Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-05 / 80. szám
IMS. április 5. • PETŐFI NfiPE • I TÁNCLÉPÉSEK VENDÉGÜNK VOLT A paraszti kultúra ápolói Bács-Kiskun megyében ötven táncegyüttes tevékenykedik. Vannak hagyományőrzők, neímzetiséglek, fiatal néptáncegyüttesek, gyermek- csoportok. Népes gárdáról van sző, hiszen a legtöbb településen — például öregcsertőn — az egész falu apraja-nagyja elmondhatja magáról, hogy hagyományőrző. Sokszínű paletta örvendetes, hogy megyénk néptáncosainak eredményei országosan is a figyelem középpontjában állnak. A paletta sokszínű, mert a meglevő hagyományanyag is az. Külön színfolt Baja környéke, a Duna melléke — Kalocsa központtal — és Észak-Bácska. Ezeken a helyeken sok hagyományőrző együttes volt és van, ők nemcsak táncolnak, hanem a faluközösség. mindennapjait „játsszák el” fellépéseiken. Északabbra haladva azt vehetjük észre, hogy inkább csak táncegyüttesek alakultak, mert errefelé kevesebb a hagyomány. Egy példa: a kecskeméti csárdást az utolsó lépésig rekonstruálni kel- ’ lett. A kutatók véletlenül találtak rá egy 1952-es filmfelvételre, amelyen Fülöpháza mellett rögzítették ezt a táncot. A lépéseket e film alapján tanulták meg a Kecskemét Néptáncegyüttes tagjai. A csoportok éltetőereje: a közösség, a közönség, a szereplés, a megmutatkozás. Ez természetes, hiszen produkcióikat a nyilvánosság értékeli. Sokan a falu ünnepeinek állandó szereplői, vagy az idegenforgalmi hivatalok által szervezett programok nélkülözhetetlen résztvevői. S vannak, akik az országhatáron túlra is eljutnak. Kétévente rendeznek országos minősítő versenyeket. Kecskeméten szokott lezajlani a szövetkezeti táncegyüttesek 'területi minősítője hagyományőrző, illetve néptánc kategóriában. Bács- Kiskun megye csoportjainak többsége már birtokosa arany-, ezüst- vagy bronzéremnek. A hagyományápolók között aranynyal büszkélkedhetnek például az öregcsertőiek, a bajai Csitaonica, a néptáncegyüttesek közül a kalocsaiak, a soltiak, a kecskemétiek. Az elért szint csak néhány évig érvényes, utána ismét meg kell védeni. Az erőpróbák közötti évben megyei néptánctalálkozón szerepelhetnek az együttesek. (Legközelebb április 13-án, Jánoshalmán.) Együttesek, körülmények A legtöbb településen tornavagy tanteremben, kultúrházban gyűlnek össze esténként a táncosok. A csoportok vezetőire a lelkesedés jellemző, hiszen szép számmal- akadnak még ma is olyanok, akik egy fillér tiszteletdíj nélkül foglalkoznak az amatőrökkel. Vannak persze olyan együttesek is, amelyek önálló próbateremmel, raktárral rendelkeznek, s költségvetésük több százezer forint. A kedvezőbb pénzügyi lehetőségek meghatározzák a csoportok sikerességét; hiszen vehetnek szebb ruhákat és nincs gondjuk' az utazással sem. A nemzetiségi együttesek szintén rendszeresen bemutatkoznak a megyei és más összejöveteleken, szakmai képzést és egyéb segítséget saját nemzetiségi szövetségeiktől kapnak, mert szervezetileg is oda tartoznak. A néptáncegyüttesek közül a „menők” anyagi helyzete jónak mondható, de a többieknek bizony még a fillérekkel is spórolniuk kell. A tanácsok, a művelődési házak és a szövetkezetek egyre kevesebb támogatást tudnak nyújtani. A szellemi segítség szerencsére megfelelő. Font Saroltától, a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ munkatársától megtudtuk, hogy a Dél-alföldi Néptánctanács, amelynek központja Szegeden van, hasznos bemutatókat szervez (például a Dél-alföldi paletta című sorozatot, ahol gyerekek és felnőttek egyaránt felléphetnek), ezenkívül gazdag hang- és videoanyagot kínál, havonta továbbképzést tart együtteseknek, zenészeknek, táncosoknak. A korábban elhanyagolt népzenészképzés érdekében Szegeden többször volt már tanfolyam Halmos Béla és a Téka vezetésével. Ennek mintájára 1984-ben Bács- Kiskun megyében szintén szerveztek kurzust. Nyáron sincs megállás: néptánctáborokban „edzenek" az együttesek Kalocsán és Tiszakécskén, a megyei művelődési központ irányításával, önálló táboruk van a kecelieknek, Wünsch László pedig a Duna menti táncosokkal foglalkozik. Hasznos, szükséges lenne még több alkalmat keríteni a továbbképzésre. A gyerekcsoportoknak érdekes, változatos játékanyag kell, a hagyományőrzőknek pedig több dramatikus ismeret. A jövőben ebben is segít majd a megyei n éptánc szakbizottság. A táncházzenészeknek — és másoknak is — a Hegedűs együttes ad órákat. Éppen ők voltak azok, akik a táncházat felvirágoztatták Kecskeméten. Fiatal néptáncosok Tovább él tehát a paraszti kultúra, a községekben — és egyre inkább a városokban is! Valamennyi korosztály képviselője ápolja a hagyományokat. Műsoraik látványosak, színesek. Az élmezőnyhöz az idősebbek tartoznak, de egyre több fiatal is lelkesedik a néptáncért. Diák, nyomdász, tanár, kétkezi munkás jelentkezik a csoportokba. Megérdemlik a megbecsülést! Borzák Tibor ■ Lehotka Gábor orgonaművész Kecskeméten m utóbbi hónapok ben a ezokáiosnál hangosabb a zenei élet. Sajátos szint, sajátos vonzerőt képvisel a már hagyományszerűen Lehotka Gábor nevéhez, s a Kodály - iákola dísztermében, az általa tervezett hangszerhez fűződd orgona- muzsika. Hogy a mester körűnkben játszik — Insmár a sokadik alkalom után — ünnep ugyan, de mégsem rendkívüli. Mostani látogatása, előadói estje, mint Lehotka Gábor tájékoztatójából kiderül, a zene szemetén túl konkrétabb indítékokból is táplálkozik, — Ebben az esztendőben ünnepeljük Johann Sebastian Bach és Händel születésének 300. évfordulóját. A Kodály Zoltán Ének-Zienei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola az április elsejei hangversenyt a két mester tiszteletére rendezte. Mivel Händel orgonaversenyeket komponált, a szólóhangszer mellett szükség volt a budapesti vonósok (művészeti vezetőjük: Bot- vai László) közreműködésére is. Ami a nevezetes évfordulóm kívül még külön is említésre méltó: a koncért rendezésének egy részét a Hanglemezgyártó Vállalat vállalta magára. (Jelentősen hozzájárult a zenekar közreműködésével kapcsolatos kiadásokhoz.) Mindez részié annak a programnak, melynek középpontjában a még ebben az évben elkészülő Handelnlemez áll, ennek anyagából — a lemezfelvétel ünnepi, s nyilvános próbájaként — a kecskeméti közönség is hallott a ‘hangverseny keretében. — A műsorban szereplő Bach- műveket milyen szempontok alapján választotta ki? — Válogatásomat jelentősen meghatározta, hogy a Hanglé- mezgyártó Vállalat még június folyamán egy Bach-lemezt is szándékozik velem készíteni. — A Bach- és Hündel-évfor- duló tiszteletére rendezendő koncertsorozat folytatására számít- hat-e a kecskeméti közönség? — E programmal a klasszikus szerzők ünneplése még nem lesz lezárva. Április 22-én a Löszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola orgonatanszaka Badh-hangver- senyt rendez itt, melyen Gergely Ferenc tanítványai és az én tanítványaim lépnek fel. A hangversenyre elsősorban á fiatalok figyelmét szeretném fölhívni, akik még nem látták és hallatták ezt aiz orgonát. (A belépés is díjtalan lesz.) A koncert megrendezésének elsősorban pedagógiai jelentősége van. Az országban nem sok olyan minőségű hangszert találunk, amely az európai orgonakultúra élvonalát képviselheti. E hangszerrel a főiskola hallgatóinak művészi tevékenységük közepette kell majd megismerkedniük. Az estet a Kodály-iskola igazgatósága rendezi, anyagi fedezetét a Zeneművészeti Főiskola gazdasági osztálya biztosítja. A Magyar Rádió ugyancsak felvételeket tervez Bach legnépszerűbb műveiből melyeket Elekes Zsuzsa. Déghy András, Révész László és én játszunk ebben a sorozatban. (A felvételek egy része itt, Kecskeméten készül.) — Nagyon örülök annak, hogy a Kodály-dskola ilyen készséggel. segíti az orgona kultuszának elmélyítését, s hogy a nevezetes évforduló alkalmából ilyen szélesre nyitja a lehetőségek kapuját — mondta végül a közismert művész. — Merem remélni, hogy’ sikerül fönntartanunk az orgonabarátok további érdeklődését, s hogy amit eddig tettünk, azok még csak az első lépések ... Károlyi Júlia FILMJEGYZET A legyőzhetetlen Vutang A kínai filmek természethez kötődő költői metaforáikról még címükben sem hajlandók lemondani., A közelmúltban bemutatott Tienjün-hegyi történet után egy egészen más műfajú film vette kölcsön nevét a szintén gyönyörű Vutang-hegységtől. A jegyre várakozó sorok meg- tévesztőek; bár a film első percétől az utolsóig mindenki harcban áll mindenkivel, különösebb izgalomra hiába számítunk. Amit látunk, pusztán önvédelem. Az első tiz perc elteltével a szereplők sajátos érintkezési módja — legyen az barátságkötés, féltékenység, orvgyilkosság, meggyőzés vagy csak egy látogatás — természetessé válik. Utána már csak a sportfilmek izgalma marad, kosztümös, történelmi, távol-keleti kiadásban. A múlt század végén játszódó történet kerete a hegemóniára törekvő japán imperializmus látványos kísérleté; a tajping felkelést követően a japán harcművészek minden tisztességtelen eszközt megragadták az ellenállás, szellemének megtörésére. Orvul megmérgezték legméltóbb ellenfelüket, Csen Vej-t, de Csen lányának talpraesett vőlegényét is elteszik az útból, így hát többszörösen van miért bosszút állnia. Apjától örökölt tudását ro- konánál, egy taóista főpapnál tökéletesíti, megtanulja, a titkos harci eljárásokat a Vutang-hegy- ség csodálatos érdéin, tisztásain. A nagy versenyre készülődnek a városban is, gyilkosok várnak a hazatérő lányra, akiket az köny- nyedén leszerel. A hivatalos küzdőtéren, mindenki színe előtt már nyugodt fölényben éráik magukat a japánok, amikor megérkezik a bátor, és minden férfinál ügyesebb lány, akin a hátulról sújtó tőr sem fog. A film, melyen inkább a sport, mint a kaland kedvelői szórakozhatnak jobban, az önvédelmi harcművészet különleges, \ hazájában népszerű, azonban külföldön teljességgel ismeretlen módját mutatja be. Külön érdekessége, hogy e fogások némelyike még hazai szakértők körében sem ismert: a film „titkos harci eljárásainak" többsége csakugyan feltámaszt számos, ma már ismeretlennek számító mozdulatsort. A rendezd, Szun Sa, akinek a film készítésénél Kína legjobb sporttörténészei és vusu-szakér- tői álltak rendelkezésére, egy nyilatkozatában megjegyezte, hogy a látott jeleneteket valóságosan is végigjátszották, csak elvétve folyamodtak a filmtrükk segítségéhez. Nem emberfeletti, hanem maximális emberi teljesítményeket láthatunk a filmvásznon. R.K. J. DEMOKRAT] KUS Közművelődés a felszabadulás után jjjj A felszabadulás utáni poli- * tikai cselekvésnek szerves ré- Igi sze volt a művelődési mozga■ : lom, amely a kulturális intéz- ^ ményeken túlmenően a társa- 'J á dalmi-politikai szervezetekben is kibontakozott. A kommunista és a szociáldemokrata pártszervezetek társadalmi kulturális élete az olvasókörök és a munkásott- jjjj honok Ihagyományait foly- Jjjg tatta. A Magyar Kommunista ■% Párt Központi Vezetősége jj 1945. december 15-én határo- ÉjJ zatot hozott a párt szervezeti pj kérdéseiről, mely külön fog- jj lalkozott a falusi pártszervezetekkel is: „A falusi párt- jf szervezetekben döntő feladat, jj hogy a pártszervezetek mű- jjj; ködösének népi jelleget és lljj tartalmat adjunk. Pártszér- vezeteink alakítsanak olva- j| sóköröket, társas köröket stb., mm lehetőség szerint a párthelyi- ^ ségen belül, ahol könyvtárat, jjjf újságokat, rádiót, meleget és mm szórakozást találnak a pártta- fjjp gok és pártonkívüliek. ahol III a falu népe ügyes-bajos dol- 4í; gaira, sérelmeire orvoslást tall lál” A felszabadulás után a mun- j káspártok és a szakszerveze- | tek megnövekedett politikai J ereje mellett még egy szerve- | zeti intézkedés is hozzájárult |jj| a munkás kulturális mozgást lom fejlődéséhez. A munkásul egység jegyében közös kulturális szervezetként ala- j kult meg a Munkás Kultúrál szövetség, melynek első nail gyobb nyilvános feladata a { munkáskultúra népünnepé- ' lyének megrendezése volt jíjj 1945-ben, az első szabad má- I jus elsején. A budapesti Vá- | rosligetben 30 szabadtéri szín- íj .pádon szórakoztatták az üze- jf mi és pártszervezeti kultúr- ' rsoportok a közönséget. A | Munkás Kultúrszövetség kul- j túrversenyei indították el az | üzemekben a népi táncmoz- I galmat, mely munkáskultú- f ránkat új formákkal gazdagí- | tóttá. Foglalkoztak színházi ; közönségszervezéssel, hang- ! versenysorozatokat rendezik tek üzemekben. Munkásszín- I pad címmel folyóiratot adtak ; ki, és Munkás Kultúrhíradó z'címmel tájékoztató kiadványt. | mely 1947 őszétől Művelt Nép I névvel havonta kétszer meg- I jelenő folyóirattá fejlődött. | A műkedvelő szmiátszási | láz a felszabadulás után még | a ‘ korábbinál is magasabbra | szökött, minden szervezet a í vonzerejét igyekezett növel- ni vele. A felszabadulás után átala- I kult az állami népművelési | szervezet is. Megalakult az Országos Szabadművelődési | Tanács is, melynek elnöke a I neves pedagógus, Karácsony I Sándor lett, a Vallás- és Köz- I oktatási Minisztérium sza- ! badművelődési osztályát pe- f dig a Nemzeti Parasztpárt delegáltjaként Gombos Ferenc | (Simándy Pál) író vezette. | Gombos hivatalba lépésekor > . Jj kijelentette: „Az a folyamat, jj|j| amelynek az utóbbi hónapok ;|| folyamán tanúi voltunk, nem jjj népművelés többé, hanem a lljj nép szabad művelődésének jfip megáradása. Ma már tisztán jBfBl állhat előttünk, hogy a köz- jjjj művelődés, ha helyesen fog- fjj| juk fel, a társadalom önte- vékenysége.” E szabadművelődési mun- jj kában nagy szerepet játszót- tak a pedagógusok. A Pedagó- ||! gus Értesítő 1947-ben írt: p „Vidéki kartársainknak igen g sok feladata van a parasztság g iskolán kívüli művelése terén. gjft Oktató, nevelő, ismeretter- jjíjí jesztő munka ez, egyben lé- jj lektanító tevékenység. A nem- llijj zet minden rétegének, paraszt- p Ságnak is meg kell ismernie ® Jj a népi demokrácia lényegét... j Ezer és ezer érintkezési aikal- mát népével, a parasztsággal, jn kisiparosokkal, a falun élő -éSU mezőgazdasági vagy gyárba .Jjj; járó munkásokkal mindig Ä fel kell használnia a nevelő- ’ nek felvilágosító munkára. Pártnapok, UFOSZ, FÉKOSZ. , Parasztszövetség, MADISZ. helyi sportegylet, gazdakör, iparoskor, mezőgazdasági, há- I ziipari tanfolyamok, kiállí- : tások, ifjúsági egyesületek. '■ önképzőkörök, énekkarok, műsoros délutánok össze- g jövetelek, tanfolyamok; mindez nem képzelhető el falun a nevelő aktív részvétele nél- g kül.” A szabadművelődési szer- vezet természetesen nem integrálhatta a különböző pár- > tok, tömegszervezetek kul- turális tevékenységét, de a koalíciós viszonyok között is tér nyílt nem lebecsülhető állami közművelődési tevékenységre, amely egyébként a politikai erővonalak alakulásával párhuzamosan nö- vekvő mértékben maga is a • baloldal befolyása alá került A földreform, az újjáépítés | lendülete, a pénzügyi stabilizáció, a bányák, bankok, nagyüzemek államosítása, az is- ( if kolareform mellett a kultúra ; demokratizálására tett szé-1 les körű erőfeszítések is jel- [ip zik a koalíciós időszak bonyo- || lult politikai viszonyai között Sí a szocialista átalakulásért I küzdő erőik sikereit. E harc- . ban a Magyar Kommunista - Párt a közművelődés terén is Sí szövetségesként tudta maga ; mellé sorakoztatni a népi demokrácia híveinek szélesebb táborát, mert mint Kállai Gvu- | la leszögezi: „Az a munka. .... amelyet pártunk 1945—48 között az értelmiség soraiban. g az oktatás, a népművelés, a kultúra, a művészet terén végzett, alapja és kiinduló- pontja népünk szellemi fel- ‘.f emelkedésének.” Kovalcsik József Poén importból — ha lesz Bementem a minap a boltba és fűzfánfütyülőt akartam vásárolni. Ügy néztek rám, mint a véres ingre. Fűzfánfütyülőt??? — Hát nem tudja a kedves vevő, hogy azt már hetek óta nem lehet kapni? Egy nagyon fontos alkatrészét, a fütyülő lelkét, importból szerezzük be. És sajnos, a szállító cég csődöt jelentett. Ne is zargasson bennünket, amíg ismét nem szállítanak! Elfutott a pulykaméreg. Nem elég, hogy nem szolgálnak ki, még így is beszélnek velem! — Ide figyeljen — mondtam az eladónak. — Vegye tudomásul, hogy a vevő nem zargatja önöket, hanem vásárolni akar maguktól. Egy kis udvariasságért nem kellene a szomszédba menniük! Szánakozva nézett rám az eladó, s mint atya a hülye gyermekének, megmagyarázta: — Hol él maga? Valóban azt hiszi, hogy az udvariasság nem importcikk? Hát mit gondól, miért olyan kevés az udvarias kereskedő? Tudja meg, hogy az udvariasságot éppúgy importáljuk, mint a fütyülőt. Sajnos, ebben a helyzetben itt is fennakadások vannak. Tönkrement a Höflich és társa cég Alsó-Hexenschussban, és hónapok óta nem szállítanak udvariasságot. Ne is keresse, drága uram, már nekem is fogytán van, a többiekről nem is beszélve. — Na, jó, de akkor legalább ajánlhatnának valamit helyette. Azt bezzeg tiem tudnak! Ügy látszik maguk a szakértelmet is importálják ! Egymásra nézett a két kartárs. — Mégiscsak jól értesült a kedves vevő. Ezt maga is tudja. Sajnos ez a helyzet. A szakértelmet a Kluge és fiai nevű korlátolt felelősségű társaság szállítja a magyar kereskedelemnek, de mivel a cég amerikai szabadalommal is dolgozik, Reagan leállíttatta a szállításokat. Ide figyeljenek! Ha azt hiszik, hogy mindent az import nehézségeire foghatnak, nagyon tévednek. Én ezt az egészet megírom az újságban ... — Hóhó... — mondta a boltvezető — látja, észre sem vettük, hogy a kedves vevő állandóan firkál. Mutassa csak! Pillanatok alatt kikapták a kezemből ezt a cikket és olvasni kezdték. — Ez jó... nahát, ki sem néztük volna belőle... hö-hö, még hogy atya a hülye gyermekének ... De megálljunk csak! Uram, miféle humoreszk ez? Nincs poénja? Azt nem adjuk meg az olvasónak, szerkesztö- kém? — Hát... izé... hogy is mondjam ... — Csak ki vele, semmi mellébeszélés! — Tudják az úgy volt, hogy a... na, szóval a poén alapanyagát importból szereztem be... Mondom, szereztem. Mert sajnos, az a híres francia cég, a La Point ltd — az látja el a párizsi Canard Enchaine-t is alapanyaggal, beszüntette a szállítást. Így krokijaimat bizonytalan ideig a legnagyobb sajnálatomra nem tudom ellátni poénnal. Gőz József
