Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 142. szám Ara: 1,80 Ft 1985. június 19. szerda Fémmunkás-jövő Halason (4. oldal) A Fémmunkás Vállalatnak két üzeme található Bács-Kiskun- I ban, az egyik Kecskeméten, a másik Kiskunhalason. Az utóbbi I július 1-től Kiskunhalasi Fémipari Vállalat néven új életet I kezd: az anyacég megosztja tulajdonosi jogait a KUNÉP Vál- I lalattal. Mi indokolja a változást, s mi várható tőle, erről be- I szélgettünk a Fémmunkás vezérigazgatójával. Ahogy és amikorra a vevő kéri (4. oldal) Az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységének idei köz­vetlen tőkés exportja mindössze 12 millió forint. Ennek telje­sítéséhez azonban ugyanolyan erőfeszítésekre van szükség, mint egy nagyobb cégnek a maga nagyobb bevétele eléréséhez. Ké­pünkön: a francia Hesston cég részére készülő hidraulikus munkahenger nyomáspróbáját végzik a gyáregység dolgozói. IDEGEN NYELVEK, MATEMATIKA, SZÁMÍTÁSTECHNIKA Szaktáborok egész nyáron Az általános és középiskolások közül egyre többen jelentkeznek szaktáborokba, ahol a szórako­zás, sportolás mellett érdeklődé­si körüknek megfelelően ismere­tekhez juthatnak az iskolaihoz a legkevésbé sem hasonlító kötet­len formában. Az idegennjielv-tudás fontos­ságát nem lehet elégszer hang­súlyozni, valamint azt sem, hogy a tanulást célszerű legalább is­kolás korban elkezdeni. Ezért is örvendetes, hogy a két megyei idegennyelvi tábor évek óta vál­tozatlan népszerűségnek örvend. Céljuk nem más, mint a tanulók idegennyelvi kommunikációs készségének fejlesztése, olyan életszerű körülmények között, melyet az iskolák éviközben nem tudnak megteremteni. A két nagy tábor közül az egyik a tiszakécs- kei orosz, amelyet június 23-a és július 14-e között rendeznek. Színhelye ezúttal is a középisko­lai diákotthon lesz, itt kap szál­lást a tábor munkájában részt vevő hatvan magyar — második és . harmadik osztályos — közép- iskolás, a harminc szovjet egye­temista, valamint az őket irá­nyító öt magyar és hat szovjet pedagógus. Harmadszorra szervezik meg a bajai angol nyelvi tábort július 28-a és augusztus 16-a között. A hagyományokhoz híven ide is hatvan Bács-Kiskun megyei kö­zépiskolást várnak. Az idegen­nyelvi környezetet húsz brit fia­tal és tizenhat magyar szárma­zású külföldi diák teremti meg — ez utóbbiakat magyar nyelv­tudásuk bővítésének szándéka vezérli Bajára. Főként általános iskolásokat várnak — de középiskolásokat is szívesen fogadnak — a három nemzetiségi, a szlovák, a német és a délszláv táborban. A nyel­vi környezet fontossága itt is el­sőrendű: a német tábor például a baranyai Kárászon, a délszláv pedig Hercegszántón lesz. Július 8-a és 18-a között ren­deznek Baján matematikai tehet­séggondozó szaktábort, ahol azok a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos tanulók vesznek részt, akik az 1984—85-ös egyéni ma­tematika-pályázaton eljutottak a megyei fordulóig. A tíznapos in. tenzív „matekozást” természete­sen számítástechnikával egészí­tik ki. Az előadások a III. Béla Gimnázium szaktantermeiben zajlanak, délutánonként pedig gazdag sport- és kulturális prog. ramokon lazíthatnak az ifjú ma­tematikusok. Hatodik éve szervezik ugyan­csak Baján a számítástechnikai tábort. A 45—50 fiatal többsége Bács-Kiskun megyei, de az idén az NDK-ból, Jugoszláviából és Bulgáriából is jönnek érdeklő­dők. A munkát tíztagú pedagó­gusgárda irányítja, a gépparkot a város iskoláiból és intézményei­ből szerzik be: tizenöt HT—1080 Z és tíz Commodore típusú szá­mítógép áll majd a diákok ren­delkezésére. Ez azt jelenti, hogy a táborozás ideje alatt valameny. nyien gépközeiben lehetnek. Igen gazdag szaktáborprogra­mot kínál a Szalvay Mihály Üttö. rő- és Ifjúsági Otthon is. Általános iskolásoknak kéthetes angol,' né. met és orosz haladó tábort szer­veznek. Kielégítik a computerek iránt érdeklődő úttörők igényeit is: két kezdő és egy haladó — ez utóbbit főleg a Logiklub tagjai­nak — számítástechnikai tábort hirdettek. Emellett bábozás, fa­faragás, dzsesszbalett, képzőmű­vészet — és még sorolhatnánk — szerepel a kínálatban. mm A DUNA MENTÉN ÉS A BÁCSKÁBAN Hasznos, eredményes a szocialista brigádmozgalom Ma ülést tart a megyei pártbizottság Június 19-ére összehívták az MSZMP Bács-Kiskun me­gyéi Bizottságának ülését. A végrehajtó bizottság ja­vasolja a megyei pártbizott­ságnak, hogy tárgyalja meg a Központi Bizottság 1984. október 9-i, ifjúságpolitikai állásfoglalásának végrehajtá­sával kapcsolatos msgyei feladatokat, illetve a Bács- Kiskun megyei pártbizottság munkarendjére és munka- módszerére vonatkozó előter­jesztést. A kialakult hagyományoknak megfelelően került sor a Bácskai és Dunamelléki Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségénél az élenjáró szocialista brigádve- zetók, versen yszervezők, ver­senybizottsági elnökök tanácsko­zására, amelyen a szocialista munka verseny és brigáidmozga- lom tavalyi főbb tapasztalatait értékelték, valamint az 1985. évi feladatokat beszélték meg. A tanácskozáson dr. Bogács Gézának, a szövetség titkárhe­l.vettesének beszámolójából ki. tűnt, hogy a körzet tsz-ei és kö­zös vállalatai sokoldalú erőfe­szítéseket tettek az eredményes­ségest csökkentő tényezők elhárí­tása érdekében'. A gazdálkodási feladatok végrehajtását jól segí­tették azok a brigád vállalások, amelyekét az MSZMP KB jú­nius 5-i határozatát követően, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, a gazdaságos termelésre, a jövedelmezőség javítására, az üzemi tartalékok feltárására és a kiesések pótlására tettek. 1984. ben a 64 közö6 gazdaságban 712 brigád tevékenykedett a szocia­lista cím elnyeréséért. A bri­gádok 13 674 szövetkezeti dolgo­zót tömörítettek, így a foglalkoz­tatottak több mint 57 százaléka vett részt a munkaversenyben. Ez három százalékkal magasabb, mint az előző évi, és mintegy 20 százalékkal haladja meg az or­szágos szövetkezeti átlagot.. A versenyben részt vevő brigádok 162 miUió forint értékű válla­lást tettek, ami több mint két­szerese az 1983. évinek. Nagy többségük fúl is teljesítette vál­lalását. Az eredményes munkát jelzi, hogy vállalásaikat több mint 198 millió forintra teljesí­tették, s ez az 1984. évi összes termelési érték 1,9 százaléka. (Folytatás a 2. oldalon.) A TÜSZÜGY FEJLEMÉNYEI Amerikai tengerészgyalogosok - útban Libanon felé Hétfőn késő estig — magyarországi időszámítás szerint kedden kora reggelig — nem történt érde­mi fejlemény Washingtonban az eltérített TWA- repülőgép utasainak ügyében: az amerikai kormány változatlanul azt hangoztatja, hogy nem tárgyal a terroristákkal, nem teljesíti követeléseiket, és más államokat sem biztat erre. Ugyanakkor viszont az amerikai hírközlő szervek azt jelentették, hogy Iz­rael csak akkor lenne hajlandó a fogva tartott li­banoni síiták azonnali szabadon bocsátására, ha er­re Washington a nyilvánosság előtt kérné fel. A gép utasainak sorsáról az amerikai fél nem tud egyelőre megbízható képet adni. Egyes jelen­tések hétfőn késő este arról számoltak be, hogy a bejrúti repülőtéren vesztegelő gépet feltöltötték üzemanyaggal — mások viszont változatlanul úgy tudják, hogy a túszok nincsenek a gépen. Nabih Berri, az Amal síita mozgalom vezetője amerikai tudósítóknak azt mondotta, hogy a túszokat az ő rendeletére eltávolították a gépről. Washington most már nem csupán „.közvetítő­nek”, hanem tárgyalópartnernek tartja Berrit — bár nincs közlés arról, hogy milyen kapcsolatot tar­tanak fenn vele. Egyes amerikai kommentárok úgy vélik, hogy hosszú alkudozásra lehet számítani, mert Berri ragaszkodik az Izraelben lévő síita foglyok szabadon bocsátásához, s nem hajlandó előbb biztosítani az amerikai túszok távozását a síiták későbbi elengedésére vonatkozó ígéret fejé­ben. Közben a libanoni partok közelében jelentős amerikai flottaegyaéűet vontak össze, így a nukleá­ris meghajtású Nimitz repülőgép-anyahajét és más hajókat. Úton van — szállítóhajók fedélzetén — Libanon felé 1800 amerikai tengerészgyalogos is. Egyelőre azonban az amerikai közlések kizárják a katonai akció lehetőségét, legalább is addig, amíg a tárgyalások folytatódnak. KIÁLLÍTÁS NYÍLT — KÉSZÜL A MONOGRÁFIA BAJÁN Jubilálnak az állami gazdaságok Emlékbizottság alakult Bács-Kiskunban az állami gazdaságok 35 éves fennál. lásának megünneplésére. Bemutatókon, kiállításokon szemléltetik maid az elmúlt harmincöt év nagyüzemi gazdálkodásának történetét, fejlődését és az agrárterme­lés modernizálásában máig tartó szerepüket. Az első gazdaságtörténeti kiállítás a Bajai Mezőgaz­dasági Kombinát bemutató- termében nyílt, amelyen korabeli fotók, tablók szem­léltetik az ország egyik — területileg — legnagyobb, mezőgazdasági üzemét, az eltelt évtizedek termelési sikereit, jelezve a iövő út­ját. Ezzel egyidőben gyűj­tik a gazdaság monográfiá­jának anyagát, feljegyzik az egykori alapítók nevét tör­téneteit felkutatják a még megmaradt régi munkaesz­közöket kerti szerszámokat, s belőlük házi múzeumot rendeznek be. Mozgóebédlők, zuhanyozók HIBÁK HELYETT A MEGOLDÁST KELL KERESNI Ankét a magánlakás-építésről Az utóbbi évtizedben a nettó lakásépítési költség másfélsze­resére emelkedett. Csökkent az áUaml költségvetésből épülő la­kások száma. Növekedtek a te­lekárak, és a közművesitési ösz- szegek, ugyanakkor fogynak a könnyen. beépíthető telkek. Visz- szavonultak az iparosított tech­nológiák, előtérbe került a házi­lagos kivitelezés. Ilyen és hasonló -megállapítá­sokkal kezdte vitaindítóját dr. Bozsó Ferenc, a Bács-Kiskun me­gyei Tervező Vállalat igazgató­ja, vizsgálatvezető azon a teg­nap délelőtti aktívaértekezleten, amelyet a magánlakás-építők vé­leményének és gondjainak meg­ismerése céljából hívott össze a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága, és a megyei népi ellenőr­Tegnap délelőtt Kalocsán tar­totta első félévi ülését a megyei tanács egészségügyi osztálya mel­lett működő területi rehabilitá­ciós bizottság. Elsőként a kalo­csai helyi bizottság működéséről szóló beszámolót hallgatták meg a résztvevők. A tapasztalatok sze­rint az elmúlt években nem so­kat javult a helyzet: a vállala­toknál nem vált a munkaerő­gazdálkodás részévé a rehabili­táció, pedig a megváltozott mun­kaképességűeknek kifizetett bér után kapott állami támogatás a közelmúltban a korábbi 40-ről 55 százalékra emelkedett. Jó, ha a gazdálkodó egységek a saját dol­gozóikat el tudják helyezni új munkakörben — mert azént Ka­locsán és vonzáskörzetében erre is akad jó példa —. más válla­latok csökkent munkaképességű dolgozóit azonban a legtöbb he. lyen egyáltalán nem, vagy nem szívesen fogadják. A bizottság tagjai gondként említették azt is, hogy az egész­ségkárosodást szenvedett embe­rek egy része, kihasználva az el­zési bizottság. A beszélgetés és véleményütköztetés része volt annak az országos vizsgálatnak, amelyet a KNEB indított el, kí­váncsian arra, hogy milyen (tor­túrát kell végigjárnia annak, aki — más lehetőség híján — ma­gánerős lakásépítésre adja a fe­jét. A Bács-Kiskun megyei vizs­gálatot megelőzően sok száz kér­dőívet juttattak el az érintettek­hez, s bár az értékelés még nem fejeződött be, a legjellemzőbb vá­laszokból már most rendelkezés­re áll egy csokorra való. Az építkezők egyértelműen „nem jó”-nak minősítik az anyagellá­tást, megjegyezve azt is, hogy gyakran csak csúszópénzért le­het beszerezni bármit is. A ható­sági átfutási időt hosszadalmas­nak tartják, ezzel szemben az lenőrzés hiányosságait, kisebb betegséggel is inkább a lészáza- lékoltatásra — s így a járadék, illetve nyugdíj megszerzésére — törekszik, minthogy elfogadja a felkínált rehabilitációs munka­helyet. Mert hiszen a 40—50, de akár 67 százalékban sérült is ta­lálhat azután magának olyan' jö­vedelemkiegészítő tevékenysé. get, amely a járadékkal együtt jócskán meghaladja a felkínált állásban elérhető fizetést. A ta­nácskozáson részt vevő szakem­berek szerint ez az ellentmondás akkor oldódik meg, ha a rehabi­litáció a szó eredeti jelentésében foglalt funkciójának tesz eleget — ami ma még nem mondható el —, vagyis: teljes értékűvé te­szi újra a beteget mind a foglal­koztatásban, mind anyagi elis­merésben. A jelenleg felajánlott — felajánlható — munkák több­sége ugyanis a betegség előtt vég. zettnél sokkal kisebb jövedelmet nyújt. Kevés helyen foglalkoz­nak átképzéssel, és ez gyakran — a többségében alacsony isko­lai végzettségű, korábban főleg OTP ügyintézésével elégedettek a válaszadók, de sok esetben oda­írták, hogy az bürokratikus. Az ankéton jelenlévő építke­zők közül Huszár Mihály, a ka­locsai lakásépítő szövetkezet ügyvezető elnöke az alapvető gondot az építőipari árak hirte­len növekedésében látja, amely­re újabb teherként rakódik a szállítási költség megugrása. In­dokolatlannak minősítette egy­ben a hőtechnikai előírások meg­változtatását, mert — álláspont­ja szerint — a családi házak épí­tésénél 50—120 ezer forintos több­letkiadással jár az új szabvány betartása. Alig kezdi meg sze­rinte az építő a kivitelezést, az említettek miatt nemsokára ki­fordíthatja az üres zsebét. Nyi­(Folytatás a 2. oldalon.) betanított munkát végzett dol­gozók körében — eleve kudarcra is ítéltetett. Ezt követően a Kalocsai Sütő. ipari Vállalat munkáltatói re­habilitációs tevékenységével is­merkedtek a megyei bizottság tagjai, majd a tavaly alakult kun- szentmiklósi helyi rehabilitációs bizottság jelentését hallgatták meg. A nagyközségi szervezet öt település megváltozott munkáké, pességű lakóinak sorsát kíséri figyelemmel, és igyekszik gond­jaikon segíteni. De az észrevéte­lek ezen a környéken is megfe­lelnek a Bács-Kiskun más vi­dékein tapasztaltaknak: kevés vállalatnál képeznek rehabilitá­ciós alapot, sok helyen nemcsak munkahelyi rehabilitációs bizott­ság, de még megbízott felelős sincs. Végül a megyei munkaügyi osz­tály rövid tájékoztatója hangzott el a rehabilitációs rendeletben foglalt feladatok végrehajtásáról. Sz. K. A szakszervezetek képviselői ezekben a napokban mindenütt részt vesznek a nyári betakarítá­si munkálatok előkészületeiben. A MEDOSZ tájékoztatása sze­rint több száz munkavédelmi fel­ügyelő, szakszervezeti megbí­zott járja elsősorban az állami gazdaságokat, hogy feltárják az esetleges hiányosságokat és intézkedjenek megszüntetésük­ről. Ellenőrzik a munka- és a balesetvédelmi előírások betar­tását, vizsgálják a munkakörül­ményeket, illetve a szociális el­látást. A statisztikák szerint a nyári munkák sorául előforduló bal­esetek zöme a gépek, szerszámok, használata közben következik be, éppen ezért a szakszervezeti megbízottak kiemelten foglal­koznak a berendezések bizton­sági előírásaival, részt veszneK a gépszemléken. Ez annál is in­dokoltabb, mert a traktorok, kombájnok, rakodógépek, szál­lítóeszközök egy része elörege­dett. Az üzemeltetéshez csaK körültekintő vizsgádat után ad­ják meg az engedélyt. A balese­ti krónikákból kiderült, hogy gyakran a szállítás a legfőbb ve­szély forrása, s itt is az emberi figyelmetlenség idézi elő a bajt. A tapasztalatok szerint az el­múlt években sokat javult a szo­ciális ellátás, az aratók a koráb­biaknál általában jobb nyinka- körülmények között dolgoz­hatnak. Valamennyi gazdaság biztosítja számukra, — ameny- nyiben igény van rá — a napi ötszöri étkezést, s egyszer főtt ételhez is hozzájuthatnak. Ál­talában — tekintettel a' nehéz fizikai munkára — kalóriadús ét­rendet állítanak össze a betaka­rításban dolgozóknak. A mezei munkások kulturált étkezteté­sére Bács-Kiskun, Baranya, Szolnok és Somogy megyében már mozgó ebédlőket rendsze­resítenek. Az állami gazdaságok néhány teherautó platóját al­kalmi étteremmé alakítják, s a gabonatábla szélén asztal mel­lett ebédelhetnek majd az ara­tók. A tmk-műhelyek sok he­lyen „önjáró” zuhanyozó- és tisz­tálkodókocsikat építenek, ami az esetek nagy részében nem is annyira pénz, mint leleményes­ség kérdése. Ha megváltozik a munkaképesség Rehabilitációs tapasztalatok Kalocsán és Kunszentmiklóson

Next

/
Thumbnails
Contents