — Professzor úr bizonyára jól ismeri a magyar kertészet eredményeit, gondjait. Mi az, ítnit az itt tapasztaltakból hasznosítani tudnak egy olyan fejlett kertészállamban, mint Hollandia? Végezetül milyennek találja a kecskeméti szimpóziumot? — A kérdés második felével kezdeném. Azt' hiszem, a kajszi problémájával foglalkozó tanácskozást a legjobb helyre hoztuk. Itt minden együtt van. Nagy tu- dású kutatók, jó és híres fajták, különféle termesztési módok, no és a gondok Is. Nagyon fontos, hogy a Világ különböző részeiből érkező azonos témakörben dolgozó kutatók ne csak cikkekből vagy levelekből ismerjék egymást, hanem személyesen is találkozzanak. Nyolcadik alkalommal Járok Magyarországon, az itteni kertészek munkáiról elmondhatom. hogy nagyon érdekes a magról vetett paprika termesztése, a budakalászi gyógynövény- termesztési kutatóiintézetben folytatott munka, s igen jó és gyümölcsöző kapcsolatban állunk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészeivel. Czauner Péter A követelés hatmillió forint Nem kell közgazdasági képesítés ahhoz, hogy az alábbi számtanpéldát bárki megoldja, jóllehet, aki ismerteti, Baksa Lászlóné, a kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat közgazdasági osztályvezetője. A kérdés a következő: Mennyi az IKTV összes kintlévősége, ha a lakosok részéről a lakbérhátralék 2 millió 95 ezer forint, a távfűtésé, melegvízé 3 millió 109 ezer forint, garázsbérletidíj- tartozás 296 ezer forint, egyéb hátralék 430 ezer forint. A végeredmény, mindez együttesen 5 millió 930 ezer forintot tesz ki. Jelentős összeg, s ebben még nincs is benne a pótfűtés be nem szedett díja, s a befizetések könyvelésének csúszása miatti hátralék. Ne járjon jól a nemfizető — Lehet így tervszerűen gazdálkodni? — kérdezem Baksa Lászlónét. — Egyre kevésbé — hangzik a válasz. — A pénzre nekünk is szükségünk van, hiszen a szolgáltatásokat mi teljesítettük, és fedezni kell a kiadásokat. Idén január 1-től nyereségérdekeltségben dolgozunk, s ha nem kapjuk meg a pénzünket, akkor hitelt kell felvennünk a banktól — 13 százalékos kamattal. Szerencsére .eddig erre nem volt szükség. — A késedelmesen fizetőknek mekkora kamatot számolnak fel? — Semekkorát. A tartozáshoz csak a 3 százalékos végrehajtásilleték jön hozzá. — Ezek szerint úgy is fogalmazhatunk, hogy az IKTV gyakorlatilag kölcsönt nyújt nemfizető ügyfeleinek. £s kedvezőbb feltételekkel, mint az OTP. — Fontolgatjuk a késedelmi kamat bevezetését, mert az valóban tarthatatlan, hogy a mulasztással még jól út lehessen járni. — A fenti számsor az 1985. július 1-i állapotot tükrözi. De mit mutat a folyamat? — Az idén eddig 1,5 millió forinttal nőtt a lakossági hátralék. Ebben már benne ván a meg-' emelkedett fűtési díj hatása, hozzáadódik viszont a lakbér-hozzájárulás 20 százalékos csökkenéséből származó összeg. Ez a tavalyi tapasztalatok alapján havonta újabb százezer forint kiesését okozza. és decemberre csak ebből összejön félmillió forint Végrehajtási csoport alakult Hogy hányán vannak a hátralékosok, arra már dr. Formád'j Éva, az IKTV jogtanácsosa válaszol. Segítségére vannak a sajnos, egyre jobban duzzadó iratgyűí- tők. a nyilvántartási füzetek. — 1983-ban még 813 nemfizetőt jegyeztünk fel, tavaly év végén már 111'5-öt —: így a jogásznő. —< Tudják azt Is, hogy ki és miért nem fizet? — Igen. Felmérésünk szerint az összes tartozó 12,5 százaléka kisnyugdíjas. 14,5 százaléka pedig nagycsaládos, vagy gyermekét egyedül nevelő, esetleg más okok miatt nehéz anyagi helyzetben levő. Az ő szociális gondjaikat egyéb módon is enyhíteni kellene, lehetne. Hetvenhárom százalék azonban tudna fizetni, de nem teszi. Nem egy esetben előbb színes tévét, új bútort vásárol, a lakbér pedig, úgymond, ráér. — És mit tehet a vállalat? — A csekkbefizetés helyett bénzbeszedőket alkalmazunk a fűtés, és meleg vízszolgál tatás díjának összegyűjtésére. Ezzé] megoldódni látszik a havi pénzek beszedése. de a hátralékot ily módon nem tudjuk behajtani. Jóllehet ez utóbbit a díjbeszedők ösztönzési rendszerébe is beépítettük. — Akkor milyen megoldás marad? — Mivel mi nem kapcsolhatjuk ki a fűtést, melegvizet, mint más szolgáltató a gázt. a villanyt. így a rendszeresen nemfizetőknél, egyetlen lehetőség a végrehajtás kérése. Erre tavaly külön csoportot hoztunk létre, mert máskéop nem győztük a munkát. Huszonöt kiköltöztetés — Mennyire hatásos ez? — Két éve a részletfizetések miatt a végrehajtásra megítélt pénz 10 százaléka, tavaly egynegyede folyt be. A fizetésletiltá.s- hoz a bérlőnek állandó munkahely és megfelelő jövedelem is szükséges. És az IKTV követelései nem az első helyen szerepe1- nek. Egyébként a már említett nemtörődömségre vall, hogy 1984- ben a nyolcvanhárom érintett bérlő közül tizenegy a végrehajtók megjelenésekor a helyszínen, készpénzben kiegyenlítette tartozását. Másik sajátosság, amiről szólni kell, hogy nem, kevesen vannak, akik a bírósági végzés nyomán letudják ugyan a hátralékukat, de eközben az éppen esedékes havi díjakkal maradnak el. Olyan is előfordult már, hogv egy család a kisbérű lakásból nagyobb, összkomfortosba költözött, melynek a lakbére a havi 124 forint helyett 1624 forint. Ennyit kellene fizetni, ha az előzőből is nem a hátralék szaporodott volna időről időre. — Végső lépésnek számít tehát a kényszerű kiköltöztetés. — Miután egy javaslatunkat — a folyamatos végrehajtást, a lakbér letiltását a fizetésből — elvetették, csak ez marad azoknál, akiknek tartozása , túllépi a tízezer forintot. Tavály tíz bérlőt lakoltattunk ki kisebb, vagy alacsonyabb komfortú lakásba, most huszonöt ilyen ügy van folyamatban. De ilyenkor a hátralék nem csökken, legfeljebb nem növekszik. És adott esetben már ez is eredmény. Váczi Tamás Javul a takarmány- gazdálkodás a nagyüzemekben A mezőgazdasági nagyüzemekben kevesebb takarmányt használnak fel a sertéshús előállításához, és a tejtermeléshez szükséges abrakadagok is csökkentek az elmúlt években. A gazdaságok egész sor szakmai intézkedést tettek az eleséggel kapcsolatos kiadások mérséklésére, és ezek többnyire beváltották a hozzájuk fűződő reményeket. A MÉM adatai szerint hat év alatt olyan mértékben sikerült például a, nagyüzemekben hizlalt sertések takarmányadagjait csökkenteni, hogy évente 300 ezer tonnás megtakarítás mutatkozik. A kistermelőik házatáján már korántsem sikerült ilyen mértékben javítani az eredményeken, sőt esetenként az abrakfelhasználás még nőtt is. A mezőgazdasági nagyüzemektől a sertést a korábbinál szigorúbb feltételek szerint veszik át; a hízott állatok úgynevezett minőségi átvétele megkövetelte a takarmányozási fegyelem szigorítását. Ennek •nyomán ugyan némileg drágább alapanyagokat is felhasználtak az állati eleség ösz- szeállításánál, mindent egybevetve azonban a takarmánymérleg a nagyüzemi sertéstelepeken kedvezően alakult. Hozzávetőleg 6 év alatt mintegy 20 dekával csökkent az egy kiló sertéshús előállítására fordított abrak mennyisége, amely tavaiy — nagyüzemi átlagban — 4,3 kilót tett ki. A kistermelők ennél jóval nagyobb adagokkal dolgoznak, nem egészen pontos adatok szerint több mint 5 kiló abrakot használnak fel. Ez -az érték — bár olcsóbb tar karmányról van szó — túlságosan nagynak számít; gazdaságosabbá lehetne tenni a hizlalást a kistermelői, háztáji portákon is. Az adatok egybevetése azt is bizonyítja, hogy egyfajta aránytalanság mutatkozik a termelői szektorok között, lévén, hogy amíg a nagyüzemek adják az összes hústermelés 57 százalékát, addig az országos- abrakfogyasztásnak csak 47 százalékát igénylik. Ugyanakkor, a nagyüzemek több takarmánykeveréket használnak, ám a végső „elszámolásnál” a kistermelés egyelőre túlságosan abrakpazarló jellegű, (bár hozzá kell tenni, olcsóbb takarmányból használ többet). A nagyüzemekben sikerült visszafogni az egy liter tejre eső abrakértéket. 51-ről 37 dekára. Ez az érték a nemzetközi ösz- szehasonlítást is állja, hiszen Svájcban alig 2 dekával kevesebb, összesen 35 dekányi abrakkal segítik az állomány tejtermelését. Az elemzés arra figyelmeztet, hogy javítani kell a kistermelők szakmai tájékoztatását és igényeikhez még jobban igazodó takarmányokat, kell biztosítani számukra. ZSOLNA Y-PORCELÁN ÚJ TECHNIKÁVAL • A festés. Hármincmilliós beruházás segítségével termékszerkezet-váltás történt a pécsi Zsolnay Porcelán- gyárban, ahol két és félszeresére nő a termelés; mintegy 45 milliós hasznot várnak a 85-ös évtől. Az új, modern nyugatnémet égetőkemencékkel, a jobb masszakészítővel, valamint a dolgozók szakmai átképzésével 1986-ra 60 milliós termelést terveznek. A mennyiségi és minőségi, -növekedés jobb lehetőségeket ad a hazai és külföldi vásárlói igények kielégítésére. VÁM- ÉS DEVIZARENDELKEZÉSEK Mit kell tudni a külföldre utazóknak? Beköszöntött a nyár, sokan külföldön töl- őrség megyei parancsnokát, a külföldre uta- tik el szabadságukat. Arra kértük Bódog An- zók részére adjon tájékoztatást a vám- és tál pénzügyőr őrnagyot, a Vám- és Pénzügy- devizarendelkezésekről. Magyar és külföldi fizetőeszköz A devizajogszabály értelmében á magyar állampolgárok személyenként 2000 forintnak meg-1 felelő külföldi fizetőeszközt, ru- bél- és konvertibilis\ elszámolású valutát együttesen tarthatnak engedély nélkül birtokukban. Ezek külföldi utazás során Ma-, gyarországról kivihetők. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió rendelkezéséi értelmében ezen országok valutáinak ' eredetét a külföldieknek igazolniuk kell. Á kiutazó magyar állampolgárok engedély néjkül vihetnek külföldre személyenként 400 forintot, 100 forintnál nem nagyobb címletekben. A kiutazó magyar állampolgárok a valutakiszolgáltató helyeken 100, 200. és 500 forintos címletekben „forintcsekket” is vásárolhatnak. A valutakiszolgáltató helyeknél megvásárolt fizetőeszközök a külföldi tartózkodás | ideje alatt felmerült ellátás, valamint -'az utazással kapcsolatos egyéb kiadások és a szokásos, kisebb vásárlások fedezésére szolgálnak. Más célra — például nagyobb arányú vásárlásra — nem használhatók fel. A külföldre utazók az utazás céljának, időtartamának, valamint az időjárásnak megfelelő személyes használati tárgyaikat engedély nélkül magukkal vihetők. Az így kivitt tárgyakat azonban a beutazásuk alkalmával az ország területére kötelesek visszahozni, azokat külföldön eladni, elajándékozni stb. csak a devizahatóság engedélyével szabad. Ha a személyes használatra szolgáló tárgyak között nagyobb értékű, külföldi eredetű áru is van, a Vámérunyilatkozat e célra szolgáló' rovataiba való bejegyzéssel kérhető kivitelének igazolása a vámmentes visszahozatal érdekében. Ajándéktárgy külföldre A devizajogszabály a kiutazó 'magyar állampolgároknak személyenként 1000 forint belföldi fogyasztói árat meg nem1 • haladó összértékű, szokásos mennyiségű 'ajándéktárgy kivitelét engedélyezi. Nem vihető azonban ajándék címén külföldre arany, platina, ezüst, valamint ezekből készült tárgyak, továbbá muzeális tárgyak, bélyegek és a következő áruféleségek: Valamennyi élelmiszer (ideértve az alkoholtartalmú italokat, kávét és teát is), cigaretta és egyéb dohányáru, gyógyszer, mosó- és mosogató- szer, babaápolási termékek, auto- szifon és habszifon, papírzsebkendő, egészségügyi papír, legó- játék, kötött alsóruházati cikk (női, férfi és gyermek), gyermek-tréningruha, gyermeklábbe- li (fiú 38, leányka 34-es számig); harisnya, zokni és harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemőruházati cikkek (ideértve a pelenkát is) fényképezőgép, filmfelvevő, vetítőgép, barkácsgép, rozsdamentes evőeszköz,, póttartályban (kannában) üzemanyag. A kiutazó magyar állampolgárok személyenként 5 kiló élelmiszert, ezen belül 2 kiló húsárut — a nyershús kivételével — kivihetnek magukkal. Kávé és kakaó még útiholmiként sem vihető ki külföldre. Kivihető továbbá 200 cigaretta, vagy 200 gramm dohány, vagy 50 szivar, valamint 2 liter bor; 1 liter egyéb szeszes ital. Dohányáruk és szeszes italok kivitelére á IS éven aluliak nem jogosultak. A legújabb rendelkezések értelmében utasforgalomban ajándékként az 1000 forintos 'keret terhére kivihető külföldre élelmiszer (ideértve a bort és egyéb szeszes italt) a már említett 5 kilogrammos élelmiszerkereten felül, 200 forint értékben. Nem lehet kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, táblacsokoládé, importból származó ital és fűszerek, nyers- és füstölt hús, libamáj, szalámi, kolbászáru, füstölt szalonna, húskonzerv, zsír, zsírszalonna,, mű- és természetes bél, étolaj, margarin, cukor, liszt, rizs, tej- és tejtermékek. Mi hozható be? Az országba visszatérő utasnak — belépése alkalmával — részletes árufelsorolással kiállított írásbeli árunyilatkozattal kell a vámkezelést kérni, ha a behozott áruk együttes belföldi forgalmi értéke személyenként a 6000 forintot meghaladja, vagy a behozott áruk kereskedelmi mennyiségnek minősülnek. Továbbá, ha azok vámkezeléséhez államigazgatási szerv engedélye, igazolása szükséges, vagy ha az utasnak külföldön feladott poggyásza is van, vagy harmadik személy részére hoz csomagot. A belföldön állandó lakóhely- lyel rendelkező, közös háztartásban élő, magyar állampolgárságú, együttutazó családtagok esetében a már említett 6000 forintos vámkedvezményt — legfeljebb három személy figyelembevételével — egy árura vonatkozóan is össze lehet vonni. (Például háromtagú család esetén 18 000 forint értékű fényképezőgép után vámot nem kell fizetni, de azt az ismertetettek miatt írásiban be kell jelenteni.) A fenti. szempontból családtagnak számát: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs. A 6000 forintos vám- kedvezmény a 14. életévet be nem töltött és az útlevélben együtt szereplő és utazó családtagot nem illeti meg. Ütiholmikéht hozható bjs 1 liter tömény szesz, 2 liter bor, 250 cigaretta,, vagy 250 gramm dohány, vagy 50 szivar a 16 éven felüli utasok részére. Magyar állampolgárok személyenként ösz- szesen 25 000 forint belföldi forgalmi értékű árut hozhatnak be külön engedély nélkül. Ha a behozott áruk együttes értéke a 25 000 forintot meghaladja, a vámkezeléshez a Magyar Nemze- ’ ti Bank engedélye is szükséges. Ez alól kivételt képez, ha az utas Albániából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, az NDK-ból, a KNDK-ból, a Szovjetunióból és a VDK-ból tér haza. Számítógép, aranytárgyak A magyar állampolgárok részére saját használatra a vám 50 százalékos mérséklésével vámkezelhetők: a személyi számítógépek 64 kbit teljesítményig, az ezekhez csatlakoztatható kiegészítő és részegységek, tartozékok, alkatrészek, ideértve a mágneslemezeket (akár üres, akár programozott) és a programozott kazettákat is: A VHS rendszerű videoberendezések, ezek részegységei, tartozékai, alkatrészei (kazetták kivételével). Az így behozott és .vámkezelt áruk a vámkezeléstől számított öt éven belül csak a kedvezményes vám különbözeidnek megfizetése után idegeníthetők (eladás, bérbeadás, kölcsönzés stb.) el. Jogszabályi rendelkezések szerint a magyar állampolgárok által utasforgalomban behozott és az arra jogosult állami vállalat által felvásárolt nemesfémtárgyak után a vámfizetési kötelezettség a felvásárló vállalatot terheli. Állampolgáraink külföldről tehát mennyiségi és értékmegkötöttség nélkül hozhatnak be nemesfém tárgyakat, de ezt a határon történő belépés alkalmával írásban be kell jelenteni. A további teendőkről a vámhivatal dolgozói tájékoztatják az utast. A vám megfizetése nélkül a 6000 forint kedvezmény terhére behozott nemesfém tárgyakat csak a vám megfizetése után szabad értékesíteni! Gémes Gábor
