Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-13 / 137. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1985. június 13. EGET KÉMLELŐ SZAKEMBEREK Sokmilliárdos érték védelme Vakáció előtti tanácsok Rakétákkal jégeső ellen • Közeleg a vihar. A ké­szültség má­sodfokú, a parancsnak megfelelően Hirt József rakétakezelö a „kiskocsi­ról” pillana- ' tokon • beiül tölti az áll­ványt. Az emberiség régi álma, hogy a természet erőit szolgálatába ál_ lítsa. megfékezze. Ez a huszadik század utolsó negyedére többé- kevésbé sikerült is. Fékevesztet­ten rohanó folyókat zaboláztak meg, a szél már nemcsak malom­köveket forgat, áramot is fejleszt, kisebb-nagyobb kutakból vizet húz ... Sorolhatnánk mindazt, ami elődeinknek megvalósíthatat­lan álma maradt. Egy emberöltő­vel ezelőtt ki hitte volna, hogy egyszer rakétákkal lövik a felhő­ket, pedig ez» már most a megye déli részén gyakorlat. Elég csak negyedóráig figyelni az égboltot, máris észrevehetjük, milyen változatos a felhők vilá­ga. Ahol előbb csak néhány ap­rócska pamacs volt, már hatal­mas gomolyfelhő tornyosodik. A felhők szüntelen átalakulása miatt a formák végtelen változa­tosságot mutatnak. Hogy melyik, bői mi lesz, minden esetben a szakma tanult művelői sem tud­ják teljes bizonyossággal. Néme­lyik jégterhétől megszabadulva kegyetlenül végigveri a határt. Baranyában 1976 és 1979 kö­zött kísérleti jelleggel rakétás jég. eső-elhárító rendszert hoztaik lét­re, az ottani tapasztalatok alap­ján — ennek kiterjesztéséről — hozott döntést a Minisztertanács. A jó néhány pályázó közül a vá­lasztás Bács-Kiskun megye déli részére esett, a 18 kilövő- és a lokátoros állomás felépítéséhez a szükséges anyagi fedezetet — egyenlő arányban — a térség me­zőgazdasági üzemei, a 'Mezőgaz­dasági és - Élelmezésügyi Minisz­térium, valamint az Állami Biz­tosító teremtette elő. A rendszer fenntartási költségeit a biztosító fedezi. Egyébként a környező üzemeknek jégkár ellen kötelező biztosítást kötni. A teljes átadásra május 16-án került sor. Ha szabad így fogal­mazni: ezt az eseményt munká­val „ünnepelték”, hiszen a leg­utolsó elkészült állomások pró­bája egybeesett egy jégeső elleni beavatkozással. Aznap 64 raké­tát lőttek fel. Győré Simon meteorológussal, a Bács-Kiskun megyei Rakétás Jégesőelhárító Egység vezetőjével és Keskeny András radarműsza­ki osztályvezetővel a lokátor mel­lett, szaknyelven mondva: „ve­zetési ponton” beszélgettünk. Amikor a jégképződésről és a lehetséges tennivalókról kérdez, tem őket, Győré Simon válaszolt. — A természetes körülmények között a felhőben kialakult je­get már módosítani nem tudjuk, viszont a további jégképződésbe „beleszólhatunk”. A rakétákkal mesterséges jégcsírákat juttatunk a felhők mínusz 5, mínusz 10 Cel- sius-fokos tartományaiba — hang. zott a szakszerű magyarázat. — így megakadályozzuk a kevés, de nagyra megnövő jégszemek létrejöttét. Ennek hatására sok apró, s a melegebb légköri zó­nákban elolvadó, vagy kárt nem okozó nagyságú jégdarabkák ke­letkeznek. — Ebben a térségben a mért adatok szerint előfordulhat nyolc centiméteres átmérőt is elérő földre eső jég — gyors számítás a papíron. — Ennek súlya hoz­závetőlegesen 200—240 gramm. Hogy ez milyen pusztítást végez, el lehet képzelni, elég csak a ta­valy júliusban átlyuggatott ház­tetőkre gondolni. A rendszer működését Keskeny András magyarázta el. — Lokátorral pásztázzuk a kör­nyező vidékeket, a műszer ható­sugara 300 kilométer. A felhők geometriai — magasság, méret, kiterjedés, mozgásirány —, inten­zitásbeli — a visszavert radarjel nagyságából lehet rá következ­tetni — tulajdonságait elemezve dönt a beavatkozásvezető, hogy mikor, melyik állomás, milyen szögben és hány rakétát lő ki. ■ Az illusztráció hamar előkerült. A térséget ábrázoló térképen kü­lönböző színű filctollal -..rajzolt, foltok, a laikus számára érthe- tetlen nyilákkéű‘ Vöhálákkál^ s'zfi- i mokkák- "Megtüdtam,. JÍGgy éz-; - a május 15-én 15 óra 55 perctől 18 óra 30 percig tartó beavatkozás egyik „jegyzőkönyve”. Ekkor ugyanis Császártöltés felett egy patkó alakú, és Sükösd irányá­ban lassan mozgó veszélyes fel­hő alakult ki. Ezt Hajósról lőtték. Jég ugyan 'hullott, de apró sze­mű volt, és igen bőséges csapa­dék kísérte. A térkép alján a he­venyészett ceruzajegyzetet Győré Simon segítette kisilabizálni, ő volt ugyanis a kérdéses napon az ügyeletes. — Állandó rádiókapcsolatban vagyunk a másik jégeső-elhárító rendszerrel, tőlük kaptuk az in­formációt, hogy 16.30 és 16.55 kö­zött Pécsváradon diónagyságú száraz jég hullott. Ez a vidék egyébként mindkét egység kör­zetéből kiesik — tette hozzá. — Ezen a napon műszaki problé­mánk is volt. A hódunai állomás, sál nem tudtunk kapcsolatot te­remteni, ott bizony borsónyi jég hullott. A rakéták szovjet gyártmá­nyúak, típusuk: Alazány. A ko­rábban használtaktól főleg a megsemmisítés módjában térnek el, ugyanis a Baranyában alkal. mázott Oblako típusúak „dolguk végeztével” ejtőernyővel érkez­tek vissza a földre. Ezek pedig egy harminc dekagrammos rob­banótöltet segítségével a magas­ban molekuláikra repülnek szét. A balesetvédelmi előírások szi. gorúak. A gyárból a többszöri el­lenőrzés után ,,<jsak.. megbízható 'rakéíájíi,,kerülnek, a felhasználás helyéré'.' A kilövésnél pedig a sok egyéb mellett alapszabály: lakott terület nem lehet a képzeletbeli — tehát az önmegsemmisítés esetleges elmaradása esetén be­következő — becsapódás pontja. Eddig az új egység első komo. lyabb teendőjét május 15—16-án és 22-én végezte. A három nap alatt összesen 183 rakétát lőttek fel. Azt, hogy munkájuk meny­nyire hatékony, majd csak az évek bizonyítják. Reméljük, hogy a jégeső a jövőben nem okoz annyi fejfájást a környékbeli üzemekben a gazdáknak, mint korábban. Czauner Péter KOLONIAL BÚTOROK MŰHELYÉBEN Választékbővítő asztalosok A megyeszékhely bútoriparának hírnevét öregbíti hosszú évek óta a Kecskeméti Asztalosipari Szö­vetkezet százötven dolgozója. Mi­nőségi munkájukat elismerték az­által, hogy az idén másodszor kapták meg a Megye Kiváló Sző. vetkezete címet. A készüld' koló­niái bútorok — mintegy negyven­félét gyártanak — keresettek, bár nem tartoznak az olcsó áruk közé. Rigó Endre elnököt arról kérdeztem, honnan ez a népsze­rűség? — Műszaki gárdánk állandóan arra törekszik, hogy a célnak leg. jobban megfelelő bútordarabo­kat tervezzen — mondotta. — Most például elkészült már a Kolóniái Kecskemét nevű szek­rénysor, amely elődeinél sokkal szebb, korszerűbb és jobban ki­használható. Ezt az őszi BNV-n bemutatjuk. A kolóniái bútorok mellett az első félévben a kereskedelembe kerül' 250 kárpitozott garnitúra. Évek óta foglalkozunk laborató­riumi berendezések gyártásával. Számos kutató és oktatásit in­tézményben a nálunk készült be­rendezéseket használják. Most készítünk ilyet a miskolci KÖJÁL-nak kétmillió forintért. Ahhoz, hogy terveinket telje­síteni tudjuk, és a megrendelők igényeinek eleget tehessünk, szük­séges a szakmunkás-utánpótlás. Jól felszerelt tanműhelyünkben jelenleg ötvenhárom fiatal sajá­títja el a bútorasztalos, a kárpi­tos. a faszobrász és a faesztergá­lyos szakma fogásait. Hamarosan tizennégyen szakmunkásvizsgát tesznek, s a jelek szerint nagy többségük itt marad szövetkeze­tünkben. O. L. • A választék állan­dó . bővítésének jrfsfcv dája a képünkön lát­ható kolóniái tv-szek- rény, amelyet az idén kezdtek gyár­tani, S zék eli Tibor termelésvezető ■ : szál­lítás előtt ellenőrzi az egyik szekrényt, háttérben a Kolonial Kecskemét szekrény­sor első darabja. A mama levele December harmincegyediké volt. Pjotr Vlagyimirovics Pápán. kov az irodájában ült, és a búcsúzó óesztendő utolsó, halasztha­tatlan ügyeit intézte. Szigorú arckifejezésével, importból szár­mazó öltönyével Pjotr Vlagyimirovics a tetőtől-talpig vezető hivatalnok benyomását keltette. Ha csöngött a telefon, Pápán­kon felvette a kagylót, rövid, lényegre törő válaszokat adott. Sokoldalúságára jellemző, hogy telefonálás közben sem hagy­ta' abba az ügyiratok tanulmányozását, szignálását, nem csoda hát, hogy ilyen vezetői képességekkel a legendás hírű Julius Caesarra emlékeztetett. Hirtelen Ljudocska, a titkárnő robogott be Pjotr Vlagyimiro­vics szobájába. — Elnézést a zavarásért, Pjotr Vlagyimirovics. Ez a levél ön­nek szól. Saját kézbe, személyes felbontásra — mondta egy szuszra, majd udvarias mozdulattal az asztalra tette a paksa- métát, és kisietett a szobából. Pjotr Vlagyimirovics feltépte a borítékot, és belemélyedt az olvasásba: „Drága mama! Szerető fiad ír most neked. Sajnos, elég régen írtam utoljá­ra, mert kiküldetésben, szabadságon, kórházban voltam ...” — Mi az ördög lehet ez? — mordult fel Pjotr Vlagyimirovics, és a borítékot kezdte tanulmányozni. Azon pedig ott látta a nevét, hivatalának pontos címével együtt. Így aztán csodálkoz­va olvasta tovább a levelet: „Itt nálunk nagyon kellemes őszies, tavaszias, nyárias, télies az időjárás. A minap voltam színházban, moziban, koncerten, sörbárban. Szándékomban áll, hogy meglátogatlak, mondjuk egy hó­napon, egy éven, öt éven belül. Ismerve szűkös anyagi helyzetedet, küldök harminc, húsz, tíz, öt rubelt. , Engem közben főmérnökké, igazgatóvá, trösztvezetővé ne­veztek ki. A feleségem, Vera, Nágya, Irina, Aszja is üdvözletét küldi. ölel szerető fiad: Petya.” Pjotr Vlagyimirovics zavarában még egyszer elolvasta a le­velet, majd belekukucskált a borítékba. Rövid kísérőlevélre buk­kant. Ez volt ráírva: „Drága Petyenkám! Ügy szeretnék tőled levelet kapni, de tu­dom. végtelenül elfoglalt ember vagy, nem jut időd a levélírás­ra. Ezért én most helyetted fogalmaztam egy levelet, és neked csak az a dolgod, hogy a felesleges szavakat kihúzod a szöveg­ből. Csókollak: Édesanyád." Pjotr Vlagyimirovics kényelmesen hátradőlt a puha karos­székben. — A mamában egy humorista veszett el — dünnyögte maga elé. — Megáll az eszem! És ráadásul pont most küldte, decem­ber 31-én, amikor ki sem látszom a munkából. Papankov félretolta az ügyiratokat, egy nagyot sóhajtott, és a frissen érkezett levél mondataiból kezdte kihúzgálni a fölös­leges szavakat. Jurij Rihter Oroszból fordította: Kiss György Mihály Az iskolai szünet kezdetével véget ér a tanulók kötött foglal­koztatottsága. Kezdődnek a nyári építőtáborok, termelési gyakor­latok, úttörőtáborok, nyaralás a nagyszülőknél, rokonoknál. Mind­ezek nem kis gondot jelentenek a szülők, nagyszülők, rokonok és táborvezetők részére. Sajnos, eb. ben az időszakban növekszik a tanulófiatalokat ért közlekedé­si, vízi balesetek száma. Ezek csökkentése érdekében már most foglalkozni kell gyermekeinkkel. Javasoljuk, hogy ezek a beszélge­tések tervszerűek legyenek. Hosszabb idő tapasztalatait fi. gyelembe véve, a gyermekek fi­gyelmét nem köti le a hosszú „szövegelés”, ezért ajánljuk meg. felelő „tematika” előzetes össze­állítását. A helyszínek lehetnek különfélék. Jó, ha aktuális gya­korlati példákkal is alátámaszt, juk mondandónkat. (Pl.: gépko­csivezetés közben vagy gyaloglás­kor előforduló konkrét esetekből kiindulva.) Ne feledjék a felnőt­tek, hogy legjobb magatartásfor­málás a személyes példamutatás. Hiába a legjobb „szöveg", ha a gyermek ennek ellenkezőjét ta­pasztalja a tanácsadók részéről. A legjellemzőbb nyári közle­kedési balesetek általános isko­lás korosztálynál a következők: körültekintés nélküli futás á lab­da után (a játékot olyan helyen kell megszervezni,, ahol nincs közúti forgalom); kilátást gátló tárgy (jármű, hirdetőoszlop stb.) mögül az úttestre lépés; tilos jel­zésen vagy tiltott helyen történő áthaladás; a kerékpáros közleke­dés szabályainak felületes isme­rete. (Ezek közül is a jobbkéz- szabály .ismeretének hiánya és az egymás melletti közlekedés, cso­magok szállítása a kormányon a leggyakoribb veszélyforrás.) Akik már Segédmotoros kerék­páron közlekednek, azok a bizo­nyítani akarás korában vannak. Barátaiknak, osztálytársnőiknek imponálni igyekeznek a lóerők fölötti uralommal. Ez azzal jár, hogy meg nem engedett helyen motoroznak, artistáknak is becsü­letére váló mutatványokat pro­dukálnak, a biztonságosnál jóval gyorsabban hajtanak. El kell mondani, nem megengedhető e magatartás. A KRESZ ugyan nem írja elő lakott területen belül kö­telezően a bukósisak használatát, de a túlságosan is gyakori boru­lásoknál indokoltságát felesleges magyarázni. Sajnos, az egyenran­gú útkereszteződéseknél előfor. dúló balesetek gyakorisága is megdöbbentő. A felsorolt legjellemzőbb bal­eseti veszélyforrások hosszú évek óta fiatal áldozatokat követelnek. Jó lesz tehát felkészíteni a” fia­talokat a nyár fenti veszélyeire. \ tilos tekintélye A jelzőlámpás csomópontok és a fénysorompók számának növekedésé­vel egyre gyakoribb szabálysértéssé vált a tilos jelzésen való áthajtás. Az esetek . nagyobb részénél szándékos­ság állapítható meg, amelyek szeren­csére nem minden esetben vezetnek balesethez, de jogosan háborítják fel a szabályt tisztelőket. A szigorúbb és új ellenőrzési forma bevezetésével az ilyen magatartásból eredő balesetek száma az elmúlt évben nem emelke­dett. A tilosba hajtó gépjárművezetők fe­lelősség re vonásának bizonyításira rendőri szerveink két dátumozó hát­iapós fényképezőgéppel rendelkeznek, amelyek alkalmasak a tilosba hajtás tényének és folyamatának rögzítésé­re. A fényképezőgép három felvételt készít automatikusan. Az első felvé­telen a jármű a stop, vagy felállási vonal előtt látható, miközben a lám­pa tilosat jelez. (Fényképen ez lát­ható.) A második képen a kereszte­ződésbe való behajtást, míg a harma­dikon a kereszteződés elhagyását ör kíti meg. Az így készült felvételek vitathatatlanul bizonyítják a szabály­talan áthaladás tényét, mivel egy má­sodperc alatt készül el három felvé­tel. jf • . Ez a magatartás több esetben gyors­hajtással is párosul, mivel a sárga jelzés megjelenése esetén gyorsítás­sal kívánják a kereszteződést elhagy­ni.- Különösen veszélyes ez a kijelölt gyalogos átkelőhelyeknél. A tiloson való áthajtás kivédésére a sárga jel­zésének időtartamát kell felhasználni. A forgalomirányításra szolgáló fény­jelző készülék fázisideje úgy van be- állítva, hogy megfelelő. figyelem ese­tén kellő idp áll rendelkezésrej az át­haladásra vagy a megállásra. _ Ezek miatt a másokra veszélyt je­lentő szabálymegszegés miatt az elmúlt évben mintegy ezer gép­kocsivezetővel szemben kellett felelős- ség re vonást alkalmazni. Írásunk cél*a, hogy megfelelő felelősségérzetre hív­juk fel a figyelmet, és kérjünk min­den gépjárművezetőt, hogy magatar­tásával járuljon hozzá a közlekedés- biztonság javításához. Győri Ferenc Gyógyszerszedés és vezetés Az ember természetes hely­változtatási módja a gyalogos közlekedés. Ennek sebessége bi­zony |eléggé csekély, és a szerve­zet eredetileg ennek a kis hala­dási sebességnek a kiszolgálásá­ra alkalmas. Ennek felelnek meg az érzékszervek és az Idegrend­szer is. A motorizációval az el­érhető sebesség sokszorosára nö­vekedett. Jellemző az emberi szervezet alkalmazkodóképessé­gére, hogy ilyen körülmények között is lehetséges biztonságos közlekedés. Ennek viszont alap­vető feltétele, hogy az emberi szervezet és ezen belül különö­sen az érzékszervek és az idegek kifogástalanul, zavartalanul mű­ködjenek. A legcsekélyebb zavar is elegendő1 ahhoz, hogy a kor­szerű közlekedés követelményei­nek az ember már ne tudjon meg- felelnL Hangsúlyozni kell, hogy ez egyaránt vonatkozik a jár­művek vezetőire és a gyalogo­sokra. A biztonságos * járművezetési képességre károsan hatnak a különböző krónikus betegségek és szervi, illetve érzékszervi, fo­gyatékosságok. Ezek kiszűrése el­sősorban a rendszeres gépjármű- vezetői alkalmassági vizsgálatok feladata. Nem kisebb veszélyt okozhatnak az időközben jelentke­ző heveny betegségek sem. Ezek lehetnek önmagukban enyhe le- folyásúak, szinte jelentéktélenek, de a közlekedésbiztonság szem­pontjából gyakran mégis jelentő­sek. Elegendő arra gondolni, hogy egy ep'szerű meghűlés alkalmá­val a t> 'ájás, a láz vagy hőemel­kedés á. m okozott rossz közér­zet, a hir. len fellépő köhögési és tüsszentést rohamok mind elte­relhetik a vezető figyelmét a for. galomról. A betegségek és a tünetek le­küzdése céljából különböző gyógy­szerek állnak rendelkezésünkre. Kézenfekvő lenne azt mondani, hogy ha á betegség tünetei miatt nem tudunk biztonságosan vezet­ni, be kell venni a megfelelő gyógyszert, ennek hatására a ve. szélyés tünetek megszűnnek és alkalmassá válunk a vezetésre. Ez sajnos, a valóságban nem ilyen egyszerű. Az ideális helyzet az lenne, !ha a gyógyszerek csak a kívánt hatást fejtenék ki, de a helyzet az, hogy a legtöbb gyógy­szernek mellékhatása is van, és ezzel is számolnunk kell. Ma már a különböző gyógysze­rek csomagolásán és a hozzájuk mellékelt ismertetőben felhívják a figyelmet arra, ha az illető gyógyszernek közlekedésbizton­sági, vagy munkavédelmi szem­pontból veszélyes mellékhatása van. Alapvető követelmény, hogy ezeket a figyelmeztetéseket ko­molyan vegyük, és járművezetés előtt vagy közben ezeket a sze­reket mellőzzük. Tovább bonyo­lítja a helyzetet, hogy a gyógy­szereknek kölcsönhatásuk is van. Ez azt jelenti, hogy a szervezet­ben egyidejűleg jelenlevő többféle gyógyszer egymás hatását csö- kentheti, fokozhatja, megváltoz­tathatja, és ezáltal olyan hatá­sok és mellékhatások jelentkez­hetnek, amelyek a bevett gyógy­szerek egyikére sem jellemzők. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a gyógyszerek jelentős része az alkohollal is kölcsönhatásra lép. Főleg a nyugtató és altató hatá­sú szerek és az alkohol fokozzák egymás hatását. Az elmondottakat abban lehet összefoglalni, hogy a gépjármű- vezetés közben szükség lehet gyógyszer szedésére. Ezt egyaránt indokolhatja akut és krónikus be­tegség. Az utóbbiak esetében gyakran éppen az előírt gyógy- szfer rendszeres szedése lehet a feltétele a vezetési alkalmasság­nak. Az előbbiekben részletesen lefejtett okok miatt azonban a gyógyszerszedés elővigyázatossá, got igényel. Soha ne vegyünk be vezetés közben ismeretlen gyógy­szert, kerüljük az ötletszerű és a laikusok tanácsára történő gyógyszerszedést. Éppen az el­mondottak miatt célszerű cseké­lyebb panaszok és enyhe lefolyá. sú betegségek esetén is orvoshoz fordulni, kifejezetten azzal a ké­réssel, hogy lehetőleg olyan gyógyszert kérjünk, amely a jár­művezetést lehetővé teszi. Hirte­len fellépő panaszok, tünetek ese. tén ezzel a kéréssel gyógyszerész­hez is fordulhatunk, aki a szük­séges ismeretekkel szintén ren­delkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents