Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

198S. április 84. • PETOVI NÉPE • I SZAKÉRETTSÉGI UTÁN A történelem darabkái Szemes Mari, Horn Gyula, ^Würtz Ádám — három év, három szakma, három sors, három ember — egyvalami mégis közös bennük. Mindhárman szakérettségivel a kéz­ben kopogtattak a főiskola, az egyetem kapuján. £s nem csak ők, hanem sok. ezren, munkás- és parasztfiatalok rajtol­tak szakérettségivel. Hogy milyen sikerrel? Tanárok, mű­vészek, kutatók, politikusok, ismert és kevésbé ismert sze­mélyiségek élete, munkája bizonyítja: nagyszerű teljesít­ményre képes az ember, ha lehetőséget kap. A szakérettségi leginkább a.mai SZET-hez hasonlítható,'de egyenlőségjellel nem köthetjük össze őket. A szakérettségik a történelem da­rabkái. Erről beszélgettünk Diószegi-CsifMtits György főis­kolai docenssel, a Volt egyszer egy szakérettségi... címmel születő könyv egyik szerzőjével. , — Egy 1948. szeptember 12-én kiadott rendelet tette lehetővé a szakérettségis tanfolyamok szer­vezését. A gyors és lelkes szak­szervezeti toborzás eredménye­ként október közepén megkez­dődhetett a tanítás. Az alapvető cél az volt, hogy a tehetséges munkás—panaszt származású fiatalok gyorsított ütemben elsa­játíthassák a középiskolai anya­got, és érettségit tegyenek. En­nek birtokában jelentkezhettek egyetemre, főiskolára. Már az előkészítőn szakot választottak a hallgatók, ebből a témakörből ugyanis nagyobb, szélesebb isme­reteket kellett elsajátítaniuk. Szakra érettségiztek — innen ered az elnevezés. Az előkészítő tanfolyamok a NÉKOSZ kereté­ben indultak, az első 600 fiatal­lal Budapesten. A következő tanévben már kétezer hallgató volt. 1949-ben hét, 1950-ben pe­dig 12 városban tartottak előké­szítő tanfolyamokat és szakérett­ségiket. 1951-ig egy, utána két év alatt kellett a diákoknak felké­szülniük a továbbtanulásra, a felső korhatárt 35. életévben szabták meg. A 48-as regdeletet megelőzően hasonló módon ké­peztek Magyarországon képző-és színművészeket. — Nem volt könnyű dolguk a szakérettségire Jelentkezőknek, hiszen ilyen vagy olyan ismeret birtokában mindössze egy, netán két esztendő alatt kellett alapot teremteniük a főiskola, az egye­tem elvégzéséhez. — Óriási lelkesedéssel 'láttak tanuláshoz a fiaitalok, tisztában voltak azzal, hogy sok pótolni valójuk van. Ehhez minden se­gítséget megkaptak tanáraiktól'. Az egyetemeken, főiskolákon nem volt megkülönböztetés, sze­rették a szakérettségizetteket, mert már gyakorlati ismeretek­kel, munkával a hátuk mögött mentek tanulni. m § mm — Rendelkeznek-e valami adattal: hányán jártak előkészí­tő tanfolyamra, és hányán érett­ségiztek ily módon? — Azt tudjuk: 17 ezer fiatal járt 1955 júniusáig, az utolsó csoport akkor érettségizett. Koncz Andrási, ■ aki szakérettségis igaz­gató volt, felmérést készít, a ta­pasztalatokat közre adjuk a könyvben. — Hárman írják a könyvet, mikor adják nyomdába a kéz­iratot? < — Még nem fejeztük be telje­sen az anyaggyűjtést, bár 'hatal­mas anyag gyűlt össze. Levéltá­rakban, múzeumokban, könyvtá­rakban végeztürá^Tcutatást, szá­mos egykori szakérettségissel be­szélgettünk, rendelkezünk kora­beli dokumentumokkal, fotókkal, de további hajdani szakérettségi­zettek jelentkezését várjuk még. Vizsgálódásainkat szeretnénk tel­jessé tenni, történeti, társadalmi korrajzba ágyazva tudományos elemzést kívánunk adni, bemu­tatva az egyéni erőfeszítéseket, teljesítményeket, eredményeket, a ledönthetet Lennek látszó falak ledöntését, az új értelmiség szü­letését. — A könyvet valóban hárman írjuk, Gerő János, Koncz And­rás és jómagam —, én szintén szakérettségis voltam. A kézira­tot szeptemberben adjuk nyom­dába, a Népszava Lap- és Könyv­kiadó Vállalat adja ki a köny­vet. Reméljük, vállalkozásunk nemcsak a .múlt megbecsülését jelzi, tanulságul szolgál a mai fiatalok számára is. H. T. Sárkánykészítők seregszemléje HONISMERET — HELYTÖRTÉNET ÉVTIZEDEK SZORGOS KRÓNIKÁSA A solti kutató DR. NAGY BÉLA nyugdíjas általános iskolai igazgató. Solt kiváló helytörténésze tavaly szeptem­ber óta kedvére kutathat, olvashat, írhat, búvárkod­hat az ősi iratok között. Igaz, régebben is ezt tette, aimíg minden nap az iskolában töltötte idejét. Ami­kor Kossuth utcai lakásában felkerestük, örömmel mutatta eddig megjelent munkáit, amelyek a nagy­községről és a környező településekről szólnak. Vas­kos dossziéiban azonban még sok érték lapul, eze­ket is rendszerezte már. Kiadásra vár két műve, a mintegy négyszázötven oldalas Solt-monográfia és a Vécseyről szóló tanulmánya. Kiadóra azonban nem talál. — Erdélyből kerültem Soltra, 1945-ben — mond­ja önmagáról. — Már akkor is szerettem volna egy összefoglaló művet olvasni a községről, de nem ta­láltam ilyet. Ezen annyira felbosszantottam maga­mat, hogy megfogadtam: megírom a hiányzó króni­kát. 1953-ban lettem a kissolfi általános iskola igaz­gatója, s amikor távolról idekerülő kollégáim meg­kérdezték tőlem, mit tanítsanak környezetismeret­órán, megerősödött bennem az elhatározás, hogy szükség van a monográfiára. Sok-sok kutatómunkát kellett végezni, ahhoz, .hogy összeálljon egy-egy ta­nulmány, de a szerencse is hozzám pártolt. Az egyik tanyai iskola földjén „'kincseket” találtunk, amikor kiszedtük az öreg gyümölcsfákat. Az ekék edénytö­redékeket forgattak .ki a földből. Kiderült: az idő­számítás előtti ötödik évezredből valók a leleteink. A velük kapcsolatos megállapításaim is szerepel­nék az 1964-ben kiadott Adatok Solt történetéhez című, 230 oldalas könyvemben, amely ezer példány­ban látott napvilágot. Több „könyvecske” követte ezt a kötetet. Folytattam tovább a búvárkodást is. Minden nap átnéztem az újságokat, tízféle sajtó- orgánumot figyeltem. Az országos lapokban meg­jelent összefoglaló jellegű írásokat mindig kiegészí­tettem solti vonatkozású adatokkal. Megmutathatom, a Petőfi Népe cikkei is együtt vannak, papírra ra­gasztom fel a Soltról szóló publikációkat. Ezek az utókorra maradnak ... Most már rendszerezve, mert hiába tudtam, hogy valamelyik irathalmazban meg­lapul az a cikk, amit éppen 'keresek, nehéz volt megtalálni. így téma, intézmény, vállalat stb. sze­rint csoportosítottam, majd még áttekinthetőbbé tettem a gyűjteményt: hányadik oldalon sorakoz­• Dr. Nagy Béla meg sem tudná számolni, hány éjszakán át dolgozott "íróasztalánál. nak a kérdéses anyagok, ki a nyilatkozó és így to­vább. A SOLTI HELYTÖRTÉNÉSZ mintha egy kicsit el lenne keseredve. Nem szeretném, ha az elmondot­tak ártanának neki, úgyhogy inkább a 'helytörténet- író „nagybélák” nevében mesélem el a mással is megtörténhető esetet: Elkészül a monográfia, a helytörténeti munka. Évek szorgos napjait tömöríti, kitartó, alapos kuta­tás gyümölcse érik be. A kiadónál azt mondják: tökéletes munka, ragyogó írás, de sajnos nincs nyamdakapadtás. A konok író próbálkozik tovább, a megyei tanácsnál. Onnan szintén udvarias válasz­levél érkezik, nem jnegy a kiadás, talán majd a me­gyei könyvtár. Talán ... S a krónikaíró egyre in­kább beleun a kilincselésbe, s elteszi a fiókja mé­lyére a hosszú évek óta gonddal készített alkotását. így helyes? — kérdezhetjük joggal a helytörténet- írók nevében... Borzák Tibor Akik már megfordulták a Szó­ra káténuisz Játékműhely és Mú-c zeum épületében, megcsodálhat- f ták a körterem hatalmas légteré­ben felfüggesztett hagyományos és modem formájú sárkányokat, valamint a Bodóczky István fes­tőművész gyűjteményéből . szár • mazó távol-keleti repülőalkal­matosságokat. Közismert, hogy még két—há­rom évtizeddel ezelőtt is kedvelt időtöltése volt főként a vidéki gyermekeknek ja papírsárkány készítése és eresztése. Igaz. azóta egyre kevesebb szabad térség adódik a sárkányok veszélytelen röptetésére. de kisebb — akár írógéplap-méretű — változataik a játszótereken, iskolaudvaron vagy a lakótelepeken ma is jól használhatók. Többek között ezért szövetke­zett a megyei úttörőelnökség és a Magyar Sárkányeresztö Klub a Szórak a ténusszal, hogy Kecske­métre május 25—26-án megyei sárkánykészítő és -eresztő baj­nokságot hirdet. Ezen a progra­mon szülők és nevelők kíséreté­ben az a 100 fő vehet majd részt. akik a megye területi válogatóin április-május folyamán eredmé­nyesen szerepeltek. A zsűrizés során töhb szempontot is figye­lembe vesznek. Ezek között a sárkány formai-technikai kivite­lezése. díszítésének eredetisége, majd .repülési alkalmassága az el­sődleges. A márciusban kiküldő ct felhívás tartalmazza azokat a könyvtárban hozzáférhető mun­kákat is, amelyek módszertani út­mutatóul szolgálnak a gyerekpá­lyázók számára. • A szervezők egyúttal pályázatot hirdettek olyan írásművekre is, amelyek egy-egy település vagy vidék sárkánykészítéssel kapcso­latos hagyományait foglalják ösz- sze, írják le. így az ügyesebb ke­zű gyerekek köre mellett a toll- forgatásban, hagyománygyűjtés­ben jeleskedő úttörőkre egyaránt számítanak. E dolgozatokat május 5-ig lehet megküldeni a Szóraka- ténusz címére (Kecskemét. Gás­pár A. u. 11.). A Magyar Sárkányeresztő Klub tagjai a kecskeméti gyermeknap alkalmára kisméretű, ún. „kö- lyök-sárkány” lapterveket is ké­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A MAGYAR HAJÓFUVAROZO SZÖVETKEZET (6500 Baja, Dr. AlfBMi J. u. 4—0. Telefon: 11.640,12-833 * pályázatot hirdet a szövetkezőt tőmérnöki munkakörének betöltésére A szövetkezet II. kategóriába sorolt. A munkakör betöltésének alapvető feltételei: — egyetemi végzettség (elsősorban hajómérnöki szakkép­zettség) — középfokú politikai végzettség — legalább 5 éves, a hajózás területén végzett vezetői gyakorlat — erkölcsi, politikai feddhetetlenség A beküldendő pályázat tartalmazza: — az eddigi munkakörök, tevékenységek felsorolását — jelenlegi munkahelyét, beosztását, munkaköri besorolását, íj jövedelmét — szakmai munkáját és annak eredményeit — részletes önéletrajzot — szakmai iskolai végzettséget, politikai képzettséget, egyéb végzettséget, Illetve alkalmazási feltétel meglétét tanúsító okiratok felsorolását, száma feltüntetésével. A pályázatot a Magyar Hajófuvarozó Szövetkezet elnöki tit. társágára kell benyújtani, vagy megküldeni 1985. május 15-lg. Bővebb felvilágosítást ad: Szabó István, a szövetkezet elnöke. MAHAJOSZ VEZETŐSÉGE 436 Jószágfüstölés és embervásár szítettek, amelyek egyszerű hajto­gatás és rögzítés után már a legkisebb szélmozgásra is reptet­hetek. E mintákból az április vé­gén Olaszországban megrendezés­re kerülő nemzetközi sárkányos találkozón néhányat előzetesen be is mutatnak. A május végi gyermekbajnok­ságot video- és filmvetítés, vala­mint a többrészes doboz- és szal- tósár kányák reptetése egészíti majd ki. K. V. J. Levéltári tanácskozás Négynapos nemzetközi le­véltári tanácskozás kezdődött kedden Budapesten. Az UNES­CO és a Levéltárak Nemzet­közi Tanácsa által szervezett első Európai Levéltári Kon­ferenciának a TOT Oktatási és Továbbképzési Központja ad otthont. A tanácskozást — amelyen a héttagú magyar de­legáción kívül 50 külföldi le­véltáros szakember vesz részt — Raft Miklós, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője nyitotta meg. Az ülésen napjaink levéltár­ügyének egyik fontos kérdés­körét, a modern kori iratok keletkezésének és kezelésé­nek problémáit vitatják meg. György-napi érdekességek Szent György napján kihajtom a gulyámat — hangzik a dal, a közismert gyermekmondóka pe­dig így szól: „Süss fel nap, Szent György-nap, kertünk alatt a kis bárány majd megfagy!” Bálint Sándornak, a közelmúltban el­hunyt néprajztudósnak a megálla­pítása szerint Szegeden a mon­dókához még hozzáteszik: „Te­rítsd le a köpönyegöd, adjon Isten jó melegöt. Happ!” A példák bizonyítják: április 24-e, György napja jelentős, fon­tos, a természet megújulásához, a tavaszkezdéshez kapcsolódó dá­tum volt földművelő elődeink, népünk életében. Érdekesség az is, hogy nem csak nálunk, de szerte Európában ezt a napot a tavasz kezdeteként ünnepelték. A rómaiaknál ekkor volt Pales pász­toristen ősfi ünnepe, a Palilia, amikor a pásztorok tisztára sö­pörték az istállókat, vízbe mártott babérágakkal meghintették, majd szalma lángjánál megfüstölték magukat és a jószágokat, hogy ba jtól, romlástól, betegségtől meg­óvják. A keresztény egyház a le­genda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tekintette er­re a napra. A legenda hőse egy évezreden át diadalmas hősként, legyőzhetetlen harcosként élt a köztudatban, keresztes lovagok, fegwerkovácsok, szíjj ártök, lóval foglalkozó parasztok patrómusa volt. Egyébként Szent György kul­tusza hazánkban is elterjedt volt: Károly Róbert 1318-ban Szent György-lovagrendet alapított. A 17. századtól kezdve Kör­möcbányán Szent Gyöngy-tallért veritek, harcoló katonák viselték talizmánként. A hiedelem szerint a tallér viselése akkor volt hatá­sos, ha nem vették, hanem aján­dékba kapták, vagy ügy orozták el valakitel. A történelmi példák ellenére kiemelendő, hogy az április 24- hez kapcsolódó szokások az el­múlt évszázadok során nem a szent hős cselekedeteire, hanem a természet megújulását köszöntő pogány pásztorünmepre emlékez­tetnek. Április 24-e így a kikelet ün­nepe, az istállóban telelő jószág mezőre való ki hajtásának dátuma. Voltak vidékek, ahol a jószágot a kapuba feletetett láncon hajtot­ták át, máshol fejszén, ekevason, a gazdaasszony kifordított szok­nyáján. A Jászságban élők hie­delme szerint a boszorkányok és más, rontást hozó személyek ezen a napon támadják meg az álla­tokat, elsősorban a teheneket. Palócföldön a néphit Szent György éjjelét és napját rendkí­vüli tulajdonságokkal ruházta feL Aki szeplős volt, annak éjszaka az árpa harmatjában kellett mo­sakodnia. A kerítésbe fűzfaágakat tűztek, hogy a házra támadó bo­szorkányok fennakadjanak. Aki szép, sárga vajat akart köpülni, annak György-nap előtt fogott gyíkot kellett a markában szét­morzsolnia. Közéleti ünnep is volt április 24-e: ekkor szegődtek el a pász­torok, kocsisok, cselédek, egyes helyeken e nap zajlott a falusi, városi tisztújítás is. Különös Szent György-napi ese­ményről tudósított 1934. április 26-án a Friss Újság, a gazdasági gondók szülte munkanélküliség seregszemléjéről adott hirt: „Lezajlott a híres, nevezetes kalocsai Szentgyörgy-napi vásár. Már kora reggel gyűltek, gyüle­keztek az érseki város piacterén a környékbeliek, erős, vállas, napbarnított legények, pirospozs­gás arcú, ragyogó szemű lányok, menyecskék. A férfiak egyszerű fekete ünneplőben, a leányok sok­virágú, színes szoknyában, ök a vásár portékái! A munkaerejüket bocsátják áruba a „Szent György, napi” vásáron, a dolgos két kezük munkabírását, izmos válluk, szor­gos igyekezetük kincseit. Kom- menciósnak, gazdasági munkás­nak szegődnek el a kalocsaiak és környékbeliek Szentgyörgy-nap- ján, és ebben az évben egy-két óra leforgása alatt elkelt az »em­berportéka«. Féríikommenciósok Szent György-naptól Szent Mihá­lyiig 200 pengőt 'kapnak, a leányok két mázsa búzát és természetesen teljes ellátást”. Kiss György Mihály CSÖRSZ ISTVÁN: Reggel — István! — szólt az asszony a fürdőszobá­ból. — Mindjárt fél nyolc! A fiú az utcai ablaknál állt pizsamában: ki­csit rövid volt a nadrágszára. Papucsát a jobb kezébe fogta, bal tenyerét az ablaküvegre szo­rította. ' — Anyád szólt — mondta a férfi, aki a hall­ban ágyazott, összehajtotta a lepedőt kereszt­ben, majd hosszában. Homlokráncolva nézte, kibontotta és összehajtotta hosszában-kereszt- ben. Közben szívott egyet a cigarettájából, amely a hamutartóban füstölt. A fiú belebújt az egyik papucsába, de még mindig az utcát nézte: tweedzakós férfi állt az újságosbódé előtt, mélyen előrehajolva, mintha be akart volna bújni a bódé ablakán. A plakátragasztó letette fenyőfa ládáját, meg a ragasztós bödönt a hirdetőtábla elé, és odament az újságoshoz. Az ránézett a tweed­zakós felett. — Mindjárt! — mondta rosszkedvűen, mert­hogy a plakátragasztó valóban ráért. Kritikát és Népszabadságot adott a tweedzakósnak. Háta mögött lecsúszott egy Pajtás-csomag te­tejéről az Ezermester négy példánya, aztán még kettő, igy a két csomag pontosan egy­forma magas lett. A plakátos ácsorgóit kicsit, aztán vissza­ment a ládájához, kiválasztott egy kék BMK- műsort, a táblához mérte, ragasztót kent a fémlemezre, majd nyeles kefével elsimította a műsort keresztben és hosszában. Kotorászott a ládában, egy Traubisoda-reklám akadt a kezébe, amelyen jégkockák repültek piros bu­borékok között. Megnézte, fázósan összehúzta a zakóját, és inkább egy sárga plakátot vá­lasztott. Ezt is a táblához mérte, végigsimi- totta keresztben és hosszában, majd leült a láda szélére, megtörölte a homlokát, kifújt egy párafelhöt, aztán lecsúszott a járdára, ott is ült egy másodpercig, végül lassan a jobb ol­dalára dőlt, és úgy maradt. — István! — kiáltott az asszony a fürdő­szobából. — Elmúlt fél nyolc! — Felhúzta szoknyáján a cipzárat, kivett egy kék puló­vert a szekrényből, arcához próbálta a tükör előtt, majd visszament a szekrényhez, és ki­cserélte a pulóvert egy lilára. — Jobb lenne, ha ma nem dohányoznál~— mondta közben a férjének. — Tudtál aludni? A férfi intett, hogy nem. ■— Gyere be velem a kórházba, csinálunk egy EKG-t. Nem kell várnod. — Délutánra le kell adnom a rajzokat —• mondta a férfi. Villamos állt a ház elé, barna teteje elta­karta néhány percre a járdát: amikor elment, nem maradt ott más, csak a plakátragasztó. Később megállt mellette egy ballonkabátos asz- szony, és 6 szólt az újságosnak. Mire vissza­értek a bódétól, két diáklány is megállt a plakátos mellett. Egyikük átszaladt a kö­zértbe telefonálni, de az URH-kocsi előbb ott volt, mint a mentő, mert éppen megállt a piros lámpánál. Feltolatott a járdára, on­nan a harmatos fűre, amelyen sötét csikót hagytak a gumik. Az egyik rendőr a rádióval vesződött, a másik elővette a jegyzetfüzetét, és felírta az újságárus adatait. Akkor érke­zett a mentő, szorosan a rendőrkocsi mellé állt, az orvos hátára fordította a plakátost, megtapogatta a pulzusát, felhúzta a szemhé­ját, és mondott valamit. Az újságárus kiho­zott egy barna pajdrzsákot a bódéból és leta­karta vele a férfi testét: kicsit rövid volt a zsák, kilátszott alóla a cipője. — István! — kiáltotta harmadszor is 02 asszony. — Hol vagy, az isten áldjon meg?! A fiú az íróasztalnál ült és rajzolt. Egyik papucsát maga mellé tette az asztalra. A fér­fi odament hozzá, az öngyújtóját kereste. Ak­kor vette észre az utcán ácsorgókat. Szóra­kozottan felvette a papucsot az asztalról, — alatta volt az öngyújtó. Egy pillantást vetett a papírlapra, amely a fiú előtt feküdt. Az állt a felső szélén árnyékolt betűkkel, hogy FAR­KASRÉT. Alatta keresztek dőltek jobbra-bdl- ra. A keresztek között emberek álltak. — Zenekar is lesz? — kérdezte a fiú. — Nem hiszem — felelte á férfi. A plaká­tokat nézte a táblán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents