Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-27 / 122. szám

1985. május 27. • PETŐFI NÉPE • 5 Antonio Stagnoli kiállítása Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központ kiállítóter­mében Antonio Stagnoli festőmű­vész grafikái láthatók. A Bresció- ban élő s alkotó, számunkra is­meretlen Stagnoli hazájában év­tizedek óta egyike a pályázatokon és kiállításokon gyakran jelenle­vő művészeknek. Hogy munkái­val a kecskeméti közönség is megismerkedhet, abban nem kis része van Bálványos Huba grafi­kusművésznek. aki a tárlatot meg­nyitva olaszországbeli élményei­ről, a művészhez s művészetéhez fűződő személyes kapcsolatáról beszélt a jelenlevőknek: A gazdag anyag — mintegy negyven alko­tás —, amely előzőleg Salgótar­jánban és Budapesten a Műcsar­nok Dorottya utcai kiállítótermé­ben volt látható, június 3-ig te­kinthető meg Kecskeméten. Stagnoli. a parasztszármazású rázolt világa azonos életének színterével, amiként látásmódja is e környezetből származik. Mű­vészetének évtizedek óta állandó és kimeríthetetlennek tűnő témá­ja különösen szokatlan, az utóbbi évek' magyar képzőművészetének nem is annyira alapállásától, mint inkább gyakorlatától. Az oly so­kat emlegetett realizmust Stagnoli sajátos jelentéstartalmakkal, szá­munkra is meggyőző új és lenyű­göző eszközökkel bontja ki. Hogy miért érezhetjük mégis részint magunkénak az évezredes gesztusokkal, mozdulatokkal élet­re keltett tragédiát, a férfiak és nők nehéz fizikai munkától szer­zett kortalan öregségét, a kiéhe­zett, valóban csontból s bőrből megalkotott állatok éhségét, ál­landó szoros kapcsolatban az őket körülvevő, gyakran védelmezőén körülölelő természeti környezet­tel. n/t Ginnfranco. Rruni művé­szettörténész. Stagnoli alapos is­merőjének szavai világítják meg. Természetes, hogy „képein még a nagyvárosok szereplői is ekv olyan életforma túlélő tanúi le­gyenek, ami földrajzilag vidéki­nek álcázva jelenik meg. A mun­kás. a koldus, s az állatok nem a városból kizárt parasztfoliklór sze­replői. hanem olyan életfeltétel továbbélésének tanúi, ami félre­állított, de meglevő. Egyszerűen arról van szó, hogy lássuk a vá­ros bábelében az élet áldozati jellegét azoknál, akiknek keve­sebb van. akiknek kevesebb le­het". E grafikák sajátos festőiségü- ket nem a színnek s fénynek kö­szönhetik, sokkal inkább a vona­lak és foltok kompozíción belüli meghatározottságának. A virtuóz- minden négyzetcentiméteren pre­cíz részletességgel kidolgozott, megrajzolt felületek mozgalmas­sága, a tér tökéletes kitöltése nem mond ellent az ábrázolt vi­lág brutális nyerseségének, szá­razságának. Látható az igazság, az élet. s belőle kivonva minden szépség, öröm és melankólia. „Régi teher nyűge nyomja ezt a népet, mint a Millet által fes­tett sorsuk terhe alatt meggör- nvedt kalászszedőket és rőzsehor- dókat. ám itt nyoma sincs a XVIII. század nagy művésze ál­tal hozzáadott szakralitásnak, amit egyetlen reménycsomóvá, valamiféle megváltási móddá sű­rített. Csak az anyagiság van je­len. hiszen voltaképpen ez a pa­raszti élet kötőanyaga, és ez te­szi kőkeménnyé is az idő. a fá­radság és a levegő viszontagsá­gaitól kikezdett tölgyfaszerű alak­jait.” (Alberto Tasst) Károlyi Júlia művész viss/afi)s>oll színekkel ab­Választások Magyarországon 6. A fehérterrortól a világháborúig ... A .Tanácsköztársaság leverése után választásokkal törvényes!-* • 1 iteíték áíifehérterroristák rendsze- i rét. Az antant megbízottjai saját hazájuk közvéleményének meg­nyugtatására sürgették a válasz­tások kiírását, s ragaszkodtak egy meglehetősen demokratikus­nak tetsző szavazati joghoz is. 1920 januárjában választójogot kapott ä 24 éven felüli, hatévi magyar állampolgársággal, fél­éves helybenlakással rendelke­ző lakosság, de a nők csak akkor, ha írni-olvasni tudtak. Több mint hárommillió szavazó járulhatott az urnákhoz, ám a nemzeti had­seregnek nevezett fehérterroris­ta különítmények gondoskodtak róla, hogy csak Horthy tiszti bandája számára megbízható je­lölteket válasszanak meg. A szo­ciáldemokraták részvételét azzal tették lehetetlenné, hogy letartóz­tatták' képviselőjelöltjeiket. Végül a pártvezetőség úgy döntött, hrogy kilép a kormányból, és a válasz­tásokon sem vesz részt. Ismét nyílt szavazás Azok pedig ismét úgy zajlottak le, ahogy elképzelték. A képvise­lők Horthyit kormányzóvá vá­lasztották, majd az 1921. évi III. itc.-kel immáron „törvényesen” is törvényen kívül helyezte a kom­munistákat a nemzetgyűlés. Azért nevezték így, mert egyelőre még nem voltak megfelelőek a viszonyok az arisztokratákból, fő­papokból, nagybirtokosokból ál­ló felsőház visszaállítására: s or­szággyűlésnek az urak csupán ezt a kétkamarás rendszert tar­tották. Két esztendő múlva a rendele­ti úton életbe léptetett új vá­lasztójog lényegesen csökkentet­te a választók számát. A korha­tár maradt, de tízévi állampol­gárságot, kétévi helybenlakást, különböző iskolai végzettségeket írtak elő. S a legfőbb változás: a választásra csupán Budapesten és a törvényhatósági jogú vá­rosokban került titkosan sor, má­sutt ismét nyíltan szavazott a lakosság. A rendelet a munkás­választók számát csaknem egy­millióval csökkentette, ám a kor­mánnyal való megegyezés után jelölteket állító szociáldemokra­ták mégis 25 képviselővel kerül­tek a parlamentbe. A liberális polgári pártok is 14-re növelték előbbi 6 képvise­lőjük számát. S bár e baloldali padsorokban ülő honatyák vi­gyáztak rá, hogy felszólalásaik­ban ;. magának a rendszernek jo­gosságát ne tegyék kérdésessé, a kormánypárti többség 1925-ben új választójbgi törvényt foga­dott el. A választók aránya a la­kossághoz képest a korábbi 29,5 százalékról 26,6 százalékra Csök­kent, és a 245 képviselőből 199-et nyílt szavazás alapján választot­ták. Az így létrehozott képvise­lőház fogadta el Bethlen minisz­terelnök által a felsőháznak, a fő­rendiház utódának megszerve­zéséről szóló XXII. törvényjavas­latot. 1926-ban még úgy rendelkezett a törvény, hogy ha az országgyű­lés két háza nem tud megegyez­ni valamely törvény szövegében, úgy a képviselőház a felsőház hozzájárulása nélkül is jogosult az általa elfogadott javaslatot ki­hirdetésre a kormányzó elé ter­jeszteni. Mintegy egy évtized múlva, 1937-ben azonban a felső­ház jogkörét kiterjesztették, s a főrendeknek, a nagykapitalis­táknak joguk volt bármelyik tör­vény megalkotását megakadá­lyozni. Előzőleg törvénybe iktat­ták a kormányzói jogkör kiter­jesztését. Horthy a jóváhagyásra felterjesztett törvényt kétszer is visszavihette, s az országgyűlést fel is oszlathatta. Az országgyű­lés elvesztette azt a jogát is, hogy a kormányzót felelősségre vonja. Ezzel az államfő abszolút vétó­joghoz jutott. „Holt lelkek” a kormánypárti listán A választási törvény szerint csak az indulhatott, akinek jelö­lését legalább a választók 10 szá­zaléka — ajánlási íven — alá­írásával támogatta. Vagyis négy­öt jelölt esetében már a válasz­tók fele előzőleg aláírásával nyíl­tan megvallotta pártállását. Az aláírásokat a választási főbizto­sok bírálták felül. A választási főbiztosokat viszont a kormány nevezte ki. így aztán a kormány­párt listáin nyugodtan szerepel­hettek „holt lelkek” — már ré­gen a temetőben nyugvó, vagy soha sem létezett választók, de az ellenzéket kényszeríitették, hogy a szükséges aláírások két- szeresét-háromszorosát tartalé­kul megszerezze. Még a legjobb indulatú választási főbiztos is legalább az aláírások egyötödébe belekötött, s érvénytelennek je­lentette ki. Egy képviselő, akit kormány- párti programmal választottak meg, később beismerte- emlék­irataiban: „Ezer nyílt ajánlást kellett megszereznem, s így min­denkiről tudták, kit támogat. Aki­nek hátraléka volt, megjelentek a végrehajtók. Az italmérési en­gedély-okiratokat bevonták az­zal, hogy majd választás után adják azokat vissza annak, aki jól viselte magát. Tűzrendészet! razziákat tartottak az üzemek­ben és műhelyekben, és minde­nütt találtak szabálytalanságo­kat, de megmondták, hogy ho­gyan lehet az ügyet elsimítani.” Az 1939-es választást végre titkosan tartották; a kormány már nem vállalhatta többé a nyílt szavazás szégyenét. Csak­hogy az 1938. XIX. te. rendelke­zései tovább szűkítették a vá­lasztók számát. Választójogot csak az a 26 éves férfi, illetve 30 éves nő kaphatott, aki legalább tíz éve magyar állampolgár volt, igazolni tudta, hogy hat év óta ugyanabban a városban, község­ben lakik, s elvégezte az elemi iskola hatodik osztályát. A ha­tóságoknak ezenkívül joguk volt a kommunista-gyanúsnak ítélt állampolgárokat egyszerűen ki­hagyni a listáról. Az új választókerületi beosz­tással is fontos fegyver került a kormány kezébe. A belügymi­niszter — törvényellenesen, sajá­tos jogi érveléssel — csupán há­rom héttel a választás napja előtt adta ki az új .kerületi beosztást, amelyet a kormánypárt termé­szetesen már jóval előbb ismert. Így aztán olyan előnyhöz jutott, amelyet az ellenzék nem hozha­tott be. A nyilasok igyekeztek megszolgálni a pénzt A kormányt mégis kellemetlen meglepetés érte: a nemzetiszocia­listák nem indultak mindenütt, mégis megkapták az összes le­adott szavazatok negyedrészét. Az egyes nyilas képviselőjelölt vá­lasztási költségeit a különböző német bankok soha vissza nem fizetendő, egyéni kölcsönök for­májában finanszírozták. A Ges­tapo. pedig Svájcban ügynökök út­ján félmillió pengőt vásárolt fel, amelyet aztán a budapesti né­met követségen, az Űri utcában osztottak szét a kopogtató zsoldo­sok között. A nyilasok igyekeztek megszol­gálni a pénzt. Szoros összekötte­tésben a német követséggel, a parlamentben őrködtek a német érdekeken. A Magyar Élet Párt­ja — így hívták ekkor a kormány­pártot — és a különböző nyilas- pártok képviselői sokszor ölre mentek egymással a legjelenték­telenebb kérdésekben, miközben együtt éljeneztek, amikor ' a há­borús erőfeszítések megsokszo­rozásáról, a Hitler iránti hűség­ről volt szó. Ez a parlament szót­lanul tudomásul vette 1941. jú­nius 27-én, amikor Bárdossy mi­niszterelnök bejelentette: az or­szág hadat üzent a Szovjetunió­nak. A nagy „alkotmánytudósok” még azt sem tudták, hogy ehhez a parlament szavazása szükséges. Csupán Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő tiltakozott, de szavai elvesztek az általános hangzavar­ban, s még a jegyzőkönyvbe sem kerültek bele. Bajcsy-Zsilinszky Endre mártírhalált halt az or­szág függetlenségéért vívott harc­ban, képviselőtársainak százai azonban az utolsó pillanatig szol­gálták Hitlert. Még Sopronban is üléseztek, amikor az ország leg­nagyobb részét már felszabadítot­ta a szovjet hadsereg. Pintér István (Következik: 7. „Miflden hatalom a dolgozó népé’’.) DALAI MARADANDÓNAK BIZONYULTAK Hugo Wolf romantikája A rözselángéletű, finom és beteg költő, Hugo Wolf, akit a Schubert utáni dalirodalom legjelentősebb mesterének tekintünk, kitűnt a szá­zadvégi alkotók közül. Wolf a lélek legapróbb rezzenéseit a romantika eszköztárának legraflnáltabb fel­használásával, végtelenül kifinomult harmóniákban Jelenítette meg. Műveit fáradságosán aprólé­kos műgonddal, a miniatúrák mikroszkopikus világát idéző rövid tollvonásokkal, finom mo­tívumszövéssel alkotja. így építi fel nagy irodalmi, elsősorban költői élményei által inspirált, és Wagner zenei motívumszer­kesztési technikájának csodála­tában fogant dalsorozatait Mö- rike, Goethe, Heyse, Eichendorff, Michelangelo verseire. Ám hogy Wolf — miként legtöbb kortársa — elsősorban hangszeres művész volt, azt az mutatja, hogy dalai­nak zongorakísérete többnyire fölébe emelkedik az énekszólam­nak, s a tartalom hordozójává, a lélekben lejátszódó differenciált érzések, rezdülések érzékeny kifejezőjévé válik. Wolf néha megpróbálkozott a délszaki, mediterrán világ nap­fényes talaján keresni felüdülést. Olasz szerenádja, Olasz és Spa­nyol Daloskönyve fejezi ki vá­gyakozását, nosztalgiáját a de­rűsebb, lobogó vitalitással fűsze­rezett az élet után. Egyetlen Víg­operája is spanyol környezetben játszódik. „Az ilyen túlfinomult lírikus, aki csügg minden egyes szón, s ebből következően miniaturista, sohasem tud áttekinteni egy egész drámai jelenetet..., nem tud drámai erőt felhalmozni” — írta a 125 é.ve született Wolfról Paul Henry Lang. Szabolcsi Bence a zeneszerző teljes emberi s alko­tói portréjának leglényegesebb mozzanatára mutatott rá: „A gyors kihamvadás és eltörés bal­jós árnyéka minden Wolf-szerze- ményen rajta sötétlik, s a költő nyomasztó végzete voltaképp be­teljesül, mielőtt ígéreteiből iga­zi valóság válnék.” Sz. Gy. SZÉPEN MAGYARUL ­— SZÉPEN EMBERÜL Pisti nem készült, az osztály rendetlen A mondatot egy tanulmányból vettem, a szerző példaként emlí­ti. A tanulmány szerzője azt tag­lalja, hogy a pedagógusi szerep szakma-e vagy hivatás. A sok érdekes és kitűnő megfigyelés mellett vannak azonban olyan megállapításai, amelyeket nem fogadhatunk el. Azt írja: „A pe­dagógiai tankönyvek sem kínál­nak olyan szakmai nyelvet, ame­lyet az iskolában is beszélni le­hetne. A tanárok az oktatási és nevelési problémákat nem a fog­lalkozásuk szakmai terminusai­ban, hanem a laikusok nyelvén fogalmazzák meg (Pisti nem ké­szült, az osztály rendetlen), szem­ben például az orvosokkal, akik a beteg leghétköznapibb panaszát is azonnal lefordítják a saját tu­dományos kifejezéseikre". Lej­jebb kifogásolja azt, hogy „a ta­nár és szülő ugyanazt a nyelvet használja az iskolai pr<^>lémák megbeszélésénél. Nincs szakmai nyelv, amelynek segítségével vi­lágosan el lehet határolni egymás­tól a laikusi és a szakmai sze­repeket. finnek a következménye fogalmazódik meg abban a gya­kori panaszban, hogy a szülők beleszólnak az iskolai munkába”. Valóban nincs a pedagógiának szaknyelve? Hogyne lenne! Ami­kor a pedagógusok a tanulók magatartásáról, tanulmányi elő­meneteléről, szorgalmukról, a fe­leletek értékeléséről beszélnek, a pedagógiai szaknyelvet hasz­nálják. Ez a nyelvhasználat azonban nem szakadt el olyan mértékben a köznapi nyelvtől, mint a közéleti vagy a hivatali nyelv. A pedagógusokban soha nem élt az avatatlanoktól, a lai­kusoktól való elkülönülés vágya, mint a hivatali nyelv használói­ban, akik hivataloskodó formu­lákkal, idegen szavakkal cserélik fel a köznyelvi szavakat, kifeje­zéseket. Különben is a szaknyel­vi szók és kifejezések használata is a beszédhelyzettől függ, tehát hogy kivel, vagy kikkel beszélge­tünk, miről és milyen alkalom­ból. Egy-egy pedagógiai tovább­képzésen igen sok szakszót hasz­nálhatnak a tanárok. A tanári szobában, a tízperces beszélgeté­sekben vagy a szülőkkel való érintkezésben már ez furcsa len­ne. Az orvos sem mondja a bete­gének, hogy a vizsgálat szerint hepatitisze vagy appendicitisze van, hanem májgyulladása vagy vakbélgyulladása. Vajon mit szól­na a szülő, ha a tanár a gyerek kalkulusairól, a tanuló habitusá­ról és az otthoni motivációkról kezdene beszélni? Jó lenne-e az, ha szülőnek is keresnie kellene valakit, aki meg tudja magya­rázni az iskola értesítéseit, vagy az ott hallottakat, ahogy olyan gyakran szorul rá a hivatali ügy­fél egy-egy végzés értelmezésére? És a szaknyelv használata megakadályoZná-e a szülőket ab­ban, hogy beleszóljanak az isko­lai munkába? Nem hiszem. A szülők ugyanis akkor szoktak be­leszólni, ha a gyermekük rossz jegyeket visz haza. Ezért a tanárt, teszik felelőssé. Sok szülő 1 min­dent megad a gyermekének, ami csak anyagi helyzetéből telik, de a gyermek munkára, kötelesség­érzetre, a társadalom által elfo­gadott értékek megbecsülésére való neveléséről elfelejtkezik. Ennél már csak az a rosszabb, ha ezeket az értékeket a példájával, a magatartásával le is járatja előtte. S hol van az a szülő, aki nincs meggyőződve arról, hogy a fia vagy a lánya jó, tehetséges, és szorgalmas? Ha azután az is­kolában a szorgalma, az előme­netele és magatartása nem iga­zolja ezt, felelőssé teszi az is­kolát, veszekszik a tanárokkal, f enyegelődzik. összeköttetéseket keres, majd feljelentő leveleket írogat. A nyelvhasználatbeli elkülö­nülés az iskolát nem menti meg a sziilö efféle beavatkozásaitól. A tanulók ismeretterjesztő mun­kája és nevelése csak a szülő és a tanárok együttes munkájával, egyetértésével lehet eredményes, ehhez pedig „egy. nyelven” kell beszélnünk. Bachát László Olcsón kíván üdülni, utazni kül- és belföldön? Keresse fel irodáinkat! Külföldi üdülések: Belföldi üdülések: 1. HAJDÚSZOBOSZLÓ (6 éjszaka) elhelyezés első osztályú fizetővendéglátó szobákban (a fürdőhöz közel). Irányár: 900,— Ft,'fő. Igény szerint félpanzió 120,— Ft fő nap. 2. GALYATETŐ: 8 szobás panzióban, festői környezetben. Részvételi díj: 330,— Ft/fő, nap félpanziós ellátással. 