Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. április 17. LÉPÉSVÁLTÁS KÖZBEN Uj utakon a beruházások A gazdaság életében kulcsszerepet játszanak a beruházások. Mennyiségüktől és főleg minőségi mutatóiktól függ, merre léphet, miként fejlődik tovább egy ország. A beruházáspolitikai döntések éppen ezért mindig a gazdaságpolitika elsőbbségéhez igazodnak, annak céljait tükrözik. A január elsejétől érvénybe lépett új jogszabályok is ennek szellemében változtak. A termelési szerkezet átalakítása, a versefliyképesség javítása, a hatékonyság növelése megkövetelte ezt a lépésváltást. így a felsőbb szintről a vállalatokhoz kerül a döntések jelentős részének joga és' felelőssége, s ezzel párhuzamosan megnő döntési szabadságuk is. A jogszabályok általános elve, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntéseket azon a szinten hozzák, ahol a szükséges információk rendelkezésre állnak, és viselhetik az ezzel járó felelősséget, valamint a kockázatot is. Négy csoport A rendszer változásait akkor tekinthetjük át — természetesen csak nagy vonalakban —, ha követve a jogszabályokat, négy csoportba osztjuk a fejlesztéseket. Az elsőbe a központi hatáskörbe tartozó beruházások tartoznak; a nagy, a célcsoportos és az egyéb beruházások. A nagyberuházások olyan országos jelentőségű, az előkészítés során határozott állami szervezést és egyeztetést igénylő fejlesztések, amelyeknél rendkívül nagy a befektetés, és ebben az állami költségvetés számottevő szerepet játszik. (Ilyenek például a villamosener- gia-ipar, a bányászat nagyberuházásai.) A célcsoportos körbe azok a nagy területet átfogó, kiemelkedő jelentőségű infrastrukturális beruházások tartoznak, amelyek előkészítésében, koordinálásában az államnak jelentős mértékben kell igénybe vennie. Összesen kilenc célcsoportba osztják e beruházásokat, a műszaki-gazdasági feladatokat az Állami Tervbizottság öt évre szóló beruházási javaslat keretében határozza meg. Ám a tervezésről és a megvalósításról már az illetékes minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervezetek vezetői döntenek. Az állami beruházások harmadik részébe az első kettőbe nem sorolható, döntően kommunális jellegű létesítmények tartoznak. A népgazdasági terv ebben az esetben csak arról hátároz, hogy mennyi pénzt juttathatunk erre a célra, a beruházási döntés már a kijelölt szervek feladata és joga lesz. A tanács dönt A beruházások másik nagy kategóriájának tekintjük a tanácsi fejlesztéseket. A szabályozás tág teret enged a helyi döntési szabadságnak és növelte a tanácsok önállóságát. Nagy szerepet kap — elsősorban a kis településeken — a lakosság is: például egy-egy infrastrukturális beruházás eldöntése során. A tanácsok változatlanul számíthatnak anyagi támogatásukra is, de gondoskodni kell arról, hogy nagyobb hozzájárulás esetén az érintettek meghatározhassák, mire adják a pénzüket. Természetesen csak a kisebb településeken lehet a családokhoz egyenként bekopogtatni és megkérdezni a véleményüket, legyen-e út, esetleg hol épüljön az óvoda. Máshol inkább össze kell gyűjteni a javaslatokat és azokról a tanácsülés határoz. A fővárosi, illetve a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szervei pedig olyan kérdésekben dönthetnek, amelyekben nem várható, hogy a lakosság felméri az összes hatást. A vállalati beruházások jövőjét alapvetően meghatározza az adók és befizetési kötelezettségek módosulása. Mint ismeretes, megszűnt a pénz „dobozolása” és ezentúl osztatlan érdekeltségi alapot képeznek. Eltörölték az építési adót és a beruházási illetéket, ezek szerepét a 18 százalékos felhalmozási adó vette át. Jelentős változás az is, hogy ezentúl a kormányzat közvetett eszközökkel, a szabályozók felhasználásával akarja a népgazdasági érdekeket is érvényre juttatni a vállalati beruházásoknál. A bukás kockázata Változatlanul kaphatnak a gazdálkodók különböző formában támogatást és kedvezményt, de a beruházás teljes kockázata és felelőssége őket terheli. Amikor erről a szféráról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a finanszírozási rendszer, a pénzügyi intézmények felépítésében bekövetkezett változásokról. Mind a hitelezésnek, mind a beruházásoknak üzleti jelleget kell ölteniük, ahol elsősorban az elért eredmény számít. Ezt segíti elő, hogy az újonnan alakult bankoktól is kaphatnak pénzt különböző célokra a gazdálkodók, s nem kell egyetlen ablaknál sorban állniuk. Az üzleti jelleg nagyobb terhet ró a vállalatokra, hiszen nemcsak a siker, hanem a bukás kockázatát is viselniük kell. Eddig három nagy csoport, a központi, a tanácsi és a vállalati beruházásokat tekintettük át. A negyedikbe a lakossági fejlesztéseket sorolják az új szabályok. Ez elsősorban a lakásépítéshez, -vásárláshoz kapcsolódik. Ebbé a csoportba tartoznak a mind nagyobb'' részarányt képviselő háztáji gazdaságok és a kisvállalkozások is. Bár az utóbbiak gazdasági súlya nem túl nagy, az országos és a helyi érdekek azt kívánják, hogy a kisvállalkozások beruházási tevékenységét mindinkább számba kell venni a népgazdasági terv ösz- szeállításának során. L. M. Félvezetők, integrált áramkörök Az elektrotechnikai technológiákról kezdődött kedden négynapos nemzetközi szimpózium Budapesten a MTESZ székházában. A tanácskozást áz Optikai, Akusztikai és Filmtudományi Egyesület rendezte a Híradástechnikai, valamint a Gépipari Tudományos Egyesületekkel közösen, hogy elősegítsék a hazai és a nemzetközi elektrotechnikai kutatás- fejlesztés legújabb eredményeinek megismerését. A keddi plenáris megnyitón a felszólalók felhívták a figyelmet az elektrotechnika mind szélesebb körű elterjedésére és hangsúlyozták ma már a mű- szaki-gazdasági-társadalmi élet szinte valamennyi területén alkalmaznak elektrotechnikán alapuló berendezéseket. Az ilyen készülékek korszerűsége, hatékonysága, megbízhatósága jelentős részben az elektrotechnikai alkatrészek, illetve. részegységek gyártási technológiájától függ. A mostani tanácskozáson éppen ezért mindenekelőtt a félvezetők, a hibrid-integrált áramkörök, a nyomtatott huzalozások előállítási technológiájával, valamint az alkatrészek tulajdonságainak mérésével, szerelésükkel és a finom- mechanikai kutatás-fejlesztés eredményeivel foglalkoznak. A szimpózium időben egybeesik a BNV területén, kedden megnyitott Mipel ipari elektrotechnikai kiállítással. AZ ÁFÉSZEK ÉS A VERSENY Szövetkezés magasabb szinten Sokszínű kereskedelem A megye fogyasztási szövetkezetei az elmúlt évben összességében eredményesen tevékenykedtek, bruttó árbevételük az éves üzletpolitikai programokban rögzített célok szerint növekedtek. Általános tapasztalat, hogy van törekvés a megújulásra. Egyre inkább tudatosabbá válik, hogy a régi .módszerekkel az áfészeknél sem lehet előbbre lépni. Erről beszélgetünk dr. Géró Imrével, a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége áfész-titkárságának vezetőjével. — Milyen általános megállapításokat összegezhetünk 1984-röl? — A szövetkezetek lehetőségeikhez képest a városokban, a községekben, de különösen a külterületeken egész évben kiegyensúlyozott áruellátásra törekedtek. Néhány területen javultak a technikai feltételek, jobban szervezték meg a beszerzést és az értékesítést, jobb lett a kínálat. Ugyanakkor azonban arról is szólni kell, hogy a közgazdasági környezet változásai — az alapellátás színvonalának megőrzését célzó törekvések ellenére is — egyre gyakrabban okoznak gondot, teremtenek feszültséget a gazdálkodásban. — Mit bizonyítanak az elmúlt évi mérlegek? — Az áfészek bruttó árbevétele 4,3 százalékkal haladta meg az előző évit, a nyereség megközelítette a tervezettet, de az előző évinél 2,6 százalékkal kevesebb volt. A szövetkezetek tevékenységének mintegy 80 százalékát kitevő kiskereskedelmi forgalom — a napi cikkeket tekintve — kiegyensúlyozott volt. Sajnos, tovább nőtt a hiánycikkek köre. A kedvezőtlen időjárás hatására a mezőgazdasági termékfelvásárlás — különösen a zöldség- és gyümölcsfélék mennyisége — nem érte el az előző évi szintet. A vegyescikk- felvásárlásban — egyes kivételektől eltekintve — szintén csökkenés következett be, viszont az ipari és egyéb kisegítő tevékenységék termelése dinamikusan fejlődött. — Miként jelentkezik a verseny a szövetkezeti kereskedelemben? \ — Az általános minősítés, a jó és rossz vállalat, szövetkezet, a versenyképes és a kevésbé verseny- képes gazdálkodó egység megítélése döntően a hatékonyságtól függ. Meghatározó a nyereség alakulása. A verseny a vállalatok, szakmák között azért folyik elsősorban, hogy minél nagyobb legyen a piacrészesedésük. ÁT szakemberek megítélése szerint a gazdasági verseny hazánkban egyértelműen ösztönzően hat a kereskedelmi-vállalatokra, szövetkezetekre. Az utóbbi években fontos feladattá vált az elemzés, a konkurrenciavizsgálat, melynek célja a szövetkezetek helyének és szerepének meghatározása az egyes piacokon. — Hogyan kötődnek piacaikhoz az áfészek? — Kapcsolatuk a vásárlókkal és a versenytársakkal álláhdóáh”váltözik. A piaci részesedés egyszerű ■'ÖSszéha&hh'tásárr kívül még .jó néhány kérdés megválaszolása vezethet a versenyhelyzet helyes megítéléséhez. Többek között: jobb-e az értékesítési szervezetünk, mint a versenytársaké, van-e elegendő, szakemberünk, milyen az áruválaszték, milyen szolgáltatásokat nyújtunk a vevőnek, kezdeményezünk-e kereskedelemi akciókat és így tovább. Az sem közömbös, hogy milyen a vásárlók véleménye tevékenységünkről. — A fogyasztási szövetkezetek részesedése a megye kereskedelmi forgalmából az utóbbi években mérséklődött. — A „sokszínű kereskedelem” kibontakoztatása a megye szövetkezeteit hátrányos helyzetbe hozta. A legérzékenyebb pontunk a beszerzési piacokon kialakult helyzet, különösen azoknál a cikkeknél, amelyekből kevés van. A kiút — véleményünk szerint — a szövetkezetek együttműködésében, az összefogásban található. Jelszavunk a szövetkezetek szövetkezése magasabb szinten. — Mégis hogyan lehetne előbbre lépni? — A pozíciók javításának további lehetőségét jelentheti, hogy kezdeményezőbb, a kockázatot jobban, de ésszerűbben vállaló üzletpolitikát próbálunk megvalósítani. Az elmúlt évben néhány szövetkezetünknél és az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatnál már megkezdődött egy ilyen folyamat. Az eddigi eredmények biztatóak, igazolják a váltásban rejlő lehetőségeket. Az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatnál például közvéleménykutatást végeztek a fogyasztók körében. A kérdőívek adatainak összesítése alapján átalakították az áruházat, 820 négyzetméterrel bővítették. Beszerzési pozícióink,, versenyképességünk javulását várjuk a megyeszékhelyen a Skála-COOP-pal közösen létesített gazdasági társaság megalakításától is. Kereskedő Sándor ■SsisS mmmmmmmmmmmmmsm ina A tanyai pénzügyminiszter gaz, ami igaz, a tanyákon senki nem értett úgy a pénzhez, mint Józan Mi- hályné. Akármibe fogott, akármihez nyúlt, minden arannyá vált a kezében. Ha bement áruval a városi piacra, legalább ötszáz forinttal tért haza, nem beszélve arról a krumpliról, gyümölcsről, zöldségről, amit megszokott helyeire szállított házhoz. Lett is eredménye a gazdálkodásának. Először a legidősebb gyerekének építettek fel egy gyönyörű házat a városban. Belekerült vagy nyolcszázezer forintba. Meg is csodálta azt mindenki, még a tanyákról is bementek megnézni á szomszédok, ismerősök, mikor elkészült. Három évvel később a második gyerek házának az építéséhez fogtak hozzá, s alig egy esz- tentő alatt kész is lettek vele. tJjabb három év telt el, s a legkisebb gyerek is megkapta a maga házát. A tanyasiak ámuldoztak: honnan telik ennyi Jó- zanéknak? Nem irigységből; inkább kíKÉ'Af,-:. ■ váncsiságból kezdték el faggatni Józan Mihályt. — A lottón nyertetek vagy mi? — Nincs nekünk olyan szerencsénk! — Csak ezt ne mondd legalább. Máskor egyenest nekiszegezték a kérdést. — Hogyan csináljátok? Józan Mihály vont egyet a vállán, s csak ennyit mondott. — Kérdezzétek az- asszonyt! — Nálatok nem te viseled a kalapot? Józan Mihály kihúzta magát. — Dehogynem! A miniszterelnök én vagyok, de ő a pénzügy- miniszter. Az emberek nevettek, s ettől kezdve kezdték az asszonyt tanyai pénzügyminiszternek hívni. Az biztos, hogy Józanné értette a dolgát. Csak a tanya körüli hatszáznégyszögöles kertből kiárult vagy százezer forintot évente. S ebben még nem volt benne a tojás, a baromfi, külön pénzt jelentettek a disznók, amikért az állatforgalmi vállalat teherautója ide a tanyára jött ki kétszer egy évben, s mindezekhez jött még az a jövedelem, amit a növendékmarhákból szereztek. Józan Mihályné mindig tudta, mivel érdemes foglalkozni, mit érdemes termelni. Az egyik évben nagy volt a hagyma ára. A következő esztendőben mindenki hagymával rakta tele a zártkertjét. Józanné egyetlen fejet sem termelt eladásra. Filléreket fizetett az át- vevöhely a hagymáért. Egy másik évben pulykafarmja volt. Hallotta a rádióban, hogy az angolok töméntelen pulykát vesznek át tőlünk karácsonyra. Garantált tojásokat szerzett valahonnan és szerződést kötött egy magyar céggel, hogy december elejére ötszáz pulykát ad le. „Bőrönddel” hozták haza a pénzt. Volt olyan, hogy holland uborkamagot vásárolt tízszer olyan árért, mint amennyiért a többiek a magyar magot vették. Olyan futó uborkája lett, hogy a kertben minden gyünyölcsfán uborka lógott. Abban az évben , csak az uborkából félszázezer forintot tettek be a takarékba. Amikor a harmadik gyerek háza is elkészült, az egyik szomszédasszony odaállt Józanné elé. — Te, Rozika! Áruld már el, mi a titka annak, hogy nektek annyi pénzetek van? Józan Mihályné elmosolyodott. — Nincs ebben semmi boszor- ’ kányság. Annyi az egész, hogy a pénzt mindig össze kell rakni. S minél többet tud az ember ösz- szerakni, annál több lesz. Érted? Hát ez a .titok.. Azzal otthagyta az álmélkodó asszonyt, aki értette is, nem' is, amit hallott. Hogy aztán hogyan keletkezett a szólás, azt nem tudta senki, de egy idő után, ha a tanyasiak közül valaki gyűjteni kezdett valamire, azt mondta: „rakom ősz-' sze a pénzt, mint Józanék.” Józan Mihály pedig egy cseppet sem bánta, ha valaki akár a háta mögött, akár a füle hallatára pénzügyminiszternek nevezte a feleségét. Tóth Tibor A 12. órában úgyanúgy, mint az elsőben Nyeregben a Kossuth gépészei A szántóföldeik csendjét szinte mindenütt felváltja ebben az időszakbab a traktorok dobogása. A tavaszi munkákat erejük összpontosításával végzik a mezőgazdasági üzemek. A kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezetben is szorgosan dolgoznak emberek és gépek. A napraforgó vetéséhez készítik elő a talajt. Ä gazdaság Rába-Steigere éjjel-nappal a határban van, vezetője Kőrös 'József, az ásóboronát húzatja hatalmas gépével. Láthatóan megpróbálja kifújni magát a beszélgetés ideje alatt. HELYTÁLLÁS A FÖLDEKEN • Kőrös József épp csak kifújja magát, máris indítja a Rábát. — Reggel hatkor szálltam traktorra, 12 órát dolgozom egyhuzamban. Este jön a váltótársam, Gábor János. Néhány szót váltunk, s máris mehet újra a gép. Négyéves a Rába, azóta ketten hajtjuk. Egy nap alatt képes 40— 50 hektáros földdarabot megmunkálni. Mindig oda küldenek bennünket, ahol ennek az erejére van szükség. Holnap már vegyszert dolgozunk a talajba. A legnehezebb időszak, amikor éjszakázásra van szükség, a tavaszi, meg az őszi hónapoké. Persze nyáron sem lehet tétlenkedni, lucernát kaszálok, vagy a műhelybe irányítanak. A simítózás a legkönnyebb munka — azt szeretem legjobban —, de a többit is meg kell csinálni. Mégpedig jól. Mindezt tudjuk. De azért nehéz a 12. órában ugyanúgy figyelni, mint az elsőbén. Nem mondom,1 elismernek, megbecsülnek bennünket. Hiszen én is kaptam már Kiváló Dolgozó kitüntetést, kormánykitüntetést, de nem hinném, hogy sokan cserélnének velem ilyenkor áprilisban. Alig érünk a tábla szélere kísérőmmel, Kajtár György növénytermesztési ágazatvezetővel, máris dübörög a Rába. A porfelhő láttán nagyot sóhajt: — Eső kellene most már, legalább 50 milliméter. A gépek jól dolgoznak. A traktorosok ismerik a feladatukat. Naponta négy- szer-ötször, ha valami gondot jeleznek, többször is meglátogatjuk őket a brigádvezetőkkel. Amíg az emberek a határban vannak, éjjel sincs nyugtom, kijövök. A hónap végére földbe kell kerülni a magoknak, ez a legfontosabb! A terepjáró úttalan-utakon rázkódik, mire eléri a gazdaság FÜRJTOJÁS ÉS ZELLER Hetényi ízek másik végében a vegyszerezőket. Az MTZ-re szerelt permetezőt két T—150-es követi. Kombinátorral dolgozzák a talajba a gyomirtószert. Ifj. Dakó Ferenc az MTZ-t vezeti, ő kiáll egy pillanatra, azonban a nagygépek folytatják a munkát. A fiatalembert Kajtár György így mutatja be: traktoros dinasztia tagja. — Valóban, szinte az egész családom — apám, testvérem, sógorom, apósom — traktoros. Én négy éve dolgozom az MTZ-n, előtte rakodó voltam. Nem cserélném el a gépemet, megszoktam, megszerettem. Nekünk szerencsére nem kell éjszakáznunk, igaz most mi is nyújtott műszakban dolgozunk. Persze vegysze- rezni nem is lehet sötétben, a sorok hiányosak lennének, meg görbék. így jó dolgozni, hogy nem egyedül van az ember a határban. Jobban telik az ,'idő, könnyebben vesszük a nehézségeket. ^ Tegnap jó párszor ki kellett ugranom a kormány mellől szórófejeket tisztítani. Lépten-nyo- mon eldugultak. Márpedig csak minőségi munkával tudjuk pótolni, amit az időjárás késése „elvett” tőlünk. Szorít az^ idő, sietnünk kell, de kapkodni nem szabad. Ha ezt a táblát befejezzük megyünk a másikba. Minden évben ugyanaz és mégis mindig találni munkánkban újat, érdekeset. Az idén azt kell kitalálnunk, hogyan, milyen fogásokkal hozhatjuk be a lemaradást. A visszaúton az ágazatvezető felmutat az egyik villanyoszlop tetejére: — Látja, a gólyafészek gazdája már megérkezett. Mi sem késlekedhetünk. Gál Eszter exportja • A töltügépsor végén nagy gonddal csomagolják a készárut. Kis tételekben exportál az UNIVER ÁFÉSZ hetényegyházi konzervüzeme. Az eddigi szállítások és ja folyamatban^ levő tárgyalások az exportlehetőségek további javulását mutatják: az év első három hónapjában annyi árut szállítottak külfödre, mint tavaly fél év alatt. A pirosarany, a gulyáskrém mellett a fokhagyma- és hagymakrém iránt nyugatnémet, olasz, osztrák és ausztrál vevőkön kívül Angliából és a skandináv állámokból van érdeklődés. Termékeik honi kedvelőinek is tud újat ajánlani a konzervüzem: márciusban boltokba került a vadas- és pástétom-fűszerkeverék. Nagy az érdeklődés itthon és külföldön is a fürjtojásmajonéz iránt, amelyet az idén új változatban is készítenek, zellerrel ízesítve’. Bővítik a választékot az úgynevezett francia típusú mustárokkal, jellegzetességük, hogy különböző levélfűszerektől másmás színűek, így például lesz zöld és citromsárga mustár is. A konzervüzem az idén 220 millió forint termelési érték előállítását tervezi, ami 10 százalékkal több a tavalyinál. O. L.
