Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL évi. 90. 'szám Ám 1,80 Ft 1985. április 18. csütörtök Cikluszáró országgyűlési ülésszak A mára összehívott ülésszakán az országgyűlés — a Miniszterta­nács javaslatára — várhatóan új törvényt alkot az - oktatásról, meg­vitatja a terület- és településfejlesztés hosszútávú feladatait, továb­bá módosítja három magasszintű jogszabály, nevezetesen a népgazda­sági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló tör­vény egyes rendelkezéseit. A mostani ülésszak egyben ciikluszáró is: befejezi érdemi munkáját az a „T. Ház”, amelyben a választópolgárok bizalmából 352 ország- gyűlési képviselő öt évre szóló mandátumot kapott 1980 tavaszán. Az új országgyűlés a június 8-ra kiírt választások után tartja majd ala­kuló ülését. (Hírmagyarázatunk a 2. oldalon.) KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1985. április 17-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1985. április 17-én Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott a megyeháza nagyter­mében. A testület ülésén részt vettek a városi és városi jo­gú pártbizottságok első titkárai, a megyei' pártbizottság osz­tályvezetői, a megyei tanács tisztségviselői, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsá­ga, a megyei népi ellenőrzési bizottság vezetői, Kecskemét város pártbizottságának titkárai és tanácsának elnöke. Magyarországra látogat a román miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Constan­tin Dascalescu, a Román Szocia­lista Köztársaság kormányának elnöke a közeli napokban hivata­los, baráti látogatásra Magyaror­szágra érkezik. Lemondott Karami kormánya BEJRÜT Rasid Karami libanoni kor­mányfő tegnap benyújtotta kor­mánya lemondását — jelentette a bejrúti rádió. Rádiónyilatkoza­tában Rasid Karami egyebek kö­zött azzal indokolta a lemondást, hogy a libanoni fővárosban gya­korlatilag ellenőrizhetetlenné vált a helyzet. Karami tavaly április végén alakította meg kilenctagú nem­zeti koalíciós kormányát, abban a reményben, hogy a levantei or­szág főbb politikai-vallási cso­portjainak képviselőivel karöltve ki tudja majd vezetni Libanont az immár tíz éve tartó polgárhábo­rúból. Egyelőre nem tudni, hogy a Da- (Folytatás a 2. oldalon.) I. A testület Romány Pál előter­jesztésében meghallgatta és tudo­másul vétte a párt XIII, kongresz- szusára való felkészülésről, a me­gyei pártértekezlet tapasztalatai­ról szóló tájékoztatót, valamint a kongresszusi küldöttek, megyei csoportjának tevékenységéről szó­ló jelentést. A pártbizottság megállapította, hogy a XIH. kongresszusra való felkészülés a megye pártszerveí- ben és szervezeteiben a Szerveze­ti Szabályzat, valamint a Köz­ponti Bizottság 1984. június 26-i határozata szellemében, tervsze­rűen folyt. Értékelték a XII. kongresszus óta végzett munkát, megfogalmazták a következő idő­szak főbb feladatait, kialakítot­ták állásfoglalásukat a XIII. kongresszus irányelveiről és meg­választották az alapszervezetek vezetőségeit, az irányító pártszer­vek tagjait és tisztségviselőit. A taggyűlések és a pártértekez- letek beszámolóit, vitáit, feladat­meghatározásait nyílt, demokrati­kus, kellően kritikus és konstruk­tív légkör jellemezte. A hozzászólók többsége a gaz­daságpolitikai prioritásokat, kö­vetelményeket elismerve, tudomá­sul vette a szigorúbb feltételeket, de élesen bírálták a gazdaságirá­nyító és -ellenőrző munka hiá­nyosságait. Kiemelt hangsúlyt kapott a tá­jékoztatás hatékonyabbá tételé­nek fontossága, nagy figyelem he­lyeződött a szocialista' életmód és értékrend értelmezésére, a tisz­tességgel végzett munka jobb megbecsülésére. A beszámolási időszakban a munkastílusnak és munkamódszernek a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig történő napirendre tűzése és fej­lesztése jelentős mértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a megye pártszervei és -szervezetei képesek megújítani tevékenységüket, s a nehezebb körülmények között is érvényesíteni tudják politikai irányító, vezető szerepüket. Nőtt a pártszervezetek önállósága és felelőssége, összehangoltabbá -vált az alapszervezetek és áz irányító pártszervek munkája. Megfogal­mazódott, hogy a pártegység erő­sítése érdekében a jövőben több és nagyobb türelemmel, kellő nyi­tottsággal lefolytatott érdemi vi­tára. a pártdemoterácia tartalma­sabb érvényesítésére lesz szükség. A párttestületék és tisztségvi­selők újjáválasztása gondos elő­készítéssel. ja. párttagság vélemé­nyének igénylésével és hasznosí­tásával történt. A korábbinál na. gyobb arányban került sor kettős jelölésre. A megválasztott testü­leti tagok és tisztségviselők kép­zettségüknél. politikai, 'közéleti ta­pasztalatuknál fogva alkalmasak az előttünk álló politikai felada­tok megvalósításának irányításá­ra, szervezésére és ellenőrzésére, A megyei pártértekezleten meg­választott küldöttek ellátták fel­adatukat a XIII. kongresszuson. A különböző munkabizottságok­ban. a kongresszus fórumán meg­bízatásuknak megfelelően jártak el. A testület e napirendi pont ke­retében megtárgyalta és elfogad­ta a megyei pártbizottság 1985. évi munkatervére vonatkozó / ja­vaslatot. (Folytatás a 3. oldalon.) Tóth Istvánná és Katona István Bács-Kiskun megye 11. számú — kiskunhalasi — választókerületének első jelölőgyűlésén, amelyet a Baromfifeldolgozó Vállalatnál szerdán délután tartottak meg — Tóth Istvánná és Katona István jelölésével értenek egyet a jelen lévő választópolgá­rok. Az ebédlőben rendezett jelölőgyűlést Tóth Ferenc, a városi népfrontbizottság titkára nyitotta meg, külön is köszöntve Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, majd átadta a szót Simon Gábornak, a városi pártbizottság titkárának, aki Kiskunhalas legutóbbi öt évének fejlődéséről beszélt. A város lakosságának száma alig valami­vel ugyan, de nőtt, ezzel szemben a tanyán élők aránya I7-ről tíz százalékra csökkent: ahol van út, van villany, ott lakóhely maradt a tanya, másutt pedig a kistermelést segíti. A lakás változatlanul első számú gond: 1410 építését tervezték 1981 és 1985 között, ám 1984 végéig csak 820 készült el, csúszik a garzonház átadása, azaz vannak még te­endők. Az egészségügyi ellátás színvonalát ismer­ték el az illetékesek, amikor oktatóhellyé minősí­tették a Semmelweis kórházat; terven felül Tóth Istvánná áldozatos munkájának, szervezőkészségé­nek eredményeként építették a Mozgássérültek Kis­kunhalasi Intézetét. A leendő országgyűlési képvi­selőjelöltek figyelmébe ajánlotta a városi pártbi­zottság titkára a demokratizmus további szélesíté­sét: a közügyek intézésébe már a döntések előtt, minden szinten vonják be a választókat, haszno­sítsák a demokratikus fórumok érdekfeltáró és -összeegyeztető szerepét. A feladatok címszavak­ban: lakás, közúti felüljáró, telefon, öregek nap­közi otthona, városi sportcsarnok, közművelődés ... Ezután Tóth Ferenc ismertette a HNF javasla­tait a 11. országgyűlési választókerület jelöltjeire, akik pár mondatot maguk is hozzáfűztek a róluk elhangzott szavakhoz, bár a hangulaton érezhető volt: mindkettőjüket jól ismerik Halason. A Ha­zafias Népfront programját elfogadták. KATONA ISTVÁN a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság igazgatója, s bár nem a város szülötte, mun­káséletét itt kezdte. Tíz éve vezeti a gazdaságot, s a méltatásban elhangzott, hogy törekszik a kor­szerű, az új termelési eljárásokra, mindezt — 1983- as eredményeik alapján — „Kiváló Vállalat” cím­mel ismerte el a minisztérium. TÓTH ISTVÁNNÉ — vagy ahogy ott a gyárban ismerik: Irénke — a Bács-Kiskun megyei Állat­egészségügyi Állomás halasi kirendeltségének épp a baromfifeldolgozóhoz beosztott munkatársa. 1979- ben kezdeményezésére országos üggyé vált a moz­gássérült gyermekeket gondozó intézet építése. Azóta is vállára veszi a közügyeket, legutóbb az Attila utcában 40 család házába szervezte meg a gáz bevezetését. Katona István: „Mivel háláljam meg, hogy hu­szonöt éve befogadtak? Dolgozni fogok ezután is, úgy mint eddig!” Tóth Istvánné: „Én az asztalnak ezen a felén nem ültem soha, de azért úgy gondolom, rdindany- nyian ismertek...” Dr. Cseh Sándor Tóth Istvánné, Színes István Katona István mellett mondott agitáló szavakat, Bús József pedig színvallásra kérte mindkét je­lölt-jelöltet a kertvárosi óvodai, iskolai, bölcsődei ellátottsággal kapcsolatban (a választ, amelyet So­mogyi Antal tanácselnökhelyettestől kapott, nem fogadta el, így majd írásban kap feleletet). Követ­kezett a szavazás, melynek során Katona István 221, Tóth Isfvánné pedig 227 voksot kapott, azaz, mivel 290-en voltak jelen, több mint egyharmadot. E gyűlés ugyan már képviselőjelöltté választotta őket, hivatalosan csak a második jelölőgyűlés után válnak azzá, ha a két rendezvény összes résztve­vőinek több mint egyharmada egyetértett jelölé­sükkel. B. J. CSÁTALJAI ÖTLET Kisebb egységekben hatékonyabb szolgáltatás Egyből három szövetkezet Április 1-én a Kecskeméti Ru­haipari és Vegytisztító Szövetke­zet kétszázötven fős tagsága közgyűlésén úgy döntött, hogy ezentúl egy nagy helyett több kis szövetkezetben dolgoznak tovább. Ennek megfelelően a Kecske­méti Textiltisztító Kisszövetke­zet Kövér János, a Gyorstisztító Kisszövetkezet Sibalin István, míg a bajai Textiltisztító Kis­szövetkezet Baumerth Gyuláné elnök vezetésével folytatja szol­gáltatásait. • A kis létszámú közösségeket érdekeltté tudják tenni a jövedelme­zőbb munkában. Képünkön: a kecskeméti vegytisztítóüzem dolgozói. (Tóth Sándor felvétele) Mi indokolta a különválást és ezzel együtt a vagyonmegosztást? Mindenekelőtt gazdasági kény­szer, az a körülmény, hogy az eddigi működési keretek érin­tetlenül hagyása, s annak követ­kezményei az év végéig alap­hiánnyal fenyegették volna a szö­vetkezetét. Az új szervezeti for­mában mód nyílik a hatékonyabb és jövedelmezőbb gazdálkodásra. Az ehhez vezető úton, első lé­pésként megváltak tíz, nélkülöz­hető műszaki adminisztrátortól. A kisebb létszámú közösségeket (Folytatás a 2. oldalon.) ANKÉT BUGACON Aki fát ültet, bízik a jövőben • Szűcs Dezső, a kitüntetettek egyike a halasi erdésze) csemetekert­jében ellenőrzi az elvermelt ezüstjuharfácskákat. Az elmúlt néhány évtizedben fásítás tekintetében Bács- Kiskun nagyot lépett élőre. Ma a megyében 136 ezer hek­tár területet borít erdő. Ez szaknyelven szólva 17 százalékos erdősültséget jelent; 40 éve ez a két szám 70 ezer és hét szá- zálék volt. Óriási jelentőségű ez a változás, hiszen az erdő­sávok védőhatása nélkül továbbra is homok- és szélviharok tarolnák le a mezőgazdasági területeket. Nem szólva a kör­nyezetvédelemről. | A béke- és barátsági hónap előkészületei A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége mellett mű­ködő béke- és barátsági I munkabizottság . _. . tegnap megtartotta idei tavaszi ülését. A munkabizottság, valamint az Országos Béke. tanács megyénkbeli tagjait, a társadalmi szervek képvi­selőit dr. Szabó Lajos, a bi­zottság alelnöke köszöntöt­te. Mivel az utóbbi időben hazánkban is fellendülőben van az if júság békemozgal­mi tevékenysége, a munka­bizottság szükségesnek ítél­te e témakör alaposabb megismerését. Ezért kérték fel Iván Kornélt, az Orszá­gos Béketanács munkatár­sát tájékoztató előadás megtartására. Az előadó az országos tapasztalatokról is szólva áttekintést adott az ifjúság körében végzendő békemunka lehetőségeiről, az ifjúsági békeklubok, -csoportok működésének feltételeiről, amelyek — mint a vitából is kitűnt — megyénkben is megvannak. A felszólalók számos javas­latot tettek e munka továb­bi kibontakoztatására. A munkabizottság ezt kö­vetően megtárgyalta és el­fogadta a májusi béke. és barátsági hónap programjá­ra vonatkozó előterjesztést, amely a helyi javaslatok alapján is azt tükrözi, hogy Bács-ÍKiskun változatos, tartalmas eseménysorozat­tal csatlakozik az országos rendezvényekhez. A részletes programból csak néhányat kiemelve: a májusi békéhónap ünnepi megnyitóját a Győzelem napja alkalmából ezúttal Kecskeméten, a MEZŐGÉP Vállalatnál tartják, előadó­ja Farkas József megyei népfronttítkár lesz. Május 24—25-én Kecskeméten szervezik meg a békemun- kában élenjáró szocialista brigádok 1. országos talál­kozóját, melynek feladata lesz a munkásság és pa­rasztság körében az aktív békemunijíára való mozgó­sítás. a békemozgalomnak a brigádmozgalomba való beépítése. A megyei program előké­szítői azt tűzték ki célul és arra számítanak, hogy a so­ron levő fontos belpolitikai eseménynek, a tanácstagi és képviselőválasztások elő­készítésének mintegy nem­zetközi politikai 'hátterét adóan segítője, erősítőié lesz a májusi béke. és ba­rátsági hónap rendezvény- sorozata. így t. p. A 70-es évek elejétől a mező- gazdasági szövetkezetek egyre jobban kivették részüket az er­dőtelepítésből. Az erdőgazdál­kodásihoz nemcsak a telepítés, ha­nem a kitermelés is hozzátarto­zik. Jelenleg a megyében évente mintegy 550 ezer köbméter fát vágnak ki. A tavasz mégis az ültetés ün­nepe. Tegnap délelőtt a bugaci művelődési házban rendezték meg a megyei fásítási hónap megnyi­tó ünnepségét. A megjelenteket a rendezők nevében Szűr Szabó Dé­nes, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ősz-. tályának helyettes- vezetője kö­szöntötte, majd az elmúlt évek­ről, s a jövő feladatairól beszélt, Az ünnepi előadást dr. Bondor Antal, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgató-helyettese tar­totta. Érzékeltette, hogy mi min­dent köszönhétünk az erdőknek. Megtudtuk, hogy a fák között 70-szer kevesebb a lebegő kór­okozó, mint a városban. Egy hek­tár erdő évente 70 tonna port is képes megkötni, ugyanakkor majd tízszer-több oxigént termel, mint az azonos nagyságú mezőgazda- sági hasznosítású terület. Az elkövetkező hetekben bi­zonyára sokan ragadnak majd ásót, hogy az idei fásítási hónap alatt csemeték ezreit ültetve szé­pítsék lakóhelyüket. A tanácsok, a gazdálkodó egységek felada­ta, hogy ehhez minden segítsé­get megadjanak. Az ünnepségen dr. Gőbölös An­tal, a Kecskeméti Erdőfelügyelő­ség igazgatója, a MÉM Erdésze­ti Hivatalának vezetője nevé­ben sokéves kimagasló mun­kájuk elismeréseként kitünte­téseket adott át. Dr. Baráhyi László igazgató „Eredményes fásításért” emlékérmet; Szabó János erdőmérnök, Szűcs Dezső műszaki vezető. Sári Béla kerüle­ti vezetőerdész — valamennyien a Kiskunsági Erdő- és Fafeldól- gózó Gazdaság dolgozói — okle­velet vehettek át. Ugyanígy is­merték el Szőke Mihálynak, a Kiskőrösi Állami Gazdaság er­désztechnikusának, Koncz Já­nosnak, az Erdőfelügyelőség osz­tályvezetőjének. Vojcsek Dezső­nek, a halasi Vörös Szikra Tsz technikusának, Fekete' János­nak, a bátyai Piros Paprika Tsz ágazatvezetőjének, Pakó András­nak, a jánoshalmi Tsz-közi Vál­lalat technikusának, Kovács Im­rének, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet főagronómusá- nak és Mester Jánosnak, a balo- taszállási Kossuth Tsz techniku­sának munkáját. Elismerést ka­pott a kaskantyúi Homok Gyön­gye Termelőszövetkezet és az Észak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat kollektívája is. Rövid műsor után, amelyet a helyi általános iskola kultűrcsov portja adott, a tanácskozás részt­vevőd megtekintették az Alföld- fásítási Múzeumot, s ennek park­jában a mai napra emlékeztető néhány ezüstfenyőcsemetét ül­tettek el. Cl. P. i

Next

/
Thumbnails
Contents