3. SUKORÓ: A Velencei-tó partján nádfede- les parasztházban. A ház 3 szoba összkom­fort, 7 fekvőhely van, ára naponta: 500,— Ft. A helyszínen, igény szerint, teljes ellátást is tudunk biztosítani: 180,— Ft/fő nap. 4. SZILVÁSVÁRAD: Összkomfortos paraszt­házakban 6 éjszaka teljes ellátással: 2510,— Ft/fő. Gyermekeknek: 1950,— Ft/fő (4—14 év). 5. FALUSI ÜDÜLTETÉS SARUDON: Össz­komfortos parasztházakban, 6 éjszaka teljes ellátással. Felnőtteknek: 1850,— Ft fő. Gyermekeknek (4—14 éves korig) 1498,— Ft/fő. Horgászás, vízisport-lehetöség (napijegy a helyszínen váltható). 6. ÜDÜLÉS SZERENCSEN: a XIII. században épült várban levő szállodában, 6 éjszaka teljes ellátással. Felnőtteknek: 2430,— Ft/fő. Gyermekeknek (4—14 éves korig) 1870,— Ft/fő. 7. ÜDÜLJÖN PÜSPÖKLADÁNY termálvizű strandfürdője mellett, a korszerűen kiala­kított kempingben: teljes panzió 2—4 ágyas faházakban: 260,— Ft/fő/nap. 8. ÜDÜLÉS MISKOLC-TAPOLCÁN. A vi­lághírű barlangfürdő mellett többféle kate­góriában tudunk üdülési lehetőséget bizto­sítani: — luxusbungalowban félpanzióval 380,— Ft/fő/nap — 2 ágyas pótágyazható fogadóban félpan­zióval 270,— Ft fő nap — komfort nélküli faházban félpanzióval 240,— Ft/fő/nap. Üdülését az egész ország területén megszer­vezzük. Vállalati kollektívák, iskolák részére belföldi társasutazásokat az Önök által kivá­lasztott útvonalon biztosítjuk. Keresse fel sarudi kétcsillagos kempingünket, melyet június 1-én nyitunk meg! 1. ROMÁNIA MAMAIA: 7 éjszaka, elhe­lyezés 2 ágyas fürdőszobás első osztályú szál­lodai szobákban (a szállónak saját fürdőme­dencéje van). Teljes panziós ellátással. Irányár: felnőtteknek: 5260,— Ft/fő gyermekeknek (4—10 éves korig): 3260,— Ft/fő. 2. BULGÁRIA, VÁRNA: 7 éjszaka, elhelye­zés fizetővendéglátó-szobákban félpanzio- val: 1610,— Ft/fő. KAVÁRNA: 7 éjszaka — elhelyezés kom­fortos vagy komfort nélküli faházakban, irányár (komforttól és szezontól függően) 1216,— Ft/fő—2942,— Ft/fő. 3. UTAZZON SZERVEZÉSÜNKBEN AZ NDK VÁROSAIBA: Berlin IX. 7—10-ig repülővel, irányár 4520,— Ft Erfurt X. 7—11-ig repülővel, irányár 5000,— Ft Lipcsei vásár VIII. 31—IX. 04. repülővel, irányár 4000,— Ft Lipcse XI. 6—11-ig vonat, irányár 3800,— Ft Drezda IX. 13—17-ig vonat, irányár 3300,— Ft Drezda X. 11—15-ig vonat, irányár 3300,— Ft. Ellátás: teljes panzió. Elhelyezés: 2—3 ágyas zuhanyzófülkés szo­bákban. 4. ELKÉPZELÉSEIKET VALÓRA VÁLTJUK ROMÁNIÁBAN, BULGÁRIÁBAN, VALA­MINT CSEHSZLOVÁKIÁBAN TÖRTÉNŐ UTAZÁSAIKON, IGÉNYEIK SZERINT. KELLEMES. UTAZÁST ÉS Jó PIHENÉST KÍVÁN: SÁTURNUS TOURS Irodáink: 1077 Budapest Wesselényi u. 61. Telefon: 420-789 421-987 Telex: 227358 5000 Szolnok Jászkürt ií. 2. Telefon: 06-56-12-859 1079

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents