Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

IMI. máreiaa 1L hétfő • PETŐFI NÉPE • •

VITA KÖZBEN

Lakás: példa Kiskőrösről és Kecelről

• Major (a tervező), Solymoil (ai építkező) és bakács (a KISZ-titkár) Kiskőrösről.

Bács-Kiskun városaiban — minden erőfeszítés ellenére — a lakáshiány .maradt a legfeszítőbb társadalompolitikai .gond — ezt egyebek közt a kongresszusi irányelvek vitájában is hangsúlyozták a kommunisták. Múlt héten helyzetképet vázoltunk. Ma konkrét példával próbáljuk bizonyítani: ahol akarják, ott úrrá -lehetnek a nehézségeken.

Kiskőrösön a Tüskös utcában 24 hát építését szervezi a városi KISZ-bizottság.

Takács Gábor. a titkár, nem érti a kérdést: mi köze van az ifjúsági szervezetnek az akcióhoz.

— .Épp az ilyesmi volna a legfontosabb feladata a KISZ-nek! Hát ki foglalkozzék vele. ha nem az ifjúsági szervezet?

Kiskőrösön évekkel korábbra nyúlik vissza az akció. Akartak mindenfélét — mélykúti faházat és DUTÉP-panelból családiházat

— ám terveik sorra meghiúsultak. Sok oka volt ennek, a többi közt az. hogy egyik sem volt igazán komoly. Amikor tovább nem halogathatták a dolgot, leültek, kiszámolták: csodára várhatnak éppen, de a legolcsóbb még mindig a hagyományos családi ház. Panelt emelni csak daru tud, téglát adogatni J tizennégy éven felül bárki. Így vágtak neki a szervezésnek: 50 ezer forintos tanácsi teliket ígérve, ami alig harmada a helybeli áraknak.

— Ahogy mondani szokás, egy szál gatyában jelentkeztem, még a telekár előtörlesztésére is úgy kértem köleséin 16 ezer forintot

— meséli Solymosi Pál. — A szükség nagy úr. én pedig pici gyerekkel, feleséggel szűk albérletben laktam, és esélyem dgyál- talán nem volt. hogy .lakást valaha Is kapjak. Anyagilag persze nem bírnám az építkezést, ha ott maradok ahol voltam: havi ötezer forintos festő az állami gazdaságban. Kiváltottam az ipar- engedélyt mert így. ha dolgozom jobban megvan a látszatja, igaz, reggel hattól éjfélig is hajtani kell.

A monológ után helyzetkép: tizenkét lakásba az idén —. ha minden jól megy — beköltöznek.

.Kezdik az ,Újabb akciót.

— Felvetettük a pártérteke^lg- ten: ne felfelé terjeszkedjen a varos, mert úgy drágább. Mindenkinek kívánom a hasonlóan gyors intézkedést: a Béke utcában szervezhetjük az újabb 32 lakásos építkezést — ismerteti a legutóbbi napok eseményét Takács Gábor.

— Számolunk továbbá azzal is, hogy harmadoljuk a közvetlen építőanyag-költségeket — teszi hozzá Major József, aki a megyei KISZ-bizottság hivatásos építésze. — iEzt azzal érjük el. hogy vályogvető üzemet hozunk létre, ahol darabonként 3 forintért állítunk elő egy vályogot, ami négy darab 3,60-as kisméretű téglával egyenértékű. Nemcsak, olcsóbb így az építkezés, de maga a ház üzemeltetése is kevesebbe kerül majd. mert a vályognak rendkívül kiválóak a hőtechnikai jellemzői. Könnyűszerkezetes födémszerkezetet alkalmazva a tetőtér is beépíthető, s már most töprengünk az import fenyőfa akáccal történő kiváltásán. A házak 60—90 négyzetméter alapte- rületűek, költségük a 8000—9000 forint között mozog négyzetméterenként. hivatalosan. Mert ennél lehelt olcsóbban is csinálni...

iMi az. amiért ugyanúgy lelkesedik Kecelen a szakszövetkezet raktárosa, a vegyesipari szövetkezet üzemmérnöke, a nevelési központ technikusa, a tanács adminisztrátora a szobafestő, a gyerekorvos, az óvónő? A központtól pár perces sétára, a betonút mellett fekvő területen 17 házhelyet jelölt ki a tanács, s értékesítésüket a KISZ-re bízta. Népi akármennyiért. ,elig. valami- yeji.több. mint íjüjazgr egy',telek. iPüikŐábery^ kgrpyékSP százezren alul szóba sem állnának ez ügyben senkivel.

n

• Keceli házak — egyelőre még csak papíron.

A terveket Major József készítette, ahogy ő mondja ..demokratikusan’’. Ki-ki felvéshette egy papírra a saját elképzelését, ezeket egybevetette, s kialakította azokat az a tápterület-típusokat, amelyek mindenkinek egyformán jók. A földszinten nappali, étkezőfülke' és garázs, kazántér lesz. a padlástérben két hálószoba, egy fürdő, továbbá lomtár. A tanács végrehajtó bizottsága — a KiISZ- esek közbenjárására — engedélyezte. hogy a távlati' rendezési elképzelésekkel ellentétben ne emeletes házak épüljenek. Ez — szolid számítások szerint — azonnal megspórolt 200 ezer forintot a fiataloknak: ennyi vei kerül többe az ..igazi” emelet a tetőtérbeépítésnél.

— A 850 ezer forintos költségvetés mekkora saját pénzzel számol?

— Háromszázezer forint kölcsön mindenkinek jár — mondja Pálinkás Károly keceli KISZ-tit- kár. — Két gyereket 80 ezer forintos szociálpolitikai támogatással ..ismernek el”, és azt is feltételeztük. hogy minden fiatalnak van ifjúsági takarékbetétje, amire 120 ezer forintos különkölcsönt kaphat: ez 500 ezer forint. Voltaképpen tehát a fennmaradó 350 ezer forintot kell előteremteni, akár munkával, mert 170 ezer legalább arra megy el. Az ifjúsági különkölcsönt a megfelelő nagyságú betétre adiáik meg. tehát — mindent fel- és leszámítva — három év alatt 80 ezer forintot kell összegyűjteni. Ez — szerintem — nem elérhetetlen.

A keceli vezetés három évet adott a KISZ-nek. hogy kijelölje az építkezőket (talán azért adtak ilyen hosszú időt, mert nem nagyon bíztak a sikerben). Harminc jelentkező közül rászorultság és érdem alapján válogattak, s tavasszal már az alapokat ássák.

— Az anyagbeszerzést a helyi TÜZÉP vezetőjével jó előre letárgyaltuk — jegyzi meg nem minden optimizmus nélkül a KISZ-titkár. — Vállalta: sőt. garantálta. hogy aki szerződést köt vele. annak az utolsó szeigig mindent meghozat.

*

Olcsón építkezni. Kiskőrösi és keceli példa alapján úgy látszik: nem álom.

Ballal József

• Az Éneklő Ifjúság-verseny egyik résztvevője a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium leánykara volt. Ezfist minősítést kaptak.

• Fellépés előtti izgalom a Kodály-iskola egyik tantermében. Hamarosan bemutatkozik a klarinétos fiú...

Arany minősítést kaptak

Vers- és prózamondók:

Tamás Ildikó (I. István Gimnázium, Kalocsa), Szente Andrea (Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét), Csonka Géza (Katona József Gimnázium, Kecskemét).

Szólóénekesek, hangszeresek:

Nemes László, Szalay Gyöngyvér, Szűcs Zoltán, Klenyán Csaba, Szabó Bálint, Gaumina Zsolt (Kodály Zoltán Ének- zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeiieművészeti Szak- középiskola, Kecskemét), Nagy Angéla (L István Gimnázium, Kalocsa), Krammer Edit (Frankel Leó Német nyelvű Gimnázium, Baja).

Néptáncosok, népzenészek:

Radnóti Miklós Gimnázium, Jánoshalma; I. István Gimnázium, Kalocsa; Tiszakécskei citerazenekar; Vernyékd József (ci- tera), 607. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Kecskemét.

Irodalmi színpadok:

Türr István Közgazdasági Szakközépiskola, Baja; egyéni alakításáért: Piszárovits Edit (Türr I.).

Éneklő Ifjúság:

Radnóti Miklós Gimnázium leánykara, Jánoshalma; Türr István Közgazdasági Szakközépiskola leánykara, Baja; Kodály-iskola leánykara, Kecskemét; Kodály-iskola vegyeskara, Kecskemét; Közgazdasági Szakközépiskola, Kecskemét; Egészségügyi Szakiskola, Kecskemét.

• Bolyó Judit, a kunszentmlklósi Damjanich Gimnázium tanulója Reviczky Gyula A Fán halála című versét mondta el. Háttérben; a nap folyamán többször is nehéz helyzetben lévő zsűri.

• Kalocsai látvány. Es: kalocsai siker! (Az L István Gimnázum tánccsoportja.) (Somos László felvételen

NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN

választási harcok

Fegyverrel a néphatalom mellett

Földosztás,

A jobboldali reakciós erőknek a közigazgatásból való eltávolítását segítette az 1946 nyarán lefolytatott bélistázás. A létszámcsökkentő bizottság belügyminiszteri megbízott tagjaként működtem. Sikerült Jánoshalma és a járás többi községeinek köz- igazgatását megtisztítani a nem odavaló elemektől. Százötvenhárom személy ügyét bíráltuk el, és közülük hatvannak az elbocsátása mellett döntöttünk. A községi igazoló bizottság, melynek én voltam a titkára, elősegítette a demokratikus erők megszilárdulását.

Jánoshalmán, csakúgy mint az ország többi részén, egyre nagyobb gondot okozott a termelési eszközök hiánya. A kormány beruházási kölcsönt adott az újgazdáknak. A Gazdasági Főtanács földhitelakciójából százezer fo- rintott bocsátott a jánoshalmiak rendelkezésére. Ez csökkentette az újgazdák gondjait, segített megvédeni őket a nagygazdák uzsorája ellen. Gondoskodtunk a parasztság művelődéséről is. A tél folyamán a tanyavilágban megrendeztük a Szabad Föld Téli Estéket, melynek előadói a legfelkészültebb szakemberek voltak.

A község vezetőinek egyre nagyobb gondot okozott a helybeli,1 ellátatlan lakosság kenyérszükségletének biztosítása. Ennek érdekében — kezdeményezésünkre — jelent meg a pártok és a közigazgatás vezetőinek a község lakosságához szóló felhívása: „A közellátási miniszter rendelkezése értelmében a helybeli ellátatlanok június havi kenyérellátását, mely több száz métermázsát tesz ki, készletek hiányában a helybeli lakosság kötelező beszolgáltatásával keli biztosítani. Éppen ezért a községi elöljáróság a demokratikus pártok, a Nemzeti Bizottság és a Termelési Bizottság bevonásával a beszolgáltatandó gabonamennyiséget az alábbiak szerint vetette ki: minden három katasztrális holdon felüli birtokos katasztrális holdanként egy kilogramm kenyérgabonát, az ötszáz négyszögölön belüli szőlőbirtokosok katasztrális holdanként négy kilogramm kenyérgabonát vagy annak megfelelő lisztet kötelesek beadni. A kereskedők, iparosok és a szabadfoglalkozásúak a kereseti adójuk 8—15 százalékát kitevő összeg erejéig kötelesek kenyérgabonát beszolgáltatni. A beszolgáltatások alól mentesek azok, akiknek szántóterületük nem haladja meg a három katasztrális holdat, vagy szőlőterületük az ötszáz négyszögölet.”

Az 1947. évi képviselő-válasz- tásokkal kapcsolatos előkészítő munkálatok során a kisgyűlések százait tartottuk. Nem volt olyan tanyacsoport, ahová nem jutottunk volna el, ismertetve a párt országos és helyi programját. Az MKP tekintélyét, befolyását a többi pártok előtt is jól szemlélteti, hogy a járási választási és szavazatszedő bizottság elnöke a kommunista Lantos elvtárs volt, s a község húsz szavazókörzete közül tizennyolcban a szavazatszedő bizottság elnökét, hatban

alelnökét és tizennyolcban jegyzőjét az MKP jelöltjei közül választották meg. A választások előkészítése során nagy harc folyt a szavazók megnyeréséért. A jánoshalmi nagygyűlésen Görgényi Dániel ezredes és dr. Donáth Ferenc államtitkár volt a szónok. Ilyen előzmények után érkezett el 1947. augusztus 31-e, a választás napja. Jánoshalmán a választási névjegyzékbe 5120 nő és 4776 férfi, összesen 9896 személy volt felvéve. Szavazati joggal «Jánoshalmán ennyi ember sohasem rendelkezett. Az MKP listáján Bojtos Antal mellett én voltam jelölve. A választók 15,7 százaléka szavazott Jánoshalmán az MKP-ra. Ez a választás országoson a Magyar Függetlenségi Front döntő győzelmét hozta.

Elzután Jánoshalma egyik legjelentősebb eseménye következett: ünnepélyes keretek között adták át a telekkönyvi kivonatokat a jánoshalmi földhözjuttatot- taknak. Ezt követően, 1947. október 22-én megalakult Baján az MKP Bács-Bodrog megyei bizottsága, melynek Andrásfi Gyula, a munkásmozgalom régi harcosa lett a titkára. Engem ez év tavaszán a budapesti Központi Párt- iskplára küldtek. Távollétemben a járási titkári tennivalókat Weither Dániel látta el. Hazajövetelem után ő a megyei pártbizottságra került osztályvezetőnek.

A megye közvéleménye nagy érdeklődéssel várta az MKP első megyei konferenciáját, amelyet mintegy ötszáz küldött rész• A Bácskai Híreket először Böjtös Antal szerkesztette.

vételével február 8-án rendeztünk Baján. A művelődési ház Dózsa- termében transzparensek hirdették a konferencia jelszavait: „Tiéd az'ország, magadnak építed!” A konferencia megválasztotta a megyei választmányt. Ezzel egy- időben engem Bajára helyeztek a megyei pártbizottság káderesének. Mivel minden idegszálam szülőfalumhoz, Jánoshalmához kötött, nem örültem a megtisztelő áthelyezésnek.

Június 13—14-én volt az MDP alakuló kongresszusa, melyen mint meghívott, én is részt vettem. Ennek az esztendőnek nagy vívmánya volt az egyházi iskolák államosítása, amelyet a pedagógusok döntő többsége is örömmel fogadott, támogatott. A megyében egyedül Jánoshalmán volt probléma. Itt h'klerikális reakció képviselői nem nyugodtak bele befolyásuk elvesztésébe, és a különböző rémhírekkel megtévesztett vallásos asszonyokat felvonultatták azzal a céllal, hogy megakadályozzák a törvény végrehajtását. Követelték, hogy továbbra is apácák tanítsanak. A párt vezetőinek sikerült a megtévesztett asszonyoknak megmagyarázni az államosítás előnyét. A felvonulás szervezőit a rendőrség őrizetbe vette, s a Népbíróság helyi tárgyaláson a bűnösöket elítélte.

Az 1949. május 15-i választás előkészítése sok munkát igényelt, amelynek oroszlánrészét az MDP végezte. A jól előkészített munkának megvolt az eredménye: a szavazók 99,6 százaléka a népfront jelöltjeire szavazott. Decemberben a Földművelés- ügyi Minisztérium személyzeti főosztályára helyeztek, melynek három évig a párttitkára voltam. A minisztérium vezető káderei mellett hozzám tartoztak a tanácsok mezőgazdaságf osztályvezetői, az összes állami gazdaság és gépállomás vezetői is. Munkám elismeréseként hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján a Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntettek ki.

Sok gonddal voltak telítve ezek az évek. Az emberekkel szembeni bizalmatlanság lett úrrá általában, s a jól megválasztott kádereknek nagy részük volt abban, hogy a mi területeinken a túlkapások minimálisra csökkentek. Ezt pályafutásom egyik legnagyobb eredményének tartom. Ekkor jelent meg a Politikai Bizottság határozata, mely szerint a megyékből elhelyezett kádereket a megyei bizottságok visszahívhatják. Németi József megyei titkár biztatására visszamentem Bajára járási titkárnak.

1956. október 23-án az ellenforradalom szele elérte Baját is. Többen félelemből hátat fordítottak a pártnak. Szerencsére voltak, akik a fegyveres harcot is vállalták. 28-án hajnalban huszonnégy ed magammal visszafoglaltuk a tanácsházát, a postát és más fontosabb helyiségeket. Engem november 3-án az utcán letartóztattak, de szabadon engedtek. Azt a „tanácsot” adták, hogy ne ^távozzak el lakásomból. 4-én, hajnalban szovjet egység érkezett Bajára, sokat segítettek a rend, a hatalom helyreállításában. Aa ellenforradalom leverésében való részvételért a Magyar Partizán Emlékérmet és a Magyar Szabadság Érdemrendet kaptam.

1957-ben a bajai pártbizottság első titkára lettem, majd 1960- ban a megyei pártbizottság titkárának neveztek ki, s azóta Kecskeméten dolgozom. 1964-ben, az agrártudományi egyetem elvégzése után ledoktoráltam. Két ízben kaptam meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. Közben — 1968-ban — a megyei tanács elnökhelyettese lettem. Ebben a beosztásban dolgoztam 1978-ig, nyugdíjazásomig. Ekkor az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntetett ki.

Mint nyugdíjas, tágja vagyok a megyei pártbizottságnak, a tanácsadó testületnek^ a megyei tanácsnak, a termelési-ellátási bizottságnak. A Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete elnökhelyettese^ és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Országos Bizottságának tagja vagyok.

Glied Károly