Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet pártiskolai és marxizmus—leninizmus esti egyetemi felvételre az 1985/86-os tanévre 1985. április IS. • PETŐFI NÉPE • S SZÉPEN MAGYARUL — — SZÉPEN EMBERÜL Kefirtet, banántot, grépfru-t OKTATÁSI FORMÁK O Egyéves bentlakásos párt­iskola. Erre az oktatási for­mára mindazon fizikai dolgozók, közvetlen termelésirányítók s más, hasonló munkakörben fog­lalkoztatottak jelentkezését vár­juk, akiket városi vagy városi jogú községi pártbizottságokba, közbeeső pártbizottságok vég­rehajtó bizottságaiba, pártveze­tőségi titkár funkciójába válasz­tották, illétve a függetlenített ap­parátusba bevontak, vagy erre számításba vettek, de középfokú politikai végzettséggel még nem rendelkeznek, s ' munkahelyük vállalja a gyorsított képzéssel együttjáró anyagi terheket. További feltételek: be nem töltött 35. életév, alapfokú po- Litiikai végzettség, középiskolai érettségi vagy s/.akmunkásbizo- nyítvány, á munkahely és a me­gyei pártbizottság jóváhagyása, a tanulmányok végzését enge­délyező orvosi igazolás. Egy év alatt a hallgatók el­vágják az esti egyetem általános tagozatának — filozófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi és ma­gyar munkásmozgalom történe­te — anyagát, továbbá a temati­kában a gyakorlati pártmunká­hoz szükséges pártépí.tési és veze­tésismereti témák, valamint a po­litikai oktatás pedagógiai kérdé­sei szerepelnék. Emellett fakul­tatív nyelvtanulásra is van lehe­tőség. A hallgatók minden kur­zusból kollokviumot, illetve szi­gorlatot tesznek. © A hároméves általános ta­gozat első évében filozófiát, a másodikban politikai gazda­ságtant, a harmadikban nemzet­közi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak a hallgatók. A három év sikeres befejezése a 10/1979. (III. 2.) Mt. számú ren­delet értelmében középfokú po­litikai képzettségnek minősül. A 107/1979. (M. K. 10.) O. M. szá­mú utasítás szerint a felsőfokú oktatási intézmények nappali, esti, illetve levelező tagozatán a végbizonyítvánnyal rendelkezők kérésére felmentés adható filo­zófia, politikai gazdaságtan, tu­dományos szocializmus és ma­gyar munkásmozgalom történe­te tantárgyakból. Felvehetők: azon jelentkezők', akiknek a középfokú politikai iskolai végzettség megszerzését a pártszervezetek, illetve állami szervek előírták; 'akikre a ká­derfejlesztési tervben középszin­tű vezetői munkakör betöltésére számítanak, vagy akiket a párt- és tömegszervezeti oktatásban propagandista utánpótlásként tervbe vettek: érettségizettek: öthónapos pártiskolát, vagy mar­xizmus—leninizmus esti közép­iskolát végeztek, vagy ezzel egyenértékű politikai tájékozott­sággal rendelkeznek; más okta­tási intézményben nem folytat­nak tanulmányokat. Tandíj évi 300 forint. Az általános tagozat I. évfo­lyamai Kecskeméten, Baján, Kis­kunfélegyházán, Kiskunhalason, Kiskőrösön, Kalocsán, Tiszakécs- fcén, KLskurtmajsán, és Bácsal­máson indulnak. A hallgatók he­tenként háromórás kötelező fog­lalkozáson vesznek részt, félév­kor kollokviumot, év végén szi­gorlatot tesznek. O A hároméves szakosított tagozaton két éven keresz­tül a marxizmus—leninizmus egy- egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók. A harmadik évben a szaktárgyihoz kapcsolódó speciá­lis kérdéseket dolgozzák fel. A vizsgák sikeres letétele a 10/1979. (III. 2.) Mt. számú rendelet ér­teimében felsőfokú politikai kép­zettségnek számít. 'A 107/1979. M. K. 10/0. számú utasítás sze­rint az adott tantárgyból felső­fokú intézmények nappali, esti tagozatán tanulók a vizsgaköte­lezettség alól .— kivéve az állam­vizsga-kötelezettséget — mente­sítést kaphatnak. Az 1985/86-os tanévben a következő szakok in­dulnak: filozófia; politikai gaz­daságtan ; nemzetközi munkás- mozgalom története (Kecskemé­ten); politikai gazdaságtan (Kis­kunhalason). E tagozatokra vidéki hallga­tók is jelentkezhetnék, ha a rend­szeres utazást meg tudják oldani. A hallgatták heti 3 óra kötelező foglalkozáson vesznek részt és félévenként kell vizsgát tenni. Felvehetők: akik elvégezték az esti egyetem hároméves álta­lános tagozatát, vagy ennek meg­felelő politikai képzettséggel rendelkeznek (egyetemen, főis­kolán államvizsgáztak marxiz­musból); akiknek munkaköréhez a párt-, a tömegszervezetek és a állami szervek a felsőfokú poli­tikai végzettséget előírták; továb­bá akiket munkahelye a káder- fejlesztési tervben felsőszintű számításba vesz, illetve olyan- párttagok és pártonkívüliek, akiknek a felsőfokú politikai kép­zettség megszerzését a pártbi­zottságok szükségesnek tartják; akik más oktatási intézményben nem folytatnak tanulmányokat. Tandíj: évi 500 forint. Fenti ta­gozatainkon további feltétel, a sikeres felvételi vizsga. O A szakosított tagozat be­fejező, III. évfolyamán in­dulnak a speciális továbbképző tanfolyamok: Kecskemét: a világgazdaság fejlődése; vezetési ismeretek; a nemzetközi politika időszerű kérdései; a pártoktatás pedagó­giája. Baja: gazdaságpolitika. E tanfolyamokra felvehetők elsősorban azok, akik a szakosí­tott tagozat II. évfolyamát ered­ményesen befejezték, illetve a megjelölt témakörök iránt ér­deklődnek, s a tanfolyamot to­vábbképzés céljából szándékoz­zák elvégezni. A tanfolyamokon heti 3 óra kötelező foglalkozáson vesznek részt a hallgatók; a tan­évet vizsgával, vagy záródolgo­zat megvédésével lehet befejez­ni. Tandíj: évi 500, illetve 600 forint. O Az egyéves speciális to­vábbképző-tanfolyamok fő célja a párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, propa­gandisták továbbképzése. E to­vábbképzőkön — figyelemmel a legújabb kutatási eredményekre — az adott témakörökhöz kap­csolódó kérdéseket tárgyalják és dolgozzák fel. Tanfolyamok in­dulnak: Kecskemét: a természettudo­mányok filozófiai kérdései; — gazdaságpolitika; a vállalati gaz­dálkodás kérdései; vezetési isme­retek; az ifjúságpolitika kérdései; a terület- és településfejlesztés társadalmi-politikai kérdései; a kulturális politika és az esztéti­ka időszerű kérdései (5 hónapos, a művészeti szövetségek tagjai számára!). Tiszák ócskán: a vállalati gaz­dálkodás kérdései. Lajosmizse: gazdaságpolitika. Izsák: a párt irányi tás, pártélet kérdései. Kiskunfélegyháza: marxista szociológia; gazdaságpolitika; a nemzetközi ideológiai harc idő­szerű kérdései. Kiskunhalas: a vállalati gaz­dálkodás kérdései; vezetési isme­reteik; a XX. század ideológiai, harcainak kérdései:; . . . • r. .■ . i Kiskunmajsa: gazdaságpolitika. Jánoshalma: valláskritika. Kiskörös: valláskritika; a párt­irányítás, pártáiét kérdései. Baja: a politikatudomány alap­jai; a vállalati gazdálkodás kér­dései; vezetési ismeretek; a párt­élet, pártlrányítás kérdései; az információ elvei és módszerei. Bácsalmás: a nemzetközi poli­tika időszerű kérdései. Kalocsa: marxista szociológia; a pártirányítás, pártáiét kérdései. Dunavecse: a magyar munkás- mozgalom története. Felvehetők: akik az esti egye­tem hároméves általános, illetve szakosított tagozatát elvégezték, illetve ezzel egyenértékű ide­ológiai képzettséggel rendelkez­nek; akiknek munkaköre vagy társadalmi megbízatása kapcso­lódik az adott speciális tanfolyam témaköréhez és akik részére a pártbizottság szükségesnek tart­ja. A jelentkezők felvételi beszél­getésen kötelesek megjelenni. E tanfolyamokon is heti 3 órai kö­telező foglalkozáson vesznek részt a hallgatók; félévkor kollokviu­mot, év végén vizsgát tesznek, illetve záródolgozatot védenek meg, amiről az igazgatóság bizo­nyítványt ad. Tandíj: évi 600 fo­rint. Valamennyi tagozatunkon -to­vábbi feltétel még a továbbtanu­lásra alkalmasságot tanúsító or­vosi igazolás. Az esti egyetem törvényes el­ismerése, valamint a ’ hallgatók kedvezményei tekintetében (ta­nulmányi szabadság, végzettség elismerése stb.) valamennyi tago­zatunkon a Minisztertanács, . az egyes szakminiszterek rendele­téi és különböző kormányszer­vek állásfoglalásai az irány­adók. JELENTKEZÉS Az egyéves pártiskolára, va­lamint az esti egyetem vala­mennyi tagozatára jelentkezni lehat a városi, városi jogú nagy­községi pártbizottságokon, a megyei irányítású nagyközségi pártbizottságokon, illetve az Ok­tatási Igazgatóság tanulmányi hivatalában beszerezhető „Je­lentkezési lap”-on (6000 Kecske­mét, _Ady Endre út 18.). A meg­felelően kitöltött és javaslatok­kal ellátott jelentkezési lapokat 1985. április 30-ig kell a beisko­lázó pártbizottságokhoz, vagy az Oktatási Igazgatósághoz el­juttatni, melyhez két darab meg­címzett és bélyeggel ellátott vá­laszborítékot szükséges mellé­kelni. i 'A "rtlR "JT A felvételi vizsgák május vé­gén, illetve június elején lesznek. Erről a tanulmányi hivatal külön értesíti a jelentkezőket. A felvé­teli bizottság döntését július 20— 25. között kapják meg a jelent­kezők. Az a bizonyos „nyelvérzék” sokszor ugyancsak megtréfál bennünket! Ott van az orosz vat­takabát, amelynek eredéti neve fufajka, de a nyelvérzék — a puffad igéhez kapcsolva a tű­zéseknél valóban ki-kidagadó puffadó ruhadarab nevét — pu- fajká-nak, keresztelte el. Am gyakran a képzők s a nyelvtani jelek is megtréfálnak. A betyárok 'híres mulatóhelye, a csárda eredetileg csardafc-nak hangzott, mivelhogy a hozzánk délszláv közvetítéssel eljutott keleti szó végső forrásában, a perzsában így hangzik: csar-tak — négy bolthajtás. A magyar nyelvérzék azonban a szó végén levő -k hangot a többes szám -k jelének érezte, s ezért elhagyta. A korábbi egyes számú csárdák­ból így lett fokozatosan csárda, s csak a szó többes számába ke­rült oda a végére ismét a -k. Máskor meg a ragok szednek rá bennünket: például a -t tárgyrag. A „kombinált” női ruhadarab, a kombiné neve divatszóként az angolból terjedt el Európa-szerte a múlt században, s nyelvünk­ben tárgyilagos alakja szabályo­san: kombinét, „vett egy kom- binét”. Van azonban, aki így mondja: kombinét-ot, kombinát­ok: mivelhogy -t végű főnevünk számtalan van: viselet, ágyhu­zat, lét, tét, szemét stb. Ezek játszhatnak bele, hogy a kombi- né-ból egyesek szavajárásában kombinét, tárgy raggal pedig kombinátot lett Itt tehát volta­képpen megkettőztük a tárgyra- gct (ahogy az aztat, eztet-ben is a pongyola beszéd). S hasonló történik gyakran a banán-nal, s az aludttejféle tej­termékkel, a kefir-rel is. — Vettem fél látó banántot a gyermekeknek J— hallottam nem­régiben a bolt előtt. A kombiné is idegen eredetű szó, a banán is az (végső soron ’talán a bantu néger nyelvből való), s az ide­gen szavakkal könnyebben meg­esik efféle „szabálytalanság”. Megint csak az történt, hogy a nyelvérzék a tárgy rágós banánt alakban a szó tövéhez tartozó­nak érezite a -t ragot, s ebben az ilyen -nt főnevek befolyásolhat­ták, mint pont-pontot, forint— forintot, regiment—regimentet, gyémánt—gyémántot stb/ Ezért lehet olyat is hallani: „Fölvette az orkánt-ot”, „Vett egy üveg otkolontt-ot „Eau de Cologne”-t, vagyis „kölni víz”-et” stb. A kefir-rel bizonyosan „tej- testvére”, a joghurt hatására történik meg, hogy ilyet is halla­ni: „Vettem két kef irtet is”. Az alkalmasint kaukázusi eredetű kefir végén nincs -t az alapalak­ban, a török eredetű joghurt vé­gén viszont ott van eredetileg is. S ha már az ínyencségeknél tartunk, a banán után említsük meg a másik déligyümölcsöt, a nehezen kimondható nevű grape - fruit-ot ás. A szó angol eredetű, szabályos kiejtése „grépfrút” vol­na, s bármily furcsa: szó sze­rint azt jelenti, szőlő gyümölcs”. (Hogy honnan ez a különös el­nevezés? Állítólag onnan, hogy a múlt században az amerikai vi­lágkiállításon, ahol először ke­rült színre ez a citrom—narancs keresztezés, szőlőfürtszerűen fel­fűzve mutatták be.) Viszont ezzel a gyümölccsel éppen ellenkezője történt, mint a banán-nal: itt meg a szóhoz tartozó -t-<t érezte tárgyragnak a nyelvérzék, s elvonta, elhagy­ta’ „Kérek egy kiló „grépfru-t” — lehet hallani a legtöbb üzlet­ben. holott a szabályos alak „grépfrut-ot” lenne. (Akad az­tán olyan vevő is, aki „franciá­san” „grép-friM-t”, s van, aki ,,grépfrujt”-ot kér.) Ezen persze könnyű volna se­gíteni: a szokatlan, nyelvtörő „grapefruit” helyett el kellene terjeszteni a már félévszázada megszületett» szerencsés magya­rításé- „dtrancs”-ot. Addig is — keserédes cseme­géül — szolgáljon javunkra ez a kis eszmefuttatás. Szilágyi Ferenc Aktív pihenés A bőröndből már kicsoma­goltam, épp indultam zuha­nyozni, amikor nyílt az ajtó. Szuszogó, levegő után kap­kodó férfi lépett a szobába, degeszre tömött sporttáskáját ledobta maga elé a parkettá­ra, majd a. kezét nyújtva fe­lém indult. — Csömöszlei vagyok — közölte lakonikus rövidség­gel. Aztán nagy lélegzetet vett, és mondta tovább: — Szervusz, tegeződjünk! Fü­tyüljünk a formaságokra, ele­get udvariaskodik, hajlong az ember a munkahelyén, idé pihenni, kikapcsolódni jöt­tünk, nem igaz? Nekem még helyeselni sem volt időm, máris zúdult rám az újabb szövegáradat. — Különben én törzsven­dég vagyok ebben az üdülő­ben, hosszú évek óta itt gyó- gyíttatom a reumámat. Húsz éve járom a hazai gyógyvizes fürdőket, minden vizet végig­próbáltam, de az itteni segít a legjobban. Te már voltál itt? — Még nem. Sokan dicsérik felénk is, azért kértem ide beutalót — válaszoltam, de szerintem Csömöszlei a mon­dat felét sem hallotta, mert közben bement a fürdőszo­bába. — Minden a régi — mond­ta néhány perc múlva, ami­kor visszatért, én pedig nem tudtam, hogy megállapításá­val mire céloz. — A mosdó .csapja Csöpög, nem lehet rendesen elzárni — folytatta. — Majd mindjárt megcsinálom. Hoztam ma­gammal néhány apróságot, alátétet, csavart, egy pár szerszámot. Számítottam ezek­re a javításokra. A faiitükör is kettétört, maid a gondnok­tól kérek' másikat, ezt meg kidobjuk a fenébe. Látom, ennek az éjjeli 'szekrénynek- is i&g az ajtaja, pedig estik három csavart kell visszaten- rii a helyére., és újra nyílik, csukódik. De még érre is lusták! Nem baj, apáca, majd mi rendbehozzuk. Az orvosok úgyis az aktív pihenést ajánl­ják, igaz? Akkor még nem tudtam, mit jelent a Csömöszlei-fé- le aktív pihenés. Ma már tö­kéletesen tisztában vagyok szabályaival, váratlan lelki hatást keltő fordulataival, ezért állítom, hogy reumás betegek számára nem ez a gyógyulás igazi útja. — Szereztem egy porszívót — mondta Csömöszlei még aznap, amikor az első közös ebédtől visszaballagtunk a szobába. — Otthon is én szok­tam porszívózni. Tudod, apá­ca, ennyi mozgásra a legbete­gebb embernek is szüksége van. Szerintem az lesz a leg­jobb. ha a takarítónőtől szer­zel egy porrongyot, és letö- rölgetsz utánam. Látod, vas­tagon áll a por a két ablak­szárny között, meg a szekré­nyek tetején. De oda se neki! Holnap az ajtókat, ablakokat is lemossuk. Csömöszlei megkezdte tehát aktív pihenését, amelynek programjában az orvosok elő­írta gyógykúrák, procedúrák sajátos módon keveredtek a házilagos kivitelezésű, és az üdülő állagának megóvását szolgáló mozgásformákkal, fusizással. Másnap a reggeli súlyfürdő és a rövidhullámú kezelés között felraktunk egy szú­nyoghálót az ablakra, a füg­gönytartó karnisokat fatiplik­kel erősítettük meg, de nem­csak nálunk, hanem a főor­vosi rendelőben is. — Sosem árt jóban lenni a főorvossal, világos? — me- gi tarázta bizalmasan Csö­möszlei. miközben a fúrógé­pet vlsszavittük a karbantar­tók műhelyébe. — Az idén is jók vényünk a kisöregnél, nem vitás! i Délután a csendes pihenő alatt Csömöszlei megjavított egy porszívót és egy faliláv\- nát. én pedig a gondnoki iro­da lambériázásához szükséges faanyagot kezdtem el méret­re fűrészelni. Egy hét aldtt tizenöt für­dőszobában szüntettünk meg dugulást, nagy hatótávolságú tévéantennát raktunk a tető­re, kitisztítottuk az esőcsa­tornát, új- farácsokat csinál­tunk az úszómedencéhez, és ■ huszonhárom kerti széken cseréltük ki a műanyagfona- tot - hogy csak a legnagyobb vállalkozásainkat említsem. Mivel a végzett munkáért egy fillért sem kaptunk, bele­untam az * egészbe, és önálló­sítottam magam. A reggeli súlyfürdő és a rö­vidhullámú kezelés között van jó három óra szabad időm. Így hát elszegődtem a szomszédos maszek zöldsé­geshez. Kisteherautón téli burgonyát szállítok a megren­delők lakására. Naponta tíz­tizenöt fuvart lezavarok. Ebéd után a gőzfürdőben az egyik megbetegedett masszi- rozót helyettesítem, délután négytől pedig a helyi moziban jegyszedőként dolgozom. Nem mondom, van egy kis hajtás, de nem panaszkodom, mert jól jön az a kis pénz, amit naponta a három helyről föl­markolok. Különben jövőre is erre a csodálatosan szép fürdőhely­re térek vissza gyógyulást ke­resni. Igen, mert elvállaltam egy kis fusizást. A helyi' út­törőház elektromos hálózatá­nak felújítását fogom elvé­gezni, magyarul kicserélem a falban futó régi vezetékeket. Tudniillik, ilyen kis volume­nű munkát nemhogy állami cég, vagy szövetkezet, de még egy. magára valamit adó kis­iparos sem vállal el. fin meg két hét alatt a reaaeli súly­fürdő és a rövidhullámú ke­zelés kört szép kényelmesen megcsinálom. Mert ennyi, mozaásrn az embernek még üdülés közben is szüksége van. nem. igaz? Kiss György Mihály Bernáth Aurél emlékkiállítása A Tavaszi Fesztivál rangos eseményeként nyílt meg Bernáth Aurel Kossuth-díjas kiváló mű­vész emlékkiállítása Budapesten, az Ernst Múzeumban, ahol any- nyi nagysikerű tárlata volt, fel­tűnése. 1928 óta. A gyorsan szálló időben jó új­ra látni a mester remekeit, aki a szemünk előtt vált klasszikussá, és aki a harmincas évektől kezd­ve a magyar szellemi élet irány­mutatói közé tartozott Művészete jellegzetesen mo­dern, nagyvárosi jelenség, egy szemlélődő, ideges, finom, ma­ga behúzódó alkatú művész * szemérmes kitárulkozása a hét- i köznapi világ egyszerű csodái, a természet, a táj előtt: „A halál gyalázata ellen vissza kell tér­nünk a csodához”, mopdta utol­só, halál előtti interjújában A tájkép vonzotta leginkább, a Balaton víztükre, a pesti la­kásának ablaka alatt hömpölygő Duna. egy-két ember, leginkább családtagjai,* fiatal éveiben a mindig önként adódó modell, ön­maga: „Nálam a tájélmények korábbiak, mint az embenarc, a személyiségéimények. Első raj­zom is a Balatont ábrázolja; a Balatonkeresztúrral szemben le­vő hegyekkel, amelyeket gyak­ran láttam.” Legnagyobb koloristáink egyi­ke volt, főleg a színekkel, a mi­nimálisra redukált térkonstruk­cióval akart és tudott elmondani mindent a világról, a létezés tit­kairól. A szín nála képszervező erővé vált. Érzékletes látásával transzcendentális tartalmakat is közvetíteni tudott, elsősorban a mélykékek és a barnák varázsá­val, melyeknek a modern fran­cia festőkhöz mérhető virtuóza. Marcaliban született 1895-ben. Nagybányán tanult, Thorma Já­nos és Réti István növendéke volt. Pályáját kettészakította az eliső világháború. A nyomorúság esz­tendei következtek ezután, az ön­magára találás hánytorgásaival, reménytelen küszködéssel, kéte­lyekkel. telve.' 1921-ben Bécsbe ment. 1923-ban Berlinbe, ahol jó szerencséje a Stum körébe vezérelte. Itt volt első kiállítása is. mely az expresszionizmus hí­vének láttatja. Az 1924-ben fes­tett , Starnbergi-tó már teljesen • Balatoni táj tornyos villával. érett fegyverzetében mutatja fe­szes kubista jellegű kompozíció­jával, a bársonyos barnák közül kicsi llanó mély kék víztükörrel. Első olaszországi útján festette fiatalkori főművét, a modern ma­gyar festészet mérföldkövét, a Riviérát a kék színek transzcen­dens szimfóniájával, melyet a kevés eszközzel megoldott, ex­presszív tájképek egész sora követett: a Génuai kikötő, a Csendélet Nikével, a Reggel. 1927-ben tért vissza Magyar- országra, 1928-ban nyílt meg el­ső kiállítása. Egycsapásra a ve­zető művészek körébe került. A Gresham asztaltársaság tagjai maguk közé választották, a negy­venes évekre a csoport hangadó­ja lett. 1930 után színei először foj- tottahbakká váltak a mélytüzű barnák ragyogásával, mélyek a Hegedűművésznő méíabút árasz­tó. magányos alakjában érték el tetőpontjukat. Útja ezután f va­lósághoz kanyarodott vissza, pa­lettája kivilágosodótt. önarckép sárga kabátban, Tél, Vénusz, a felszabadulás után pedig a rálá­tásra Halas csendélet e stílus- szakasz fontosabb állomásai, mely a felszabadulás után is folytatódott a családját tájban megörökítő képekben, A felszabadulás után a Kép­zőművészeti Főiskola tanáraként^ művészetpol itikai folyóirat szer­kesztőjeként a realista szellemű művészet egyik fő propagátora volt. Az új szocialista témakör ihlette monumentális, hús él vér alakok egész tömegét meg­mozgató falképeit: A munkás­mozgalom kezdete az építőipar­ban, Munkáshatalom, történe­lem stb. A - jellemábrázolás remeke 1955-ös Szabó Lőrinc-portréja. A hatvanas évektől mind na­gyobb szerepet játszanak művein — főleg tájképein — a szürkék és a kékek is, de mélyebb tó­nusváltozatokban. Barnái a vö­rösekkel párosulnak, mint utolsó arcképén leányával. Hattyúdalán, a Napnyugta gó­lyával című vásznán mintegy összegzésként \újra első korsza­kának látomásaihoz tér vissza, türkizbe hajló kékeszöldekkel, finom arany és ezüst lazúrok- kal, még egyszer utoljára nem­csak a modern magyar, hanem az európai festészet magasába ível fél festészete. 1982. március 13-án halt meg. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents