Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

1985. június 11. • PETŐFI NÉPE • 3 A szavazatok összeszámlálása után Ismét megválasztották BáosjKiskun 1. számú ország­gyűlési választókerületében Nyers Rezső kapott bizalmat. — Hogy aludt az elmúlt napok­ban? — kérdeztem. — Köszönöm, csak az időjárás befolyásolta az alvásomat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem figyeltem nagy várakozással a választásokat. — Hányadszor lett képviselő? — Pillanat, összeszámolom. Elő­ször 1947-íben, összesen eddig ki­lencszer. — Mi a véleménye a mostani választásról, összevetve azt a ko­rábbiakkal? — Nagy fejlődésnek tekintem. A választók részéről 1947-ben ta­pasztaltam ehhez hasonló érdek­lődést, amikor is a különböző pár­tokra voksoltak. A bizalmi szava­zások rendszere —, amelynek a maiga idejében megvolt a fontos szerepe — nem tudott ilyen fi­gyelmet, aktivitást kiváltani. '— Most nem pártok, hanem személyek indultak, mégpedig legalább ketten. Hogyan készült, amikor felkérték a jelöltségre? — Készülésem számvetés volt: az elmúlt ciklus parlamenti tör­vényalkotása és az én képviselői tevékenységem mit hozott Kecs­kemét számára? És számbavétele annak, milyen tényezők alakítják a kecskemétiek életét, mi a köz­vetlen összefüggés e választóke­rület és az országgyűlés között. — Mit tapasztalt a jelölő, és választási gyűléseken? — Rendkívül megnőtt az érdek­lődés a helyi problémák feltárá­sa és azok megoldása iránt, s ta­lán a kelleténél kevesebb teret, figyelmet kaptak az országos po­litika kérdései. " — Hogyan tekint az elkövetke- ■ ző öt év elé?< —- A képviselői munkának is meg kell újulnia, sok más köz­életi módszer, intézményrendszer mellett. Ez együtt jár az ország- gyűlés tevékenységének megújí­tásával is. Lényeges törvényalko­tás előtt a képviselőnek módsze­Miután befejeződött a választás, és közzétették a sza­vazás eredményét is, hétfőn telefonon három interjút készítettünk. A megkérdezettek közül van, aki már régóta országgyűlési képviselő, a másiknak most nyílik lehetősége a munkára, a harmadik pedig a választás­kor pótképviselő lett. ben munkálkodva nagy nyékéit ér el. eredmé- L. D. arc a Parlamentben JUTALOMÜDÜLÉS CSILLEBÉRCEN Eredményes az iskolai és a mezőgazdasági hulladékgyűjtés resebben kell kikérnie a válasz­tók véleményét. Mivel mindenkit nem kérdezhet meg, megnő a sze­repe a választókerület aktív po­litizáló rétegének. E találkozókra, véleménycserékre a népfront ke­retei között kerülhet sor, ez pedig megköveteli a helyi, területi nép- frontbizottságok feladatának, le­hetőségeinek újragondolását is. — Mikor találkozott jelölttársá­val, Fazekas Ferenccel? — Utoljára jó egy hete. Remé­lem, kapcsolatunk tartós lesz, mert kellemes’, s közéleti gondol­kodásában is hozzám közelálló embert ismertem meg személyé­ben. Valamiféle együttműködést is ki kell alakítanunk, hiszen pót­képviselőként is hasznosan lehet dolgozni a közösségért. V. T. A pótképviselő SJgg® A 19-es számú országgyűlési választókerületben a szavazatok 36,2 százalékát kapta meg Szabó- né Ba Ilona, a kiskőrösi Bem Jó­zsef Általános Iskola fiatal taná­ra. Két tanítási óra között, a tíz­perces szünetben válaszolt a fel­tett kérdésekre: — A szavazók többsége a má­sik jelölt mellett döntött, de több mint tízezren adták Önre a vok- sukat. Hogyan értékeli az ered­ményt? — Természetesen, mint a leg­több jelölt, én ds nagy szorongás­sal vártam az eredményt. Mivel a munkám elsősorban ehhez az iskolához köt, vannak a városnak is olyan részei, ahol nemigen hallhatták korábban a nevemet. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Elveszett önuralom Tavaly november 5-én G. L., mi­után véget ért a szolgálata, úgy gondolta, csap egy görbe estét két katoniaitársával. Barátjának, J. P-nek volit egy piros színű, 126-os Polski Fiat személygép­kocsija, amivel a Szabadszállás központjától távoli laktanyából gyorsan be lehetett jutni a fa­luba. A cimborák először a Nimród étterembe, majd a Mar­garéta presszóba mentek. G. L. este 10-re már kellően „elázott” hat dedi iboirtól, fél de­ci pálinkától és egy üveg sörtől. Utólag már meg nem állapítha­tó körülmények között a fiatal­ember hamarabb ért ki az utcá­ra, mint a többiek. Ott lapult a zsebében a kis Polski dindítókul- csa is. Nem volt az állapota al­kalmas arra, 'hogy mérlegelje, mennyire veszélyes az dittos ve­zetés. Felbőgette a motort, s már hajtott is ki a főútra. Oda éppen ebben a pUllaimatban érkezett F. H. Trabantja; G. L. a hirtelen előbukkanó kocsitól úgy meg­ijedt, hogy elvesztette az ural­mát a jármű fölött, s szembe fordult a Trabanttal. F.- H. az utolsó pillaniaítbah — mentve a menthetőt — blokkolva fékezett, amitől autója az út jobb oldali árkába csúszott, de az ütközésit elkerülte. G. L. zavarából magá­hoz térve visszavezette a kis Polskit a Margaréta presszóhoz. F. H. rendezetlennek érezte a történtekét, ezért utána indult. Amikor G. L. próbált kikászá­lódni a Polskiból', máris elkapta a karját, és felelősségre vonta a veszélyhelyzetet teremtő vezetés miatt. A kölcsönös szidalmazás­ba torkolló beszélgetésnek G. L. úgy próbált végét vetni, hogy ki­szabadította magát, és futva el­indult a betonúton. Alig tett meg 10—15 'lépést, amikor hátul­ról F. H. elgáncsolta, s a fiatal katona az úttestre zuhant. Néhány másodperc múltán odajöttek F. H. barátai, akik kö­zül egyikük néhányat rúgott is a földön fekvő eszméletlen test­be. F. H. megrémülve tettétől, kérte az időközben odaérkező katonaitársaktól, hogy azonnal vigyék barátjukat orvoshoz, ami ugyancsak elkelt, hiszen G. L. koponyája 13 centiméter hosszan eltörött, s ezzel együtt agyzúzó- dást is szenvedett. Ez utóbbi miatt átmeneti beszédképtelen­sége keletkezett, valamint hosszú időre elvesztette az eszméletét. Amikor egy harmadik autóval G. L-t elvitték, akkor vették észre a helysizlnen maradók, hogy az éjszaka folyamán a pi­ros színű kis Polski jobb első és hátsó kerekéből a szelepeket va­laki ellopta, így a kocsi már akkor alkalmatlan volt a köz­lekedésre, amikor G. L. beleült. A bűntudattal küszködő F. H. rögtön segíteni próbált. Besze­relte a pótszelepeket, s felfújta a kerekekét. F. H. a tárgyaláson részletes beismerő vallomást tett. Arra hivatkozott, hogy nem akart ilyen sérüléseket okozni. Mint futballista többször gáncsolt' már el másokat játék közben, de soha ilyen sérülés még nem történt. A bíróság F. H. cse­lekményét életveszélyt ökozó testi sértés bűntettének minő­sítette, amely miatt egyévi szabadságvesztésre ítélte. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte azt a tényt, hogy önként jelentkezett a rendőrségen és folya­matosan látogatta a sértettet, aggódva sorsáért. A bíróság álláspontja szerint az egyébként'kifogástalan életvitelű fia­talember (£. L.-nelk a közúti közlekedésben tanúsított ve­szélyhelyzetet előidéző cselekménye olyan indulati állapotba hozta, amely emberileg érthető és erkölcsileg menthető. A veszélyhelyzet megszűnt ugyan, mert F. H. elhárította, de az indulati állapot megmaradt, s ennek hatása alatt követte el a cselekményt, egy pillanatig sem gondolva arra, hogy milyen súlyos következményei lehetnek. Erre való tekintet­tel a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását kétévi pró­baidőre felfüggesztette. Tuza Béla A jelölttársam, akit végül képvi­selőnek választottak, úgy látom, nagyon tevékeny és közismert ember. Megérdemelten nyerte el a többség szavazatát. — Milyen tapasztalatokat gyűj­tött a választási előkészületek so­rán? Visszatekintve van-e amit másképp csinálna? — A mi választókerületünkhöz Kiskőrös mellett hét község tar­tozik, közülük kettőiben vettünk részt jelölttársammal rétegtalál­kozón. Ügy érzem mindenhová el kellett volna menni. Az esemé­nyek azonban 'túlságosan gyorsan követték egymást. A városban sok helyre eljutottam. Aki azon­ban nem jár nap mint nap a? adott üzemben, lakókörzetben, annak alapos felkészülésre van szüksége, hogy megismerje azo­kat a kérdéseket, amelyekben ál­lást 'kell foglalni az adott helyen- a választók előtt. A tájékozódás­ra, felkészülésre nagyon kevés idő jutott a ielölőgyűléseket követő napokiban. — A pótképviselők az elképze­lések szerint számottevő szerepet kapnak a közéletben. Kíván-e él­ni eztol a lehetőséggel? — Attól függ, lesz-e rá igény. Nem tudom még pontosan, mi­lyen lehetőségekkel, feladatokkal jár ez az úi tisztség. Bőven van tennivalóm így is. A munkahelye­men a tanítás mellett az úttörő­mozgalom és a szakszervezeti munka köt le, a Hazafias Nép­front városi elnökségében, a né­pi ellenőrzésben és a Magyaror­szági Szlovákok Demokratikus Szövetségében' is számítanak rám. Véleményem szerint egyébként úgy jó, ha nem csak azért te­szünk valamit, mert van egy vá­lasztott funkciónk. Sok embert is­merek itt a városban is, aki csend­Dr. Horváth László. 44 éves. Tiszaalpári állatorvos. 1985. jú­nius 8-án Bács-Kiskun megye 9. számú választókerületének or­szággyűlési képviselőjévé vá­lasztották. — Nagyon izgult szombaton? — Mint égy vizsga előtt. — Melyik volt a legemlékeze­tesebb pillanat? — A választás órái mind e pil­lanatok közé tartoznak. Volta­képpen csak most tudatosodik bennem, hogy képiviselő lettem. — Mi lesz honatyai ars poe­ticája? — Már megvan: nincs számom­ra kicsi és nagy ügy, amivel hoz­zám fordulnak, mindent fontos­nak fogok tartani, hisz minden­kinek a saját dolga a legfonto­sabb. — Találkozott már szombat óta a jelölttársával? — Még nem, de hamarosan fölkeresem, szeretném a segítsé­gét kérni a jövőre, mert együtt biztos jobban boldogulunk. — Milyen tervekkel vág neki az öt évnek? — Pálmonostorára be kellene vezetni a gázt, Gátéron bővítés­re szorul az iskola, Alpáron az utakat szükséges korszerűsíteni. Petőfiszálláson el kell érni a Pe­tőfi Tsz két majorja közti össze­kötő út megépítését, mert ma, ennek hiányában, majdnem 30 kilométer a majorok közötti tá­volság, holott — ha lenne út — alig 6 kilométer lenne csak. Kun­szálláson művelődési házat sze­retnénk építeni. — Nem túl sok ez? — öt év alatt? Remélem, hogy mindenre lesz lehetőségem ... — Hányszor járt már a Parla­mentben? — Eddig még egyszer sem. De ■most: rögtön dolgozni megyek... Dolgozik a bálázógép. Közeledik az első félév vége. Megyénk MÉH-telepei is „mérlegre” teszik 1985 eddigi időszakának felvásárlási és értékesítési eredményeit. A tények azt mutatják: a nyers­anyaghasznosítási kormányprogram valóra váltása halad, de néllol gondok is tapasztalhatók. Lakásfelújítás és -korszerűsítés Az idén a tanácsi bérlakások karbantartására, felújítására és kor­szerűsítésére fordítható pénzesizközök — az ingatlankezelő vállalatok saját bevételeiből és az állami erőforrásokból eredő — összege 12,4 százalékkal nagyobb a tavalyinál, s meghaladja a 11 milliárd forin­tot. De a kivitelezési és üzemeltetési költségek is növekedtek, ezért az ingatlankezelőktől erőfeszítést igényel, hogy teljesítsék idei ter­vüket, 17—18 ezer tanácsi bérlakás felújítását, s további 14 ezer otthon korszerűsítését. A javítási és karbantartási munkák meggyorsítását az idén az ál­lam 145 millió forint értékű fejlesztési juttatással támogatja. Az ál­lami és a szövetkezeti építőipar az utóbbi években jelentősen növel­te felújítás? munkáinak arányát, bővült az e feladatokat vállaló kivi­telezők száma és teljesítménye is. így a kivitelezők építési kínálata összességében az idén is elegendő az előirányzott fenntartási és kor­szerűsítési feladatok teljesítéséhez. Az építőipar lakossági szolgálta­tásai ebben az’évben várhatóan 12—15 százalékkal emelkednek. Az előzetes számítások szerint az idén több mint 22 ezer állami és sze­mélyi tulajdonú lakás felújítását és mintegy 15 ezer otthon korsze­rűsítését fejezik be az építők. HÁZAI TÁJAKON Június 1-i adatok szerint Kecs­kemétről 4743 tonna vasat, le­mezt és öntvényt, 245 ezer ki­logramm színesfémet és 2205 tonna papírhulladékot továbbí­tott belföldi ipari feldolgozásra a Kiskőrösi úti körzeti MÉH-te- lep. A forgalom valamivel meg­haladta a 30 millió forintot. A gyűjtésben az idei tavaszon is jó segítőknek bizonyultak az úttö­rők és a kisdobosok, A megye- székhelyi Molnár Erik Általános Iskola tanulóitól 54 ezer 760 ki­logramm papírt vettek át. Mun­kája jutalmául tizennégy leg­eredményesebb gyűjtő július 24-e és augusztus 4-e között Csille­bércen üdülhet. Az Izsáki Köz­ponti Iskola diákjai 60 ezer 433 forint értékű másodlagos nyers­anyagot adtak el a MÉH-nek az egyik napon, május 3-án. A hel- vécáa—matkói iskolából 58 má­zsa fémlemez érkezett a felvá­sárlóhelyre. A városföldi és a tiszabögi gyerekek papírt és ron­gyot értékesítettek. Kerekdombi társaik ugyancsak részt vettek a kéthónapos iskolai gyűjtésben. Kecskeméten a felvásárlással nincs arányban a körzeti telep gépi ellátottsága. Bár egy papír- bálázó- és egy síntörőgép üzembe helyezése 20 millió forintért fi­gyelmet érdemel, ezek mégsem pótolhatják a telep elhasználó­dott gépeit. Három targonca kö­zül csak kettő jó. Alkatrészára miatt az új osztrák síndaraboló­gép — amelynek teljesítménye az év eleje óta 400 tonna volt — áp­rilisban 170, májusban pedig csak 40 órát üzemelt. A kalocsai MÉH-telepen reg­gelente 16—17, hulladékkal meg­rakott gépkocsi és több gyűjtő­kereskedő vár bebocsátásra, hogy áruikat értékesíthessék. A városból, valamint Dunapataj- ról, öregcsertőről, Résztelekről, Keserűtelekről, Szakmárról, Fajszról, Dusnokról, Homok- mégyről és még néhány környék­beli településről május utolsó harmadáig hatmillió forint ér­tékben szállítottak különféle hasznos anyagokat. A telep 1985. évi vasfelvásárlási terve három­ezer tonna; ebből eddig ezerkét­százat teljesített. Törött üvegből 120 ezer, fóliából pedig 50 ezer kilogrammot vettek át. Fontos papírgyűjtőhely is egyúttal a ka­locsai telep: Bajáról, Kiskőrös­ről, Soltról és Kiskunhalasról eb­ben az évben mintegy háromezer tonna papírt küldenek ide bálá­zásra. A bálázógép naponta 12— 14 tonna hulladékpapírt présel szállíthatóvá, ipari feldolgozásra előkészítve. Jól sikerült a mezőgazdasági üzemekből való májusi vasvásár­lás. „Nem bírunk a telepen mo­zogni, annyi rossz gépet, fém al­katrészt hoztak a termelőszövet­kezetekből.” Medgyes János te­lepvezető szavaiból később azt is megtudtuk, hogyan lettek úrrá végül is a helyszűke okozta ne­hézségeken. Gmk-bfigáúöi bíz­tak meg az elhasználódott gépek feldarabolásával. Jelenleg még 30 tonna a vágni való vas. ! A 'hulladékgyűjtésben szorgal­mas úttörők itt is dicséretet ér­demeltek. Tizenkét iskola tíz va­gon vasat, 280 mázsa papírt, 660 kilogramm rongyot és másfél má­zsa színesfémet adott át. A gé- derlakiak és a szakmának bevé­tele majdnem elérte az 55 ezer forintot. Dunapatajon még ezek­ben a napokban is tart az isko­lai gyűjtés. A MÉH bajai telepének 26 mil­lió forint az ez évi felvásárlási terve. Ennek teljesítése, nem cse­kély mértékben, azon is múlik, hogy mennyire lesz eredményes a mezőgazdasági üzemek vashul­ladékának felvásárlása. K. A. • Dombok karéjában, magas fák tövében kéklik a sikondai strand medencéinek vize. Sikonda Komlótól alig néhány kilométernyire — a bányászvárostól kissé délnyugatra — várja vendégeit Sikonda, a baranyai tájnak ez a védett parkerdőben, szelektől óvott völgy ölén elterülő fürdőtelepe. Igaz, nem olyan régen fodrozódik ott a medencék vize, mint például a közeli Harkányban, csak 1928 óta, amikor a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. szénkutatói egy majdani bánya helyett me­legvizes forrásra találtak. Ez a hévíz a fúrás 318. méterénél tört elő. Hőmérséklete ,35 Cel- sius-fok volt,, hozam*. eleinte percen­ként 80 liter, majd pedig — a bővítés, a ki­építés után — immár 2000 liternyi. Sikonrda talajának folyékony áldásában né- hányan fantáziát láttak. Nemcsak a feltörő víznek mélyítettek helyet, hanem még a meg­lelés évében, azaz 1928-ban szálloda felépí­tésébe is belefogtak. Hála Pécs közelségének, az új baranyai fürdőhely igen gyorsan fel- virágzott. Különösen azután lett rendkívül népszerű, amikor 1933-ban gyógyfürdővé nyilvánították. Ez utóbbi minősítéséhez a jeles balneoló- gus, dr. Emszt Kálmán adta meg a szükséges szakvéleményt. Egyebek között ezt; írta: szabad szénsavtartalma következtében hazánkban a szénsavtartalmú mélegforrások egyedüli képviselője, ami társulva a lithium­mal, értékét nagymértékben növeli.” Az ő minősítése, no meg sokak mindennapi ta­pasztalatának megfelelően elsősorban a moz­gásszervi bántalmakban szenvedők zarándok- helyévé nőtte ki magát Sikonda. Az ígéretes indulás azonban később meg­torpant, mind kevesebb lett a felszínre törő víz. Az elapadást egy tervezői tévedés okoz­ta: a fúrólyukat ugyanis acélcsővel bélelték ki, az ásványi anyagokban gazdag víznek ez pedig nem tudott kellőképpen ellenállni. Ké­sőbb vörösfenyővel bélelték ki a kutat, de a csekély hozamot ez a módosítás sem sokszo­rozta meg. Más megoldás nem lévén, át kel­lett térni a szivattyúzásra, a változatlanul népes vendégsereg megtartása érdekében 1958-ban nekiláttak még egy kút fúrásának. Ez a mélyítés 435 méternyi mélyen talált hé­vizet. Az új kút 120 liternyi vizet adott per­cenként. 36 Celsius-fok értékű hőmérséklet­tel. Részben azért, mert ez az utóbbi fúrás sem szolgált úgy, ahogyan kellett volna, részben pedig azért, mert a nagy sebesen tető alá hozott szállodát a komlói bányászok éjszakai szanatóriumává alakították, Sikonda egy idő­re bezárta kapuit a nagyközönség előtt. Ám aztán, hogy az újahb kútra is szivattyút sze­reltek, ismét látogathatta bárki. S látogathatja ma is! Elsorolni is sok, mi minden szolgálja e baranyai strandon a szó­rakozást, a kényelmet. Van ott már horgász­tó éppen úgy, mint kemping, sőt az írók, mű­vészek számára egy alkotóházat is megnyi­tott a komlói tanács. Vendéglő, élelmiszer- bolt, ajándékokat árusító pavilonsor szintén helyet kapott a medencék közelében. Aki pedig nemcsak fürödni, hanem kirán­dulni is szeret, szintén örömét lelheti ha­zánknak e szépséges déli tájában. Elzarándo­kolhat például Mániára, amely ősi település­nek a XII. századból való román stílusú temploma valóságos műremek. A mánfai Kőlyuk-barlang szintén híres: több mint másfél száz állatfajt figyeltek meg, és írtak le ott a zoológusok. A Máré-völgy — s benne a XIII. századi Máré-vár — sincs messze Sikondától. Csak­úgy a Melegmányi-völgy, ez a több mint 700 hektáros bükk- és tölgyerdőkkel borított ter­mészetvédelmi terület, ahol igen szép karsz­tos eredetű üregek, szakadékok alakultak ki a mészkőben. Mésztufa gátak is épültek itt a természet jóvoltából; a róluk aláhulló víz­esések látványa szintén feledhetetlen ... ^ A. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents