Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

2 O PETŐFI NEPE • 1985. június 20. A Közös Piac és a KGST együttműködésének lehetőségei Az Európai j Gazdasági Közös­ség kedvezően reagált a KGST- országoknak arra a nemrégiben beterjesztett javaslatára, amely a szervezeti szintű kapcsolatok megteremtését és > az együttmű­ködés fejlesztését indítványozta — jelentette a TASZSZ hírügy­nökség. Az EGK Luxemburgban folyó külügyminiszteri tanácsko­zásának résztvevői határozatot fogadtak el arról, hogy pozitív választódnak a KGST Végrehaj­tó Bizottságánák műit heti, Brüsz­szelben átnyújtott szándékleve­lére. Mint az EGK miniszteri taná­csának szóvivője közölte, a kül­ügyminiszterek felhatalmazták az Európai Közösségek Bizottsá­gát: adjon választ az indítvány­ra, és kezdjen előzetes megbeszé­léseket a KGST szervezetével. A döntést kommentálva, Hans van den Broek holland külügyminisz­ter rámutatott: az EGK támogat­ja a tárgyalások gondolatát, ame­lyeknek a helsinki értekezlet zá­ródokumentumának szellemében kell lezajlaniuk. A külügyminiszteri tanácsülé­sen ugyanakkor a miniszterek olyan álláspontra jutottak, hogy a közösség kétoldalú kapcsola­tait fenntartják és a két közös­ség együttműködése csak 'általá­nos gazdasági területekre — mint például a' környezetvédelem, vagy a statisztikai adatcsere — terjedhet ki — írja a külügymi­niszteri forrásokra hivatkozva az AP hírügynökség. Daiifaszkuszi egyezmények A damaszkuszi egyezmény más­napján az első nyugodt éjszaka köszöntött a bejrúti menekülttá­bor környékére, miután kedd dél­után a Palesztinái Nemzeti Meg- mentési Front képviselői Bordzs el-Baradzsnéba látogattak. Szer­dán minden valószínűség szerint megkezdődik a sebesültek elszál­lítása, s az egyezmény más pont­jainak végrehajtása. A Damasz- kuszban megalakított koordiná­ciós bizottság, melyben az Amal- mozgalóm, a Jasszer Arafattal szembenálló palesztin szerveze­tek Nemzeti M (’.".mentési Front­ja, a baloldali. libanoni pártok demokratikus .frontja képviselői és sziriai főtisztek vesznek részt — kedden a kora délutáni órák­ban érkezett Bejrú.tba; ahol azon­nal megtartotta- első tanácskozás sát. Ezen a következő intézkedé­seket határozna el: — az átfogó, végleges tűzszü­net konszolidálását; — albizottság létrehozását, amely felügyel az egyezmény kölcsönös betartására; — a sebesültek és halottak elszállítását a tűzszünet beállta után, segítségnyújtást az élet normalizálásához; — a drúz Akram Sehajebet, a Haladó Szocialista Párt egyik ve­zetőjét a koordinációs bizottság főtitkárává választották; — a bizottság nyitottnak -nyil­vánította valamennyi ülését, hogy ily módon minden lényeges fej­leményt figyelemmel kísérhessen. Halil Abdel Mazsid, a Palesz­tinái Nemzeti Megmentési Front szóvivője nyilatkozatában han­goztatta, hogy Damaszkuszban végül is kompromisszumos egyez­ség született. A 13 pontos okmány a legtovább vitatott kérdésekben a következőképp intézkedik: egy, a felek által jóváhagyott bizott­ság felügyelete mellett a táboro­kon kívüli helyre gyűjtik össze a palesztinok közepes és nehéz- fegyvereit. A jövőben a belbiz­tonsági erők — a libanoni rend­őrség egyik szervezete — szava­tolják a táborokban az ott élők biztonságát. Ezzel az intézkedés­sel a táborok területe ismét Bej­rút szerves részévé válik. Ciprus nem engedi be a terrorista­ellenes kommandót A ciprusi kormány szerdán kö­zölte: nem fogja megengedni, hogy felvonulási terepiként hasz­nálják a larnacai repülőteret egy esetleges katonai akcióhoz a Bej- rútban fogva tartott amerikai tú­szok kiszabadítására. ,.Semmilyen külföldi hatalom­nak nem engedjük, hogy katonai óéira használja a larnacai repülő­teret” — közölte a kormány szó­vivője. A bejelentés azután hang­zott el, hogy feltételezések láttak napvilágot, miszerint egy ameri­kai terroristaellenes kommandó esetleg egy ciprusi bázist venne igénybe egy bejrúti akció indítá­sához. Mint ismeretes, az izraeli kor­mány az Egyesült Államok köz­vetlen, vagy a Nemzetközi Vörös- kereszten át küldendő felszólítá­sát várja, s csak ezután hajlandó megfontolni a hétszáz siita hadi­fogoly szabadon engedését, amit a TWA légitársaság gépét eltérí­tő fegyveresek követelnek Bejrút­ban. A „szakértő” esküje Letette a hivatali esküt Eugene Pell,, az Amerika Hangja rádióátlojnás}9súy ? igazgatója, aki. .iSepseíí) Tomlinsont. váltja fel eb­ben a tisztségben. Pell, aki korábban az NBC televízió moszkvai tu­dósítója volt, a szovjetelle­nes propaganda „szakértő­jének” számít Washington­ban — mutat rá a TASZSZ hírügynökség a Pell beik­tatásáról szóló beszámoló­jában. Az Amerika Hang­ja jelenleg hetente több mint ezer óra időtartam­ban 42 nyelven sugározza műsorait szerte a világba. Pellre fontos szerep vár annak a programnak a megvalósításában, amely öt év alatt 1,3 milliárd dol­lárt szán a rádióállomás műszaki fejlesztésére. Asszad Moszkvában .‘Váíba érkezett Háfez Asszad, az Arab' Üjjászületés Szocialista Pártja főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. A sziriai vendéget a repülőté­ren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a miniszterelnök első helyettese, külügyminiszter, Szer- gej Szokolov marsall, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi mi­niszter és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. • • Összehívták a CSKP kongresszusát PRAGA Jövő év,március 24-re össze­hívták Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XVII. kongresszu­sát — így határoztak a CSKP Központi Bizottságának szer­dán befejeződött kétnapos ülé­sén. A KB meghallgatta és egy­hangúlag elfogadta az elnökség­nek Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára által előterjesztett be­számolóját a soron következő kongresszus összehívásáról és előkészítéséről. A KB elfogadta a kongresszus napirendjére vo­natkozó javaslatot. A határozat értelmében ezer párttagra választanak egy sza­vazati jogú, s ötezer tagjelöltre egy tanácskozási jogú kongresz- szusi küldöttet. íMERÉNYLŐBŐI, VÁDLÓVÁ „Az évszázad pere” bizonyítékok nélkül A római Foro Italico szuperbiztonságos épületé­ben -L vagy ahogy Aldo Moro gyilkosainak tárgya­lása idején nevezték: a bunkerben — május Vége óta zajlik „az évszázad pere". A nyugati sajtó leg­alábbis ezzel gi kifejezéssel illeti a pápa elleni me­rénylet újratárgyalását. Jóllehet a világ már má­jus 13-án, néhány órával a gyilkossági kísérlet el­követése után, a tettes beismerő vallomása alapján megtudta a legfontosabbat: 7.Egyedül cselekedtem” — Mehmet Ali Agca, a pápa török származású me­rénylője nyilatkozott így a római rendőrségen. Az életfogytiglani -börtönre ítélt Agca 1982-ben azonban ismét „beszélni kezdett”. Mint ismeretes, azt .állította, hogy a merénylet elkövetésében bolgár bűntársai is voltak. Az olasz hatóságok, Agca val­lomása alapján letartóztatták Szergej Antonovot, a Balkán légitársaság római irodájának tisztviselő­jét. Ezzel összefüggésben a tömegtájékoztatás mind gyakrabban használta az Antonov-ügy kifejezést. A tárgyalás eddigi eseményeiből azonban mindin­kább olyan politikai maffiaper bontakozik ki, amelynek szövevényéhez semmi köze sincs Anto- novnak. Nézzük a legfontosabb tényeket. A harminc hónapon át folytatott vizsgálat — kö­vetkeztetéseit' 1243 oldalas vádiratban vonta meg az olasz vizsgálóbíró — egyetlen olyan bizonyítékot sem tudott fevonultatni, amely bármely bolgár ál­lampolgár bűnrészességét alátámasztaná. A vád Agca „beismerésén” alapszik, jószerivel azon a ki­jelentésen, hogy „a bolgároknak is közük volt” a pápa elleni merénylethez. Érdemes idézni a fran­cia Le Monde című polgári lap elemzését: „A vád lényege Ali Agca kijelentéseire épül. Igaz, Martel- la vizsgálóbíró nagy erőfeszítéseket tett ann^k ér­dekében, hogy tényekkel is alátámassza a szava­kat. Ez azonban nem járt sikerrel. Sőt, Ali Agca is több alkalommal ellentmondásba keveredett, és megváltoztatta véleményét.” E véleménymódosítás zavarta, ám nem befolyá­solta h vádirat szerzőit. Martella vizsgálóbíró sze­rint ugyanis „Agcánál olyan pszichológiai mecha­nizmus lépett működésbe, amely arra késztette, nogy minél többet mondjon, mert ez teszi hitele­sebbé a vallomását”. Az Antonov-üggyel foglalkozó nemzetközi jo­gászbizottság a per kapcsán dokumentumot tett közzé Párizsban, amelyben leszögezte: az olasz bírósági vizsgálat nem volt elég tárgyilagos, eljá­rásával minden ország igazságszolgáltatását sérte­né. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vádirat egyetlen terhelő bizonyítékot sem tartal­maz Antpnov, és a két másik, gyanúsított bolgár ellen. Azt is aláhúzzák, hogy Agca akkor emelt vá­dat a bolgárok ellen, amikor az amerikai sajtó és néhány nyugat-európai lap már rendszeresen — és nem utolsósorban módszeresen — cikkezett a „bolgár kapcsolat” témájáról. Hogy pontosan miről is van szó, erről érdemes ismét a párizsi Le Monde véleményére utalni. „A bolgár nyom ... gyakorlatilag Agca kijelentésein alapszik. Márpedig ő, az eltelt 2 és fél esztendeig tartó vizsgálat során egyfolytában a levantei keres­kedő szerepébemlépett fel; árujának értékével hen­cegett, újabb feszieteket ismertetett, majd takti­kát változtatott, amikor a kliensei — az olasz igaz­ságszolgáltatás és a közvélemény — kétségbe von­ta szavait. Ekkor újabb, „meggyőző érvekhez” fo­lyamodott. így például kitalálta azt is, hogy a bol­gárok Lech Walesa ellen is merényletet szervez­tek”. A római tárgyalás első két hete lényegében a kö­vetkezőképpen összegezhető: a Foro Italico bun­kerében olyan per zajlik, amelyben a vád nagy erőfeszítéseket tesz a bolgár nyom kimutatására, és közvetve a szocialista közösség elleni támadásra, de ehhez pillanatnyilag egyetlen eszköze van, az olykor eszelősen viselkedő merénylő, Mehmet Ali Agca. Agca — a merénylőből vádlóvá előléptetett ter­rorista — viselkedésével kapcsolatban nem kerül­heti el a figyelmet a pert a helyszínen követő ügy­védek. jogászok véleménye: „Agca csupán játssza az őrültet, azért, hogy legalább a kiskaput nyitva tartsa arra az időre, amikor a tárgyalás menete lát­ványosan ellene fordul. Vagyis amikor a „bolgár kapcsolat” végleg tarthatatlanná válik”. (Folytatás az 1. oldalról.) exportárak, valamint a súlyos piaci problémák okoznak nehéz­séget, hanem a termelésben, a teljesítményekben jelentkező negatív folyamatok 'is. Gondot okoz például az állatállomány alakulása, a versenyképesség romlása, a kukorica vetésterüle­tének csökkenése is. Vagyis a mezőgazdaságbán is sós még a tennivaló, bár világosan látni kell, hogy a mezőgazdaságnak a ter­vezettet esetleg meghaladó tel­jesítménye sem pótolhatja teljes egészében a hiányokat. Az idei nagy feladatok megoldása az iparon múlik. Az 1985-ös év jelentősége Ezután rámutatott, hogy alap­vető gazdaságpolitikai céljaink elérésében változatlanul a kon­vertibilis export és import egyen­súlya a fő feladat. Az év első öt hónapjában a konvertibilis ex­port lényegesen elmaradt az idő­arányos tervtől, a konvenibilis import pedig jelentősen megha­ladta az előirányzatot. A külkereskedelmi mérlegnek a múlt év első öt hónapjában 160 millió dolláros aktívuma volt, az idén ugyanennyi idő alatt 190 millió dolláros passzívum kelet­kezett. Ennek nemcsak az J az oka, hogy exportáraink csökken­tek, hanem az is, hogy az export — mindenekelőtt az ipari termé­kek kivitele — nem növekszik a szükséges ütemben. Ugyanakkor rendkívül erőteljes nyomás ta­pasztalható az import bővítésére. A külkereskedelmi és fizetési- mérleg-aktívum követelményé­ből azonban nem engedhetünk, ez több éves erőfeszítéseink ered­ményeit veszélyeztetné. A korábbi évek tapasztalataira utalva szólt arról, hogy a nyári időszakban sokhelyütt fenyeget a teljesítmények visszaesésének veszélye. Ez a mai helyzetben semmiképpen sem engedhető meg. Az 1985-ös évnek nemcsak a ma szempontjából van jelentő­sége, hanem sok szempontból azt , is meghatározza, hogy a követ­kező években mennyire tudjuk teljesíteni a pártkongresszuson megfogalmazott, mindannyiunk számára rendkívül fontos célki­tűzéseket. Elmondta, hogy a kormány sokirányú intézkedéseket tett a külgazdasági, a kereskedelempo­litikai feltételek javítására. Vál­lalta a kormány annak kockáza­tát, hogy az exportlemaradás mellett is a tervezettnél nagyobb mértékben bővüljön az import, s ez jobb teljesítményekben reali- zálódjék. A többletimportot va­lóban erre a célra kell felhasz­nálni. A kormányzati szervek az export növelése érdekében fel­erősítették gazdaságszervező munkájukat. így az állami szer­vek 32 vállalattal állapodtak meg abban, hogy többletexportot vállalnak. ., " * A továbbiakban rámutatott: az ország helyzete nem teszi lehető­vé, hogy a tél okozta minden veszteséget és terhet központi forrásból ellensúlyozzanak. A kormányzat csak ott tud segíte­ni, ahol a termelés természete vagy más nyomós okok miatt a vállalat nem tud magán segíteni. A téli termeléskiesés pótlására, a többletbérek fedezésére az ál­lami szervek eddig 53,5 millió forint bérpreferenciát biztosítot­tak. Ezenkívül egy sor vállalat adó- vagy elszámolási kedvez­ményt kapott. Ennél többet á kormányzat nem tud tenni. A szabályozás finomítása Ezután arról szólt, hogy sok vállalat bírálja a szabályozórend­szer egyes elemeit, ezek enyhí­tésével szeretne jobb pozícióba kerülni. Ahol bizonyítható volt, hogy a vállalati teljesítményt, il­letve a többletteljesítményt aka-. dályozzák a szabályozórendszer hatásai,' ott a kormányzat kor­rekciókat léptetett életbe. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a szabályozórendszert oly^n mér­tékben változtassák, hogy az a jövedelemelosztás arányait ér­demben befolyásolhatná. A kormány egyetért azzal, hogy a szabályozórendszert ésszerűsí­teni, finomítani kell, de nagyobb változtatásokra nincs lehetőség. Olyan változtatásokról lehet majd szó, amelyek a szabályozórend­szert szigorúbbá teszik, követke- zesebben, s egyben differenciál­tabban támasztanak nagyobb kö­vetelményeket, ugyanakkor na­gyobb mozgásteret és fejlődési lehetőséget biztosítanak á haté­konyan gazdálkodó szervezetek­nek és vállalatoknak. A Minisztertanács elnökhe­lyettese elismeréssel szólt arról, hogy a szakszervezetek kezde­ményező, szervező szerepet vál­laltak az új vállalatirányítási formák bevezetésében, a gazdál­kodás demokratizmusának javí­tásában, a vállalati szervezetek szükséges változtatásában, li’re a segítségre továbbra is szükség van, mert sokhelyütt, különösen az ipar területén túlzottan- elhú­zódnak a változtatásokkal kap-] csolatos döntések. Ez nemcsak bi­zonytalanságot idéz elő, hanem sok időt és energiát is feleslege­sen emészt fel. Ilyen esetekben különösen nagy segítséget nyújt­hatnak a szakszervezetek. Hason­lóképpen számít a kormány a szakszervezetek további aktív közreműködésére a gazdaságpoli­tikai célok megvalósításában. A teljesítménnyel arányos bérezést Ezután így folytatta: eddig nincs olyan adat, ami arra utal­na, hogy a lakossági vásárlóerő­nél aránytalanság következett volna be. De mindenképpen rend­kívül megfontolt, a teljesítmé­nyekkel szoros összhangban álló bérezést kell megvalósítani. A költségeket ott kell megfogni, ahol azok keletkeztek. A lakosság ellátásáról szólva a szakszervezetek segítségét első­sorban olyan esetekre kérte, ami­kor a termelőüzem és a kereske­delem kapcsolatainak lazasága idéz elő fennakadásokat. A kor­mányzat gondoskodik arról, ho't • a' tüzelőanyag-hiány ne ismét­lődjék meg. Több százezer tonna szén terven felüli importjára ke­rül sor. Ugyanakkor a hazai szén- bányászattól is elvárja a népgaz­daság azt, amit a tervben igényelt. Az első öt hónapban a szénbá­nyászat 780 ezer tonna szénnel maradt el időarányos kötelezett­ségétől, s ezen belül 70 ezer ton­na körüli az a mennyiség, ami a lakossági ellátásból hiányzik. Végül a fogyasztói árakkal fog­lalkozott a Minisztertanács el­nökhelyettese. Mint mondotta, a kormányzat minden eszközzel megakadályozza azt, hogy a fo­gyasztói árszínvonal túllépje az évi tervben szereplő határt. Hangsúlyozta: az árak emelkedé­sét alapvetően a termelői fázis­ban kell megakadályozni. Kérte a szakszervezeteket, hogy sajátos eszközeikkel ezt segítsék.elő. Alakuló tanácsülés Kiskőrösön A kiskőrösi Városi Tanács teg­napi alakuló ülésén a levezető elnök. Pétervári János köszöntőt" te a tanácstaigokat, meghívotta­kat, majd a napirendi pontok az ilyenkor szokásos sorrendben kö­vették egymást. A testület megválasztotta az ügyrendi és igazgatási bizottság tagjait, majd meghallgatta a vá­lasztási elnökség beszámolóiát a június 8-án tartott országgyűlési képviselői és helyi tanácstagi vá­lasztások tapasztalatairól. Ezután az ügyrendi bizottság elnöke vá­lasztókerületenként ismertette a kiskőrösi tanácsi választás részle­tes eredményét, amelyet a tanács elfogadott. Újabb ^napirendi pontiként Új­helyi József, városi népfronttitkár a HNF megyei bizottságának megbízásából javaslatot tett a megyei tanácstag-jelöltekre. Kis­kőrös két tanácstagot választha­tott. egyet a város külön, egyet pedig Tabdi községgel ’közösen. Ez utóbbira Lukács Lajosné dr.-t. a városi pártbizottság titkárát, előb­bire pedig dr. Oláh Pál városi ta­nácselnököt javasolta, s a testü­let egyetértése után ők kerültek fel a szavazólapra. A tanács ti­zenegy főben állapította meg a végrehajtó bizottság létszámát, majd külöin-külön megszavazta a tisztségviselőknek, vb-tagoknak javasolt személyek felkerülését a jelölőlistára. Ezután következett a titkos szavazás, annak idejére a tanácsülést felfüggesztették. Az eredmények összesítése után az ügyrendi bizottság elnöke is­mertette, hogy dr. Oláh Pál 38 «’szavazattal, a két helyről jelölt Lukács'Lajosné dr. a Kiskőrösön kapott 39, s a Tahdim azonos idő­pontban ülésező 13 tagiú községi tanácstól érkezett 13, összesítve 52 szavazattal megyei tanácstag lett. A kiskőrösi Városi Tanács elnökének ismét dr. Oláh Pált elnökhelyettesnek Juhász Istvánt választották. A tisztségviselők, s a végrehaj­tó bizottság tagjai esküt tettek, r ettől kezdve a tanácselnök vette át az ülés vezetését. Megköszönte a bizalmat, szólt a város előtt ál­ló legfontosabb feladatokról, amelyek megvalósításához kérte a tanács, a lakosság és a helyi gaz­dálkodó egységek jó együttműkö­dését. Az ülés további részében meg­választották a tanácsi bizottságo­kat, a bírósági népi ülnököket valamint a városi népi ellenőrző si bizottság elnökét és tagjait. Vé­gezetül dr. Arvay Árpád, a me­gyei tanács vb-titkára köszöntöt­te a tanács tagjait, majd Szabó Tibor, a városi pártbizottság tit­kára kívánt jó munkát a testüle­teknek, bizottságoknak. Felszólalt a város országgyűlési képviselője. Moravcsik Ferencné is. megkö­szönte a bizalmat s munkájához kérte a jelenlevők segítségét. V. T. Kiskörös Város Tanácsának tagjai: Dr. Gregus Ferenc, Gelencsér Béláné, Németh Tibor, dr. Mol­nár Sándor, Gyepes Mihály, Gya­log Istvánné, Szendi Miklós, Bar- kóczi Győző, Csuka Ferencné, dr. Újvári Ernő, Dulai András, dr. Szőke Sándor, dr. Illés Ferenc, Júhász István, dr. Lányi Borbála, dr. Oláh Pál, Lukács Lajosné. dr. Újhelyi József, B. Kovács János, Pozsgai Zoltán, Tereánszkiné dr. Dulai Ilona, Szlovák János, Ra- konczai Sándorné, Szlovák Pál- né, Jaszenszki György, Marton István, id. Kurucz János, Báldi György, Anda - Zoltán, Ribársz- ki László, Takács István, Gellén Csaba, Lászlóné Takács Ágnes, Élórián János, Pétervári János, Csővári András, Kutyifa Pál, Szentgyörgyi József. ’ í ' \ Űj gabonatároló Mélykúton (Folytatás az 't, oldalról.) viselőit, a beruházókat és kivite­lezőket, majd a következőket mondotta:. — A Gabona Tröszt első fém­siló telepe az országban a mély­kúti, amely a világbanki kölcsön­ből épült. Ezzel a megyei válla­lat tárolási gondjai enyhülnek, de nem oldódnak meg. A 24,2 millió forint értékű beruházás öt­ezer tonna termény tárolására alkalmas. Még ezzel is csak 140 ezer tonna gabonát tudunk a leg­korszerűbb — vasbeton és fém­siló — Jelepeken megóvni. A vál­lalat összes tárolókapacitása az idén már 250 ezer tonna, emel­lett még ideiglenes tárolókban 35 ezer tonna, valamint a szövet­kezeteknél, állami gazdaságoknál 68 ezer tonna terményt bértáro­lásban kell elhelyezni. Megemlítette még, hogy Baján 8 ezer tonna kapacitású tároló építését tervezik. Köszönetét mon­dott a kivitelezőknek, hogy ha­táridő előtt mintegy két és fél hónappal elkészültek a mélykú­ti beruházással. Dr. Kuczik István, a Kecske­méti Mezőgép Vállalat igazgató­ja elmondta, hogy az országban harminc helyen összesen 186 ezer tonna gabona tárolására alkal­mas telep épül világbanki hitel­ből, s ezekhez a vállalat szállít­ja a teljes technológiát, közülük tíznek kivitelezője is. A világ hu­szonhét legnagyobb gabonatáro­ló-telep építőjével versengve nyertek pályázatot, amelynek ér­téke 5,7 millió dollár. — Példátlan, hogy az ország­ban gyakorlatilag egy év alatt ilyen nagyvolumenű tárolóépités megvalósuljon — mondotta „ —, ugyanis ebben az évben, legké­sőbb a kukorica betakarításának időszakában, valamennyit üzem­be helyezik. A mélykúti külön is Szívügye volt vállalatunknak. Ki­tűnő partnerekkel dolgozhattunk együtt: a gabonaipar, az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a DUTÉP, valamint a generálter­vező AGROBER a Mezőgép szak­embereivel jó szervezettséggel a szeptember 1-i határidő előtt, a költségkereten belül, az országban elsőként fejezte be itt az építke­zést, amely a múlt év novembe­rében kezdődött. Cs. L

Next

/
Thumbnails
Contents