Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!- & Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az Alkotmány 2. paragra­fusának bekezdése alapján az országgyűlés tavaszi ülésszakát 1985. április 18-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze na­pirendjére az oktatásról szóló tör­vényjavaslatot, a terület- és te­lepülésfejlesztés hosszútávú fel­adatairól szóló előterjesztést, to­vábbá módosítsa az állami pénz­ügyekről, a tanácsokról, vala­mint a népgazdasági tervezésről szóló törvény egyes rendelkezé­seit. pi"rrí\in ro a vT- OMuJt A ílN AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 84. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április ll. csütörtök Látogatás és munkaértekezlet a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál Romány Pál, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tegnap találkozott a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa választott vezetői­vel, osztályvezetőivel, a szakmai megyebizottságok titkáraival. A találkozó alkalmával dr. Kő­rös Gáspár, az SZMT vezető tit­kára tájékoztatást adott a megyé­ben végzett szakszervezeti tevé­kenységről, a mozgalom előtt álló időszerű feladatokról. Romány Pál szólt a XIII. párt- kongresszus és a megyei pártér­tekezlet határozataiból adódó fel­adatokról. Kérte a szakszerveze­tek aktív közreműködését a me­gye gazdasági építőmunkájának eredményes megvalósításához. Ki­emelte a szakszervezetek szere­pének jelentőségét a munkahelyi közösségek alakításában, a szo­cialista munkaversenyben, a bri­gádmozgalomban, a munkafegye­lem és a munkaszervezés színvo­nalának emelésében, a dolgozók jogos érdekeinek képviseletében. Elismerését fejezte ki a megyé­ben dolgozó szakszervezeti tiszt­ségviselők és a szakszervezeti tagság eddig végzett áldozatos munkájáért. ÉiiiP MmmmMmwzmwMmm Gorbacsov javaslata érdemi választ kíván MADRID A közép-hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó szovjet mo­ratórium, Gorbacsov újabb kez­deményezése megérdemli az ala­pos tanulmányozást és a reális, kollektív nyugati választ. Ezt hangsúlyozta Bettino Craxi olasz miniszterelnök. Az itáliai kor­mányfő kedden este Madridban, a nyugat-európai szocialista pár­tok XIV. kongresszusán szólalt fel. Huszonegy ország több mint 200 küldötte előtt kijelentette, hogy egyetlen államnak sincs jo­ga más ország nevében nyilat­koznia, különösen nem, ha az emberiséget érintő átfogó kérdé­sekről van szó. A kétnapos kongresszus első munkanapján felszólaló pártve­zérek, politikusok a nyugat-euró­pai államok legnagyobb társa­dalmi gondjának a munkanélkü­liséget minősítették. A gazdasá­gi közösséghez tartozó országok­ban az állástalanok száma meg­haladja a 12 milliót. Csak a gaz­daság talpraállításával, közös összefogással lehet túljutni a krízisen — hangsúlyozták, hoz­zátéve, hogy Európának saját történelme, hagyománya és ér­dekei alapján önálló hanggal kell jelentkeznie a világban. J avult a költségvetési ellenőrzés Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. A testület megvi­tatta a tavalyi költségvetési és fejlesztésialap-gazdálkodás vég­rehajtásáról készített jelentést, s a határozattervezettel együtt el­fogadta. Ezt követően a végrehajtó bi­zottság megtárgyalta, s vita után elfogadta a kecskeméti Törekvés és a kelebiai Rákóczi Csillaga Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet pénzügyi egyensúlya feltétel- rendszerének megteremtésére tett előterjesztést. Következő napirendként a tes­tület annak a beszámolónak megvitatásával foglalkozott, amely az elmúlt évben végzett költség- vetési ellenőrzések tapasztalatait elemezte. A téma, vagyis az ellenőrzés, napjainkban mindenütt, így a ta­nácsoknál és intézményeinél is nagyon fontos, nélkülözhetetlen elem a munkában. Az írásos anyag első része a költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések tapasztalatairól adott számot, s külön ismertette a Pénzügymi­nisztérium Bács-Kiskun megyei revizori kirendeltsége vizsgála­tainak megállapításait. Az államigazgatási átszervezé­sek következtében jelentősen megváltozott a költségvetési el­lenőrzés szervezeti rendszere. Ez azonban nem okozott törést az ellenőrzésben, sőt, javulás tapasz­talható a munkájukban. Figye­lemreméltó eredmény, hogy ta­valy lényegesen csökkent azoknak a munkahelyeknek a száma, ame­lyeket az utóbbi két évben nem ellenőriztek. Az is jelzi a színvo­nal növekedését, hogy a revizo­rok a korábbiaknál több időt töl­töttek el a vizsgálatok helyszíne­in, s így alaposabb, következete­sebb munkát végeztek. Kendő­zetlenül feltárták a hibákat, hiá­nyosságokat, s a jó módszereket népszerűsítették. A feltárt gondok közül több még jelenleg is megoldásra vár. Néhány helyi tanács gazdálkodá­si előadójának — nagy leterhelt­sége miatt — indokolt lenne se­gíteni. Az is probléma, hogy nem javul az anyag- és készletgazdál­kodás, tehát e téren is változta­tásokra van szükség. Egyhelyben topog a belső ellenőrzés. Célszerű feltérképezni azt, hogy melyek azok a munkahelyek, ahol jelen­leg nincs belső ellenőrzési rend­szer, pedig nagy szükség lenne rá. Ennek ismeretében tervsze­rűen, tudatosan lehet majd in­tézkedni. A tavaly végzett költségvetési ellenőrzés pozitív tényekre is fel­hívta a figyelmet. Ezek közé tar­tozik például az, hogy egyre több helyen sokoldalúan hasznosítják az állóeszközöket. Kedvezőek az energiatakarékossággal kapcso­latos tapasztalatok is. Az is ör­vendetes, hogy az ellenőrök ál­tal jelzett hibákat igyekeznek gyorsan kijavítani, a hiányossá­gokat pótolni. A Pénzügyminisztérium Bács- Kiskun megyei revizori kiren­deltsége az elmúlt évben is meg­felelően segítette a megyei ta­nács, illetve az apparátus mun­káját. Időben felhívták a figyel­met a hibákra, hiányosságokra, s így lehetőség volt gyorsan intéz­kedni. Vita után a végrehajtó bizott­ság a beszámolót és a határozat- tervezetet elfogadta. Ezt követően a testület a ta­valyi ellenőrzési naptár végrehaj­tásáról, az idei összeállításáról tájékozódott, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. Az ülés befejező napirendje­ként a végrehajtó bizottság tá­jékoztatót hallgatott meg az or­szággyűlési képviselők és tanács­tagok idei általános választásá­nak előkészületeiről. T. L. Közismert, hogy a szokatlanul hideg tél, és a következményeként elrendelt energia­korlátozások nem egy vállalatnál komoly termeléskiesést okoztak az év elején. Leg­több helyen a dolgozók vállalták, hogy a kiesett időt a hétvégeken bepótolják, így já­rulva hozzá a veszteség felszámolásához. A Fémmunkás kecskeméti gyárának idei első negyedéves értékesítési terve 164 millió fo­rint volt, amiből az első két hónapban csak 75 milliót tudtak teljesíteni. Laczi István termelési főmér­nök arról számolt be, hogy már­ciusban — a januári—februári együttes árbevételt is meghaladó­an — 89 millió forint értékű árut sikerült értékesíteni. Így elérték a negyedévre kitűzött célokat. Az eladott termékek között a leg­nagyobb tétel Líbiába és a Szov­jetunióba került, folyamatos te­hát a dollár- és a rubelelszámo­lás és kivitel. Ebben jelentős szerepük volt a szocialista brigá­doknak, amelyek különösen ki­vették részüket a hétvégi mű­szakokból. A gyár vezetősége ar­ról is gondoskodott, hogy minden dolgozónak anyagi érdeke is fűződjék a sikerhez. Ez a fajta ösztönzés — a felajánlásokkal párosulva — nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a lemaradáso­kat márciusban pótolni tudták. Újdonság még, hogy az első • Szovjet szolgáltató­házak csarnok­szerkezetét csomagolják a Fémmunkás kecskeméti gyárában. (Méhesi Éva felvétele) negyedévben helyeztek üzembe egy olyan csapóollót, amivel hat méter hosszúságú lemezcsíkokat is le tudnak szabni. Az új beren­dezés -— a Diósgyőri Gépgyár terméke — másfél millió forint­ba került. Ezt az összeget az In­novációs Alap bocsátotta a gyár rendelkezésére. Hasonló forrásá­ból fizették azt a hatmillió forint értékű NDK gyártmányú lemez- egyengető-gépet, amivel termé­keik minőségét tudják majd ja­vítani. MEGALAPOZTA A HAZAI SZŐLÉSZETI KUTATÁSOKAT Istvánffi Gyulára emlékeztek A magyar tudományos élet egyik nagy alakja, Istvánffi Gyu­la azok közé tartozik, akikről ke­veset szólunk, gyermekeinknek még a középiskolában sem emlí­tik nevét, noha ma is szívesen használják illusztrációként gyö­nyörű, gondos rajzait, amit a sző­lő különböző részeiről, a mikrosz­kóppal megfigyelt metszetekről készített. Születésének 125. évfor­dulóján Kecskeméten, a Kerté­szeti Egyetem főiskolai karán tegnap emlékülésen ismertették meg a hallgatósággal a hazai sző­lészeti kutató intézet megszerve­zőjét, a botanikust, a mikoló- gust, a századforduló nemzetkö­zileg is elismert nagytekintélyű tudósát. Dr. Király Zoltán akadémikus köszöntötte a főiskola auditóriu­mában a Magyar Tudományos Akadémia, a MEM, a MAE bi­zottságai, szakosztályai, a Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intézet, a megyei és városi tanács, vala­mint a főiskolai kar szervezésé­ben megrendezett emlékülés résztvevőit. Az ülést dr. Romány Pál, a Magyar Tudományos Aka­démia Agrártörténeti Bizottságá­nak elnöke, a megyei pártbizott­ság első titkára nyitotta meg. Arról a korról beszélt, amelyben lezajlott egy ipari forradalom, amikor megalakult az első önálló földművelési minisztérium, ami­kor egyre-másra alapították az intézeteket, bankokat, gyárakat, és amikor kitántorgott Ameriká­ba másfélmillió emberünk ... Ar­ról az időszakról szólt, amelyben Istvánffi Gyula élt és alkotott. Ha munkássága nem is kötődik köz­vetlenül Kecskeméthez, de dr. Darányi Ignácnak, az akkori földművelésügyi miniszternek a megbízására ő szervezte meg a most itt székelő szőlészeti kuta­tóintézet elődjét, a Magyar Kirá­lyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomást és Ampelológiai Inté­zetet. (Ampelológia = a szőlő­• Istvánffi Gyula munkásságát mutatja be az a dokumentumkiállf- tás, amety a kertészeti főiskola előcsarnokában látható. (Straszer András felvétele) növénnyel foglalkozó szaktudo­mányok összessége.) Negyvennégy éves volt, amikor az intézet ka­put nyitott. Dr. Istvánffi Gyula életét az emlékülésen négy kiváló előadó . ismertette. Dr. Zilai János, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti Borászati Kutató Intézetének igaz­gatója beszélt arról, hogy 1875- től pusztított hazánkban a szőlő- ültetvényeken a filoxéra, majd a peronoszpóra, a lisztharmat, és a fehérrothadás. A katasztrofális helyzetben 1896-ban kérte fel a földművelésügyi miniszter a szé­kely származású, Kolozsvárott született és éppen az ottani egye­temen tanító Istvánffi Gyulát a kutatóintézet megszervezésére. A munka itt 1904-ben kezdődött. Az Európában ekkor már ismert tu­dós rengeteget dolgozott, leírta a már említett szőlőbetegségeket, az ellenük való védekezési mód­szereket, előadásokat tartott kül­földön, s a francia akadémia leg­nagyobb kitüntetését is megkap­ta. Az első világháború tette le­hetetlenné számára az intézeti munkát, ezért a műegyetemen vállalt tanszékvezetői megbíza­tást. Itt a cellulóz- és papírgyár­tással foglalkozott. Amerikában szabadalmazták és hasznosították azt a találmányát, amelynek lé­(Folytatás a 2. oldalon.) A költészet napja „A költő alkot, és ez nem jelent kevesebbet, mint hogy alakítja a világót, az emberi világot, az emberséget, azok­nak a segítségével, akik a tár­sadalmi munkamegosztás ré­vén mással lévén elfoglalva, úgy osztoznak a költő tevé­kenységében, hogy művészetét szeretettel veszik magukhoz. Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok ál­tal él, akik szeretik a művé­szetet, s azért szeretik mert keresik az emberséget...” — vallotta József Attila, aki ha élne, ma lenne 80 éves. Im­már több mint két évtizede, hogy születésének napját a •költészet ünnepévé nyilvání­tották hazánkban. Így április 11-én fokozott figyelem fordul országszerte az irúdalom, a lí­ra felé. Alkalom ez a nap: találko­zók, ankétok, előadások, iro­dalmi estek, rendhagyó iro­dalmi órák stb. szervezésére. Alkalom arra, hogy eltűnőd­jünk, mi is valójában a költé­szet, mitől szép és jó egy-egy vers, és mitől marad évtize­dek, évszázadok múltán is ak­tuális? Alkalom, hogy emlé­kezzünk, letűnt idők nagy lí­rikusaira, hogy elgondolkod­junk napjaink költészetén, s hogy a jövőbe tekintsünk. Al­kalom, amire egyébként az év többi napján is szentelnek időt a művészetbarát, irodalom- szerető emberek,. mégis más ez a nap, más ez az alkalom, mint a többi: Ünnepi! Azaz társadalmi méretű a gesztus, fokozott a figyelem, a tiszte­letadás, amely ezen a napon a költészetet övezi. Ha visszatekintünk, szembe­tűnő, hogy a Ura mindig azok közé a művészetek közé tar­tozott, amely a leggyorsabban reagált a társadalmi változá­sokra,- eseményekre. Vagyis a művészet nyelvén politizált, miközben alakította a „vilá­got”, kereste az „emberséget”, s ezzel bizonyos helyzeti elő­nyöket élvezett a többi iro­dalmi műfajjal szemben. Va­lószínűleg ezzel magyarázha­tó, hogy eleddig még senkinek sem jutott eszébe felvetni: ha van költészet napja, miért nincs hasonló ünnepe az epi­kának vagy a drámának ... Napjainkat tekintve büsz­kén mondhatjuk, hogy Bács- Kiskunban is élnek, „terem­nek” kitűnő és közismert köl­tők. Vannak József Attila-di- jasaink, fiatal, tehetséges lí­rikusaink, s reménytkeltő, de még alig ismert „pályakez­dőink” is. A költészet napjának me­gyei ünnepsége ma délután három órakor kezdődik Kis­kőrösön, a városi KlSZ-bizott- ság székházában, ahol az ün­nepi műsort követően Pákolitz István, Pál József és Buda Fe­renc költőkkel találkozhatnak az érdeklődők. Kunszentmik- lóson, a József Attila Művelő­dési Házban a Damjanich Já­nos Gimnázium ad igen érde­kesnek, tartalmasnak ígérke­ző műsort 17 órai kezdettel. Kiskunhalason Könyvről könyvért címmel irodalmi rejtvénűműsort rendeznek délután négy órakor a Júri- novits Miklós Űttörőház- ban... — Ezek csak kiraga­dott példák, hiszen ma, József Attila születésnapján, irodal­mi rendezvényeket kínál a megye legtöbb könyvtára, mű­velődési háza, iskolája, s egyéb kulturális intézménye. Már kapható a könyvesbol­tokban a legújabb Szép versek című antológia, amely az el­múlt esztendő legjobb magyar verseiből ad válogatást. Az író—olvasó találkozók, irodal­mi rendezvények mellett ne feledkezzünk meg erről a kö­tetről sem. Hiszen a költészet­tel való leggyakoribb, s ép­pen ezért leghasznosabb talál­kozás mégiscsak az olvasás. Koloh Elek Kukoncavetes előtt Tapasztalatcsere és bemutató Tegnap a városföldi Dózsa Ter­melőszövetkezetben találkoztak a Bábolnai Iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalat és az 5000-es‘körzet — ide tartoznak a Bács-Kiskun megyeiek is — gaz­daságainak szakemberei. Tóth László, az I-KR termelési igazgatója elmondta, hogy ez az esemény tulajdonképpen egy ta­pasztalatcsere-sorozat része, ame­lyen a termeléssel összefüggő te­vékenységeket értékelik, és fel­hívják a figyelmet a termelési év munkáinak egyes fázisaival kap­csolatos gondokra. A rendszer érdekes felmérést végzett: a gaz­daságokban a traktorosok húsz százaléka életében először vet az idén. Kézenfekvő, hogy az „újak”, gyakorlatlanságuk miatt, többet hibázhatnak ebben a rendkívül fontos, meghatározó műveletben. A hibalehetőségek csökkentése érdekében indított a közös vál­lalat tanfolyamot a fiatal dolgo­zók részére. A múlt évben az aszály' mel­lett az előforduló hiányosságok súlyosbították a kukoricatermesz­tés helyzetét. Igen sok he- lyenrfiem vették figyelembe, hogy a szárazság miatt változtatni kell a tőszámon, és a vegyszerezésnél is adódtak problémák. A tavalyi vetőmag minősége gyengébb a szokásosnál. Gyakori, hogy ap­róbb magokat tartalmaz a vető­magos zsák. Az idei vetésnél te­hát csökkenteni kell a vetés­mélységet, és minél egyenleteseb­bé tenni. A vetőgépeket feltétle­nül szükséges fajtánként és téte­lenként újra beállítani, ehhez az IKR vetési kísérleteinek eredmé­nyei hasznosíthatók. Metzinger Péter, a körzet ve­zetője. a helyi viszonyokról be­szélt, s arról, hogy a kukorica termőterülete az idén is csökken. Az erő- .és munkagépek felkészí­téséről Kiss István szervizmér­nök adott számot. A szakemberek végül gyakor­lati bemutatón vettek részt, me­lyen a • permetezőgép-diagnosz­tika és a vetőgép-beállítás fo­gásait láthatták. G. E. (DERESEN MŰKÖDIK A BELSŐ ÉRDEKELTSÉGI RENDSZER Teljesítette első negyedévi tervét a Fémmunkás kecskeméti svára

Next

/
Thumbnails
Contents