Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

a megyei ^1 AZ MSZMP BÁCS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■yiB mindennapi szóhasználatunkba*» Ä így említjük a jelent és a jö­tt /m vöt: a ma és a holnap. A sza- J y & vak a múló időt, az élet egy­JL r JL egy szakaszát jelentik az em­bernek. Történelem,. Utána vagyunk sok min­dennek. Annak is, amiről valaha csupán álmodtunk. Hány, de hány van ilyen! Vív­mányaink — földreform, államosítás, a kul­túra birtokbavétele — közül több mér pa­tinát kapott. Szüntelen gondot a megújho­dás jelent: a ■ lépéstartás’ magunk és a vi­lág változásaival. Az ellenforradalpm, az utána következő gyors konszolidáció, a fa­lu szocialista átalakulása — ha más elője­lekkel is — mind mérföldköves próbaté­tel bőit. Egy akarattal kellett közelítetii az újhoz,. azokhoz a társadalmi -változások­hoz, amelyekre történelmünkben még nem akadt példa. Negyven év van rendszerünk születése mögött, amelyet a fasizmustól való. szabadulásunk alapozott meg azzal a szovjet néppel, amely már hetedik évtize­de áll a haladó világ élén. Eredményeink pilléreit a párt nagy elha­tározásai formálták. Az egymás után kö­vetkező pártkongresszusok mindegyikéhez számottevő fordulatok kapcsolódnak. Sor­rendben a tizenharmadikát előzi meg párt­törvényeink szerint a Kecskeméten ma ösz- szeülö megyei pártértekezlet. Mondandó­jából kitűnik, hogy az ilyen alkalmak tar­talmában nincs szokvány, nincs kitaposott út. Előzetes üzenete is igazolja a jelent, és azt, hogy az állásfoglalás alapvető köteles­ségünk. ' Az irányelvek vifája lehetővé tette, hogy blinden küldött tapasztalattal, vélemé­nyekkel jól megtömött táskával érkezzék a pártértekezletre. Az előkészítő munka hónapok óta folyik. Az eszmecserék, azok fórumai — a taggyűlések, városi és városi jogú- nagyközségi, községi, vállalati, intéz- rríényi — pártértekezletek jól bizonyítják a lelkiismeretes felkészülést. Az innen ér­kezett információk azt jelzik: mától: igazi hozzáértők kapnale két napot arra, hogy közös dolgainkkal foglalkozzanak. .ki belehallgatott az eddigi vé- Jm\ leménynyilvánításokba, meg- ' /I győződhetett, arról, hogy párt- tagságunk milyen felkészült a JL- JL napirenden levő kérdések is- ‘ méretében, és érvrendszere az esetek többségében vitathatatlanul komoly. Okos, körültekintő, a tudományos szín­vonalat sem nélkülöző véleményeket hall­hattunk. Az életismeret bölcsességé nyilat­kozott meg — a változtatni akarás igényé­vel. Szinte minden felszólaló programot is adott, amelynek nem a tartalmi igazát, in­kább a megvalósítás sorbaszedett időrend­jét lehet vitatni. Milyen kérdéseknél kell megállni egy- egy pillanatra? Köztudomású, hogy /mi­lyen goijdok nehezednek a vállunkra. Meg­fogalmazódik a békéért való aggodalom, hiszen enélkül lehetetlen a szocialista épí­tés. A felvetések előterében szerepel a nemzeti egység, a.szövetségi politika ügye — szólván oly módon, hogy rendünk az egész társadalomnak épül, annak előnyeit mindenki csupán munkája arányában él­mikusan növelte termelését a Bács-Kiskun iparában egyre nagyobb részarányt képvi­selő szénhidrogén-bányászat.' Az agrárgaz­daság olyan termelésnövekedést ért el, amely megközelíti a középtávú tervben meghatározott ütemet. Bár ez kiegyensú­lyozott belső ellátást és exportnövekedést tett lehetővé, nem vált egyenletessé, s a jobb gazdasági esztendők sem tudták el­lensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat1 A nagy termőképességű fajták alkalmazása, az agrotechnika és a tápanyag-utánpótlás vezheti. Éppen ezért a politika „szőttesé-’ ben” mindig ott kell lenni —nem is egyet­len színként — a pártonkívüliék vélemé­nyének. Nincs visszalépés semmilyen té­ren, szocialista vívmányaink egyikét sem adjuk fel. Eközben fontos, hogy az együt­tes építésből mindenki részeljen! Vissza-visszatér a társadalom további demokratizálódásának igénye. Nem „takti­ka” ez, hanem rendünk építésének emelő­je. Ha ebben is áll'andóan jó irányba for­málódik, szüntelenül jelen lesz a pártegy­ség, nem lehet kétséges a gyorsabb előre­menetel. (gondjaink előterében gazdasági kérdé­sek állnak. Ez a folyamatos holnap. Nehéz volna ezt megkerülni, hiszen mindenki tudja: abból élünk, amit termelünk. ötéves tervünk fő célkitűzései—1 a gazdasági egyensúlyhoz való hozzájárulás és az életszinvo-í nal megőrzése, az életkörülmé­nyek javítása — alapvetően meghatározták Bács-Kiskun fejlődését./ Jó dolog, hogy a termelés nö­vekedése a munkatermelékenységből szár­mazhatott. Érzékenyebbé vált a vállalatok, szövetkezetek termeléspolitikája, javult költséggazdálkodásuk. Erősödőit a saját kerítésen tűltekintő, hasonló érdekeltségű szövetségeseket kereső ágazatközi és vál­lalati együttműködés. Az MSZMP megyei bizottsága átgondolt írásos beszámolóban jelenti a pártértekez­letnek részleteiben is, hogy például dina­. míti o korszerűsítése, a tudomány modern ered­ményeinek hasznosítása annál fontosabb, mert megyei sajátosság, hogy a lakossági jövedelem számottevő része mezőgazdasá­gi termékértékesítésből származik. Hogyan dolgozunk? Ez minden nap tes­tet ölt az újonnan létrehozott értékekben. Megállhatunk? Aligha. Hiszen nőtt ugyan a munka termelékenysége, de nem fejlő­dött kellően sokhelyütt a gazdálkodás ha­tékonysága. Figyelemreméltóak az eredmé­nyek, de — a szükségletekkel összevetve — még számottevő lemaradás tapasztalható például a közlekedésben és hírközlésben. Az ellentmondásokat — feloldásra váró ellentétpárokat — tovább gyarapítják a la­kásépítés és telekellátás, a szolgáltatások és a kulturális élet tapasztalatai. A „konk­rét helyzet konkrét elemzésé”-re ötévente egyszer, nyílik olyan alkalom, mint amit a mai és holnapi eszmecsere kínál. Tevékenységünk mikéntje nap mint nap megfogalmazódik. Adottságaink okos ki­használására az egész ország számít. Ered­ményeink jelentősek még akkor is, ha megyénk ege sem felhőtlen. Alapvető kér­dések .váltak izgatóvá. Ezekben a külső gazdasági okok is közrejátszanak, de ezzel nem magyarázható meg minden, és legfő­képpen nem magyarázni, hanem sürgősen és következetesen tenni kell! Ehhez piac, minőségi áru, üzemen belüli szervezettségt munkafegyelem, ösztönző bérezés, vonzó, sőt magávalragadó vezetés, a tapasztalatok és a tudományok vívmányait alkalmazó képesség párosítandó. indezek mögött ott kell legyen az prős és céltudatos pártszer- vez’et, szakszervezet, szocialis­ta \)rigádmozgalom és egy olyan, elkötelezettséget érzé­keltető, üzemi méretű együt­tes, amely jóban, rosszban felelősséget vál­lal a rendeltetésszerű működésért. Száműzni kell a nem egy helyen tapasz­talható pesszimizmust, élni kell a differen­ciált bérezési lehetőségekkel, növelni kell a kohéziós erőt mindenütt, ' ahol emberi együttesek dolgoznak. Társadalmi rendünk­nek számos fóruma van. Mindenki tartó-- zik valahová, lett légyen fiatal, nő, tanul­ni vágyó szakmunkás. Ugyanakkor gond — nem is kevés he­lyütt — a nyugdíjasok potenciális erejé­nek az igénybevétele. A termelőszövetke­zetek ehhez jó példával szolgálnak, az ipa­ri üzemekben azonban jobbára kiesnek a látókörből. Nem nélkülözhetjük őket, szük­ség van rájuk. A legnagyobb tanító — legalábbis az ér­tő ember számára — a valóság. Az erre alapozó, kezdeményező vezetés bizonyára sok gonddal küszködik, de az így végzett munka mindig gyümölcsözött. A realitá­sok kitapinthatok és láthatók. Elemzé­sükhöz közös gondolkodás, tapasztalat és elhivatottság egypránt szükséges, hogy elő­remutató program szolgálhassa a további boldogulást. Az együttes töprengés mű­helymunkájába kívánt idejekorán bepil­lantást nyújtani lapunk is, amikor közölte vezető tisztségviselők számadásait, fölvil­lantotta a viták hangulatát és választ ke­resett több égető kérdésre, áttekintett ága­zati fejlődéseket és próbálta megrajzolni több — ma egymással itt találkozó — kül­dött portréját.-jár jpöszöntjük azokat a megválasz- tott küldötteket, akik több mint MK harmincezer kommunista kép­ig viseletében két napon át a cé-> Ä iok és az elérésükhöz szüksé­ges módszerek kimunkálásán dolgoznak. Nagy a felelősség! Ennek tuda­tában készülnek itt dönteni a megyei párt- értekezlet résztvevői a .„hogyan tovább” kérdéseiről, valamennyiünk holnapjáról a Kiskunság, a Bácska, a Homokhátság és a Duna-mellék sokszínű tájain. Az előzmé­nyek ismeretében minden okunk megvan rá, hogy a realitásoknak, illetve a társada­lomépítő elhivatottságnak egyaránt meg­felelő határozat elé nézzünk. így bízvást előre látható, hogy a következő öt évben sem marad el közös munkánk sikere. . W. D.—Sz. F. Üdvözlet a Krímből 2. oldal öt év, öt kép 3. oldal Egy évvel ezelőtt Duna­újvárosban rendezték meg a Szakma Kiváló Tanulója asztalosverseny | országos döntőjét. Az első belyen Szabó Ferenc, a kecskeméti Vágó Béla Ipari Szakmun­kásképző Iskola tanulója végzett. Ezért hamarabb, közvetlenSl a verseny után megkapta a szakmunkás­bizonyítványt. A fiatalem- I bér azóta a Bács-Kiskun ! megyei Építési és Szerelő­ipar! Vállalat asztalosüze­mében dolgozik — mint mondják, kiváló teljesít­ménnyel. A bozzá hasonló lelkes, szorgalmas fiataloknak is j köszönhető, hogy az elmúlt öt év alatt sok új értékkel gazdagodott Bács-Kiskun megye. Erről, vagyis a ki- sebb-nagyobb települések fejlesztéseiről képösszeállí­tást közlünk mai számunk­ban. Házunk tája | 4. oldal Megyei múzeum­összegző 5. oldal SPORíl 7. oldal Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége tegnap ülést tartott. Az elnökséget Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes tá­jékoztatta azokról a károkról és nehézségekről, amelyeket a rend­kívüli hideg időjárás okozott az ország gazdasági életében, külö­nösen az anyag- és energiaellá­tásban. A kormány nevében kér­te a szakszervizetek segítségét a keletkezett terméléskiesés pótlá­sához, és a károk helyreállításá- ' hoz. A SZOT elnöksége kinyilvání­totta, hogy támogatja a hiányok pótlását szolgáló kormányintéz­kedéseket. A szakszervezetek egyetértenek a kormány törekvé­seivel, és a szakszervezeti bizott­ságok, a'bizalmiak az aktivisták mozgósításával is segítik, hogy a vállalatok mielőbb felmérjék vesz­teségeiket, meghatározzák azokat a teendőket, amelyek a munka- szervezés javításával-, a munka­idő átcsoportosításával jobb fel­tételeket teremtenek a kiesések pótlásához. A dolgozók, a szocia­lista brigádok kezdeményezései­nek, újabb vállalásainak ösztön­zést, szabad utat, és a megvaló­sításhoz jó feltételeket kell .biz­tosítani. Szükséges, hogy, a vál­lalatok együttműködése javul­jon, új értékekkel bővüljön egy­más munkájának segítése, az egy- - másért érzett felelősség. A SZOT elnöksége jóváhagyta a szakszervezetek és a SZOT 1985. évi költségvetését, valamint meg­jelölte a szakszerveieti választá­sok és kongresszusok előkészíté­sének agitációs és propaganda 1 feladatait. Tájékoztatót , fogadott H a munkaügyi döntőbizottsá­gokról, és a döntőbizottságok mű­ködését segítő szakszervezeti te- i Vékenységről. , ^ A TERVEZETTNÉL TÖBB EXPORT VETŐMAG Milliós megtakarítás A közelmúltban értékelték a Vetőmag Vállalat Duna—Tisza közi területi központ­jában a párt XIII. kongresszusára és felsza­badulásunk 40. évfordulójára kezdeménye­zett munkaversenyt, amelyben öt brigád 90 taggal vesz részt. A vállalat vezetői elsősor­ban a vetőmagtisztítás hatékonyságára, a költségcsökkentésre, az export növelésére ösztönözték a brigádokat. A versenynek kö­szönhetően számottevően növelték az egy óra alatt tisztított készáru mennyiségét. A költségek száz kilogrammra vetítve 155 fo­rinttal csökkentek. A szocialista kollektívák munkájukkal hozzájárultak az exporttervek túlteljesítéséhez, s különösen figyelemre méltó, hogy a tervezettnél csaknem har­minc százalékkal több vetőmagot szállítot­tak a nyugati országokba. A kisszállási vetőmagüzemben dolgozó Petőfi Sándor szocialista brigád összes vállalása 1,6 millió fbrint, a teljesítése 4,9 millió. A Barátság brigád, amely áruszállítással foglalkozik, szintén szép ered­ményeket ért el. A kollektíva túlteljesítette válla­lását, másfél millió forint helyett 7,1 millió forint költséget takarítottak meg. Ezek a számok jól bizo­nyítják, hogy a tartalékok feltárásával, újításokkal, ésszerűsítésekkel milyen jelentős eredményeket le­het elérni. A vállalat vezetőinek összegezése szerint a moz­galomban részt vevők a vállalt ötmillió forint he­lyett 11 millió 800 forint értékű túlteljesítést értek el. Ezenkívül hozzájárultak a vállalat* balato­ni üdülőjének építéséhez. A verseny tovább folytatódik. Az idén a tőkés exportot még nagyobb arányban szeretnék túltel­jesíteni, amennyiben ja piaci viszonyok ezt lehető­vé teszik. A vetőmagüzem felújítását folytatják, ta- ■ valy az egyik épület rekonstrukciójával megnőtt a tisztítási kapacitásuk, és a tárolótér. Nem volt tehát szükséges, hogy a körzetükben megtermelt ríyers- árut más területi központokhoz szállítsák. Csaknem • Tóbiás Józsefné, a Petőfi szocialista brigád tag­ja virágmagokat tisztít a vállalat kisszállási üze­mében. 3300 tonna árut fémzároltak, az elmúlt évhez viszo­nyítva negyven százalékkal többet. A felvásárolt vetőmag 88 százaléka elsőosztályú volt. A gépfeli^jí- tó vgmk munkáján&k eredményeképpen a hármas számú épületbe teljesert felújított, rostaszelelőket tudtak béépiteni. K. S. Életbe lépett a GYED Március elsejével életbe lépett az új népesedéspolitikai intézke­dés, a gyermek egyéves koráig járó gyermekgondozási díj rend­szere. Ebből az alkalomból pén­teken sajtótájékoztatót tartottak' az Országos Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság vezetői. Elmon­dották, hogy az új társadalombiz­tosítási ellátás nemzetközi össze­hasonlításban is kiemelkedő anya­gi támogatása a gyermeket vál­laló szülőknek. Az intézkedés várhatóan megkönnyíti a csalá­dok döntését a második, esetleg a harmadik gyermek vállalásáról. Jelenleg mintegy 220 ezer szü­lő gondozza otthon kisgyermekét, s közülük most csaknem 100 ez­ren választhatják a gyes helyett a keresetükhöz arányosan igazo­dó gyermekgondozási díjat. A GYED összegének kiszámítá­sával, folyósításijai kapcsolatos tudnivalókra az Országos Társa- ' dalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságának munka­társai felkészítették a munkahe­lyi társadalombiztosítási kifizető- helyek ügyintézőit. (A gyermek­gondozási díj igénybevételének feltételeit lapunk 3. oldalán rész­letesen ismertetjük.) • Az év elején életbe lépett új társadalombiztosítási rendelke­zések végrehajtásának tapasztala­tairól szólva Bartos István, a Fő- igazgatóság vezetője elmondta, hogy januárban mintegy 1,6 mil­lió alacsony összegű nyugdíjas kapta kézhez az évenkénti 100 fo­rintos emelésen felül további 80 forinttal megnövelve nyugellátá­sát. Ugyancsak megtörtént feb­ruár elején a felemelt családi pótlékok kifizetése. Ez az intéz­kedés csaknem 1,7 millió csalá­dot érintett. LÁSZLÓFALVA, MISKE, RÉM, TÁZLÁR, FOKTŐ Szövetkezeti zárszámadások Ezen a héten is több mezőgaz­dasági üzemben tartották meg az elmúlt évet értékelő zárszámadá­si küldöttgyűlést. A hét ejején a lászlófalvi Egyetértés Termelő- szövetkezet tagjai gyűltek össze, hogy megvitassák az 19'84-ben végzetteket. Az év kezdetén sú­lyos teherként nehezedett a gaz­daságra az előző időszak csaknem 10 millió forintos^ vesztesége, ám azzal, hogy a tervezettnél nagyobb eredményt sikerült elérni, a múlt évet több mint 17 millió forint nyereséggel zárták. A növényter­mesztésben a helyi viszonyokhoz képest jó termést hozott a búza, 1760 hektárról 3,62 tonnát takarí­tottak be hektáronként. A kuko­ricatermelés veszteséges volt, de a 206 hektáros lucerna 1,2 millió forint értékű magot, termett. A szőlőágazat létfontosságú a gaz­daságban, a tervezetten fölüli eredményhez az átvevővel, a kecskeméti' Borgazdasági Kom­bináttal kialakított jó kapcsolat is hozzájárult. A miskei Március 15. Termelő- szövetkezetben az egymást köve­tő két aszályos év után is-stabi­lizálni tudták a gazdálkodást. A szövetkezet bruttó jövedelme el­érte a 69 millió forintot, a nye­reség 26 millió lett. A növényter­mesztési ágazat árbevétele az aszály ellenére 1983-ban és ta­valy, egyaránt 9 százalékkal nö­vekedett. A több mint 1300 hek­táros búza terméseredménye ki­emelkedően jó volt, 6,8 tonna hek­táronként A szövetkezet az or­szág egyik legnagyobb szójater- melő gazdasága, 703 hektárról át­lagban 2 tonnát takarítottak be,. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents