Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

1985. június 7. ® PETŐFI NÉPE • 5 MIKOR ÉRVÉNYES A SZAVAZAT? — MILYEN ARÁNY KELL A MEGVÁLASZTÁSHOZ? — KI ÉS KINEK SEGÍTHET? — HOGYAN VOKSOLNAK BETEGEK, SORKATONÁK, ÜDÜLŐK? LESZ-E SZESZTILALOM? — HA ELVESZETT AZ ÉRTESÍTÉS... Kérdeznek a választók Milyen kérdések foglalkoztatják a szavazás­sal kapcsolatban a lakosságot? Különösen az­után, hogy már megjelentek a hirdetmények, újságcikkek is. Melyik részterületre érdemes és szükséges újra, aprólékosabban kitérni? Ügy döntöttünk, szervezünk egy találkozót, ahol fel lehet tenni a kérdéseket, s rögtön választ is ad rájuk az illetékes. Éppen ezért meghívtuk szerkesztőségünkbe Ká­roly Ferencet, a megyei választási elnökség titkárát, valamint az orgoványi Volák Ildikót, a kecskeméti Közgazdasági Szak- középiskola diákját, és a kerekegyházi Mészáros Józsefet, a Kossuth Szakszövetkezet nyugdíjas dolgozóját, aki hosszú ideig tanácstag is volt. Az már csak véletlen, hogy mindket­ten a Ságvári utcában laknak — más-más településen. E mostani választás új Volák Ildikónak, mert életében először választ, s új Mészáros Józsefnek is, mert lényegesen más, mint az eddigiek voltak, ök ketten kérdeznek tehát — az ol­vasók nevében, s az újságíró helyett is, aki ezúttal csak jegy­zetelt. ' KAROLY FERENC VOLÁK ILDIKÓ • mészáros József KÁROLY FERENC: — A kér­dések előtt — hisz önök készül­tek — az újságolvasóknak mondjuk el a következőket: Jú­nius 8-án három szavazólapot kapnak a választók. Egy nagy­alakú kéket, ezen az országos lis­tán induló 35 képviselőjelöltre le­het szavazni. Egy kis formátu­mú, rózsaszínű szavazólapon az adott választókerület országgyű­lési képviselőjelöltjeinek neve szerepel, míg a kisformátumú, sárga szavazólappal a helyi ta­nácstagokra voksolhatnak a vá­1 oc7tnK VOLÁK ILDIKÓ: — Mikor ér­vényes a szavazat? K. F.: — Ha a hivatalos szava­zólapon, az ott szereplő jelöltek­re szavaznak. A lényeg, hogy egy­értelműen meg lehessen állapíta­ni, hogy az állampolgár „kire szavazott, és kire nem. Ha az or­szágos listát változtatás nélkül hagyja, az mind a 35 jelöltre egy érvényes szavazat. Az egyéni képviselőjelöltek és a tanácstag­jelöltek szavazólapján csak egy .név maradhat. Azé, akire a vá­lasztó szavazni akar. A másikat, többes jelölés esetén tehát két vagy három nevet ki kell húz­ni! Ha mégis két név marad, az érvénytelen szavazat! — V. 1.: — Mi történik, ha va­laki mindkét nevet kihúzza, s egy harmadikat ír föl, vagy az orszá­gos listáról húz ki egy nevet? — K. F.: — Az áthúzás érvé­nyes ellenszavazat. Az országos listánál maradva: a 35-ből a pél­da szerint 34 kapja meg a szava­zatot, egy pedig nem. Ha bár­melyik szavazólapra bármit — így újabb nevet — is ráírnak, azt figyelmen kívül kell hagyni! Ha egy kétjelöltes szavazólapon mindkét nevet áthúzzák, az ér­vényes ellenszavazat, , mindkét jelölt ellen. — MÉSZÁROS JÓZSEF: — Hogyan szavaz az, aki beteg, s kórházban van, vagy nem tud otthonról kimozdulni, esetleg szabadságát tölti más város­ban ... V. L: — ... Vagy külföldön?. És miként szavaznak a sorkato­nák? K. F.: — Mindenki csak sze­mélyesen szavazhat, tehát a férj nem szavazhat felesége helyett, vagy fordítva. Ebből következik, hogy aki külföldön tartózkodik, az nem tud élni e jogával. Az viszont hasznos, ha ezt a hozzá­tartozó bejelenti a szavazókör­ben. Más a helyzet a betegekkel. Aki otthon tartózkodik, ahhoz a szavazatszedő bizottság két tagja kérésre kimegy, s mindhárom szavazólapon leadhatja voksát — a titkosság követelményének be­tartásával. A kórházban fekvők­nek megszervezik a szavazást, ha kérik, de szükséges, hogy a helyi . tanácstól igazolást hozassanak ar­ról, hogy szerepelnek a választók névjegyzékén. Mivel ők nem a lakóhelyen vannak, így csak az országos lista jelöltjeire szavaz­hatnak. Ugyanez vonatkozik az üdülőkre is, akik elutazásuk előtt kérhetnek igazolást településük tanácsától, s ennek bemutatása után szavazhatnak a legközeleb­bi szavazókörben. Ugyancsak az országos listán induló képviselő- jelöltekre szavaznak szolgálati helyükön a sorkatonák. Ha va­laki időközben leszerel, akkor erről értesítik lakóhelye tanácsát, , s otthon már mindhárom szava­zólapot megkapja a választáshoz. M. J.: — Hol szavaz azt aki — bár kért előzőleg igazolást — idő­közben visszatért lakóhelyére? K.iF.: — Odahaza, az eredeti­leg kapott értesítésen megjelölt helyen. V. — Az értesítést el kell vinni a szavazásra? K. F.: — Mondjuk úgy, jó ha elviszi, mert megkönnyíti á 'sza­vazatszedő bizottság munkáját. De ha nincs meg az értesítés — amelyen egyébként szerepel a szavazókor száma és pontos he­lye —, akkor a személyi igazol­vány is elegendő, ezt kell min­denkinek magával vinnie! Kü­lönleges esetben az is elég, ha a szavazatszedő bizottságból két tag ismeri az illetőt. V. — Mit csináljon az, aki nem kapott értesítést? K. F.: — Remélem, ilyen nem fordult elő. Ha mégis, akkor sür­gősen kéréssé fel a helyi. tanács igazgatási szakemberét, akinél meggyőződhet róla, hogy szere­pel-e a választók névjegyzékében. Ha igen, akkor élhet állampolgá­ri jogával, anélkül, hogy értesí­tést kapott volna. M. J.: — Mi szükséges még a szavazáshoz? K. F.: — Tollat nem kell hoz­ni, de a rosszul látók ne felejt­sék otthon a szemüvegüket. V. — Időseknek, olvasni nem tudóknak lehet-e segíteni? K. F.: — Oly mértékig igen, hogy az ne befolyásolja a válasz­tót saját akarata érvényesítésé­ben. Eligazítást adnak a szava­zatszedő bizottság tagjai, minden szavazókörben ott lesznek a tud­nivalókat tartalmazó ismertetők. Ha valaki mozgásában akadá­lyoztatva van — például gipszben a keze — vele a szavazófülkébe is bemehet egy hozzátartozó, vagy választópolgár, de az csak re­gisztrálhatja a szavazó akaratát. M. J.: — Azzal, hogy a szava­zófülkébe mindenkinek be kell menni, nem lesz nagyon hossza­dalmas a választás? K. F.: — így biztosan tovább tart, de a titkosság ezt megkö­veteli. Egyébként a szavazókö­rök — ahol több fülkét is kiala­kítanak — június 8-án, szomba­ton reggel 6-tól 18 óráig lesznek nyitva. Indokolt esetben 5 óra­kor is kezdődhet a szavazás és a 'határidő 19 óráig meghosszabbít­ható. Ha a választók a megsza­bott idő előtt valamennyien le­adták szavazatukat, akkor az a szavazókor bezár. De városokban, üdülő- és turista-központokban egy szavazókor mindenképpen OR*ZAtt<i¥CLÉ*l KÉPYISELÖVÁLAXZTÁS IMS. jÚBio* 8. j ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI LISTA Szavazólap SÁROS SÁNDOR HARTHA TIBOR BÍRÓ IKRE bognár taxator DLSCHEK t.AÍOSNf. CASPAR SÁNDOR GYENKS ANDRÁS HAVAM FERENC HÁMORI CSABA JAKAB ROBRRTNR KATONA IMRE KÁBÁK JANOS KÁLIJA ZOLTÁN KÁLLAI FERENC KÁLLAI GYULA KISS JÁNOS LÁZÁN GTOKOT LQSONCZI PÁL MÁNDITY MARIN MÁRK OHMOT ’•% NÁNÁM LÁSZLÓ NÉMETH KÁROLY ÓVÁRI MIKLÓS PESTA LÁSZLÓ PETEK JÁNOS |S POZ8GAT IMRE REGEK ANTAL 8ALOÓ LÁSZLÓ SARLÓS ISTVÁN STRAUB F. BRUNO SZABÓ ISTVÁN SZAKÁCS JÓZSEF SZENTÁGOXHAI JÁNOS TRAUTMANN REZSŐ VARGA IMRE ' ' Az országos választási listán szereplő országgyűlési képvi­selőjelöltekre a világoskék színű, nagyobb alakú szavazólap változatlanul hagyásával adható le a szavazat. A szavazó­lapmintán az országos választási lista jelöltjeinek nevei sze­repelnek.) nyitva marad, akkor is, ha a vá­lasztást másutt már korábban befejezték. M. J.: — Június 8-án lesz szesz- tilalom? K. F.: — A választási törvény nem írja elő, tehát nem lesz. V. — Milyen szavazatarány szükséges a jelöltek megválasztá­sához, illetőleg ahhoz, hogy pót­képviselő vagy póttanácstag le­gyen valaki? K. F.: — A jelöltnek, megvá­lasztásához, a leadott érvényes szavazatok - több mint felét meg kell kapnia, a pótképviselőnek, póttanácstagnak pedig az érvé­nyes szavazatok 25 százalékát. Alapfeltétel azonban, hogy a vá­lasztásra jogosultaknak legalább a fele szavazzon! V. 1. — Hármas vagy négyes jelölésnél előfordulhat, hogy nem lesz 50 százaléknál több szavaza­ta senkinek. K. F.: — Abban az esetben pótválasztást kell tartani június 22-én, amit újabb jelölőgyűlések előznek meg. A pótválasztáson az lesz a képviselő vagy tanácstag, aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja. A legközelebbi feladat azonban június 8-a. Erre figyelünk mi is, s amint az elő­zetes érdeklődésből és az itt el­hangzott kérdésekből is tapaszta­lom, a választópolgárok is. Váczi Tamás 1 HAZAFIAS NÉPFRONT országgyűlési képviselőválasztás 1985. június 8. Szavazólap BUDAPEST FŐVÁROS számú országgyűlési választókerület jelöltjei: TÓTH ZOLTÁN Ü SaaMNB A rózsaszínű szavazólap az országgyűlési választókerületek képviselőjelöltjeinek meg­választására szolgál. Ezzel úgy kell szavazni, hogy a két jelölt közül a megválasztani kí­vánt nevét érintetlenül hagyják, a másik nevét kihúzzák. (Ugyanígy kell eljárni a helyi tanácstagok kettős jelölésének eseté­ben is a sárga színű szavazólappal.) !1!B , , A sárga szavazólappal a tanácstagjelöl­tekre lehet szavazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az országgyűlési választókerület kép­viselőjelöltjeinél, csak egyetlen név marad­hat érintetlenül; a többi nevet ki kell húz­ni. (A kettős és hármas jelölést feltüntető szavazólapmintán a feltüntetett nevek kép­zeletbeliek.) HELYI VAGY NEM HELYI? Alkalmas legyen H olnap lesz a napja, hogy a sok-sok egyéni döntésből megszüle­tik a választás. S nemcsak'holnapra, egy vagy két évre, ha­nem öt esztendőre. Ezért nagyon fontos, hogy a döntés felül tudjon emelkedni mindazon, ami # közös munkában kevésbé lénye­gessé válik. Például az, hogy milyen valláshoz, nemzetiséghez, ro­konsági atyafisághoz tartozik, milyen utcában és hol lakik, férfi-e vagy nő valaki. A kérdés az, hogy a jelölt alkalmas-e a képviselőség­re, illetve ki az alkalmasabb. Nem mindegy tehát, hogy kik lesznek a kiválasztottak. Jó lenne, ha az illető nem rohanna örökké, nem a látványos közszereplésekért lenne ügy.buzgó, nem a tisztségeket és megbízásokat halmozná egy újabbal. Vagy más megközelítésben: ténylegesen a legmegfelelőbb legyen, jól tudja elősegíteni, hogy valóban nagy nemzeti programmá váljon mindennapjainkban a XIII. kongresszus országépítő határo­zata, hogy a kerület, térség érdekeit a lehető legjobban tudja érzé­kelni, megfogalmazni, kifejezni -és érvényesíteni. Hogy tudjon elin­tézni dolgokat. Április 15-étől, a jelölőgyűlések kezdetétől sűrűsödő alikalmak kö­vették egymást a közelebbi ismerkedésre. Majd a választói gyűlések időszaka következett, s kiegészült kisebb lakóhelyi, üzemi és réteg- találkozókkal. Ezek között kecskeméti, bajai színhely ugyanúgy akadt, mint nagyközségi rendezvény, orgoványi szocialista brigádokkal va­ló eszmecsere, izsáki fiatalokkal szervezett beszélgetés vagy jóízű, közvetlen hangulatú összejövetel egy tanyai klubban, a kargalai is­kolában szerda este. S ók elgondolkodtató jelenséggel lehetett találkozni ezekben a hetekben. A demokratizmus különböző oldalairól nyilvánult meg. Mintha lenne egy olyan szempont: ez közülünk való, mert az élete úgy hozta, hogy itt él; a másik viszont „jöttment”, mert éle­te, hivatása már elszólította innen vagy pedig olyan fontos felada­tokat juttatott neki, amelyek központi helyhez kötötték, kötik a tar­tózkodását. Az úgynevezett központi emberek, akik ugyanúgy váltak a választókerület jelöltjeivé, mint mások, olykor meglepődhettek a helyi partnerek ügyszeretetén. Például nem jutott nekik hely, ami­kor megérkeztek; elromlott a mikrofon, amikor beszéltek; a hang­szórók nem arra vitték a hangjukat, ahol hallgatták volna szavaikat a jelenlevők; nem mindig kaptak szót, hogy szólhassanak; esetleg már megtelt a terem a helyi jelölttárs irányítása alá tartozó üzem vagy gazdaság dolgozóival jóval a kezdés előtt. De ne legyünk egyoldalúak. Olyan is volt, hogy valaki épp a saját vállalatánál kapott kevesebb szavazatot, mint az „idegenből” jött társa. Néha az sem a legjobb, ha valakit túlságosan közelről ismer­nek. Tanácstagi jelölteknél érthetőbb a gyakran hangoztatott köve­telmény: éljen velünk, közöttünk, ne is költözzön el. Országgyűlési képviselők esetében a törvényalkotásba való bekapcsolódás, a nem­zetközi és országosan átfogó ismeretek szükségessége óhatatlanul old ezen a szoros kapcson. Korántsem öncélúan,. Hiszen például az or­szágos politikában, tudományos munkával való részvétel, felhalmozó­dó és összegyűlt tapasztolatok épp azt teszik lehetővé erőteljesebb mértékben, hogy kevesebb tétovasággal, útkereséssel lehessen meg­találni az utat a helyi dolgok elintézéséhez is. A végső döntés nem együttesen, hanem zárt szavazófülkében, nem nyílt kézfeltartással, hanem titkosan, valamelyik név meghagyásá­val, illetve más nevek kihúzásával történik. Idő volt a töprengésre. Ezért is vették olyan komolyan a gyűléseket mind a jelöltek, mind a választók. Súlya volt valamennyi fölvetésnek, hiszen figyelő embe­rek — szomszédok, munkatársak, ismerősök — előtt hangzottak el, akik azonnal egybevetették a szavakat a valósággal. S bizony nem valamiféle nehezen megfogható, ködös általánosságban akarunk job­ban élni, hanem ebben az országban és ott, ahol dolgozunk és la­kunk. Ezért föltétlenül az alkalmasságnak kellene döntehie, s leg­kevésbé ahhoz hasonlatos szempontoknak, amelyeket gyakran szűk csoportérdekek váltanak ki. Jó lenne, ha fontos, nagy pillanatokban mindenütt fölül lehetne emelkedni, azon a nívójú azonosságtudaton, amelyet „a mi kutyánk kölyke”-féit mondások fejeznek ki néhol. la-laki ötletes magyarázatot adót. a befelé fordulásra. Ha már nem tudjuk eléggé, hogy a képviselőnk mit csinál, végez az országgyűlésben, legalább közülünk való legyen — mondta. Sajnos, nem a képviselőn múlik, hogy mennyi visszajelzés érkezik és jut el munkájáról a választókhoz. Mindenkihez nem tud odamen­ni, hogy elmondja, mit intézett. Még nyitottabbá kell válnia a par­lamentnek a közvélemény előtt, ki kell fejlődnie a helyi tájékozta­tásnak és érdemibb módon kell foglalkoznia a közügyekkel, s ter­mészetesen a képviselőknek is többször érdemes élni azokkal a le­hetőségekkel, amelyeket egy-egy közösségi összejövetel kínál falun és városon. Ha eddig ez nem volt elég világos, az elmúlt hetek meg­lepetései is rádöbbenthették az érdekelteket. Korántsem az a perdön­tő, hogy valaki hol él, de időt kell találnia arra, hogy minél többet találkozzon választókerülete lakóival, és tájékozódjon, tájékoztasson is a teendőkről és a fő dolgokról. Mindenkinek nem lehet egyformán kedves az* aki érdemi munkát végez. Hiszen az igények olyanok, hogy szinte egyforma erővel je­lentkeznek, de a kielégítésük sorolást kíván a sürgősségtől és a le­hetőségektől függően. Helyi erőket is föl kell tudni sorakoztatni. Ezt pedig csak úgy lehet, ha valaki képes az olykor bénító helyi érdek­viszonyokon felülemelkedni, a nagyobb egészet látva szervezni, moz­gósítani. Hiszen felülről érkező állami támogatást egyre nehezebb szerezni. Eredményesebb és főleg gyorsabb sok esetben azoknak az erőknek az egy irányba fordítása, amelyek emberi gyengeségek vagy más okok miatt széthúznak, de amelyek mindannywunkon tudnának segíteni nagyobb akarassal, több ésszel, leleményességgel és a kezde­ményezőkészségek felszabadításával. Épp az országgyűlés legutóbbi ülésszaka mondta ki, hogy bővül a helyi tanácsok rendelkezési joga az anyagi eszközökkel is. Fokozatosan nö­vekszik a helyi gazdálkodó szervektől származó bevételeik aránya. Ez ösztönzőbb és életrevalóbb módszernek látszik a túlközpontosított újraelosztásnál. Jobban serkent arra, hogy a vállalatok és szövetke­zetek a helyi tanácsokkal egymásra utaltabban teremtsék elő azokat a forrásokat, amelyekből lehet iskolát és orvosi rendelőt építeni, utat javítani, telefonhálózatot korszerűsíteni Az önállósággal növekszik a felelősség. És nagyon kell az átfogó rálátás az országos, meg a helyi dolgokra. Kell egy — sok! — olyan valaki, aki a választóinak a leg­jobban tudja közvetíteni a lehetőségeket, mert ismeri azokat. S nem csupán egyetlen ágazatban, hanem lehetőleg mind teljesebben. Í gérni csak az tud rna igazán felelősen, aki nem hagyja figyelmen kívül a helyi erőket. Ezeket meg 1-ehet és meg kell ismerni. S nem biztos, hogy az egyik községből lehet a legjobban meg- ismerni mind a tizenegy másik település viszonyait. Lehet, hogy a „központból”, más rálátásból lehet cselekedni. A távolságok egyéb­ként is csökkennek a motorizáció, távközlés fejlődésével. Embere vá­logatja, kevésbé a hely közelisége a leginkább meghatározó. Vala­mennyien együtt vagyunk az erő, amély változtatni képes. Rövidesen 'kiderül, hogy ki tippelt helyesen. Van, aki már előre — olvasva a képviselőjelöltek életrajzát az arcképek alatt — a bölcses­ségre, életismeretre, megfontoltságra voksol. Egy nyugdíjba készülő tanácselnök, aki már nem indul jiz újabb ciklusban, inkább a fiata­lokat részesíti előnyben. Amikor ő kezdte a pályát, sok népszerűtlen dolgot kellett végrehajtani — céloz a begyűjtésekre, padlássöprések­re. Ma másképp van — teszi hozzá: sokkal inkább jót lehet tenni a néppel. Netpcsak fölfelé, hanem lefelé is szolgálunk. A ki igazán szívügyének tartja választókerülete sorsát, azt meg­elégedéssel töltheti el ez a kettős szolgálat minden küzdel­met beleértve. Különösen most, amikor már készen várakoznak a szavazófülkék. Ide még az ablakon át sem szabad belátni. Nagyon helyes: a szavazás szigorúan titkos, lelkiismereti ügy. A leglényege- sehb az, hogy ez a sok-sok magánválasztás mégis a közügyeket szol­gálja, ne mellékes szempontok váljanak meghatározóvá. Tehát azok jussanak képviselői és tanácstagi megbízatáshoz, akik a kerületük­ben élők érdekeit a legjobban tudják képviselni, s a leghatékonyab­ban mozdíthatják elő közös ügyeinket — mindannyiunkért. Akiknek — mint az egyik jelölőgyűlésen elhangzott — nem csak jó helyi errT- beri kapcsolatai vannak, hanem tenni is képesek azért, hogy eltűnje­nek a lemaradások. Akik ténylegesen jót tudnak tenni a néppel, a népnek a mai kettős — egyszerre országos és helyi hatású — szolgá­latban. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents