Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-18 / 115. szám

J4 KÉP és HANG VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1BB Titkár választó küldöttgyűlés a kiskunsági tsz-szövetségnél Kádár János, az MSZMP főtitkára a Parlamentben találkozott Jacques de Larosiere-rel, a Nemzetközi Valuta. Alap vezérigazgatójá­val, aki a magyar kormány meghívására néhány napot Magyarorszá­gon tölt. A találkozón részt vett Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A vendéget itt-tartózkodása során fogadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. A Magyar Nemzeti Bank vezetőinek és a Valuta Alap vezérigaz­gatójának megbeszélésein áttekintették Magyarország és a Nemzetközi Valuta Alap közötti kapcsolatok alakulását, és véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi gazdasági, pénzügyi kérdésekről. KISKUNSÁG ÉS AZ ERDŐK ÉVE A fák védelme mindannyiunk ügye y Az elmúlt ezer év nagy válto­zásokat hozott a növényzetben, hi­szen a honfoglalás idején még Európa 90 százalékát erdő borí­totta; ma már a kontinens alig 30 százalékán találhatunk erdőt, s az is nagy veszélyben van. Ezért nyilvánította 1985-öt az ENSZ mezőgazdásági szervezeté az er­dők évének. Tegnap délelőtt a kecskeméti Tudomány és Technika Házában az Országos Erdészeti Egyesület kiskunsági csoportja ankétot szer­vezett a Kiskunság az erdők éve tükrében mottóval. Dr. Walter Ferenc,az Erdésze­ti Tudományos Intézet Duna—Ti­i (Folytatás a 2. oldalon.) szer hatását elemezte. Nagy Já­nos, a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet elnöke az ültet­vénytelepítési gondokról, Seres Imre, a tiszaalpári Búzakalász Tsz elnöke a keresetszabályozást formákról beszélt. Csipkó Sándor, a keceli Szőlőfürt Szakszövetke­zet elnöke a háztáji és kisterme­lés további szervezésének szüksé­gességéről szólva megemlítette, hogy ez az árutermelés — amely a nagyüzemi gazdálkodás integ­rált része — nagyobb erkölcsi el­ismerést érdemel. Vincze István­ná, a balotaszállási Kossuth Tsz főkönyvelője ugyancsak a szabá­lyozórendszerrel foglalkozott. Ezután Szabó István kért szót. (Tóth Sándor felvételei.) © A kül­döttgyűlés résztvevői. A Központi Bizottság és a TOT nevében köszöntötte a küldött- gyűlést, dicsérően szólt a gondo­kat bátran feltáró beszámolókról és a hozzászólásokról, majd a kö­vetkezőket mondotta: — Szigorú, de egységes, ugyan­akkor folyamatos a párt gazda­ságpolitikája. Ezen belül kell a szövetkezeteknek jól dolgozva helytállni. Erőpróbára teszi a mostani szabályozórendszer a gazdaságokat. A XIII. pártkong­resszus eszmei üzenete a magyar néphez: a minőségjavítás, a ter­melés, a munka minden terüle­tén. Ezen a vidéken is ezt a szem­léletet, gondolkodást kell előtér­be helyezni, és a még lehetséges tartalékok feltárásával is hozzá kell járulni a minőségjavításhoz. A TOT elnöke beszélt még a háztáji hasznáról és szükséges­ségéről, az idei gazdasági kilátá­sokról, a tennivalókról, a piaci alkalmazkodás fontosságáról és olyan témákról, amelyek - politi­kusokat, gazdasági szakembere­ket egyaránt foglalkoztatnak. Az elnöklő dr. Kosa Antal az értekezlet elején tájékoztatta a küldötteket, hogy Magony Imre, a szövetség titkára saját kérésére nyugdíjba megy, és helyette új tisztségviselőt választanak. A formai előírásoknak megfelelően (Folytatás a 2. oldalon.) A rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig (5—S. oldal) Kádár János találkozott Jacques de Larosiere-rel • A Scruples divatház. 3. rész. (Péntek, tv—2.: 22.10) ' AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 115. szám Árai 1,80 Ft 1985. május 18. szombat A TÓT ELNÖKE KECSKEMÉTEN 1 % • Szabó István, I Politikai Bizottság tagja, * TOT el- BÓfcé nagy érdeklő­déssel és figyelemmel kísért . felszólalá­sában gazdaság, politikai témákról beszélt. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsé­géhez tartózó közös gazdaságok küldöttei, valamint a meghívottak értekezletet tartottak tegnap Kecs­keméten. Dr. Kása Antal, a tsz- szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Szabó Istvánt, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a TOT elnö­két, Romány Pált, a Központi Bi­zottság tagját, a megyei pártbi­zottság titkárát és dr. Matos Lászlót, a megyei tanács elnök- helyettesét. A napirendi pontok elfogadása után Kovács László, a szövetség titkárhelyettese mon­dott szóbeli kiegészítést a koráb­ban megküldött beszámolóhoz, amely a tavalyi gazdálkodásról, az idei tervekről készült. A kritikus, mélyreható elemzés után hozzászólásokra került sor. Budai István, a tiszakécskei Bé­ke és Szabadság Tsz elnöke az érdekképviseleti munkáról, a kertészeti ágazatok nehéz helyze­téről, az új földértékelési rend­szer kidolgozásáról beszélt. Pá- csonyi Vilmos, a kiskunfélegy­házi Dózsa Tsz elnöke a juhásza­ti ágazat gondjairól, a változta­tás lehetőségeiről szólt. Szénást Béla, a tázlári Béke Szakszövet­kezet elnöke a szabályozórend­MAGYARORSZÁG KICSIBEN Füzetek és makettek Van, aki fényképet készít az általa megkedvelt tájról, épület­ről, van. aki képeslapot vásárol, de újabban akadnak olyanok is, akik felépítik otthon a maguk örömére-okulására az ismert mű­emléket. Ez a divat nálunk még kevésbé terjedt el, mint például az NSZK-ban vagy Franciaor­szágban. de mint a budapesti Operaház 50 ézer példányban tavaly kiadott makettépítő füze­tének sikere is bizonyította: van értelme és jövője az új kezdemé­nyezésnek. A Papir-Plaszt gazdasági mun­kaközösség tervezésében és a Lapkiadó Vállalat beruházá­sával eddig öt ismert hazai mű- emlékmakett füzetét készítette 'el a Révai Nyomda, köztük a már említett Operaház és a Szent­endrei Néprajzi Múzeum mándo- ki igörögkatoükus fatemplom épületének kivágós füzete került a hirlapboltokba, trafikokba. Az idén adják ki egyebek között a Parlament, a Mátyás-templom, a Tihanyi Apátság, a nagyvázsonyi vár, jövőre pedig a pusztaszeri Feszty-körkép Múzeum makett­jét. ez utóbbiban természetesen helyet kap maga a kép kicsinyí­tett mása is. Sípos Szabó Vilmos és Hehter János grafikusművész tegnap a kecskeméti Szórakaténusz- já­tékházban mutatta be az eddig megjelent füzeteket,' valamint a több tucatnyi, már elkészült ter­vet. A kiállítás alkalmából a gye­rekek számára makettépítő be­mutatót, majd nagy sikerű hajto­gatóversenyt rendeztek. Ennek végeredményéből néhányat pár napig meg lehet tekinteni a Szó- rakaténuszban. Arról' is született megállapodás, hogy az egyébként kevés helyen kapható makettfü­zetek rendszeresen vásárolha­tók lesznek a kecskeméti intéz­ményben. L. A. \Y*.Yfr Hagyomány már, hogy évente május 18-án tartják a múzeumok nemzetközi napját. Ilyenkor a figyelem azokra az intézményekre irányul, ame­lyek a múlt írásos és tárgyi epilékeit őrzik. Az egykor­volt események, történések „élő" tanúi a múzeumok. A városi, falusi gyűjtemények éppen úgy , beszédesen valla­nak a régi évszázadokról, kö­zelebbi évtizedekről, mint az üzemek, téeszek és más mun­kahelyek történetét bemutató időszaki vagy állandó kiálli-, tások. S ma már nyugodt lélek­kel, teljes megelégedettséggel elmondhatjuk, hogy. nemcsak a régi — Bács-Kiskunban jő százéves mútra visszatekintő — múzeumok örvendenek te­kintélynek. népszerűségnek ' hanem a kisebb, ám jelentő­ségüket, szerepüket tekintve figyelmet érdemlő helyi köz­gyűjtemények is. Hartán pél­dául a német nemzetiségi fa­lumúzeum, Csávolyon az irá- sos-fenyképes krónikaírás, Szalkszentmártonban az egyre gazdagodó Petőfi-ház, Kiskő­rösön a szlovák tájház, Duna- patajon az unitárius templom­ból átalakított falumúzeum kelti fel széles körben a fi­gyelmet. Gyakran elhangzik mosta­nában. hogy felgyorsult és gépesedő korunkban az embe­rek nem látogatják a múzeu­mokat, a hasonó kulturáis intézményeket. A válasz erre ezúttal legyen két, sokat el­áruló, önmagáért beszélő számadat: Kecskeméten w Szórakaténusz Játékműhely- ben, és Múzeumban évente négyszáznál több rendezvényt tartanak, s a látogatók — mint 1984-ben — száma meg­haladja a, negyvenezret. Ugyanez mondható el a Kecs­keméti Galériáról is, ahol az érdeklődést hasonló adatok bizonyítják. Mednyánszki László, Tóth Menyhért, Nagy István és Farkas István alko­tásai igazán vonzzák a közön­séget, télen és nyáron, esőben és napsütésben egyaránt. Múltunk gazdag és sokak­ra ható tárházai a múzeu­mok. Megyénkben számuk már meghaladja- a húszat. A tárlókon, a szépen díszített fa­lakon, az üvegszekrényekben és a polcokon meghúzódó tárgyak, szerszámok írásos emlékek, egykori - plakátok, újságok sárguló könyvek egy­aránt elődeink életéről, mun­kálkodásáról, harcairól valla­nak, irtegszivlelendő tanulsá­gokat őrizve számunkra. Ez utóbbit azért hangsú­lyozzuk most, a múzeumok nemzetközi napján, mert nem szabad elfeledni: a múltunk, eddigi történelmünk iránti érdeklődés, fogékonyság gaz­dagodó jelenünk és remélhe­tően szépülő jövőnk érdeké­ben is fontos, nélkülözhetet­len. Varga Mihály FÁJSZ, HARTA, BAJA, DUNAVECSE, MADARAS, IZSÁK. MAJSA Kitüntetés a legjobbaknak Hagyomány, hogy ilyen­kor, tavasz táján sorozatban ünnepelnek azok, akik az előző évi tevékenységük alapján ezt kiérdemelték. Tegnap megyénk hat terme­lőszövetkezetében, valamint a bajai Bácshúsnál ve­hették át a kiváló gazdasági tevékenységet bizonyító ok­leveleket. A fajszí Kék Duna Tsz-ben — ahol az általános iskola tánckara adott műsort — az eseményen megjelent dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának nyugalmazott titkára, valamint Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság tagjai. Hasonló összejövetel volt Hartán, Dunavecsén, Mada­rason, Izsákon és Kiskun- majsán. A Bácska Húsipari Közös Vál­lalat másodszor nyerte el a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium által adományozott Kiváló Gazdasági Társulás címet. Ez alkalomból a vállalat központ­jában ünnepséget tartottak, ame­lyen dr. Horváth István igazgató beszámolt az elmúlt esztendő eredményeiről. Ma már több mint ezren dolgoznak a húsfeldolgozó üzemben, s széleskörűen kibon­takozott a szocialista brigádmoz­galom. Ez utóbbinak nemcsak a gazdasági eredményekben volt v szerepe, hanem a több mint száz- . húsz helyről összeverbuválódott \ munkásgárda összekovácsolásá­ban is. Az 1980. évi 202 ezer he­lyett tavaly már ,383 'ezer hízott sertést vásároltak fel. Növekedett az export mennyiséjge is. A vál­lalat öt év alatt számottevően növelte a kivitelt, az összes meg­termelt áru itöbb mint felét tő­kés országokba szállították. Dr. Gajdócsl István, a megyei tanács elnöke nagy elismeréssel szólt a kiváló eredményeket el­ért üzemről és hangsúlyozta, hogy nagy szerepe van a Bácshús- nak a belső ellátásban. Ezután át­adta a kiváló címet igazoló okle­velet a vállalat igazgatójának. A madaras! Béke Tsz-ben dr. • A Bácska Húsipari Közös Vállalat dobé zeit sonkát szállít a ten­gerentúlra Kostyál Rezső, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetője adta át a kollektívának a „Kiváló Szö- * vetkezet” elismerő oklevelet. Bar- tos József tsz-elnök beszámolójá­ból megtudhatták az ünnepi köz­gyűlés résztvevői, hogy az 1983-as évhez viszonyítva a termelési ér­ték tavaly 22 százalékkal emel­kedett, míg az egy főre jutó nye­reség egyharmadával volt több az előző évinél. A szövetkezet az elmúlt évben kísérleti szabályo­zásban működött, s jól használta ki ezt a lehetőséget. Kidolgozott érdekeltségi rendszerét más me­zőgazdasági üzemek figyelmébe ajánlhatjuk. Tegnap délután a Dunavecsei Petőfi Sándor Művelődési Ház­ban rendezték meg a helyi Béke Termelőszövetkezet ünnepi kül­döttgyűlését abból az alkalomból, hogy a Dunatáj egyik legna­gyobb, hagyományosan szép ered­ményekkel bizonyító közös gaz­dasága elnyerte — a MÉM és a TOT 1984-es termelési évre kiírt munkaversenyében — a kiváló címet A megjelenteket — köztük a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottsága, valamint a megyei tanács képviselőit — Korom Ferenc elnökhelyettes kö­szöntötte, majd Némedi Miklós elnök szólt az' 1984-es gazdasági év tapasztalatairól. Beszédéből kitűnt: a több mint félezer tagot számláló közösségben évtizedek óta előrelátó, jól szervezett mun­ka folyik. Az elmúlt évi tapasztalatok elemzése után dr. Csendes Bélé, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese köszöntötte a szövet­kezet vezetőit és tagságát a cím harmadik alkalommal való meg­szerzése alkalmából. ' Az ered­ményt bizonyító oklevél átadása után többen szót kértek, hogy méltassák az ünnepelt kollektíva munkáját. A rendezvény végén kitünteté­seket és elismeréseket adtak át. Kiváló Munkáért kitüntetést né­gyen — Albert Zoltán, Bolyó Ist­ván, Lovrity Jőzsefné, Pleskovits Sándor — kaptak. Fennállása legeredményesebb esztendejét zárta 1984-ben a kis- kunmajsai Jonathán Termelőszö­vetkezet. A gazdaság összes ár­bevétele 839 millió forint volt, ■ a nyereség meghaladta a 65 mil­liót. Az elmúlt év termelési ered­ményeiért tegnap délután ünne­pélyes keretek között Szakolczaé Pál, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának titkára a me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter elismerő oklevelét adta át dr. Vedres Ferencnek, a szö­vetkezet elnökének. (További beszámolóink a 3. ol­dalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents