Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás az ország terüle­tén ma estig: nyugat felől felszaka­dozik a felhőzet, zápor Inkább már csak a délkeleti—keleti országrészben várható, több órás napsütésre számíthatunk. Az északi—északnyugati szél időnként megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán kevéssel 20 fok fölött alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 136. szám Árat 1,80 Ft 1985. június 12. szerda Hazánkba látogat Olof Palme Lázár Györgynek, a Miniszter­tanács elnökének meghívására iú- nius 12-én, szerdán hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezik Olof Palme, a Svéd Királyság minisz. terelnöke. (MTI) Arnaldo Forlani Budapesten Marjai Józsefnek, a, Minisz­tertanács elnökhelyettesének meghívására Ikedden hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Arnaldo Forlani, az Olasz Köz­társaság miniszterelnök-helyette­se. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József fogadta. Jelen volt Emilio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagyköve­te. Az olasz miniszterelnök-helyet­tes magyarországi programja so­rán részt vesz az olasz kulturális és gazdasági napok rendezvénye­in, amelyeket a két éve Rómá­ban ' és Bolognában megtartott magyar napok viszonzásaként el­ső ízben rendeznek meg hazánk­ban. (MTI) Gorbacsov a gazdaság korszerűsítéséről A tudományos-műszaki fejlő­dés kérdéseiről kezdődött ta­nácskozás kedden Moszkvában, az SZiKP Központi Bizottságának épületében. A tanácskozás mun­kájában a Szovjetunió párt és állami vezetői, a szövetséges köztársaságok kommunista párt­jainak kb-titkárai, a területi, határterületi, és nagyvárosi bi­zottságok titkárai, tanácsi és szakszervezeti vezetők, neves tu­dósok, tudományos intézmények és termelési egyesülések vezetői és vezető szakemberei vesznek részt. Ugyancsak részt vesznek vállalatok, építőipari vállalatok, kolhozok és szovhozok, tervező- intézetek és felsőoktatási intéz­mények vezetői, élenjáró munká­sok és kolhozparasztok, újítók, valamint az alkotó értelmiség és a sajtó képviselői. A párt gazdaságpolitikájának alapvető kérdése címmel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra mondott előadói beszédet. A beszámoló vitájában a tanácsko­zás résztvevői azokról a legfon­tosabb kérdésekről szóltak, ame­lyektől a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének üteme leginkább függ. Az SZKP főtitkára szólt a szocializmus és a tervgazdálko­dás vitathatatlan sikereiről, több ezer vállalat felépítéséről, a vá­rosok és falvak arculatának vál­tozásáról, a lakáshelyzet és az életkörülmények javításáról, majd hangsúlyozta, hogy a het­venes évek elejétől észrevehető­vé váltak bizonyos nehézségek a gazdasági fejlődésben. — Ennek fő oka az, hogy an­nak idején nem voltunk állhata­tosak a gazdasági szerkezet, az irányítási formák és módszerek átalakításában. A párt és az egész nép előtt az a feladat áll, hogy leküzdjük a negatív irány­zatokat, és gyors javulást érjünk el. Más megközelítés nem lehet­séges: a szociális programokat nem nyirbálhatjuk meg. A tár­sadalom számára halaszthatat­lan feladat az élelmiszerellátás javítása, a fogyasztási javak ter­melésének növelése és a szolgál­tatások bővítése. Továbbra is fontos a nagyarányú lakásépítés, az egészségügyi ellátás javítása, az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztése — mondotta. — Ugyanakkor — mutatott rá — a társadalmi-gazdasági fejlő­dés gyorsítását külső feltételek is diktálják. Meg kell teremteni az ország védelméhez szükséges esz­közöket. A Szovjetuniói a jövőben is maximális erőfeszítéseket tesz a fegyverkezési hajsza megállí­tására, de az imperializmus ag­resszív politikája és fenyegeté­sei miatt nem engedhetjük meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velünk szemben. Gorbacsov szólt arról, hogy a Központi Bizottság nemrégiben megvitatta a gazdaság fő fejlődé­si irányait felvázoló tervezetet. Ennek során elhangzottak a ter­vezet kiegészítését szorgalmazó komoly észrevételek is. Még nem sikerült megfogalmazi azo­kat az intézkedéseket, amelyek sok ágazatban biztosítanák, hogy a növekedés intenzívvé váljék. (Folytatás a 2... oldalon.) Nemzetközi tapasztalatcsere Bács-Kiskunban A párizsi székhelyű — a fej­lődő országok szakembereit se­gítő — College Cooperetif (Szö­vetkezeti Kutató Intézet) június 7. és 13. között Budapesten és Kecskeméten tartja ülésszakát, tizenhat ország harminckét kép­viselőjének részvételével. Tegnap Kecskeméten először a Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezetbe látogattak. Itt dr. Kása Antal, a szövetkezet elnöke tájékoztatta őket a gaz­daság helyzetéről. A nemzetkö­zi testület programja az Alföld Szakszövetkezetiben folytatódott, ahol dr. Domokos Zoltán elnök társaságában a háztáji gazda­ságok tevékenységét is tanulmá­nyozták a vendégek. Ma a kiskunfélegyházi Integ­rál ÁFÉSZ-t keresik fel, ahol egyebek között a szakcsoportok munkájával ismerkednek. Dél­után Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a megye vehetőivel együtt záróülésen ösz- szegizlk a tapasztaltatokat. Fel­vételünk a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet szenny vízöntöző telepének nyo­másközpontjában készült. (Tóth Sándor felvétele) Alakuló tanácsülések Amint már hjrül adtuk, a megye tanácstagi ' választóke­rületei közül mindössze 44- ben maradt a döntés a jú­nius 22-i pótválasztásra, 2683 tanácstagnak bizalmat sza,- vaztak a választók. A megbí­zólevél átvételének jifinepé- lyes pillanatai után az újon­nan választott tanácstagok máris munkához látnak. A megyében elsőként — ma délután — a hercegszántói és a gara—bácsszentgyörgyi közös községi tanács tartja alakuló ülését. A következő napokban mind a száznégy településen összeülnek a he­lyi népképviseleti testületek. A tanácstagi kerületek ösz- szevonása és a választás alapos változást hozott a ..helyi parlamentek" ( összeté­telében. A testületek létszá­ma átlagosan negyedével ki­sebb lett, s az így vitaképe­sebbé vált tanácsok tagjai­nak mintegy fele először fog­lal helyet az ülésteremben. A megújult tanácsokra fon­tos döntések várnak az ala­kulóülésen. Itt választják meg ugyanis — a Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alapján — a követ­kező öt évre a tisztségvise­lőket: a tanácselnököt, a he­lyetteseket, a végrehajtó bi­zottság tagjait. A népi ellen­őrzési bizottságok összetéte­léről és a népi ülnökökről ugyancsak dönt a testület. Újdonságnak számít, hogy a községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben — a megyében B ácsszentgyörgy­höz hasonlóan még hat he­lyen — elöljáróság alakul a tanácstagokból, ahik maguk közül választják meg a helyi elöljárót. A megyei tanácstagokat ugyancsaik az alakuló illésen szavazzák meg. A nagyobb települések önállóan, a kis­községek pedig többedma- gukkal delegálhatnak képvi­selőt a 86 tagú megyei tes­tületbe. A tanácsok már az alaku­ló ülésen hozzáfognak szer­vezeti és működési szabály­zatuk felülvizsgálatához. a következő esztendők feladat tainak megfogalmazásához is. A tisztségviselőket titkos szavazással választják meg a tanácstagok, ám az ülések — melyeken a jövőt alapozzák meg — nyilvánosak. Meghí­vó nélkül részt vehet rajtuk, és akár fel is szólalhat min­den, települése sorsát szivén viselő állampolgár. Hisszük, hogy sokan ott lesznek! le vas Dániel l ' ' '' . ' Negyven éve gazdagodó együttműködés Ünnepi ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége Negyven évvel ezelőtt, 1945. június 9-én alakult meg a Ma­gyar—Szovjet Művelődési Tár­saság, a mai MSZBT elődje. A jubileum alkalmából a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Orszá­gos Elnöksége kedden ünnepi ülést tartott a Parlament Va­dász-termében. Ajz elnökségben foglalt helyét Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Be- recz János, a KB titkára, Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete, és Filipp Jermas, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnöke, az ünnepli rendezvényekre ha­zánkba érkezett szovjet küldött­ség vezetője. Bíró Gyula, a társaság főtit­kára köszöntötte az országos ve­zetőség tagjait, a meghívotta­kat, a magyar közélet jeles kép­viselő#, • a mozgalom veterán­jait, a szovjet vendégeket. Ezt követően Apró Antal, az MSZBT elnöke mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban emlékeztetett ar­ra. hogy egy hónappal azután, hogy Európában megszületett a béke, a háborúból alig eszmélő Magyarországon néhány mesz- szire látó, kiváló közéleti sze­mélyiség kezdeményezésére ala­kult meg a társaság. A továb­biakban felidézte e jelentős ese­mény előtörténetét, hangsúlyoz­va, hogy a szovjet nép és 'had­serege, a kommunista párt ve­zetésével a legnehezebb idők­ben sem vált hűtlenné interna­cionalista küldetéséhez. Nem felejtette el, hogy százezernél több magyar internacionalista fogott fegyvert a lenini szovjet hatalom védelmében. A ma­gyar—szovjet testvéri barátság e közösen vívott küzdelemben született. Ä kölcsönös megértés és ba­rátság jellemezte a magyar és a szovjet emberek első találkozá­sait ‘— hangsúlyozta Apró An­tal. Az új élet nagyszerű lehe­tőségét ismerték fel a társaság alapítói, akik elhatározták: mindent megtesznek azért, hogy a Icát nép és kultúrája köze­lebb kerüljön egymáshoz. Szent- Györgyi Albert. Szakosíts Ár­pád, Illyés Gyula, Gábor An­dor, Kodály Zoltán, Révai Jó­zsef. Zilahy Lajos, Ligeti Lajos és sokan mások tettrekész elő­mozdítói lettek a két nép köze­ledésének. A szónok a továbbiakban szólt arról, hogy egyre többen kap­csolódnak a mozgalomhoz; S vesznek részt rendezvényein. A tagcsoportok azért tevékeny­kednek, hogy programjaik hoz­zájáruljanak az ifjúság 'igényes neveléséhez, szakmai felkészü­(Folytatás a 2. oldalon.) j Fontos küldetés „Tisztelt Elvtátsak! Barátaim! Negyven évvel ezelőtt bontott zászlót az a széles Ikörű társadalmi mozgalom, amely a ma­gyar—szovjet ,barátság ápolását tűzte ki célul, j s amely azóta évtizedeken át, tisztes munkával I kimagasló eredményeket ért el a két nép test­véri kapcsolatának fejlesztésében, elmélyítésé­ben. A magyar—szovjet barátság eszmei és érzel- I mi,gyökerei a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom időszakáig nyúlnak vissza. A magyar pro­letariátust a szovjet forradalom példája ihlet- I te, amikor 1919 márciusában kivívta hazánk- ! ban a dolgozó nép hatalmát. A Magyar Tanács­I köztársaság vszületése pillanatában baráti szö­vetséget ajánlott szovjet-orosz testvérének. Ezeket a történelmi, érzelmi gyökereket nem tudta kitépni munkásosztályunk, népünk emlé­kezetéből és iszívéből az ellenforradalmi rendszer huszonöt esztendős uralma és rágalomhadjárata sem. Történelmi sorsfordulónk, felszabadulásunk hónapjaiban országszerte alakultak szovjetbarát társaságok, egyletek, s e spontán népi mozgal­mat foglalta egységes szervezeti keretbe a Ma­gyar—Szovjet Művelődési Társaság. Tevékeny­sége átfogta a .társadalom széles rétegeit, prog­Í ramja kifejezte népünk mosszemutató érdekeit. A mai nevén 1957-ben újjáalakult Magyar—Szov- [ jet Baráti Társaság a tagcsoportok mozgalmi | munkájára építve sokat tett azért, hogy népünk I mind jobban megismerje a Szovjetunió fejlődé­sét, a szovjet emberek életét, {segítse a két or­Í szág mind több területre kiterjedő együttmű­ködését, a két nemzet kulturális értékeinek -j- cseréjét. Hazánkban a szocialista társadalom építése I nemzeti program. Munkánk és küzdelmünk ugyanakkor része annak a világtörténelmi je­lentőségű átalakulásnak is, amelynek végső cél­ja, hogy megszabadítsa az emberiséget a kizsák­mányolás és az /elnyomás minden formájától és a háború fenyegetésétől. Nemzeti érdekeink csak a társadalmi haladás útján érvényesül- I hetnek. Szocialista céljainkat, a szilárd és tar- j tós béke megteremtését a Szovjetunióval és a I szocialista országok közösségével összefogva, a I nemzetünk és az emberiség ügye iránti elköte- | lezettség, felelősség szellemében cselekedve ér- I hetjük el. , A Szovjetunió népünk (szocialista építőmun­kájának, hazánk függetlenségének legfőbb nem­zetközi támasza. A magyar—szovjet barátság és együttműködés minden oldalú fejlesztése alap­vető érdekünk, és ezért pártunk és államunk politikájának sarkalatos pontja. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság fontos küldetést telje­sít azzal, hogy |a párt politikájának szellemé­ben, |együttműködve más . tömegszervezetekkel és mozgalmakkal, munkáját a magyar—szovjet barátság ügyének szenteli. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság akkor tölti be hivatását eredményesen, ha mozgalmi eszközeivel az \együttműködés további területe­it kutatja fel, bővíti a két nép egymásra vo­natkozó ismereteit, s a személyes kapcsolatok révén érzelmileg is közelebb hozza egymáshoz a magyar és /szovjet embereket. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üd­vözlöm a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ak­tivistáit, a tagcsoportokban tömörülő dolgozó­kat, a tisztségviselőket, akik odaadó, fáradha­tatlan munkával, meggyőző szóval, személyes példamutatással /segítik a magyar—szovjet ba­rátság elmélyítését. Köszöntőm a gazdasági, a tudományos, a kul­turális együttműködés bővítéséért tevékenykedő társadalmi munkásokat, mert e kapcsolatoknak nélkülözhetetlen szerepük van szocialista tár­sadalmunk építésében, országaink műszaki-tu­dományos haladásának meggyorsításában, éle­tünk ,gazdagabbá tételében. Üdvözlöm a moz­galom keretében dolgozó pedagógusokat, ifjúsá­gi vezetőket és mindazokat, akik e munkájuk­kal is hozzájárulnak a fiatalok szocialista szel­lemű hazafias és internacionalista neveléséhez. A társaság megalakulásának negyvenedik év­fordulóját annak tudatában ünnepelhetik, hogy fontos, jó ügyet szolgálnak, és a végzett mun­kának nagy és szép eredményei vannak. Vigyéjt és fejlesszék tovább ,a négy évtized nemes, ér­tékes örökségét. Még egyszer köszöntőm Önöket a 40. évforduló alkalmából és gratulálok a magas kitüntetés­hez, a Béke és Barátság Érdemrendhez. Továb­bi eredményes, jó munkát kívánok a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tisztségviselőinek és minden aktivistájának. Budapest, 1985. június 9. Szívélyes üdvözlettel: Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Megbízólevél­átadás Három országgyűlési képvise­lői választókerület székhelyén adták át tegnap a június 8-án {megvátasztdtt (képviselőknek a megbízólevelet. Kiskőrösön, a 19. számú választókerület szék­helyén Moravcsik Ferencné (ké­jünkön) vette * át az okmányt Vándor Antabié dr.-tól, a helyi választási elnökség elnökéitől. A 17. számú választókerületben Madár István lett a képviselő, neki Huber István, a solti vá-* tasztásd elnökség elnöke adta át a megbízólevelet. Sükösdön a 14. számú választókerület par­lamenti képviselője, dr. Mátyus Gábor kapta meg a dokumentu­mot Radies Andrástól, a vá­lasztási elnökség elnökétől. A mai napon további 15 or­szággyűlési választókerület szék­helyén: Kecskeméten, Kerekegy­házán, Izsákon, Tiszakécskén, Kunszentmiklóson, Kiskunfélegy­házán, Tiszaalpáron, Kiskunmaj- sán, Kiskunhalason, Jánoshal­mán. Garán, Kalocsán és Bács­almáson lesz megbízólevél-át­adás. Ez alkalmakkor a pótkép- viselők is megkapják a tanúsít­ványt. AMIKOR A HENTES FEJBEN SZÁMOL — DRÁGA KENYÉR ÉS... Mi van a jövedelmek mögött? Kecskeméten tegnapi ülésén a népfront megyei gazdaság, és településpolitikai bizottsága vi­tára bocsátotta a lakosság egy részénél különbözőképpen — csak kisebb részt munkával, túl­nyomóan a törvények kijátszásá­val, ügyeskedéssel és a gazda­sági helyzet ellentmondásainak kihasználása révén — képződött jövedelmeket, illetve ezek társa­dalmi hatását. A tanácskozás több időszerű kérdés tisztázásához nyújtott se. gítséget. Dr. Négyessy László megyei ügyész elsőként rámuta­tott: élesen külön kell választa­ni az értékteremtő munkából, és az egyéb módon, fondorlatból származó többletjövedelmeket. Aki fizikai és szellemi képessé­geit sokoldalúan akarja a közös. ség és saját javára kamatoztat­ni, az támogatásra érdemes. Töb. ben azt a téves felfogást vallják, hogy egyeseknek azért rossz, mert másoknak jó. A tisztánlátás azt kívánja, hogy tárgyilagosan vizsgálja a népfront munkabi­zottsága is az úgynevezett har­madik gazdaságban keletkezett jövedelmeket. Pontosabbá téve az előterjesztett jelentés néhány megállapítását, hozzáfűzte, hogy a kereskedelemberr gyakori súly­csonkítás nem egyéb, mint csa­lás. a fusizás pedig az állami vagy szövetkezeti tulajdonban lévő eszközökkel, hűtlen kezelés. Az .ilyen jelenségek ellen tovább­ra is küzdeni kell. Moravcsikné Kiss Ilona a fo­gyasztók érdekében kért szót. Kifogásolta, hogy a költségesen fűtött fóliasátrakból való para­dicsomért a Zöldért és más fel­vásárlók 50 forintot fizettek kilo- grammonként, viszont jóval drá­gábban, 100—120 forintért ad­ták tovább. Vigh Lajos nyugdíjas piaci tapasztalatait ismertette. A kecskeméti vásárcsarnokban a húsbolti eladók fejben számít­ják ki az árakat, amelyeket nem írnak " .rá a csomagolópapírra. Hiányzik a piacon a kisebb meny- nyiségű áruk súlyának ellenőrzé­sére való mérleg. Visszaélve a csarnok jó virágkínálatával, egye­sek saját zsebükre követnek el manipulációt. Szinte minden­napos, hogy valaki a piacon vá­sárolt 4—5 forintos rózsát a Le­nin téri ABC mellett tetemes ha­(Folytat ás a 2. oldalon.]

Next

/
Thumbnails
Contents