Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

1985. május 30. • PETŐFI NÉPE • 3 SZORGALMAS, ÖTLETES TÉESZTAGOK ÉLÉN Egy akaraton a lakossággal A TAVASZI VÁROSSZÉPÍTŐ AKCIÓK ÉRTÉKELÉSE Szervezettség és összefogás Kosa Antal szavaiból kiderül: tájékozott napi gaz­dasági életünkről éppúgy, mint a környező világ­ban lejátszódó folyamatokról. Magában mindent mindig „transzformál” gazdaságára, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-re, amelynek elnöke. Döntéseit a gazdasági piaci helyzethez igazítja. Dr. Kosa Antal „magad uram, ha szolgád nincs” módszerrel jutott túl több akadályon. Akkor, ami­kor megalakították az építőbrigádot, hogy elkészül­hessen a szarvasmarhatelep, a tekercselőrészleget, hogy a szövetkezetben levő villanymotorok javítá­sa megoldódjék, a hűtőgépjavító részleget az ilyen gépek, kávéfőzők karbantartására. Ezek az egységek azután beépültek a város szolgáltatórendszerébe és a lakosság rendelkezésére is állnak. Amiről viszont minden kecskeméti ismeri a téeszt, az a jó minősé­gű kenyér. Beszélgetésünk is ezzel a témával in­dult: — Minek egy téesznek sütőüzem? — A szövetkezeti mozgalom egyik alapeszméje: goridoskodás az emberekről. Ez vezérelt bennün­ket, valamint az a tudat, hogy nekünk együtt kell lélegezni a várossal, s ha olyan gondról tudunk, amiben segíthetünk, azonnal cselekszünk. A sütő­üzemmel a városellátást javítottuk, másrészt a ga­bonaágazatban a teljes feldolgozottságot valósítot­tuk meg. — Boltokat is nyitottak? — Több büfénk, vendéglőnk, virágüzletünk, ve­gyes- és terményboltunk működik a I városban. Igény volt rájuk, főként a lakótelepek és a perifé­riák jobb ellátása érdekében. Ezekben saját termé­keinket is értékesítjük. — Kiszámolták ennek jövedelmezőségét is, mi­előtt belevágtak az üzlethálózat megvalósításába? — Természetesen, felelősek vagyunk azokért az emberekért, akik szövetkezetünkben dolgoznak, az értékeket termelik, olyképpen is, hogy nem kezd­hetünk veszteséges tevékenységbe. Illetve módosít­juk az üzleti profilt, ha kedvezőtlen fordulat törté­nik. Ez minden munkánkra vonatkozik. Tévedni, pláne belenyugodni a hibába, nem szabad, mert az- milliókat jelent — mínuszban. — Képviselőjelöltje a város peremén élő embe­reknek is, a kecskeméti hármas számú választóke­rületnek. Ez tovább ösztönzi Kecskemét egyik leg­tőkeerősebb gazdaságának vezetőjét a hasonló be­ruházásokra, létesítményekre? — Másfél évtizede kezdtük a lakótelepünk építé­sét, s azóta volt módunk egyéb (az itt élő embe­rek, tagjaink szempontjából is fontos) beruházá­. sokra. Ki gondolta .akár fél évvel ezelőtt is, hogy azok az emberek, akikkel évtizedek óta együtt élek, értük dolgozom, most képviselőjelöltjüknek vá­lasztanak?... . Jólesik a bizalmuk, ösztönöz is a többre. — Nagyobb állami juttatásokra a következő évek­ben sem számíthatnak ... — Korábban, évtizedeken keresztül sokat adott az állam, támogatta a beruházásokat. Most más a - helyzet, a vállalatoknak, gazdasági egységeknek kell adni. Az ország fizetőképességének, egyensú­lyának megtartása ^zt kívánja1. Egyéniként is,' ném minden” ám a pénzi'A jó'önét legalább ahnyirá fontos!'Esízel szinte dupláin!'‘lehet aJ forintokat! Ná­lunk a szövetkezetben minden beruházás kevesebbe kerül (mert saját erőnkből valósítjuk meg) a fel­adatra specializálódott vállalat költségvetésénél. Ol­csóság és jó minőség nem ellentétes dolgok, hogy együtt lehessen gondolkodni, szükség van megfele­lő ismeretekre, információkra is. Mi a tagjainknak nemcsak a kezére, hanem az eszére is számítunk. Elvárjuk (és honoráljuk), a jó ötleteket a téesz munkájának megszervezésében. — Az együttgondolkodás eredménye, hogy verti­kumok alakultak a szövetkezetben. Mindent feldol­goznak? —- „Szorgalmatos mezei gazdái” vagyunk mi Nagyváthy Jánosnak, akitől a következő mondás származik: Keveset markolj, de azt jól szorítsd, ne a földet, a munkát szaporítsd. Szóval, mi a munkát szaporítottuk, mindent feldolgozva adunk tovább, vagyis nemcsak megtermeljük, hanem értékét és minőségét magasabb szintre emelve adjuk el ter­mékünket. — Megvan ehhez a lehetőség is? — Az új gazdaságirányítási rendszer, vagyis az 1968-ban bevezetett mechanizmus lehetőséget ad ahhoz, hogy az elgondolásainkat megvalósítsuk. A közgazdasági szabályozás természetesen ennek az útnak a korlátáit mutatja, de azt is, hogy merre ér­demes menni, és milyen sebességgel... — Szeretnek új utakon járni, erről közismert a szövetkezet. Most milyen pályán indultak el? — A hagyományokra építve akarjuk Kecskemét árukibocsátó-képességét megnövelni. Mindezt óly módon, hogy szövetkezetünknek és a város lakos­ságának is hasznára váljon. E körbe tartozik, hogy korszerűsítjük sütőüzemünket, belekezdünk egy gyümölcsültetvény-programba. — Éppen most, amikor megnehezült a gyümölcs- export? — Minden gyümölcsöt ősszel értékesíteni nem le­het. Ugyanakkor kihasználatlan egy lehetőség, az igény is megvan: a korai, a nyári gyümölcsöt jól el lehet adni, ezek többféle formában értékesíthetők. Kamionnal, vonattal szállíthatók a Szovjetunióba. A záhonyi állomás sem terhelt még ilyenkor. Ko­molyan kell vennünk a szovjet piacot, annál is in­kább, mert jelen vagyunk nap mint nap különféle termékeinkkel, ismerik és szeretik a magyar gyü­mölcsöket és a nyári fogyasztásúakra van igény. A friss fogyasztás mellett ezekből készíthetünk gyü­mölcslevet, szárítmányt, konzervet,1 sőt pálinkát is. — Hol tart e program? — Most kezdtük, ezer hektárt akarunk telepíteni .. tíz év alatt, benne úgynevezett ipari gyümölcsös is helyet kap. Olyan gyümölcsfajokról is szó van, ame­lyek csak friss fogyasztásra, szállításra alkalmasak, beltartalmi értékük kedvező a különféle célú fel­dolgozásra. A hagyományokra, specialitásokra le­het építeni a mi térségünkben, a mai tudásunkkal, az újabb kutatási eredmények gyors alkalmazásá­val. Szeretnénk felkelteni a mezőgazdasági kor­mányzat, a kereskedelmi szervezetek figyelmét, és örülnénk, ha támogatásukat is megkapnánk. — Mindez szövetkezeti érdek... — Nemcsak! A gyümölcstermeléssel a.fölrohanó piaci árakra akarunk mérséklő hatással lenni. Oj munkahelyek létesítésével a fiataloknak jó kerese­ti lehetőséget adunk. Ha a szövetkezet bevételei és nyeresége nő, többet juttathatunk az idősebb nyug­díjas tagjainknak. — Örülök, hogy szóba hozta az idősek helyzetét. — Mondhatok-e többet annál: apám itt született á Mátiavárosban, gyermekkórom éppúgy Kecske­méthez köt, mint az utóbbi négy, évtized. Az időse­kért téhni kfell. A megoldáshoz hozzájárulhatnak a gazdálkodó egységek, de több feladata van a parla­mentnek is. Ha én kerülök oda, mint képviselő, egyik legfontosabb tennivalómnak tartom, mint ahogyan a pályakezdő fiatalok helyzetének jobbí­tását is. E két korosztály érdekében gyors, határo­zott cselekvésre van szükség. Csabai István MIT LÁTUNK A MOZIKBAN? Cannes-i vásárlás Kilenc alkotást vásárolt meg • magyarországi bemutatásra a Mozgókép forga lmazási Vál­lalat Cannes-ban. a nemrégi­ben véget ért nemzetközi film- fesztiválon. Mint Gombár Jó­zsef, a vállalat igazgatója el- 1 mondta, a szinkronizálás után várhatóan a iöv<5 évben kerül a mozikba az idei cannes-i fesztivál Aranv Pálma-diját elnyert ..Papa szolgálati útra ment" című, társadalmi prob­lémákat, feldolgozó jugoszláv film. Emir Kúszturiea alkotá- , sa. " Érdeklődésre tarthat számot a magyar közönség körében is |, a nagydíjas „Madárka" (Birdy) című angol film, Alan Parker ' alkotása a háború" következmé­nyeinek s az igaz barátságnak - a drámája. Az idei cannes-i fesztiválon a legjobb férfiszínésznek bi­zonyult amerikai William Hurt kit a „Pókasszony csókja" című filmben láthatják. Hecto/ Babenco brazil társadalmi drá­mája két teljesen különböző ember története, akik egy la­tin-amerikai börtön cellájában kerülnek össze. Díjnyertes ul- !v: kotást* vett ■ meg a ’ MOKÉP az argentin Luis Puenzo ,.Hivata­los verzió" című tilmiével -is. Ebben a bűnügyi történetben nyújtott alakításáért nverte el a legjobb női szereplőnek iárp ' di iá1 Norma Aleandro. ; A díjnyertes alkotások met- ; lett több más érdekes produk­cióit is vetítenek majd a ma- / gyarországi mozikban: így . a versenyen kívül bemutatott „Kairó bíbor %özsája” című amerikai vígjátékot, amelyet Woody Allen rendezett, -vala­mint Joseph Losev „Gőzfürdő" ’ című angol produkcióiét. Há­rom francia filmet is megvá- , sárólt a MOKÉP: Mehdi Cha- ref „Tea Archimedes háremé­ben" Lúg Be’sson „Metró” és Patrice Leconte „A specialis rák" című alkotását.. Benjámin László 70. születés­napjára készült, közös magyar— szovjet rádióműsor felvételére került sor kedden este hazánk moszkvai nagykövetségén. A ma­gyar rádióban ez év őszén el­hangzó adásban Vitai Ildikó éne­kes és zeneszerző, Kozák András, a Thália Színház és Kőmíves Sándor, a szolnoki Szigligeti A hagyományos tavaszi .tisz­tasági hónap az idén kibővült a felszabadulási évforduló és má­jus 1. alkalmából rendezett tele­pülésszépítő akciókkal. A me­gyéi tanács környezetvédelmi bi­zottsága értékelő csoportot alakí­tott, melynek tagjai a hat város­ban a helyszínen vétték számba a végzett munka eredményeit. Az elkészült összegzés szerint a helyi operatív bizottságok min­denhol körültekintően készítették elő és irányították a környezet­szépítést. A tennivalók között sze­repelt a tavaszi lomtalanítás, a bevezető utak környezetének ren­dezése, az illegális szemétlerakó­helyek felszámolása, utak kátyút- lanítása, járdák felújítása, köz­területek fásítása. Több városban rendezték, felújították a helyi ki­rándulóterületet, parkerdőt, sport! pályát is. A munkába bekapcsolódtak a költségvetési üzemek dolgozói mellett a munkahelyek, iskolák, honvédségi alakulatok* s a la­kosság széles rétegei. Kiemelke­dő a szocialista brigádok tevé­kenysége, amelyek saját üze­mük környezetének rendbetétele mellett számos közterület gondo­zását is vállalták. Az értékelők kiemelik Kalocsa és Kiskunhalas eredményeit, ahol minden igénybe vehető erőt moz­gósítva, hatékony kampányt in­dítottak a városi környezet tisz­taságáért. A jól szervezett tava­szi akció eredményeként érzékel­hetően tisztább, gondozottabb lett mindkét város egész területe. Baján, Kiskőrösön és Kiskun­félegyházán az előző években megalapozott, folyamatos mun­ka lehetővé tette, hogy kisebb erők bevonásával is' .jelentős eredményt érjenek el. Baján a közterületek többségét már hosz- szú idő óta üzemek, iskolák gon­dozzák, így e munkát nem kel­lett külön szervezni. Egy-egy ki­sebb terület — Kiskunfélegyhá­zán a parkerdő, Baján a Petőfi- sziget —■ szépítésére fordítottak megkülönböztetett figyelmet. Külön értékelte a bizottság a Kecskeméten végzett munkát. A megyeszékhely társadalmi szer­vezetei több területen elismerés­re méltó eredményeket értek el a környezet tisztaságának javítá­sában. Biztató kezdeményezés­nek bizonyult a lakótelepek ta­karítása, s jó munkát végeztek az üzemek dolgozói a munkahelyek környékén. Kevésbé volt ered­ményes az illegális szemétlerakó­helyek felszámolására indított kampány. Az egyszer már meg­tisztított területeken rövid ^idő alatt ismét megjelentek a szemét­halmok. A lakosok egy része még nem törődik a település tisz­taságával, s a közterület-felügye­lők munkájának kezdeti ered­ményei is csak most bontakoznak. Az idei tavaszon eddig nem ta­pasztalt szervezettséget és össze­fogást jegyeztek fel az értékelők minden városban. Jó lenne, ha ' folyamatosan hasonló figyelem és társadalmi összefogás óvná városaink rendjét, tisztaságát. L. D. NAPKÓZBEN Köszönjük, hogy nem szemetel A hartai Erdei Ferenc Ter­melőszövetkezet ünnepi ösz- szejövetelén, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy a termelőszövetkezet kilenced­szer kapta meg a kiváló címet, egy szokatlan felhívás is el­hangzott. Ugyanis szót kért Paksi Imre. az Ady Endre szo­cialista brigád vezetője. Felszó­lalását így kezdte: — Gépko­csivezetők vagyunk, bej árjuk szinte az ország egész területét. Sok helyütt találkozunk rende­zetlen. szemetes útszélekkel, közterekkel. Ezért szocialista ■ brigádunk elhatározta, hogy mozgalmat indítunk az utak, közterek tisztán tartására, gondozására. Felhívással for­dulunk minden termelőszövet­kezet és vállalat szocialista bri­gádjaihoz, hogy csatlakozza­nak hozzánk. Vállaljuk, hogy a Hartát és Dunatetétlent ösz- szekötő 10 kilométeres útsza­kaszt a szeméttől megtisztítjuk és folyamatosan tisztán tart­juk. Az útszakasz két végénél a következő feliratú táblát he­lyezzük el: Köszönjük, hogy nem szemetelt, ezt az utat a har­tai Erdei Ferenc Tsz Ady End­re szocialista brigádja tartja tisztán. Javasoljuk a verseny- bizottságoknak, hogy a szocia­lista brigádok ilyen kezdemé­nyezését a vállalások értékelé­sekor ismerjék el. Végezetül kérte a Bácskai és a Dunamelléki TESZÖV ver­senybizottságát. hogy karolja fel kezdeményezésüket, nyújt - son segítséget a mozgalom ki- terjesztéséhez. Figyelemre méltó kezdemé­nyezés a hartai brigádé, érde­mes követni, és segíteni is ne­kik azzal, hogy valamennyien többet törődünk útjaink tisz­taságával. s általában környe­zetünk védelmével. K. S. Magyar—szovjet rádióműsor Színház művésze magyarul, Konsztantyin Zaharov és Va- gyim Maratov, az OSZSZSZK ér­demes művészei pedig oroszul adták elő a költő műveit. Az or­szágaink neves költőinek művé­szetét bemutató kétnyelvű közös adások készítése sokéves hagyo­mánnyá vált már a magyar és a szovjet rádió együttműködésében. Nyaralás falun A szabadbattyányi Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz leányvállalata, a SATUR- NUS-TOURS az elsők kö­zött szervez falusi turiz­must. A városi kőrengeteg­ben élő embereknek kikap­csolódást jelent a falusi élet megismerése, egy pár he­tes nyaralás. A SATUR- NUS-TOURS a kisebb fal­vakban lévő parasztházakat bérbeveszi, és kiadja a tu­ristáknak. Felvételünk He­aves megyében a Kiskörei Víztározó melleti Sarud köz­ségben készült, ahol jelenleg hét falusi házban pihenhet­nek a vendégek. GAZDÁSÁGI BUNCSELEKMENYEK NYOMABAN (I.) Két libás és a cserepes Liiba és cserép. Ezek vannak az alábbi három ügy középpont­jában. Na és persze azok, akik ügyeskednek körülöttük. Sőt, a most olvasható történetek, vala- mint a holnapi újságban megje- ' lenő újabbak főszereplői bűn- cselekményt követtek, el. A rendőrség vizsgálatai alapján né­hány fontos következtetést már most megfogalmazhatunk — nemcsak magunknak. A kiugró jövedelem nem mindig párosul tisztességes munkával. Akik te­hetik, sokszor meg is tesizik — csalnak, megsarcolják a szorult helyzetben levőket, ök azonban nem mindig hallgattak róla, és segítő közreműködésükkel több visszaélésre is fény derült. Mert szerencsére az ügyeket nemcsak a közvélemény kíséri megkülön­böztetett figyelemmel. Saját zsebre A libanevelés köztudottan jól jövedelmező foglalkozás. Ha tisztességesen csinálják, akkor is. A baj ott kezdődik, ha saját zsebére 'kezd dolgozni az, aki a tenyésztők kiszolgálásáért fele­lős, és szerződéses .kötelezettsé­geit csak külön pénz ellenében hajlandó teljesíteni. Mint tette ezt az egyik kecskeméti tsz kis­állattenyésztő szakcsoportjának immáron volt vezetője. « Az ágazat fejlesztésére voltak jó kezdeményezései, s így termé­szetszerűleg megnövekedett a szakcsoport létszáma. A vezető beszerezte a szükséges mennyi­ségű állatot, de azt csak bizo­nyos ütemezésben tudta az igény­lőkhöz kiszállítani. És ekkor már lehetősége nyílt arra, hogy rangsoroljon a termelők között. S a sok közül azok, akik mindig időben megkapták a libát, a ta­karmányt, s elszállították tőlük a hízott szárnyast — nos*, ők fi­zettek. Kérni ugyan sosem kel­lett ezt a pénzt, de a termelők „tanulékonyak” voltak, majd későibb az egymás közti versen­gésben szinte rá is kényszerül­tek a csúszópénzadásra. Mintegy harmincán fizettek szállítmányonként kétezertől tíz­ezer forintig terjedő „jutalékot”.1 S cserébe azt kapták, ámít - a szerződés alapján egyébként is , kapniuk kellett volna. A kár­vallottak közül sokan tanúként segítették a nyomozást, s őket, akik jogos járandóságuk meg­szerzése érdekében adtak pénzt — felelősség nem terheli. Eljá­rás indult viszont azok ellen, akik a szakcsoport vezetőjével összejátszva adócsalást is elkö­vették. Négy év alatt mintegy félmillió forintot zseb''11 be 'a kisállattenyésztők szervezője, s közben a belső ellenőrzés semmi visszaélést nem tapasztalt. Ám a végső számadás csak ezután készül el. Mit ér a bejelentés? Hasonló, ám az előbbinél-' is cifrálbb eset egy szintén kecske­méti szakszövetkezet libázása. Itt ugyanis — kellemetlen ta­pasztalatok birtokában — több termelő írásban tett bejelentést a szövetkezet elnökének, hogy nem tetszik nekik a kisállatte­nyésztő szakcsoport li-bafelvá- sárió ügyintézőjének ténykedé­se. Igazat adhatunk nekik, ha be­legondolunk, hogy a környezeté­ben Bunkó főnöknek nevezett férfi szabott árakon dolgozott — a hivataloson felül. Naposliba- kihelyezés, majd nyolc hét múl­va elszállítás — alkalmanként darabonként öt—tíz forint. (Egy termelő átlagosan 100—150 jó­szágot nevel.) Tömőlibáknál a tarifa 500—1000 forint volt havi turnusonként. A libafelvásárló egész jól számolt, noha csak 8 általánost végzett. A tenyésztők pedig fizettek, hiszen ha nem kapnak libát, vagy ha az a nya­kukon marad, akkor számottevő veszteség éri őket. A rendőrségi nyomozás ada­tai szerint a bejelentést- követő belső vizsgálat semmiféle ered­ményt nem hozott?! Mindössze egy szóbeszéd terjedt el, hogy a libafelvásárló — eredményes évek után — megválik a szakcsoport-- tói. Ez így is történt, miután a *kistenyésztést ágazati rendszer­be átszervezték, s annak irányí­tásához nem volt elegendő nyolc osztály. Hogy miért most érdekes, ez, amikor mindez 1984-,ben- történt? Azért, mert ez az ügy az előző eset kapcsán került napvilágra. A másik szakcsoport tagjai'mond- ták el, hogy hallottak ők hason­ló módszerekről másutt is. Ezt követte a rendőrségi vizsgálat, s bár még csak az elején tart, 150 ezer forint, amit a libafel­vásárló kapott, már eddig 'bizo­nyítható. Itt is segítettek, s még segíthetnek is a • kistermelők, akik valamennyien.- csak a szer­ződéses kötelezettség teljesítése végett fizettek az ügyintézőnek, s •mert ez nem minősül bűncse­lekménynek, nem is indul eljá- - rás ellenük. Ráadásul segítették a szövevényes ügy feltárását. A kútfúró varázslata Az utóbbi évek talán legke­resettebb hiánycikke volt (még •ma is az?) a tetőcserép. Enélkül képtelenség a házat befejezni. Márpedig ha .valaki belefektetett súlyos ' százezreket, annak a föld alól is elő kell kerítenie a csere­pet. Tiszakécskén ez nem oko­zott különösebb gondot, hisz kéznél volt egy kútfúró, aki min­dig tudott szerezni. Hogyan? Az illető — munkabeosztásá­ból adódóan — az országban több felé megfordult, és viszonylag sok, egybefüggő szabad idővel rendelkezett. J ártában-keltében eljutott Békécsabára és Báta- székre, a cserépgyárakba is. Az udvaron aztán felfedezte, hogy ezerszám áll ott a cserép. Szem­re csaknem olyan mint a többi, ám szabványon 'kívüli termék. Minőségi hibás, hajszálrepedé­sek vannak benne. A gyárban szinte fillérekért adják, sőt örül­nek ha akad, aki elviszi, mert a Tüzép ilyet már nem forgalmaz, de elmondják: ez lakóépületre nem -megfelelő, egy juhhodály tetején kibírja két évig. Csak a cserepet meglátni volt nehéz, az ötlet már jött magá­tól. Midőn a kútfúró a bérelt te­herautókon Tiszakécskére szál­lította- az árut, a selejt útközben átlényegült, s- mire úticéljához , ért, három-ötszörös' áron cse­rélt gazdát, mint hibátlan ter­mék. Gyorsan híre ment, hogy van itt valaki a településen, aki tud cserepet szerezni, így ki­alakult a vevőkör is. Megrende­lésre érkezett a szabványon kí­vüli cserép a két gyárból. Néha ugyan szóvá tették az építkezők, hogy 3500 darabból 500 törött volt, de a következő szállításnál rendeződtek az ügyek. N-égy esztendeig látta el áru­val a boldog — vagy most már boldogtalan? — házépítőket a kútfúró, s egészen a rendőrségi vizsgálat megkezdéséig senki­nek sem tűnt fel: Miért pont 6? Ezek után az sem lehetett kér- ' dés: Van-e engedélye? Ami per­sze nem volt,. Mégis 320 ezer fo­rintért adott el cserepet, s eb­ből több mint százezer forint volt a haszna. A lakásán még le­foglaltak 900' darab kúpcsere­pet ... Váczi Tamás (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents