Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
— 'VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ■AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 86. szám Ara: 1,80 Ft 1985. április 13. szombat A Hazafias Népfront Országos Tanácsának kép viseiőjelöitjei az országos választási listára 2. oldal Művelődés, irodalom, művészet 4v oldal összeállításunk a költészet napját köszönti. KÉP és HANG , 5—6. oldal A rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapik. VÁNDORKIÁLLÍTÁS NYÍLT KECSKEMÉTEN ______ Dokumentumok földreform történetéből Tegnap délben a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban megnyílt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Magyar Távirati Iroda közös vándorkiállítása, amely dokumentumokon keresztül tárja az érdeklődők elé a magyar földreform történetét. Az Ünnepélyes megnyitón — ahol negyv’enötös földosztó kormány- biztosok is részt vettek — Romany Pál, az MSZMP KB tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. A földért folyó harc legemlékezetesebb pillanatainak felidézése után a földreform jelentőségét méltatta: — A felszabadulás előtti magyar falut mély társadalmi és gazdasági ellentétek, az uralkodó osztályok gazdasági és kultúr- monopóliuma, a 'hárommillió koldus országának elnyomott zsellérei, agrárproletárjai jellemezték. A felszabadulás, a demokratikus földreform után új történelmi korszak kezdődött a magyar parasztság életében is. A nagybirtokok felosztása erőteljesen aktivizálta azokat a szunnyadó erőket, amelyek a parasztságban potenciálisan léteztek. Ezek a felszabadult, hatalmas energiák, a friss paraszti erők tették lehetővé, hogy a háborús pusztítások miatt, gyakorlatilag munkaeszközök nélkül, vagy igen elhasznált felszereléssel dolgozva, rövid néhány év alatt a mezőgazdasági termelés megközelítette, sőt egy ízben túl is szárnyalta a 'háború előtti termelési színvonalat. A földreformról beszélve szinte kikerülhetetlen, hogy ne essék szó mezőgazdaságunk mai jellemzőiről. Romány Pál erről egyebek mellett a következőket mondotta: — A felszabadulás óta eltelt’ évek alatt alapvetően megváltozott a falu társadalmi, gazdasági arculata. Az itt*élőknek és dolgozóknak döntő szerep jut a "táráa-" dalmi, politikai életben. Az azelőtt kisemmizett parasztok a párt és a munkásosztály vezetésével bebizonyították, hogy képesek gyakorolni a hatalmat és töretlenül dolgozni a gazdasági felemelkedésért. Gyökeresen átalakult, igen sokat fejlődött a falu társadalma, kulturális élete, szociális ellátása. A szövetkezeti parasztság termelési kulturáltsága, életmódja, szemlélete, jelentősen megközelíti a munkásosztályét. A mezőgazdasági munka elismerése növekszik, parasztságunk társadalmunk megbecsülését élvezi. A tablókon olvasható első dátum még a múlt század végét jelzi, a bemutató ugyanis összefoglaló képet ad a földreform előzményeiről is, a nincstelenek földbirtokosok elleni harcáról, a huszadik század eleji birtokviszonyokról, az agrárszocialista mozgalmakról. Ezeket a negyvenötös földreform dokumentumai követik — a • különböző, idevonatkozó törvények, rendeletek, az Országos Földbirtokrendező Tanács határozatai, jegyzőkönyvei —, amelyek felidézik a legfontosabb mozzanatokat: á földkérdés megoldásának sürgetését, a végrehajtást és az ezzel járó bonyodalmakat, a földosztó szervek megalakulását és munkáját, a reakció áskálódásait, az egyházi birtokok felosztását, a földhöz- jutott parasztok gondjait, a nézeteltéréseket — s végezetül a mérleget. Az írásos anyagot, amelyet a földreformot lebonyolító országos szervek irattáraiból, valamint a területi levéltárakból válogattak, korabeli fényképek és plakátok egészítik ki. Találunk jó néhány megyei vonatkozású iratot is, így a kecskeméti nemzeti bizottság ülésének 1945. március 21-i jegyzőkönyvét a földigénylő bizottság megalakításának előkészítéséről, vagy a kalocsai polgármester átiratát a nemzeti bizottsághoz, amelyben kéri, hogy a már működő földigénylő bizottságot koalíciós alapon alakítsák újra. A kiállítás április 22-ig látható Kecskeméten, az országos körút következő állomása Szeged lesz. , H. K. E. Kevesebben is többe: HS s3 Amikor benyitok egy-egy tanácskozás helyszínéül szolgáló nagyterembe, olykor az az érzésem: rossz helyen járok. Túlontúl ismerősek az arcok — más megbeszélésekről. Pár perc, és kiderül, a közélet jelenlévő személyiségei nemcsak Annak, Ennek és Amannak a testületnek a tagjai, hanem Emennek is. . Egy nem különösebb érdek- feszitő értekezleten azzal tudtam ébren tartani magamat, hogy megpróbáltam névjegyet szerkeszteni az éppen elnöklő férfiúnak. Nagy fába vágtam a golyóstoliam. A protokollsorrenddel még csakcsak elboldogultam. ám _ a kárhogy is törtem a fejem — nem sikerült fölsorolnom az illető összes funkcióját, és nem éppeii azért, mert kevés van belőlük. Azon aztán már nem is mertem gondolkodni, vajon teljes hatékonysággal tud-e megfelelni valameny- nyi választott és kinevezett tisztségének — már tudniillik azon munkájának maradéktalan ellátása-elvégzése mellett, amiért , a fizetését veszi föl. Amilyen szokatlannak (szemtelenségnek?) 'tűnhet a funkcióhalmozás fölötti elmélkedés, annyira időszerű: megkezdődtek a választási előkészületek, s ma csak annyi a bizonyos, hogy többen lesznek a jelöltek, ám a korábbinál kevesebben a (megválasztottak. A ,testületek munkaképességének fokozása érdekében ugyanis általában mindenütt csökkentik a létszámot (Kecskeméten például 118-ról Tire), s bizony nem lesz annyi megyei tanácstag sem, ahány község van Bács-Kiskunban. 'Ha ehhez hozzászámítunk bizonyos szükségszerű fiatalításokat is, alighanem mindenki‘előtt világos: lesznek olyanok, akik június 8-a után a jelenleginél kevesebb testületben tevékenyked(het)nek. A testületek létszámának csökkentése — s erre a párt XIII. kongresszusán a Központi Bizottság megválasztásakor példát adott — a mun- kaképesség növelése céljából történik., A kisebb kollektíva máx csak azért is bölcsebb lehet, mert több tagját hallgathatja meg, mint a nagyobb. A tagsági ismétlődések fokozottabb elkerülése ugyanakkor bővíti azok számát, akik bekapcsolódhatnak a közéletbe. Jó néhány kifakadást már szinte hallani vélek: „már nem vagyok elég jó?" Másról van szó. Az eddig végzett munkát, a valóságos teljesítményt minden fórum — és minden testület, bizottság — elismeri. Ugyanakkor tovább is kell lépni — a többi között a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében olyan módon is, hogy új jelölteket szintén javasolnak majd a jövendő testületekbe. Nem az a cél, hogy a döntések kevés kézben összpontosuljanak, hanem az, hogy a határozathozatalig minél szé- . lesebb kör mondjon érdemi véleményt, javaslatot az eldöntendő kérdésről. ‘Az ügy szempontjából tehát nem az a fontos, hogy egy-egy ember minél több testületben, bizottságban fejtse ki véleményét, hanem hogy a legjobb képessége szerűit dolgozhasson. Együtt például az újonnan jelentkező, bizalmat kiérdemlő, s remélhetőleg növekvő számú fiatal társaival, akik az idősebbek segítségével szerezhetik meg kellő tapasztalataikat. Ballai József var Választási felhívás Választópolgárok! A magyar közélet fontos eseményére készülünk: 1985. június 8-án országgyűlési képviselőket és helyi tanácstagokat választunk. Az Országgyűlésnek, a tanácsoknak — szocialista államunk képviseleti szerveinek — kiemelkedő szerepük van a nép hatalmának, akaratának érvényesítésében, a demokrácia gyakorlásában. Honfitársak! Négy évtizede szabad hazánkban történelmünk kiemelkedően jelentős korszakában élünk. Az elmúlt öt esztendőben — a rendkívül nehéz körülmények közepette Is — megőriztük népgazdaságunk stabilitását és alapvető társadalmi vívmányainkat. öt év előtti választási programunkat lényegében teljesítettük. Ez népünk erőfeszítéseinek jelentős eredménye. Fenntartottuk az ország fizetőképességét, javítottuk a népgazdaság külső és belső egyensúlyát. Az ország anyagiakban és szellemiekben gazdagodott, nőtt a I nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés. Kibontakozóban van a termelés minőségi tényezőire: a termelékenységre, az ésszerű a anyag- és energiafelhasználásra alapozott gazdaÍ sági fejlődés. A lakosság életszínvonalában — a gondok növekedése és egyes rétegek helyzetének nehezülése ellenére — jelentős visszaesés nem következett be. Népünk bebizonyította: képes úrrá lenni a nehézségeken és megteremteni a továbbhaladás feltételeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a hazáért érzett felelősségtől áthatva — a kommunisták és pártonkívüliek közreműködésével — közös cselekvésünk számára kidolgozta az évtized végéig szóló programot. A Hazafias Népfront ennek megvalósítására hív minden állampolgárt! Arra szólítunk fel, hogy tervszerű és szervezett munkával, népünk tehetségének kamatoztatásával tárjuk fel és hasznosítsuk a szocialista rendszer tartalékait, növeljük a népgazdaság teljesítményét. Értékeink megbecsülésével és gyarapításával, a gazdaság élénkítésével teremtsük meg azokat az anyagi alapokat, amelyek módot adnak az életszínvonal emelésére, az életkörülmények javítására, a szociális biztonság erősítésére. A fejlődés meggyorsításához szükséges feltételek hazánkban adottak, vagy hozzáértő, szorÍ galmas, hatékony munkával megteremhetők. A magasabb követelményekhez igazodik a gazdál- b kodás. Választók és választottak közös akarata és cselekvése a fellendülés új forrásait nyithatja meg. A Hazafias Népfront magáénak vallja a párt- kongresszus országunk építésére irányuló programját. Közös céljaink eléréséhez kéri a népfront mindenkitől — közösségektől és egyénektől, a munkahelyeken és a közéletben — tudása legjavát! Ezeket a célokat szolgáljuk népképvi- . seleti intézményeink fejlesztésével, az Országgyűlés és a tanácsok szerepének, felelősségének és demokratizmusának növelésével. Ez az egyik legfontosabb záloga a haza és az egyén boldogulását elősegítő szocialista nemzeti egység fennmaradásának és erősödésének is. Választópolgárok! Szavazzunk a Magyar Népköztársaság közvé- | leményünk által eddig is támogatott, nemzetkö- § zileg elismert külpolitikájára! Ennek céljai vál- | tozatlanok: békét és biztonságot minden ország- i nak! A társadalmi haladás lehetőségét minden | nemzetnek! Szabadságot minden népnek! Nemzeti érdekeink alapján -erősítjük szövetsé- 1 günket, barátságunkat és együttműködésünket | felszabadítónkkal, a Szovjetunióval s a szociális- | ta országok közösségével az élet minden terüle- | tén. Szilárdítjuk és bővítjük kapcsolatainkat a haladást és a béke védelmét képviselő nemzet- I közi erőkkel. Változatlanul valljuk, hogy nincs j olyan vitás kérdés, amelyet a kölcsönös jóindu- I lat alapján, tárgyalások útján ne lehetne meg- \ oldani. Támogatunk minden olyan javaslatot és ■ törekvést, amely egy kevesebb feszültséggel tér- i hes, fegyverektől kevésbé fenyegetett világ meg- \ teremtéséhez segíti az emberiséget. Szabad hazá- f ban, békében akarunk élni gyermekeinkkel, n unokáinkkal együtt! Honfitársak! Felhívunk minden állampolgárt, a városok és | falvak népét, a munka-és lakóhelyi közösségeket, 1 a családokat és az egyéneket: közös munkával í tegyük még otthonosabbá és szebbé ezt a földet, ? szeretett hazánkat! E munkában számítunk a I munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre, nőkre 1 és férfiakra, magyarokra és nemzetiségiekre, ma- a terialistákra és vallásos emberekre, idősebbekre Ü és fiatalokra — az egész nemzet összefogására. I Arra kérünk minden választót: vegyen részt I gyűléseinken, véleményével, javaslataival, szak- § mai és közéleti munkájával segítse ennek a prog- * ramnak a valóra váltását! E felhívás szellemében jelöljünk képviselők- ’ nek és tanácstagoknak olyan állampolgárokat, \ akik becsülettel teljesítik kötelességüket, példa- mutatóan élnek és dolgoznak, önzetlenül vállal- j; ják a köz szolgálatát és választóik képviseletét, I akiknek van tapasztalatuk és elképzelésük a he- 1 lyi és a nemzeti program minél jobb megvalósí- í tására. Válasszunk június 8-án a nép képviseletére f méltó, a kisebb és nagyobb közösségek érdekei- 1 nek kifejezésére alkalmas embereket az Ország- | gyűlésbe és a helyi tanácsokba! Erősítsük a dolgozó nép hatalmát, társadat- f műnk szocialista egységét! Támogassuk a párt I népfrontpolitikáját! Dolgozzunk odaadással szeretett hazánkért, a | Magyar Népköztársaságért! Óvjuk a békét, építsük a szocializmust! A Hazafias Népfront Országos Tanácsa SZOT-ÁLLÁSFOGLALÁS Jövőre: szakszervezeti kongresszus Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülés résztvevőit Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára tájékoztatta az MSZMP XIII. kongresszusáról. Hangsúlyozta, hogy a párt kongresszusa reálisan elemezte társadalmunk helyzetét, és erre alapozva vonzó cselekvési programot dolgozott ki. A tanácsülés úgy foglalt állást, hogy a szakszervezeti mozgalom egyetért a kongresszus 'határozatával, és minden ereiével segíti megvalósulását. A szervezett dolgozók egyetértésével találkozott, hogy a kongresszuson a tisztességes, minőségileg magasabb színvonalú munka állt a figyelem középpontjában. A szakszervezetek támogatnak minden törekvést, amelv hozzájárul a munkahelyi rend, fegyelem megszilárdításához, a műszaki-technikai fejlődés gyorsulásához. az alkotóerők szélesebb körű kibontakozásához. Az állásfoglalás rámutat: életszínvonal- politikai, szociálpolitikai céljaink, valamint a dolgozók valamennyi jogos, megalapozott igényének kielégítése csakis anyagi alapjaink gyarapításával érhető el. A SZOT ülése ismételten megerősítette, hogy a kongresszusi határozat (Folytalas a 2. oldalon.) MUNKAÉRTÉKELÉS ÉS MEGEMLÉKEZÉS Negyvenéves a kiskunhalasi határőrkerület Bensőséges ünnepségsorozatot szervezett április 12-Jre a BM Határőrség kiskunhalasi kerületpa- rancsnoksága. amely nemrégiben nyerte el az élenjáró magasabb egység címet. Megalakulásának 40. évfordulója alkalmából délelőtt a nyugdíjas tiszteknek, tiszthelyetteseknek, polgári alkalmazottaknak tartott értekezletét Vasmanszki Károly határőr ezredes, aki tájékoztatta a megjelenteket a múlt óv eredményeiről értékelte a pártszervezetekben végzett munkát, a szociális gondolkodást. s kérte a volt határőrök segítségét. Ezzel egyidőben az önkéntes 'határőr csoportvezetőket és irányításfelelősöket Ká- tai József határőr alezredes tájékoztatta a határőrizetről, a közrend- és közbiztonság helyzetéről. A parancsnokság nagytermében a Himnusz hangjaival kezdődött meg az ünnepség. Szabó János határőr alezredes megnyitója után Varga István határőr ezredes, a határőrség országos parancsnokának helyettese mondott beszédet majd felolvasták a határőrség országos parancsnokának köszöntő levelét. Egy emlékszobor és elismerések átadása után Vasmanszki Károly emlékezett meg a négy évtizedről. • Vasmanszki Károly határőr ezredes a négy évtizedről emlékezik. — Az évfordulón .megbecsüléssel gondolunk elődeinkre, a négy évtized bátor határőreire, hivatásos és sorkatonáinkra, polgári ai- kalmazottainkra, akik erejüket nem kímélve sokszor nehéz körülmények között becsülettel álltak helyt szeretett' hazánk, dolgozó népünk szolgálatában — mondta bevezetőjében. A fegyverszüneti egyezmény adott lehetőséget arra. hogy elkezdődjön egy (Folytatás a 2. oldalon.) Űjabb feladatok várnak a társulásokra és a gazdasági együttműködésekre A Szegedi Akadémiai Bizottság Jog- és Gazdaságtudományi Szakbizottsága tegnap Kecskeméten, a Szövetkezetek Házában tartotta soron következő ülését, ~ amelynek témája volt a termelési tényezők koncentrációja és a hatékonyság .az élelmiszergazdaságban. Dr. Kovács István szak- bizottsági elnök üdvözlő szavai után dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg az ülést. Mint mondotta, a megye eddig is élenjárt a külön-, féle együttműködések, társulások, térségi integrációk megalakításában. Létrejöttek az optimális üzemi .méretek is. A másfél-évtizeddel ezelőtti helyzethez képest megkétszereződött az átlagos szövetkezeti földterület, amely ma imár négyezer hektár körüli. Az állami gazdaságokra a nyolcezer hektáros átlagérték , jellemző. • . 1 , A szellemi koncentráció is jellemzi ezt az időszakot. Az utóbbi években még jelentősebben növekedett a mezőgazdasági üzemekben az egyetemet és főiskolát végzett szakemberek száma. 1980- ban még két és fél ezer volt, napjainkban már több mint háromezer. Tizenhárom önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás is működik, amelyekben az állóeszközök nettó értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Lehetne még sorolni a koncentrálódást mutató adatokat, azonban az is tény, hogy sok még a megoldásra váró feladat, például a hús- és zöldségfeldolgozásban és -értékesítésben, amiben ugyancsak érdemes támaszkodni az együttműködésben rejlő erőkre. Dr. Nagy Lajos tanszékvezető egyetemi tanár elemezte a gazdasági társulások létrejöttének okait és indokait, a' tőkeáramlás és -koncentráció helyzetét. Dr. Domokos Zoltán, a kecskeméti Al- föl’d Szakszövetkezet elnöke, kandidátus a kisvállalkozásokról, a szövetkezeti szervezeték és a kis- " gazdaságok integrációjáról tartott értékes előadást, majd dr. Magyar László; a megyei pártbizottság munkatársa a szövetkezetek egyesülésének okait elemezte. Dr. Andrássy Adél egyetemi docens, kandidátus előadásában a földkoncentráció problémáit tárgyalva megállapította: a nagy méretekből adódó előnyöket a mező- gazdasági üzemek még nem tudják maradéktalanul kihasználni, hatékonyságuk alacsonyabb a közép- és kisméretű üzemekénél. Dr. Hanyec Vince kandidátus az agráripari egyesülések integrációs feladatairól, Gál Gyula a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a tanácsi igazgatás szerepéről beszélt, dr. Veres József tanszékvezető egyetemi tanár, kandidátus a gazdasági integrációs formákról és jogi szabályozásukról tartott előadást.
