Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I960 HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÓ AZ MSZMP BÁCS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 119. szám Ára: 1,80 Ft 1985. május 23. csütörtök Megállapodások a szovjet—indiai együttműködésről A Szovjetunió és India gazda­sági kapcsolatait szabályozó két fontos dokumentumot írtak alá szerdán a Kremlben. A két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudo­mányos együttműködés 20Ö0-ig szóló fő irányait kijelölő, vala­mint a gazdaságii és műszaki együttműködésről szóló megálla­podásokat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára., és a hivata­los baráti látogatáson a Szovjet­unióban tartózkodó Radzsiv Gandhi, indiai miniszterelnök látta el kézjegyével. Az aláírásnál jelen volt Nyi- kolaj Tyihonov, az SZKP KB Fotóriporterek PE tagja, a minisztertanács el­nöke, valamint a Radzsiv Gandhi kíséretében levő szemé­lyek. Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő tegnap felkereste a Le- nin-mauzóleumot, ahol koszorút helyezett el, s egyperces néma tiszteletadással adózott a szovjet állam megalapítója emlékének. Az indiai miniszterelnök — a szovjet vezetők meghívásának eleget téve — kedden érkezett hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba. Radzsiv Gandhi koszorút he­lyezett el a Kreml falánál, az ismeretlen katona sírjánál, s le­rótta kegyeletét a hitleri fasiz­mus ellen vívott harcban elesett szovjet katonák emléke előtt. a fejlődő országokból Az UNESCO és a Budapesti Nemzetközi Új­ságíró Intézet szervezésé­ben április kö­zepén kilenc fotóriporter érkezett ha­zánkba a fej­lődő orszá­gokból. Tanul­mányújuk so­rán a vendé­gek tegnap Kecskemétre látogattak. Fel­keresték a Pe­tőfi Népe szer­kesztőségét, ahol dr. Sztra- pák Ferenc fő- szerkesztő adott tájékoztatást a lap munkájá­ról. Ezt követően • Üzem­látogatáson a Magyar— Szovjet Barátság Termelő­szövetke­zetben? a megyeszékhely nevezetességei­vel ismerkedtek, majd ellátogat­tak a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet­ije. Délután a vendégek Borbás- pusztán lovasbemutatón vettek részt, s megnézték a Nemzetközi Kerámia Stúdiót. A fiatal fotó­sok programja este a lajosmizsei Tanyamúzeumban fejeződött be, innen visszautaztak Budapestre. A hét végén még visszatérnek Bács-Kiskun jegyébe: részt vesz­nek a Bajális és a hajósi Orbán- napok eseményein. T. L. Megnyílt a t Huszonhét ország Veress Péter beszéde es Nyugat-Berhn mintegy kétezer kiállítójának részvételével tegnap délelőtt a kőbányai vásárvárosban ünnepélyesen megnyitották a 81. Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szakvásá­rát. A vásárváros főterét a Nem­zetközi Vásárok Szövetségének emblémája és a résztvevő orszá­gok nemzeti lobogói díszítették: A megnyitó ünnepségnek nem kedvezett az időjárás, a szakadó eső miatt a főtér helyett a B pa­vilonban gyülekeztek az ünnepség vendégei. Közöttük volt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, továbbá az Elnöki Ta­nács és a kormány több tagja. A megnyitón részt vett a diplomá­ciai képviseletek számos vezető­je és tagja, s megjelentek a ha­zai és a külföldi kiállítók képvi­selői is. A Himriusz elhangzása után Ol­le Herold, a Nemzetközi Vásárok Szövetségének elnöke üdvözölte a megjelenteket, a BNV szervezőit és résztvevőit. Ezután Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter mondott beszédet. Bevezetőben köszöntötte a meg­nyitóünnepség résztvevőit, majd elmondotta, hogy az idei tavaszi vásáron a tavalyinál hat száza­lékkal több, 1960 hazai és külföldi cég képviselteti magát. A szocia­lista országok vállalatainak nö­vekvő érdeklődését mutatja, hogy kiállítóik száma 26 százalékkal meghaladja a múlt esztendeit. A tavalyihoz hasonló számban ér­keztek kiállítók a nem szocialista országokból, de a korábbinál na­gyobb kiállítási területen mutat­ják be újdonságaikat. A hazai vállalatok érdeklődése is nőtt. a udapesti í emzetközi V ásár • Párt- és állami vezetők látogatása a BNV-n. múlt évinél tíz százalékkal töb­ben vesznek részt a tavaszi BNV-n. A Szovjetunió köztársa­ságai közül a tavaszi vásárokon most először mutatkozik be Azer­bajdzsán. , — A vásár rendezői az idén különösen törekedtek arra, hogy gazdaságpolitikai, iparpolitikai céljainkkal összhangban álló áru- összetételt mutassanak be — hangsúlyozta Veress Péter. — Ez látszik az egyes árufőcsoportok kiállítási területi arányainak változásán is. Az elmúlt évinél lényegesen nagyobb teret kaptak az optikai és akusztikai berende­9 A Kecs­keméti Alu­mínium- ipari Szö­vetkezet könnyen összeállít­ható alumí­nium háza. Raktárnak, nyaralónak egyaránt jó. (Tóth Sán­dor felvéte­lei) zések, a vegyipari gépek, az erős­áramú ipari és műszeripari be­rendezések, a csomagolás és anyagmozgatás eszközei. A ko­rábbinál kevesebb terméket mu­tatnak be a járműipari, az ener­getikai és a bányagépgyártók. A magyar népgazdaság helyze­téről szólva Veress Péter kifej­tette: — Az elmúlt években a nehéz viszonyok között is to­vább gyarapodott népgazdasá­gunk, sikerült megőrizni a gaz­daság stabilitását, az ország fi­zetőképességét és mérsékelni az adósságállományt. Gazdasági egyensúlyunk azonban még meg­lehetősen törékeny, lassú a ter­melés szerkezetének átalakítása. A cserearányok kedvezőtlen vál­tozása nem csupán a külgazda­sági feltételek rosszabbra fordu­lását jelzi, hanem azt is, hogy népgazdaságunk nem tud mindig lépést tartani a világgazdasági követelményekkel. Célunk olyan gazdasági növekedés megalapo­zása, amely biztosítja a külgaz­dasági egyensúly megőrzését és egyben adottságainknak megfe­lelő szerkezeti változásokat ered­ményez.- • A külkereskedelmi miniszter ezután arról szólt, hogy Magyar- ország számára meghatározó a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok fejlesztése. Kiemelte: — A magyar nép megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a Szov- (Folytatás a 2. oldalon.) 5EGBOL lUi Népességmegtartó melléküzemágak Nélkülözhetetlen jövedelem- forrás lett az ipari tevékenység Bács-Kiskun megye mezőgazda- sági üzemeiben. Ma már szinte valamennyi termelőszövetkezet­ben, illetve szakszövetkezetben a melléküzemágak jelentik a fix be­vételt az idényszerű mezőgazda- sági árutermelés mellett. Sokat vitatott szerepük egyértelművé vált az agrárgazdálkodásban, ja­vítja hatékonyságát és a mun­kaerő helybentartását. Az iparági tevékenység, amely jelenleg az árbevétel 50 százalé­kát adja, főleg kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú tsz-ekben egy- egy aszályos évben a talponállás alapja. Jól példázza ezt a móric- gáti Petőfi Termelőszövetkezet, amely az alacsony termőképes­ségű homokföldjeiből nem tudna megélni, öt melléküzemágat tart fenn, s ezek adják árbevételének 66 százalékát. Az ipari tevékeny­ség nyereségéből az agrárágazat fejlesztésére is jut, s állandó munkát teremt a kis település la­kóinak. A kitűnő öntéstalajon gazdál­kodó hartai Erdei Ferenc Tsz-t, ahol teljesen gépesített a szán­tóföldi növénytermesztés, a fel­szabadult munkaerő foglalkozta­tása kényszerítette ipartelepítés­re. A 60-as években, az Alföldi és -a Duna Cipőgyárral együtt­működve, cipőfelsőrész-varró üzemeket alakítottak ki. A tsz saját költségén — egy-egy mun­kahely létesítésére 100 ezer forin­tot költöttek — épültek fel az üzemcsarnokok, a szociális léte­sítmények. Jelenleg egymillió ci­pőfelsőrész készül évente a har­tai „tsz-gyárban”. A termelőszövetkezetek egy ré­szében a fő tevékenységhez, a kertészethez, a szántóföldi ter­meléshez kapcsolódik az ipari üzem. A kiskunmajsai Jonathán Tsz-ben baromfivágóhíd, zöldség­szárító és meggyfeldolgozó nö­veli a jövedelmezőséget, s köti le a kézi erőt. A kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz-ben pedig sütöde javítja a gabonater­melő ágazat eredményét. V. E. JOBB MINŐSÉGŰ TAKARMÁNY-JÖVEDELMEZŐBB ÁLLATTENYÉSZTÉS A gabonaipar feladatai Az állati termékek minőségé­nek egyik legfontosabb meghatá­rozója a takarmányozás, amely az ágazat költségeinek mintegy 60 százalékát teszi ki. Országosan 70 milliárd forint értékű tákarmányl fogyasztanak évente jószágaink, ebből a költségből 6,6 milliárd forinttal „részesedik” a megye. Mivel ilyen hatalmas összegről van szó, fontos követelmény a jö­vedelmezőség. Főként erről ta­nácskoztak tegnap a megyei ga­bonaforgalmi és malomipari vál­lalat, valamint a Magyar Agrár- tudományi Egyesület megyei szer­vezete kezdeményezésére Kecs­keméten. A vállalat koncentrátum- gyárában tartott eszmecserén je­len voltak a partnergazdaságok, a termelési rendszerek, valamint a gabonaiparral kapcsolatban ál­ló intézmények képviselői. Dr. Molnár István igazgató megnyitójában hangoztatta, hogv a takarmány termesztés és az ál­lattenyésztés a megyében kiemelt feladat, mert az értékesített vá­gósertés, juh mennyiségét tekint­ve országosan elsők vagyunk és hasonlóképpen élvonalban van a • Számítógép vezérli a gabona­forgalmi és malomipari vállalat kecskeméti koncentrátumgyárá- ban a termelést. Építőipari ifjúsági konferencia a környezet formálásáról megye a többi állattenyésztési ágazatban is. Ha a kistermelés adatait vizsgáljuk kitűnik, hogy a több mint egymillió sertés 56 százaléka a kisgazdaságokból ke­rül ki, és ha a más állatfajok aránya nem is ilyen magas, az ellátásban és az exportban mégis meghatározó. A vállalat által ér-' tékésített takarmányok több mint 35 százalékát a kistenyésztőknek ad ják el. Az elmúlt évben takar- mányértékesítésük meghaladta az (Folytatás a 2. oldalon.) A MTESZ székházában tegnap megkezdte kétnapos munkáját a VI. építőipari ifjúsági konferen­cia, amelyet Trautmann Rezső, az Építőipari Tudományos Egye­sület elnöke nyitott meg. A találkozó első előadója, So­mogyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter azokról a fontos építőipari és településhá­lózati fejlesztési feladatokról szólt, amelyeknek teljesítéséhez a következő ötéves tervben kü­lönösen sok segítséget igényelnek a fiatal műszakiaktól. Mindenek­előtt azt kérte, hogy nyújtsanak segítséget a lakosságnak, az épí­tészet iránt érdeklődőknek, a lakókörnyezet, a település kor­szerűsítését, fejlesztését célzó tö­rekvések megértéséhez, s nyer­jék meg őket az ízléses környe­zetformálás ügyének. Rámutatott arra is, hogy a következő ötéves tervidőszak lakásépítési prog­ramjának valóraváltásában to­vábbra sem nélkülözheti az épí­tőipar a paneles módszert, amely- lyel évente 20—25 ezer lakást kell majd építeni. A miskolci, a győri és a Bács-Kiskun megyei példák mutatják, hogy panelek­ből is lehet változatos, a város­HADERŐCSÖKKENTÉS mvtes ■ : . ■ Ma kezdődik a 36. forduló Heltai András, az MTI tudósí­tója írja: BÉCS Az osztrák fővárosban megkez­dődik a közép-európai haderő és fegyverzet csökkentéséről fo­lyó tárgyalások 36. fordulója. A Varsói Szerződés és a NATO országai immár tizenkettedik éve tárgyainak a haderők és a fegy­verzetek mérsékléséről, ám ha­ladás még mindig nem tapasz­talható. A kudarc fő oka a NATO taktikája: a nyugati Szövetség abból indul ki, hogy a másik fél lényegesen nagyobb számú had­erőt állomásoztat a térségben, mint amennyit megad, tehát „arányos” csökkentésre volna szükség. E semmivel alá nem támasztott érvelés mellett a NATO mindegyre a jövendő megállapodás ellenőrzésének kér­déseit erőlteti — még mielőtt az egyezménynek akárcsak a körvo­nalai is kibontakoztak volna. A cél nyilvánvalóan az időhúzás: a NATO mindmáig nem látja ér­dekében állónak a megállapo­dást. A Varsói Szerződés országai, köztük hazánk, amely különle­ges státusszal vesz részt a bécsi tárgyalásokon, legutóbb idén feb­ruárban terjesztettek elő komp­romisszumos javaslatot. E sze­rint első lépésként csökkentsék 20 ezer fővel a szovjet, 13 ezer fővel az amerikai csapatok lét­számát a közép-európai térség­ben, fegyverzetükkel együtt, majd fagyasszák be kölcsönösen a haderők létszámát mind a szö­vetségekben, mind az egyes or­szágokban. A VSZ javaslata (akárcsak a korábbi) figyelembe veszi a NATO régi keletű igé­nyeit, s előirányozza a haderő­csökkentések helyszíni ellenőrzé­sét is. A csökkentésre egy, a be­fagyasztásra három év állna ren­delkezésre, egyidejűleg pedig folytatódnának a tárgyalások az­zal a céllal, hogy mindkét fél 900 ezer főre csökkentse erőinek lét­számát. A NATO a VSZ javaslataira ér­demben mindmáig nem válaszolt, csak „gondos tanulmányozást”, ígért. Semmi nem mutat arra, hogy a nyugati szövetségben az új fordulóban, meglenne a kész­ség akárcsak a részmegegyezés­re — holott ez utóbbi (ebben mindkét fél szakértői egyetérte­nek) lényegében csak politikai elhatározás kérdése. Az új fordulóban Robert Black­will veszi át a bécsi amerikai küldöttség vezetését. képbe jól beillő épületeket, s kedvező alapterületű, beosztású, korszerű lakásokat építeni. A fia­tal műszakiak nyújtsanak segít­séget ahhoz, hogy ezek a kezde­ményezések széles körben elter­jedjenek, s gazdagítsák tovább a panelekből ízlésesen felépíthe­tő lakóházak, korszerű és kényel­mes lakások választékát. Építé­szeti felvilágosító munkával és példamutató tervekkel támogas­sák a családi házak, társasházak és más kisebb lakóépületek ízlé­ses megformálását, s az építésze­ti közízlés fejlesztését — hang­súlyozta Somogyi László. A kétnapos találkozón a fiatal műszakiak több mint 70 előadás­ban ismertetik a környezetfor­málásihoz közvetlenül vagy átté­telesen kapcsolódó munkájuk eredményeit és új kezdeménye­zéseiket. A konferencia négy szekciójában és kerekasztal-meg- beszéléseken mintegy háromszá­zan vitatják meg ezeket az elő­adásokat, s a környezetformálás fejlesztésére ajánlásokat is ki­dolgoznak, amelyeket az érintett minisztériumok, országos szerve­zetek elé terjesztenek. MEZŐGÉP­AL KA TRÉSZ-ELL Á TÁS 1 vliUiialUtj javulás 9M Országos mezőgazdasági gépalkatrész-ellátási tanács­kozás kezdődött Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központban. A Magyar Ag­rártudományi Egyesület Gé­pesítési Társasága által ren­dezett kétnapos eszmecserén több mint kétszáz vállalati és szövetkezeti szakember vi­tatja meg a mezőgépipari alkatrészek gyártásának, for­galmazásának és felújításá­nak kérdéseit. A megnyitó plenáris ülé­sén tartott előadásában Kár­páti József, az AGROTEK Váltalat vezérigazgatój a egye­bek között hangsúlyozta, hogy megindult az importpótló alkatrészgyártás. Az elmúlt három évben csak az AGRO­TEK Vállalat mintegy ezer­féle hazai gyártású import­pótló alkatrészt adott el a gaz­daságoknak, évente egymil- Márd forint értékben. Felhív­ta a figyelmet az alkatrész- felújítás jelentőségére is. Míg korábban ezt a tevékenysé­get csupán kényszerűségnek tartották, ma már egyre in­kább felismerik a benne rej­lő lehetőségeket. így például új utakat nyitott mg a felújí­tásban a műanyag bevonatok alkalmazása. Ami a továbbia­kat illeti, megfelelően szer­vezett gépbontással, a kise­lejtezett gépek alkatrészei­nek mintegy 30 százalékát fel lehetne használni — rész­ben felújítással, részben anélkül — mintegy évi fél- milliárd forint értékben.

Next

/
Thumbnails
Contents