Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatának végrehajtásáról, a párt feladatairól Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése (Melléklet) WKBBM z alkotó munka kongresszusa Nagyjelentőségű, mindnyájunk életét be­folyásoló esemény előtt állunk. Ma kezdi meg tanácskozását pártunk XIII. kong­resszusa. Nemcsak a 870 pzer párttag, ha­nem az egész nép érdeklődéssel várja: ho­gyan értékeli a kongresszus az elmúlt öt év munkáját, tapasztalatait, és miképpen jelöli meg a szocialista építés további feladatait. A mérlegkészítést megkönnyíti az irány­elvekről kibontakozott országos vita. A véleményekből plasztikusan rajzolódtak ki a párttagokat, a magyar közvéleményt legjobban foglalkoztató témák, amelyek­ben az eligazítást, a megoldást a kong­resszustól várják. A párttagokkal folyta­tott párbeszéd megerősítette, kiegészítet­te, árnyalta, vagy némiképp (módosította az irányelvekben' még vázlatosan megfo­galmazott megállapításokat, fenntartotta a lehetőséget a kongresszus számára, hogy a valóság még teljesebb ismeretében hoz­za meg döntéseit. Nagyon sok és sokféle vélemény, he­lyeslő és bíráló észrevétel hangzott el az irányelvek vitájában. Két kérdésben azon­ban egyértelműen általánosítható igény nyilvánult meg. A egyik: erősítse meg a kongresszus az eddig követett politikai fő irányvonalat, összpontosítsa továbbra is a társadalom erőfeszítéseit a szocializmus felépítésének feladataira. Ezt kiegészítet­te a másik általános óhaj, mely bírálati elemet is tartalmaz: következetesebben kö­vetelje meg a kongresszus mindenekelőtt az állami, párt- és tömegszervezeti tiszt­ségekben dolgozó kommunistáktól azok­nak a határozatoknak a végrehajtását, amelyek a fő irányvonal érvényesítését szolgálják. A közvélemény érdeklődése elsősorban a gazdasági kérdések felé fordul. Ez ért­hető, hiszen a termelés, a gazdálkodás mind nehezebb belső és külső feltételek közt folyik, s ennek hatása a mindenna­pok gyakorlatában érzékelhető. Az exten- ziv növekedés már kimerült tartalékai he­lyett az intenzív fejlődés, a minőségi mun­ka új módszereit, lehetőségeit kell feltár­nunk, hogy ellensúlyozni tudjuk a kedve­zőtlen világgazdasági változásokat. Ennek ellenére a számadás az elmúlt öt évről nem csekély eredményeket könyvel­het el. A XII. pártkongresszus határoza­tának eleget téve megőriztük népgazdasá­gunk stabilitását, az ország nemzetközi fi­zetőképességét, és a belső egyensúly javí­tásában is tettünk lépéseket. Az életszín­vonal megőrzésére tett erőfeszítéseink sem voltak hiábavalóak, jóllehet a XII. párt- kongresszus határozatának ezt a követel­ményét nem minden rétegre kiterjedően, hanem társadalmi méretekben tudtuk tel­jesíteni. Éppen ezekre az eredményekre építve most a párt úgy értékeli országunk, tár­sadalmunk helyzetét — tanúsítják a kong­resszusi irányelvek —, hogy az öt év előt­tinél valamivel többet tűzhetünk ki célul: a gazdasági növekedés olyan élénkítését, amely erőteljesebben javítja a népgazda­ság külső és belső egyensúlyát, gyorsítja a termelés- és termékszerkezeti változá­sokat, megalapozza a nemzeti jövedelem növelését, az életszínvonal érzékelhető emelését. Megvannak a reális feltételei egy ilyen nem kis horderejű elhatározásnak? Az irányelvekről folytatott országos vita, fe­lelősségteljes elemzés alapján a kongresz- szus minden bizonnyal pozitív választ ad a kérdésre, és egyben meg is határozza a gyorsabb növekedéshez szükséges tenni­valókat. Tömören összegezve az irányel­vekben ,ez igy szól: fokozni kell a gazda­ság jövedelemtermelő képességét, ki kell terjeszteni az intenzív fejlődés követelmé­nyeit a gazdálkodás minden területére. Ez mindenekelőtt az .ipartól igényel az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket, hiszen a népgazdaságban betöltött szerepéhez ké- pest eddig viszonylag kevesebb eredmény­nyel járult hozzá a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. Konkrétabb, határozot­tabb intézkedésekre van szükség a kor­szerű, minőségben a világpiacon is helyt­álló termékek gyártásához. Köztudott, hogy ipari termékeink túlzottan magas anyag- és energiafelhasználással készülnek, ezért nem is lehetnek versenyképesek. E tekin­tetben — jóllehet a felismerés többéves keletű — vajmi kevés előremutató kezde­ményezés született. Termelékenység te­kintetében is Számottevő az ipar elmara­dása a fejlett ipari országokétól. A kong­resszus várhatóan erőteljes ösztönzést ad majd, kemény követelményekkel párosít-- va, a termelékenység növelését szolgáló műszaki fejlesztés objektív és szubjektív akadályainak elhárítására, nem utolsósor­ban a beruházások költségeinek leszorítá­sára, megvalósítási idejük csökkentésére. Sok kezdeményezéssel és nemzetközi vi­szonylatban is számottevő eredményekkel bizonyította mezőgazdaságunk, élelmi­szergazdaságunk már eddig is készségét és képességét a hatékony gazdálkodásra, a versenyképes termelésre és gazdálkodás­ra — állapították meg d kongresszusi irányelvek. Kiegészül ez az elismerő érté­kelés azzal a fontos kritikai elemzéssel és útmutatással, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk világpiaci pozíciói meg­őrzéséhez nélkülözhetetlen a műszaki fej­lesztés gyorsítása, a magas termelési költ­ségek leszorítása. Minden bizonnyal a termelés és gazdál­kodás eredményeinek függvényében szól majd a kongresszus az életszínvonal eme­lésének szükségességéről, lehetőségeiről, feltételeiről. Az irányelvekkel egyetértve helyesli a párttagság, de mondhatjuk az egész közvélemény a munka szerinti el­osztás fokozott érvényesülését, vagyis azt, hogy a bérek és jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítmények közti különbségeket. Választ ad majd a kong­resszus arra a széles körben kinyilvání­tott erőteljes óhajra, hogy a jövedelem- szerzésben a fő munkaidő teljesítménye legyen a döntő. A munka szerinti elosz­tás helyeslésében pedig az a követelmény is benne van, hogy megfelelő gazdasági, törvényességi, pénzügyi szabályozásra késztetve az állami szerveket, a kongresz- szus szabjon gátat az ügyeskedésnek, a csalással, vesztegetéssel, üzérkedéssel va­ló jövedelemszerzésnek. A szociálpolitikával szemben az a köve­telmény, hogy fokozottan vegye figyelem­be a társadalmi igazságosság elvét és a rá­szorultságot. Mivel a szociális ellátás cél­jára fordítható'összegek gyors növelésére nincs lehetőség, a rendelkezésre álló anya­giakat a legfontosabb területekre szüksé­ges koncentrálni. Az országos vita ilyen területként emelte ki a gyermeknevelés terheinek könnyítését, a családalapító fia­talok lakáshoz juttatásának feladatait és a nyugdíjasok helyzetének érzékelhető ja­vítását. Hathatós lépéseket várnak a párttagok a közgondolkodással, a szocialista tudat és erkölcs formálásával összefüggő teendők kialakításában. Elsősorban az ideológiai munka erőteljes kibontakoztatására van szükség, hogy az eddiginél jobban segítse a világban végbemenő változások megér­tését, a szocialista építés során felmerülő új kérdések megválaszolását, a világnéze­tünktől idegen eszmék elutasítását. Csak az elméletileg igényes válaszok adhatnak biztonságot a párttagoknak ahhoz, hogy helyesen képviseljék a szocialista eszmé­ket, s megnyerjék környezetüket is a párt politikájának elfogadásához, követéséhez és védelméhez. Csupán néhány gondolatot emeltünk ki a kongresszusnak a társadalom, a gazda­ság, a tudomány, a művészet, s nem utol­sósorban a pártélet, a mozgalmi munka kérdéseit átfogó témaköreiből. Csak egy kis részletét villantottuk fel annak az al­kotómunkának, amely a következő napok­ban a kongresszus küldötteire vár. Kö­szöntjük pártunk, népünk e nagyfontossá­gú eseményét és kívánjuk, hogy a tanács­kozás eredményesen végezze felelősségtel­jes munkáját mindnyájunk javára. LAKÁSÉPÍTÉS, EXPORTGYÁRTÁS Kommunista műszakok Hagyomány, hogy hazánk fel- szabadulásának jubileumi évfor­dulóira és a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusaira szé­les körű munkaverseny bontako­zik ki. Ennek keretében szomba­ton országszerte kommunista műszakokat tartottak a ma kez­dődő XIII. pártkongresszus és a közelgő április 4-e tiszteletére. A csepeli üzemek mintegy 25 ezer dolgozója állt munkába, hogy teljesítse a versenyvállalásokat, és elősegítse az idei gazdasági feladatok megoldását. Munkájuk értéke meghaladta a 70 millió fo­rintot, amiből 13 milliót az ifjú­sági alap és a szociális intézmé­nyek támogatására ajánlottak fel. Kommunista műszakot tartottak — többek között — a medspki bá­nyászok is, ahol ezen a napon ért véget a pártkongresszus tisztele- (Folytatás a 2. oldalon.) • Az Üjpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységében a kongress. szusi műszakban. Dömötör Tibor és T. Nagy Antal WC toronyrevol- ver-esztergán dolgozik. NEGYEDSZÁZADOS BARÁTI EGYÜTTMŰKÖDÉS Bács—Kiskun a Krímben Szimferopolból jelentjük A múlt hét végén ünnepi díszt öltöttek szovjet testvérmegyénk, a Krím terűlet községei, városai. A házakon mindenütt zászlókat lobogtatott a márciusi szél, az utcákon, tereken, parkokban el­helyezett »transzparensek felira­tai Krím terület és Bács-Kiskun megye negyedszázaddal ezelőtt létrejött testvéri kapcsolatát üd­vözölték. Sok gyárban, üzemben, kolhoz­ban, tudományos intézményben fényképekkel, különböző doku­mentumokkal illusztrált kiállítást rendeztek, részletesen bemutatták a két nép egyre sokoldalúbb, gyü­mölcsöző együttműködését. Mindez tulajdonképpen hagyo­mány már, de a szombaton kez­dődött Bács-Kiskun megyei Na­pok a Krímben elnevezésű ese­ménysorozatnak az eddigieknél is nagyobb rangot ad az, hogy né­hány nap múlva ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának 40. évfor­dulóját, és huszonöt évvel ezelőtt, 1960-ban kezdődött a két megye baráti kapcsolata. A kettős évfordulóra méltókép­pen készültek fel a Krím-terüle- ten élőié, köztük a szimfercpoli- ak is, akik otthont adtak az egy hétig tartó eseménysorozat szom­bati nyitányának. A baráti gesz­tus alapja az, hogy negyedszázad­dal ezelőtt elsőként éppen Szim- feropol és Kecskemét alakított ki testvéri együttműködést. Szombaton délután Krím-íél- sziget székhelyén zsúfolásig meg­telt a Barátság szabadidő-központ, melynek termeiben kiállítás meg­nyitásával kezdődött, el az egyhe­tes, Bács-Kiskuní bemutató ese­ménysorozat. (Folytatás a 2. oldalon.) Külföldi delegációk A Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusára szom­baton számos testvérpárt küldött­sége érkezett hazánkba az MSZiMP Központi Bizottságának meghívására. A Koreai Munka­párt. a Mongol Népi Forradalmi Párt. a Vietnami Kommunista Pórt. a Ciprusi Dolgozó Néo Ha­ladó Pártjának (AKEL). a Dán Kommunista Párt. és az Olasz Szocialista Párt küldöttsége szombaton érkezett Budapestre. Vasárnap a testvérpártok úiabb küldöttségei érkeztek meg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára. A Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációját Griqorii Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára vezeti. A kül­döttség tagja: Konsztantyin Ru- szakov, az SZKP KB titkára. Alekszandr Homjakov. az SZKP KiB taeia. az SZKP tambovi te­rületi bizottságának első titkára, Vlagyimir Bazovszkij. a Szovjet­unió magyarországi nagykövete. A küldöttség kíséretében érkezett: Valerij Muszatov. az SZKP KB alosztályvezetője és Vagyim Zu- borjev. Grigorij Romanov tanács­adója A küldöttség fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren meeielart.t: Németh Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja. Szűrös (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei pártértekezleten — mint korábban hírül adjuk — harminchét küldöttet választottak az MSZMP XIII. kongresszusára. A küldöttek, va­lamint a tanácskozásra meghívottak Romány Pál­nak. a megyei pártbizottság első titkárának veze. tésével vasárnap délben kfilön&utóbusszal elutaz­tak Kecskemétről Budapestre. A megye kommunistáit képviselő — s a kongresz- szuson szavazati joggal rendelkező — küldöttség tagjai: Romány Pál, Hónig Ferenc, Becsi Jánosné, Bencze Károlyné, Boldog Jánosné, Bottlik József, Csikász Jánosné, Csűri Péterné, Dániel László, Far­kas Jánosné, Fekete László, dr. Filius István, dr. Fo­dor László, dr. Gajdócsi István, Gottschall Péter, Gráner Gyula, Gyurity József, Hatvani Piroska, Her­mán István, Janák Péterné, dr. Kása Antal, dr. Kö­rös Gáspár, dr. Mátyus Gábor, dr. Molnár Gábor, Elutaztak küldötteink Oláh Györgyné, Papp György, Pálinkás László, Sen- dula Tibor, Szabó Károly, Szabó Lajos, Thernesz Tiborné, dr. Tobak István, Tóth Sándor, Túri Endre. Budapesten csatlakozott a megyei küldöttcsoporthoz Benke Valéria, Nyers Rezső és Pozsgay Imre. Meghívottként vesz részt a kongresszuson: Bene János, dr. Bodóczky László, Bujdosó Imre, Csengődi Éva, Dudog István né, Hodossi Sándor, Horváth Ig­nác, dr. Ivanics Lajos, Miskolczi János, Nagy Ist­ván, Papp László, Szabadi Jenő, dr. Szabó Miklós, Sztanojev András, dr. Sztrapák Ferenc, Tengeri Pál, Terbe Dezső és Vida Miklós. Tisztelet a mártírok e Ünnepség Toserdoben és Orgoványon An -nlr A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében szcmbaiot; délelőtt me­gyénkben két helyen, Orgoványon és Tőserdőbec róiták le kegyele­tüket a fiatalok a Tanácsköztársaság mártírjainak emléke előtt. Több mint ezer fiatal gyűlt össze a lakiteleki Tősfürdő előtt Innen indultak a Lugossy István- emlékmenet résztvevői a nagy­tisztás melletti Tanácsköztársa­sági emlékműhöz, ahol a tisza- kécskei Arany János Művelődé­si Központ úttörőzenekara fogad­ta az érkezőket. A tíz órakor kezdődött ünnepségen a szervező tiszakécskei városi jogú nagy­községi KISZ-bizottság titkára, F. Hegedűs Terézia köszöntötte az egybegyűlteket majd a laki­teleki úttörők idézték fel 1919. eseményeit Tóth Sándor, a tiszakécskei pártbizottság első titkára ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy csak a német fasizmus leg- tébolyultabb tetteihez hasonlít­ható az a kegyetlenség, amelyet a fehérterror alkalmazott a ma­gyar kommün leverése után. A -különítményesek áldozata volt — sok harcostársával együtt — Lugossy István, a kecskeméti Munkástanács elnöke is. Lugossy, aki már tizennyolc éves korában szervezett munkás volt, a Tar nácsköztársaság idején több fon­tos tisztséget is betöltött. Tagja volt a Munkás-, Katona- és Föld­művestanácsnak, az Intéző Bizott­ságnak, s a pénzügyek direktó­riumi megbízottjaként is tevé­kenykedett. 1919. augusztus má­sodikén az ő elnökletével folyt le a Munkástanács rendkívüli ülése, amelyen bejelentették a Forradalmi Kormányzótanács lemondását, a hatalom átadását. Ez után letartóztatták, i § tör­vényszék fogházából november 19-én éjjel Héjjasék minden tör­vényességet mellőzve a szikrai vesztőhelyre vitték. Előtte, s a magyar proletár- diktatúra többi mártírja előtt tisztelegtek koszorúikkal a tős- erdei ünnepségen a Lugossy csa­lád tagjai az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottsága nevé­ben Horváth Ignác, a me­gyei pártvésrehajtó-bfeottság tagja, a megyei XISZ-bi- zottság küldöttei, Tiszakécske párt-,' állami és ifjúsági vezetői, a szakszervezet és a fegyveres testületek képviselői, valamint a környékbeli települések — Tl- szaalpár, Lakitelek, Nyárlőrinc és Lászlófalva — fiataljai. (Folytatás a 3. oldalon.) t

Next

/
Thumbnails
Contents