Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

* • PETŐFI NfiPE • IMS. mSJoa M. Nyikolaj Tyihonov kitüntetése Biztonságunk garanciája A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa a magyar és a szov­jet nép barátságának erősítésé­ben, a béke és a szocializmus ügyépek előmozdításában szer­zett kimagasló érdemeiért Nyi­kolaj Tyihon-ovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökét,' 80. születés­napja alkalmából a Magyar Nép- köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. Lá­zár György, a Minisztertanács el­nöke, levélben fejezte ki jókíván­ságait Nyikolaj Tyihonovnak 80. születésnapja alkalmából. Gromiko-Shultz találkozó Bécsben (Folytatás az 1. oldalról.) nyi Péter ma utazik Bécsbe —, az ENSZ-közgyűlés elnökét, az Európa Tanács vezetőit is, ami további kétoldalú és nem-hivata­los találkozókra, megbeszélések­re ad alkalmat. • A vendégek fogadására rend­kívüli biztonsági intézkedéseket hoztak: több mint 1500, részben polgári ruhás rendőr őrködik majd a külföldi politikusok biz­tonságán. * Az Ausztria függetlenségét és szu­verenitását helyreállító osztrák ál­lamszerződés koronázta meg az or­szág népének azt az óhaját és törek­vését, hogy az osztrákok a szabadság és demokrácia körülményei között ismét teljes függetlenségben élhes­senek. Az államszerződés egyúttal rendkívül fontos előfeltételét Je­lentette Ausztria kulturális és gazda­sági felemelkedésének. Ezt mondotta egyebek között Leopold Gratz, oszt­rák külügyminiszter a Novoje Vre in­ja című külpolitikai hetilapnak, a do­kumentum közelgő 30 éves évfordu­lója alkalmából adott nyilatkozatában, amit a lap legfrissebb száma közölt. Az államszerződés jelenleg is fon­tos szerepet játszik az ország politi­kájában. A dokumentum egyben meg­győző bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok jelentős eredményeket érhetnek el a tárgyalóasztal mellett. , (Folytatás az 1. oldalról.) — Harminc éve, hogy nyolc eu­rópai szocialista ország meghatal­mazott magas rangú államférfiai aláírták Varsóban a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződést; meg­alakították kollektív politikai-vé­delmi szervezetünket — mondot­ta elöljáróban. A szervezet megalakításának körülményeit felidézve utalt arra, hogy a fasizmus elleni szövetség­ben részt vett nyugati hatalmak a győzelmet követően szembefor­dultak a Szovjetunióval, a fiatal népi demokratikus országokkal, és a hidegháború útjára léptek. 1949-ben létrehozták az Észak- Atlanti Szerződés Szervezetét, 1955 májusában pedig felvették a felfegyverzett Német Szövetségi Köztársaságot a NATO-ba. Rámu­tatott: — A Szovjetunió éveken ke­resztül sorozatos kezdeményezé­seket tett, hogy visszaszoruljanak a tömbpolitika, a hidegháború erői,és a nagyhatalmak visszatér­jenek az együttműködés útjára, a Hitler-ellenes koalíció, a jaltai szellem világához. A Jaltában el­fogadott háromhatalmi Nyilat­kozat egyértelműen megfogalmaz­ta a háború utáni békés együtt­működés minden alapvető ele­mét. A Szovjetunió kitartott az európai béke és biztonsági rend­szer megteremtésének eszméje mellett. Ennek szellemében — számtalan politikai-diplomáciai kezdeményezés után — 1954 no­vemberében tanácskozásra hívta meg Moszkvába az európai álla­mok képviselőit. A nyugati álla­mok azonban kitértek a meghívás elől. E körülmények kényszerí­tették a Szovjetuniót, az európai szocialista országokat politikai­védelmi szervezetük létrehozásá­ra. — A szerződés aláírását, intéz­ményrendszerének megteremté­sét és kiépítését — egész létét — egyetlen eszme, egyetlen alapve­tő cél határozza meg: a béke vé­delme. a résztvevő orszá­gok külpolitikai tevékenységé­nek összehangolása, a szocialista közösség védelmi képességének megfelelő szinten tartása. — A Varsói Szerződés fennállá­sának. tevékenységének egy em- beröltőnyi időt átfogó szakasza már elegendő arra, hogy hiteles mérleget készíthessünk róla — mondotta a továbbiakban Czine­ge Lajos. — Ha a szerződés meg­kötésekor megfogalmazott célo­kat összevetjük harminc év ese­ményeivel és a napjainkra kiala­kult helyzettel, jó érzéssel álla­píthatjuk meg, hogy közös poli­tikai-védelmi szervezetünk min­denkor az alapelvekben megfogal­mazott követelményeknek meg­felelően töltötte és tölti be hiva­tását.: A szocialista országok összefo­gott, egyeztetett külpolitikai te­vékenységének hatékonysága, or­szágaink gazdasági súlyának és politikai tekintélyének gyarapo­dása, a Varsói Szerződés védel­mi erejének mennyiségi fejlődése és minőségi változása meghatáro­zóan közrejátszott a nemzetközi helyzet alakulásában. E folyamat­ban történelmi vívmányunk, hogy a 60-as évek végére kialakult a viszonylagos katonai egyensúly a Varsói Szerződés és a NATO, a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között. Ezen a talajon bontakozott ki az a történelmi periódus, amely­ről mint a két világrendszer kö­zötti párbeszéd kialakulásának és elmélyülésének korszakáról, il­letve a békés egymás mellett élés gyakorlatának meghonosodásá­ról beszélhetünk. Ez időben tanúi lehettünk a feszültség enyhülésé­nek; a nyugati államok politiká­jában a józanabb hangok és fel­fogások előtérbe kerülésének. Mindez kedvező körülményeket teremtett a Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai kezdeménye­zéseinek valóra váltására, a hel­sinki csúcstalálkozó megszerve­zésére. Kétségtelen, hogy Helsinki szelleme ma is hat; számos terü­leten lehetőséget ad a kapcsolatok fenntartására, építésére. Ugyan­akkor sajnálatos tény, hogy Hel­sinkit nem követte enyhülés ka­tonai téren, sőt az elmúlt évek­ben felerősödtek a nemzetközi életben a kedvezőtlen tendenci­ák. annak következtében, hogy a szélsőséges imperialista körök a Varsói Szerződés és a NATO kö­zött kialakult katonai egyensúly megbontását, az erőfölény meg­szerzését tűzték ki célul. A kormány elnökhelyettese szólt az imperializmus agresszív kö­reinek az erőfölény megszerzését szolgáló törekvéseiről, kiemelve, hogy a tervezett űrfegyverkezési genoss g/yavn.fíífn tovagas tett, része a nemzetközi légkört mérgező politikának. Ezután leszögezte: — A Varsói Szerződés tagállamai — népeink és az emberiség előtt viselt fele­lősségtől indíttatva — a békés, tárgyalásos rendezés szándékával közelítenek a nemzetközi hely­zet ellentmondásainak, feszült­ségeinek megoldásához. Józan és építő álláspontot foglalunk el; határozottan és következetesen szállunk szembe a fegyverkezési versennyel. Czinege Lajos részletesen szólt a Szovjetunió, a szocialista közös­ség konkrét lépéseiről, a feszült­ség csökkentését, a bizalom erő­sítését szolgáló indítványairól, amelyekre azonban nem érkezett érdemi, pozitív válasz. Külön- ki­tért a Mihail Gorbacsov által idén április elején bejelentett mora­tóriumra, amely a közepes ható- távolságú rakéták telepítésére és az egyéb európai válaszintézke­dések megvalósításának leállí­tására vonatkozik, s hatálya ez év novemberéig tart, hacsak nem követi a szovjet lépést megfelelő válaszintézkedés az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei részéről. — Nagy jelentősége van annak — mondotta —, hogy a kezdeménye­zések érvényességét újból meg­erősítette a fasizmus feletti győ­zelem 4(J. évfordulója alkalmából kiadott felhívásában az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa, s hitet tettek mellet­tük testvéri országainkban min­denütt, ahol ünnepélyes körülmé­nyek között emlékeztek meg a vi­lágtörténelmi jelentőségű évfor­dulóról. Változatlan a Varsói Szerződés védelmi jellege; továbbra is meg­marad nyitottsága; s változatla­nul érvényes a tagállamok javas­lata a Varsói Szerződés és a NA­TO egyidejű feloszlatására. Euró­pa megosztottsága, katonai töm­bökre tagoltsága tehát nem raj­tunk múlik. Csakis azokon, akik kizárólag blokkokban tudnak gondolkodni és akarnak csele­kedni. — A Magyar Népköztársaság az elmúlt harminc évben mind­végig hű volt és az is marad szö­vetségünk alapeszméjéhez, amely­nek valóra váltásával közös vé­delmi szervezetünk úgy szolgál­ja a szocialista közösség együt­tes : védelmét, hogy egyidejűleg biztosítja az egyes tagállamok, következésképpen a mi nemzeti érdekeink érvényesülését is. Természetesnek tartjuk, hogy a Varsói Szerződéshez tartozásunk nemcsak biztonságunk garanciá­jának előnyével jár, hanem köte­lezettségekkel is. Éppen ezért or­szágunk — népgazdaságunk adott­ságainak, reális lehetőségeinek függvényében — mindig becsü­lettel eleget tett és tesz a jövő­ben is azoknak a kötelezettsé­geknek, amelyeket az arányos te­herviselés elve alapján vállaltunk. Meggyőződésünk, hogy a mi erőfeszítéseink is hozzájárulnak ahhoz a törekvéshez, hogy visz- szatérjünk a párbeszéd, a békés egymás mellett élés, a nemzetkö­zi enyhülés hőn óhajtott irányza­tához — mondotta befejezésül Czinege Lajos. ' * Az ünnepi megemlékezés Fa­luvégi Lajos zárszavával ért vé­get. Ezt követően a Magyar Nép­hadsereg művészegyüttese — a baráti hadseregek katonaművé­szeinek közreműködésével — adott műsort. (MTI) AZ ETA AKCIÓI Rendőrgyilkosság Spanyolországban Üjabb halálos áldozata van a spanyol terrorizmusnak. Tegnap­ra virradóra San Sebastianban, eddig ismeretlen tettesek több lövéssel megöltek egy utcán jár­őröző rendőrt. A 29 éves Anto- nió Garcia a helyszínen meghalt, a támadók elmenekültek. Tegnap reggel a baszkföldi Mondragonban egy v szolgálatot teljesítő csendőr gépkocsijában pokolgép robbant. A csendőr sú­lyosan megsérült. Az ETA baszk terrorista szer­vezet nyilatkozatban ítélte el, s „árulónak" nevezte a baszk tar­tományi kormányfő madridi tár­gyalásait. A száz nappal ezelőtt hivatalba lépett Jósé Antonio Ardanza vasárnap Felipe Gon- zález miniszterelnökkel folyta­tott megbeszélést — többi között a terrorizmus megfékezéséről, felszámolásáról. Az ETA most bejelentette, hogy ha a központi kormány nem változtat baszk politikáján, akkor „csúcsidőben” robbantja majd fel a „strandi pokolgépe­ket”. Szervezet a békéért Három évtizeddel ezelőtt született meg a Var­sói Szerződés. Létrehozására akkor került sor, amikor a hat esztendővel korábban megalakított NATO soraiba bevonták az újrafelfegyverkezés útjára lépett Nyugat-Németországot, és így Eu­rópa szocialista országai szempontjából a fenye­getés új dimenziója alakult ki. Az azóta eltelt har­minc esztendő alatt a Varsói Szerződés a sok­szor változó nemzetközi helyzetben megbízható­an hozzájárult a fenyegetés ellensúlyozásához, és Európa békéjének biztosításához. Ha feltesszük a kérdést, miért vált szükségessé a Varsói Szerződés érvényének meghosszabbítá­sa, akkor látnunk kell: az Európa és a világ bé­kéjét fenyegető veszély nem szűnt meg, és en­nek a veszélynek fennmaradása, sőt bizonyos értelemben a fokozódása elengedhetetlenül szük­ségessé teszi a védelmi szervezet fenntartását a szocialista államok számára. Ennek a veszélynek kiindulópontja elsősorban az Egyesült Államok globális politikája, illetve a globális politika szolgálatában álló katonapolitika. Ezekről szólva Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára varsói po­hárköszöntőjében kiemelte: napjainkban a NA-\ TO e politika szolgálatában állva újabb és újabb agresszív doktrínákkal áll elő, erőteljesen növeli mind nukleáris, mind pedig hagyományos fegy­verzetét. Mi tehát az amerikai katonai politika lényege, amelynek végrehajtásába az Egyesült Államok — bizonyos fenntartásaik ellenére — a NATO ál­lamait — is a lehető legaktívabb módon bevon­ta? Caspar Weinberger amerikai hadügyminisz­ter szerint „direkt konfrontációs” hadászatra van szükség. Az ő iránymutatása alapján dolgozták ki a Pentagon Védelmi Irányelvek 1944—1988 cí­met viselő okmányát, amely az amerikai katonai doktrína meghatározott tételeit tartalmazta. En- v nek három fő vonása van. Először: az Egyesült Államoknak ki kell alakítania azt a képességét, hogy egy nukleáris háború győzelmes megvívá­sára alkalmas legyen. Másodszor: katonai fölényt kell elérni a Szov­jetunióval, s a Varsói Szerződés országaival szemben. Ettől elválaszthatatlan azoknak az új amerikai nukleáris fegyvereknek rendszeresítése Európában, amelyeknek rendeltetése az eddigi hozzávetőleges egyensúlyi helyzet alapjaiban való megingatása: ide tartoznak a kifejezetten első csapásmérésre kialakított Pershing—2 rakéták, és a manőverező robotrepülőgépek. A katonai fölényszerzés a. célja az Egyesült Államoknak az úgynevezett csillagháborús ter­vekkel is, amelyeknek végrehajtásába — a „téchnológiai ugrás” előnyeire való hivatkozással — bevonják a NATO-államokat és Japánt is. A programok kifejlesztése nyilvánvalóan destabili­zálná a nemzetközi kapcsolatok, a fegyverkorlá­tozási megállapodások egész eddigi rendszerét, és a mostaninál is élesebb katonai szembenállás­hoz vezet. Ezzel kapcsolatban Varsóban Gorba­csov rámutatott, hogy a szocialista államok vé­delmi szervezetének tagjai szükség esetén meg­teszik a megfelelő válaszintézkedéseket. S végül harmadszor: a Pentagon jelzett irány­elveinek szellemében utasítja el az amerikai po­litika mindazokat a tárgyalási és megegyezési ja­vaslatokat, amelyeket a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés országai tettek és tesznek a kü­lönböző fórumokon. Válasz nélkül maradt a ja­vaslat, amely arra szólít fel: a NATO kövesse a másik fél példáját, s mondjon le az atomfegyve­rek elsőként való bevetéséről. Nem született ered­mény a bécsi tárgyalásokon, és nehézségek ár­nyékolták be az első fordulót Genfben is, az atom- és űrfegyverekről folytatott tárgyaláso­kon. Pedig a Szovjetunió április 7-én életbe lép­tetett moratóriumával nagymértékben meg­könnyítette az előrehaladás feltételeit ezeken a tárgyalásokon, amelyeknek eredményétől oly sok függ. Amerikai részről elutasították azt a szov­jet indítványt is, hogy ne hozzanak létre támadó kozmikus fegyvereket, a meglevő műholdrombo­ló rendszereket pedig semmisítsék meg. A kontraszt szinte kiáltó: mialatt a fegyver­korlátozási tárgyalásokon nem lehetünk tanúi előrehaladásnak, olyan NATO-hadgyakorlatokról érkeznek jelentések, amelyek már a „totális szembenállás” hadászatán alapulnak. Az ennek megfelelően kimunkált, az európai NATO-erők főparancsnokának nevét viselő Rogers-terv az el­lenségeskedések meglepetésszerű 'kirobbantását irányozza elő, nagyerejű offenzíva folytatását „el­lenséges területek" elfoglalására. Ezek azok a veszélyek, amelyek előtt nem le­het szemet hunyni. A nyugati propaganda rész­adatok kiragadásával próbálja manipulálni a NATO-államok közvéleményét, hogy elhomályo­síthassa azt az alapvető tényt: a NATO és a Var­sói Szerződés erői között hozzávetőleges erő- egyensúly áll fenn. Az erőegyensúly képét pedig azért akarják elhomályosítani, hogy „politikai hátországot” teremtsenek azokhoz a tervekhez, amelyeknek célja az erőfölény, mégpedig a dön­tő erőfölény megteremtése. E tervekkel helyezkedtek szembe a Varsói Szerződés országai, amikor meghosszabbították védelmi szerződésük érvényességét. És természe­tesen nem a szocialista országokon múlik, hogy valóban további húsz vagy harminc évig ma- rad-e fenn e szerződés, mint ahogy nem rajtunk múlt Európa tömbökre osztása, sem. A Varsói Szerződés államai bármikor készek saját védel­mi szervezetük felosztására — ha a másik fél is kész erre. S ha ez ma nem lehetséges, akkor ké­szek mindarra, ami csökkenti a konfrontáció le­hetőségét a két tömb között. A politikában, sajnos, a feszültség fokozódásá­hoz az egyik fél szándéka is elégendő, az enyhü­léshez mindkét fél óhaja kell. A NATO erre mu­tatott szándékot, a Varsói Szerződés államai a veszélyek láttán döntöttek a meghosszabbítás mellett. Mégpedig abban a szilárd hitben, hogy, amint Kádár János május elsejei sajtónyilatko­zatában hangsúlyozta: „Ezzel növeltük népünk biztonságát, s — meggyőződésem — hozzájárul­tunk Európa és a világ békéjének megőrzéséhez, erősítéséhez is.” (KS) fr r % Marjai József megbeszélése a Buli-csoport élőbbével Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalában fo­gadta Jacques Sterht, a francia Compagnie Machine Bull cég el­nök-vezérigazgatóját. Magyar ipa­ri és külkereskedelmi vállalatok hosszabb ideje eredményesen mű­ködnek együtt a Compagnie Ma* chine Bull céggel. A megbeszélé­sen az érintett magyar szervekkel és vállalatokkal folytatott együtt­működés továbbfejlesztéséről és újabb területekre való kiterjesz­téséről volt szó. ALKALOM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS BŐVÍTÉSÉRE Magyar kiállítók az újvidéki vásáron Ma van a kiállítók napja az 52. Újvidéki Nemzetközi Mező- gazdasági Vásáron. Felkerestük a magyarországi kiállítókat fel­újított csarnokukban, ahol 600 négyzetméter területen mutatják be árukínálatukat. Sikerült ezt olyan újszerű mődon megtenniük, hogy valóban minden vásárlá­togató figyelmét felkeltsék. Lát­szik, hogy nagy gondossággal vá­lasztották meg a kiállítás kon­cepcióját: a tudomány vívmá­nyainak bemutatása a mezőgaz­daságban. Magyarország kiállítási csar­nokában Benke Tamás pavilon­igazgató ép dr. Bőr Gábor, a ju­goszláviai magyar nagykövetség kereskedelmi titkára arról tájé­koztatott, hogy a magyar válla­latok és szövetkezetek — közü­lük többen először — annak re­ményében jöttek el a vásárra, hogy tovább bővítsék a két or­szág közötti 'hagyományos, jó együttműködést az élelmiszer­termelésben, és újabb kapcsola­tokat teremtsenek. A két ország között fejlett, hosszú távú együttműködés van érvényben a műtrágyaiparban. Ennek megfelelően műtrágyaex­portunk tavaly mintegy 10 mil­lió dollár értékű volt. Azonban megítélésünk szerint ez növelhe­tő, mindenekelőtt a jugoszláv kombinátokkal való együttmű­ködés bővítésével. Emellett foly­nak a tárgyalások a szakosítás­ról a növényvédő szerek gyár­tásában, és a kölcsönös szállítá­sok lehetőségéről. A magyar mezőgazdasági vegy­ipar valamennyi képviselője be­mutatja termékeit: növényvédő szereket, műtrágyát, gyomirtó szereket, fóliákat. A nagyobb gé­pek mellett, mint amilyen a HÖD- GÉP zöldborsó-betakarító gép­sorai, több kisebb gépet és fel­szerelést is bemutatnak nyitott kiállítási területükön. Ilyenek például a sertésetetők, -itatok, a kapcsolható talajművelő gépek. Igen jelentősek még a kiállí­tott állatgyógyászati eszközök, — orvosi műszerek, egyéb labo­ratóriumi felszerelések —.ame­lyek iránt nagy érdeklődést vá­runk a jugoszláv üzletfelek ré­széről — mondta Benke Tamás. Természetesen ez nem minden. A magyar kiállítók a vásárláto­gatók figyelmébe ajánlják még a szegedi gabonakutató intézet eredményeit, a Szegedi Konzerv­gyár ízletes, a Gabona- Tröszt diétás készítményeit, és más ter­mékeket. P. Barta Etelka, a Magyar Szó munkatársa Nemzetiségi óvodai napok Hétfőn folytatódtak Esztergom­ban az országos nemzetiségi óvo­dai napok, ahol a nemzetiségi nyelvoktatás helyzetét és tovább­fejlesztését veszik számba. A je­lenleg alkalmazott oktatási mód­szer nem megfelelő, mert az óvo­dákban hetente négy alkalommal megtartott, 20—25 percig tartó foglalkozás kevés ahhoz, hogy a kicsik jól megtanulják anyanyel­vűket. A magyar és a nemzetisé­gi nyelv azonos szintű elsajátítá­sára három esztendeje Baranya német. Bács-Kiskun szerb-horvát és Békés megye -szlovák nyelvet tanító 25 óvodájában oktatási kí­sérletbe kezdtek: a gyerekek he­tente két egész napon át. a többi napokon pedig egy-egy adott hely­zetben — játék, öltözködés, étke­zés és kirándulás közben — csak nemzetiségük nyelvén....-Jaesziélnek. így az óvodások megtanulnak anyanyelvükön gondolkodni is. A három évig tartó kísérleti szakasz befejeződött. Az új tan­anyagot az ország valamennyi nemzetiségi óvodájában az 1986— 1987-es tanévben vezetik be. Kitüntetett közös gazdaságok (Folytatás az 1. oldalról.) termésátlaga meghaladta az 5,5 tonnát hektáronként, ami an­nál inkább jelentős, mivel a Kun- szentmiklósi Egyetértés Tsz a megye legnagyobb búzatermesz­tő szövetkezete. A megyei tanács általános elnökihelyettese elis­meréssel szólt arról a tevékeny­ségről is, amellyel a szövetkezet kollektívája hozzájárul a városi jogú nagyközség fejlődéséhez. Tdhai László ezt követően át­adta Selyem Zsigmond elnöknek a dicsérő oklevelet, majd Kiváló Dolgozó kitüntetést nyújtott át - Gálos Károly üzemegységveze­tőnek, Tóth András főmezőgaz­dásznak és if). Farkas Jenő el­nökhelyettesnek. Cs. I. S. B. A SZÁLAK KECSKEMÉTRE VEZETTEK Sírkőlopásért másfél év börtön Hétfőn ítéletet hirdetett a szek­szárdi Városi Bíróság dr. Szi­geté Ferenc tanácsa a faddi sír­kőlopás ügyében. Az eset, amely nagy felháborodást keltett Tolna megyében, tavaly december 29- én történt: Bareith József me- cseknádasdi lakos, kőfaragó kis­iparos három — összesen 7 da­rabból álló — sírkövet lopott a faddi izraelita temetőből. A svéd gránitból való jsírköveket 150 ezer forintért eladta egy kecskeméti kőfaragónak. A lakosság bejelen­tésére megkezdett nyomozás eredménnyel járt, megtalálták az értékes fekete köveket és visz- szaszolgáltatták az izraelita hit­községnek, a tolvaj pedig bíró­ság elé került. Bareith Józsefet másfél év bör­tönbüntetésre ítélték és két évre eltiltották a közügyek gyakorlá­sától. Az ítélet nem jogerős, a vádlott enyhítésért fellebbezett. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: )HI. MÁJUS 14-TOL 20-10 POntnem Viteti Kiadást ■ Angol ront Ausztrál dollárl Holttá frank Dii.ii korona Finn márka ■ Fraii,elit ffam? .. ■ 1 tíürött drachma Hoüivíuii Imim ..léhán yen o»n0) í, . Jugoszláv dinár bj Kanadái dollár Kuvaiti, dmá'r,. NorWB korona NSZK márka Olasz Ura (too») Osztrák schilling Portugál, escudo Spa nyol peseta svájci frank Svéd korona USA dollár. árfolyam 100 t|yié«ri, forintban «p 3656,45 64.14 471.40 «13.43 355.74 38.6« 1499,811 308.83 *0.1# : 3817.07 17373,68 588.81 1694,35 36,54 346,68 29.85 30,67 3011.57 587.07 5257.24 legmagasabb barik,legycimlet: S00-as legmagasabb bankjegycímlet: ioo-as

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents