Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
Bizonyára nem távoznak a lányoi házaktól üres kézzel a hú»- véli locsolkodók Drágszélen (sem). Pandur Istvánnénak csak ezen a héten jutott ideje olyan tojások festésére, amelyeket családja kóréhen osztogat majd. A türelmet igénylő — nyugodtan mondhatjuk: művészi — munkához januárban kezdett hozzá, s azóta a kalocsai népművészeti és háziipari szövetkezet rendelésére 12M tyúk- lés 60 darab lúdtöjásra festett gyönyörű motívumokat. (Straszer András felvétele.) REPÜLŐJEGY-ÁRUSÍTÁS J Ol KcZUvii , ^~V fT| TU V A f ■ s 07 (II m-JAVTa O I 11i*c Ali kJ xX 1 vilid lUUla NEM ÖNCÉLÚ TUDÓSBRAVÚROK Százharminc kistermelőnek Csak az Alföldön sok tízezren foglalkoznak kisebb-nagyobb tételben fóliás zöldségtermesztéssel. Ennek a tábornak megoszlik a véleménye a biológiai alapok- - ról. Van, aki a méregdrága külföldi magokra esküszik. Mások beérik a hazai kínálattal. Van, aki p palántát maga neveli. Megint mások ezzel nem bíbelődve, megvásárolják a kész, fiatal növényt. Ok ilyenkor április elején — ahogy az idő végre tartósan jobbra fordult — telepítik be hitetlen fóliasátraikat. Nem titok, hogy a zöldségmagvak piacán óriási a verseny. A kecskeméti intézet fajtanemesí- tői állják a kihívást. Évről évre újabb „jelöltekkel’' és államilag elismert fajtákkal, hibridekkel rukkolnak elő. Ezek természeteHajósi pinceszállások Egy esztendeje alakult meg a magyar—osztrák vegyes vállalatként működő OTF Penta Tours Kft, az egyik legfiatalabb utazási iroda. Az igazgatótanács tagjától, Dudás Edétől, az OTP Bács-Kis- kun megyei igazgatójától kértünk tájékoztatást a napokban megtartott mérlegzáró és az 1983-ös fillet politikát meghatározó taggyűlésről. Az 1984-es évben — kilenc hónap alatt — az OTP-Penta Tours forgalma meghaladta a 80 millió forintot. Két érdekes arány: az összesből 78 százalékot tett ki a valutaforgalom, s a 80 millió forintból 37 százalékot hozott a kiutaztatás. Ez utóbbiban Bács-Kis- kun teljesítette a legtöbbet a megyék közül, s jónak mondható az eredmény a beutaztatásban is. Hiszen az OTP-Penta Tours szervezésében az országba érkező csaknem huszonhatezer nyugati turista közül mintegy négyezren A honi zöld- ségkutatás fellegvárában, a kecskeméti székhelyű Zöldségtermesztés! Kutató Intéaet Fejlesztő Vállalat üvegházaiban ilyenkor április elején nagy a sürgés-forgás. Viszik a hajtatótelepről a palántákat. Január közepétől április végéig — értékesítési célra — mintegy 746 ezer tápkockás és úgyneveaett szálas palántát nevelnek fel. sen nem öncélú tudósbravúrok, természeti csodák. Sakkal inkább „földhözragadt” szemléletű munka végtermékei. Vagyis a termésük, termesztési körülményeik, esetleg a betegségekkel szembeni ellenállásuk miatt érdemelnek figyelmet. A kutatóintézetben már hatodik esztendeje foglalkoznak szerződéses palántaneveléssel. Ezzel a céljuk — mivel az anyagi haszon nem túl kecsegtető — inkább fajtáik, hibridjeik elterjesztése, no és a hatezer négyzetméteres üvegház, valamint a nyolcezer négyzetméteres fóliatömb kihasználása, illetve az itt dolgozó tizenkét asszony téli foglalatosságának biztosítása. Mintegy százharminc Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, Békés és • ügyes kisgép későit! a tápkockákat. Csongrád megyei kistermelővel, szakcsoport! taggal állnak szerződéses kapcsolatban, akik szigorú program szerint viszik innen fűtött és fűtetlen fóliasátraikba, valamint szabadföldi termesztésre a paradicsom-, paprika-, tojásgyümölcs-, zeller-, uborka- és dinnyepalántákat, i Ca. P. i vették igénybe a megye idegen- forgalmi szolgáltatásait, elsősorban Kecskemét és Bugac térségében. Azonban a kevés szállodai férőhely miatt az utasok többsége csak egy napot töltött Bács- Kiskunban. Ez egyúttal feladatot is ad szálloda létesítésére, mert megfelelő szálláshelyek esetén 2—3 napos programokat is ösz- szeállítanak majd. Egy ilyen lehet például a kidolgozás alatt levő Kecskemét—Hajós-pincefa- lu—Baja ajánlat, mely út Mezőhegyesen folytatódna. Érdekes kezdeményezés a hajósi pincefalu présházainak átalakítása tetőtér-beépítéssel. Természetesen megőrzik eredeti formájukat, de alkalmassá teszik őket 2—4 vendég fogadására is. Ehhez az OTP Vállalkozási Irodája kölcsönt is ad. Eddig már 15—20 pincetulajdonos jelentette be igényét a császártöltési OTP-fióknál, sőt többen az építkezést is elkezdték. Idén jelentős eredményt várnak az elmúlt esztendő végén bevezetett új szolgáltatástól, a kongresszusok szervezésétől. Változatlanul mintegy 30 országba kínálnak utazást egyénileg és csoportosan kirándulóknak, a lakossági devizaszámlák, valamint az egyéni valutakeret terhére. Az érdeklődők — akik az ár tíz százalékát forintban is befizethetik — a TOUROPA—AUSZTRIA programjaiból is választhatnak. A várhatóan növekvő forgalomhoz bővítik a szolgáltatásokat is. A megyében Kecskemét mellett a bajai OTP-fiók is közvetlenül intézi az utazási ügyeket, s mindkét városban megkezdték a repülőjegyek árusítását is, mind a MALÉV, mind más légitársaságok járataira egyéni utazóknak, s csoportoknak is. > ■ V. T. SZÜRKÜLETI KAPCSOLÓ, SZAKASZOS ; VILÁGÍTÁS Takarékosabb energiafelhasználás Ha „szökik” az áram Bács-Kiskun megyében a gazdaságnak nincs olyan területe,, ahol 1984-ben nem növekedett volna a villamosenergia-fel- használás. Míg tavalyelőtt 904 millió 869 ezer, a múlt évben már 962 millió 715 ezer kilowattórával részesedett a megye az~ országos áramfogyasztásból. A közületinél is nagyobb mértékű volt a fogyasztás emelkedése a háztartásokban, amit az 1983. évi 292,2 és a tavalyi 323,4 millió kilowattóra- szükséglet kielégítése jelez. Ennek egy részét — több mint negyven százalékát — éjszaka, vagyis nem esűesfogyasztási időszakban «alakították át hővé villanykályhák és melegvíztárolók használatával. Hogyan kezdődött ez az esztendő? Meleg László, a DÉMÁSZ kecskeméti üzemvezetője a szokásosnál nagyobb év eleji áram- fogyasztásról számolt be. Míg az 1985 januári 84 millió 676 ezer kilowattóra-értékesítés csak kevéssel haladta meg az egy esztendővel korábbit, a februári már jobban próbára tette a népgazdaság energiaszolgáltató képességét. A hidegnek és a viharnak is szerepe volt abban, hogy februárban 92 millió 105 ezer kilowattóra áramot használtak fel a megye lakosai és intézményei. Takarékosabban, olcsóbban — az időjárástól függetlenül fontos követelmény tavaszi napjaink áramfogyasztásában is. Ennek érdekében milyen lehetőségek és tartalékok vannak? A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban a villamos motorok gerjesztéséhez szükséges meddő- áramot'két éve még távolabbról vezették a feldolgozóhelyre. Azért, hogy ezt a veszteséget megszüntessék, a motorok közelében, helyben kondenzátortelepet hoztak létre meddőáram előállítására. Hasonló megoldást választott a Helvéciái Állami Gazdaság is energiaköltségeinek csökkentésére. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára gőztávvezetékét százezer forintért felújította, szigetelte, ugyanakkor kiselejtezte a régi, gazdaságtalan hegesztődinamókat. A DU- TÉP Vállalat energetikusai sem maradtak tétlenek. Újakkal pótolták az elhasználódott fázisjavító kondenzátorokat, a házgyári panelgyártó üzem harminc gőzölőkádját belül szigetelték, és az építkezéseken szürkületi kapcsolókat szereltek fel a lámpák automatikus be- és kikapcsolására, a mindenkori fényviszonyoknak megfelelően. A kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezetnél pedig úgy tették gazdaságosabbá az áramfogyasztást, hogy nem az esti óráktól, hanem csak hajnali háromtól kezdik fel- fűteni az olvasztókemencéket. Az ésszerű, takarékos áramfo(Folytatás a 2. oldalon.) i Kisebb-nagyobb tételben folyamatosan szállítják a palántákat az intézet ilvegházából. Közhelyes megállapítás, de mélységesen igaz, hogy egészségünket csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha valamilyen okból károsodott. De vajon hogyan állunk a legnagyobb közösség, az emberiség egészségével? Milyen diagnózist tudnának mondani az orvosok, ha megkérdeznék őket az egészségügyi világnapon — holnap —, s főleg, milyen receptet imának elő éokféle bajunkra? Sajnos, szép új világunk hadilábon áll az egészséggel. Egyik felében — nálunk rég elfeledett — kórok szedik áldozataikat, a másikban pedig a civilizációs ártalmak, betegségek. A himlőt ugyan sikerült száműzni a Földről, de a tífusz olykor-olykor járvány- szerűen lép fel a fejlődő országokban, , ugyanitt tovább pusztít a lepra, a malária, a trachoma, s egyáltalán: éhen- halnak az emberek. Bolygónk boldogabbik felén pedig éppen az ellenkezőtől szenvednek. A túltápláltság, az élvezeti szerek vágnak véres rendet az emberek soraiban, a szív- és érrendszeri betegségek, a közlekedés, a cigaretta, az alkohol, és a kémiai anyagok által okozott rákos elváltozások. Ami a világ másik, sokkal népesebb felét illeti, a recept — kimondásra — egyszerűnek látszik. Növelni kell a mezőgazdasági termelést, csökkenteni a túlnépesedés mértékét. fA kérdés bonyolultságára csak egyet említsünk: magát a túlnépesedést az hozta létre, hogy az egészségügy vívmányai gyorsan leszorították a gyermekhalandóságot, ugyanakkor az évezredes szokások miatt a születésszám nem csökkent. (A növekvő jólét, a jó táplálkozás már egymaga megelőz sok betegséget.) Más a helyzet a civilizációs betegségekkel, hiszen azokat mi idézzük elő. Magunk nem parancsolunk falánkságunknak, a tegnapból magunkkal hozott szokásainknak, amelyek miatt túlzott mennyiségű kalóriát veszünk fel. Mi magunk hajtjuk önmagunkat, majd — nem tudván megnyugodni a félajzott szervezet — mi gondoskodunk mindennapi alvásunk zavartalanságáról — altatóval. Saját elhatározásunkból kerül a szervezetünkbe alkohol, előidézve, többek között azt, hogy italos fejjel ülünk a volánhoz, s így más oldalról is gyarapítjuk a halálozási statisztikák tragikus rovatait. Itt sem adható biztos recept. Könnyű lenne mondani, hogy felejtsük el káros, egészségtelen szokásainkat. Köny- nyű, de amilyen könnyű, olyan hatástalan is. Meggyőznek erről egészségügyi propagandánk eddigi tapasztalatai. Pedig az egészséges életmódra való átállás gondolatának valahogyan mégis az egyéntől kellene kiindulnia. A társadalom csak annyit tehet, hogy elősegíti ezt a nagv váltást, megteremti az egészséges élet feltételeit. Ha mindenki egészségesen élne, sok mai feladatától men- ' tesülne . az egészségügy, s azokra összpontosíthatna, amelyek a ránk leselkedő, vagy az idősebb korral járó, véletlenszerűen bekövetkező betegségek gyógyításával kapcsolatosak. G. J. "VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I ENSZ-VITA Rácz Pál , a Chartáról Képünkön: jelenet az Aliz már nem lakik itt című amerikai filmből. (Tv.: péntek, 22 óra, I. műsor.) Felhőkből, csillagokból olvas (3. oldal) Mit kell .tudni a számadónak? Miért függeaz- J tették régen a gyümölcsfákra az elfogyasztott I húsvéti sonka csontját? Hogyan ünnepelnek a | nyájat terelgető emberek? Ilyesféle kérdések „hangzanak” el a Varga Imre dunavecseí juhásszal történő találkozáskor. Riportbeli beszél- ] getőpartneriink, mint vérbeli juhászdinasztia ] tagja,, mindenre tud válaszolni. Felvételűnkön: otthoni itatás. Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak ! A beleszólás joga (3. oldal) Publicisztikánk azt feszegeti, hogyan lehetséges, hogy egyes településeken gazdagok a polgárok, ugyanakkor a közös létesítményekre nem jön össze a pénz. A megoldás lehetősége — mint sok más probléma esetében is — úgy tűnik, a demokráciával, s az ötletességgel van összefüggésben. KÉP és HANG A rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig (5—6. oldal) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. SÍ. szám Árai 1,80 Ft 1985. április 6. szombat HÍMES AJÁNDÉKOK Az államok gazdasági jogait és kötelezettségeit tartalmazó Charta elveinek megvalósulását vizsgáló ENSZ-bizottság általános yitájában felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ- kép viselő je. Felszólalásában rámutatott, hogy az államok túlnyomó többsége által tíz évvel ezelőtt elfogadott dokumentum a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ma is érvényes elveit tartalmazza, amelyek megfelelő alapul szolgálhatnak egy új, demokratikus nemzetközi gazdasági rend létrehozásához, a függőség, az alárendeltség és az egyenlőtlenségek felszámolásához. Rámutatott, hogy a Charta demokratikus és haladó elveinek megvalósulását azok akadályozzák, akik politikájukkal a nemzetközi feszült-, ség szítására, a fegyverkezési hajsza növelésére, valamint a fejlődő országok feletti neokolonia- lista befolyásuk fenntartására törekednek. Hangsúlyozta, hogy országunk külgazdasági kapcsolataiban teljes mértékben érvényesíti a Chartában foglalt elveket. és a kölcsönös előnyök elve alapján igyekszik szélesíteni ezeket a kapcsolatokat minden viszonylatban, így a fejlődő országokkal is.
