Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-10 / 134. szám

1985. június 10. • PETŐFI NÉPE • 5 Küldjétek fényt... Emlékezés Robert Schumannra Mindmáig érvényes a zenetör­ténészeknek az a véleménye Ro­bert Schumannról, hogy 'a 19. század legnagyobb német roman­tikus zeneszerzőinek egyike volt, akinek hatása jő ideig tükröző­dött még a magyar zenei élet­ben is. A Zwickauban, 1810. június 8-án született és csupán negyvenhat évet élt zenieköltő al­kotásai napjainkban változatlanul népszerűek. Koráin távozott az élők sorá­ból. Kosztolányi Dezső így ír Szeptemberi áhítat című versé­ben: ......bukdácsol a billentyűn t ompa búban, az édes elmebeteg, árva Schumann s mert nem lehel már jobban sírnia, száján kacag a schizophrénia.” A dalirodalom, a zongoramű­vek, versenyművek és szimfóni­ák mesterének idegrendszere fel­mondta a szolgálatot. Már fiata­lon mutatkoztak rajta a búsko­morság jelei. Egyre zaklatottabb lett. és a munkában keresett menedéket. Ám hiába aratott si­kereket, támadások, intrikák in­dultak ellene. Dolgozott ugyan tovább, de közben halluci-nációk, víziók gyötörték. 1854 februárjá­ban öngyilkossági szándékkal a Rajnába ugrott. Kimentették, né­hány nap múlva aztán ideg- Ryógyintézelbe szállították, és ott élte utolsó két esztendejét. Te­metésén alig voltak gyászolók, de megjelenít barátja, Joachim József, a hegedűművész és Jo­hannes Brahms is, akit szellemi Örököseként szeretett. Hazánkban elég sűrűn csen­dülnek fel Schumann kompozí­ciói. A múlt század utolsó évti­zedében és a huszadik százaid elején szinte elkerülhetetlen volt, hogy a zongoraművészi tudomá­nyukat bemutató serdülő fiata­lok. fiúk, lányok egyaránt, ne Schumann Träumerei (Álmodo­zás) című zenedarabjával bizo­nyítsák be tudásukat. Még a Vigadó és 7 a Zeneakadémia ter­meiben szereplő zongora virtuó­zok is gyakran játszották e} a kompozíciót — ráadásnak. Schumann könyvkereskedő édesapja hamar felismerte fia tehetségét, és zongoraművészt akart faragni belőle. Az apa 1321-ben' elhunyt, fiának — fő­ként az anya kívánságára —‘ el kellett végeznie a jogi egyetemet. Lipcsében és Heidelbergben ta­nult. Később azonban vasszor- galommal készült rá, hogy zon­goraművész légyeni. A korszak egyik kiváló tanáránál, Friedrich Wiecknél sajátította el a billen­tyűk fölötti uralmat. Ellenben a sors másképpen akarta. Balsze­rencse érte: eltört jobb kezének mutatóujja. Zeneszerző lehetett belőle. zongoraművész nem. Heinrich Dorn vette át a taní­tását. Schumann azonban tovább­ra is fenntartotta a kapcsolatot a Wieck-családdal, mert bele­szeretett a professzor Clara nevű lányába, és ő viszonozta érzel­meit. 1840. szeptember 12-én Schumann, anyja beleegyezése nélkül feleségül vette Clara Wiecket. A józan Wieck már korán észrevette a zeneszerzőben a lelki betegségre való hajlamot/ és szintén ellenezte a házasságot. A bravúrosan zongorázó Clara es Schumann nászútra indultak, majd együtt turnéztak — kon­certjeiken sikereket aratva — Oroszországban és Hollandiában. A zeneműkiadó számára Cliara Wieck állította össze Schumann műveinek összkiadását sok ze­néről írt tanulmányával, kriti­kájával együt. A zeneszerzővel kapcsolatosan korábban gyakran beszéltek arról, hogy zongoraműveinek tolmácso­lása nőkhöz illik jobban. Nálunk Fischer Annie interpretálta pél­dául, akiről dr. Péterfi István egyik bírálatában a következő­képpen vélekedett a C-dúr fan­tázia előadásáról: „Úgy éreztük, hogy Schumann e megható mu­zsikáját csak olyan érzékeny női lélekkel és olyan bensőséges zon­gorajátékkal lehet ennyire hiány­talanul tolmácsolni, mint Fischer Annie-é”. • A féktelen seznvedély, a csen-* des. mély érzelem, a lobogó kép­zelet mind fellelhetők Schumann zenei palettáján. Ezért hallgatja szívesen a magyar közönség is hangversenyeken, a rádióban vagy hanglemezekről. „Küldjétek fényt az emberi szívek mélyébe” — volt a 175 évvel ezelőtt szü­letett zeneszerző hitvallása. K. K. A NÉMAJÁTÉK CSEH ISKOLÁJA Fialka követői A modern cseh némajáték ne­gyedszázados múltra tekint visz- sza. Az alapok lerakása után ha­marosan jelentős helyet vívott ki magának a cseh kulturális életben, de a világ színházi éle­tében is. Ladislav Fialka, aki kezdettől fogva fejlődésének él­vonalában áll, a már feledésbe merült népszínház, valamint a Marcel Marce-au-féle francia is-i kola hagyományaira építve foly­tatja tevékenységét. Fialka csoportja a prágai „Di- vadlo Na zábradli" színházban annak az irányvonalnak az úttö­rőjévé vált, amelynek követésé­re hamarosan a fiatal panto- mimművészek több tucatja vál­lalkozott. A pantom'imművészet Csehszlovákiában ma már je­lentős egyéniségeket nevelő, szé­les alapbázissal rendelkezik. Prágában a hetvenes évek má­sodik felében megalapították azt az önálló színpadot, amely a hi­vatásos és amatőr pantomim­együttesek alkotásait mutatja be. A jövő hivatásos művészei kü­lönböző tanfolyamokon ismer­kednek meg a némajáték techni­kájának alapjaival. Ladislav Fialka. saját csoportján belül, és az évente megrendezett nyári pantomimtanfolyamokon önálló oktatási rendszerét alkalmazza. Alapelve. hogy a technika töké­letes elsajátítása nélkül kiemel­kedő műyészi színvonal elérése nem lehetséges. Ebből a nézetből kiindulva in­dította meg a prágai művészeti akadémia zenei szakán speciális kurzusát. Itt a pantomimművé­szek négyéves koreográfiái és pantomimtanulmányok után fő­iskolai diplomát szerezhetnek. Az első hallgatók az 1983—84-es tanévben kezdték meg tanulmá­nyaikat. A szaktantárgy jelené­ről éá perspektíváiról Ladislav Fialka nemzeti művésszel beszél­gettünk. — Miivel a kezdet kezdetén ál­lunk, az első évfolyam tulajdon­képpen még kísérleti. Első hall­gatóinkat a fiatal hivatásos mű­vészek sorából választottuk, akik munkájuk mellett folytatják Ota- nutmányaikat. A speciális gim­nasztika és a speciális panto­mimtechnika gyakorlásán kívül tanítványaimmal lényegében azt Ismételjük, amit már tudnak. Ezenkívül a klasszikus és mo­dern táncok alapjaival ismerte­tem meg őket, mivel ért az em­beri test kifejezőképességének megismerésében rendkívül fon- tosnák tartom. „A némajáték cseh iskolája" fogalma az eltelt huszonöt év folyamán változott. Kezdetben csupán egyetlen együttes mun­káját jelenítette, később a panto­mimtechnikák éi -fonnák széles skáláját, amelyet a cseh művé­szek második és harmadik ge­nerációja képviselt. 1983-ban a felsőfokú képzés beindításával új fejezet kezdődött a cseh modern pantomim történetében. Remél­jük, 'hogy sikerekben gazdag fe­jezet következik —, mondatta Ladislav Fialka, a műfaj világ­szerte elismert képviselője. BkEe Runka Zaludová A kitüntetés — Éppen most fejezzük be a készülődést a kitüntetés személyes átadására — világo­sított fel az egyik szervező. — Énnél a falnál fog állni? — kérdeztem. — Kizárt dolog! — száll közbe az igazgató. Milyen háttér lenne ez a kamerák­nak? Itt látszik a rajzszögek nyorr\a! Itt pedig ezek a vona­lak ... Egy gobelint kellene ide felakasztani! ' — Igen, igen... És a padló is egy kicsit kopott már... Szőnyeget kell leteriténi. —I De az is fontos, miti megy végig, amíg a szőnyegre lép a gobelin eiá. Én már az ajtótól kezdve lefektetnék egy piros futószőnyeget... . — Nem rossz ötlet — ör­vendezett az igazgató. — És a piros szőnyeg mellé pedig i'égig oda' kellene állítani... — Természetesen! Ott fog­nak állni a vendégek és a dolgozók. — Én nem erre gondoltam. Oda kellene állítani néhány cserepes növényt, mondjuk kétméterenkéni egy-egy csere­pet tu jó val.. — De honnan vegyünk tű­jét? Nem lehetne esetleg pálma? — Nem. A pálmákat a hát­térbe tesszük. A gobelin mel­lé kétoldaltI Az egyik szervező azonnal telefonálni kezdett a virág­üzletekbe. — Nincs tufájuk? Nem, kö­szönöm, a primula nem jó... — A mikrofonzsinór pedig a futószőnyeg külső oldalánál legyen... — De milyen itt a kilátás az ablakból? Ha a gobelin előtt fog állni, akkor látszani fog az ablakon keresztül az udvar. — Nem lenne érdemes esetleg valamilyen fát ültet­ni oda? — Most ne foglalkozzunk a fákkal... A belső elrendezés fóntosabb. A mikrofon két oldalára kandelábereket kell tenni. — Villanykörtékkel? — Dehogy! Igazi gyertyák­kal ... Ekkor az igazgató nyugta­lan lett. — Ez nem lesz jó! Végig az orra alá füstöljenek a gyer­tyák. amíg tart az ünnepség? És különben is, a televízió- felvételhez nem elég a gyer­tya. Na és mi van még? Nagy baj lenne, ha valami rosszul sikerülne. Gondolkoz­zatok, mindent megtettünk, hogy jól mutasson? Hiszen ezeket a felvételeket külföl­dön is látják! — Az épület előtt üdvözöl, jiih. vagy a hallban, a feljá­ratnál? — Jobb lenne az épület előtt. — Azután jönnének a lép­csők, a futószőnyeg, a nagy­szőnyeg a gobelin alatt... — És tuják. — Ha találunk ... — A pálmák, a gobelin, a kandeláberek. Minden rend. ben van. — Nem, nem... Mintha va­lami még hiányozna... — Virágok a háttérben? — Hót. persze, majdnem el­felejtettük! Kosarak, csokrok, ikebana! De ez még mindig nem minden. — Mi van még? — Hót mi is... Ö tudom már! Na végre. Hát a pódi­um! Pódium feltétlenül kell! Nem túl magas, de mégis kell egy kis emelvény desz­kákból a szőnyeg alatti — És amikor már a pódiu­mon áll, magnetofonról tust játszunk le! — Mór megbocsássanak, hogy közbeszólok — mondtam —. de ez talán mégis túlzás. Nem elég a gobelin, a tuja, a szőnyeg, az ikebana, a kan­deláber és ráadásul a pódium? Egyáltalán nem túl sok ez egy olyan embernek, aki egy­szerűen átvesz egy ki tüntetést? — Maga viccel — mondta az igazgató. Ki beszél róla? Hiszen egész idő alatt arról van szó, aki a kitüntetést át­adja! Janusz Qseka (Ford.: Lipcséimé Bánfalvi Júlia) „Életem legnagyobb eseménye” A nyelvművelő Kosztolányi NEMZETKÖZI GYERMEKRAJZ­PÁLYÁZAT A béke évére Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete kezdeményezésére 1986 a béke nemzetközi éve lesz. Az Országos Béketanács és a Ma­gyar Televízió ebből az alkalom­ból „Élni akarunk” címmel nem­zetközi gyermekrajz-pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek a világ országaiból azok a gyer­mekek, akik a beküldési határ­időig betöltik a 6. életévüket, illetve azok, akik még nem múl­tak el 14 évesek. Pályázni bár­milyen technikával készült mun­kával lehet, egyénileg vagy kol­lektíván. A pályázat kiírói olyan alkotásokat várnak, amelyek a béke hitét és reményét jelenítik meg, s amelyek kifejezik: a vi­lág gyermekei békében akarnak élni, s a békés jövőre szavaznak. A szervezők felhívják a világ pedagógusait, a béke- és gyer­mekmozgalmakat. a szülőket, hogy támogassák a pályázatot és nyújtsanak segítséget a gyermék- rajzok elkészítésében, összegyűj­tésében és Magyarországra jutta­tásában. A beküldési határidő 1985. október 24., az ENSZ meg­alakulásának 40. évfordulója. Cím: Országos Béketanács H— 1395 Budapest 62. Pf. 440. A rajz hátoldalán fel kell tün­tetni a rajz címét, a nevet, az életkort, a lakóhelyet vagy az iskola címét. A borítékra vagy csomagra a „Békét akarunk” jel­igét kell ráírni. A beküldött rajzokat zsűri ér­tékeli, s a legsikerültebb mun­kákból 1985 decemberében Bu­dapesten kdáRftást rendeznek. A Magyar Televízió folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázatot, s arról filmeket forgat. A ren­dezők a legérdekesebb munkák­ból albumot jelentetnek meg, s a 6—9, illetve a 10—14 évesek között 15—15 díjat osztanak ki. Kosztolányi Dezső, anyanyel­vűnknek Arany János óta talán legavatottabb művelője és művé­sze, nemrég .lett volna száz eszten­dős, há el nem ragadja olyan ko­rán, alig ötvenévesen a halál. A nagyközönség elsősorban mint költőt s regényírót ismeri, pedig nyelvművelő írásai, amelyek többnyire a Pesti Hírlap hasáb­jain jelentek meg eredetileg, va­lóságos kis nyelvművelő remekek, 6 egész testes kötetet töltenek meg. Illyés Gyula, másik nagy nyelv­művészünk gyűjtötte össze őket a harmincas évek végén, ezzel a szinte bibliai zengésű címmel. Erős várunk a nyelv, s azóta ki­bővítve is megjelent Nyelv és lé­lek címen. Az úgynevezett „nyelvtisztító” mozgalomban tűnt ki nyelvi öt­leteivel, leleményével az anya­nyelvet fenyegető fölösleges ide­gen szavak áradatával szemben. De mint a jó orvos, nem tilalom­fákat állított, hanem felírta a gyógyszert, egyszerire négy-öt fé­lét is, a kéznél levő. észre alig vett természetes gyógyfüveket: „A fantasztikus Kelet délibábos, regényes, regeszerű. Fantasztikus szépség? Talán káprázatos, vará- zsos, elbűvölő, tündökletes, vagy csak csodálatos ... Mindenre al­kalmazzák. ami a képzeletet csi- gázza. Ezért néha megrökönyitö, néha hökkentő, néha örvendetes. A fantasztikusan buta ember szörnyen vagy egetverően buta. A drágaság fantasztikus, tehát ré­mítő, sőt rémisztő." Városi költőnek. írónak tartot­ták s annak vallotta magát ő is. hiszen egyetemi évei óta a fő­városban élt. De a magyar vidék, a 'Dél-Alföld, a „boros. bú& lom­ha Bácska" küldte az irodalomba. Móra olvastán vallja ő. a városi író: „a magyar próza gyökerében és mivoltában népies, s más nem is lehet”. De volt mondanivalója szinte minden nyelvi jelenségről: a sza­vak szépségéről, a helyes hang- súlyozásról, a szavak életéről, je­lentésváltozásáról. s természete­sen a nyelvet szürkítő, képzelet- híjas. bikkfanyelvű hivatali stí­lusról is. Az első világháborús években pécézte ki a következő ,.mintamondat”-ot egy közlemény­ből: .,A kormány nincsen abban a helyzetben, hogy az állatállo-1 mány kiszolgáltatása iránt tá­masztott igény teljesítésének le­hetőségét elismerje”. S mindjárt hozzá .is tette csúfondáros lele­ménnyel: „A kalocsai meg a szol­noki paraszt azonban, ki csak ar­ra -kíváncsi, elviszik-e marháját vagy sem. s nem tudja, hogy ez a halmozott birtokviszony a fran­cia szövegben csakugyan ékesen és világosan hangzik. így sóhajt föl. „»A magyar nép nincsen ab­ban a helyzetben, hogy az ép nyelvérzéke ellen elkövetett ki- cirkalmazott és körülteremtetté- zett erőszakosság megérthetőségé- nek körülményeit előmozdíthas­sa«.” Minthogy élete az írás volt. s így állandó életeleme a nyelv, nem csoda, hogy anyanyelvéről azt írta: „életem legnagyobb ese­ménye ... Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilafckozhatom meg igazán”. Kosztolányi Dezső verseit, re­gényeit. elbeszéléseit, tárcáit, ta­nulmányköteteit forgatva, ékes. tiszta és szép magyarságát ízlel­getve mi sem igen mondhatunk róla kevesebbet, mint amit 5 mondott Arany Jánosról: „Meg- indultan tekintünk emlékére. Mindig együtt fogjuk bámulni őt és anyanyelvűnket, melvet a leg­magasabb tökélyre emelt”. Szilágyi Ferenc KÖNYVESPOLC Nem vagyok én apáca Már tavaly sokat beszéltek, ír­tak a közismert magyar popéne­kesnő, Zalatnay Sarolta készülő könyvéről. Néhány lap részlete­ket közölt a kéziratból, s egy időben az a szóbeszéd járta, hogy ilyen meg olyan okból nem en­gedélyezik a kiadását. — Kell ennél nagyobb reklám egy könyvnek manapság? Nem csoda hát, 'hogy amikor mégis feltűnt a napokban a könyvesboltok polcain, órák alatt elkapkodták. Nem tudom, mi igaz a-z em­lített szóbeszédből, az viszont, hogy végül is a szerző magánki­adásában jelent meg, arra enged következtetni, hogy a könyvki­adók elzárkóztak a kézirat gon­dozásától. S aki egetrengető sztorikat, netalán irodalmi cse­megét remél ettől a kötettől, ne bánkódjon, hogy elkapkodták előle... „Irodalmi művet nem akartam írni, nem is tudok” — szögezi le Zalatnay Sarolta az előszó első mondatában, s erre nem is cá­fol rá az ezt követő kétszázvala- hány oldalon, miközben vall a pályájáról, a popénekesek vilá­gáról, szerelmeiről, érzéseiről. Vallomása — mii másnak titu­lálható ez a kötet? — eléggé széteső, laza szerkezetű, csapon­gó és olykor ellaposodó, egyes testvére van. öt a múlt év őszén vették fel külön engedéllyel az egyetemre. Hároméves korában a testvérei iskoláskönyvéből már megtanult írn-i-olivasni, amikor pedig be­íratták az iskolába, a tanulásban hamarosan utolérte a három év­vel idősebb bátyját. A tizedik osztályig összevont vizsgákat tett előbb az első három, maid há­rom-három osztály anyagából. dolgokat „agyondumáló”, de két­ségtelenül őszintének hat. Persze kérdés, hogy ez utóbbi erény ön­magában elegendő-e? Néhány dolgot azért megtud­hatunk ebből a könyvből. Pél­dául azt, hogy diákszerelmei kö­zül hogyan emlékszik vissza Ko­mor Lászlóra, hogyan alakult ki intim viszonya Ra-y Phillips-szel, vagy Maurice Gib b-bel, illetve hogy Frenreisz Károly sosem volt a férje — a pletykákkal el­lentétben —, csak együtt élitek sok évi-g, Révész Sándorral vi­szont házasságot kötött törvénye­sen. míg Csapó Gábortól, a ví­zilabdázó sztártól gyereket várt, és így tovább. Ismétlem, néhány dolgot azért megtudhatunk Za­latnay Cini könyvéből, az azon­ban más kérdés, hogy ezek a dolgok kit, mennyire érdekel­nek ... Szerelmekben, kapcsola­tokban gazdag eddigi életét te­kintve tény: kötetének (egyben egyik régi dadának) a címe — Nem vagyok én apáca — igaz. Bár azt hiszem, az ellenkezőjével nem is gyanúsítgaitta senki, könyve megjelenése előtt sem ... „Kár. hogy kissé álszen-t tár­sadalmunkban tagadni szokás a ■szexualitást, bár mindenki csi­nálja orrán-száján, csak titok­ban. Kifelé játssza a feddhetet­Az első szemesztert sikerrel végezte ei, bár nem volt könnyű dolga. Sok időt töltött a könyv­tárban, a laboratóriumokban. Szabad idejének jelentős részét gyógynövények gyűjtésére fordít­ja, azok gyógyító tulajdonságait t a nuimányozza. ; Ami pedig Kosztya Szlavint illeti, természetesen összeismer­kedtek és jó barátok Jettek. len erkölcsűt. Szerintem mi be­vallhatjuk, hiszen úgyis többet feltételeznek rólunk. Inkább haj­tanunk kell, hogy legalább annyi fiúval lefeküdjünk, amennyiről a pletykák szólnak. Nekünk még az állásunkba sem kerül, sőt, ha egy jó pátfogót kikap az ember, még előnyei is származnak a vi­szonyból ... Sajnos, nekem nem jött össze e íjfajta szeretősd', engem az érzelmeim, -illetve olykor a kíváncsiságom és az érzékeim vezéreltek.” — Ilyen és ehhez hasonló megállapítások, kijelen­tések is jócskán találhatók Za­latnay könyvében. Nem sokat kertel, meg sem próbál fino­mabban, árnyaltabban fogalmaz­ni. hanem egyszerűen kimondja (leírja), amit érez. gondol. Mint­egy mellékesen, miközben pop­énekesi sikereiről, kudarcairól, illetve a magánéletéről: család­járól, fiúiról, csalásairól és meg- csalatásairól mesél. A fentebb idézett megállapítások persze nem új gondolatok: sokan leír­ták, többen szociológusi igénnyel feldolgozták ezt a témát, sok­kal teljesebben, alaposabban, meggyőzőbben. De art hiszem, nem is azért ragadott tollat a közismert magyar popónekesnő, -hogy saját tapasztalatain keresz­tül, holmi szooiográfusi hévvel, értekezzen a szexről, a szerelem­ről. Nem is szépírói kényszeré­nek engedve. Mégcsak elgondol­kodtató életérzéseket, élettapasz­talatokat sem fogalmaz meg a könyvében. — Akkor viszont miért írta meg? — Ez a nagy kérdés, amire mindössze ennyi feleletet kaphatunk, az utolsó La­pokon: „Sokan kérdezték már tőlem: mit akartam ezzel az egésszel? És egyáltalán: minek ír egy énekesnő? Nem tudtam másként válaszolni: szükségem volt rá.” És nekünk, olvasóknak? — Vajon ezen elgondolkodott Cini? Persze most már könnyen visz- szavághatna, mondjuk így: „Az én könyvemet legalább elkap­kodták, és biztosan sokkal töb­ben elolvassák, mint teszem azt Esterházy Péter a könyvhéten meg jelent uj kötetét...” Koloh Elek FILMPROPAGANDA­BXJTIK Csak a filmszemlén! Június 13—16-ig az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központban. Kecskeméten. Tel.: 28-200, 27-123. Tizennégy éves medikus A múlt tanév­ben még Kosz­tya Szlavin volt a Bakui Orvostudomá­nyi Egyetem legfiatalabb hallgatója. Az idei tanévben versenytársa akadt egy 14 éves fiú, Mus- fuk Kerimov személyében. A különleges te­hetséggel meg­áldott . fiú egy Bedeljan nevű faluból való, a szülei tanítók. Ot • Kosztya Szlavin és Musfuk Kerimov (jobbról) a Bakui Orvostudományi Egyetem legfiatalabb hall­gatói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents