Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

1985. június 17. • PETŐFI NÉPE • 3 CSIPKÓ SÁNDOR, 9LÁH JÓZSEF Másodszor a szavazók bizalmáért A 20 számú orszáKgyűiési A pótválasztásra két jelöltet állítottak képviselői választókerület ese­ményekben gazdag jelölőgyüléséről lapunk május 3-i számában je­lent meg beszámoló „Visszalépés után mégis három képviselőjelölt Kecelen” címmel. A három jelölt közül kettőt — Csipkó Sándort és Udvarhelyi Istvánnét — a megjelent választók állítottak, míg a Ha­zafias Népfront előzetesen javasolt jelöltjei közül — Béleczki József visszalépése után — a soltvadkerti Oláh József maradt a porondon. Tudósításunk a következő szavakkal zárult: „Hogy ki lesz a kép­viselő? Június 8-án dől el.” Nem így történt. A június 8-i választáson Csipjcó Sándor a leadott szavazatok 46,7 százalékát, Oláh József 32,5 százalékát, Udvarhelyi Istvánná pedig 20,1 százalékát kapta. Mivel az abszolút többséget egyikük sem érte el, a döntés a június 22-i pótválasztásra maradt. A megye egyetlen képviselői pótválasztásának jelölőgyűléseit az el­múlt héten tartották meg. Íme az események krónikája: Soltvadkert Június 12-én, szerda délután valamivel kevesebb szavazó jött el a községi művelődési (központ­ba. mint az első alkalommal. Nem érkeztek annyian a környező közsé­gekből — Bócsáról, Tázlárról sem. A kezdésre végül 135-en gyűltek össze a színházteremben. Látha­tóan a választók tudatosan, aktí­van politizáló rétege jelent meg, sokan közülük részt vettek már az áprilisi jelölőgyűlésen is. A Himnusz hangjai után 18 óra 10 perckor Fehér László, a Haza­fias Népfront helyi elnöke nyitot­ta meg a jelölőgyűlést. Elmondta, hogy a pótválasztási gyűlés jog­köre megegyezik az előzőével, is­mertette a június 8-i eredménye­ket, majd javaslatot tett a jelöl­tekre — az első fordulóban is sza­vazólapra került három személy­re. Közülük ketten, Csipkó Sán­dor'és Udvarhelyi Istvánná az el­nöki asztalnál ültek. Oláh József nem volt. a terem|ben. Az elnök ezután a jelöltekhez fordult: kívánnak-e szólni? Mind­ketten jelezték, hogy igen. Elő­ször Udvarhelyiné állt fel. Meg­köszönte a Soltvadkert környéki szavazók bizalmát, akik közül so­kain ismeretlenül is mellette vok­soltak. majd így folytatta: — Szeretném bejelenteni, hogy nem indulok a pótválasztáson. Mérlegre tettem a helyzetet — nincs értelme megosztani, elapróz­ni a szavazatokat. Már amikor elvállaltam a jelöltséget, tudtam, nehéz ^versengésbe lépek. Így sem érzem vesztesnek magam. Ha mó­dom és lehetőségem lesz a köz­életi szerepésre, tiszta szívemből fogom képviselni a választókerü­let érdekeit. Kérem, mentsenek fel a jelöltség alól! A tapssal fogadott bejelentés után a másik keceli „vendég”, Csipkó Sándor emelkedett szólás­ra. Elmondta, hogy mivel a má­sodik gyűlésen javasolták ' jelölt­nek az előző fordulóban nem mu­tatkozhatott be a soltvadkertiek- nek. Ezután a Szőlőfürt szakszö­vetkezet elnöke a mezőgazdaság területén a leendő képviselőre vá­ró feladatokról beszélt: — Ha egy rendelkezés az itt élőkre hátrá­nyos. annak hangot kell adni po­litikai fórumokon is. Lényegében a jelöltség, vállalására az indítóit: hátha így többet tudok tenni e vidék, a szőlészet, borászat jövő­jéért — mondta, majd így foly­tatta : I — Két nagy megoldásra váró feladat van a választókerületünk­ben: az egyik a telefonhálózat korszerűsítése, a másik a vezeté­kes gáz eljuttatása a körzetbe. Ezeket a célokat csak együtt, kö­zösen munkálkodva érhetjük el. A két felszólalás után Fehér László átadta a szót a választók­nak. — Élve választópolgári jo­gommal, szeretnék újabb jelöltre javaslatot tenni — állt fel a bó- csai Tóth Sándor, és volt munka­társát, dr. Péli Andrást ajánlotta a jelenlevők bizalmába. Az érin­tett. a soltvadkerti tanács dolgo­zója, rögtön ezután szót kért. és bejelentette, hogy nem fogadja el a jelölést. Szavait megkönnyeb­bült taps fogadta. Érződött, hogy a szavazók egyszerűsíteni, tisztáz­ni szeretnék a helyzetet, könnyű­vé ezzel a másodszori döntést. Mivel több jelentkező nem akadt fél hét után néhány perc­cel megkezdődött a szavazás. Csipkó Sándor mellett 133-an, Oláh József mellett távollétében is 129-en emelték fel a kezüket a gyűlés 135 résztvevője közül. Kecel Pénteken este, negyed hétkor még virágcsokrot szorongató bai- lagókkal. ünneplőbe öltözött szü­lőkkel, rokonokkal volt tele a tér a keceli általános nevelési köz­pont előtt. Az iskolájuktól búcsú­zó diákok színes forgataga lassan szétoszlott, de rövid idő múlva is­mét megélénkült a környék. Sor­ra érkeztek a jelölőgyűlésre a helybeli, valamint a császártöltési és imrehegyi szavazók. Néhányan Soltvadkertről is felkerekedtek. A kezdésre benépesült a nevelési központ- tornacsarnoka: 265-en foglaltak helyet a széksorokban. A nagyközségi népfrontbizott­ság elnöke, Herczeg Imre mondott bevezetőt, majd jelöltnek java­solta Csipkó Sándort, a helyi szakszövetkezet elnökét, és Oláh Józsefet, a soltvadkerti J óremén V- ségi Szákszövetkezet dolgozóját. Bejelentette, hogy Udvarhelyi 1st- vánné, , a soltvadkerti gyűlésen visszalépett a jelöltségtől. Ezután, a két népfrontjelölt kapott szót. Csipkó Sándor néhány helyi kérdéssel kiegészítve elmondta az előzőekben már ismertetett programját. Oláh József is egyéni programja legfontosabb gondolata­it foglalta össze. Előbb a szakszö­vetkezeti tagok társadalombiztosí­tási juttatásáról és a nyugdíjasok helyzetéről beszélt, kiemelve a véleménye szerint megoldásra vá­ró kérdéseket. Szólt a fiatalok helyzetéről is: — Környékünkön a fiatalok létszáma jelentősen el­marad az országos átlagtól. Jogos igény, hogy településeink népes­ségmegtartó képességét javítsuk mondta, majd a telefon, és vil­lanyhálózat szükséges fejlesztése mellett érvelt. Végül az egyes köz­ségek támogatásra érdemes céljait vette sorra. — Adott esetben, ha megválasz­tanak. térségi hovatartozás nélkül azon leszek, hogy e gondok meg­oldását elősegítsem — fejezte be felszólalását. A résztvevők soraiból először Udvarhelyi Istvánná jelentkezet^. Elmondta visszalépésének indo­kait, és egy sor javaslatott tett útravalóul a jelöltek tarsolyába. Ezután Varga László szövetkezeti nyugdíjas Csipkó Sándor mellett tette le a voksát, majd Horváth Károly, a soltvadkerti pártbizott­ság titkára kért szót: — Az eddigi előkészületek so­rán összegyűlt egy sor tapaszta­lat, amit érdemes elmondani a választóknak. Ügy hiszem, az alap, amire építeni kell, a választóke­rület több mint húszezer szavazó­jának bizalma — mondta, majd Oláh József mellett érvelt, ki­emelve, hogy a termelésben dol­gozó. a ' kétkezi munkával napi kapcsolatban álló fiatalember, aki már ez eddigiek során is bizonyí­totta közéleti rátermettségét. A hozzászólások után szavazás következett. Csipkó Sándorra 242-en, Oláh Józsefre 120-an vok­soltak. A jelölőgyűlés a Szózat hangjaival ént véget. A két jelölőgyűlés összesített eredménye: Csipkó Sándor 375, Oláh József 249 szavazatot kapott a négyszáz résztvevőtől, mindket­ten ismét képviselőjelöltek lettek. Ezúttal bátran zárhatjuk tudósítá­sunkat így: Hogy ki lesz a képviselő? Eldőlj június 22-én. Lovas Dániel Bács-Kiskunból a világpiacra • Angóranyúl-tenyészet az imrehegyi Üj Élet Szakszövetkezetben — dollárt hoz a prém is. (Folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdasági tömegterm kéknél lényegesen kedvezőbben értékesíthetők a feldolgozottak, főként akkor, ha újdonságot, kü­lönlegességet készítenek és kí­nálnak. Jól példázza ezt a Hel­véciái Állami Gazdaság által elő­állított különleges gyümölcslikőr. A múlt évben már 80 ezer pa­lack harmonikus, tiszta, gyümölcs­ízű és -illatú, 12 fajta gyümölcs­likőr került az Egyesült Államok üzleteibe. A zamatos, kiváló minőségű, nagyon szép és leges üvegekben szállított exportját a múlt évinek négy-1 szeresére tudják növelni. Üj pia­ci lehetőségeket tártak fel Ka­nadában is. A Monimpex Külkereskedelmi Vállalat az egyik legsikeresebb új exporttermékének tekinti a Kis­kunhalasi Állami Gazdaságban előállított Casanova fürjtojáslikőrt, amelyet Európában, s a Távol-ke­leten egyaránt jó áron tud értékesíteni. Az egyen­letes jó minőség, a pontos szállítás a piacok meg­tartásának egyik elengedhetetlen feltétele. A kun­szállási Alkotmány Termelőszövetkezet házias ízű, 8 tojásos száraztésztái is kiállják ezt a próbát és tartósan vevőt találtak a magas minőségi követel­ményeket támasztó amerikai piacon. Hasonlóan jó eredmények várhatók a Konzum Kereskedelmi Vállalat által forgalmazott tiszakécs- kei KECS házi tarhonya bécsi bemutatkozásától. Ami követendő példával is szolgálhat: a gyártó két hét alatt meg tudta oldani az ízléses textilzacskós csomagolást, elkészíttette a német nyelvű emblé­mát. feliratot és receptet is. A Konsumex osztrák vegyesvállalat kiállításán már így mutatták be a kecskeméti üzletekben jól ismert házi tésztát. A rugalmas és gyors termékváltásra jó példa a kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet. Amikor az egyéb­ként kiváló minőségű bukósisakok exportja vissza­esett, új termékkel rövidesen tartós exportpiacot teremtettek. A barkácsolást könnyítő hobbipadok­ból első rendelésként 1300 darabot szállítottak. 5000 darabra már az idén is van megrendelésük az NSZK-ból, ás várhatóan rövidesen Svájcba is ex­portálhatnak. A megye bútoripari' exportja a két évvel koráb­bi eredményekhez képest jfelentősen visszaesett. Eb­ben az elhúzódó nyugati recesszió komoly j szerepet játszott, hiszen a bútor iránti kereslet a munkanél­küliség és infláció növekedése idején természet­szerűen csökken. A nyugat-európai nagykereskedők, gyártók rendkívüli árengedményes akciókkal igye­keztek készleteiktől szabadulni. A 30—40, de nem­ritkán 50 százalékos engedményes vásárokkal mi nem tudtunk versenyben maradni. Ehhez ’járulnak még itthoni gondok is: a bajai Lakberendezési Ipa­ri Szövetkezet szép, natúr skandináv stílusú búto­raihoz kifogástalan minőségű alapanyag kellene. A nehéz bútoripari versenyben viszont talpon tudott maradni a kerti bútorok gyártására specializálódott kiskunhalasi Faipari Szövetkezet. Teljes évi kapa­citását már eladta a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat. Gondok vannak a libamájkészletek értékesítésé­vel is. A kiskunfélegyházi Integrál ÁFÉSZ korsze­rű baromfivágóhídja a múlt évben kiemelkedő eredményeket ért el, exporttervét csaknem 200 szá­zalékra tudta teljesíteni. Az idén ezt a növekedési ütemet a piaci lehetőségek nem teszik lehetővé. Az eddigi tapasztalatok országosan is, Bács-Kis- kun megyében is azt bizonyítják, hogy az úgyne­vezett kistételek, kis exportüzletek sokkal dinami­kusabban 'növekedtek, mint konvertibilis összex­portunk. Üj termékek és új termelők kapcsolódtak a külkereskedelembe. Ezek egv része esetlegeden, szinte véletlenszerűen, de ezekből tartós es ered­ményes üzleti kapcsolatok is kialakultak. Dr. Bányainé Bajzik Magdolna a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja t Nyolcvanlakásos OTP-társashá­zat épít a KUNÉP Kiskunhalas köz­pontjában. Nagy János és Takács Lajos, a József Attila brigád tagjai az előregyártott acél vázszerkezetet szerelik össze. • A Szabadszállási Nagyközségi Tanács költségve­tési üzemének dolgozói az új tűzoltószertár építé­sén munkálkodnak. Építők napja • Ünnepi gyűlést tartottak az építők napja alkalmából a kecs­keméti BÁCSÉPSZER-nél. A vállalat dolgozói közül hárman Kiváló Munkáért miniszteri ki­tüntetést kaptak, huszonkilencen Kiváló Dolgozó, öten pedig a Szakma Ifjú Mestere elismerés­ben részesültek. • A meg-megeredő eső ellenére jól sikerült a kecskeméti építők juniálisa, melyet szombaton tartottak a csalánosi parkerdőben. A hagyományos rendezvényen több száz építőipari dolgozó vett részt családjával együtt. munkaidőben? Ügyintézés — Hogy milyen a „jó” munkahely, az sokak számára attól függ, mi fér bele a munkaidőbe — a fizetésért kötelezően elvégzendő teendő­kön kívül. Mások viszont — reméljük, ők vannak többen — bosz- szankodnak, ha ügyes-bajos dolgaik elszólítják őket a munkából. A népgazdaságnak természetesen az az érdeke, hogy ilyesmi ne fordul­jon elő; ez azonban önmagában csak jámbor óhaj, ha nincsenek meg a feltételei. A cél tehát az lenne, hogy a dolgozó — úgy is, mint állampolgár, lakástulajdonos, háziasszony, szülő, külföldre készülő turista, nemkülönben gépkocsi, tévé és egyéb javak birtokosa _ m indennemű magánügyét munkaidőn kívül intézze, intézhesse. Könnyen elengedik Tudom, van erre is példa bő­ven. A martinkemence mellől, a hengersoroktól nem lehet műszak közben elmenni. A traktoros sem tud „bejönni” a határból, az or­vos sem mozdulhat a műtőasztal mellől, a pedagógus nem hagyhat­ja faképnél a gyerekeket. A nap­közben ügyfelekkel zsúfolt hiva­talok, intézmények, az üzletek és áruházak, az OTP és Állami Biz­tosító kirendeltségei mégis azt bizonyítják: sokan vannak, akik kénytelenségből, vagy szabad ide­jük „kímélése” érdekében mun­kaidő alatt foglalkoznak magán­ügyeikkel. Hasonló tapasztalatok tükrö­ződnek az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal által készített je­lentésből — tárgya: a munkaidőt terhelő elfoglaltságok helyzete —. amelyet megvitatott a Gazdasági Bizottság. Bár az elmúlt években számos intézkedés történt a mun­kaidő védelme érdekében, lénye­ges előrehaladásról nem beszélhe­tünk. Az illetékes szervek nehéz­kesen szánják rá magukat a vál­toztatásra. a munkahelyekről vi­szont aránylag könnyen elengedik a dolgozókat ügyeik intézésére. Mindennapos tevékenységünk például a bevásárlás. Reméljük, hogy az üzletek nyitvatartását szabályozó új jogszabály a vásár­lók érdekeit jobban szolgáló vál­tozásokat eredményez. A Belke­reskedelmi Minisztérium, és a megyei tanácsok véleménye sze­rint a megyékben eddig is jobb volt a helyzet, mint a főváros­ban; sok helyütt vállalták az osz­tott munkaidőt, délben 1—2 órá­ra bezártak, és délután annyival hosszabb ideig álltak a vásárlók rendelkezésére a különböző ipar­cikküzletek is. Az új jogszabály­ban biztosított önállóságot bizo­nyára találékonyan kihasználják a bevált módszerek továbbfejlesz­tésére. Lenne mit változtatni Nagy forgalmat bonyolít le az Országos Takarékpénztár — nyit­vatartási ideje javarészt a nap­pali fő munkaidőre esik. Az el­múlt évben már történt változás a lakosság igényeinek tekintetbe­vételére, de további intézkedése­ket terveznek. Fejér megyében például a tanács javasolta, hogy a hét egy napján saz OTP tartson nyitva 18—20 óráig, szombaton pedig 14 óráig álljon ügyfelei ren­delkezésére. „Útba esik jövet-menet” a ta­karékszövetkezet. de főleg az a jó. ha a munkáiból jövet nyitott ajtót lelnek a takarékoskodni kí­vánók. Szó van arról, hogy a vá­rosokban, nagyobb községekben két műszakban várják az ügyfe­leket. Fejér megyében a takarék- szövetkezetek 60 százaléka kor­szerűsítette a közelmúltban nyit­vatartási idejét. Győr megyében több takarékszövetkezet hétfőn hosszabbított ügyfélfogadási időt rendszeresít. Sokan keresik fel az illetékhivatalokat is; Pest megyé­ben például csak munkaidőben tehetik. Sokait emlegetett téma a szol­gáltatásoké amiről többeknek az a tapasztalata, hogy a lakosság ki van szolgáltatva a javítást végző szakembereknek. szövetkezeteK- nek. A lakosság érdekeit és a munkaidő védelmét szolgáló elő­írások megszegése sem anyagi, sem erkölcsi hátrányt nem jelent a szolgáltató szervezet, illetve szakemberek számára, a Szabolcs megyei tanács például megállapí­totta hogy a lakásokon történő javítások miatti otthonmaradás idejét jobb szervezéssel a felére lehetne csökkenteni. A saját káruk A tanácsi ügyfélfogadás idő­rendjét is felül kellett vizsgálni, ám a megyei tanácsok általános tapasztalata, hogy a hosszabbított ügyfélfogadási lehetőséget a la­kosság nem veszi kellő mértékben igénybe. Kaposvárott a városi ta­nács például megszüntette a „hosszú napot” az érdektelenség miatt. Ez a jelenség arra figyel­meztet, hogy a dolgozók, gazdasá­gi vezetőik engedékenysége foly­tán. magánügyeiket munkaidő alatt is intézhetik, hiszen bérük­ből nem vonják le a távollétük­kel arányos összeget. A tapasztalatok azt bizonyít, ják, hogy a munkafegyelem javí­tása érdekében központilag ho­zott adminisztratív intézkedések nem célravezetőek. A gazdaság- irányítási rendszer fejlesztése a vállalatok fokozottabb önállóságá­ra épít. Itt kell tehát felismer­niük a vezetőknek, és megértetni az egész kollektívával, hogy a munkaidő-veszteségek csökkenté­se a vállalat anyagi érdeke. Meg­értetni. hogy ez a vállalati érdak egybeesik a dolgozók érdekeivel, és a népgazdaság érdekeivel is. És ha ily módon sikerül megvál­toztatni a társadalmi közgondol­kodást. akkor a jó munkahely is­mérvei közül törölhetjük azt. högy mi mindenre jut a munkaidőből — a munkán kívül. I. E.

Next

/
Thumbnails
Contents