Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

IMI. máreiaa 1L hétfő • PETŐFI NÉPE • • VITA KÖZBEN Lakás: példa Kiskőrösről és Kecelről • Major (a tervező), Solymoil (ai építkező) és ba­kács (a KISZ-titkár) Kiskőrösről. Bács-Kiskun városaiban — minden erőfeszítés ellenére — a lakáshiány .maradt a legfeszítőbb társadalompolitikai .gond — ezt egyebek közt a kongresszusi irányelvek vitájában is hangsú­lyozták a kommunisták. Múlt hé­ten helyzetképet vázoltunk. Ma konkrét példával próbáljuk bizo­nyítani: ahol akarják, ott úrrá -lehetnek a nehézségeken. Kiskőrösön a Tüskös utcában 24 hát építését szervezi a városi KISZ-bizottság. Takács Gábor. a titkár, nem érti a kérdést: mi köze van az ifjúsági szervezetnek az akcióhoz. — .Épp az ilyesmi volna a leg­fontosabb feladata a KISZ-nek! Hát ki foglalkozzék vele. ha nem az ifjúsági szervezet? Kiskőrösön évekkel korábbra nyúlik vissza az akció. Akartak mindenfélét — mélykúti faházat és DUTÉP-panelból családiházat — ám terveik sorra meghiúsul­tak. Sok oka volt ennek, a többi közt az. hogy egyik sem volt iga­zán komoly. Amikor tovább nem halogathatták a dolgot, leültek, kiszámolták: csodára várhatnak éppen, de a legolcsóbb még min­dig a hagyományos családi ház. Panelt emelni csak daru tud, téglát adogatni J tizennégy éven felül bárki. Így vágtak neki a szervezésnek: 50 ezer forintos ta­nácsi teliket ígérve, ami alig har­mada a helybeli áraknak. — Ahogy mondani szokás, egy szál gatyában jelentkeztem, még a telekár előtörlesztésére is úgy kértem köleséin 16 ezer forintot — meséli Solymosi Pál. — A szükség nagy úr. én pedig pici gyerekkel, feleséggel szűk albér­letben laktam, és esélyem dgyál- talán nem volt. hogy .lakást va­laha Is kapjak. Anyagilag persze nem bírnám az építkezést, ha ott maradok ahol voltam: havi öt­ezer forintos festő az állami gaz­daságban. Kiváltottam az ipar- engedélyt mert így. ha dolgozom jobban megvan a látszatja, igaz, reggel hattól éjfélig is hajtani kell. A monológ után helyzetkép: tizenkét lakásba az idén —. ha minden jól megy — beköltöznek. .Kezdik az ,Újabb akciót. — Felvetettük a pártérteke^lg- ten: ne felfelé terjeszkedjen a varos, mert úgy drágább. Min­denkinek kívánom a hasonlóan gyors intézkedést: a Béke utcá­ban szervezhetjük az újabb 32 lakásos építkezést — ismerteti a legutóbbi napok eseményét Ta­kács Gábor. — Számolunk továbbá azzal is, hogy harmadoljuk a közvetlen építőanyag-költségeket — teszi hozzá Major József, aki a me­gyei KISZ-bizottság hivatásos építésze. — iEzt azzal érjük el. hogy vályogvető üzemet hozunk létre, ahol darabonként 3 forin­tért állítunk elő egy vályogot, ami négy darab 3,60-as kismére­tű téglával egyenértékű. Nemcsak, olcsóbb így az építkezés, de ma­ga a ház üzemeltetése is keveseb­be kerül majd. mert a vályognak rendkívül kiválóak a hőtechnikai jellemzői. Könnyűszerkezetes fö­démszerkezetet alkalmazva a te­tőtér is beépíthető, s már most töprengünk az import fenyőfa akáccal történő kiváltásán. A há­zak 60—90 négyzetméter alapte- rületűek, költségük a 8000—9000 forint között mozog négyzetmé­terenként. hivatalosan. Mert en­nél lehelt olcsóbban is csinálni... iMi az. amiért ugyanúgy lelke­sedik Kecelen a szakszövetkezet raktárosa, a vegyesipari szövet­kezet üzemmérnöke, a nevelési központ technikusa, a tanács ad­minisztrátora a szobafestő, a gyerekorvos, az óvónő? A köz­ponttól pár perces sétára, a be­tonút mellett fekvő területen 17 házhelyet jelölt ki a tanács, s ér­tékesítésüket a KISZ-re bízta. Népi akármennyiért. ,elig. valami- yeji.több. mint íjüjazgr egy',telek. iPüikŐábery^ kgrpyékSP százezren alul szóba sem állnának ez ügy­ben senkivel. n • Keceli házak — egyelőre még csak papíron. A terveket Major József készí­tette, ahogy ő mondja ..demokra­tikusan’’. Ki-ki felvéshette egy papírra a saját elképzelését, eze­ket egybevetette, s kialakította azokat az a tápterület-típusokat, amelyek mindenkinek egyformán jók. A földszinten nappali, étke­zőfülke' és garázs, kazántér lesz. a padlástérben két hálószoba, egy fürdő, továbbá lomtár. A tanács végrehajtó bizottsága — a KiISZ- esek közbenjárására — engedé­lyezte. hogy a távlati' rendezési elképzelésekkel ellentétben ne emeletes házak épüljenek. Ez — szolid számítások szerint — azon­nal megspórolt 200 ezer forintot a fiataloknak: ennyi vei kerül többe az ..igazi” emelet a tető­térbeépítésnél. — A 850 ezer forintos költség­vetés mekkora saját pénzzel szá­mol? — Háromszázezer forint köl­csön mindenkinek jár — mondja Pálinkás Károly keceli KISZ-tit- kár. — Két gyereket 80 ezer fo­rintos szociálpolitikai támogatás­sal ..ismernek el”, és azt is fel­tételeztük. hogy minden fiatalnak van ifjúsági takarékbetétje, ami­re 120 ezer forintos különkölcsönt kaphat: ez 500 ezer forint. Vol­taképpen tehát a fennmaradó 350 ezer forintot kell előteremteni, akár munkával, mert 170 ezer legalább arra megy el. Az ifjú­sági különkölcsönt a megfelelő nagyságú betétre adiáik meg. te­hát — mindent fel- és leszámít­va — három év alatt 80 ezer fo­rintot kell összegyűjteni. Ez — szerintem — nem elérhetetlen. A keceli vezetés három évet adott a KISZ-nek. hogy kijelölje az építkezőket (talán azért adtak ilyen hosszú időt, mert nem na­gyon bíztak a sikerben). Harminc jelentkező közül rászorultság és érdem alapján válogattak, s ta­vasszal már az alapokat ássák. — Az anyagbeszerzést a helyi TÜZÉP vezetőjével jó előre le­tárgyaltuk — jegyzi meg nem minden optimizmus nélkül a KISZ-titkár. — Vállalta: sőt. ga­rantálta. hogy aki szerződést köt vele. annak az utolsó szeigig min­dent meghozat. * Olcsón építkezni. Kiskőrösi és keceli példa alapján úgy látszik: nem álom. Ballal József • Az Éneklő Ifjúság-verseny egyik résztvevője a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium leány­kara volt. Ezfist minősítést kap­tak. • Fellépés előtti izgalom a Kodály-iskola egyik tantermé­ben. Hamarosan bemutatkozik a klarinétos fiú... Arany minősítést kaptak Vers- és prózamondók: Tamás Ildikó (I. István Gimnázium, Kalocsa), Szente And­rea (Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét), Csonka Géza (Ka­tona József Gimnázium, Kecskemét). Szólóénekesek, hangszeresek: Nemes László, Szalay Gyöngyvér, Szűcs Zoltán, Klenyán Csaba, Szabó Bálint, Gaumina Zsolt (Kodály Zoltán Ének- zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeiieművészeti Szak- középiskola, Kecskemét), Nagy Angéla (L István Gimnázium, Kalocsa), Krammer Edit (Frankel Leó Német nyelvű Gimná­zium, Baja). Néptáncosok, népzenészek: Radnóti Miklós Gimnázium, Jánoshalma; I. István Gimná­zium, Kalocsa; Tiszakécskei citerazenekar; Vernyékd József (ci- tera), 607. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Kecskemét. Irodalmi színpadok: Türr István Közgazdasági Szakközépiskola, Baja; egyéni alakításáért: Piszárovits Edit (Türr I.). Éneklő Ifjúság: Radnóti Miklós Gimnázium leánykara, Jánoshalma; Türr István Közgazdasági Szakközépiskola leánykara, Baja; Ko­dály-iskola leánykara, Kecskemét; Kodály-iskola vegyeskara, Kecskemét; Közgazdasági Szakközépiskola, Kecskemét; Egész­ségügyi Szakiskola, Kecskemét. • Bolyó Judit, a kunszentmlklósi Damjanich Gimnázium tanulója Re­viczky Gyula A Fán halála című ver­sét mondta el. Háttérben; a nap folya­mán többször is nehéz helyzetben lévő zsűri. • Kalocsai látvány. Es: kalocsai siker! (Az L István Gimnázum tánccsoportja.) (Somos László felvételen NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN választási harcok Fegyverrel a néphatalom mellett Földosztás, A jobboldali reakciós erőknek a közigazgatásból való eltávolítá­sát segítette az 1946 nyarán le­folytatott bélistázás. A létszám­csökkentő bizottság belügymi­niszteri megbízott tagjaként mű­ködtem. Sikerült Jánoshalma és a járás többi községeinek köz- igazgatását megtisztítani a nem odavaló elemektől. Százötvenhá­rom személy ügyét bíráltuk el, és közülük hatvannak az elbocsátá­sa mellett döntöttünk. A közsé­gi igazoló bizottság, melynek én voltam a titkára, elősegítette a demokratikus erők megszilárdu­lását. Jánoshalmán, csakúgy mint az ország többi részén, egyre na­gyobb gondot okozott a termelési eszközök hiánya. A kormány be­ruházási kölcsönt adott az újgaz­dáknak. A Gazdasági Főtanács földhitelakciójából százezer fo- rintott bocsátott a jánoshalmiak rendelkezésére. Ez csökkentette az újgazdák gondjait, segített meg­védeni őket a nagygazdák uzso­rája ellen. Gondoskodtunk a pa­rasztság művelődéséről is. A tél folyamán a tanyavilágban meg­rendeztük a Szabad Föld Téli Estéket, melynek előadói a leg­felkészültebb szakemberek vol­tak. A község vezetőinek egyre na­gyobb gondot okozott a helybeli,1 ellátatlan lakosság kenyérszük­ségletének biztosítása. Ennek ér­dekében — kezdeményezésünk­re — jelent meg a pártok és a közigazgatás vezetőinek a köz­ség lakosságához szóló felhívása: „A közellátási miniszter rendel­kezése értelmében a helybeli el­látatlanok június havi kenyér­ellátását, mely több száz méter­mázsát tesz ki, készletek hiányá­ban a helybeli lakosság kötelező beszolgáltatásával keli biztosíta­ni. Éppen ezért a községi elöljá­róság a demokratikus pártok, a Nemzeti Bizottság és a Termelé­si Bizottság bevonásával a be­szolgáltatandó gabonamennyisé­get az alábbiak szerint vetette ki: minden három katasztrális holdon felüli birtokos katasztrális holdanként egy kilogramm ke­nyérgabonát, az ötszáz négyszö­gölön belüli szőlőbirtokosok ka­tasztrális holdanként négy kilo­gramm kenyérgabonát vagy an­nak megfelelő lisztet kötelesek beadni. A kereskedők, iparosok és a szabadfoglalkozásúak a ke­reseti adójuk 8—15 százalékát ki­tevő összeg erejéig kötelesek ke­nyérgabonát beszolgáltatni. A be­szolgáltatások alól mentesek azok, akiknek szántóterületük nem ha­ladja meg a három katasztrális holdat, vagy szőlőterületük az ötszáz négyszögölet.” Az 1947. évi képviselő-válasz- tásokkal kapcsolatos előkészítő munkálatok során a kisgyűlések százait tartottuk. Nem volt olyan tanyacsoport, ahová nem jutot­tunk volna el, ismertetve a párt országos és helyi programját. Az MKP tekintélyét, befolyását a többi pártok előtt is jól szemlél­teti, hogy a járási választási és szavazatszedő bizottság elnöke a kommunista Lantos elvtárs volt, s a község húsz szavazókörzete közül tizennyolcban a szavazat­szedő bizottság elnökét, hatban alelnökét és tizennyolcban jegy­zőjét az MKP jelöltjei közül vá­lasztották meg. A választások előkészítése során nagy harc folyt a szavazók megnyeréséért. A já­noshalmi nagygyűlésen Görgényi Dániel ezredes és dr. Donáth Fe­renc államtitkár volt a szónok. Ilyen előzmények után érkezett el 1947. augusztus 31-e, a válasz­tás napja. Jánoshalmán a válasz­tási névjegyzékbe 5120 nő és 4776 férfi, összesen 9896 személy volt felvéve. Szavazati joggal «János­halmán ennyi ember sohasem rendelkezett. Az MKP listáján Bojtos Antal mellett én voltam jelölve. A választók 15,7 százalé­ka szavazott Jánoshalmán az MKP-ra. Ez a választás országo­son a Magyar Függetlenségi Front döntő győzelmét hozta. Elzután Jánoshalma egyik leg­jelentősebb eseménye követke­zett: ünnepélyes keretek között adták át a telekkönyvi kivonato­kat a jánoshalmi földhözjuttatot- taknak. Ezt követően, 1947. októ­ber 22-én megalakult Baján az MKP Bács-Bodrog megyei bizott­sága, melynek Andrásfi Gyula, a munkásmozgalom régi harcosa lett a titkára. Engem ez év tava­szán a budapesti Központi Párt- iskplára küldtek. Távollétemben a járási titkári tennivalókat Wei­ther Dániel látta el. Hazajövete­lem után ő a megyei pártbizott­ságra került osztályvezetőnek. A megye közvéleménye nagy érdeklődéssel várta az MKP el­ső megyei konferenciáját, ame­lyet mintegy ötszáz küldött rész­• A Bácskai Híreket először Böjtös Antal szerkesztette. vételével február 8-án rendeztünk Baján. A művelődési ház Dózsa- termében transzparensek hirdet­ték a konferencia jelszavait: „Ti­éd az'ország, magadnak építed!” A konferencia megválasztotta a megyei választmányt. Ezzel egy- időben engem Bajára helyeztek a megyei pártbizottság káderesé­nek. Mivel minden idegszálam szülőfalumhoz, Jánoshalmához kötött, nem örültem a megtiszte­lő áthelyezésnek. Június 13—14-én volt az MDP alakuló kongresszusa, melyen mint meghívott, én is részt vet­tem. Ennek az esztendőnek nagy vívmánya volt az egyházi isko­lák államosítása, amelyet a peda­gógusok döntő többsége is öröm­mel fogadott, támogatott. A me­gyében egyedül Jánoshalmán volt probléma. Itt h'klerikális reakció képviselői nem nyugodtak bele befolyásuk elvesztésébe, és a kü­lönböző rémhírekkel megtévesz­tett vallásos asszonyokat felvo­nultatták azzal a céllal, hogy megakadályozzák a törvény vég­rehajtását. Követelték, hogy to­vábbra is apácák tanítsanak. A párt vezetőinek sikerült a meg­tévesztett asszonyoknak megma­gyarázni az államosítás előnyét. A felvonulás szervezőit a rend­őrség őrizetbe vette, s a Népbíró­ság helyi tárgyaláson a bűnösö­ket elítélte. Az 1949. május 15-i választás előkészítése sok munkát igé­nyelt, amelynek oroszlánrészét az MDP végezte. A jól előkészített munkának megvolt az eredmé­nye: a szavazók 99,6 százaléka a népfront jelöltjeire szavazott. Decemberben a Földművelés- ügyi Minisztérium személyzeti főosztályára helyeztek, melynek három évig a párttitkára voltam. A minisztérium vezető káderei mellett hozzám tartoztak a taná­csok mezőgazdaságf osztályveze­tői, az összes állami gazdaság és gépállomás vezetői is. Munkám elismeréseként hazánk felszaba­dulásának 10. évfordulóján a Szo­cialista Munkáért Érdeméremmel tüntettek ki. Sok gonddal voltak telítve ezek az évek. Az emberekkel szembeni bizalmatlanság lett úrrá általában, s a jól megválasztott kádereknek nagy részük volt ab­ban, hogy a mi területeinken a túlkapások minimálisra csökken­tek. Ezt pályafutásom egyik leg­nagyobb eredményének tartom. Ekkor jelent meg a Politikai Bi­zottság határozata, mely szerint a megyékből elhelyezett kádere­ket a megyei bizottságok vissza­hívhatják. Németi József megyei titkár biztatására visszamentem Bajára járási titkárnak. 1956. október 23-án az ellenfor­radalom szele elérte Baját is. Többen félelemből hátat fordí­tottak a pártnak. Szerencsére vol­tak, akik a fegyveres harcot is vállalták. 28-án hajnalban hu­szonnégy ed magammal visszafog­laltuk a tanácsházát, a postát és más fontosabb helyiségeket. En­gem november 3-án az utcán le­tartóztattak, de szabadon enged­tek. Azt a „tanácsot” adták, hogy ne ^távozzak el lakásomból. 4-én, hajnalban szovjet egység érkezett Bajára, sokat segítettek a rend, a hatalom helyreállításában. Aa ellenforradalom leverésében való részvételért a Magyar Partizán Emlékérmet és a Magyar Szabad­ság Érdemrendet kaptam. 1957-ben a bajai pártbizottság első titkára lettem, majd 1960- ban a megyei pártbizottság tit­kárának neveztek ki, s azóta Kecs­keméten dolgozom. 1964-ben, az agrártudományi egyetem elvég­zése után ledoktoráltam. Két íz­ben kaptam meg a Munka Ér­demrend arany fokozatát. Köz­ben — 1968-ban — a megyei ta­nács elnökhelyettese lettem. Eb­ben a beosztásban dolgoztam 1978-ig, nyugdíjazásomig. Ekkor az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntetett ki. Mint nyugdíjas, tágja vagyok a megyei pártbizottságnak, a ta­nácsadó testületnek^ a megyei ta­nácsnak, a termelési-ellátási bi­zottságnak. A Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Bács-Kiskun me­gyei szervezete elnökhelyettese^ és a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége Országos Bi­zottságának tagja vagyok. Glied Károly

Next

/
Thumbnails
Contents