Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
J985. május 29. PETŐFI N> 5TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL HONISMERET — HELYTÖRTENET Mitől tiszta a város... Beszélgetés Ilisiu Gheorghe elv társsal, a Gyulafehérvár municípiumi néptanács végrehajtó bizottságának első alelnök ével A múlt év őszén nagybetűs falragaszok adták tudtára Gyulafehérvár lakosságának azt. hogy a municípium területén nagyszabású rágcsáló- és rovarirtó akció indul egy külön erre a műveletre berendezkedett fővárosi szolgáltatási egység bevonásával. Figyelmeztették a lakosságot: a kérdéses időben mindenkinek állampolgári kötelessége telősegi- teni az akció sikeréi. Az akkori falragaszokon még azt is feltüntették, hogy az irányítást a municípium néptanácsának végrehajtó bizottsága végzi, előlegezve annak rendkívül magas, 800 ezer lejre rúgó költségeit, amelyeket aztán a municípium területén székelő vállalatoknak, intézményeknek, lakótársulásoknak — tehát a haszonélvezőknek — kellett átvállalniuk. Mindezeket annak idején mi is feljegyeztük, de mivel a munici- piumi néptanács végrehajtó bizottságának első'alelnökével, Ilisiu Gheorghéval akkor nem sikerült találkoznunk, a tudósítás megírása elmaradt. Most újra Gyulafehérvárott jártunk, és így alkalmunk nyílt — éppen az első alelnök irodájában — lejegyezni a folytatást, ha szabad így mondani, a fenti, mindenképpen sikeresnek minősített „irtóhadjárat" utózöngéit. Ugyanis az történt, hogy egyes haszon- élvező vállalatokból és intézményekből időközben adós lett, a néptanács adósa, mert többen egyszerűen elfelejtették megfizetni a rájuk eső költséghányadot. Múst éppen az első alelnök vállalta magára azt, hogy telefonon szólítja fel az adósokat a fizetésre, nehogy kénytelenek legyenek perre vinni az ügyet. Kiderült különben az is, hogy 45 ezer lejről van szó, amelynek sürgősen a költségvetésbe kell befolynia. Ilyen előzmények után már nem volt nehéz szóra bírni az első alelnököt, már csak azért sem, mert választott témánk: a városszépítés és a községgazdálkodás nagyon is kapcsolódott az előzőhöz. — Nemcsak mi, hanem átutazók, kiküldetésben itt-tartózko- dók is állítják: Gyulafehérvár tiszta város, sokkal tisztább, mint. és itt mindenki megnevezett egy-egy, általa jobban ismert települést. Bár az ilyen ösz- szehasonlítások sokszor felületesek. valami kis igazságot mindig rejtegetnek magukban. Mit szól mindehhez ön, Ilisiu elvtárs? — Hozzánk is eljutott az ilyenszerű összehasonlítások híre. MiKÉPERNYŐ vei ritkábban van alkalmam utazni, saját tapasztalataimra nem h ivatkozhatom. Tény az, hogy a pillanatnyi helyzettel mi még mindig elégedetlenek vagyunk, bár ez sokat javult, már ami a tisztaságot, a város „kiné- zését" illeti. — Ezek szerint tehát van változás, mégpedig jó irányban ... Hogyan sikerült mindezt elérniük?' — Az egyenes beszéd híve vagyok, ezért azt mondom: nem l^önnyen és még kevésbé egyik nápról a másikra, hanem fokozatosan. Szerintem minden a szervezésen és az ellenőrzésen múlik. A város tisztaságáért, köztudottan, elsősorban mi, néptanácsiak felelünk, de a 10; 1982. számú törvény megszabta új keretben már megosztott felelősségről beszélhetünk. Mindenki tudja azt, hogy ez mit jelent: településeink körzetesítését, ezeknek „kiosztását" vállalatoknak, intézményeknek, iskoláknak, lakótársulásoknak: az ezeken belüli rend és tisztaság megteremtése és megőrzése már az ő kötelességük: Minél jobban - működik ez a rendszer, annál tisztább a város. De ez még nem minden. A központ, az utcák, az útfelület egy részének tisztántartásáért itt nálunk is a lakás- és községgazdálkodási vállalat felelt. Fogalmazzak még világosabban : a seprésért járó pénzt a költségvetésből mi fizettük nekik, a szolgáltatást végző közüzeme- seknek. Ha volt tisztaság, ha nem, a pénzt általában megkapták, ha nem is mindig vita nélkül. Ez ma már a múlté, mert ezt a szolgáltatást ml vettük át, az egész részleggel, az emberekkel, gépekkel együtt. A municípiumi néptanács községgazdálkodási részlegéhez jelenleg 27 utcaseprő, öt korszerű öntöző- és sepre- gető gépkocsi, valamint az utcai szemét elszállítására alkalmas gép (traktor, utánfutó) tartozik Egy közbeeső láncszemet így sikerült kiiktatni. A háztartási szemét elhordása továbbra is a közüzemek feladata maradt. Nem részletezem tovább; ugyanígy tettünk az útjavító és a parkgondozó részlegekkel is, mindkettőt közvetlenül a néptanácsnak rendeltük alá. Az , eddigi eredmények igazolták ennek a szervezési intézkedésnek a létjogosultságát. — Maradjunk akkor továbbra is a szervezési intézkedéseknél. Nemegyszer megtörtént, hogy amikor valamelyik néptanácsi tisztségviselőt vagy beosztottat kerestük, ilyen válaszokat kaptunk; a keresett elvtárs az önellátási program végrehajtásáért indított akció keretében éppen szerződéseket köt, vagy az ipari negyed tisztaságát ellenőrzi. Másképpen mondva, munkahelyi beosztásától kissé elütő feladatokkal is megbízták. Ez önöknél bevett munkamódszer? — Igen, de úgy gondolom, nemcsak nálunk. Harminc és egynéhányan vagyunk municípiumi tisztségviselők és apparátusi dolgozók, ezért aztán minden emberre jut egy vagy több körzet, városrész, lakótársulás, mtsz, állami tehénfarm, vállalat, intézmény és így tovább. Hiszen mi a területi profilú gazdasági-társadalmi fejlesztési terv teljesítéséért felelünk; ezt a tervet néptanácsi ülésszakon fogadtatjuk el. Különben éppen ezzel az ön által is említett munkamódszerrel sikerült eredményesebben dolgoznunk: kiküldött embereinken keresztül nap mint nap ott vagyunk, ahol a közvetlen termelőmunka folyik, aztán a nagy lakónegyedekben, a város különböző pontján. Az információk végül hozzánk, a végrehajtó bizottság tagjaihoz, tisztségviselőkhöz futnak be, mi pedig intézkedünk. így van ez a városszépítésben, a lakás- és költséggazdálkodásban, a terület- és településréndézéSbért,' áz' öneitár tásban, átíhai'.álValamennyi területén. Semmi okunk nem volt kételkedni az első alelnök szavaiban. Beszélgetésünk természetesen megszakításokkal folyt, mert Ilisiu Gheorghét hol ezért, hol azért telefonon és személyesen is keresték, legtöbben éppen az írásunk elején említett rovarirtási ügyben. Hogy mennyire „egyenesben" dolgoznak a gyulafehérvári néptanácsnál, álljon itt befejezésül egy ott ellesett mozzanat. A városszépítés tömegalapját vetíti elénk. A gyulafehérvári 6-os számú általános iskola aligazgatója, Balint Petru azzal a bejelentésfélével lépett az első alelnök mindenki előtt nyitva álló irodájába, hogy száz tanulóval hozzáfogtak az iskola udvarának és környékének kitakarításához. De ha már ezen túl lesznek, jó lenne ' odairányítani egy-két rakomány zúzott ikövet, hogy a gödröket, kátyúkat betömjék vele. — Persze, hogy kaptok követ is — így az első alelnök. Megnyugodva távoztunk; a municípium ügyei operatívan intéződnek. (Az írás az Előrében, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának napilapjában jelent meg.) Deák Levente Három kívánság és egy negyedik A kőszegi vár lovagtermében pénteken este, a gyermeknap előtt felnőttek társaságában néztem meg a- Három kívánság című gyermeknapi műsort. Előtte a filmszemle tanácskozásain többen magvas érvekkel javasolták: a valóságot megközelítő képet adjon világunkról a televízió.. segítse a fíúk'lányok harmonikus társadalmi beilleszkedését. az értékek érvényesülését. Feleselt a szép elvekkel, amit láttunk, hallottunk Vadkerty Tibor rendező és Dévényi Tibor forgatókönyvíró, műsorvezető a Thermál Szálló lebujos, félvilági tánchelyiségét (bárját?) találta illőnek az ünnepi műsorhoz. Hamisítatlan lokalhangulatot teremtettek az ide-oda futkosó, kék, sárga, zöld fénysorok. Lassan-^issan a nyugdíj- felé közeledve is. nagyon vártam ezt a .műsort. Kezdeményezői mái: februárban arra kérték a kisebb és nagyobb gyerekeket, hogy három kívánságukat küldjék el az összeállítási szerkesztőjének. Csodákat ígértek. Tapsoltam. Mikor máskor lehetne csoda, ha nem e csodálatos napon? A látvány egy kicsit elszomorított. Számomra eldönthetetlen, hogy a teljesített kívánságok mennyire híven tükrözik a gyermekek érzelmi és gondolatvilágát. Erős a gyanúm: a műsorvezető ízlésvilága és rutinja 'befolyásolta a válogatást. Aligha hihető, hogy a kisfiúk, kislányok ermyire — hogyan is írjam — ön- zőek lennének. Éppen a kőszegi szemlén szavazó sok száz gyerek bizonyította, hogy ebben a korban áldozatkészek, önzetlenül vállalkoznak jó cselekedetekre. hiszen a Kismaszal és a Gézengúzok kapta a legtöbb szavazatot. (Tercsi és két fiúbarátja egv elveszett kisgyer°k >*y kinyomozásával vívta ki kortársai elismerését.) Érthető, ha mai fiú számára felejthetetlen élményt jelent(ene), ha válogatott labdiVú jókkal ózös csapatban szerepel(hetne). Tudom, ezer és ezer gyermek álmodozik arról, hogy híres muzsikus, költő, balett-táncos, maneken lesz. Köszönet és elismerés illeti a televíziót, hogy legalább néhány gyerekkel megízleltette e szép álmok időleges beteljesülésének örömét. Kedvesék voltak az ifjú „művészek”, tetszett Rodolfó bácsi, jól eltalálta a hangnemet Szokolai Sándor zeneszerző, érződött, hogy a fölkért balett-táncos mennyire komolyan vette feladatát. Szívesebben tapsoltam volna a rövid focimérkőzésnek, ha a felvételből kivágják az üresjáratokat, a nyilvánvaló ügyetlenségeket. A lelke mélyén ugyanis mindenki tudta, az NB I-es labdarúgók mindent elkövettek azért, hogy az ifjú focisták 3—4 méterről betaláljanak a kapuba. Ha éppen a kapus lába felé tartott a labda, inkább felemelte. Még gyermeknapon is csak komolyan érdemes játszani... A gyerekeit magára hagyó apa felEgy bácsborsódi jegyzőkönyv lapjairól A szabadság első hónapjainak egyik fontos teendője a demokratikus közigazgatás megteremtése volt. Ennek jegyében ült össze 1945. július 1-én délelőtt nyolc órakor Bácsborsódon a községi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése. A tanácskozás tárgya az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1030 1945. ME. számú rendeletének végrehajtása, nevezetesen az új képviselőtestület megalakítása volt. Ennek szellemében „Az új képviselőtestület a helyi Nemzeti Bizottság által megállapított arányban, a régi létszámmal, a helyi demokratikus pártok által beküldőit tagokból alakítandó meg. A Nemzeti Bizottság megállapítása szerint a községben a Független Kisgazda Párt, a Nemzeti Paraszt Párt, a Magyar Kommunista Párt és a Szabad Szakszervezet alakult meg. és így a régi létszámnak megfelelően 24 rendes és 4 póttagnak a beküldésére van szükség. A. Nemzeti Bizottság közlése szerint az egyes pártok egyenlő arányban küldik be képviselőiket. s így minden pártra hat rendes és 1 egy póttag esik' — olvassuk az egykori jegyzőkönyvben. A közgyűlést vezető Füstös Antal jegyző ismertette a pártok által delegált tagok névsorát. Igv a Független Kisgazda Pártot Kacséra János, Borbás András. Horváth Máté, Kovács Antal, Viszmeg István, Kovács Sándor rendes tagok, Könesek István póttag képviselte. A Nemzeti Paraszt Párt képviseletében Rigó Filmjeink a világban Hat .produkció képviseli' a,j,rpag^ar filmművészetet a Krakkói Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon. A május végén megrendezendő esemény versenyében Fehéri Tamás „Endlösung" Máriássy Ferenc „Emberek és vadak” Kornis Gábor „Eehográfia" Czigány Tamás „Fonák világ” Haris László és Orosz István „Apokrif” valamint Ró- fusz Ferenc „Gravitáció” című alkotását vetítik. A fesztivál zsűrijének munkájában részt vesz Varga Csaba, a FICC nemzetközi kritikusi szervezet zsűrijének pedig tagja lesz Krasztel István. A Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon Gothár Péter „Megáll az idő” című alkotását mutatják be. A május 31—június 9. között megtartandó filmes eseményen a zsűriben Szabó István rendező is helyet foglal. Dobray György „Az áldozat” című produkciója szerepel a Csehszlovákiában május 30.—június L között megrendezendő Dolgozók Filmfesztiválján. kutatását ideillő vállalkozásnak tartóin, akárcsak az orvosait köszöntő mozgássérült kislány megszólaltatását. Volna rá 2 fillérem, hogy a levélírók között akadt, aki még a spenótot is megenné, ha egyszer igazi mozdonyt „vezethetne”. Ha a kívánatosnál kisebb számban is, de még mindig vannak olyan apróságok, akik életcélnak te-, kintik híres munkás > édesapjuk hivatásának folytatását. Ezren és ezren szeretik az állatokat. A különben is összecsapott Neoton- famíliás családlátogatás helyett szívesebben láttam volna falun, vagy természeti, környezetben játszódó Kívánságot. Észrevételeim ellenére a kezdeményezés folytatására biztatom a televízió illetékeseit. Legyen a gyereknaib csodanap. A képernyőn is. Ezt kívánják „negyedikként" nagyon sokan. Bízom benne, hogy. a közönségsiker hatására nem csinálnak rendszeres műsort a. Három kívánságból. A csoda ugyanis azért csoda, mert évente . legfeljebb egyszer idézhető elő. H N. István (Veszettkút), ifjú Kovács SÍaíiOs, Taskovics József, Vidák Mátyás, Kanyó József, Kubatov Máté rendes tag. és Rigó István (Flóríán-tanya) póttag vett részt a képviselőtestületben. A Magyar Kommunista Párt részéről Lajdi József, Palatinszki Gyula, id. Lázár Mihály, Komáromi György, Molnár György, Schmich Péter rendes tagok és Komáromi Antal póttag került a testületbe. A Szabad Szakszervezetet képviselték: Rá ez Béla. Lágy Sivó Pál. Dömény János, Szekeres József. Komáromi András, Polák Sándor rendes tag és Nagy Sivó János póttag. A képviselőjelöltek üléséről készült jegyzőkönyvből egyértelműen az derül ki, hogy nem volt fellebbezés a hozott határozat ellen. Minden bizonnyal azért, mert a pártok javaslata alapos megfontolás eredménye volt. Valószínű. azért sem. mert ez a testület a . lakosság többségének bizalmát élvezte. Ezt az is bizonyítani látszik, hogy a felszabadulás után létrejött első képviselőtestület tagjai közül később tizenhatan ismételten megmaradtak. A Magyar Kommunista Párt változatlanul az elsőként beválasztott saját képviselőit _erősítette meg tisztségükben. Ä legtöbb új tagot a Nemzeti Paraszt Párt delegálta. A képviselőtestület kifejezte azt a községi szociális összetételt, amely ebben az időben Bácsborsódot jellemezte. Többségük a földreform jóvoltából vált kisbirtokossá. Ebből is következett, hogy a népi demokrácia minden vívmánya személyes ügyükké váll. A pártok különböző .rendezvényein megtanulták a politizálást. Ebben a politikai helyzetben egys rerre kellett az észérvek melle: :•!soiakoztatní a rendszerhez kötőé dő érzelmi elemeket is. A képviselők egy másik csoportját alkották a régi kisbirtokosok. Számukra a űemokráciá biztonságérzetet jelentett minden birtokszerző hatalommal és törekvéssel szemben. Ök is következetes hívei voltak az induló demokráciának. Minden bizorwv' ■ ezzel is magyarázható, hogy ekkor megválasztott községi képviselők közül többen a későbbielvben tanácstagként is vállaltak szerepet. . A jegyzőkönyvek tanúsága szerint — tanácstagként — az egyik legtovább működő testületi tag Molnár György volt. Ö több mint öt cikluson át volt a község ..parlamentjének" tagja. Mások a tanácsok megalakulása után vezető tisztségeket töltöttek be évekig, mint például Taskovics . József. S voltak olyanok is, akik a felszabadulást követő évtizedek politikai fő törekvéseit nem értették meg. ezért a mozgalomból kiszorultak. Ez utóbbiak közül később többen visszatértek, és szándékukban, hitükben megerősödve szolgálták a szocializmust. Visszaemlékezve a negyven évvel ezelőtt alakult testületre és annak tagjaira, jó érzéssel nyugtázhatjuk a mát és a várható jövőt. Hisz akkor olyanok indították el a közéletet, akik számára ez teljesen új volt. A mai korosztálynál« szóló üzenetük: „Volt és van értelme a közösségért munkát vállalni." Ma mái* sokan hisszük, hogy van és lesz becsülete a közéleti embernek. R. S. Somogyi Győző festményei a Kecskeméti Galériában • . Somogyi Győző , az 1970-es évek elején tűnt fel a grafikai kiállításokon. Erőteljes hangvé- télű szitanyomatai témájukkal éa formai megoldásukkal egyaránt újat és raiihden mástól eltérőt hoztak az akkor igen jő magyar grafikába. Somogyi grafikái két nagy témakört elemeztek: a történelmet — beleértve napjaink történéseit is — éa a vallás, a hit világát. A tényeket ismerő, történelmi dimenziókban gondolkodó művész konklúziója mindig pontos, néhol dokumentumszerű. Somogyi a hétköznapok valóságát épp oly jól és közelről ismeri, mint hosszas történelmi, teológiai és művészi tanulmányai eredményeként a kultúrtörténetet. Így egyszerre lát egy tényt, vagy egy jelenséget közelről és belülről, illetve képes a felülemelkedést, távolságtartást, elemző gondolkodást feltételező általánosításra is. Grafikád ítéletek, helyzetképek, korrajzok, gondolatai illusztrációi és elemző felfedezéseinek rögzítői. Kifejezésük mindig konkrét, meggyőző erővel ható, , Festeni a 70-es évektől kezdett. ,,A festés mint ‘cél, mindig a szemem előtt lebegett. A feste széfét- magasabbrendűnek érzem mint a grafikát, vagy legalábbis másra valónak .., -Számomra más a festészetnek a témája, vagy a dolga, mi tv a grafikának Kierkegaard szerint a festészet témája sí! mennyei dicsőség. A festészetben tűrhetetlen a csúnya úgy. ahogy azt a grafikában néha indokoltnak tartom, hasonlóképpen elfogadhatatlan a kritika. irónia és a groteszk. A festményben a szépet és az igazat keli ábrázolni, meg a célt. ami felé haladunk, vagy haladnunk kellene" — vallia eavik interjúiéban Somogyi Győző. S hogy mit ért a szép és az igaz. valamint a mennyei dicsőség szolgálata alatt, a/i valamennyi ki-' • Görög halászbárka állított festményén láthatjuk. A látott, átélt és átgondolt dolgokról alkotott képzetét Somogyi a lehető legtömörebben fogalmazza meg. A köznapiam valóságos motívumok egyszerre önmaguk és önmagukon túlmutatok a képein. A különböző valóságsíkok és a valóságon túli elemiek közötti ellőítéletmentes, szabad átmenet Somogyi alkotómódszerének lényeges motívuma. Képei . egyszerre tár.gyszerűek és transzcendentálisak. Vác című művén például az utca dokumentatív pontossággal, szűkszavú tárgyias- sággal jelenik meg, ugyanakkor mégis az időtlenség érzetét kelti; transzcendensen elvonatkozta- tottá válik. így egyszerre primér önmaga és valamiféle kristállyá sűrűsödött és tisztult kövület:az egész Világot magában foglaló kristálygömb. Hasonló átlényegü- lésen esnek át Somogyi ecsete alatt az emberek is. Valamennyi figurája egész borsát felmutatja. Szemük — mely az1 ikonokéhoz fogható kifejező erővel sugárzik *—. hol szomofú. hol kemény, tanúsítva. hogy sorsukat megélt emberek ők. Somogyi^ Győző -művészetének kulcspontja sajátos szemlélete: az a 1 'jesség. amely egyetlen és szétvá. zthatatlan az embérben. a történészben. a teológusban és a művészben. Somogyi hite töretlen. s ez hevíti festményéit is innen ered az a színeket és formákat áthevítő belső ragyogás, amely annyira jellemzi . képeit. Müveiben nincs semmi naivitás, a színek ősi tisztasága, az életörömből. az élő szépség szerete- téből a természet tiszteletéből sarjad. Kiállítása június 23-ig tekinthető meg a Kecskeméti Galériában. Krunák Emese t
