Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám
IDŐJÁRÁS mérsékelt lesz a légmozgás. 21 és 24 fok között alakul. , Várható időjárás az ország területén ma estig: általában kevés lesz a felhő, csapadék nem várható. Pénteken A legmagasabb nappali hőmérséklet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 120. szám Ára! 1,80 Ft 1983. május 24. péntek A tavalyi költségvetés a Minisztertanács napirendjén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a pénzügyminiszter jelentését az 1984. évi állami köLtségvetés végrehajtásáról és úgy 'határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Egyidejűleg felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatairól szóló jelentést ibocsásisia az országgyűlési képviselők rendelkezésére. A kormány módosította az állami tulajdonban levő ingatlanok kezeléséről szóló rendeletét. A vállalati önállóság fokozása érdekében a jövőben a kezelési jog fenntartásáról, illetve átadásáról a kezelő szerv saját hatáskörében rendelkezik. (MTI) NINCS ELÉG SZAKEMBER, ALKATRÉSZ ÉS ANYAG Gépjavítás, állagmegóvás, korszerűsítés Ülést tartott a megyei népi ellenőrzési bizottság Ma már nincs az életnek olyan területe, ahol ne könnyítenék meg az ember munkáját a gépek. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés pedig kifejezetten a különböző rendeltetésű és lehetőleg korszerű, termelékeny berendezésekre támaszkodva teljesíti népgazdasági feladatait. Milyen gépekkel, felszerelésekkel, s milyen szakemberekkel dolgoznak a gazdálkodó szervek Bács- Kiskun megyében, mennyit költenek a felújításra, karbantartásra — közhasználatú kifejezéssel: a tmk-ra. Ezeket a kérdéseket taglalta — országos vizsgálat részeként — a megyei népi ellenőrzési bizottság tegnapi ülésén, a témáról készült összefoglaló jelentés alapján, elemezve azokat a megállapításokat, amelyeket a megyében 18 gazdálkodó szervnél tapasztaltak. S ezek a tapasztalatok nagyon is figyelemreméltók. A vizsgálatba bevont tizennyolc gazdálkodó szervnél például a gépi eszközállomány egyharma- da nullára leírt gép. A műszaki állapotra utal az is. hogy a 34,5 százalékos értékarányt képviselő gépi állóeszközök karbantartására a fenntartási költségnek 67 százalékát fordították. Ez. az . arányeltolódás különösen a mező- gazdasági üzemekre jellemző, ahol ‘1984-ben az összes állóeszköz fenntartására kifizetett 190 millió forintnak nyolcvan százalékát a gépek karbantartására használták fel. Ez 1981-hez képest 64 százalékos Tíövekedést jelent. Ezzel szemben az ipari üzemek fenntartási költségei négy év alatt sem változtak — az ár- és béremelések ellenére sem. Az értékelés azt igazolja — állapítja meg a NEB összefoglaló jelentése —. hogy a gazdálkodó szervek magatartását a fenntartási munkában elsősorban nem a tervszerűség, hanem a folyamatos termelés biztosítása, illetve a rendelkezésre álló kereteken belüli gazdálkodás határozza meg. így a gyakorlatban csak elvétve tapasztalható, hogy elkülönítve tervezik a nagy- és középjavításokat. Kivételt képeznek a közúti járművek, ahol a hatósági műszaki vizsga kötelező. A mező- gazdasági üzemekben az egyes ' termelési rendszerhez tartozó gépek karbantartása mutat hasonló ütemességet. Milyenek a feltételei a javításnak, karbantartásnak? A vezetők és fizikai dolgozók létszáma többségében biztosított, de kevés a felsőfokú végzettségű szakmai irányító. A mezőgazdasági üzemeknél például az a gyakorlat, hogy akit az erőgépről egészség- ügyi okok miatt levesznek, azt a karbantartásnál foglalkoztatják, döntően betanított munkásként. De van szervezett szakmunkásképzés is. A mezőgazdasági üzemek ezt ösztöndíjjal is igyekeznek segíteni, de a végzettek egy része már nem vállalja a mostohább körülményeket és ipari üzemeknél helyezkedik el. A személyi ellátottsághoz hasonlóan a felszereltség is csak az alapvető feladatok ellátását teszi lehetővé. A korszerű munkát segítő műszerek, célszerszámok többségében hiányoznak. Egy-két esetben olyat is tapasztaltak a népi ellenőrök, hogy a meglevő diagnosztikai eszközöket is alig használják, idegenkednek azoktól, inkább szétszedik a gépet, s úgy állapítják meg a hibát. Az üzem- fenntartás gépeinek műszaki állapota azonos — néha elavultabb — az üzemelő gépek állapotával (a bajai Finomposztó Vállalatnál például 1905-ben gyártott eszter- gágépek is vannak). Felújításukra, pótlásukra a vizsgált időben — 1983—1985. — csak egy-két esetben nyílt lehetőség. Legkritikusabb a helyzet az alkatrész- és anyagellátás területén. Általános tapasztalat, hogy az alkatrészek biztosítására szerződés nincs, kivéve az import eredetű, illetve speciális alkatrészeket. A beszerzések döntően eseti jellegűek, forrásuk is sokirányú. Ha van is szerződés, azok elmaradásáért a felhasználókat nem lehet elmarasztalni, mert a kereskedelem nem vállal kötelezettséget az ellátásért. Minden ágazatban gondot jelent a szocialista — különösen az NDK — gyártmányú gépek alkatrészellátása. Olyan kirívó példát is ész-- leltek a népi ellenőrök, amikor az üzem négy év alatt sem tudta beszerezni az alkatrészt. A hosszú évek óta tapasztalt lassú, késedelmes, nehézkes beszerzés többféle megoldásra kényszeríti az üzemeket. Leggyakoribb a gépkocsival ellátott anyag- beszerzők foglalkoztatása. A Volán és több más üzem is sérelmezi az AUTOKER magatartását, amely úgymond rangsorolja a vevőket és a termelő üzemek háttérbe szorulnak a magánkereskedőkkel szemben. Különösen kirívó az IFA, Barkas, és az ARO típusú gépkocsik alkatrészellátása. Ezek többsége az AUTOKER- től nem, de a magánkereskedőktől beszerezhetők. A fenntartási költségekről elegendő talán annyit megemlíteni, hogy 1981-hez képest a vizsgált 18 üzemet tekintve 1984-re 22,3 százalékkal emelkedtek. Erre az évre a bázishoz képest 32 százalékos emelkedést terveztek az üzemek. A mezőgazdaságban 1981-hez képest viszont már 64, ebben az évben pedig 82,6 százalékos lesz a fenntartási költségek növekedése. A költségemel(Folytatás a 2. oldalon.) Németh Károly és Lázár György fogadta a Varsói Szerződés Katonai Tanácsának tagjait Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap a Központi Bizottság székházéban fogadta a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának budapesti ülésén részt vevő Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokát, valamint a Katonai Tanács tagjait, és a küldöttségek vezetőit. Előtérben Bács-Kiskun megye vállalatainak, gazdaságainak vezetői tanácskoztak tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A téma a minőség volt, ami nap mint nap előtérbe kerül, ha népgazdaságunk fejlődéséről beszélünk. Szakolczai Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának megnyitója után Nagy Ernő, az Országos Szabványügyi Hivatal főtanácsosa tartott előadást. Többek között elmondta, hogy p vezetés nem kívánja direkt módon, szabályokkal, rendeletekkel jó minőségű termékelőállításra sarkallni az üzemeket. A kifogástalan árunak a mind jobban kibontakozó versenygazdálkodás eredményeképpen kell létrejönnie. Az előadást követően saját vállalataik mindennapjaiból példát merítve több igazgató, igazgató- helyettes fejtette ki álláspontját a tárgykörben. Szarka Balázs, az UNIVER ÁFÉSZ elnöke felhívta a figyelmet a termelőeszköz és a végtermék minőségének szoros összefüggésére, és beszélt arról, hogy a szövetkezetben hagyománya van az újítómozgalomnak, ami nem kis szerepet játszik az UNI- VER-termékek keresettségében. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón kölcsönösen megerősítették, hogy napjainkban különösen fontos a Varsói Szerződés tagállamai fegyver« erői között az egység és az együttműködés további erősítése, a közös védelmi képesség fejlesztése. A találkozón jelen volt Horváth István, a Központi Bizottság titkára és Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter. Dr. Sümegi József, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy a minőség nem állandó jellemző. Mint mondta, amelyik bor ízlik az egyik piacon, az nem biztos, hogy első osztályú lehet egy másikon. Hangsúlyozta, hogy a szakembereknek figyelemmel kell kísérni a piac minőségi követelményeit, .kutatni kell annak várható alakulását. Kapcsolódva az előadáshoz, megjegyezte, hogy nehéz százszázalékos árut követelni olyan cégtől, ami monopolhelyzetben hiánycikket gyárt. Rudasi Károly, a BRG igazgatója ismertette a hallgatósággal, hogy |a magnetofongyár az alkatrészek nagy részét kapun belül állítja elő. így a végtermék minőségét fokozottan meghatározza a gyárban végzett munka. Kiemelte a gyártási folyamatból az emberi tényezőt — meg kell teremteni az érdekeltséget — mondta. Legvégül Fixier László, az Országos Piackutató Intézet igazgatóhelyettese tartott diavetítéssel egybekötött záróelőadást, melyben egyebek között közzétette az intézet egyik reprezentatív felmérésének eredményeit. L. Sz L. A tegnapelőtt megnyitott 81. Budapesti Nemzetközi Vásáron — majd kétezer kiállító cég termékei között — ott láthatók a Bács- Kiskun megyei ipari üzemek termékei is. A Dunavecsei Fémipari Vállalat — hagyományos fúró. és fűrészgépei mellett — a nyugatnémet Des ma—Cordia licenc alapján gyártott fúrógépekkel jelentkezett. E berendezések legfőbb előnye az eddig alkalmazott hasonló gépekkel szemben, hogy ugyanolyan megmunkálható furatátmérő mellett a súlyuk lényegesen kisebb, s hogy a fúrás-menetvágás művelete ciklikusan vezérelhető. A termékeknek jó piacuk van a Közép-Keleten, legnagyobb vásárlójuk Irán, ahová az idén kétszáz darabot adnak el. A vásár nyitónapján már a Debreceni Gördülőcsapágy Gyárral is kötöttek üzletet. Felvételünkön Iby Ferenc termelési igazgató- helyettes, a BF 30 VG típusú fúró-marógép működését magyarázza az érdeklődőknek. A gépet — mivel marásra is alkalmas — a munkadarab mozgatását szolgáló asztallal is felszerelték. (Vásári képriportunk a 3. oldalon.) Tanácsülés Kalocsán KONFERENCIA A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL Környezetépítés az iskolában • Gyermeksereg a Szórakaténuszban tegnap megnyílt kiállításon. A Magyar Építőművészek Szövetsége és a házigazda kecskeméti iskola által szervezett eszmecsere résztvevőit kedves, szép műsorral köszöntötték a kisdiákok, majd Hodossi Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára, egyebek mellett az alábbiakat hangsúlyozta megnyitó beszédében : — A művészet nemcsak tükrözi, hanem formálja is a személyiséget, fontos tehát, hogy gyermekeink vizuális élményekben gazdag környezetben nőjenek fel. Kötelességünk megteremteni — illetve utódainknak megőrizni — környezetünk harmóniáját, szépségét. A láttatás esztétikáját úgy kell oktatási rendszerünkbe építenünk, hogy emberformáló tényezővé válhasson. Persze a vizuális nevelés nem merülhet ki csupán a láttatásban: az élményanyag megértetése, megvitatása ugyancsak fontos pedagógiai feladat. Éppen ezért Bács-Kiskun megye, illetve Kecskemét őszinte örömmel adott otthont e tanácskozásnak... A megnyitót követően dr. Kárpáti Andrea, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársa tartott nagyszerű előadást a vizuális nevelés történelmi változásairól, társadalmi elvárásairól, napjaink ezzel kapcsolatos kísérleteiről, modelljeiről. Ezután egy filmet tekinthettek meg a konferencia résztvevői, amely a Kodály-iskola egyik napközis csoportjának — a vizuális nevelést szolgáló — foglalkozásait mutatta be. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat Rajz Istvánná tanárnő ismertette. Két külföldi előadója is volt a tegnapi tanácskozásnak: az amerikái dr. Brent Wilson gyermekrajzok, falrajzok elemzésével, a környezetesztétikáról és a környezetszimbolikáról, míg dr. Marjorie Wilson a gyermekek vizuális nyelvezetéről tartott érdekes eszmefuttatást. Ezt követően dr. Kleineisel Jánosnak, a Képzőművészeti Főiskola tanárának Építészeti nevelés különböző szinteken című előadását hallgathatták meg az résztvevők. Délután dr. Gáborjáni Péter, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa az integrált nevelés módszertanáról, Mezei Gábor belsőépítész egy miskolci kísérletről, Sipos Endre, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szakfelügyelője pedig a munkaközösségeknek a környezeti nevelésben való szerepéről referált. Az előadásokat követő vitát dr. Vámossy Ferenc, a BME kandidátusa vezette. A tegnapi konferencia alkalmából kiállítás nyílt Környezetépítés az iskolában címmel, a Szórakate- nusz Játékházban. A gyermekrajzokkal, szakköri munkákat bemutató fotókkal, a vizuális nevelés építészeti, képző- és iparművészeti kísérleteinek dokumentumaival gazdag tablók szemléletesen példázzák azokat a törekvéseket, amelyek környezetkultúránk fejlődésének megalapozását szolgálják napjainkban az iskolai nevelésben. A kiállítást Fekete György belsőépítész nyitotta meg, s június 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. K. E. Színes, szórakoztató gyermeknapi programok Az idén szinte mindenütt kétnapos programot szerveztek a legfiatalabbaknak, akik ünnepükön — a gyermeknapon — számtalan szórakoztató műsorban válogathatnak és ügyességi feladatokban mérhetik össze erejüket, tudásukat. A kalocsai művelődési házban szombaton két órától játszóházi foglalkozások lesznek, az udvaron a bátyai úttörő-fúvószenekar, a homokmégyi Katicabogár bábegyüttes, a dunaszentbenedeki és a miskei bábcsoport ad műsort. Ugyanitt hirdetik ki a Katonaélet gyermekszemmel című rajzpályázat eredményét. Video- program, bűvész-show, számító- gépes játékok várják még a gyerekeket. Vasárnap a városkerti szabadtéri színpadon Varga Miklós koncertjére kerül sor. Baján holnap reggel 8-tól délután négy óráig tart a gyermek- műsor. Ez alkalommal rendezik meg a Gyalogosan, kétkeréken című közlekedésbiztonsági napot is. A játszóházban konstrukciós játékokat készíthetnek az ügyes- kezűek, majd aszfaltrajzverseny- be is benevezhetnek. A víziszínpadon a Százlábú és társai című' műsort a Perem színpad mutatja be, majd tréfás játékokra kerül sor. Vasárnap délelőtt a Béke téren kirakodóvásár, sárkányrepülő-bemutató, kutyaverseny, vásári komédia, aszfaltrajzverseny várja az érdeklődőket. x (Folytatás a 2. oldalon.) Egyperces felállással adóztak tegnapi ülésükön Kalocsa város Tanácsának tagjai a nemrég elhunyt dr. Nagy Attila körzeti főorvos emlékének, aki 1963 óta vett részt a tanács, majd a vb munkájában. A jelenlegi összetételében utolsó alkalommal összegyűlő testület az 1984. évi költségvetés és fejlesztési alap gazdálkodásáról készült előterjesztést tűzte első. napirendjére. Megállapították. hogy a bevélteli tervek mind a költségvetési, mind a fejlesztési alap gazdálkodásában teljesültek, ez tette lehetővé az in- ézmények rendeltetésszerű működését, az elhatározott fejlesztések megvalósítását. A gazdái-' kodó egységek a rendelkezésükre álló pénzeket itöbbségükben jól hasznosították, s ahol valóban gazdálkodtak, ahol szervezettebb volt a munka, ott az áremelkedések ellenére is megőrizték a korábbi ellátási színvonalat, jutott a létesítmények, felszerelések felújítására, korszerűsítésére. Ezután a Kalocsa és Vidéke ÁFÉSZ ellátó tevékenységéről és fejlesztési elképzeléseiről szóló beszámolóit vitatta meg a tanács, s számos hozzászóló javaslataival egészítette ki az írásos anyagot, amelyben egyebek közt számot adtak arról, hogy az áíSsz az 1982-es gyenge eredménye után megteremtette gazdálkodásának stabilitását, jelenleg 40 millió forintos árukészlet- , tel rendelkezik, s 1984-ben már ' hitel nélkül gazdálkodott. A szövetkezet kiskereskedelmi forgalma tavaly 442 millió forint volt, 21,6 százalékkal több a négy évvel korábbinál. Újabb napirendi pontként az eltérő érdekeket is felszínre hozott vita bontakozott ki, egy 226 hobbikentet tartalmazó terület belterületté nyilvánítása, valamint a Széchenyi lakótelep utcaneveinek egyértelműsítése ügyében. Hozzászólt a témához Tóth Ferencné országgyűlési képviselő,' aki megköszönte a tanácsnak azt a támogatást, amit munkájához kapott. Ezt követően Sza- l óki István tanácselnök Településfejlesztésért emlékplakettet adott át Pákolicz István tanácstagnak és Urbán László nyugdíjasnak. Lakatos László, a városi pártbizottság titkára megköszönte a tanácstagok Kalocsa fejlődéséért végzett ötéves munkáját, s kifejezte a pártbizottság elismerését is. f. T.'