Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi, no. szám Ára: 1,80 Ft ms. május 13. hétre BEM-SZOBOR • • Ünnepség Tarnowban Szülővárosában, Tarnowban emlékművet avattak Bem Jó­zsefnek, az 1848—49. évi ma­gyar forradalom és szabadság- harc hős tábornokának szüle­tési évfordulója alkalmából. Bem apó 191 évvel ezelőtt, 1794-ben született a lengyelor­szági városban. Az eseményen részt vettek a testvérmegyei látogatáson jelenleg ott-tartóz- • kodó Bács-Kiskun megyei kül­döttek, dr. Hodossi Sándornak, az MSZMP megyei titkárá­nak vezetésével. Jelen voltak az ünnepségen Tarnow ma­gyar testvérvárosának, Kis­kőrösnek a képviselői is. Uttörődalosok, -zenészek, -színjátszók találkozója Szombaton három települé­sünk is otthont adóit eigy-egy nagyszabású úttönőrendezvény- nek. Kiskőrösön, az Éneklő If­júság díszhangversenyén a me­gye legjobb általános iskolai kó­rusai találkoztak. A részvétel jogát a márciusiban kezdődött területi bemutatókon lehetett megszerezni^ amelyeken — csaknem négyezer kisdiák rész­vételével — több mint hatvan énekkar indult. A szakértőkből álló zsűri közülük huszonhetet dicsérő oklevéllel jutalmazott, kilencen pedig elnyerték Az év kórusa címet. A kitüntetettek közül — egyéb elfoglaltságaik miatt — csak ketten-ketten je­lenhettek meg a kiskőrösi talál­kozón. Színvonalas előadásaik után dr. Major Imre, a KÖTA megyei i szervezetének elnöke nyújtotta át a kórusok képvise­lőinek a megtisztelő díjakat. Az év kórusa címet a solti és a kecskeméti Petőfi Sándor Áltál­lá nos Iskola énekkarainak (kar­vezető: Madár Istvánná, illetve Szepesné Tóth Katalin), a dicsé­rő oklevelet pedig a soltvadkerti és a jánoshalmi dalosoknak. (A soltvadkertiek karát Weinhardt Jánosné vezényelte, a jánoshal­mi Kicsinyek kórusának vezető­je Gerhát László és Karsai Pé­ter.) Az egyéni bemutatók után a hangverseny Kodály—Berzse­nyi : A magyarokhoz című ká­nonjának közös eléneklésével ért véget. A császártöltési művelődési házban — a hagyományos kul­turális szemle keretében — a megyei úttörő-, valamint úttö­rő- és ifjúsági zenekarok talál­koztak. A Bács-Kiskunban mű­ködő t.izeneey zenekar közül hét csoport jött el; játszottak in­dulót, polkát, jazzt, sőt Brahmsot is, igen jó színvonalon A Háry Péter elnökletével bíráló peda­gógusok . az utóbbi évek legman, gasabb színvonalú eseményének tartották a bemutatót. Értékelé­sükben külön szóltak a hosszú esztendők óta együtt zenélők pontosságáról, és az újak — a kiskunmajsaiak, kiskőrösiek, császártöltésiek — felzárkózásá­ról. A zenekarok közül arany minősítést kaipott a Geiger Ist- ván vezényelte madarasi, a Bol- dcczky Sándor irányította kiskő­rösi, a Firkó János dirigálta kiskunmajsai és a Farkas Fe­renc—Angeli ' Mátyás vezette császártöltési zenekar. Ezüst mi­nősítést a kalocsai, kiskunfélegy­házi és a mélykúti csoport ér­demelt ki. A bíráló bizottság az országos fesztivál rendezőinek a madarasiak jmeghallgatását ja­vasolta. kérve a kiskőrösi cso­port meghívását is. Az esemény a község parkjában rendezett térzenével fejeződött be. Nyolc együttes nevezett be a Kiskunmajsán tartott amatőr­színjátszó találkozóra. A zsűri — amelyben a Kecskeméti Katona József Színház művészei is köz­reműködtek — a megyeszékhely Forradalom utcai általános is­kolájának huszonnyolc tagú csoportját ítélte legjobbnak. A Pálinkásáé Kócsó Mária vezette csapat a Galgamácsai gyermek­lakodalmas előadásával érdemel­te ki az arany minősítést. Külön- díjat kaptak a bajai Bokányi Dezső Üttörőház színjátszói. Ok Vivaldii—Velekeii: Tavaszjáték című oratórikus táncjátékával arattak sikert. A csoport veze­tője Velekei József Lajos. A bí­ráló bizottság mindkét együttest javasolta a júliusi zánkai szín­játszó találkozón való részvétel­re. Ezüst minősítést kapott a majsad bemutatón a kiskőrösiek Min erva-csoportja és a felső- szentiváni Kísérleti színpad. A jánoshalmiak. miskeiek és bu­gaciak a részvétel és a? társak nyújtotta játék élményével tér­hettek haza. "V V , ■ - ■ , ; aj Ä. I&Á[p&ÉLŐTT: MAGYAR ÍRÁSBELI Ballagás után... . IPÉÉ* Csaknem ötezer diák köszönt el a múlt hét végén a válasz­tott szakmára vagy a továbbta­nulásra felkészítő középiskolák­tól. A ballagások hangulatát a legtöbb helyen a település helyi sajátosságait, történelmi emlé­keit idéző rendezvények emelik. Ilyen a már hagyományos kecs­keméti búcsúztató a város főte­rén, vagy a kiskunhalasi, „ku­ruc lovasokkal” kisért fáklyás felvonulás. A tiszakécskei gim­náziumban az iskola névadójá­nak, Móricz Zsigmondnak a mellszobrát avatták fel a végző­sök búcsúzásának napján. A megyeszékhely 607-es számú szakmunkásképzőjében és szak- középiskolájában azokat az or­szágos és nemzetközi versenye­ken elért díjakat, emléktárgya­kat állították ki, amelyeknek megszerzéséért sokat tettek a mostani harmadikosok, negyedi­kesek is. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint egyébként az idén 39 355-en jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappa­li tagozatára; ezeken — az el­múlt évihez képest mintegy ezer­rel több diáknak — 16 és fél ezer hallgatónak jut hely. Az 1985/86- os tanévben csaknem két és fél ezerrel többen kívánnak tovább­tanulni, mint az előzőben. A korábbihoz hasonló — az átla­gosnál alacsonyabb — a pályá­zók aránya a műszaki egyeteme­ken és — néhány kivétellel — a főiskolákon. Megnőtt viszont az érdeklődés a tanárképző főiskolák iránt: ezeken a tavalyihoz ké­pest 18 százalékkal, a tanítókép­ző főiskolákon pedig tíz száza­lékkal magasabb a jelentkezők száma, mint az előző évben. Az Eötvös Lóránd Tudományegye­tem bölcsészettudományi karán öt és félszeres, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem bölcsészkarán há­romszoros a túljelentkezés. A műszaki egyetemekre a jelentke­zési arány változatlan, de egyes karokon a felvételizők száma alig haladja meg a fél vehetőkét A legnagyobb arányú jelentkezés — immár hagyományosan — a Szín­ház- és Filmművészeti Főisko­lára : ide 3 453-an szeretnének bejutni, harmincszor többen, mintamennyien felvehetők. Az el­múlt évihez hasonlóan minden felvételiző összesen 120 pontot érhet el úgy, hogy középiskolai eredményei alapján maximum 60 pontot vihet magával, s a felvéte­li vizsgával további hatvanat szerezhet. A közös érettségi-fel­vételi dolgozatokat — matemati­kából, fizikából, biológiából és kémiából — május 20—'21 -én ír­ják a diákok. A szóbeli felvételi vizsgák júniusiban kezdődnek. A felvételi bizottság döntéséről írásban értesítik a jelentkezőket: az elutasítottakkal a felvételi vizsgán elért pontszámot, a dön­tés okát, valamint a fellebbezési lehetőséget is közlik. Straszer András felvétele a kecskeméti Kodály-iskolában ké­szült. Harmadik oldalon a képri­portunk néhány, megyénkből le­zajlott ballagás emlékezetes pil­lanatát eleveníti fel. HÉTVÉGI MUNKÁK A FÖLDEKEN Biztató U£l 111 U. Halászol a rozs, kel a kukorica A hét végén az ország mezőgazdasági nagyüzemei­nek többségében befejeződött a kukorica vetése, sokfelé földbe került a napraforgó és a cukorrépa, s a zöldségfélék palántázásával is jól haladtak. A munkát szombaton még több helyen hátráltatta az eső, de a vasárnap — a fagyosszentek első napján — beköszöntő meleg, napfényes idő kedvezett a föl­deken dolgozóknak. Biztató képet mutat a Bács-Kiskun megyei ha­tár: kéthetes késéssel ugyan, de már hányja kalá­szát a rozs, s a kukorica is szépen kel. A még sza­bad szántóföldeket rövid tenyészidejű silókukoricá­val vetik be, s a fagyok kártételei miatt néhány he­lyen a kukorica újravetésével is próbálkoznak. A talaj nedvességét kihasználva már mindenütt pa- lántáznak is: Bács-Kiskunban az idén 17 ezer hek­táron foglalkoznak ipari és friss fogyasztásra szánt zöldségfélék termesztésével. Csongrád megyében a tervezett hatvanezer hek­tár fővetésű kukoricából és tizenötezer hektárnyi silókukoricából már csak néhány olyan kisebb te­rületen maradt a jövő hét elejére a vetés, ahol az elmúlt napok esőzései miatt a kötött fekete földe­at a határ ken megállt a víz, ,s a talaj felszikkadásáig várni kényszerülnek a termelők. Az elmúlt napokban hul­lott bőséges csapadék hatására szépen díszlenek az őszi kalászosok táblái, több mint tízezer hektáron kikelt már a napraforgó, Makó környékén zöldell a magról vetett hagyma. Szeged környékén vasár­nap a kistermelők megkezdték a fűszerpaprika pa­lántáinak ültetését, és a lucerna termésének első ka­szálását. Békés megyében a hétvégi határszemléket köve­tően a szakemberek elmondták: a korábban földbe került kukorica szépen sorol, a baj csupán az, hogy a hideg tavasz miatt a növények „sárgaságban” szen­vednek, éppen ezért elkelne már a hosszabban tartó napsütés. Az ország legnagyobb közös gazdaságában, a nád­udvari Vörös Csillag Tsz-ben csaknem 4000 hektá­ron vetették el a tavasziak magvát. E munka végez­tével azonnal hozzákezdtek a lucerna vágásához. A hét végén serény munka folyt a kertészetekben és a kiskertekben, háztáji gazdaságokban is. A nyá­rias meleget, s a talaj jó munkálhatóságát kihasz­nálva megkezdték a késői ültetésű palánták kitele­pítését, az ágyások rendezését és a gyomok irtását. HATSZÁZ TONNA SPENÓT „HIDEGEN” — 110 TONNA SZÁRlTMÁNYKÉNT A VEVŐNÉL Termelést segítő karbantartások a megyei konzerviparban <|r Több mint ezren a megyei VIT-vágtán Akkora nyüzsgést, jókedvet és hangzavart még valószínűleg so­ha nem „élt át” a kecskeméti Május 1. tér és környéke, mint tegnap. És ami bizonyos: ennyi fiatalt még egyetlen VIT-játék sem mozgatott meg, mint ez az idei, amelynek megye döntőjét vasárnap reggel 9-től délután 16 óia 13 percig tartották a megye­székhelyen. Az elmúlt hét végi rádiós játékban nyolcvanöt me­gyei csapat szerezte meg a rész­vétel jogát, közülük kilencen azonban nem tudtak (vagy nem mertek) eljönni a második for­dulóra. Mivel a helyi és vidéki csapa­tok vendégeket, névtelenül se­gítő póttagokat is hoztak magúk­kal, ezernél is több fiatal „vág­tázott” állomásról állomásra a forgalomeltereléssel ' kibővített téren, s benn, a művelődési köz­pont épületében. A versenyző hetvenhat csapat harminchárom — egyenként is összetett — fel­adatból választhatott. Láttunk ujj-toábokat varró fiúkat, egy­mással keringőző kiskatonákat, „örült váltózó” tinilányokat és kertépítési ismereteikről számot adó háziasszonyokat. A játékok többsége valamilyen módon mé­giscsak történelmi volt. Már csak azért is, mert a tíz percenként múló „évek” valamelyikében le­hetett csak részt venni bennük. Bizony, a mai tízen-hUszonéve- seknek nem kis fejtörést okozott például a Szabad Nép „1945— 1985--ÖS” — természetesen erre az alkalomra nyomtatott — szá­m volt! mának olvasása is. A megmagya­rázandó, előre bekarikázott kife­jezéseket — B-lista, beszolgálta­tás, békekölcsön és hasonlók — ők már csak olvasmányaikból is­merik. „Háromévenként” közvetített aktuális híreket a hangosbemon­dó, közben, pedig korabeli zene szólt a hangszórókból. Itt az' el­rejtett kakukktojásokat kellett felfedezni. Óránként váltották egymást a „placcon” az elmúlt negyven évben született irodal­mi hősöket megszemélyesítő, jel­legzetes öltözéket viselő fiatalok. Már észrevenni sem volt könnyű őket a tömegben, hát még óva­tosan — hogy az ellenfél is meg ne lássa! — megközelíteni, és közölni velük mindazt, amit ró­luk tudni illik. A megyei forduló legeredmés nyesebben szereplő negyven versenyzője jövő vasárnap, a bé­késcsabai területi döntőn folytat­ja a VIT-vágtát. Hatszáz tonna Spenótot tartó­sítottak április közepe óta a Ma­gyar Hűtőipari Vállalat bajai gyá­rában. Már készülnek a borsósze­zonra. Kapacitásbővítéssel 6000 tonnát dolgoznak fel az idén. Bár még csak május elején járunk, ezekben a hetekben dől el, hogy a gyár képes lesz-e megfelelni a meggy, a zöldbab, a csemegeku­korica és más mezőgazdasági ter­mékek konzerválásának.» A parajszezont, két és fél hét alatt, egyetlen csapágycserén kí­vül egyéb műszaki hiba nem za­varta — tudtuk meg Ozorai János főmérnöktől —, s ez a tervszerű megelőző karbantartásnak volt köszönhető. A tmk-szakembere- ken sok múlik, hogy a kitűzött termelési feladatokat határidőre teljesíthessék, s védjék a gyár 900 millió forint értékű állóeszköz­felszerelését. Ebben az esztendőben 17 millió forintot költenek a gépek, beren­dezések és , az épületek állagának megőrzésére. Az a követelmény, hogy a zöldség- és gyümölcsidény­ben egy-egy termék átvétele előtt két-három héttel korábban befejezzenek minden javítást a kijelölt gépsoron. A karbantar­tást úgy szervezik meg, hogy ké­sőbb, feldolgozás közben se hát­ráltassa üzemzavar a munkát. Növeli a tmk-csoport felelősségét az is, hogy a termelésben használt eszközöknek jelentős része im­portból való; ezeknek az üzemel­tetése, javítása nagy figyelmet kíván. A karbantartók ötleteit, kez­deményezéseit hasznosítják a tmk-munkában. Szűcs Miklós, Kárász István, a targoncaszerelő Járosi József, a villanyszerelő Hálák Károly, a műszerész Pal­los György, a kazánház és a kompresszorok működésére , fel­ügyelő Borsodi János és Sárosi István társaikkal sokat tesznek a veszteségidők csökkentéséért. Célszerűen felhasználják a régi gépek még jó alkatrészeit. Víz- és energiatakarékos megoldások­kal szintén csökkentik a költsége­ket. Reléket, kapcsolókat, görgő­ket és gumihevedereket nem im­portból, hanem olcsóbban, hazai termelőktől szereznek be. A gyár kisiparosoktól is szokott alkatré­szeket rendelni. (Folytatás a 2. oldalon.) Vásárlókat várnak az építőanyag­telepek Tavaly az építkezéshez szüksé­ges anyagok, most a nagybani vásárlók hiányoznak a Duna mel­lék! községek építőanyag-tele­peiről. 1984-ben Tasstól Hartáig 280 lakóház épült föl, az idén várhatóan feleannyi lakhatási en­f edélyt sem adnak ki a tanácsok. rezhetően csökkenni látszik a magánlakás-építési kedv, ami alapvetően meghatározza az építőanyag-forgalmazás helyzetét is. Komoly gondjaik vannak a közvetítő üzlethálózatoknak és a fuvarozóknak. Május van, az az építőanyag-beszerzés szezon­ja és mégsincs igazán nagy moz­gás a telepeken. Földuzzadtak a készletek és korábban soha nem látott választék áll a vásárolni szándékozók rendelkezésére. A környék legnagyobb, tíz- tizenkét községet is ellátó solti Tü- zép központjának vezetője, Nyulász András elmondta, hogy például 16-f éle tégla- és blokktípusból vá­logathatnak a fészekrakók; Sol­ton soha ezelőtt nem szolgálta ilyen választék a vásárlókat. Jó az ellátás fűrészáruból is. Rúdfa, állványfa, tetőléc, széldeszka fo­lyamatosan és minden mennyi­ségben kapható. Nyílászárókból is tetőzött a készlet; magyar és román termékekből, valamint ju­goszláv extrákból válogathatnak (Folytatás a 2. oldalon.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents