Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

2 © PETŐFI NÉPE 0 1985. március 8. MOSZKVA ... ; , , ' ipiSl V,' ­Központi bizottsági titkárok tanácskozása Borisz Ponomarjov kitüntetése "rSPl egyséS jegyében zaj_ Moszkvában szerdán megtar­tották a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai pro­paganda- és ideológiai kérdések­kel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozását. A tanácskozáson Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára mondott megnyitóbe­szédet. A tanácskozáson részt vettek: a Bolgár Kommunista Párt ré­széről Sztojan Mihailov, a KB titkára; Csehszlovákia Kommu­nista Pártja részéről Jan Fojtik, a KB elnökségének póttagja, a KB titkára; a Kubai Kommunis­ta Párt részéről Jorge Risquet, a KB politika: bizottságának és a 3 titkárságának tagja; a La­oszi Népi Forradalmi Párt részé­ről Sámán Vinaketh, a KB titká­ra; a Lengyel Egyesült Munkás­párt részéről Henryk, Bednarski, a KB titkára; a Magyar Szocia­lista Munkáspárt részéről Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Ceren- jpilin Balhadzsav, a KB titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről Joachim Herrmann, a KB titkára; a Román Kommu­nista Párt részéről Petru Enache, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről Mi­hail Zimjanyin, a KB titkára; a Vietnami Kommunista Párt ré­széről Hoang Tung, a KB titkára. A részvevők véleménycserét folytattak az ideológiai, valamint a tájékoztató és propagandamun­ka időszerű kérdéseiről, minde­nekelőtt a fasiszta Németország és a militarista Japán felett ara­tott győzelem közelgő 40. évfor­dulójával összefüggésben. A tanácskozás baráti légkör­ben, a megvitatott kérdésekben * Óvári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára szerdán Moszkvában átnyújtotta Borisz Ponomarjovnak. az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának a Magyar Népköztársaság Rubi­nokkal Ékesített Zászlórendjét. Az Elnöki Tanács a kitüntetést a magyar—szovjet kapcsolatok ápo­lása. a szocialista országok együtt­működésének erősítése terén a békéért és a biztonságért vívott haroban szerzett kiemelkedő ér­demeiért. 80. születésnapja alkal­mából adományozta a szovjet ve­zetőnek. A kitüntetés átadásánál jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, hazánk szovjetunióbeli nagyköve­te. Az SZKP KB Politikai Bizottságának ülése Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ve­zetésével tegnap -hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldött­sége. amely részt vett a szocia­lista országok testvérpártjai pro­paganda és ideológiai kérdések­kel -foglalkozó központi bizottsági titkárainak találkozóján. A kül­döttség tagjai voltak Barabás Já­nos és Radics Katalin, a KB osz­tályvezető-helyettesei. Fogadáisukon a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Vlagyimir Ba- ZQvszkij, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. Kapolyi László Varsóban Kaoolyl László ipari miniszter tegnap Varsóba utazott. A len­gyel partnerminiszterekkel tár­gyalásokat folytat az együttmű­ködés továbbfejlesztéséről a bá­nyászát és energetika, a kohó- és gépipar, valamint a könnyű, és a vegyipar területén. Shultz az űrfegyverkezésről Az SZKP KB Politikai Bizott­sága legutóbbi ülésén megvitatta és jóváhagyta azokat az utasítá­sokat, amelyeket a március 12-én Genfben kezdődő új szovjet— amerikai tárgyalásokon részt­vevő szovjet küldöttség kapott. A Politikai Bizottság hangsúlyoz­ta, hogy a tárgyalások lehetősé­get adnak a fegyverkezési haj­sza megakadályozására a világ­űrben és megállítására a földön, amennyiben erre mindkét fél késznek mutatkozik. A tárgyalá­sokon a Szovjetunió határozott és építő jellegű, magatartást fog tanúsítani, az egyenlőség és egyenlő biztonság elvéből indul ki, feltétlenül szem előtt tartja azt a január 8-án létrejött: szov­jet—amerikai megállapodást, George Shultz amerikai kül­ügyminiszterrel találkozott teg­nap a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttsége, amely az amerikí kongresszus meghívá­sára tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. Vlagyimir Scserbiekij. az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja vezeté­sével. A küldöttség három napon ót tárgyalásokat folytatott az amerikai törvényhozás vezetőivel és tagjaival is. A tegnapi eszmecsere központ­jában a kétoldalú kapcsolatok, il­letve a jövő héten kezdődő új le­szerelési tanácskozással, a fegy­amelynek értelmében a nukleáris és űrfegyverzet kérdéseit egy­mással összefüggésben kell meg­vitatni és megoldani. A Politikai Bizottság meghall­gatta Mihail Zimjanyinnak, az SZKP KB titkárának beszámoló­ját a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai ideo­lógiai és propagandakérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak moszkvai találkozójá­ról. A testület elégedetten álla­pította még, hogy a találkozó elő­mozdítja az ideológiai, tájékozta­tó és propagandamunka további erősítését. A Politikai Bizottság meghall­gatta és elfogadta Andrej Gromi- ko beszámolóját Olaszországban és Spanyolországiban tett látoga­verkezési verseny megállításával kapcsolatos kérdéseik álltak. Georgij Arbatov, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Egyesült Ál­lamok és Kanada Intézetének igazgatója, aki tagja a küldött­ségnek televíziós nyilatkozatában szólt a leszerelési tárgyalásokról. Mint mondotta, az amerikai kor­mányzat jelenlegi magatartása nem ad okot különösebb derűlá­tásra a tárgyalások küszöbén. Wa­shington a napokban tett közzé egy olyan „hivatalos” okmányt, amely a jövendőbeli tárgyalás másik résztvevőjét, a Szovjetuniót .szerződésszegéssel” igyekszik tásáról. Hans-Dietrich Genscher alkanceílárral, nyugatnémet kül­ügyminiszterrel folytatott megbe­széléseiről. A februáir 24-én országszerte megtartott köztársasági és auto­nóm köztársaság legfelsőbb taná­csi, valamint helyi tanácsi vá­lasztások eredményeit áttekintve a Politikai Bizottság rámutatott arra. hogy minden területen to­vább kell javítani a tanácsok munkáját, tevőlegesen és követ­kezetesen érvényt kell szerezni jogaiknak, arra kell törekedniük, hogy a tanácsok munkájának tar­talma. stílusa és módszeréi össz­hangban áiijapak^Jej.iett szQtsatv lizmus tökéletesítésévei összefüg­gő feladatokul. s jg .* megvádolni, s az amerikai kor­mány a közelgő tárgyalásokat ar­ra is fel akarja használni, hogy újabb fegyverek gyártásának en­gedélyezésére vegye rá a kong­resszust. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon mennyire őszinték az amerikai kormányzat szándékai, s mire akarja felhasználni még Washington a tárgyalásokat — hangoztatta Arbatov. ♦ Vlagyimir Scserbiekij csütör­tökön megbeszélést folytatott Ronald Reagan elnökkel. George Shultz amerikai kül­ügyminiszter azzal vádolta meg a kormány űrfegyverkezési poli­tikáját bíráló tudósokat, hogy nem tudományos, hanem politikai okok miatt ellenzik annak foly­tatását. A külügyminiszter szer­dán esté egy tudományos társa­ság előtt mondott beszédében vé­delmébe vette a programot, amely szerinte csak kísérleti szakaszban van és csak később derül iki ró­la. hogy egyáltalán alkalmazha­tó-e. Shultz megismételte azt a ko­rábban Reagan elnök által is hangoztatott követelést, hogy a szaktudósok támogassák a prog- 'éam* imegvaiósítááátr és1 Vegyenek részt abban. Mint- ism,éF?tes. szá- mms .Vezet? amerikai tudós, köz­tük több Nobel-díjas is leszögez­ték: az űrfegyverkezési program •technikailag megvalósíthatatlan, politikailag pedig rendkívül ve­szélyes. Genscher Szófiában Bolgár nyugatnémet külügymi­niszteri tárgyalások kezdődtek tegnap Szófiában. Petr Mladenov bolgár és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémét külügyminisztdr. idő­szerű nemzetközi kérdésekről és a két állam közötti kapcsolatok­ról folytat véleménycserét. Hans-Dietrich Genscher a bol­gár külügyminiszter meghívására tesz kétnapos hivatalos látogatást Bulgáriában. Arbatov tévényilatkozata Washingtonban GENFI TÉTEK:' 2. Közép-hatótávolságú fegyverek Néhány éve terjedt el az „eu- rohadászati” fogalom a politikai sajtóban, holott az Egyesült Ál­lamok és európai NATO-szövet- ségesei több mint három évtize­de folytatják a Szovjetunió közel­ből — egyebek között az európai térségből — való hadászati fe­nyegetésének politikáját. Wa­shington szüntette meg Európa atomfegyvermentes státusát, ami­kor néhány évvel a második vi­lágháború befejezése után vész­terhes rakományukkal együtt átvezényelte Európába az első amerikai atombombázó ezrede- ket. Washington állította rend­szerbe az első közép-hatótávolsá­gú rakétákat, amikor az ötvenes években Anglia, Olaszország, Tö­rökország nyakába varrta őket. Washington élt vissza monopó­liumával, amikor a repülőgép- anyahajók szinte kizárólagos bir­toklásával a tenger felől is atom­csapásokat helyezett kilátásba a Szovjetunió ellen. És mégis, atlanti körökben majd egy évtizede mindenért a szovjet SS—20-as rakétákat teszik fele­lőssé: Nyugat-Európa új szintű veszélyeztetettségéért, az európai katonai egyensúly megbomlásá­ért, és természetesen azért is, hogy a NATO „kénytelen volt” megkezdeni az amerikai közép­hatótávolságú eszközök telepíté­sét az NSZK-ba, Nagy-Britanniá- ba és Olaszországba. A Genfben március 12-én kez­dődő szovjet—amerikai tárgya­lások résztvevői az atomfegyve­rek kategóriájában a hadászati fegyverrendszerek mellett meg­vitatják a közép-hatótávolságú atomeszközök problémáit. Itt olyan rakétákról és repülőgépek­ről van szó, amelyek a Szovjet­unió területéről nem érik el az Egyesült Államok területét, de el­érhetik Nyugat-Európát; az Egye­sült Államokból nem érik el a szovjet célpontokat, de Nyugat- és Dél-Európából — igen. Meghatározó körülmény, hogy a NATO közép-hatótávolságú eszközei Nyugat-Európából hadá­szati fenyegetést testesítenek meg a Szovjetunió viszonylatá­ban, tehát az amerikai hadászati támadó fegyverrendszerekkel azo­nos mértékben és módon veszé­lyeztetik a Varsói Szerződés egyet­len atomhatalmát, míg a szovjet közép-hatótávolságú eszközök — a tengeri ellenintézkedések előtt — nem jelentettek hadászati fe­nyegetést az atlanti tömb vezető katonai nagyhatalmára. A telepí­tési helyből, tehát katonaföldraj­zi tényezőből adódó aszimmetri­át növelte, hogy a Szovjetunió­nak nincs atomfegyverrel ren­delkező szövetségese, míg Nagy- Britannia és bizonyos mértékig Franciaország ilyen minőségben veendő tekintetbe az Egyesült Államok oldalán. Az ,1979-es NATO-határozat végrehajtásának megkezdése előtt olyan értelemben állt fenn „eu- rohadászati” egyensúly* hogy nagyjából egyenlő számú ameri­kai—brit—francia közép-hatótá­volságú eszköz veszélyeztette^ a Szovjetuniót, és közép-hatótá­volságú szovjet eszköz Nyugat- Európát, pontosabban az oda elő­retolt amerikai nukleáris rend­szereket, a brit és francia nuk­leáris erőket. A NATO „kettős” határozata — némi leegyszerű­sítéssel — azt célozta, hogy az oldalanként 900—900 közép-ható­távolságú eszközhöz a NATO ol­dalán. csatlakozzék közel 600 új amerikai eszköz (Pershing—2-es ballisztikus rakéta és manővere­ző robotrepülőgép), miközben a szovjet fél változatlanul az ame­rikai kontinenst elérni képtelen meglevő — igaz, korszerűsített — közép-hatótávolságú eszközeire szorítkozzék. 1983 végén a genfi szovjet- amerikai „eurorakéta” tárgya­lásokon olyan helyzet állt elő, hogy a sorozatos szovjet enged­mények következtében fennállt a megegyezés „veszélye”, ami az amerikai telepítésifölény-szerzé- si tervek veszélybe kerülését je­lentette. Washington számára nem maradt más hátra, mint a telepí­tés egyoldalú megkezdésével befejezett tények elé állítani a szovjet tárgyalófelet, hogy az kénytelen legyen otthagyni az immár tárgytalanná vált tárgya­lásokat. Az elmúlt esztendő szovjet katonai ellenintézkedései — a megnövelt hatótávolságú harcá­szati-hadműveleti rakéták elhe­lyezése az NDK és Csehszlovákia területén, az SS—20-asok szolgá­latba állítási moratóriumának ér­vénytelenítése, szovjet rakétás ten­geralattjárók előrevonása az ame- ! rikai. partok közelébe — hozzáve­tőlegesen helyreállították az ame­rikaiak által regionális, kontinen­tális és interkontinentális szinten, megbontott egyensúlyt és részben megnyitották az utat az új, komp­lex tárgyalások előtt. Ezeken a tárgyalásokon nemcsak a közép­hatótávolságú eszközök hadásza­ti kihatáséit lehet tekintetbe ven­ni, hanem azt is, hogy az ázsiai— csendes-óceáni térségből milyen előretolt amerikai nukleáris rendszerek fenyegetik a Szovjet­uniót. A komplex megközelítésmód le­hetővé teszi az amerikai előretolt nukleáris rendszerek és a szovjet nehézrakéták régóta vajúdó kér­désének együttes megoldását, a harmadik atomhatalmak támadó potenciáljában megtestesülő fe­nyegetések számításba vételét, úgy, hogy ezeknek a hatalmak­nak nem kell részt vennlök a tár­gyalásokon és nem kell csökken­tést végrehajtaniok „független el­rettentő erőnek” minősített atom- arzenáljukbaft. Az új genfi /tárgyalások e szek­torában az egyenlő és nem csök­kenő biztonság elvét úgy kell ér­vényesíteni, hogy ami a közép­hatótávolságú fegyverekben meg­testesülő hadászati szintű veszé­lyeztetést illeti, ez ne Kelet- és Nyugat-Európa, hanem a Varsói Szerződés egésze és a NATO egé­sze, de legfőképpen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között egyenlítődjék ki. Ennek elemi és első feltétele, hogy az amerikai fél megszűnjön veszélyeztetni a Szovjetuniót’ olyan új fegyver- rendszerekkel, amelyek megfe­lelőivel a Szovjetunió j korábban nem veszélyeztette az Egyesült Államokat. Pirityi Sándor a hadtudományok kandidátusa Nőnapi «kitüntetések (Folytatás az 1. oldaliról.) mányunk az eltelt 40 évben min- . dent megtett azért, hogy a nők egyenjogúsága ne csak deklarált adomány mara'djon, hanem min­dennapi valósággá, életünk ter­mészetes velejárójává váljon. Ez a szándék és törekvés hívta élet­re a régebbi és a közelmúlt szo­ciálpolitikai intézkedéseit, ame­lyek a nők munkavállalását, a családban betöltött szerepük könnyítését hivatottak elősegíte­ni — hangsúlyozta a továbbiak­ban. Losonczi Pál ezután átadta azo­kat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa adományozott a béke védelmében, hazánk szocialista társadálmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakö­rülményeinek javításában kifej­tett kimagasló munkásság élis- | méréséként. Bács-Kiskun megyéből Szocia­lista Magyarországért Érdemrend kitüntetést kapott: Fricska Mar­git, a kiskőrösi járási pártbizott­ság nyugalmazott első titkára. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült Kancsár Sándorné, a megyei ta­nács nyugalmazott előadója, Ba- rddlai Sándorné, a kalocsai Há­ziipari Szövetkezet nyugalma­zott főkönyvelője. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést vette át He­gyes Gyuláné, a kecskeméti tej­üzem nyugalmazott adminisztrá­tora. A Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetésben részesült Garan József né, a szabadszállási Lenin Tsz gondnoka, dr. Rebek Lőrincné, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és Egészség-/ ügyi Szakközépiskola tanára, Sztruhár Lajosné, a miskei Már­cius 15. Tsz kertészeti brigádve­zetője, Veszelovszki Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár cso­portvezetője. Gálaest a Vigadóban A Magyar Nők Országos Ta­nácsa csütörtökön gálaestet ren­dezett a Pesti Vigadóban a 75. nemzetközi nőnap és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Részt vett a gálaes­ten Csehá'k Judit, a Mjjijszfeiita- nács elnökhelyettese, valamint? a politikai és. a társadalmi élet több vezető személyisége. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a Központi Bizottság és a kormány nevében köszöntötte az édesanyákat, az asszonyokat, lányokat, a magyar nőket. — Ünnepre gyűltünk ma itt össze, hogy kifejezzük a nők iránti tisztelet és megbecsülés érzéseit. Tudjuk, hogy az lesz -majd igazán méltó ehhez az ün­nephez, ha már nem kell külön hangsúlyoznunk a nők egyenjo­gúságát és küzdeni érte — han­goztatta elöljáróban. — Egy új,' igazságosabb világ, a szocializ­mus megteremtésén fáradozva, célul tűztük ki a társadalmi egyenlőtlenségek fokozatos, meg­szüntetését, köztük a nők tény­leges egyenjogúságát gátló ténye­zők felszámolását. . — A pártunkat jellemző rea­lizmussal és nyíltsággal ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a nők törvényeinkben biztosított egyenlősége csak hosszú, kitartó, tudatos fáradozás eredménye­ként válhat valódi társadalmi egyenlőséggé. Ennek elérése ér­dekében még sok a teendőnk, hi­szen az új társadalom egészét kell marxista értelemben eman­cipálnunk. Felszabadulásunk 40. évfordu­lóján elismeréssel és hálával gon­dolunk mindazokra, akik oda­adással szolgálták népünk előre­haladását. A Magyar Nők De­mokratikus Szövetsége jelentős érdemeket szerzett mind az ör- szág újjáépítésében, mind a de­mokratikus közélet megteremté­sében és a társadalmi viszonyok szocialista átalakításában. Ügy vélem, hogy a nők egyen­jogúságának gyakorlati érvénye­sülését jól szolgálta és szolgálja pártunk 1970-es nőpolitikái ha­tározata. a kormányzat és a társa­dalmi szervezetek erre alapozott intézkedései. Meggyőződésem, hogy megengedhetetlen mulasz­tás lenne beletörődni a jelenlegi gazdaság gondjaiba, és a nők hely­zetének javítását arra az időre halasztani, amikor űjra gyor­sabb gazdasági növekedési Sza­kaszba léphetünk, A mostani hely- zétben is számos lehetőség van arra, hogy a nők egyenjogúsá­gának kiteljesítése érdekében or­szágosan és helyi keretekben egy­aránt erősítsük a tudatformálást, szemléletváltoztatást. „ — E nemzetközi ühnejjen együttérzéssel és .szolidaritásai | gondolunk azokra a nőkre, akik­nek a Föld számos pontján a megaláztatás, a kiszolgáltatott­ság, a mégnypmorítás jut osztály­részül. Évezredek tragikus élet- tapasztalatai munkálták ki a nők­ben, asszonyokban az éberség ösztönét, szeretteik féltését. A négy évtizeddel ezelőtt véget ért. vi­lágháború pusztításainak, a fásiz­mus elleni küzdelem véráldoza­tainak emléke is ösztönzi ,a nő­ket, amikor oly határozottan és elszántan emelik fel szavukat a béke megőrzése érdekében. — A történelmi folyamatossá­got jórészt az emberi fajt meg­ei tartó;asszonyi: erő;‘.’-évszázadokon 'keresztül a püs'itulTáokcíri5 és:' dú­trlásökon át is i érvényesülő’ ;újjá- születés. akarása és képessége biztosította. A nőknek ez az'egye­temes életküldetése . és annak mindennapi megnyilvánulása te­szi ünneppé az egész tár­sadalom számára ezt a napot. Szóljon az önöknek most kife­jezett . tiszteletünk, megbecsülé­sünk, szeretetünk és köszöne- tünk az esztendő valamennyi napjára — mondotta befejezésül Szűrös Mátyás. Az ünnepi beszéd után a gála­műsorban közreműködött a bu­dapesti madrigálkőrus, a Ma­gyar Állami Op_eraház szimfoni­kus zenekara, valamint , számos neves előadóművész. Megemlékezés a forradalmár elődökről (Folytatás az 1. oldalról.) én Egerben. Ez alkalommal bo­nyolítják le a megyei diáknapok művészeti bemutatóit, s az egész­napos kulturális programhoz el­méleti tanácskozások is kapcso­lódnak, egyebek közt a történe­lemismeret, a nemzettudat téma­körében. A rendezvény a Ke­mény Ferenc Körcsarnokban if­júsági nagygyűléssel és gálamű­sorral zárul. A Forradalmi Ifjúsági Napok országos rendezvénynaptára is bőségesen kínál lehetőséget a tar­talmas ünneplésre. Március 22— 24. között rendezik meg a szo­cialista városok ifjúgárdistái­nak találkozóját Várpalotán, áp­rilis 4-én és 9-én szovjet barát­ságvonat érkezik a magyar fővá­rosba. A FIN Bács-Kiskun megyei megnyitója március 15-én, Kis­kőrösön lesz. Ezen a napon talál­koznak a városban a Petőfi Sán­dor nevét viselő gimnáziumok és szakközépiskolák tanulói, s ek­kor rendezik meg a Fut a Kőrös körös-körül elnevezésű tömeg­sportdélutánt. Félegyházán if­júsági nagygyűlést . tartana^- már­cius idusán. A Tanácsköztársaság emlékének tiszteletére rendezik meg március 23-án a hagyomá­nyos orgoványi emléktúrát. Ha­zánk felszabadulásának 40. évfor­dulóján zárul a FIN eseményso­rozata. Kiskunhalason a városi kulturális szemlék legjobbjai ad­nak gálaműsort, Kecskeméten pe­dig nagyszabású megyei szintű Ifjúsági napot szerveznek, amely­ben minden résztvevő megtalálja az érdeklődésének megfelelő programot. De megyénk minden települé­sén felkészültek a „Három ta­vasz” ünnepének méltó megün­neplésére. A yonzó, érdekes prog­ramok — honvédelmi játékok, történelmi vetélkedők, emléktú­rák — gondoskodnak arról, hogy a fiatalok valóban magukénak érezzék a forradalmi hagyomá­nyokat. Javuló ruházati választék (Folytatás az 1. oldalról.) vetek készülnek, ezekből szintén jut a hazai üzletekbe. Az olcsó ruházati termékek vá­lasztékát is növeli a kereskede­lem: jelenleg olyan bolthálózat kialakításáról folynak a tárgya­lások, ahol kimondottan mérsé­kelt áru, tömegigényeket kielé­gítő holmikat hoznak, forgalom­ba. A sok bosszúságot okozó gye­rekcipőhiányon részben termel­tetéssel, részben pedig az im­port fokozásával igyekszik eny­híteni á kereskedelem. Az osztályvezető végezetül el­mondotta, hogy a szükséges áru­alap összességében ugyan bizto­sítottnak látszik, sok gondot okoz azonban a szállítások ütemtelen- sége — akár bel-, akár külföldi cikkekről van szó —, valamint az, hogy a szállítók esetenként gyenge minőségű termékekkel próbálnak eleget tenni szerződé­ses kötelezettségeinknek. Ezért a kereskedelem a jöyőben foko­zottan él a kötbérezés lehetősé­gével, ha a szállítók nem tartják magukat a megállapodáshoz. S

Next

/
Thumbnails
Contents