Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
IMS. április 1». • PETŐFI NÉPE 0 S sabb fokú szolgáltatásokat. A városokat és a falvakat tehát nem egymás rovására, hanem kölcsönös érdekeikből kiindulva, nem 'kizárólag a közigazgatási határok között, hanem a valóságos vonzáskörzetekben, a természetes egymásrautaltságban és, érdekközösségben gondolkodva kell fejlesztenünk! Reálisan abból indulhatunk ki, hogy a következő évtizedekben folytatódik az urbanizációs folyamat, esetenként a nagyközségek várossá válása. Ez történelmi irányzat, a társadalmi fejlődés velejárója. De érdekünk, hogy a jövőben a városokba költözés folyamata lassuljon, a várossá válás tervszerűbbé, irányítottabbá váljon. Olyan ütemben haladjon élőre, ahogyan ehhez a föltételek ■helyileg létrejönnek. Az ésszerű városfejlesztés közepette ezért is kell segítenünk a kisebb településeknek népességük megtartását erősítő képességét és javítanunk a települések közötti közlekedésV és kommunikációs rendszert. A lényeg tehát az, hogy — a korábbi merev kategóriákat mellőzve — a települési viszonyokat és a gazdálkodás rendszerét folyamatosan olyanná formáljuk, amely minden település számára lehetővé teszi az önálló fejlődést, akár tanyacsoport az, akár üdülőtelep, kisközség, közepes vagy nagyközség, akár kisváros vagy nagyváros, netán több településnek valamilyen együttese. Becsüljük jobban környezetünket A célok közül kiemelésre kívánkozik a természeti, környezeti és települési értékeink megőrzése. Hazánk egyike Európa sűrűn lakott országainak. Viszonylag nagy a népesség és a gazdaság települési koncentrációja. A fővárosban és az öt legnagyobb városban, valamint a hozzájuk kapcsolódó agglomerációkban él lakosságunknak mintegy egyhar- mada. Ez a környezetet önmagában is veszélyeztető körülmény. Az önmagunk okozta és elszenvedett környezeti károk orvoslása már most is jókora erőforrásokat von el más fontos célok megvalósításától. S ha nem lépünk föl még határozottabban az újabb károsodások ellen, ha nem tudunk a műszaki haladással egyidejűleg kellő szemléletváltozást elérni környezetünk megóvásában, akkor ebbéli gondjaink csak tovább szaporodnak. Mindebből következik: azon kpll . lennünk, hogy valamennyiünk jobb közérzete érdekében az eddiginél jobban megbecsüljük természeti, táji, települési és építészeti értékeinket, környezetünket. Rangsorolt igények Az előterjesztésben fölvázolt hosszú távú feladatok közül — ezt is hangsúlyozni kell — némelyeket mindannyian közelebbinek érzünk, mert sürgetőbbek. A fejlődés várható lehetőségei — bár valamelyest tágabbnak ígérkeznek annál, mint amilyenre a mostani tervidőszakban nyílott mód — mégsem engedik meg, hogy a következő néhány évben minden olyan kívánság megvalósulhasson, amely a különféle szakmai és társadalmi fórumokon hangot kapott. Ezeket rangsorolnunk. kell, előbbre helyezve a legégetőbb társadalmi igényeket kielégítő és a gazdaság hatékonyságát legjobban előmozdító feladatokat. A középtávú népgazdasági tervezőmunka eddigi eredményei alapján a hosszú távú feladatok közül az évtized végéig kiemelt figyelmet kell kapnia az alapfokú ellátás fejlesztésének. Így annak, hogy mennyiségileg tovább csökkentsük a lakáshiányt, településeinket egészséges ivóvízzel lássuk el, arányosan bővítsük a csatornahálózatot, megteremtsük a nagy létszámú korosztályok oktatásának föltételeit,^ továbbá javítsuk az időskorúak helyi egészségügyi és szociális ellátását. A lakosságot is szolgáló termelő infrastruktúra fejlesztésében az elemzések azt igazolják, hogy elsősorban a távközlést és a vízminőség védelmét kell kiemelnünk. Folytatjuk továbbá az egyoldalúan Budapest-közép- pontú közlekedéshálózatból fakadó feszültségek feloldását. Ki kell szélesíteni a hatékony helyi foglalkoztatás lehetőségeit, különösen az ország északkeleti térségében. A minderre kiterjedő kormányzati elgondolásokat és cselekvési programokat — a hozzájuk tartozó szabályozási föltételekkel együtt — VII. ötéves tervünk foglalja majd magába. Növeljük a tanácsok önállóságát Faluvégi Lajos ezután azzal az országgyűlés bizottságaiban és a társadalmi vitában is nyomatékosan hangot kapott kérdéssel foglalkozott: vannak-e biztosítékok arra, hogy a kitűzött feladatokat meg tudjuk valósítani? Mint mondotta, ennek vannak a már említett nemzetgazdasági föltételeken kívül gazdálkodási és szervezési követelményei, s vannak a helyi közélettel összefüggő vonatkozásai is. — Céljaink megvalósításának fontos föltétele az, hogy a döntéseket azok hozzák meg és végrehajtásukról azok gondoskodjanak, akik a szükséges ismeretek birtokában vannak, illetőleg akik a döntéseket a legjobban tudják végrehajtani. Evégett növeltük meg a vállalatok önállóságát, s ezért korszerűsítjük most a tanácsi gazdálkodást is. A tanácsi gazdálkodás önállóságának erősítéséről szóló javaslatot a kormány a közeli napokban vitatja meg. Kialakult elgondolásainknak az a lényege, hogy jócskán megnövekszik a helyi tanácsok — a városok és községek — feladata és felelőssége. Bővül az anyagi eszközök fölötti rendelkezési joguk. A következő években fokozatosan nő majd'-a helyi--gazdálkodó szervezetektől saarmááó rdévételeik aránya' és^eSökk-étf^feí1 állami támogatás. A fejlesztési eszközök egy része a helyi tanácsokat az állandó lakosok arányában fogja megilletni. Erősödik a tanácsok érdekeltsége abban, hogy bevételeiket növeljék, mert az elért többlettel szintén szabadon gazdálkodhatunk. Ezek az új feltételek fokozzák a tanácsi gazdálkodás biztonságát. A helyi tanácsok nagyobb önállósága nem kisebbíti, hanem csak megváltoztatja a megyei tanácsok feladatkörét. Előtérbe kerül szerepük a helyi érdekek összeegyeztetésében, a megyén belüli és a szomszédos megyékkel való összehangolásban és a kormányzati szervek felé irányuló közvetítésben. A megyei tanácsok 1986 első negyedében hagyják jóvá hosszú távú fejlesztési elgondolásaikat, a városok és a vonzáskörzettel bíró községek tanácsai pedig 1986 derekáig munkálják ki a maguk fejlesztési terveit. Ezekkel párhuzamosan készülnek el vagy korszerűsödnek a i települések rendezési tervei. Azt a követelményt támasztjuk 'hogy csak az a tanács hagyja jóvá a saját VII. ötéves MŰEMLÉKVÉDELMI KONFERENCIA Példamutató Kalocsa (Folytatás az 1. oldalról.) városi tanács elnökének szavai is. Ismertette a város történetét, bemutatta értékeit. Az összejövetel munkakonferencia jellegére tekintettel szólt a gondokról, tennivalókról. Helyesnek tartaná — mondotta egyebek között —. ha a felújítási keretek kiszámításánál figyelembe vennék a műemléki sajátosságokat. Kovács Attila építészmérnök a kalocsai érseki hatóság megbízásából hosszú ideje irányítja a fő- székesegyház felújítási munkáit. Érdekes és gyakorlati szakemberek számára is tanulságos előadásában összefoglalta az eddigi renoválások történetét. A főpárkány alatti falfelületen 9 festékréteget találtak (a stukkózás alatt még többet). Az utolsó felújításra 1908- ban került sor. Az 1980-ban tudományos alapossággal megkezdett munkák során nem újabb ráfestésseí tüntették el a múló és mállasztó idő nyomait, mert minden újabb réteg eltorhpítja az eredetit. Ennek köszönhető, hogy a messzeföldön híres egyházi műemlék ma ismét eredeti szépségében látható. Dr. Tamás Ferencné, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának főmunkatársa a szó legnemesebb értelmében ünnepi hangulatú előadásában a műemlékvédelem és a ,hazaszeretet összefüggéseiről szólt, majd Kalocsa és környékének műemlékeit ismertette. Hangoztatta: különösen a Duna menti községekben találhatók értékes régi épületek. A hazai műemlékvédelmi mozgalom egyik kezdeményezőjének, Széchenyi Istvánnak szavaira utalva szorgalmazta a kistelepülések műem- lékjellegű épületeinek, épületcsoportjainak megvédését, mert a falvak a nemzet házának fontos téglái. A hozzászólók közül Besenczi Sándor Ordas malomházára, református temetőjére hívta fel a figyelmet. A kalocsai Antal Géza plébános a régi főszékesegyház — feltehetően több helyen kallódó — köveinek összegyűjtését javasolta. A munkakonferencia résztvevői szakértő kalauzolással megtekintették a főszékesegyházat, ellátogattak a most felújított, úgynevezett kanonokházba. (Itt nyitják meg április 29-én Prokop Péter állandó kiállítását.) Tamás György, a kalocsai tanács műszaki osztályának vezetője a helyszínen javaslatokat. Ötleteket kért äz agrártörténeti értékű volt' érseki magtár mikénti hasznosítására. H. N. • Az ülésteremben. A felső három sorban a Bács-Kiskun megyei képviselők. tervét, amelynek már kiérlelt elgondolásai vannak a településfejlesztés hosszú távú irányairól. Mindezzel első ízben teremtünk jó feltételeket ahhoz, hogy a hosz- szú és a középtávú tervek, a társadalmi és gazdasági tervek, illetőleg a műszaki tervek egymással összehangoltan készülhessenek el. A készülő tervek megalapozásához igénybe kell venni a tudomány segítségét. — Nagyon is tudatos, hogy közvetlenül az MSZMP XIII. kongresszusa után ilyen gazdag az országgyűlési ülésszak, napirendje. Az oktatásról szóló új törvényt szellemi jövőnkről és az utánunk következő nemzedékekről való gondoskodás jegyében fogadtuk el. A terület- és településpolitikáról születendő határozat a jövőbeli életföltételeinket, a bennünket körülvevő környezetet formáló cselekvésnek kíván irányt mutatni. Valamennyi előterjesztett javaslat tehát arra irányul, hogy segítsen megvalósítani a kongresszusi határozatban megszabott politikai programokat. Az e program által kijelölt úton haladva megteremthetők azok a föltételek, amelyek alapján a területi és településfejlesztésnek magunk elé tűzött nagyszabású otthont és hazát építő feladatait közösen .vállalhatjuk. E feltételek létrehozásához nélkülözhetetlen az a párbeszéd, amely a közelgő választások előkészítése során alakul ki vagy — még inkább — folytatódik e kérdésekről, a Hazafias Népfront felhívása alapján — hangsúlyozta 'befejezésül Faluvégi Lajos, és a Minisztertanács nevében kérte, hogy a beterjesztett javaslatokat vitassák meg és fogadják el, azok megvalósulását a mindennapokban jó meggyőződéssel támogassák. Vélemények a tennivalókról Horváth Lajos (Baranya m.. 3 vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke az onszággyűlés terv- ás költségvetési bizottságának titkára. a javaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hogy az előterjesztést három bizottság — a jogi, igazgatási és igazságügyi, az építési és közlekedési, valamint a terv- és költségvetési .bizottság — együttes ülésen vitatta meg, amelynek során 16 képviselő mondott véleményt. A társadalmi viták tapasztalatairól szólva kijelentette: a kö. zösség megelégedésére szolgál, hogy ezt az immár - társadalmi közmegegyezésen alapuló előterjesztést és! egyáltalán ilyen témát — történelme során első ízben — napirendjére tűzte az országgyűlés. Méltó helyen döntenék ebben. és méltán kell a végrehajtást is majdan ezen a szinten ellenőrizni. Végezetül Horváth Lajos a bizottságok egybecsengő véleménye alapján az előterjesztett feladattervet és a módosított határozati javaslatot elfogadásra ajánlotta. Bibók Istvánná (jCsongrád m. 7. vk.), a mórahalmi Vörös Október Termelőszövetkezet kertészeti szakmunkása rendkívül fontosnak ítélte a közigazgatási szerkezeti reformot, amely a mechanikusan körülhatárolt járások struktúra helyébe a gazdaságilag, társadalmilag összetartozó településkörzeteket állította. Ez a, szerkezet megfelelő alapot jelenthet, egy összehangoltabb, a közös érdekeket jobban szolgáló fejlődéshez, amelyben nagyabb hatékonysággal érvényesülhetnek a népesség- megtartás. és -eltartás tényezői. Szundi István (Budapest, 2. vk.) nyugalmazott miniszter az előterjesztésnek azon megállapításával foglalkozott, 'hogy a terület- és településfejlesztésben megkülönböztetett módon kell kezelni országunk speciális adottságú területeit. Ilyenek azok a tájak és helységek is. amelyek őrzik és felmutatják történelmi, kulturális, ezen belül építészeti hagyományainkat. S. Hegedűs László (Pest m. 24. vk.), a Hazafias Népfront Tanácsának alelnöke a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló előterjesztéssel a népfrontmozgalom sok -tízezer aktivistája és a HNF Országos Tanácsa nevében egyetértését fejezte ki. hozzátéve, hogy meggyőződéssel megszavazza. Elmondta a képviselő, hogy a népfrontmozgalom a kormány “felkérésére —. együttműködve a tanácsokkal, a szakszervezetekkel. a KISZ-szel és más társadalmi szervezetekkel — széles körű társadalmi vitát szervezett, amelynek 10 ezernyi résztvevője volt. A többség tárgyszerű, hozzáértő és konstruktív hozzászólásokkal foglalkozott a témával. Levonható az a következtetés, hogy az ál. lampolgárok széles körét érintő közérdekű kérdésekben a kormánynak és az országgyűlésnek az állampolgárok tömegeit bevonó társadalmi vitát intézményesített módszerré kell tennie. Gyulavári Pál (Békés m., I. vk.), a Békés megyei Tanács elnöke jelentősnek tartotta, hogy a gazdaságirányítási rendszer már korábban megkezdett decentralizációjához kapcsolódva most a terület- és településfejlesztés szemléletében is lényeges változás következik be. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első munkanapja —. amelyen Cservenka Ferencné. Péter János és Sarlós István felváltva elnökölt — befejeződött. A tanácskozás pénteken a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat feletli vitával folytatódik. Társadalmi összefogással a közlekedés biztonságáért (Folytatás az 1. oldalról.) amelyek miatt bekövetkeztek a közúti szerencsétlenségek. A legnagyobb megyei gondról, a túlzott mértékű és rendkívül elterjedt alkoholfogyasztásról beszélt ezután. Bács-Kiskunban tavaly minden harmadik-negyedik baleset okozójánál szerepet játszott az alkohol. Hangsúlyozta: a közlekedési morál javításához fokozott erőfeszítésekre, társadalmi összefogásra, a közvélemény egyértelmű ítéletére van szükség. A ügyvezető elnök a 'közlekedésbiztonsági tanácsok munkáját értékelte ezt követően', majd a tennivalókról szólt. Ezek közül is kiemelésre kívánkozik a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számának csökkentése, az ittas vezetés visszaszorítása, megelőzése, a gyermekek biztonságos közlekedésének elősegítése. A vitában többen kifejtették véleményüket. A közlekedésbiztonsági tanácsok közötti tavalyi verseny díjait, valamint az egyéni elismeréseket dr. Fehér Géza rendőr vezérőrnagy adta át. A közlekedésbiztonsági tanácsok versenyében 1. a kecskeméti, 2. a kalocsai, 3. a kiskőrösi lett. A közlekedési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Würtz Józsefnek, a Kalocsai Állami Gazdaság igazgatójának. Rajta kívül többen részesültek más elismerésben. G. G. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Gorbacsov fogadta a Deutsche Bank elnökét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Kremlben fogadta Friedrich Wilhelm Christians NSZK-beli üzletembert, a Deutsche Bank elnökét. A tárgyszerű és építő szellemű megbeszélésen a felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatok néhány kérdésére. Norvégia válasza: nem! OSLO A norvég külügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy Norvégia nem vesz részt az Egyesült Államok „hadászati védelmi kezdeményezés” néven ismert űr- fegyverkezési kutatási programjában. Norvégia az első NATO-tag- állam. amely hivatalosan közölte, hogy nem vesz részt az amerikai programban. Tórbjörn Froysness norvég külügyminiszter-helyettes a Reuter hírügynökségnek elmondta: a döntésről már tájékoztatták Lord Carrington NA- TO-főtitkárt. A külügyminisztérium írásban közölte a parlament külügyi bizottságával: Norvégia nem tartja időszerűnek az amerikai űrfegyverkezési katonai programban való részvételt. Attól tart, hogy az ilyen rendszerek kifejlesztése űr. fegyverkezési verseny kialakulására vezethet, márpedig ezt meg kell akadályozni — hangsúlyozta a kormány 'közleménye. Az Egyesült Államok a múlt hónapban felszólította NATO-szö- vetségeseit. valamint a katonai tömbhöz nem tartozó néhány államot. hogy vegyenek részt az amerikai űrfegyverkezési tervek kutatásában. Ausztrália már közölte. hogy nem kíván bekapcsolódni a kutatásokba. Gorbacsov—Kim Jong Nam találkozó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Kremlben fogadta Kim Jong Namot, a Koreai Munkapárt KB PB tagját, a közigazgatási tanács (kormány) elnökhelyettesét, a KNDK külügyminiszterét. Kim Jong Nam átadta Kim ír Szénnek, a KB főtitkárának, a KNDK elnökének személyes üzenetét. A megbeszélésen véleményt cseréltek a kétoldalú baráti kapcsolatok fejlődéséről, a nemzetközi élet időszerű, kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdéseiről. NYUGATNÉMET PARLAMENT Az ellenzék bírálja a csillagháborús programot Az NSZK kormánya egyetért az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjával és alapvetően támogatja azt, de az abban való részvételről csak számos, nyitott kérdés tisztázása után és egy sor követelésének teljesítése esetén dönt — ez derült ki abból a kormánynyilatkozatból, amelyet Helmut Kohl kancellár olvasott fel csütörtökön az NSZK parlamentben. Kohl szerint az amerikai program kutatási része „jogos, politikailag szükséges és az egész Nyugat biztonsági érdekét szolgálja”. Ezt túlnyomóan a Szovjetunió — állítólagos — hasonló kutatási tevékenységével indokolta. Á kutatást követő fejlesztésről és telepítésről azonban még az Egyesült Államok is csak a kilencvenes évtized elején határoz majd — vélte a nyugatnémet kormányfő. Kohl ugyanakkor több feltétel teljesítésétől tette függővé a nyugatnémet részvételt. Az amerikai program nem vezethet Nyugat- Európa és az Egyesült Államok védelmének kettéválasztásához. Kohl jelezte, hogy a nyugatnémet döntés „belátható időn belül” a Reagan elnökkel sorrake- rülő májusi tárgyalásai után várható. Helmut Kohl kormánynyilatkozata összességében közeledést jelentett az amerikai űrfegyverkezési tervekhez. Ez elsősorban a növekvő amerikai és CSU-nyo- mással és a nyugatnémet ipar egyes ágazatainak érdekeivel magyarázható. , — Az ellenzéki szociáldemokraták és zöldek egybehangzó értékelése szerint az amerikai űrfegyverkezési program nem mérsékelné, hanem fokozná' a fegyverkezési versenyt, és ezáltal a háborús veszélyt. Á zöldek megállapították: a Kohl-kormány számára már nem az a kérdés, hogy részt vegyen-e az amerikai programban, hanem az, hogyan, miként vegyen részt abban. Horst Ehmke, az SPD parlamenti frakciójának alelnöke, amerikai forrásokra hivatkozva, kimutatta: a valóságban nem ötéves, 26 milliárd dolláros kutatási programról, hanem olyan tízéves, 70 milliárd dolláros amerikai tervezetről van szó, amely a kísérletezésen túl már a fejlesztést is magában foglalja. A szociáldemokraták nevében Ebmké olyan amerikai—szovjet szerződés megkötését szorgalmazta, amely megtiltaná az űr- fegyverek bármifajta kipróbálását. Javasolta, hogy a két nagyhatalom 1985 vége után is tartsa tiszteletben az akkor lejáró SALT—II. szerződést. Mihail Gorbacsov kezdeményezéséhez hasonlóan, az SPD is sürgette az európai rakétatelepítések átmeneti leállítását. Ezzel a Német Szociáldemokrata Párt megerősítette, hogy szoros összefüggést lát az űrbéli, a hadászati és a közép-hatótávolságú fegyverek témaköre között. Meghosszabbították az ENSZ-erők libanoni mandátumát 0 Az utóbbi időszak legsúlyosabb harcai voltak Bejrútban. A képen: romos utcarészlet a libanoni fővárosban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a bejrúti kormány kérésére szerdán újabb hat hó- n appal meghosszabbította a Libanonban állomásozó ENSZ-erők (UNIFIL) mandátumát. A testület határozatában ismét síkra szállt Libanon szuverenitásáért. függetlenségéért és területi épségéért. A határozat- hozatalt megelőző vitában Rasid Fahuri. Libanon állandó BNSZ- képviselőie követelte a Biztonsági Tanács Libanonról hozott határozatainak végrehajtását, beleértve azt az állásfoglalást, amely Izraelt csapatainak haladéktalan kivonására szólította fel. — Bár az ENSZ-erők mind tovább tartózkodnak Libanonban, szükség van jelenlétükre. Tel Aviv ugyanis változatlanul nem hajlandó végrehajtani a BT-ha- tározatokat, nem teljesíti a világközvéleménynek azt a követelését. hogy feltétel nélkül vonja ki katonai erőit Libanonból — hangsúlyozta felszólalásában Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője. — Az izraeli magatartás miatt az ENSZ-egységek mind a mai napig nem teljesíthették a rájuk bízott feladatokat. A szovjet diplomata emlékeztetett arra. hogy az Egyesült Államok két ízben is megakadályozta, hogy elfogadják azt a határozat- tervezetet, amelyben követelték a megszállt területeken élő lakosság ellen irányuló izraeli terror megszüntetését.
