Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. június 3. Dél-Korea elfogadta a tárgyalási javaslatot A dél-koreai parlament szom­baton elfogadta azt a phenjani javaslatot, hogy Észak és Dél parlamenti képviselői kezdjenek tárgyalásokat a Koreai-félszige­ten kialakult feszültség enyhí­téséről-. A szöuli törvényhozás ezzel összefüggésben egyhangú határozatban indítványozta, hogy júliusban a fegyverméntes öve­zetben lévő Panmindzsonban tartsanak előkészítő megbeszé­léseket. A K-NDK — mint emlékezetes J— néhány hónappal ezelőtt ja­vasolta a parlamenti képviselők találkozóját, de Dél-Korea -vála­sza mostanáig váratott magára. Phe-njan egyébként javaslatában arra szólított fel, hogy e talál­kozón Észak és Dél képviselői ál­lapodjanak meg egy kölcsönös megnemtámadási szerződésről. Ezzel kapcsolatban a szöuli par­lament határozatában azt hangoz­tatta, hogy egy ilyen szerződést a ikét 'kormány képviselőinek kellene -kidolgozniuk, s ehelyett azt indítványozta: Észak és Dél parlamenti képviselői közös al-. kotmány elfogadásáról tárgyal­janak. A szöuli válaszjavaslat — mu­tatnak rá megfigyelők — némi­leg ellentétes a KNDK törekvé­seivel, nevezetesen azzal, -hogy a felek mindenekelőtt a feszült­ség enyhítését célzó konkrét lé­pésekről folytassanak megbeszé­léseket, s ezáltal megnyíljon az út az Egyesült Államok bevoná­sával -folytatandó hármas tár­gyalások előtt. Ezzel szemben . Szöul és az Egyesült Államok ra­gaszkodik az amerikai katonai jelenlét fenntartásához, s ezért elutasítja a háromoldalú tárgya­lásokra tett phenjani javaslatot. A Pravda Genfről A fegyverkezési verseny meg­fékezését célzó szovjet iavgplátok mind a mai napig nem találtak megfelelő visszhangra az ameri­kai kormányzatnál. Amerikai részről negatív álláspontra he­lyezkedtek a szovjet moratórium­javaslattal kapcsolatban is — írja *a genfi szovjet—amerikai tárgya­lások második 'fordulójának meg­kezdésével kapcsolatban vasárna­pi számában a moszkvai Pravda. Az SZ-KP KB lapja felhívja a figyelmet: az amerikai űrfegyver­kezést tervek megvalósítása, a csapásmérő űrfegyverek kifejlesz­tése nagymértékben növelné a háborús veszélyt, áthúzná a fegy­verkezési verseny megállításának kilátásait. A Szovjetunió a tárgyalások . második fordulójának megkezdé­se előtt ismét javasolta az ameri­kai félnek az atom. és űrfegyve­rekre vonatkozó moratóriumot. Ez lenne az első lépés a kölcsönös bizalomerösítés útján —- írja a Pravda. A Szovjetunió amellett van. hogy a tárgyalófelek állapodjanak meg: meghatározott időn belül mindkét részről tegyenek kézzel fogható javaslótokat a tárgyalá­sokon szereplő valamennyi kér­désben. A javaslatok között sze­repelnie kellene annak, hogy me­lyikük milyen szintre lenne haj­landó csökkenteni stratégiai tá­madófegyverzeteit. A fegyverke­zési hajsza világűrre történő ki- terjesztésének megakadályozása, és a Földön folytatott fegyverke­zési hajsza megfékezése nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatok, hanem az egész nemzetközi hely­zet további alakulása szempont­jából is központi kérdés — írja a Pravdá. Az első tárgyalási fordulóhoz hasonlóan, a Szovjetunió most is kész keresni a kölcsönösen elfo­gadható megoldásokat. Ezt a kész­ségét a Szovjetunió a tárgyalások témájául szolgáló kérdések mind­egyikét érintő konkrét javaslatai­Választás Görögországban Cuellar Havannában • Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára négynapos látogatásra Kubá­ba érkezett. A repülőtéren Fidel Castro fogadta. Csqo Ce-jang nyugat-európai körúton Csao Ce-jang kínai' kormányfő szombaton délután közéi három­hetes nyugat-európai körútra uta­zott. A miniszterelnök, aki pon­tosan egy évvel ezelőtt járt Nyu- gat-Európában, ezúttal Nagy-Bri- tanniát az NSZK-t és Hollandiát keresi fel. Az elutazás előtti saj­tóértekezletén Csao Ce-jang a két I körút „kapcsolódó” jellegét hang­súlyozta. Nagy-Britannia, az NSZK, és Hollandia vezetőivel a legfontosabb nemzetközi kérdé­sekről és kétoldalú témákról fog véleményt cserélni, közölte. Pekingi megfigyelők a körút gaz­dasági jelentőségét hangsúlyozzák elsősorban, Kínának azt a szaka­datlan törekvését, hogy rábírja a fejlett nyugati országokat a kínai modernizálásban való mi­nél szélesebb körű részvételre. A sajtóértekezleten kérdésre vá­laszolva Csao Ce-jang megerősí­tette, hogy tárgyalások folynak nyugatnémet atomerőművi beren­dezések megvásárlásáról. Nem ta­gadta, felmerült annak lehetősé­ge, hogy Kína az NSZK-tól atom- . hulladékot vegyen át tárolásra, döntés azonban még nincs.' Szin­tén kérdésre válaszolva, Csao Ce- jang kijelentette: kínai részről „e pillanatban nem tervezik szov­jetunióbeli látogatását”. Csao Ce-jang és kísérete va­sárnap érkezett a körút első ál­lomására, Nagy-Britanniába. val juttatta kifejezésre. Az ameri­kai fél álláspontját azonban nem­csak a konstruktív elemek teljes hiánya jellemezte, hanem az a törekvése is, hogy minden lehet­séges módszerrel és eszközzel le­galizálja a kozmikus térség órtili- . tarizálásának programját, keresz­tülvigye új fegyverfajták. csapás­mérő űrfegyverek létrehozásának tervét. Jelenleg Washingtonon a sor. A jövő mutatja majd njeg. kész-e az amerikai fél módosítani állás­pontján. s a tárgyalások meghir­detett céljaival összhangban hai- landó-e a kölcsönösen elfogadha­tó megállapodások keresésére — írja a Pravda. Reagan elnök arra utasította a genfi leszerelési tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség tagjait, hogy „ne tanúsítsanak ru­galmasságot mindaddig amíg/ az oroszok nem terjesztenek be új javaslatokat” — írja a The New York Times vasárnap száma, ma­gas rangú kormánytisztviselőkre hivatkozva. • Általános választás volt va­sárnap Görögországban. Andreas Papandreu miniszterelnök, a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője szavaz. Pillantás a hétre A meteorológiai nyár bekö-. szöntével lassan-lassan eljön a diplomáciai „uborkaszezon” ideje is — a politikusoknak is jár egy kis szabadság. Ezen a héten azonban még minden­napra jut a hírügynökségek által előre jelzett esemény. HÉTFŐ: Fred Sinowatz és Leopold Gratz Rómába látogat, hogy az olasz politikusokkal tárgyaljon. Az osztrák kancel­lár és a külügyminiszter há­romnapos útja során nyilván enyhíteni szeretné a dél-tiroli kérdésben még mindig tapasz­talható feszültséget. KEDD: Helmut Kohl ugyan­csak három napra utazik Ju­goszláviába. Látogatása alatt az egyéb politikai és gazdasági kérdések mellett szó lesz az NSZK-ban dolgozó jugoszláv vendégmunkások helyzetéről is. SZERDA: Miguel de la Mad­rid mexikói elnök Spanyolor­szágba érkezik. A két ország j között 'jó'a’kapctolat 'ésígyék- i szeneké együttműködni a ^ kö- zép-amerikai válság megoldá­sa érdekében is. CSÜTÖRTÖK: Radzsiv Gan­dhi négy napra Franciaország­ba látogat. A francia—indiai együttműködésben még sok a kihasználatlan lehetőség, rá­adásul az indiai miniszterel­nök az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnöke is. PÉNTEK: A brit külügymi­niszter Gibraltárra utazik. Sir Geoffrey Howe látogatásának egyik célja "nyilván a „szikla” lakóinak megnyugtatása: Nagy-Britannia nem szándéko­zik visszaadni Spanyolország­nak a várost és a kulcsfontos­ságú támaszpontot. SZOMBAT: Csao Ce-jang. kínai kormányfő háromhetes nyugat-európai körútja során Bonnba érkezik. A gazdasági kérdések között szó lesz NSZK- beli cégek részvételéről a kí­nai atomerőmű-program meg­valósításában. VASÁRNAP: Elnökválasz­tást tartanak az „Észak-ciprusi Török Köztársaságban”. Az idézőjel indokolt, hiszen az ál­lamot; csupán Törökország is- •ttíétfi el. a! Wémz'ét&ází1 koZvéle-y ‘talány5* Viszont " a szedaratista törekvések beszüntetését. a ciprusi egység helyreállítását szorgalmazza. A jelek szerint nem sok sikerrel. NAPI KOMMENTÁR Ellensúly /gazán nem nevezhető könnyű­nek az a helyzet, amelybe a nyugat-európai NATO-tagok kor­mányozták saját magukat. Az itfóbbi évek politikájának ered­ményeképpen a szervezeten belül szinte minden kérdésben az ame­rikai álláspont jutott érvényre, s a nyugat-európaiak csak bá­gyadt kísérleteket tettek „saját arcuk" visszanyerésére. Nem várható más a mostani, Estorilban sorra kerülő NATO miniszteri tanácsüléstől sem. George Shultz, amerikai külügy­miniszter már kedden Portugá­liába érkezik a hét második je­lében tartandó eseményre, s nyil­vánvaló, hogy mindent elkövet majd az eddigi tendencia fenn­tartására. j Nem olyan régen, alig egy hó­napja, hogy Bonnban a hét leg­fejlettebb tőkés országok vezetői csúcskonferenciát tartottak. Ott — már csak a részt vevő politi­kusok személyisége miatt is — a_ lehető legmarkánsabban feje­ződtek ki a meglévő erőviszo­nyok. Ezek alapján megállapít­ható: Nyugat-Európából ma hi­TASZSZ-kómmentár a SALT—II. jövőjéről A SALT—II. szerződés folytatása körül dúló ame­rikai belpolitikai csatározásokkal foglalkozott kom­mentárjában a TASZSZ szovjet hírügynökség ka­tonai szemleírója, Vlagyimir Csernisev. A SALT—II. szerződést — amelynek rendelteté­se a hadászati támadó fegyverek korlátozása — hét év erőfeszítéseivel munkálták kí a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonai szakértői és politiku­sai. A felek 1979-ben, a SALT—II. parafálásának idején elismerték, hogy hadászati erőegyensúly ala­kult ki köztük; közös célul tűzték kj ennek az erő­egyensúlynak a fenntartását. Az Egyesült Államok hibájából nem ratifikálták az egyezményt, de Wa­shington kötelezettséget vállalt á benne foglalt elő­írások tiszteletben tartására. ígérete ellenére több ízben tett kísérletet arra, hogy kibúvókat találjon', mégszegje önként vállalt kötelezettségét — muta­tott rá a TASZSZ szemleírója. A mostani vita alapja a Pentagon egyik döntése volt.. Eszerint szeptemberben'a „Trident-program” keretében próbajáratra indítja, majd rendszerbe ál­lítja az atomrakétákkal felszerelt „Alaska” tenger­alattjárót. Ennek nyomán az Egyesült Államok tá­madó rakétáinak száma tizennéggyel meghaladná a SALT—II. által megszabott felső határt. Azok a politikai személyiségek és katonai vezetők, akik nem tudnak megbékélni az erőegyensúly gondola­tával, és az Egyesült Államok hadászati erőfölé­nyét szeretnék visszaszerezni, most arra ösztökélik a kormányt, hogy az említett újabb fegyver rend­szerbe állításakor nyíltan mondja föl az 1979-es megállapodást — olvasható a TÄSZSZ kommentár­jában. Vannak szép számmal olyanok is, akik védel­mükbe veszik a SALT—Il-t — írja Vlagyimir Cser­nisev. Sajátos nézőpontból védelmezi az ügyet a The New York Times egyik cikkírója, aki azért tar­taná károsnak az egyezmény felmondását, mert an­nak eredményeképpen — úgymond — a Szovjet­unió kerülne kedvezőbb helyzetbe a fegyverzetek gyarapítása terén. Csakhogy a Szovjetunió nem a fegyverkezés kiterjesztésében, hanem az atomfegy­verek radikális, kölcsönös csökkentésében érdekelt — vitázik a New York-i napilap megállapításával a szovjet szemleíró, majd hozzáfűzi: az egyezményt azonban valóban meg kell őrizni, mégpedig azért, mert az mindkét félnek, sőt az egész világnak ja­vára válik. '■ V-) ányzik az az összetartó erő, melynek segítségével valódi el­lensúlyt képezhetne az Egyesült Államokkal szemben. Sem gaz­daságilag, sem politikailag, sem katonailag nem képesek a jelen pillanatban változásokra kénysze­ríteni a Fehér Házat, s ez ko­moly hatással lehet további fej­lődésükre. Amennyiben a 'nyu­gat-európai NATO-tagok, s első­sorban közülük is a legnagyob- . bek (NSZK, Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország) nem tud­nak előállni valamilyen új kon­cepcióval, fennáll annak a ve­szélye, hogy az amerikai politika még az eddiginél is jobban meg­határozz^ majd a szervezet te­vékenységét. Persze az Estoril bán zajló tár­gyalásokon azért lesznek ellen- vélemények is —főleg, ha a va­sárnapi választásokon ismét And- reasz Papandreu pártja, a PA- SOK kap többséget Görögország­ban. A franciák által szorgalma­zott Euréka-program sem fog tet­szeni Shultznak, hiszen az anya- 'gi forrásokat vonhat el az Egye­sült Államok űrfegyverkezést ter­veitől. Másrészt a nyugat-euró­pai partnerek sürgetni' fogják a genfi szovjet—amerikai tárgya­lásokon az aktívabb és konstruk­tívabb amerikai hozzáállást, hi­szen számukra ez komoly leül­és belpolitikai súllyal bíró kér­dés. A NATO-külügyminiszterek természetesen nem léphetik át a saját árnyékukat: ha a csúcson nem tudtak Bonnban közös ne­vezőre jutni, ők sem teremthet­nek egységet saját soraikban. Várhatóan nagy vita lesz a Ro­gers tábornok — a NATO euró­pai erőinek amerikai főparancs­noka — által javasSlt fegyver­kezési programokban való nyu­gat-európai részvétel kérdésében, hiszen a kisebb tagállamok régi panasza, hogy kimaradnak a fegyvergyártás jelentette üzletből. Az amerikai pozíciókat nem fenyegeti igazi veszély. A kül­világ legfeljebb az ellentétek he­vességéből vonhat le némi követ­keztetést a közeljövőre vonatko­zóan. Jelzésnek persze ez sem kevés. H. G. Vasárnaptól új menetrend Vasárnaptól mind a közúti, mind pedig a vasúti közlekedés­ben életbelép az úi menetrend, mely 1986. május 31-ig lesz érvé­nyes. Az autóbusz-közlekedésben 448 új járat áll forgalomba, ebből 56 új vonalakon: 392 pedig a megle­vő járatokat sűríti. Csaknem 300 járat ezentúl hosszabb, valamivel több mint száz pedig rövidebb útvonalon közlekedik. Az alig ki­használt járatok egy részét meg­szüntetik. Az úi menetrend kiala­kításakor különös figyelmet for­dítottak arra, hogy a munkába, illetve iskolába járók igényeit ki­elégítsék. 'Június 2-tól csaknem százzal több autóbuszjáratnál ve­szik figyelembe a vasúti menet­rendet is, s így a napi csatlakozá­sok száma eléri a 13 470-et. Negy­venkettővel növelik az autóbusz­megállóhelyek számát. A nemzet­közi forgalomban hetenként 236 járat indul külföldre, ezek hal országgal — Ausztriával. Cseh­szlovákiával, Jugoszláviával, Len­gyelországgal. Olaszországgal és az NSZK-val — kötik össze ha­zánkat. A vasúti közlekedésben javítják a csatlakozásokat, s a nagyforgal­mú vasúti csomópontokon az ed­diginél több expresszvonat áll meg. Lényegesen jobb lesz a köz­lekedés Győrből a Balaton déli partjára, s Budapest és Pécs kö­zött már érvényesülnek a vasút­vonal villamosításának , kedvező hatásai. A mellékvonalak egy ré­szén korszerű motorkocsikat állí­tanak forgalomba. A nemzetközi vasúti közlekedésben több szom­szédos országgal javul az össze­köttetés: a nyári főidényben jó- néhány mentesítő vonat közleke­dik például“ a Berlin—Budapest— Bukarest—Szófia, ijletve a Berlin —Prága—Budapest—Bukarest— Várna útvonalon. A Volán négy kötetben léién tette meg a hivatalos autóbusz­menetrendet, éheket már meg le­het vásárolni az autóbusz-állomá­sokon, a Volán Utazási Irodában, valamint a MÁV Közönségszolgá­latánál. A vasúti menetrendeket is árusítják már á vasútállomáso­kon és a Közönségszolgálatnál. Úgynevezett területi menetrende­ket, ezenkívül 560 ezer példány­ban ingyenes kivonatos menetren­det is készítettek. (MTI) Közgyűlést tartott a MUOSZ (Folytatás az 1. oldalról.) rhálás, a mozgósítás nélkülözhe­tetlen eszközére tekint a sajtóra és támogatja abban, hogy fel­adatait mind magasabb színvo­nalon végezhesse el. Melyek ezek a tennivalók? Elsőként a hiteles és gyors tájékoztatás, hiszen min­den magyar állampolgár jogos igénye, hogy. informálódjék azok­ról a hazai és nemzetközi körül­ményekről, amelyek a . társada­lom, s az ő személyes sorsának alakulását is befolyásolják. Nem­csak ismerni akarja ezekét, ha­nem igényli — s ehhez a tájékoz­tatás segíti hozzá —, hogy eliga­zodjon bennük, hogy fogódzókat találjon a helyes cselekvéshez. 5 ez egyben a sajtó, a felvilágosító munka másik fontos funkciója: ;9 tettekre mozgósítani —- ..jáUapRg^j •; tg rpeg . a -továbbiakban a', .Kqz-^ ■ ponti Bizottság titkára. —J A töA megtájékoztatás rendkívül sokat tehet azért, hogy népünk értse a párt politikáját, ^törekvéseit, azo­nosuljon fő céljaival, s vállaljon részt azok megvalósításából. — A magyar újságírók elköte1 lezettsége, cselekvőkészsége és ^felkészültsége összességében meg­felel az e feladatok támasztotta magas követelményeknek. A saj­tó munkásai felelősen politizál­va, értékes hozzájárulást nyúj­tanak szocialista céljaink elérésé­hez. E munka, benne az egyéni teljesítmény, megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülést érdemel. S amikor az újságírók felelősség- teljes tevékenységét nagyra ér­tékeli a párt — éppen, mert fi­gyel arra —, észreveszi és szóvá teszi a sajtó hasábjain vagy egyes műsorokban fel-felbukkanó, szo­cialista eszméinktől és gyakorla­tunktól idegen megnyilatkozáso­kat is. A párt a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségét támogatja ab­ban, hogy az eddigieknél maga­sabb színvonalon tölthesse be politikai, szakmai és érdekképvi­seleti feladatait, s számít arra, hogy az újságírók a továbbiak­ban is hozzájárulnak az MSZMP helyes, a gyakorlati tapasztalatok által mindig korrigált, folyama­tosan megújuló politikájának va­lóra váltásához — mondotta be­fejezésül Berecz János. Bányász Rezső hozzászólása A közgyűlésen vasárnap foly­tatódott a vita a MUOSZ ötéves tevékenységét értékelő beszámoló, és a bizottságok jelentései fölött. lasabb tömegtájékoztatás nagy feladatát' csak szerényen javuló munkakörülmények, tárgyi és technikai feltételek között kell végrehajtania. Bányász Rezső végül hang­súlyozta: a Tájékoztatási Hivatal mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy segítse az újságírók munkáját olymódon is, hogy te­vékenységük minél kevesebb bü­rokratikus akadályba, és sokszor partikuláris érdekek által vezé­relt elzárkózásba ütközzék'.-' A vitában felszólaló küldöttek részletesen elemezték a MUOSZ elmúlt öt esztendős tevékenysé­gét. Elénk eszmecsere bontako­zott ki a tájékoztatás demokra­tizmusáról, annak fejlődéséről, és }8§tágitó*n|unka ijflkteitgß&Hafc Jfcbej »o*?>5.gg#rő1- 'TöWíep, .felvetették, nogy minden eddiginél nagyobb szükség lenne a mostaninál meg­alapozottabb és szervezettebb kommunikáció-elméleti kutatá­sokra, s ezzel összefüggésben „az újságíróképzés korszerűsítésére ílS. Különös hangsúlyt kapott az újságíróik cselekvő részvételének szükségessége a politikai felada­tok végrehajtásában. Számos felszólaló kifejtette, hogy az új­ságírói munka minőségének ja­vításához a mostaninál több in­formációra lenne szükség. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének munkájával kap­csolatban számos észrevétel hang­zott el. Egyöntetűen megfogal­mazódott, hogy a szövetségnek tovább keli szélesítenie érdek­képviseleti szerepét, s erősítenie társadalmi szervezet jellegét. Az újságírók érdekvédelmét to­vábbra is elsősorban a szakszer­vezetek látják el, de mint arra többen rámutattak: jobban fi­gyelemmel kellene kísérni az új­ságíró társadalom élet- és mun­kakörülményeinek alakulását. A felszólalók megfogalmazták azt is, hogy a jövőben növekednie szükséges a szövetség kezdemé­nyező kedvének, és véleményező hatáskörének olyan kérdésekben, mint például, az új<ságírók er­kölcsi és anyagi elismerése és a munka tárgyi, technikai feltéte­leinek megteremtése. Többen ja­vasolták, hogy az anyagi és er­kölcsi megbecsülés határozotab- ban tükrözze elkötelezettségét, az egyéni teljesítményt és az igé­nyesen végzett munkát. Számos küldött foglalkozott a szakosztá­lyi munka kérdéseivel; mint mondották, a szakosztályok tevé­kenységének nagy szerepe* van a közösségi élét intenzívebbé té­telében is. A vitában Bányász Rezső *is felszólalt. A kormány nevében el­ismerését és köszönetét fejezte ki azért a munkáért, amit a televí­zió, ,a rádió, és az írott sajtó vé­gez a kormány politikájának meg­ismertetése és végrehajtása érde­kében a nemzeti egység, a tár­sadalmi közmegegyezés erősíté­séért. Az államtitkár hangsúlyoz­ta: kormányunk nagyra becsüli a tömegtájékoztatásban dolgozók munkáját, és nélkülözhetetlen se­gítőtársat lát a sajtóban. Napra készen figyelemmel kíséri és in­tézkedéseiben igen gyakran fel­használja a sajtó jelzéseit. Szá­mos kormányvizsgálat és -ellen­őrzés kezdődött el — illetve zá­rult komoly következtetések le­vonásával — a sajtójelzések alap­ján. Bányász Rezső rámutatott: a következő ' esztendőkben a sajtó­nak az eddiginél még színvona­Megyeri Károly, a MUOSZ fő­titkára összegezte a vitában el­hangzottakat majd a küldöttek jóváhagyták: a MUOSZ alapsza­bályának és az ^tikai kódexnek a módosítására előterjesztett ja­vaslatot.' Elfogadták a szövetség munkájáról készített írásos be­számolót, illetve annak szóbeli kiegészítését is. Ezt követően megválasztották a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének 55 tagú választmányát, az ellen­őrző, valamint az etikai bizott­ságot. Az új választmány a közgyű­lés után megtartotta első ülését, megválasztotta az elnökséget és annak tisztségviselőit. A MUOSZ elnöke ismét Fálfy József, el­nökhelyettese Kapalyag Imre lett. A szövetség főtitkári tisztet ismét Megyeri Károly tölti be. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents