Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A GÖRÖG VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE: AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 129. szám Ára1,80 Ft 1985. június 4. kedd Ismét baloldali kormány ATHÉN Ismét a Pánhellén Szocialista Mozgalomra szavazott a görög választók többségé, újabb négy évig szocialista kormány áll Gö­rögország élén — ezzel az ered­ménnyel zárultak a vasárnapi gö­rögországi parlamenti választá­sok. Nem végleges eredmények sze­rint a Pánhellén Szocialista Moz­galom a szavazatok 45,82 száza­lékának megszerzésével 160 kép­viselőt küldhet á 300 tagú parla­mentbe. A legnagyobb ellenzéki erő, a konzervatív jobboldali erő­ket tömörítő Üj Demokrácia 40,89 százalékos eredménnyel, 1261 tör­vényhozóval képviseltetheti ma­gát. Továbbra is az ország harma­dik legerősebb pártja a Harilaosz Florakisz vezette Görög Kommu­nista Párt, amelynek 9,89 száza­lékos választási eredménye to­vábbra is 13 helyet biztosít szá­mára a parlamentben. Négy évvel ezelőtt a parlamen­ti választásokon a PASZOK 172, az Űj Demokrácia 115, míg a Gö­rög Kommunista Párt 13 helyet nyert el. A mostani parlamenti választások eredményeként újabb párt is képviseltetheti magát a törvényhozásban. Az önmagát „Görög Kommunista Párt Belső Pártnak” nevező szervezet, amely 1968-ban „eurokommunista” párt­ként küldött el a Görög KP-tól, a szavazatok alig több, mint másT fél százalékával egy képviselői mandátumot nyert el. Andreasz Papandreu, a PA­SZOK vezetője hétfő hajnali köz­leményében bejelentette, hogy csökkentett létszámú kormányt alakít, tíztagú kabinet fogja át­venni az ország irányítását. Konsztantin Micotakisz, az is­mét vereséget szenvedett Üj De­mokrácia vezetője, hétfőn hajnal­ban úgy nyilatkozott, hogy párt­ja az igazi győztese a parlamenti választásoknak, mert azokból megerősödve került ki. Harilaosz Florakisz, a GKP fő­titkára értékelésében kiemelte, hogy az eredmények nem tükrö­zik hűen a párt erejét, befolyá­sát és népszerűségét. IVÓVÍZ TÁVVEZETÉKEN? Lakossági társulást szerveznek Agasegyházán (3. oldal) Ez a kerekes út már régóta nem ad vizet. De van-e le­hetőség arra, akár I az idén, hogy hosz- szú távra szólóan egészséges, jó mi­nőségű ivóvize le­gyen Ágasegyhá- j zának? A véle- ! mények megosz- I lanak — főleg | helyben. A döntés- I hez érdemes fi- j gyelembe venni á | szakember véle- I ményét. Lengyel agrármérnökök a megye mezőgazdasági üzemeiben • Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese megyénk életé­ről szólt. A múlt év nyarán együttműkö­dési megállapodást kötött Varsó­ban a Lengyel Mezőgazdasági Mérnökök és Technikusok Egye­sülete (SITR) és a Magyar Ag­rártudományi Egyesület, hogy a két ország fiatal, diplomás, gya­korlatban már dolgozó agrár- szakemberei hosszabb időszakot tölthessenek el a másik ország mezőgazdasági üzemeiben. Tegnap Kecskeméten, a Ker­tészeti Egyetem Kertészeti Fő­iskolai Karán már az együttmű­ködési megállapodás, gyakorlati megvalósulásának első eseménye zajlott. Megérkezett ugyanis az a húsz fiatal lengyel mezőgazda- sági mérnök, aki — a MAE dön­tése szerint — megyénk egy-egy mezőgazdasági nagyüzemében tölt el 3—6 hónapot. A találkozón dr. Csáky Csaba, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület ügyve­zető főtitkára elmQndta; Vezeté­si, irányítási gyakorlatot szerez­nek majd a gazdaságokban, úgy, hogy az ottani munkába bekap­csolódnak, tulajdonképpen kö­zépvezetők mellett helyettesi fel­adatokat ellátva. A csoport ha­zánkban tartózkodásának eddigi néhány napját sem töltötte tét­lenül. Jártak a Mezőgazdasági Múzeumban, a magyar agrár- gazdaságot bemutató filmeket néztek meg, és Bács-Kiskun me­gye nevezetességeivel, Bugaccal, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal ismerkedtek. Az elkövetkezen­dőkben is szerveznek számukra közös tanulmány utakat, két nap a Dunántúl mezőgazdaságába nyernek betekintést, de részt vesznek az Országos Mezőgazda- sági és Élelmezésipari Kiállítá­son és Vásáron és néhány, szű­kebb szakmájukban többet adó bemutatón, tanácskozáson. Néhány szót sikerült váltani a csoport vezetőjével, Polak Zby- szekkel, aki elmondta, hogy Len­gyelország valamennyi területé­re eljutott az ottani mezőgazda- sági vezetés körlevele, Jelezve e tanulmányút lehetőségeit. A je­lentkezőknek több „próbán” kel­lett sikeresen szerepelniük, egye­bek között angol, német, vagy orosz nyelvvizsgát tenniük, sőt intel'ligenciatesztet jól megol­daniuk. Valamennyien azzal az elhatározással érkeztek, hogy a legmesszebbmenőkig igyekeznek megfelelni az itteni középvezetői követelményeknek és előbb-utóbb a magyar nyelvvel is megbirkóz­nak. Arra a kérdésre, vajon egy­más közti gyakoribb találkozók­ra gondolnak-e, így válaszolt: a szervezett bemutatókon kívül még nem tervezünk együttes ta­lálkozót, hiszen a gazdaságokban most jön a nyári nagy munka­csúcs, és mi ugyanúgy ki akarjuk venni a részünket a hétvégi munkákból is, mint a magyar kollégák. A találkozón dr. Matos László, a 'megyei tanács elnökihelyettese röviden bemutatta a vendégek­nek Bács-Kiskun iparát, mező- gazdaságát, kultúráját és bete­kintést adott szűkebb hazánk éle­tébe. Végül a lengyel mezőgazdasá­gi mérnököket alkalmazó mező- gazdasági üzemek szakemberei és a lengyel fiatalok aláírták a munkaszerződéseket és máris in­dultak, hogy holnap munkakez­déskor elfoglalhassák helyüket a bajai, jánoshalmi, dunavecsei, szanki, tiszakécskei, kiskunhala­si, kiskunfélegyházi gazdaságok­ban. AZ ÜDÜLŐSZEZON KEZDETÉN Hol, mivel várják a v Megkezdődött a nyár első hó­napja. Hétvégeken egyre többen kirándulnak. A pihenni vágyók lakóhelyükhöz közeli üdülőterüle­teket keresnek fel, hogy a sza­badban, jó levegőn töltsenek kel­lemes napokat. Élénkül az ide­genforgalom is. A hozzánk érke­zők felfedezik, vagy már a ko­rábbi esztendők tapasztalataiból tudják: hol érdemes üdülni Bács- Kiskunban. ' Tiszakéaske újra várja a látor gatókat. Tizenegy vendéglátó üz­letet nyitottak az idén: két nagy éttermet és kilenc büfé-falatozót. Köztük van palacsinta- és sörbár,, hurka-kolbász- és halsütöde. A szomszédos Kerekdombon is fel-." készültek a várható nyári forga­lomra. Kiemelt, feladat az ABC zöldséggyümölcs- és tőkehúsellá­tása. A vendéglátóipar éttermet és egy presszót' üzemeltet. Június 1-én, szombaton nyitott a magán­kemping. Solton a Szikra Termelőszövet­kezet és a Pusztatourist együtt szervez’ idegenforgalmi progra­mot. Tavaly hatezer külföldi lá­togatott el a nagyközségbe, az idén tizenkétezer vendéget vár­nak az NSZK-ból. Április óta egymás után érkeznek a táj és a különböző kiskunsági nevezetes­ségek megtekintésére. Volt olyan nap. amikor két csoport kereste föl Soltot — hallottuk Prohászka János tanácselnöktől. A látvá­nyosság vonzó. Méneshajtás, csi­kósok fölvonulása, lovaskocsizás, póniló-, szürkegulya-, rackajuh- nyáj-bemutató és lovaglás - teszi változatossá az idegenforgalmi programot. A nagyközség vonzáskörzeté­ben is megjelentek a kirándulók. Dunaepyházán hétvégi szőlőhegyi barangoláson vesznek részt. A június 1-i üdülőszezon-kez­detre felkészültek megyénk egy másik forgalmas településén, Kun- fehértón is. A tanács és a KÖJÁL elvégezte az ilyen idő tájban szük­séges hatósági és közegészségügyi ellenőrzést. Megállapították, hogy az üdülőhely megfelel a vendég­látás követelményeinek. ' A víz minősége első osztályú. A tó víz­szintje az ez évi csapadék által kissé emelkedett. A kempingben öt faházban tizenhárom személy­nek tudnak szállást adni. Ettől az évtől hideg-meleg vizes zuhanyo­zó szolgálja a vendégek kényel­mét. Szabadtéri mozit, valamint újság- és könyvárusító pavilont is átadnak. A gyermekeknek a tó közelében homokozót építet­tek — kaptunk ■ tájékoztatást Fiebert István tanácselnöktől. Az áfész- és a magánkereske­delem tíz üzlettel várja a kunfe­hértói üdülőket. Zöldség- és gyü­mölcsféléket is árusítanak. Je­lenleg épül egy újabb áruda, ahol palacsintát lehet kapni. Megyénk többi üdülőhelyén is megtörténtek az előkészületek a fogyasztók ellátására. Lakitelek Nagyközség Tanácsa az érdekelt kereskedelmi és vendéglátóipari vezetőkkel nemrégiben megvitat­ta az ezzel kapcsolatos további feladatokat. ' Ki A. KERESETI LEHETŐSÉG NYUGDÍJASOKNAK, MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKNEK . Szociális foglalkoztató nyílt Tegnap Kecskeméten megkez­dődött az üzempróba a megye el­ső szociális foglalkoztatójában. Az esemény megkülönböztetett figyelmet érdemel, hiszen nap­jaink egyik társadalmi összefo­gást igénylő nagy feladata a nyugdíjasok és a testi-szellemi adottságaik miatt hátrányos hely­zetű fiatalok, idősek támogatá­sa. A társadalmi segítségnyújtás formái különbözőek lehetnek. Sokak gondját enyhítené a csök­kentett munkaidőben végezhe­tő, könnyű, szakképzettséget nem igénylő nyugdíjkiegészítő te­vékenység. Erre nyújt lehetőséget a Beth­len körút 34. szám alatt most megnyílt tanácsi intézmény. A kecskeméti tanácstestület az év elején hozott határozatot a szo­ciális foglalkoztató létesítéséről. Az ÉPSZISZ egyik . telephelyét újították fel erre a célra. A mun­kák során 60—70 ember számá­ra helyet adó munkatermeket, öltözőket, szociális helyiségeket alakítottak ki. Az ÉPSZISZ épí­tőrészlegének dolgozói társadal­mi munkával is segítették az in­dulást. Az Imre Gábor festőbri­gád tagjai munkaidőn túl vará­zsolták újjá az egykori tímár­műhely homlokzatát — tájékoz­tat Béres Erzsébet igazgató, aki munkatársaival maga is kivette • Bakos Lajosné és Ágó Istvánná, a kiskunfélegyházi üzem dolgozói mutatják meg a munkafogásokat a nyugdíjasoknak. (Méhesi Éva felvétele) részét az elmúlt hetekben a fes­tésből, takarításból. Az első jelentkezők — tíz nyug­díjas — már a tiszta, világos új munkahelyen kezdték meg a betanulást a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi üzemének szakembereitől. A fel­adat: a BNV-díjas, részben ex­portra készülő Relux-lámpatestek vezetékszerelése. A fogásokat né­hány óra alatt elsajátították a nyugdíjasok, s megkezdték a sze­relést. Bérezésük teljesítmény­arányos lesz, a munkaidő pedig nem szigorúan kötött. Mindenki egészségi állapotától függően dolgozhat napi 4—5 órát. A ve­zetékszerelésre és a július l-től induló nyomdaipari munkákra további 20—25 jelentkezőt tud­nak még felvenni. Az utóbbi munkát — papírdoboz-hajtoga- tást, -ragasztást — a Petőfi Nyomda biztosítja a szociális foglalkoztató számára. Az együtt­működés várhatóan mindkét partner számára kölcsönös elő­nyökkel jár. A szociális foglalkoztató biz­tosít munkát július l-től azoknak a támogatásra szoruló fiatalok­nak is, akiket eddig az ÉPSZISZ foglalkoztatott. Ök a villamossá­gi berendezések szerelése mel­lett kertészeti munkát és üveg­mosást végeznek. Az év végétől megkezdik a há­zi bedolgozási rendszer kiépíté­sét is, melyre szintén nagy az igény. A legfőbb gondot a meg­felelő partnerek megtalálása je­lenti a szociális foglalkoztató munkatársai számára. Keresik az olyan vállalatokat, szövetkezete­ket, melyek igényt tartanak a kecskeméti nyugdíjasok, gyerme­küket gondozó kismamák be­dolgozói munkájára. „Egy évtizede még a ne­gyedik-ötödik helyre sorolták a szakértők az emberiséget fenyegető veszélyek között a természeti környezet pusztu­lását. Alig telt el tíz év, s a környezetszennyezés a máso­dik helyre rukkőlt elő, meg­előzve a rangsorban a termé­szeti katasztrófákat, a túlné­pesedést. Napjainkra az egész bolygóra kiterjedő feladattá vált a környezetvédelem. A természet egyensúlyának fel­bomlásánál egyedül a háborús pusztítás jelent nagyobb ve­szélyt. Ám a világméretű há­ború elkerülésére van esély. A környezetszennyezés front­ján viszont már ma is, nap mint nap folyik az ütközet, melyben jövőnk eldőlhet.” A minap rendezett kecske­méti tanácskozás egyik elő­adója ezekkel a szavakkal ér­zékeltette a környezet- és ter­mészetvédelem megnövekedett súlyát. A környezeti ártalmak hatása alól hazánk sem kivé­tel. Az előrejelzések szerint a következő években sem csök­ken vizeink szennyezettsége, több városunk levegője to­vábbra is rosszabb lesz a meg­engedettnél, emelkedik a zaj­terhelés, s kipusztulás fenye­get több növény- és állatfajt az ország területén. A szeny- nyezésnek csupán egy kisebb részét importáljuk, a többsé­gét mi magunk állítjuk elő. A védekezés egyre nagyobb összeget emészt fel — évente a nemzeti jövedelem mintegy másfél százalékát. A környe­zetszennyezésből eredő kár ^valószínűleg ennél is na- " gyobb. Az okok nemcsak gazdasági jellegűek. Ma még korántsem egységes a kérdés társadalmi megítélése. Az üzemek gyak­ran nem a technológia kény­szeréből, hanem gondatlan­ságból ontják a szennyező­anyagot. Az emberek egy ré­sze munka közben vagy a hét­végi kiránduláson gátlástala­nul szemetel. A szemléletvál- . tás lassú folyamat, melyben döntő szerep jut a felnövekvő nemzedéknek. Biztató, hogy az utóbbi években felerősödött a fiata­lok érdeklődése a környezet­védelem iránt. Szaporodik azok száma, akik tenni is sze­retnének ezért az ügyért. Környezetbarát-klubok, ered­ményesen működő iskolai szakkörök bizonyítják a ten- niakarást. Szerepet vállalt a fiatalok mozgósításában az if­júsági szövetség is. Egy év­vel ezelőtt éppen Kecskemé­ten, az első országos ifjúsági környezetvédelmi konferen­cián lépett programjával a KISZ a nyilvánosság elé. Legfőbb célként azt tűzték ki, hogy minél több fiatal is­merje meg a természetet, kap­csolódjon be a környezet megóvásáért folytatott mun­kába. Az elmúlt évben het­venegy ornitológiái és termé­szetvédő táborban több ezer fiatal szerzett — talán életre- szóló — élményeket. Hamaro­san ismét megnyitják kapui­kat a szaktáborok. A megyé­ben a Kiskunsági Nemzeti Park területén és a kiskőrösi Szűcsi-erdőben erednek az ifjúi résztvevők — szakembe­rek irányításával — a termé­szet titkai nyomába. . Nemcsak a fiatalokra, a fel­nőttekre is érvényes: aki meg­ismeri, sajátjának tekinti a természet értékeit,. az hajlan­dó cselekedni is. * A természet szeretetétől egyenes út vezet természeti és lakókörnyeze­tünk megóvásáig, a környe­zetvédelemig. Ismét a kecs­keméti tanácskozás egyik részt­vevőjének szavai jutnak eszembe, aki így fogalmazott: Ez a munka diófaültetés, de a diófa néha korán teremni kezd... L. D.

Next

/
Thumbnails
Contents