Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-16 / 88. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. április 1«. A HÁZTARTÁSÓK IS GAZDÁLKODNAK! A MEZŐGAZDASÁG GONDJA Könnyít a részszámlás áramdíj-befizetés Beszélgetés a DÉMÁSZ vezérigazgató-helyettesével Elöregedett a géppark Létrejötte óta, 90 esztendő alatt rohamos fejlődés részese, sőt serkentője volt a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. Az 1935. évi 23 ezer 900 megawattóra áramfogyasztás működési területén, a mai szükséglethez hasonlítva, elenyészőnek látszik. Viszont a felszabadulás óta megtett út' Békés, Csongrád és Bács- Kiskun megyében, az ugyancsak a DÉMÁSZ-hoz tartozó baranyai települések egy részében és a Pest megyei Monor vonaláig — miként az országban másutt — a villamosenergia-felhasználás előretörését hozta. Az 1955. évi 119 ezer 024, a tíz évvel későbbi 496 ezer 442 és az 1975-ös egymillió 558 ezer 750-nel szemben tavaly már kétmillió 847 ezer 662 megawattóra áramszükségletet elégített ki ez a szolgáltató vállalat. — Fogyasztóik zömét a lakosság alkotja. Mekkora arányt képviselünk mi, állampolgárok az ■ energiavásárlásban? — kérdezem Plavecz■ Pál vezérigazgató-helyettestől. — ötszázhatvanhétezer lakás áramellátása a feladatunk — válaszolja. — A szám önmagában is mutatja: a fogyasztók, a családok százezreinek vagyunk szolgáltatói. Akiket napközben munkahelyi vagy egyéb elfoglaltságuk miatt egyre ritkábban találnak otthon mérőóra-leolvasó pénzfelvevőink. Alkalmazottainknak ,ez munkaidőbeni üresjárat, a lakóknak pedig bizonytalanságot okoz: az önhibájukon kívül elmaradt, leolvasás miatt mennyi lesz majd a következő villany- számla ? — A háztartásokban is gazdálkodnak. A sokféle költség közül az egyik a kéthavonkénti áram- dij. Ennek a fizetésénél is szükség lenne valamilyen ésszerűsítésre, terveszerűségre. Végül is nem konzerválható az a gyakorlat, hogy a lakosságnak és a ‘ DÉMÁSZ óraleolvasóinak a találkozása ezentúl is a véletlenre legyen bízva ... — Előrelépést jelentene a részszámlás befizetési rendszer. Ennek a lényege: az állampolgárok az éves áramfogyasztás szerint kéthavonta, öt egyenlő részletben fizetnének áramdíjat számukra is megfelelő időben, személyesen, csekken vagy átutalással. Hatodik alkalommal megbízottaink felkeresnék a lakosokat. Megnéznék az óraállást az eltelt tízhavi fogyasztásról, s- ennek alapján kiállítanák az év végi végszámlát. Ez az évi egyszeri találkozás adna alkalmat a tényleges energiafelhasználás megállapítására, az év közbeni különbözetek ki-‘ egyenlítésére. Így senkinek se rabolnánk a szabad idejét; a lakosság és a DÉMÁSZ pénzgazdálkodása egyszerűsödhetne. — Külföldön és helyenként hazánkban is alkalmazzák már ezt az egyszerűsítést. ffCf • A DÉMÁSZ ötszázhatvanhétezer lakás árammal való ellátásáért felelős. A távvezetékeken érkező villamos energia jelentős részét a háztartások használják fel. — Vállalatunknál is erre törekszünk. Tavaly Kistelek környékén kezdtük meg az újfajta fogyasztásmérést. Tapasztalataink kedvezőek, akárcsak társvállalatainknak Észak-Magyarországon és a Balaton környékén, ahol már áttértek erre a módszerre. Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében kértük a megyei • tanácsok és pártbizottságok vezetőit, s a népfrontot; támogassák kezdeményezésünket. — Hol tartanak ez idő szerint? — Csongrád, Békés és Pest megyében sikerült megállapodni a helyi takarékszövetkezetekkel, hogy négy forintért elvállalják egy-egy áramdíj kéthavonkénti számlázását. Szeretnénk, ha Bács-Kiskunban is tért hódítana ez a fizetési forma. Csátalja, Kalocsa és Lajosmizse környékén pár hónap múlva már esedékessé válna az áramdíj-befizetések átutalása, csak nem tudjuk, hogy ebben a pénzintézetek mennyire lesznek partnereink. — Ez alatt mit értsünk? — Azt, hogy a megye takarék- szövetkezetei keveslik a négy forint kezelési költséget. Pedig az ajánlott pénzügyi elszámolás, amellett, hogy az emberek mindennapos gondjait csökkentené és kedvezne a szabad időnek, hasznos lenne a pénzintézetek forgalma szempontjából is. A DÉMÁSZ vezetőinek véleménye, az, hogy kár volna félúton megállni a több helyütt már bevált fizetési módszer elterjesztésében. Ami természetesen nem azt jelenti, mintha másféle fizetési módot elvetnénk. Az a Budapesten lakó tőserdei üdülőtulajdonos, aki a Tisza mentén nem egész éven át áramfogyasztó, nyilván nem érdekelt az átutalási rendszerben, hiszen csak alkalmilag fizet. Bácsalmáson és Lajosmi- zsén a takarékszövetkezeti pénztárnál történő befizetés látszik a legcélszerűbbnek. Császártöltésen mozgópénztárat szervezünk, vagy megállapodunk valamelyik üzlettel, hogy az oda betérő vevők ugyanott befizethessék megbízottunknak kéthavi - áramdíjrészletüket is. Akár így, akár másként tudjuk a részszámlás fizetést bevezetni, az a lakosoknak mindenképpen előnyös lesz. Előrelátóan gazdálkodhatnak pénzükkel és szabad idejükkel, mi pedig az ily módon felszabadult munkaerő átképzésével javíthatunk szolgáltatásaink minőségén, nem utolsósorban a háztartási villanyihálózat alaposabb ellenőrzésével — mondja Plavecz Pál vezérigazgató-helyettes. Kohl Antal Nem is olyan rég a gabonát még importálta Magyarország. A fordulópont 1973, ez volt az első esztendő, amikor többet exportáltunk, mint amennyit behoztunk. A kivitel azóta fokozatosan nő, — jelenleg a termés 12—15 i százaléka —, de vele együtt a hazai felhasználás is emelkedik, tehát az export növelése nem veszélyezteti az itthoni ellálás^. A növekvő kivitelt az teszi lehetővé, hogy egyre több gabonát termelünk. Az átlagosnál kedvezőbb természeti , feltételek és a gabonatermesztők buzgalma azt eredményezték, hogy ,a termésátlagokkal felzárkóztunk a világ legfeljettebb gabonatermelő országai közé. Sok év átlagában is őrizzük ötödik— 'nyolcadik helyünket, de akadtak olyan évek is, amikor még ennél is előbbre jutottunk. 1982- ben például csak az Amerikai Egyesült Államok előzte meg hazánkat a kukorica hektáronkénti átlagtermésében. A gabona meghatározó növény Magyarországon, a szántóterület 62—63 százalékán termelik. A mezőgazdaságnak pedig a növény- termelés az úgynevezett húzó ágazata, ugyanis az alaptevékenységből származó jövedelem túlnyomó többsége ebből származik. A növénytermelés — ezen belül a gabonatermelés — növekedésének jól ismert okai vannak. A világszínvonalon elismert , fajtákon és a kedvező anyagi érdekeltségen kívül az elmúlt másfél évtizedben számottevően fejlődött a termelés anyagi, műszaki ellátottsága is. Középmezőnyben Hol tartunk most a gépesítés fejlesztésében? A nemzetközi adatok szerint 1981-ben száz hektár mezőgazdasági területre Belgiumban 262 kilowatt motorteljesítmény jutott, az NDK-ban 118 kilowatt, nálunk 49. Az adatok részletesebb tanulmányozásából kiderül, hogy a motorteljesítményeket illetően a középmezőnyben vagyunk. Ez már jelentős fejlődés eredménye, hiszen a termelőszövetkezetekben meglévő mintegy 6,4 millió kilowatt motorteljesítmény 1980-hoz képest nyolc százalékkal emelkedett. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának egyik felmérése szerint 1983 végén 43664 traktor volt a szövetkezetekben, számuk az előző három évhez képest lényegesen nem változott. Viszont növekedett a teljesítményük mintégy tizenegy száza- - lékkai, ugyanis a nagyobb teljesítményű traktorokból többet vásároltak a gazdaságok. A kombájnok száma még csökkent is mintegy másfél ezerrel 1980 és 1983 között, de teljesítményük 26 ezer kilowattal emelkedett. A lényeg persze mindenképpen az, hogy a nagy teljesítményű traktorok és kombájnok elterjedése megteremtette a lehetőségét annak, hogy a legtöbb gazdaságban őszi és tavaszi talajmunkákat, a vetést és a betakarítást kedvező időben elvégezhessék. Hiányzó alkatrészek Sajnos e megállapítás nem vonatkozik valamennyi termelőszövetkezetre. Különösen a gyenge adottságú, vagy az elmúlt két esztendőben aszálykárt szenvedett gazdaságok kerültek nehéz helyzetbe. A traktorok számát és teljesítményét jelző mutatószámok csalókák. Eltakarják azt a nem mellőzhető tényt, hogy a gazdaságokban jelentősen megnőtt az úgynevezett nullára leírt gépek aránya. A Központi Statisztikai Hivatal 'adatai szerint a traktorok 47, a kombájnok 33, a tehergépkocsiknál 25 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ezeket az eszközöket a szövetkezetek kénytelenek használni, viszont felújításuk és fenntartásuk rendkívül sokba kerül. Ráadásul nehezíti a gazdaságok helyzetét, hogy az alkatrészgyártás sem kedvező. Igaz, hogy az utóbbi esztendőkben javult valamelyest, de a hiánycikkek listája legfeljebb csak rövidebb lett, de nem tűnt el. Hiányoznak olyan alkatrészek, amelyek nélkül a telephelyről sem tudnak kimozdulni a gépek. Ezek beszerzése nemcsak nehéz, hanem a szövetkezetek költségeit is rendkívüli mértékben növeli a sok fölösleges utánjárás. Ugyancsak a költségeket növeli, hogy az alkatrészek árai az utóbbi időben többször is emelkedtek és egyre inkább elszakadnak a mezőgazdasági termékek árainak növekedésétől. A hazai gyártók ugyan igyekeznek mérsékelni az importból szár-, mazó alkatrészek hiányát is, de gyártmányaik minősége nem éri eí az eredeti alkatrészekét, ugyanakkor árban legtöbbször megegyeznek vele. esetenként magasabbak is. A gyenge és nehéz pénzügyi helyzetben lévő gazdaságok mindezeket kénytelenek tudomásul venni, erkölcsileg és. fizikailag elhasználódott .gépeiket felújítani, mert újakat nem tudnak ven ni helyettük. Viszont a gyakori meghibásodások nehezítik a munkát, egyes gazdaságok gépeinek teljesítménye nem igazodik az elvégzendő munkákhoz. Kénytelenek megalkudni, másokhoz alkalmazkodni, s a kampánymunkák idején megvárni, amíg a szomszéd befejezi a munkál, s tud rajtuk segíteni. Ha gabonát akantflk Jóllehet, a nehéz helyzetben lévő, s alacsonyabb műszaki színvonalon álló gazdaságok száma a kisebb, gondjaikra mégis figyelni kell. A VII. ötéves terv előirányzatai szerint már 17 millió tonna gabonát kell termelni a mostani 15 millióval szemben, s a növekvő termés eléréséhez a most nehéz helyzetben lévők nagyobb teljesítményére is szükség van. Másfelől, az élenjárók megújulásától sem lehet eltekinteni, egyes számítások szerint ötévente 35—40 millió forint gépi beruházással kell számolni, hogy a világ élvonalában maradhassunk gabonatermesztésben. V. F. J. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagja a WTCA-nak A Világkereskedelmi Központok Szövetsége (WTCA) Tokióban tartott igazgatótanácsi ülésén felvette a Magyar Kereskedelmi Kamarát teljes jogú tagjainak sorába. Zányi Jenő, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke az MTI munkatársának elmondotta: a Világkereskedelmi Közpon- , tok Szövetsége —, mely 1968-ban alakult New Orleansban — a kereskedelem technikai feltételeinek javításával, a nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlesztésével foglalkozik. A szervezetnek 46 ország, 114 kereskedelmi központja a tagja. A munkában — a szocialista országok kamarai szervezetei _ közül — részt vesz a moszkvai, illetve a sanghaji világkereskedelmi központ, és a kubai kereskedelmi kamara. A szervezet kiadványokkal, gazdasági információkkal segíti a nemzetközi üzleti kapcsolatok bővítését, részt vesz oktatási tanfolyamok, kereskedelmi delegációk szervezésében. A WTCA munkájában részt vevő világkereskedelmi központok kötelezettséget vállaltak, hogy egymás rendezvényeihez kedvező feltételeket., biztosítsanak, és, egyéb módokon is segítik a piaci munkát. Bővül a WTCÁ-tagok világméretű számítógép ej ul'ilbank- hálózata, amely pontos, naprakész üzleti, gazdasági információkat tesz hozzáférhetővé a tagok, így a Magyar Kereskedelmi Kamara számárá is. A Magyar Kereskedelmi Kamara jó nevet szerzett külföldön, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Világkereskedelmi Központok Szövetsége fölvette tagjainak sorába. A WTCA 1987-ben Budapesten rendezi meg közgyűlését. MOSZKVA—SZOCSI: EGYETLEN ÉJSZAKA A szuperexpresszek távlatai BIRO TOLLÁBÓL: Az ER—200-as expresszen. re > . l Él \ T'.bb n ' kétszáz kilométeres i óránkénti sebességei, ér el a Moszkva és Lehingrád közötti vasútvonalon az ER—200-as ex- prec'.S7.vor:at —■ a leggyorsabb szovjet személyszállító vonat. A hatszázötven-, kilométeres távolságot altig több. mint négy és fél óra alatt teszi meg. A vasútvonal további fejlesztésének arányában — síncsere, az újabb pályaszakaszokon speciális váltó- és jelzőberendezések felszerelése, a pályatest kiegyenesítése — ez az -idő a tervek szerint három és fél ói’ára fog csökkenni. Jevgenyij Kraszkovszkij professzor. a vasúti közlekedés egyik vezető szovjet szakértője rámutatott, hogy az ER—200-as expréssz üzemeltetése szolgált alapul újabb gyorsvasútvonalak tervezéséhez, amelyek az európai országrész központját, kötik majd őscze a fekete-tengeri üdülővá- iryokkal. Ezeken a vonalakon a vonatok egyetlen -éjszaka alatt fogják megtenni az utat, amihez ma még több mint másfél napra van szükség. Kraszkovszkij professzor kiemelte, hogy a Szovjetunióban kísérletek folynak mágnespárnás, egysínes és pneumatikus működésű vonatokkal. Ám véleménye szerint a hagyományos sínkerék szerkezet még hosszú ideig uralkodó marad az ország vasútvonalain. A műszaki fejlődés arányában a hagyományos szerkezetű személyszállító vonatok sebességét az óránkénti három- százötven kilométerig lehet növelni, a tehervonatokét pedig 130 kilométerig. Az | ER—200-as expressz üzemeltetésének tapasztalatai a Moszkva;—Leningrad útvonalon bebizonyította, hogy a szuperexpresszek közlekedésének megszervezése nem igényli a vasúti pálya nagy értékű rekonstrukcióját. Ennek különösen nagy jelentősége van a Szovjetuniódban. ahol á vasútvonalak teljes hossza meghaladja a százötvenezer kilométert. A munkakerülők és a törvény Hazánkban a lakosság döntő többsége betartja a törvényeket, becsületesen él és dolgozik. A több mint hatmillió munkaképes állampolgárból ötmillió az aktív munkás, de a kereső foglalkozással nem rendelkezők többsége is hasznos tevékenységet végez: tanuló, háztartásbeli, illetve alkalmi munkából él. Ugyanakkor van egy szűk réteg, amelynek tagjai kivonják magukat a rendszeres munka alól. Közös ismérvük a dologkerülés, a munkátlan életvitel, a törvényekkel való szembehelyezkedés. Életmódjuk szükségszerűen társadalomra veszélyes magatartásra, gyakran bűncselekmények elkövetésére vezet. Jogszabályaink eddig is büntetni rendelték az ilyen cselekmények elkövetőit, azonban a kiszabható büntetések nem szolgálták kellően a bűncselekmények megelőzését. E felismerések alapján az Elnöki Tanács módosította a Büntető Törvénykönyvnek a közveszélyes munkakerülésre vonatkozó szabályait, ezáltal lehetővé tette'a velük széniben! erőteljesebb fellépést. Kik a közveszélyesek? „Azok a munkaképes szernél lyek, akik munkakerülő életmódot folytatnak, elkövetik a köz- veszélyes munkakerülés szabály- sértését vagy vétségét.” Amint a meghatározásból kitűnik, a közveszélyes múnkakerülés elkövetője csak munkaképes személy lehet, vagyis aki egészségi, fizikai vagy elmeállapota miatt rendszeres munkavégzésre nem alkalmas, nem büntethető. A csökken* munka-kémessé? ténye önmagában nem zárja ári a szabálysértés. vagy a bűncselekmény megállapíthatóságát. Oktatási rendszerünkben a tanköteles életkor a 16. életév betöltéséig tart, így az 'ezt a kort el nem érő fiatalkorú közveszélyes munkakerülés elkövetője nem lehet. A nyugdíjas vagy hasonló ellátású emberek ugyancsak nem lehetnek elkövetők. Munkaképesnek kell azonban tekinteni a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nőt, illetőleg férfit. A munkakerülő életmód azt jelenti, hogy a munkaképes személy - nincs munkaviszonyban vágj’’ szövetkezeti tagsági viszonyban, és nem rendelkezik törvényes megélhetési forrással, alkalmi munkavállalásai pedig nem biztosítják számára a lét- fenntartáshoz szükséges jövedelmet. A munkakerülők egy része alkoholista, aki csavargással tölti idejét. Gyakran lakása sincs, vá.gv , a hozzá ’ hasonló módon élőkkel tart kapcsolatot. Ez a réteg a bűnözés egyik utánpótlási kategóriája, állandó veszélyt. jelent a társadalomra. Üzérek, valutázók, orgazdák Egyre nagyobb számban vannak egészen más típusú munkakerülők is. Ezek az életmódjuk külső jegyei alapján nehezen ismerhetők fel. mert anyagilag nemesyszer magasan az átlag feletti nívón élnek. Az elegáns szórakozóhelyek rendszeres látogatói köpött megtalálhatók az üzérek, valutázók. csempészek, oreazdák, az üzletszerűen kéjel- gől> és azok kitartottia-i. Rendszerint ebből a körből kerülnék ki azok, akiknek az igazolványában munkahelyi bejegyzés" szereoel u?van. de a valóságban munkát nem végeznek, ök nem kcvé'bé 'veszélyes képviselői a közveszélyes munkakerülőknek, mint e bűnözői -típus korábban jellemzett elkövetői. A szabálysértés és a bűncselekmény . elkövetési magatartása a munkakerülő életmód folytatása, amely — a kifejezés köznapi értelméből következően is — huzamosabb időtartamra utal. A közveszélyes munkakerülés jogkövetkezményeinek az alkalmazásánál a fokozatosság érvényesül. Szabálysértésért felel az a munkaképes személy, aki első ízben, nem tartósan folytat ilyen életet. A szabálysértés elkövetője pénzbírsággal vagy elzárással sújtható. Bűncselekményt az a munkaképes személy követ el, aki munkakerülő életmódot folytat, ha korábban közveszélyes munkakerülés vétsége vagy szabálysértés miatt megbüntették, és a büntetés kitöltésétől, vagy végrehajthatóságának megszűnésétől két év még nem telit el, vagy tartósan munkakerülő életmódot folytat. A közveszélyes munkakerülés vétsége miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha az időtartama hozzávetőlegesen egy hónapon át tart. Tartósan folytat munkakerülő életmódot, aki mintegy fél éven ót tanúsít ilyen magatartást. A közveszélyes munkakerülés vétségét el- í követő szabadságvesztéssel, szigorított javító-nevelő munkával, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A közvélemény segítségével ,1985. január 1-től kezdve a közveszélyes munkakerülők az eddig is -ismert büntetések — a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a pénzbüntetés — mellett szigorított javító-nevelő munkával is büntethetők. Ez utóbbi nem vonja el az elítélt személyi szabadságát, de azt lényegesen korlátozza. Alapvető kötelességévé teszi, hogy a kijelölt munkaihelyen dolgozzék, a kijelölt helységben tartózkodjék, szálláson lakjék, és annak rendjét megtartsa. E büntetési nem alkalmazásának a célja a munkakerülők rendszeres munkára szoktatása. Ehhez huzamosabb időre van szükség, ezért a legrövidebb tartam egy év, a leghosszabb két év, több bűncselekmény elkövetése esetén három év lehet. A végrehajtást ki- kényszerítő jogi eszköz a szabadságvesztésre átváltoztatás lehetősége, A szigorított javító-nevelő munka kiszabására általában elvan esetekben, kerül sor, amikor az elkövető korábban már szembehelyezkedett a törvényekkel, közveszélyes munkakerülés vagy hasonló bűncselekmények miatt elítélték, és a büntetés teljesen hatástalannak bizonyult, vagyis az elkövető nem változtatott életmódján. A korábban még nem büntetett elkövetőknek két csoportjuk van. akikkel szemben ugyancsak megfontolandó e' büntetés alkalmazása: ha a közveszélyes munkakerülőt tartási kötelezettség terheli, valamint a huzamos időn át folytatott, tartós munkakerülés esetén. A közveszélyes munkakerülőkkel szembeni hatásos fellépés jogszabályi feltételei megvannak. A bűnüldöző' és az igazságügyi szerveken a sor. hogy éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. Eljárásuk -akkor lehet teljés, ha a közvélemény támogatását, a lakossá? segítségét magúk mellett tudják. Dr. Stefancsik Rajmund a megyei bíróság elnökhelyettese
