Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-03 / 102. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés ai óraiig területére h« estig: A következő érik töl délen la , , ... . beborul az ég, és sokfelé várható eső, zápor, délen zivatar Is lehet. Pénteken délnyugat felül való* selnüleg kissé felszakadozik a fel bűzét. A szél eleinte déli, délnyu­gati,, majd megélénklllü, és nyugatira, északnyugatira fordul, A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: (—10, a legmagasabb nap- Pali hőmérséklet pénteken éltslában 11—li fok kOzOtt valószínű. TÉMA: AZ ŰRFEGYVERKEZÉS ÉS A VILÁGGAZDASÁG Bővülő § Toll, máj, bó* tojás baromfiipari választék YILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! A hetek csúcstalálkozója Kivitel kirom váróéból Al «IMP BÁCS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL, évi- 102. szám Árat 1,80 Ft 1985. május 3. péntek Az Egyesült Államok űrfegy­verkezési programja és a tőkés világ gazdasági problémái áll­nak a hét vezető tőkés állam ti­zenegyedik gazdasági csúcsta­lálkozójának középpontjában, amely csütörtök délután kezdő­dött meg a nyugatnémet fővá­rosban. A házigazda szerepét betöltő NSZK kancellárján — Helmut Kohlon — kívül a találkozó részt­vevői Ronald Reagan amerikai, Francois Mitterrand francia ál­lamfő, Margaret Thatcher brit, Nakaszone Jaszuhiro japán, Bet- tino Craxi olasz és Brian Mul- roney kanadai miniszterelnök. Ott vannak a hét ország kül- ügy-, pénzügy- és részben gaz­dasági miniszterei is. A három­napos, szombat estig tartó csúcs- találkozón a Közös Piacot Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke képviseli. Az Egyesült Államok egyik fő célkitűzése a bonni csúcson az, hogy megszerezze a többi vezető tőkés hatalom támogatását űr­fegyverkezési programjához. A résztvevők többsége azonban kételyeit hangoztatja a program katonai-stratégiai céljait illetően, tartva a fegyverkezési verseny fokozódásának veszélyétől. A bonni csúcson a vezető tő­kés országoknak dönteni kelle­ne arról, hogy milyen gazdaság- politikát kívánnak folytatni kö­zéptávon a gazdasági fellendülés biztosítása érdekében. A kelet—nyugati gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok téma­körét is megvitatják a csúcsta­lálkozón. Az amerikai elnök az­zal a kívánsággal érkezett a nyu­gatnémet fővárosba, hogy szö­vetségesei ismét szigorítsák meg a legfejlettebb technológiák szo­cialista országokba történő kivi­telét. NAPIRENDEN A VOLÁN TEVÉKENYSÉGE Klézl Róbert miniszter- helyettes Kecskeméten A Közlekedési Miniszté­rium és a Volán vállalatok központjának szakértői ta­valy ellenőrzést tartottak a 9-es számú Volán Vállalat­nál. A vizsgálat alapján csütörtökön Kecskeméten, Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes vezeté­sével értékelték a személy- és az áruszállítást, valamint a vállalat gazdálkodását. Rigó István igazgató és munkatársai beszámoltak az eredményekről, a gon­dokról és a jövőbeni felada­tokról. Megállapították, hogy a vállalat a tröszt megszűnése óta is jövedel­mezően gazdálkodik, és tö­rekszik szolgáltatásainak javítására. Az ágazatra jel­lemző nehézségeknek — a forgalmi telepek és a jár­művek rossz műszaki álla­potának, a létszám, és bér- gazdálkodás gondjainak — a leküzdésére a vállalat fe­szített programot dolgozott ki, a vizsgálat ajánlásainak figyelembevételével. Klézl Róbertét tegnap fo­gadta Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első tit­kára is. TISZAKÉCSKE NYERTE A VÁNDORZÁSZLÓT Számvetés a politikai könyvek terjesztéséről 9 Egyre népszerűbbek a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat fel* vágottai, kolbászai, amelyek szárnyasbúsból készülnek. Képünkön: keverik a tölteléket. (Tóth Sándor felvétele) Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának propaganda- és művelődési osztálya, illetve a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendelt­sége évről évre meghirdeti a politikai irodalom és a pártfolyóiratok terjesztésének versenyét. A napokban tanácskozást tartottak Tisza- kécskén — amelyen rész vettek a városi és nagyközségi pártbizott­ságok illetékes propagandistái, aktivistái, könyvterjesztői —, s érté­kelték az elmúlt esztendő erdményeit. Gyuris Ferenc, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsé­gének helyettes vezetője beszá­molt egyebek mellett arról, hogy több mint hétmillió forint érté­kű Kossuth-kiadványt vásárol­tak az elmúlt esztendőben Bács- Kiskunban. A politikai könyvek, folyóiratok terjesztésében — ahogy évek óta — most is az él­vonalba tartozik az ország többi megyéjét tekintve Bács-Kiskun. Ez persze nemcsak a kirendelt­ség dolgozóinak, hanem az őket segítő propagandistáknak, a vá­rosok, nagyközségek, üzemek, is­kolák aktivistáinak, könyvter­jesztőinek is köszönhető. A települések versenyében ta­valy Tiszakécske érte el a leg­jobb eredményt. A győztesnek járó vándorzászlót Méth Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgató- helyettese adta át a tanácskozá­son Szűrszabó Lászlónénak, a ti- szakécskei városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság titkárának. A második helyen Baja, a harma­dikon Lajosmizse végzett. A megye nagyüzemei közül a Kismotor- és Gépgyár bajai gyár­egysége lett az első a politikai irodalom terjesztésében. A má­sodik helyet a kalocsai Rubin Ru­haipari Vállalat, a harmadikat pedig a Kecskeméti Konzervgyár szerezte meg. Csaknem tízezer diák kapcso­lódott be az elmúlt évben Bács- Kiskunban a politikaikönyv-ter- jesztésbe, s a tanulók által vásá­rolt kiadványok értéke megköze­lítette a negyedmillió forintot. A versenyt két kategóriában érté­kelték: a középiskolák közül első a Kodály-iskola lett, míg a szak­munkásképzők közül a kecske­méti Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet győzött. A korábbi évekhez viszonyítva némi visszaesés mutatkozott ta­valy Bács-Kiskunban a politikai folyóiratok terjesztése terén. Ki­emelkedő teljesítménnyel dicse­kedhetnek azonban a lajosmizsei- ek, ugyanis az egy párttagra jutó politikai orgánumok száma az egész megyében itt volt a legna­gyobb. K. E. A kiskunfélegyházi INTEGRÁL ÁFÉSZ baromfivágóhídjának eb­ben az évben 106 millió forintnak megfelelő dollárbevétel a cél­kitűzése. Ennek az első negyed­évi részfeladatát teljesítették nyúl, galamb, toll, libahús és -máj külhoni eladásával. Partnereik Ausztria, az NSZK, Franciaor­szág és Olaszország kereskedői. Elkészült a számvetés a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vál­lalat első negyedévi exportterv­teljesítéséről is. Kétezer-három- száznyolcvan tonna vágott ba­romfit, hétmillió-hétszázhatvan- ezer tojást és négyszázhúsz ton­na tollat értékesítettek külföl­dön. A két előző áruért négyötöd részben, a tollért pedig teljes egészében konvertibilis valutá­val fizettek a vevők. Az ered­ményben nem kis része volt a külpiaci követelményekhez való (Folytatás a 2. oldalon.) ERDOTELEPÍTŐK KÖZÉPPONTBAN A HELYI POLITIKA KÉRDÉSEI Félidőhöz érkeztek a választási jelölőgyűlések Félidejükhöz érkeztek az or­szággyűlési képviselő- és tanács­tagválasztások. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsában ösz- szegezték az eddigi tapasztalato­kat, amelyek már lehetőséget ad­nak az új választójogi törvény társadalmi fogadtatásának érté­kelésére is. A jelölőgyűlés — a politikai intézményrendszer és az állam­polgárok együttműködésének ed­diginél fontosabb fóruma — a RESZELŐ, BARKÁCSKÉSZLET Korszerű gépek, több piacképes termék A Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyáregysége múlt évű ter­veit túlteljesítve 100 millió forintos árbevételt ért el. Termékeikből 19,5 millió forint értékű kerül szocialista és tőkés államokba. Varga József igazgatótól a napokban arról érdeklődtünk, hogy milyen ter­vekkel kezdték az évet és ezekből az első negyedben mit sikerült megvalósítani. — Eredményes volt a múlt esz­tendő — mondta az igazgató. — Befejeztük a nagyszabású re­konstrukció első szakaszát, amely mintegy 30 millió forintba ke­rült. Tavaly már üzembe helyez­tük a négy körkalapácsot, há­rom automata reszelő-köszörűgé­(Folyiatás a 2. oldalon.) • Három hete állították üzembe a képünkön \ látható automata reszelő­vágót, amely a hagyományos gépeknél kétszer többet termel. mostani választási rendszer egyik meghatározó eleme lett. Már most, a félidőben világos, hogy a társadalom élénk érdek­lődéssel fogadta a jelölőgyűlése­ket, s ezzel párhuzamosan a töb­bes jelölés intézményének beve­zetését. Sok ember győződhetett meg arról a gyakorlatban, hogy az 1983-as választójogi törvény a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésének jelentős állomása, mert egyik fontos célja, hogy A KÖRZETÉ IS Szakorvosi rendelőt avattak Kunszentmiklóson Ojabb egészségügyi létesítménnyel gazdagodott Kunszentmlklös. Teg­nap délelőtt Tolta! László, a megyei tanács általános elnökhelyettese avat­ta (öl a tizenötmillió forintos költ­séggel épült intézményt. A városi Jo­gú nagyközségi közös tanács 1S8Z szeptemberében döntött arról, hogy a városiasodó nagyközség, és a kör­nyékbeli községek lakosságának szak­orvosi ellátása érdekében — két ütemben — körzeti egészségügyi bázist hoz létre. A megyei tanács támogatásá­val a nagyközségi közös tanács költségvetési üzeme fogott a terv kivitelezéséhez. A most át­adott első ütem megépülésével korszerűen felszerelt bel-, nő- és gyermekgyógyászati, valamint fogszakorvosi rendelőben kez­dődhetett meg a munka. A hely­belieknek, valamint Szalkszent- márton, Szabadszállás, Tass, Kunpeszér és Kunadacs lakos­ságának ezentúl a szükséges vizs­gálatokért nem kell, Dunavecsé- re vagy Kecskemétre utazniuk. * ' A tegnap délelőtti ünnepségen a lakosság nevében Mózes Ernő tanácselnök vette át a létesít­ményt. tájékoztatta a jelenlévő­ket, hogy a rendelőintézet má­sodik ütemére tervezett fiziko­terápiás, radiológiai, sebészeti, szemészeti és idegosztályok el­helyezéséhez az építkezést rö­videsen megkezdik. Az ünnepélyes átadás után, tíz órától, megkezdődött a rendelés az új betegellátó intézményben. F. P. J. még inkább olyan embereket vá­lasszanak meg, akik megfelelően tudják képviselni egy-egy közös­ség érdekeit a népképviseleti- néphatalmi testületekben. A képviselő- és tanácstagjelö­lő gyűléseken eddig több mint 915 ezer választópolgár vett részt, s közülük több mint százezer mond­ta el véleményét az országos és helyi politikáról, valamint a je­löltekről. Rendkívül nagy érdek­lődés közepette folynak tehát a képviselői jelölőgyűlések, s nem ritka, hogy egy-egy összejövete­len 15—20 felszólaló fejti ki ál­láspontját. Országos tapasztalat, hogy a jelölőgyűlések általában jól szervezettek, de előfordul az is, hogy nem hirdetik meg elég széles körben az összejövetele­ket, s helyenként nem készítik (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A Kiskunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság nyárjasi erdészet# izsáki kerületének dolgozói — Soltszentimre, Csengőd és Izsák ha^ tárán — a soltszentimre! Ezerjó Szakszövetkezet megbízásából (tk# tefenyőt telepítenek. A nyúlfarknyi fenyődugványokat az erdészet saját csemetekertjében neveli, magról. A szakszerű, gondos munka ered* menye 18 hektár erdő lesz. Népi műemlékeink ■■■■■ ■i 1974-ben Ranódy László ren­dezővel több száz kilométert utaztunk a megyében, hogy valamelyik községben olyan házsorra leljünk, amely a szá­zad első felének magyar falu­ját idézi. Alacsony, vertfalú, nád- vagy zsúptetős épületeket kerestünk — de hiába, három­nál több, múltból maradt „szomszédot” nem tudtunk fölkutatni. Ügyhogy az Ár­vácska című film forgatócso­portjának a szabadszállási ha­lásztanyák után a Tiszántúlon kellett folytatni a munkát... Nádtetős „falurészt’’ csak Ti- szaberkiben találtunk. Az effé­le látványosság, a múlt e jel­legzetes színfoltja véglegesen eltűnt vidékünkről. Falurészek nincsenek, de a mai modern településkép ér­dekességeivé váltak régi, ér­tékes, népi műemlék lakóhá­zak vagy más építmények, amelyek itt-ott még fellelhe­tők. Külön szerencse, hogy néhol az egész egykori falu­központ megmaradt. Szalk- szentmártonban például az egykori piactér — kevés fog- híjjal — máig ép. Az egyik épületben irodalmi múzeum, a másikban klubház és a tanács kapott helyet. Örömteli dolog, hogy ha csak lehet, másutt is igye­keznek megmenteni és hasz­nosítani a népi műemlék épü­letekét. Ahol mód van rá, kö­zösségi célokra alakítják át az arra alkalmas házakat, szigo­rúan vigyázva jellegükre. A népi műemlékek — amelyek­nek állami védelméről és hasznosításáról már 1974-ben minisztertanácsi határozat rendelkezett — más módon is megtalálhatják új funkcióju­kat. Üdülőkörzeteinkben, de másutt is, igen sok régi ház szolgál pihenésre. Számos ta­nyaépület — magánszemé­lyek vagy az idegenforgalmi hivatal kezelésében — fogad már évek óta külföldi és bel­földi vendégeket. A Kiskunsá­gi Nemzeti Park is ésszerűen hasznosít több tájjellegű épü­letet. Kutatók kapnak szál­lást és kiállításokat is rendez­nek nádtetős tanyákban: olya­nokat, amelyek a táj élővilá­gát, népi kultúráját, ipari-tör­téneti emlékeit mutatják be> < A tulajdonosoknak és a ke­zelőknek nagy segítség, hogy az épületek felújításához — megmentéséhez — állami tá­mogatás is igényelhető. Nagy ' szó ez — és összességében nagy költség is — ha arra gondo­lunk, hogy jelenleg több mint kétezer-kétszáz védett népi műemléket tartanak nyilván az Országos Műemléki Fel­ügyelőségnél. Ezek közül csak­nem ezerötszáz azt a minősí­tést kapta, hogy „mindenkép­pen megtartandó". Várható, hogy a népi mű­emlékek száma tovább nő. Folyamatosan érkeznek beje­lentések az illetékesekhez, hogy egy-egy faluban vagy volt mezővárosban újabb vé­delemre érdemes épületet ta­láltak. Nagyon fontos, hogy a tanácsok és a hivatalok segít­sék, támogassák a közösségi célú újrafelhasználásukat, pél- • dóul úgy is, hogy pályázato­kat Írnak ki egy-egy objek- . tűm renoválására és újrahasz­nosítására, esetleg tanácsot adva a fölhasználáshoz. Nem szabad hagyni, hogy e jelentős értékek eltűnjenek az Alföld­ről, mert velük tűnne el kul­túránk, történelmünk, hagy'o- mányvilágunk egy fontos* ré­sze. ■ ­Farkas P. József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents