Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-21 / 144. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1985. június 21. KGST műszaki- tudományos tanácskozás I Belgrádban • ; A BT elítélte a Dél-afrikai Köztársaságot (Folytatás az 1. oldalról.) • a Szovjetunió támogatja a hatá- - rovatot, mivel az elítéli a fajül­döző rezsimet Namíbia törvény­telen megszállva tartásáért, a Windhoek-i bábkormány megala­kításáért. elutasítja a namíbia1 ; függetlenség összekapcsolását más. ■attól független kérdésekkel, és utalást tartalmaz arra, hogy ha Pretória magatartása nem válto­zik, a BT az ENSZ Alapokmá­nyának 7. cikkelyével összhang­ban lépéseket tesz a Dél-afrikai Köztársasággal szemben. Mind­azonáltal — szögezte le a szovjet delegátus — a határozat nem megy elég messze a Pretóriával szemben valóban hatékony, a vi­lágszervezet döntéseinek végre­hajtására ösztönző intézkedések ‘ megvalósításának vonatkozásá­ban. Belgrádiban június 17. és 19. között ülésezett a KGST Tudo­mányos-Műszaki Együttműködé­si Bizottsága. Az ülésen megtár­gyalták a KGST-országok tudo­mányos és műszaki fejlődése húsz évre szóló komplex prog­ramja előkészítésének helyzetét és meghatározták a feladatokat. Az együttműködés más fontos kérdéséi között megvizsgálták a mikroprocesszoros technika és biz ipari robotok fejlesztésében és alkalmazásában elért eredmé­nyeket. Tapasztalatcserét folytattak a tagországokban az élőmunka hasznosítása érdekében tett mű­szaki fejlesztési intézkedésekről és célkitűzésekről. Értékelték a közös kutatások és fejlesztések alapján elért eredményeket, és meghatározták a gyakorlati hasznosítást szolgá­ló főbb teendőket. A tagországok küldöttségeinek vezetőit ‘fogadta Miilka Planinc, a jugoszláv kormány elnöke. Az ülésen részt vett magyar küldöttség Tétényi Pálnak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökének vezetésével csütörtökön hazaérkezett. (MTI) Szovjet—NSZK megbeszélés MOSZKVA ■i Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter szerdán Moszkvában fogadta Jörg Kastlt, a Német Szövetségi Köz­társaság moszkvai nagykövetét — adja hírül csütörtökön a Prav­da. A találkozót a diplomata kérte. A megbeszélésen a két ország kapcsolatainak néhány, kérdéséi tekintették át. Ennek kapcsán nagy figyelmet fordítottak a szovjet—NSZK szerződés előírá­saira. A szerződés 15 éves év­fordulójáról augusztusban fog­nak megemlékezni. A béketárgyalások új szakasza A hírekre figyelők nyilván jól emlékeznek a svéd kormányfő múlt heti nyilatkozatára. Olof Palme hazánkban tárgyalt, ß a megbeszéléseit lezáró sajtóérte­kezletén említette meg, hogy e héten fontos értekezletet tart a szocialista internacionálé. A sok ország szocialista-szociáldemok­rata pártjait tömörítő szervezet vezető testületének, az irodának ülésére két okból is indokoltan hívta ;fel a figyelmet Svédország miniszterelnöke. Egyrész azért, mert Palme — a szocialista in­ternacionálé alelnökeként is — az egyik legtevékenyebb fegyver­kezésellenes nyugati politikus, másrészt maga a szervezet ugyan­csak alaposan kiveszi részét a fegyverzetkorlátozás eszméjé­nek propagálásában, és általá­ban a fegyverkezési hajsza elle­ni világméretű harcból. Itt Bu­dapesten is természetesen a fegy­verkezés-leszerelés létfontossá­gú ügyeiről faggatták Palmét, s 'ő szerényen, de ' magabiztosán jelentette ki, hogy a [Szocialista pártok nemzetközi^ szövetsége remélhetőleg további tettekkel lesz képes fellépni la fegyverek fenyegető terjedése ellen. Nos, a Svédországban napvi­lágot látott minapi határozat Pal­me prognózisát igazolta. A Stock­holm melletti kisvárosban, Bom- mersvikben tanácskozó szocia­lista politikusok, 30 jelentős szocialista-szociáldemokrata párt nevében világgg kiáltották, hogy elítélik az űrfegyverkezési terve­ket, sőt felszólítottak minden érdekeltet, hogy utasítsák el a részvételt ezekben a programok­ban. Még azt is hozzátették: fon­tosnak tartják a szovjet—ameri­kai fegyverzetkorlátozási meg­állapodások, a SALT—1. és a SALT—2. szerződések betartá­sát. Egyszóval a szocialista Inter- nacionálé ismét határozottan ál­lást foglalt a fegyverkezés ellen. Sőt, a mai világpolitikai hely­zetben szinte nyíltan az ameri­kai kormány politikája ellen, hi­szen az űrfegyverek elutasításá­ra hívta fel Amerika szövetsége­seit, s a SALT-egyezmények továbbélésének szükségességéről beszélt, amikor Washingtonban azok felrúgásának lehetőségei­ről tanakodnak. Mindezt nem akármilyen szervezet tette, ha­nem az, amelynek tagjai között van a francia, a spanyol, a por­tugál, az olasz, a görög, a svéd, a finn, az izraeli stb. Kormány­párt, és még jó néhány tekinté­lyes, szocialista párt. A felsoro­lásból kitűnik, hogy az Egyesült Államok igen fontos szövetsége­seinek vezető pártjai, jó néhá- nyúknál a politikát jelenleg is megszabó pártok mondtak itt vé­leményt. S ugyanezek a pártok nemcsak az amerikai terveket vetették el,--hanem külön méltat- 'Iák a szovjet lészerelési kezde­ményezéseket, választ sürgetve azokra. Érthető, hogy a szocialista m- ternacionálénak ez az ülése ki­vételes fontosságú eseménynek számít a mai világpolitikai hely­zetben. Nem véletlenül hívta fel Olof Palme előre is a figyelmet a bommersviki tanácskozóira. Stefan Olszowski lengyel kül­ügyminiszter csütörtökön hivatai- los látogatásra az olasz főváros­ba érkezett. A lengyel diplomá­cia vezetője e látogatásával olasz kollégájának, Giulio Andneotti- nak tavaly decemberi lengyelor­szági útját viszonozza. Szerdán Panamavárosban be­fejeződött a közép-amerikai or­szágok — Nicaragua, Costa Ri­ca, Honduras, Salvador, Gua­temala — és a térségbeli válság­ban közvetítő Contadora-orszá- gok — Mexikó, Panama, Vene­zuela, Kolumbia — tanácskozá­sa. A most véget ért kétnapos ülés egyidejűleg a közép-ameri­kai békéről folyó tárgyalássoro­zat új szakaszának kezdetét is jelenti. Nicaragua a jelenlegi kö­zép-amerikai helyzetet érté­kelve ugyanis módosító javas­latokat terjesztett elő a- pana­mai fővárosban, s ez új mederbe tereli a tárgyalási folyamatot. Az Egyesült Államok kong­resszusának az a június eleji döntése, amellyel áldását adta a nicaraguai ellenforradalmárok­nak pénzügyi támogatására, ál­láspontjának módosítására kész­tette Nicaraguát — jelentette ki Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes a ta­nácskozás befejeztével. Nicara­gua emiatt a panamai ülésen az­Az Egyesült Államok rakéta­elhárító- technológiát kért ■ Japán­tól, s a szigetország — a kétol­dalú haditechnológiai együttmű­ködés alapján — eleget tesz az amerikai kérésnek. A szállítás már ebben az évben esedékes. Csütörtöki — japán hadügy­minisztérium! forrásokra hivat­kozó — sajtóértesülések szerint Washington jelezte, hogy „rend­kívül érdekelt” a rakétaelhárító rendszerékhez alkalmazható ja­A tervek szerint Olszowski fca. nácskozást folytait majd Andreot- tival, valamint Pertini államfő­vel találkozik, szombat délelőtt pedig II. János Pál pápa fogad­ja Őt a Vatikánban. zal a javaslattal állt elő, hogy a résztvevők azokkal a konkrét problémákkal foglalkozzanak, amelyek nyomán egyre súlyos­bodik a térségbeli válság. Nica­ragua szerint — hangsúlyozta Tinoco — a Contadora-csoport- nak foglalkozni kellene egyebek között a hondurasi—nicaraguai határon kialakult helyzettel — ahogy azt teszi a Costa Rica—ni­caraguai ihatárincidenssel kap­csolatban, a térségben folyó had­gyakorlatokkal, a nicaraguai el­lenforradalmárok pénzügyi tá­mogatásával, s mindezekkel ösz- szefüggésben és mindenekelőtt azzal, hogy az Egyesült Álla­mok lépései milyen befolyással vannak a Contadora-folyamatra. Victor Hugo Tinoco rámuta­tott arra, hogy országa továbbra is érvényesnek tekinti a tavaly októberben kidolgozott Conta- dora-okmány célkitűzéseit, és csak olyan módosításokhoz já­rul hozzá, amelyek nem változ­tatják meg a béketerv kiegyen-, súlyozott jellegét. ’pán technológia átvételében. A szigetország — mint1 az idézett források rámutattak — élen jár a szóban forgó technológia ki- fejlesztésében. Japánban — mint ismeretes — íratlan törvény tiltja a fegyve­rek, továbbá a haditechnológia exportját. Ennek ellenére a Na- kaszone-kormány — a japán— amerikai „biztonsági” szerződésre hivatkozva — elhatározta, hogy Washingtonnal — úgymond — kivételt tesz. s katonai célokat szolgáló elektronikai és híradás- technikai berendezéseit az Egye­sült Államok rendelkezésére bo­csátja. Az ezzel kapcsolatos meg­állapodást 1983. novemberében írták alá. Mindez egyébként olyan idő­ben vált ismertté, amikor Wa­shington fokozott nyomást gya­korol Japánra a Reagan-kormány űrfegyverkezési programjának megvalósításában történő sziget- országi részvétel érdekében. Stefan Olszowski Rómában AZ ÍRATLAN TÖRVÉNY KISKAPUJA Japán haditechnológia Amerikának Kína Gazdasági reformtervek Miközben Csao Ce-jang kínai miniszterel­nök nyugat-európai körúton járt, és bejelen­tették a kínai államelnök közelgő amerikai látogatását is, Pekingben figyelemre méltó közlés látott napvilágot. Az űripari minisz­térium szóvivője (a minisztérium létezéséről eddig alig lehetett tudni) bejelentette: „gaz­dasági jellegű űrprogram”-ot dolgoznak ki, amely a távközlési rendszer fejlesztésében és az ásványkincsek feltérképezésében kap szerepet. Mintegy .azt is mellékesen közölte: Kína elvben képes lenne „űrrepülőgépek gyár­tására és felbocsátására”, de a magas költsé­gek miatt ezt egyelőre nem tervezi. Álom és valóság Kína, a világ legnagyobb lélekszámú or­szága, az 1949-es szocialista forradalmi vál­tozás óta eltelt több mint három és fél évti­zedben számos politikai és gazdaságpolitikai fordulatot élt meg. Ám továbbra is a világ legszegényebb országai közé tartozik, mind az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mind a termelékenység szintje, mind pedig a tech­nológiai fejlettség szempontjából. Egy ilyen óriási országban azonban az , erőforrások rendkívüli koncentrációjával egyes kisze­melt gyújtópontokon különlegesen nagy ered­mények is elérhetők. S hogy a kínai nagyha­talom célul tűzte ki ilyen eredmények eléré­sét, arról az említett nyilatkozat egyértel­műen tanúskodik. Az is ’ igaz viszont, hogy ezek a merész tervek meghaladják az ország tényleges gazdasági erejét. Lényegesen földönjáróbb már az a célki­tűzés, amelyet a kínai miniszterelnök nyugat- európai kőrútjának gazdasági vetületei tük­röznek. Nevezetesen azt, hogy a külkereske­delmi forgalom és technológia felhasználásá­val meggyorsítsák Kína gazdasági fejlődését. Kísérleti műhelyek Ez már szervesen kapcsolódik ahhoz a tö­rekvéshez, amelyet az 1978 végén elfogadott „négy modernizálás” gondolata képviselt. En­nek keretében általános gazdasági reformot hirdettek még, és hosszú távú fejlesztési stra­tégiát dolgoztak ki. A reform és a fejleszté­si stratégia fő jellegzetessége az anyagi ösz­tönzés, a vállalati önállóság, és a piac ele­meinek fokozott megjelenése. Az intézkedé­sek kezdeteként „különleges gazdasági öve­zeteket” hoztak litre. Ezeket elszigetelték a kínai gazdaság egészének jelenlegi szerkeze­tétől, és ott a külföldi tőkeberuházók külön­legesen kedvező feltételekkel működhetnek. Kínai számítások szerint az ezredfordulóig meg kell négyszerezni az 1.980-ban elért ipa­ri és mezőgazdasági termelési értéket. Ennek eléréséhez húszéves átlagban évente 7,2 szá­zalékos növekedési ütem szükséges. Ebben a folyamatban a már említett piaci és ösztön­zési elemeken kívül a fejlett technológia im­portjának kiemelt szerep jut, és Japánt, Nyu- gat-Európát és az Egyesült Államokat tekin­tik e technológiai import fő forrásának. A gazdaságpolitikai nyitás során az első szakaszban kiemelkedő szerepet kap terüle­tileg a 12 tengerparti tartomány, és tartomá­nyi jogú város, amelyek a teljes ipari terme­lés 64 százalékát adják. Start-terület Jelenleg a nagyszabású reformprogram leg­inkább aktuális, s a valóságot közvetlenül át­formáló elemét a mezőgazdaságban végrehaj­tott változások alkotják. Az elmúlt hat évben gyökeres változások születtek, amennyiben teljesen átszervezték a gazdaságilag hatás­talannak bizonyult kommuna-rendszert. Ezen belül a régi háromlépcsős tagozódás (kom­muna, termelési brigád, termelési csoport) is megszűnt. Az alapegység a parasztcsalád, a paraszti porta lett, ami azt jelenti, hogy a mindennapok valóságában egy sajátos kis­paraszti termelés folyik, mégpedig szerződé­ses rendszerben. A szerződés kulcstétele, hogy megszabják a megművelendő föld nagysá­gát, és az államnak kötelezően eladandó ter­mékek mennyiségét. Ezen túlmenően a pa­rasztcsalád maga szervezi meg a munkát, és a kötelezettségeinek teljesítése után megma­radó termékfelesleget szabadon értékesíthe­ti. A föld magántulajdonát nem állították vissza, a kollektíva gépei azonban a paraszt­család rendelkezésére állnak, és mezőgazda- sági gépek magántulajdona is megengedett. A szisztéma stabilizálása érdekében 15 éves szerződést kötnek a parasztcsaládokkal, akik ötfőnyi „kisegítő munkaerőt” is alkalmaz­hatnak. Egyelőre még nem vázolható fel világosan, hogy ez, a kínai lakosság óriási többségét érintő változás milyen társadalmi következ- mélyekkel jár majd. Annyi azonban tagad­hatatlan, hogy az elmúlt hat évben e reform nyomán a kínai mezőgazdasági termelés rendkívül kedvezően alakult. Négyszáz mil­lió tonnánál magasabb gabonatermelést ér­tek el tavaly, a változások kezdete óta a ter­melés növekedése 100 millió tonna, tehát 25 százalék. E pillanatban — noha az újságok címolda­lait általában a nemzetközi vonatkozásokat is érintő kínai reformtervek foglalják el — kétségkívül a mezőgazdaságban végrehajtott változások jövőjétől és eredményeitől függ az egész kínai gazdasági reformpolitika sor­sa. —1 —í Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Mimisaitentanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékozta­tást adott Olof Palménak, a Svéd Királyság J miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látoga­tásáról. A kormány a tájékozta­tót * jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács, áttekintve a külföldi kiküldetések rendjét szabályozó határozat végrehajtá­sának helyzetét, úgy foglalt ál­lást, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az egyes kiküldetések indokoltságának el­bírálására', a végzett munka számonkérésére, valamint a meg. szerzett ismeretek és tapasztala­tok hasznosítására. A Minisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta a kormány, va­lamint , a kormánybizottságok 1985. II. félévii munkatervét, to­vábbá a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság ellenőrzési tervét. (MTI) ii Szombaton, június 22-én több országgyűlési és tanácstagi vá­lasztókerületben tartanaik pótvá- lasztásokat. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik és 18 óráig tart. A jelöltekre úgy lehet Szavazni, hogy a szavazólapon csak annak a nevét kell érintetlenül hagyni, akire a választópolgár szavaza­tát adja. A másik jelölt — vagy jelöltek — nevét áthúzással kell érvényteleníteni. A szavazat csak úgy érvényes, ha egy név marad a szavazólapon. A jelöltek neve­it ezúttal is ABC-sorrendben vették fel, tehát ez nem tükröz jelölési, illetve minősítési sorren­det. A szavazás technikai lebonyo­lítása megegyezik a június 8-i választásokéval: a szavazás a titkosságot biztosító szavazófül­kében történik, ahol a választó- polgár a szavazólapot a boríték­ba teszi, majd a szavazatgyűitő urnába dobia. Választójogát min­denki személyesen gyakorolhatja: a szavazatszedő bizottság megál­lapítja a megjelent állampolgár személyazonosságát, és azt, hogy szerepel-e a választók névjegyzé­kében. A választók ezért vi­gyék magúkkal személyazonos­sági igazolványukat. A pótválasztások néhány vonat­kozásban viszont eltérő előírások szerint zajlanak. Ezúttal ugyanis a választópolgárok nem kapnak külön írásos értesítést a szava­zásról, s ugyanazon a helyen kell megjelenniük, ahol két héttel ez­előtt leadták voksaikat. Néhány fővárosi kerületben, bár a ren­delkezések ezt nem írják elő, a választókat levélben értesítették a pótválasztásokkal kapcsolatos tudnivalókat. Az elfogadott kép. viselő- és tanácstag-jelöltek név­sorát, valamint a pótválasztás­ban érintett választókerületeket a június 19-i, szerdai napilapok közölték, illetve a körzetekben elhelyezett falragaszokon tüntet­ték fel. A pótválasztásokon nem szükséges megszerezni a szava­zatok 50 százalékánál több szava­zatot: képviselő, illetve tanács­tag az lesz, aki a legtöbb érvé­nyes szavazatot kapta, azaz ele­gendő az egyszerű többség. Évente ötvenmillió utas Sajtótájékoztató a határőrség munkájáról Ábel László vezérőrnagy, a BM Határőrség politikai csoportfőnö­ke csütörtökön Sopronban sajtó­tájékoztatói ‘tartott. A Határőrség munkájáról, szervezetéről és a határforgalom ellenőrzéséről szól­va egyebek között elmondotta: hazánk 64 határátkelőhelyén évente több mint 100 országból beutazó, mintegy 50 millió, .utast, valamint 13 millió járművet el­lenőriznek a vámőrséggel közö­sen. Kiemelte: a határőrség mun­kájában alapkövetelmény a biz. tonság, a kulturáltság és a gyor­saság. Ez elsősorban az útlevél­kezelők felkészültségén és a for­galomellenőrző pontok áteresztő- képességén múlik. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő években a jelenlegi határállomások át­eresztő-képességének növelése a cél, azáltal is. hogy több fogadó- sávot, kamion- és autóbusz-oarko • lót építenek. Sopronban — az or­szág egyik legforgalmasabb ha­tárállomásán — évente 2,2 millió személy fordul meg. A növekvő idegenforgalom és a közúti teher­szállítás tette szükségessé, hogy a határállomás áteresztő-képes­ségét mintegy 30 százalékkal nö­veljék. A most folyó beruházás során 4 útlevélkezelő hellyel bő­vítik a forgalomellenőrző pontot, így 18 helyen tudnak majd eÉv­idében kulturáltan és gyorsan foglalkozni az érkezőkkel és'á ki utazókkal. Sopronban június 1-ig 663 ezren lépték át a hatart, 7 százalékkal többen, mint a múlt év hasonló időszakában. Tájékoz­tatójában kitért a rendkívüli ha­táreseményeikre is. A tiltott ha­tárátlépést megkísérlők többsége törvénysértő, s a felelősségre vo­nás elöl akart külföldre szökni. A fiatal határsértők legtöbbje ka­landvágyból, vagy családi okok miatt kísérli meg a tiltott határ- átlépést. Az újságíróknak a nap folya­mán bemutatták a ikópházai ha­tárátkelő állomást, amelyet július 1-én adnak át a forgalomnak. Az új forgalomellenőrző ponttal el­sősorban Sopront kívánják men­tesíteni a kamionoktól és a bu­szoktól, de átlépési lehetősége* nyújt majd ez a létesítmény a személygépkocsival érkezőknek s. A terveik szerint évenként 1 mil­lió utas lépheti át itt a határt, a kamionoknak pedig 33 ezer négy­zetméteres parkoló áll rendelke­zésre. A legkorszerűbb techniká­val és kényelmi berendezésekkel felszerelt kópházai határátkelő 400 millió forintba került. Fajta, technológia és minőség (Folytatás az 1. oldalról.) átvételét, nem közömbös: milyen vetőmagot icapnak a gazdaságok. A lengyel fajták jó termést ad­nak, és az arra alkalmas terüle­teken érdemes foglalkozni továb­bi elterjesztésükkel. Eldöntötték a tapasztalatcserén azt is,’ hogy minden évben ren­deznek hasonló tanácskozást. Ez­zel is szeretnék elősegíteni a ka­lászosok fokozottabb megbecsülé­sét, hiszen ma is nélkülözhetet­len .tartósító- és javítóanyaga a sütőiparnak. A táplálkozási szo­kások változásával pedig mind többen fogyasztják a rozskenye­ret. K. S. Ki a legügyesebb baromfifeldolgozó? (Folytatás az 1. oldalról.) méretesének színhelyén, a Szal- vay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban. A KISZ KB és a többi rende­ző szerv nevében Tóth Éva nyitot­ta meg a harminckilenc legügye­sebb hazad baromfiipari ifjúmun­kás vetélkedőjét. Utalt a szerve­zet «gazdasági feladatok megoldá­sára mozgósító tevékenységére, s megfogalmazta a rendezők közös szándékát: a résztvevők az eddi­ginél is nagyobb tudással segít­hessék munkaterületükön — ti­zennégy vállalatnál — a jobb mi­nőség, a magasabb hatékonyság elérését. Ezután elkezdődött a verseny elméleti része, amelyben a mun­kásfiatalok technológiai, munka- védelmi és politikai ismeretekből vizsgáztak. A zsűri elnöke dr. Tóth Mátyás, a Baromfitermelők Egye­sülésének igazgatója. Ma a kecs­keméti vállalatnál gyakorlati tu­dásukat mérik össze a résztve­vők. Az országos vetélkedő ered­ményét szombaton ismertetik. A. T. S. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • SPORT Nemzetközi kosárlabda-mérkőzés (férfiak) Magyar válogatott— Harward Egyetem 86:80. I

Next

/
Thumbnails
Contents