Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

VILÁG PBOLSTARJAI, BGVISOUBRKI A* MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf, »6. szám Ára: 1,80 Ft M85. április SS. csütörtök Ünnepi program május elsejére Felvonulás, nagygyűlés, majális, sportversenyek A nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét az idén is az im­már hagyományos május elsejei gondolatok: a proletár interna­cionalizmus; a békéért, a szocia­lizmusért folytatott harc; az al­kotó munka megünneplése je­gyében szervezzük — hangsúlyoz­ta Kovács Károly, a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsának ve­zető titkára a május elsejei ren­dezvénysorozat fővárosi program­járól tartott sajtótájékoztatón, tegnap a Magyar Sajtó Házában. A Dózsa György úti felvonu­lásra az idén is mintegy 250 ezer fővárosit várnak. A délelőtt 10 órakor kezdődő demonstráció az úttörők hagyományos köszöntő­jével kezdődik; a pajtások ked­ves szóval, virággal üdvözlik a tribünökön helyet foglaló párt- és állami vezetőket, az ünnepségre hazánkba látogató külföldi ven­dégeket, köztük szakszervezeti de­legációk tagjait. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Constantin Dascalescut Elutazott a román kormányfő Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára teg­nap a KB székházában fogadta Constantin Dascalescut, a Román Kommunista Párt Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagját, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnökét, aki hiva­talos, baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban. Az elvtársi légkörű találkozón — amelyen részt vett Lázár György miniszterelnök — véle­ményt cseréltek a magyar—román kapcsolatok alakulásáról. Kádár János hangsúlyozta, hogy az MSZMP a politikai, a gazdasági, a kulturális együttműködés fej­lesztésére, a lakossági érintkezé­sek bővítésére, a nemzetiségek népeink barátságát erősítő sze­repének érvényesítésére törek­szik. Mindent megtesz azért, hogy az érvényes megállapodások alapján, a közös érdekeknek meg­felelően minden területen előre- lénésre kerüljön sor. A délelőtti órákban Lázár György és Constantin Dascalescu szűk körben megbeszélést folyta­tott. A román kormányfő hivatalos programjának befejezéseként Lá­zár György és Constantin Dasca­lescu a Parlament delegációs ter­mében emlékeztetőt irt alá a gaz­dasági együttműködés kérdései­ről. Gheorghe Petrescu román mi- niszterelnök-helyettes—< Maróthy László miniszterelnök-helyettes társaságában — a Központi Fizi­kai Kutató Intézetbe látogatott. A román kormányfő délután a BHG Híradástechnikai Vállalat tevékenységével ismerkedett. Constantin Dascalescu és kísé­rete kétnapos magyarországi lá­togatását befejezve a késő «^él- utáni órákban elutazott Buda­pestről. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. JELENTÉS Ä 'MÚLT ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL A településfejlesztési verseny AFÍÁItaIpGA Ülést tartott VI LCIVlILJv Bács-Kiskun megye Tanácsa • Az országos elsőségért járó serleg. Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsa. A testület tagjait, a meghívottakat, a jelen­lévő országgyűlési képviselőket dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke köszöntötte, üdvözölve dr. Fonyő Gyalát, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettesét, majd megállapította, hogy a testület határozatképes. Ezután ismertette a végrehajtó bizottság által javasolt napirendet, amelyet a tanács elfogadott: — Tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés kö­zötti működéséről. — Jelentés a tanácsi költségvetési fejlesztésialap-gaz- dálkodás 1984. évi végrehajtásáról. — Az 1984. évi településfejlesztési verseny értékelése. — Jelentés a megyei tanács if júsági bizottsága tevékenysé­géről. — A megyei népi ellenőrzési bizottság 1985. évi ellenőr­zési tervének jóváhagyása. — Különfélék. — Interpellációk. Az első napirendi pontot a ta- a tanácstagok előre írásban meg- nács tudomásul vette, majd a ta- kapták — Kőtörő Miklós, a me- nácsi költségvetési és fejlesztési- ... ­alap-gazdálkodás 1984. évi végre- tenacs pénzügy, osztályyeze­hajtásához — amelyről a jelentést tője fűzött szóbeli kiegészítőt. Erősödött a helyi kezdeményezés, a takarékosság KŐTÖRŐ MIKLÓS BESZÁMOLÓJA Az 1984. évi költségvetés cél­jait. feladatait az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának 1983. december 21-i határozata, a megye tanácsai VI. ötéves ter­vének fő célkitűzései határozták meg. Zárszámadásunk azt mutatja, hogy sikeres évet hagytunk ma­gunk mögött, s az tükrözi erő­feszítéseinket és lehetőségein­ket is. A számunkra is előnytelen pénzügyi változások, a népgazda­ság helyzetéből következő egyéb szigorítások, az ismétlődő aszály viszonylag szerény fejlődést tet­tek lehetővé. Ez is csak úgy va­lósítható meg. hogy a tanácsok, az intézmények a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítottak a lakossági források koordinálá­sára. Erősödött és szélesebb kö­rűvé vált a helyi kezdeménye­zés. a takarékosság, a saját bevé­telekben való érdekeltség, újabb bevételi források felkutatása, a társadalmi munka. Az elmúlt évben is biztosítot­tuk a már meglevő és új intéz­mények működési, fenntartási költségeit. Zavaró finanszírozási gondok nem voltak. A terveink­ben foglalt fejlesztések — bár megváltozott összetételű forrás­ból — általában teljesültek. 1984-ben a költségvetés bevé­tele 6,5. kiadása 6 milliárd fo­(Folytatás a 3. oldalon.) KOROM MIHÁLY, GÁL GYULA, BENSE GYÖRGY Hármas jelölés az első félegyházi gyűlésen Bács-Kiskun 8. számú körze­tének tegnap este tartott első gyűlésén a kiskunfélegyháziak dr. Korom Mihályt, Gál Gyulát és Bense Györgyöt választották országgyűlési képviselőjelöltté., A háromórás, aktív, a város • ered­ményeit és gondjait egyaránt elő­soroló gyűlésen előbb Dobosné dr. Patyi Mária köszöntötte a megjelenteket — közöttük Ro­mán y Pált, a megyei pártbizott­ság első titkárát —, majd Sztano- jev András, a városi pártbizott­ság első titkára elemezte az el­múlt öt évet. Az összegezés után Dobosné. dr. Patyi Mária ismertette a Ha­zafias Népfront javaslatát a 8. számú körzet országgyűlési kép­viselőjelöltjeire, dr. Korom Mi- hályra, az MSZMP KB tagjára, a Központi Bizottság nyugdíjas tit­kárára és Gál Gyulára, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetőjére. A javaslattételt követő vita utolsó felszólalójaként Fekete Pál azt kérte, hogy vizsgálják meg Ben­se Györgynek, a Batthyány ut­cai Általános Iskola igazgatójá­nak a jelölési lehetőségét is. A szavazás során a 656 jelenlevő közül 653—653 adta voksát dr. Korom Mihály és Gál Gyula, 570 pedig Bense György jelölésére. A kérdés a pénteken délután 3 óra­kor a tanácsháza dísztermében tartandó második gyűlésen dől el: a jelöltséghez a két gyűlés részt­vevőinek egyharmados támogatá­sa szükséges. DR. KOROM MIHÁLY a fel- szabadulás után a demokratikus rendőrség alhadnagyaként Kis­kunfélegyházán kezdte pályafu­tását, majd egyre' fontosabb po­zíciókat betöltve volt a BM Ha­tárőrség főparancsnoka, igazság­ügyminiszter, 1978-tól a XIII. kongresszusig pedig a KB titká­ra. Eddig ő volt Félegyháza kép­viselője a parlamentben. GÁL GYULA Pálmonostorán született, a félegyházi Petőfi Gim­náziumban érettségizett, agrártu­dományi egyetemet végzett, majd szülőfalujában kezdett dolgozni. Közéleti tevékenysége az egyete­mi évekből ered, s napjainkig tart: a halasi járási pártbizott­ság, a megyei pártbizottság mun­katársa. a bajai járási pártbizott­ság első titkára is volt. 1981 óta osztályvezető a megyei tanácson. BENSE GYÖRGY kiskunfél­egyházi születésű, itt végezte is­koláit — meghatározó ezek kö­zött a tanítóképző —, s mindvé­gig itt is dolgozott. 1951 óta párt­tag, 1974 óta igazgatója a Bat­thyány utcai Általános Iskolának, mely vezetése alatt a városhatá­ron túl is ismert intézménnyé vált. A gyűlés felszólalói — Tóth Sándor kórházigazgató főorvos. Pozsár Miklós agronómus. dr. Ré­czi László ügyvédjelölt, Galláné Makány Erzsébet, a KUNÉP he­lyi építésvezetőségének párttitká- ra,_ Benkovics Erzsébet, tejüzemi művezető, őri Zajos magasabb- egység-lpárttitkár. Horváth Gá- borné, a Vörös Csillag Tsz el­nökhelyettese. Fekete Margit ci­pőgyári művezető, Márton Lász­ló, a 608-as számú szakmunkás- képző intézet műszaki vezetője Suhajda István, az Állatforgalmi és 'Húsipari Vállalat igazgatója. Kovács Sándor, a Móra Gimná­zium igazgatója, Szana György- né. a Habselyem Kötöttárugyár párttitkára iüosonczi Máté. az Április 4. Gépipari Művek párt­bizottsági titkára Hatvani Béla. a DÉMÁSZ művezetője és a már említett Fekete Pál — egymást kiegészítve sorolták az eredmé­nyeket, és a megoldásra váró fel­adatokat ezek között első helyen említve azt, hogy Kiskunfélegy­háza végre jusson művelődési központhoz. Szót kért és kapott dr. Korom Mihály. Gál Gyula és Bense György — beszédeiket meleg fo­gadtatásban részesítette a közön­ség — majd Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első titkára gratulált a - kiskunfélegyháziak­nak: a jelölőgyűlésen tanúsított aktivitásukhoz, az elmúlt évek­ben elért eredményeikhez. ' B. J. T"V \ T rTH /A r* V—i T A T T Y TV /\ nn \ T| jj(j|\ I (JjjKIN A VIUíjU 1 (JJN ’ Cjabb nagyszerű magyar labda­rúgó-siker született tegnap késő este Szarajevóban, ahol az UEFA Kupa döntőjébe jutás volt a tét a hazaiak kedvence a Zseljeznyi- csar és az új magyar élcsapat, a Videoton párharcában. Mint isme­retes a Székesfehérvárott lejátszott első mérkőzést a „Vidi” 3—1 arányban megnyerte. Am a szép győzelem ellenére sem sokan bíz­tak a döntőbe kerülésben (Csong­rádi, Májer és Novath. a három „ász” sérüléssel bajlódik), de a Videoton névtelen hősei bizonyí­tották, hogy nincs «lőttük legyőz­hetetlen akadály. , Képünkön az ünneplő játéko­sok közül Vadászt és Wittmannt láthatják, tudósításunkat pedig lapunk hetedik oldalán találják meg olvasóink: Megújulás és versenyképesség Megalakult az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése Az állami gazdaságok igazga­tói tegnap a KISZ KB központ­jában országos értekezletet tar­tottak, amelyen az Állami Gaz­daságok Országos Központjának megszüntetése után létrehozandó társulás megalapításáról hatá­roztak. Az új szervezet az Álla­mi Gazdaságok Országos Egyesü­lése elnevezést kapta. Az alakuló ülésen megjelent és felszólalt Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter, ott volt Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyet­tese. Klenczner András, az ÁGOK vezérigazgatója értékelte a gaz­daságok eredményeit, majd el­mondotta: 99 állami gazdaságban már vállalati tanács irányítja a munkát. A tulajdonosi szemlélet erősödése is magával hozta, hogy az Állami Gazdaságok Országos Központja helyett olyan új szer­vezetre van szükség, amely fel­ügyeletet már nem gyakorol a gazdálkodás felett, ám továbbra is lehetővé teszi a koordinációt, s javítja a termelők kapcsolatait. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elisme­réssel szólt az állami gazdaságok eredményeiről, kifejtette: mun­kájuk nagymértékben hozzájá­rult a magyar mezőgazdasági ter­melés színvonalának emeléséhez. Az üzemek a gazdasági növeke­dés új szakaszához érkeztek, s ebben jelentős feladataik van­nak. Növelniök kell versenyké­pességüket és fokozni a megúju­lás készségét. Ezt segíti a válla­lati irányítás korszerűsítése, az új vállalatvezetési formákra való áttérés. A miniszter kifejtette: az álla­mi nagyüzemeknek a továbbiak­ban is szükségük van egy olyan szervezetre, amelyik összehangol­ja a termelésfejlesztést, szakmai érdekképviseletet nyújt és szol­gáltatásokkal áll a taggazdasá- (Folytatás a 2. oldalon.) ! A háború még nem ért vé­get, amikor a szövetségesek képviselői már azon gondol­kodtak; hogyan lehetne elejét venni, eleve megakadályozni egy újabb világégés kirobba­nását. A szövetséges hatalmak — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia javaslatára 1945. április 25-én ötven állam küldöttei láttak munkához, hogy megalkossák az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapokmányát. A ta­nácskozás színhelyén, San Franciscóban két hónapra volt | v szükség ahhoz, hogy megszü­lessék a rtiű. Az aláírásra ugyancsak Sqn Franciscóban, június 26-án került sor. „Mi, az Egyesült Nemzetek népei, elhatározván azt, hogy megmentjük a jövő nemzedé­két a háború borzalmaitól, hogy újból hitet teszüpk az alapvető emberi jogok, az em­beri személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, va­lamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett..., hogy egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására ..megállapod­tunk abban, hogy a célok elő- B mozdítására egyesítjük erőfe­szítéseinket." Mináez a mind­máig érvényes alapokmány­ban olvasható. írott malaszt mondják ma­napság sokfelé a világban, amikor az ENSZ alapokmányá­ról, a világszervezets szere­péről, lehetőségeiről esik szó. S valóban, sokszor csak írott malaszt marad mindaz, ami­ről az ENSZ közgyűlése, vagy az úgynevezett operatív tes­tületé, a Biztonsági Tanács ha­tároz. Létjogosultságát még­sem kérdőjelezi meg senki, megszüntetésére vonatkozó ja­vaslatokról még soha nem hallottunk. Valóban: milyen haszna, gyakorlati értéke van az Egye­sült Nemzetek Szervezetének? Olcsó érv lenne csupán arra a lehetőségre utalni, hogy van egy olyan világfórum, ame­lyen évről évre alkalom adó­dik, hogy a két világrendszer képviselői találkozzanak. Fel­tehetően az sem eléggé meg­győző, hogy az ENSZ szakosí­tott szervezetei korunk fő kér­déseiben folyamatosan állást foglalnak, javaslatokat tesz­nek. Még az sem eléggé súlyos érv, hogy napjainkban van­nak olyan tervek, amelyek megvalósulása esetén ősszel az ENSZ-közgyűlés adna alkal­mat arra, hogy létrejöjjön a t re1 "I rii^íTlllOllMMBMWBMMMI szovjet—amerikai csúcstalál- I kozó, Mihail Gorbacsov és Ro- j náld Reagan személyes esz- 1 mecseréje. Miért van hát mégis szükség , az ENSZ-re, annak ellenére is, ; hogy — mint azt négy évtized eseményei bizonyítják — gyakran nem tud érvényt sze- | rezni mégoly értékes határo- | zatainak sem? Erre a kérdésre * a haladás, az emberség, a jő- | vő szolgálatának hívei a vilá- | gon mindenütt egybehangzóan f. válaszolnak: a népek nagy csa- fj ládjának szervezete és a szer- g vezet határozatai, mégha sok- í szór nem is valósulnak meg, i olyan morális erőt jelentenek, : amelynek hatása — hosszú tá- von mindenképpen — érvé- nyesül. Gondoljunk például K csak a világhírűvé vált, költői | értékű szövegre, az Emberi í; Jogok Egyetemes Nyilatkozó- i tára: „Minden ember szabad­nak születik és egyenlő 'mél- 9 tósága és joga van ... minden embernek joga van az élethez, J a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz...” Az élethez való jog különös- | hangsúlyt kap napjainkban. £ Létkérdés az emberiség szá- ® mára, hogy a fegyverkezési -■ hajszának gátat szabjon, kü- í, lönben elpusztul. A nukleáris katasztrófa megakadályozó- & sóért az ENSZ is sokat tehet. Hinnünk kell tehát az erejé- & ben, erősítenünk kell, hogy- ■ ■ alapokmányához híven csele- §' kedhessék — valamennyiünk érdekében. . . Thurxó Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents