Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

IDŐJÁRÁS mérsékelt lesz a légmozgás. 21 és 24 fok között alakul. , Várható időjárás az ország területén ma estig: általában kevés lesz a fel­hő, csapadék nem várható. Pénteken A legmagasabb nappali hőmérséklet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 120. szám Ára! 1,80 Ft 1983. május 24. péntek A tavalyi költségvetés a Minisztertanács napirendjén A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a pénzügymi­niszter jelentését az 1984. évi ál­lami köLtségvetés végrehajtásá­ról és úgy 'határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Egyidejűleg felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzések el­múlt évi tapasztalatairól szóló jelentést ibocsásisia az országgyű­lési képviselők rendelkezésére. A kormány módosította az ál­lami tulajdonban levő ingatlanok kezeléséről szóló rendeletét. A vállalati önállóság fokozása ér­dekében a jövőben a kezelési jog fenntartásáról, illetve átadá­sáról a kezelő szerv saját hatás­körében rendelkezik. (MTI) NINCS ELÉG SZAKEMBER, ALKATRÉSZ ÉS ANYAG Gépjavítás, állagmegóvás, korszerűsítés Ülést tartott a megyei népi ellenőrzési bizottság Ma már nincs az életnek olyan területe, ahol ne könnyítenék meg az ember munkáját a gé­pek. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés pedig kifejezetten a különböző rendeltetésű és lehe­tőleg korszerű, termelékeny be­rendezésekre támaszkodva telje­síti népgazdasági feladatait. Mi­lyen gépekkel, felszerelésekkel, s milyen szakemberekkel dolgoz­nak a gazdálkodó szervek Bács- Kiskun megyében, mennyit köl­tenek a felújításra, karbantartás­ra — közhasználatú kifejezéssel: a tmk-ra. Ezeket a kérdéseket taglalta — országos vizsgálat ré­szeként — a megyei népi ellen­őrzési bizottság tegnapi ülésén, a témáról készült összefoglaló je­lentés alapján, elemezve azokat a megállapításokat, amelyeket a megyében 18 gazdálkodó szerv­nél tapasztaltak. S ezek a tapasz­talatok nagyon is figyelemremél­tók. A vizsgálatba bevont tizen­nyolc gazdálkodó szervnél például a gépi eszközállomány egyharma- da nullára leírt gép. A műszaki állapotra utal az is. hogy a 34,5 százalékos értékarányt képviselő gépi állóeszközök karbantartásá­ra a fenntartási költségnek 67 százalékát fordították. Ez. az . arányeltolódás különösen a mező- gazdasági üzemekre jellemző, ahol ‘1984-ben az összes állóeszköz fenn­tartására kifizetett 190 millió forintnak nyolcvan százalékát a gépek karbantartására használ­ták fel. Ez 1981-hez képest 64 százalékos Tíövekedést jelent. Ez­zel szemben az ipari üzemek fenntartási költségei négy év alatt sem változtak — az ár- és bér­emelések ellenére sem. Az értékelés azt igazolja — ál­lapítja meg a NEB összefoglaló jelentése —. hogy a gazdálkodó szervek magatartását a fenntar­tási munkában elsősorban nem a tervszerűség, hanem a folyama­tos termelés biztosítása, illetve a rendelkezésre álló kereteken be­lüli gazdálkodás határozza meg. így a gyakorlatban csak elvétve tapasztalható, hogy elkülönítve tervezik a nagy- és középjavítá­sokat. Kivételt képeznek a köz­úti járművek, ahol a hatósági mű­szaki vizsga kötelező. A mező- gazdasági üzemekben az egyes ' termelési rendszerhez tartozó gé­pek karbantartása mutat hason­ló ütemességet. Milyenek a feltételei a javítás­nak, karbantartásnak? A vezetők és fizikai dolgozók létszáma több­ségében biztosított, de kevés a felsőfokú végzettségű szakmai irányító. A mezőgazdasági üze­meknél például az a gyakorlat, hogy akit az erőgépről egészség- ügyi okok miatt levesznek, azt a karbantartásnál foglalkoztatják, döntően betanított munkásként. De van szervezett szakmunkás­képzés is. A mezőgazdasági üze­mek ezt ösztöndíjjal is igyekez­nek segíteni, de a végzettek egy része már nem vállalja a mosto­hább körülményeket és ipari üze­meknél helyezkedik el. A személyi ellátottsághoz ha­sonlóan a felszereltség is csak az alapvető feladatok ellátását teszi lehetővé. A korszerű munkát se­gítő műszerek, célszerszámok többségében hiányoznak. Egy-két esetben olyat is tapasztaltak a né­pi ellenőrök, hogy a meglevő diagnosztikai eszközöket is alig használják, idegenkednek azoktól, inkább szétszedik a gépet, s úgy állapítják meg a hibát. Az üzem- fenntartás gépeinek műszaki ál­lapota azonos — néha elavultabb — az üzemelő gépek állapotával (a bajai Finomposztó Vállalatnál például 1905-ben gyártott eszter- gágépek is vannak). Felújításuk­ra, pótlásukra a vizsgált időben — 1983—1985. — csak egy-két esetben nyílt lehetőség. Legkritikusabb a helyzet az alkatrész- és anyagellátás terüle­tén. Általános tapasztalat, hogy az alkatrészek biztosítására szer­ződés nincs, kivéve az import eredetű, illetve speciális alkatré­szeket. A beszerzések döntően ese­ti jellegűek, forrásuk is sokirá­nyú. Ha van is szerződés, azok elmaradásáért a felhasználókat nem lehet elmarasztalni, mert a kereskedelem nem vállal kötele­zettséget az ellátásért. Minden ágazatban gondot jelent a szocia­lista — különösen az NDK — gyártmányú gépek alkatrészellá­tása. Olyan kirívó példát is ész-- leltek a népi ellenőrök, amikor az üzem négy év alatt sem tudta beszerezni az alkatrészt. A hosszú évek óta tapasztalt lassú, késedelmes, nehézkes be­szerzés többféle megoldásra kény­szeríti az üzemeket. Leggyako­ribb a gépkocsival ellátott anyag- beszerzők foglalkoztatása. A Vo­lán és több más üzem is sérel­mezi az AUTOKER magatartá­sát, amely úgymond rangsorolja a vevőket és a termelő üzemek háttérbe szorulnak a magánke­reskedőkkel szemben. Különösen kirívó az IFA, Barkas, és az ARO típusú gépkocsik alkatrészellátá­sa. Ezek többsége az AUTOKER- től nem, de a magánkereskedők­től beszerezhetők. A fenntartási költségekről ele­gendő talán annyit megemlíteni, hogy 1981-hez képest a vizsgált 18 üzemet tekintve 1984-re 22,3 százalékkal emelkedtek. Erre az évre a bázishoz képest 32 száza­lékos emelkedést terveztek az üzemek. A mezőgazdaságban 1981-hez képest viszont már 64, ebben az évben pedig 82,6 száza­lékos lesz a fenntartási költsé­gek növekedése. A költségemel­(Folytatás a 2. oldalon.) Németh Károly és Lázár György fogadta a Varsói Szerződés Katonai Tanácsának tagjait Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke tegnap a Központi Bizottság székházéban fogadta a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Taná­csának budapesti ülésén részt vevő Viktor Kulikovot, a Szov­jetunió marsallját, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokát, valamint a Katonai Tanács tag­jait, és a küldöttségek vezetőit. Előtérben Bács-Kiskun megye vállalatai­nak, gazdaságainak vezetői ta­nácskoztak tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házá­ban. A téma a minőség volt, ami nap mint nap előtérbe kerül, ha népgazdaságunk fejlődéséről be­szélünk. Szakolczai Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának megnyi­tója után Nagy Ernő, az Orszá­gos Szabványügyi Hivatal főta­nácsosa tartott előadást. Többek között elmondta, hogy p vezetés nem kívánja direkt módon, sza­bályokkal, rendeletekkel jó mi­nőségű termékelőállításra sar­kallni az üzemeket. A kifogásta­lan árunak a mind jobban ki­bontakozó versenygazdálkodás eredményeképpen kell létrejön­nie. Az előadást követően saját vál­lalataik mindennapjaiból példát merítve több igazgató, igazgató- helyettes fejtette ki álláspontját a tárgykörben. Szarka Balázs, az UNIVER ÁFÉSZ elnöke felhívta a figyel­met a termelőeszköz és a végter­mék minőségének szoros össze­függésére, és beszélt arról, hogy a szövetkezetben hagyománya van az újítómozgalomnak, ami nem kis szerepet játszik az UNI- VER-termékek keresettségében. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón kölcsönösen megerő­sítették, hogy napjainkban külö­nösen fontos a Varsói Szerződés tagállamai fegyver« erői között az egység és az együttműködés további erősítése, a közös védel­mi képesség fejlesztése. A találkozón jelen volt Hor­váth István, a Központi Bizott­ság titkára és Oláh István ve­zérezredes, honvédelmi miniszter. Dr. Sümegi József, a Hosszú­hegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese kifej­tette, hogy a minőség nem állan­dó jellemző. Mint mondta, ame­lyik bor ízlik az egyik piacon, az nem biztos, hogy első osztályú le­het egy másikon. Hangsúlyozta, hogy a szakembereknek figye­lemmel kell kísérni a piac minő­ségi követelményeit, .kutatni kell annak várható alakulását. Kap­csolódva az előadáshoz, megje­gyezte, hogy nehéz százszázalé­kos árut követelni olyan cégtől, ami monopolhelyzetben hiány­cikket gyárt. Rudasi Károly, a BRG igazga­tója ismertette a hallgatósággal, hogy |a magnetofongyár az al­katrészek nagy részét kapun be­lül állítja elő. így a végtermék minőségét fokozottan meghatá­rozza a gyárban végzett munka. Kiemelte a gyártási folyamatból az emberi tényezőt — meg kell teremteni az érdekeltséget — mondta. Legvégül Fixier László, az Or­szágos Piackutató Intézet igazga­tóhelyettese tartott diavetítéssel egybekötött záróelőadást, mely­ben egyebek között közzétette az intézet egyik reprezentatív fel­mérésének eredményeit. L. Sz L. A tegnapelőtt megnyitott 81. Budapesti Nemzetközi Vásáron — majd kétezer kiállító cég termé­kei között — ott láthatók a Bács- Kiskun megyei ipari üzemek ter­mékei is. A Dunavecsei Fémipari Vállalat — hagyományos fúró. és fűrészgépei mellett — a nyugat­német Des ma—Cordia licenc alap­ján gyártott fúrógépekkel jelent­kezett. E berendezések legfőbb előnye az eddig alkalmazott ha­sonló gépekkel szemben, hogy ugyanolyan megmunkálható fu­ratátmérő mellett a súlyuk lénye­gesen kisebb, s hogy a fúrás-me­netvágás művelete ciklikusan ve­zérelhető. A termékeknek jó pia­cuk van a Közép-Keleten, legna­gyobb vásárlójuk Irán, ahová az idén kétszáz darabot adnak el. A vásár nyitónapján már a Debre­ceni Gördülőcsapágy Gyárral is kötöttek üzletet. Felvételünkön Iby Ferenc termelési igazgató- helyettes, a BF 30 VG típusú fú­ró-marógép működését magyaráz­za az érdeklődőknek. A gépet — mivel marásra is alkalmas — a munkadarab mozgatását szolgáló asztallal is felszerelték. (Vásári képriportunk a 3. oldalon.) Tanácsülés Kalocsán KONFERENCIA A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL Környezetépítés az iskolában • Gyermeksereg a Szórakaténuszban tegnap megnyílt kiállításon. A Magyar Építőművészek Szövetsége és a házi­gazda kecskeméti iskola által szervezett eszmecse­re résztvevőit kedves, szép műsorral köszöntötték a kisdiákok, majd Hodossi Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára, egyebek mellett az alábbiakat hangsúlyozta megnyitó beszé­dében : — A művészet nemcsak tükrözi, hanem formálja is a személyiséget, fontos tehát, hogy gyermekeink vizuális élményekben gazdag környezetben nője­nek fel. Kötelességünk megteremteni — illetve utó­dainknak megőrizni — környezetünk harmóniáját, szépségét. A láttatás esztétikáját úgy kell oktatási rendszerünkbe építenünk, hogy emberformáló té­nyezővé válhasson. Persze a vizuális nevelés nem merülhet ki csupán a láttatásban: az élményanyag megértetése, megvitatása ugyancsak fontos peda­gógiai feladat. Éppen ezért Bács-Kiskun megye, illetve Kecskemét őszinte örömmel adott otthont e tanácskozásnak... A megnyitót követően dr. Kárpáti Andrea, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos mun­katársa tartott nagyszerű előadást a vizuális neve­lés történelmi változásairól, társadalmi elvárásairól, napjaink ezzel kapcsolatos kísérleteiről, modelljei­ről. Ezután egy filmet tekinthettek meg a konferen­cia résztvevői, amely a Kodály-iskola egyik napkö­zis csoportjának — a vizuális nevelést szolgáló — foglalkozásait mutatta be. Az ezzel kapcsolatos ta­pasztalatokat Rajz Istvánná tanárnő ismertette. Két külföldi előadója is volt a tegnapi tanácsko­zásnak: az amerikái dr. Brent Wilson gyermekraj­zok, falrajzok elemzésével, a környezetesztétikáról és a környezetszimbolikáról, míg dr. Marjorie Wilson a gyermekek vizuális nyelvezetéről tartott érdekes eszmefuttatást. Ezt követően dr. Kleineisel János­nak, a Képzőművészeti Főiskola tanárának Építésze­ti nevelés különböző szinteken című előadását hall­gathatták meg az résztvevők. Délután dr. Gáborjáni Péter, a Budapesti Műsza­ki Egyetem adjunktusa az integrált nevelés mód­szertanáról, Mezei Gábor belsőépítész egy miskolci kísérletről, Sipos Endre, a Fővárosi Pedagógiai In­tézet vezető szakfelügyelője pedig a munkaközössé­geknek a környezeti nevelésben való szerepéről re­ferált. Az előadásokat követő vitát dr. Vámossy Fe­renc, a BME kandidátusa vezette. A tegnapi konferencia alkalmából kiállítás nyílt Környezetépítés az iskolában címmel, a Szórakate- nusz Játékházban. A gyermekrajzokkal, szakköri munkákat bemutató fotókkal, a vizuális nevelés épí­tészeti, képző- és iparművészeti kísérleteinek doku­mentumaival gazdag tablók szemléletesen példáz­zák azokat a törekvéseket, amelyek környezetkultú­ránk fejlődésének megalapozását szolgálják napja­inkban az iskolai nevelésben. A kiállítást Fekete György belsőépítész nyitotta meg, s június 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. K. E. Színes, szórakoztató gyermeknapi programok Az idén szinte mindenütt két­napos programot szerveztek a legfiatalabbaknak, akik ünnepü­kön — a gyermeknapon — szám­talan szórakoztató műsorban vá­logathatnak és ügyességi felada­tokban mérhetik össze erejüket, tudásukat. A kalocsai művelődési házban szombaton két órától játszóházi foglalkozások lesznek, az udva­ron a bátyai úttörő-fúvószenekar, a homokmégyi Katicabogár báb­együttes, a dunaszentbenedeki és a miskei bábcsoport ad műsort. Ugyanitt hirdetik ki a Katona­élet gyermekszemmel című rajz­pályázat eredményét. Video- program, bűvész-show, számító- gépes játékok várják még a gye­rekeket. Vasárnap a városkerti szabadtéri színpadon Varga Mik­lós koncertjére kerül sor. Baján holnap reggel 8-tól dél­után négy óráig tart a gyermek- műsor. Ez alkalommal rendezik meg a Gyalogosan, kétkeréken című közlekedésbiztonsági napot is. A játszóházban konstrukciós játékokat készíthetnek az ügyes- kezűek, majd aszfaltrajzverseny- be is benevezhetnek. A víziszín­padon a Százlábú és társai című' műsort a Perem színpad mutatja be, majd tréfás játékokra kerül sor. Vasárnap délelőtt a Béke té­ren kirakodóvásár, sárkányrepü­lő-bemutató, kutyaverseny, vá­sári komédia, aszfaltrajzverseny várja az érdeklődőket. x (Folytatás a 2. oldalon.) Egyperces felállással adóztak tegnapi ülésükön Kalocsa város Tanácsának tagjai a nemrég el­hunyt dr. Nagy Attila körzeti főorvos emlékének, aki 1963 óta vett részt a tanács, majd a vb munkájában. A jelenlegi összetételében utolsó alkalommal összegyűlő testület az 1984. évi költségvetés és fejlesztési alap gazdálkodásá­ról készült előterjesztést tűzte első. napirendjére. Megállapítot­ták. hogy a bevélteli tervek mind a költségvetési, mind a fejlesz­tési alap gazdálkodásában telje­sültek, ez tette lehetővé az in- ézmények rendeltetésszerű mű­ködését, az elhatározott fejlesz­tések megvalósítását. A gazdái-' kodó egységek a rendelkezésük­re álló pénzeket itöbbségükben jól hasznosították, s ahol való­ban gazdálkodtak, ahol szerve­zettebb volt a munka, ott az ár­emelkedések ellenére is meg­őrizték a korábbi ellátási szín­vonalat, jutott a létesítmények, felszerelések felújítására, korsze­rűsítésére. Ezután a Kalocsa és Vidéke ÁFÉSZ ellátó tevékenységéről és fejlesztési elképzeléseiről szóló beszámolóit vitatta meg a ta­nács, s számos hozzászóló javas­lataival egészítette ki az írásos anyagot, amelyben egyebek közt számot adtak arról, hogy az áíSsz az 1982-es gyenge ered­ménye után megteremtette gaz­dálkodásának stabilitását, jelen­leg 40 millió forintos árukészlet- , tel rendelkezik, s 1984-ben már ' hitel nélkül gazdálkodott. A szö­vetkezet kiskereskedelmi forgal­ma tavaly 442 millió forint volt, 21,6 százalékkal több a négy év­vel korábbinál. Újabb napirendi pontként az eltérő érdekeket is felszínre ho­zott vita bontakozott ki, egy 226 hobbikentet tartalmazó terület belterületté nyilvánítása, vala­mint a Széchenyi lakótelep utca­neveinek egyértelműsítése ügyé­ben. Hozzászólt a témához Tóth Ferencné országgyűlési képvise­lő,' aki megköszönte a tanácsnak azt a támogatást, amit munká­jához kapott. Ezt követően Sza- l óki István tanácselnök Telepü­lésfejlesztésért emlékplakettet adott át Pákolicz István tanács­tagnak és Urbán László nyug­díjasnak. Lakatos László, a vá­rosi pártbizottság titkára meg­köszönte a tanácstagok Kalocsa fejlődéséért végzett ötéves mun­káját, s kifejezte a pártbizott­ság elismerését is. f. T.'

Next

/
Thumbnails
Contents