Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

1885. március 11. hétfő • PETŐFI NÉPE • 5 AHOL BÁCS-KISKUN MEGYEIEK IS TANULNAK Oktatás, kutatás, termelésfejlesztés a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán Huszonöt esztendeje létesítették Somogy megye székhelyének peremén azt a felsőfokú oktatási in­tézményt, mely profilját tekintve ma is egyedüli az országban. Csak itt, a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolán képeznek állattenyésztő üzemmérnököket. Ép­pen ezért az ország minden részéről érkeznek ide tánulni vágyó fiatalok; igen szép számmal Bács- Kiskun megyéből is. A tapasztalatok szerint a vég­zők hallgatók általában öt-hat állásajánlat közül válogathatnak — mondhatni: kapkodnak utánuk a gazdaságok —, ami egyfelől a felsőfokú végzett­ségű állattenyésztő szakemberek iránti társadalmi igény fokozatos növekedésére utal, másfelől a fő­iskolán folyó oktatói munkát minősíti. Ottjártunk- kór dr. Stefler József kutatási és dr. Tamás Károly termelésfejlesztési főigazgató-helyettes tájékozta­tott bennünket. Dr. Stefler József. Korszerű előadótermek, szaklaboratóriumok... ■ A félezer diákot' oktató kapos­vári intézmény nappali tagoza­tán három, levelező tagozatán négy év a tanulmányi idő. A szak­irányú képzés a második évben, az alapozó tantárgyak elsajátítása után kezdődik. Fontosabb szak­tárgyként szarvasmarha-, ser­tés-, juh-, ló-, baromfi-,‘prémes- állat- és haltenyésztést, állat­egészségtant, takarmányozástant, mezőgazdasági gépesítést és vil­lamosítást, üzem- és munkaszer­vezést oktatnak. A legkorszerűbb ' oktatástech­nológiai eszközökkel felszerelt előadó- és szaktantermekkel, szak­laboratóriumokkal ' rendelkezik a, főiskola. A kötelező orosz nyelv méllett angolt, franciát és néme­tet is tanulhatnak a hallgatók, a kitűnően felszerelt nyelvi labo­ratóriumban. A kaposvári intézmény lovas­iskolája sportlótenyésztő és lo­vasedző szakembereket is képez — fakultatív módon —, ami ugyancsak egyedülálló az ország­ban. A fedett lovardán és a lovas­pályán kívül jól kiépített sport­telep kínál lehetőségeket a test­edzésre. Asztalitenisz, kosárlab­íj,' J&ÜÜÁ’ » » . , 4■ • « KV-, i il . ujCi isial mss? /iáid. Jőlaéiesl a tiíMéd a da, tenisz, labdarúgás, lovas és sí szakosztály működik a főisko­lán, képesített edzők irányításá­val. A hallgatók gyakorlati képzése a főiskola négyszáz hektáros kí­sérleti telepén, és a több mint hétezer hektáros tangazdaságban történik, amelyhez még 25 bemu­tató gazdaság kapcsolódik. Például: a csíraszegény tej Az intézményben lényegében három fő tevékenység folyik, szo­ros összhangban: az oktató-neve­lő munkán kívül kutatással, illet­ve a kutatási eredményekhez kap­csolódó termelésfejlesztéssel is foglalkoznak, mégpedig nem is akármilyen sikerrel. A tanárok a tanítás mellett kutatómunkát vé­geznek, s a kutatóknak lehetősé­gük van arra, hogy legújabb fel­fedezéseikről a katedrán számot adhassanak. S mert a kutatás nem lehet öncélú — azaz: a termelési gyakorlatot kell szolgálnia — ered­ményeit komplex módon terme­lési rendszertechnológiába ötvö­zik. Minden komplex program tartalmazza a genetikai, takar­mányozási, tartástechnikai öko­nómiai eredményeket, és kiterjed “‘OityiíJ aj. . - - . *-óílít^ se ygorii .sdiíeboifóí n«1iof> aaddibvoí aUádsjli jJotiJseiiix gsl a szolgáltatások egész körére. Az oktatás, a kutatás és a termelés­fejlesztés ilyen összefonódásának nagyszerű előnyeit hosszasan lehet­ne részletezni. Nem túlzás azt állítani, hogy ma már Európa-szerte jól ismert kutatóbázis a kaposváriaké. Az állattenyésztésről külföldön meg­jelenő magyar tudományos ku­tatási közlemények minltegy het­ven százaléka a főiskola szakéin, hereinek munkája. Különösen a szarvasmarha-, sertés, juh-, ba­romfi- és haltenyésztésben elért kutatási erdményeik jelentősek. Példaként említhető az úgyneve­zett KA-HYB sertés, amely ma már a világ egyik legnagyobb hibridsertés-állományát alkotja. Vagy — mellőzve az újítások, ta­lálmányok hosszú felsorolását — a legújabb kutatási eredmé­nyek egyike, a csíraszegénytej- nyerő technológia kidolgozása. Ez egy ötletes kis szerkezetnek kö­szönhető, amely a fejőgépre sze­relve olyannyira lecsökkenti a tej csíratartalmát, hogy fo­gyasztásához a kíméletes pasztö­rizálás is elegendő. A szakvéle­mény szerint tápértékében na­gyon gazdag, a minősége, érzék­szervi tulajdonságai, kémiai ösz- szetétele és mikrobiológiai tisz­tasága egyaránt kiváló a csíra­szegény tejnek. \ . /íl/zanaít . ' 'á NS* nie.-/ n-.d'filaJJ 1 TSzta­Behálózzák az országot Napjainkban nem kis gondot je­lent az állattenyésztési termelési rendszereknek az új kutatási ered­mények hasznosítása, elsősor­ban az ágazat „nyomott” közgaz­dasági viszonyai miatt. Ezért a szellemi és az anyagi tőkét Ka­posvárott egy menedzserválla­latba összpontosították, amely azóta a kutatás, a fejlesztés, a ter­melés, a feldolgozás és az ér­tékesítés innovációját egyaránt szolgálja, s eddig több milliárd forint értékű, új és jobb állatte­nyésztési termék előállítását tette lehetővé. A neve önmagáért beszél: Kaposvári Állattenyész­tési, Kutatási, Fejlesztési, Terme­lési Egyesülés. Nem kevesebb, mint hat közös vállalat (termelési rendszer) jött létre a somogyi megyeszékhelyen az elmúlt évek folyamán, a me­zőgazdasági főiskola termelés- fejlesztési tevékenységének ered­ményeként, s rendszerprogram­jaik ma már az egész országra ki­terjednek. A hozzájuk tartozó 750 taggazdasággal a magyarorszá­gi állattenyésztés mintegy 40 százalékát integrálják. Találkozó Volt alkalmunk szót váltani né­hány Bács-Kiskun megyéből ér­kezett hallgatóval is, amikor a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolára látogattunk. A kitű­nően felszerelt, modern kollé­gium egyik társalgójában gyűl­tek össze a fiatalok egy rövid beszélgetésre, mégpedig abból az alkalomból, hogy felkereste a főiskolát Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak első titkára. A hallgatók — akik Bajától Lajosmizséig, Orgo- ványtól Bácsalmásig, Izsáktól Szalkszentmártonig a megye leg­különbözőbb részeiről érkeztek Kaposvárra — a főiskolai élet­ről, tanulmányaikról, terveik­ről meséltek. Legtöbbjüknek az volt a véleménye, hogy legalább olyan alapos szakmai felkészült­séget* ad ez a főiskolai mint az agrártudományi egyetem, csak itt három esztendőbe sűrítve sa­játíthatják el a tudnivalókat. Néhányan már szerződést kö­töttek lakóhelyük valamelyik mezőgazdasági üzemével, sző", vetkezetével, a többiek azonban még nem döntöttek arról, hogy hol helyezkednek el, ha megkapták diplomájukat. A beszélgetés so­rán Romány Pál konkrét adatok­kal érzékeltette a diákoknak, milyen jelentős szerepet játszik a mezőgazdaság Bács-Kiskun ter­melésében, ß éppen ezért milyen nagy szükségük van a megye me­zőgazdasági üzemeinek, szövet­kezeteinek az elméleti és gya­korlati szempontból egyaránt jól felkészült fiatal szakemberekre. Amilyenek itt, a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskolán is „terem­nek". Koloh Elek • Érdekes, szép épület sz intézmény étterme. (Takács Judit felvételei.) (25.) — Thomson miatt? — kérdeztem. — Megfenyegetett bennünket. Azt mondta* 'ha még egyszer szál­lítunk. ki fog nyírni bennünket. — És valóban leálltak volna? ­Wilson elvigyorodott, Thomsonnal nem jó ujjat húzni — válaszolta. £- Milyen módon fenyegette meg magukat? — érdeklődtem tovább. — Telefonon. i— Személyesen Thomson? Wilson megrázta a fejét. — Nem hiszem. Ha csak a Thomson név mögött nem vala­mi nő bú jkál. X— Tehát egy női hang fenye­gette meg magukat Thomson ne­vében ? — Pontosan — válaszolta Wil­son. Kopogtattak: megérkeztek Bradleyék. * Miután kettesben maradtunk Ruthtal. sokáig hallgattunk. Agyamat bármennyire is erőltet­tem. nem bírtam rávenni a mun­kára, Üresnek és feleslegesnek éreztem magam, akár egy megunt gyermekjáték. Azt hiszem, az a legtisztább, ha elköszönök a ka­pitánytól. és visszamegyek Sil­ver Cityibe. Felálltam, és a bő­röndöm után nyúltam. — Mit csinálsz? — nézett rám Ruth. ■ . hkHh , . ... Gondosan rakosgatni kezdtem ingeimet a pakk tetejére. Ruth lemászott az ágyról, és megfogta a kezemet. — Azt hiszem, ideje már a re­gényemmel foglalkoznom — mondtam, és gyengéden félretol­tam magam elől. Lehajoltam a papucsomért. — ÉS mi lesz Thomsonnal? — Teszek rá. Elegem van eb­ből a városból! — a .papucsot dühösen a bőrönd tetejére 'hají­tottam. — És Max 'Harvey? — Ruth Idegességében megnyalta a szája szélét. — Ismerted? — néztem rá. — Futólag. Fél éve nevezték ki a gyilkossági csoport élére. Szóval? Mi lesz véle? Leültem az ágy sarkára. — Nézd, Ruth, ez a Thomson- dolog nehezebb, mint gondol­tam ... — De elvállaltad ... — Be kell látnom, meghaladja az erőmet. Ruth mellém ült. Talán még nálam is gondterheltebbnek tűnt. Ujjait egymásba fonta, aztán vé­gigsimította az arcát. Amikor megszólalt, hangja türelmes volt, akár egy tanárnőé; — Nézd, Flint, te zsaru voltál valamikor — kezdte. _— Tudnod kell, meny­nyi undorítóan mocskos ügy há­lózza be ezt az országot. A Wil- son-ügyön én például kerek egy évig dolgoztam. Fél évig tartott, amíg elfogadtak. S ha te vélet­lenül nem a Nazirban foglalsz szobát, ki tudja, mikor buktat­hattam volna le őket. Lehet, hogy soha. — Mit akarsz ezzel mondani? — Csak annyit, hogy várjál még néhány napot. — Ruth, te is tudod, hogy az én ügyem holtpontra szaladt! — És Ben Hartley tegnapi val­lomása ? Fölálltam, az ablakhoz sétál­tam. A Withman’s autóügynökség reklámja napfénytől csillogott. Ruth íróasztalánál üresen árvál­kodott a szék; csak az asztalon lévő vaskos aktakötegek árulkod­tak arról, hogy nem is olyan ré­gen itt még lázas munka folyt. Visszasétáltam az ágyhoz, keze­met beletúrtam Ruth hullámos hajába. — Oké, két napot még rászánok az ügyre. Ruth természetesen fölajánlot­ta a segítségét, de nem fogadtam el. — Inkább pihend ki magad itt a szobában, én pedig elme­gyek Harry Walkerhez, és kive­rek belőle mindent. Nemsokára találkozunk. Beültem az autómba, és elin­dultam a ‘Hotel Fórum felé. A portás megismert, de Harry Walker sajnos szabadnapos volt. A jegyzőkönyvekből emlékeztem a címére; majdnem a város szé­lén lakott. Vagy húsz percig ko- csikáztam, míg végre ráakadtam a házra. Szürke, kopott, három- szintes épület volt. A kapu alól nehéz, sültkrumpliszagot moz­dított felém a szél. Már éppen elhagytam volna a járgányt, ami­kor észrevettem Brook hadna­gyot kijönni a kapu alól. Ami­kor az utcára ért, leintett egy taxit. Zsaruösztönöm azt súgta, inkább Brookot kövessem.' Indí­tottam. Brook az Apple Klubhoz vitette magát. Néhány, méterre mögöttük fékeztem; gondosan be­zártam a kocsit, majd elindultam én is a klub felé. Az Apple Klub valójában csak nevében viselte a hangzatos cí­met. A lovardaszerű helyiség lá­togatásához nem kellett semmi­féle tagsági igazolvány; inkább elviselhető áraival vált közked­veltté a környéken. (Folytatjuk.) SZfPEN^MÁGYARUL — SZÉPENJEMBygJj Sok panasz van mostanság az idegein szavak sűrű használatá­ra. Eddig azonban nem beszél­tünk arról,, hogy az idegen ne­vek beárámíSsa sem csekélyebb mértékű. S a nevek használa­tában nem vagyunk eléggé kö­vetkezetesek. ./ A reformkorban, de még az első világháborút megelőző időkben is gyakori volt a sze­mélynevek magyaros sorrendje, sőt' a keresztneveket le is for­dították. Ma már furánajk (sőt idegennek) érezzük a követke­zőket: Goethe János Farkas, Dumas Sándor, Beethoven La­jos, Shakespeare Vilmos stb. Néhány névfordítás azonban a hagyomány alapján megmaradt: Marx Károly, (Kari Marx), Húsz János (Jan Hus), Verne Gyula (Jules Verne), Kolumbusz Kris­tóf (Cristoforo Colombo) stb. És az ellen sem emelhetünk kifo­gást, ha magyaros sorrendben írjuk azokat a. személyneveket, amelyeknek utóneve csaknem megegyezik a magyarral: Koch Róbert, Wagner Richárd, Poe Edgár stb. A vezetékneveket nem szabad lefordítani. Legfeljebb csak al­kalmi játéknak, .viccnek alkal­masaik a következők: Császár Gyula (Julius Caesar), Kövér Oroszlán (Lev Tolsztoj), Gyökér János (Jean Racine.) Sot ma­gyarosan sem' írhatjuk őket A múlt században fordult elő a következő: Vincsy Lénárd (Leo­nardo da Vinci). A mai helyes­írás csupán néhány hagyomá­nyos nevet hagyott meg, az ere­deti írásmód és sorrend az ér­vényes, a mi nyelvünkben is. Kivétel azonban itt is akad: az uralkodók nevét — ha van ma­gyar megfelelője — lefordítjuk. Jules Verne A spanyol (uralkodót trónörö­kös korában Juan Carlos-kSént említette a sajtó, megkoronázá­sa után már János Károly-ként. A fordításba azonban sokszor hiba csúszik. Ennek .az oka, hogy a múlt században az ide­gen neveket felújított magyar nevekkel akarták kiszorítani, így például az Adalbertét a Bélával, a Charlottét a Saroltá­val. Nézzünk azonban érdeke­sebb példákat! A francia Jules Verne neve mindmáig Verne Gyula-ként használatos, ráadá­sul a vezetéknevet magyarosan is ejtjük, ám ez csak a közna­pi beszédben van így, a köny­vek címlapján Venne Gyula már Jules Verne. A Jules-nék. és a Gyulának semmi köze sincs egymáshoz. A Jules a latin Ju­lius francia változatta, a Gyula pedig légi magyar méltóság­névből vált keresztnévvé. _ Az Árpád-korban sokszor írták Juta (ejtve: Gyula) formában, majd a latin hímnemre jellem­ző -us végződést ragasztották hozzá (Julus). így már feltű­nően hasonlított a Júliusra. Nem véletlen, hogy a Július ne­vű pápákat Gyula-ként szokás említeni. A XIX. századi fran­cia színpadi szerző nevét így írták le: Sue Jenő (Eugen Sue). Az Eugen a latin Eugenmsból származik, míg a Jenő a hon­foglaló törzsek egyike volt, s a múlt százaidban újították fel keresztnévként. Nem vették fi­gyelembe, hogy az Eugen már meghonosodott nálunk ügyén, majd Ödön formában (ezt vi­szont az Edminddal azonosítot­ták. Mizser Lajos ENNYI BONYODALOM MÉG SOSEM VOLT Drága felvételi Régen voltak ilyen idegesek a diákok, a tanárok, a szülők, mint ezekben a hónapokban. Mi adott a nyugtalanságra okot? Az az egyszerű tény, hogy a középiskolások tovább­tanulni óhajtanak. Pontosab­ban: az még nem-—okozna egetverő problémát, hogy egyetemre, főiskolára' “pályáz­nak a tanulók, hanem a. mód­ja! Mi a teendőjük a pályavá­lasztóknak? Tegyük fel, már régen eldöntötték, milyen fel­sőoktatási intézményben szg- retnének diplomát szerezni. Kezükbe veszik a felvételi tájékoztatót, amiből minden lényeges információt megtud­hatnak választott iskolájukról. Egy másik kötetben pedig megtalálják az előző évi fel­vételi vizsga feladatait, és megoldásait. Igen ám, de nem ilyen egyszerű a mostani ne­gyedikesek dolga. Ezek az em­legetett könyvek késve ke­rültek forgalomba* akkor is bosszúságot okozták. Vidékre szinte csak „számo­zott példányok” jutottak;. Kiskunhalasra például mind­össze tíz darab érkezett a ke­resett kiadványból. Gimnazis­ta, szakközépiskolás pedig nem tíz akad a városiban... Látom magam előtt, hogy egymás kezéből kapkodják ki a pályaválasztók a köteteket. S a tanár, az osztályfőnök is szeretne hozzájutni a tájékoz­tatókhoz. Jelenleg Kecskemé­ten a postán a második köte­tet vehetik meg, a harmadik­ból már nincs, az első kötet­ből pedig nem is kaptak. A megyeszékhely legnagyobb könyvesboltjában is elfogyott már a harmadik kötet, ebben találhatók a felsőoktatási in­tézmények kódszámai —, a másodikból, a feladatgyűjte­ményből még van néhány — félő, mire ezek a sorok meg­jelennék, már éhből sem lesz! —:, az elsőből — ami az álta­lános tudnivalókat tartalmaz­za — viszont van bőven. Az általános tudnivalókra mostanában már késő odafi­gyelni. Most a kódszámokra kiváncsiak, ugyanis a jelent­kezési lapokat március 15-ig kell. eljuttatni az egyetemeké. . re, főiskolákra. Ä jelentkezési lapok külört*. bonyodalmat okoztak. Éles hangon bírálták forgailomba- hozataluk mócEzerót, de kü­lönösen az áruk ellen emeltek kifogást, A két (lariato jelent- kézési nyomtatványt, egy n'tékos és egy átutalási posta- utalványt tartalmazó „egység- csomag” fagyasztói ára: 14 forint 80 fillér. Külön-külön olcsóbban is beszerezhetők ezek a nyomtatványok. A kecskeméti főpostán elmond­ták, hagy ezekből a „csoma­gokból” még van bőven, de nem mondhatjuk el ugyanezt a vidéki postákon ... A nagy borítékban egy csekk is található. Ezen kell befizet­niük a fiatalOknák 150 — le­velező tagozatna jelentkezők­nek 200! — forintot. Miért? Ez az összeg a számítógépes feldolgozás költsége. Modern világ! Tessék fizetni azért, hogy egyáltalán elmehesse­nek a diákok a felvételi vizs­gára. Ha nem sikerül, nem jár vissza egy fillér sem. Még vigaszdíjat sem kapnak. Ré­gebben ingyenes volt ez a ce­remónia. Tehát nem jelent meg kel­lő időben, és nem jutott min­denhová elegendő a három- kötetes tájékoztatóból. A ha­táridő közeleg... • Megjegyzés: Cikkünkben kifo­gásoljuk, hogy a jelentkezési la­pok beadási határideje március 15. Nos, ebben máris történt vál­tozás: március 22-ig elfogadják a lapokat (A szerk.) Borzák Tibor J FÖNÍCIAI ÉS PUN Megnyílt a Szépművészeti Múzeum új állandó Antik kiállítása. A közel 1300 műtárgy történeti folyamatában — 1. e. 5000-töl 1. sz. XI—xn. századig — matatja be Görögország és Itália, illetve a római birodalom művésze­SZOBROK tét. Mellettük helyet kapott a föní­ciaiak és punok, a görög kultúra ki­alakulását megelűzö égéi kultúrák, valamint a római csiszárkorban a birodalommal határos kultúrák mű­vészete. I Dr. Tamás Károly.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents