Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-29 / 74. szám

1985. március 29. • PETŐFI NÉP E • T ÉLENJÁRÓK Á BÁCSKÁBAN A Vörös Csillag traktorosbrigád Bácsalmásról A bácsalmási Petőfi Tsz-ben néhány brigádba nehéz bekerülni. Meg keli várni míg a kollektíva eldönti: befogadják-e az új embert. A szövetkezet szocialista -brigádjai mér évek óta jól átgondolt vállalásokkal igyekeznek ésszerűsíteni munkájuk fázisait, illetve nö­velni a hozamokat, vagy a hatékonyság javításának másik útját jár­va, csökkenteni a költségeket. H Elő a névtelenségből! Tenyér Istvánnal, a szövetke­zet versenybizottságának elnö­kével a szocialista brigádok mun­kájának értékeléséről beszélget­tem. — Tizennégy brigádunk száz­hetvennégy taggal vesz részt a felszabadulásunk 40.' évforduló­ja és a XIII. kongresszus tiszte­letére meghirdetett munkaver- senyben — mondta. Megtudtam, hogy ez a kollek­tíva jelentősen hozzájárult a ta­valyi 219 millió forintos árbe­vétel mellett megszerzett 21,5 milliós eredményhez is. Tovább boncolgatva a brigádok elmúlt évi munkáját kiderült, hogy az árbevétel-többletet célzó vállalá­si tervük 1,2 milliós volt. Ezt azonban áldozatkész munkájuk nyomán 6 millió 272 ezer forintra teljesítették. A 787 ezer forintos költségmegtakarítási terve), pe­dig az esztendő végére méghá­romszorozták. Az egyik brigádjuk a Vörös Csillag traktoros brigád híressé vált. 1984. augusztusában, meg­ismerve a bányász és vasaskol­lektíváknak a felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére meg­hirdetett munkaversenyét, fel­hívással fordultak a Bácskai és a Dunamelléki Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségéhez tartozó szocialista brigádokhoz, hogy csatlakozzanak a munka­versenyhez. Rozmanitz Jakabnétól, a TE-; SZÖV versenyfelelősétől tudom, a térség minden szövetkezete csat­lakozott a felhíváshoz. A Vörös Csillag brigád történe­tét Tenyér István röviden vázol­ta., .. Tízen alakították 1970-ben. Jelenleg, kilencen vannak. Két­szer érték el. a bronz- és az ezüst­fokozatot. Hétszer az aranyat, három alkalommal voltak a Szö­vetkezet Kiváló Brigádja és 1981-ben kiérdemelték a kong­resszusi oklevelet. Zömmel idő­sebbek, csak a két szerelő fiatal. A különvállalásról a 26 gépelt sornyi terjedelmű felhívásról né­hány brigádtaggal beszéltem. Azt 9 Szabó B. Sándor. Szeidl András. • Oláh György. firtattam: erejükből hogyan fut­ja többre, hiszen a szövetkezet eredeti terve is feszített. Oláh Györgyről, a brigád ve­zetőjéről egyik társa mesélte: — Kevesen vannak már ilye­nek, mint ő. Mindene a munka. Miért mondom ezt? A falu szé­lén, ahol lakunk, az egyik este, egy fárasztó nap után már ott­hon voltam, hallom ám, Gyuri bácsi még javában túráztatja a John Deer-t, tárcsázott. Másnap én- is korán keltem. Ügy négy óra tájban állok a fürdőszobá­ban, egyszer csak — odaláttam a borotválkozó tükörből — látom: ő mászik fel a fülkébe. Amikor kiléptem a kapun, már a máso­dik fordulót csinálta ... — Meg lehet szokni — mondta ériből Oláh György, akit az apró darabokra szétszedett traktor mellett találtam a műhelyben. — Harminchat éve csinálom. Mos­tarjában már egy-egy nehezebb nap után bizony;, elfáradok, de azért megy a munka. ,.r Megy, tudom, nem is akárho­gyan. Nem is. tartottam fel so­káig, mert látszott rajta, inkább, a géppel szeretne foglalkozni. Ezt a traktort most szerelték szét el­ső alkalommal és . néhány nap múlva már újra -’’mennie kell. Ahogy mondta, ennéjc a gépnek „az évet el kell vinnie”. A tél vége a Petőfi Tsz-ben is a gépjavításé volt. Szabó B. Sándor a következő beszélgetőpartnerem, ő a trakto­rosok főnöke. Arra, hogy mire képesek az emberek példát mon­dott. — 1983^ban hét kilogramm gázolajat használtunk fel egy normálhektárnyi munka elvég­zéséhez. Tavaly ehhez már ele­gendő volt 6,8 kilogramm is. Ezt a megtakarítást sokféleképpen le­het elérni. A legegyszerűbben, ahogy a Vörös Csillag brigád tagjai csinálják. Reggel kimen­nek, este bejönnek. A többiek­nél nem ritka, hogy 10—12 ki­lométerről is bepöfögnek, kép­letesen mondva egy csavarért. Nekik, a nagygépeseknél megéri, ha a kisebb hibákat máguk ja­vítják a földeken, hiszen min­dent a jó munkavégzésre , tettek fel. Nem is háztájiznak. Igaz, jól is keresnek, havonta majdnem kétszerannyit vihetnek haza, mint a többiek. De meg is dol­goznak jérte. A brigád legfiatalabbja Szeidl} András, de már ő is öt éve a | többiekkel dolgozik, mezőgaz­dasági gépszerelő. Öt, ahogy mondta, az idősebbek lendülete ragadta magával. — Szeretek velük dolgozni. És izgalmas is ez a munka, hiszen sokat lehet tanulni. Ezek a Rá­bák, a John Deer- és az IH-trak- Itorok a legkorszerűbbek, amit egy . szerelő hazánkban ma láthat. Nekem nem ér véget a munkám a műhelyben, sertésekkel is fog­lalkozom, egyébként pluszügye- letet is ezért vállalok; szeretném idén elkezdeni a házépítést. Erre kell a pénz, jó volna már jövőre benne lakni... Szóba kerül még az is, hogyan kerülhet a brigádba új tag. — Ki kell érdemélni — mond­ták. Molnár János például már harmadik éve „várja”, hogy kö­zéjük tartozhasson. Viszont benn­maradni sem könnyű. Szigorúak önmagukkal szemben. Van akitől megváltak, mert teljesítménye ingadozó volt. Erről így véleked­nek: Az ünnep másnapja sem számít, itt menni kell... Czauner Péter „T. Szerkesztőség! Ugyan nézzenek már ki az ablakukon a szomszédos hátsó udvarra. A múlt hét óta ott van a tele'konténer, és kö­rülötte is a rengeteg szemét az átjáróudva­ron.” Egy hétfőn, azaz március 25-én érkezett le­vélből idéztem e sorokat. Írójának kilétére kö­vetkeztetni is nehezen lehet. Feltételezhető,-- hogy va szomszéd házak lakója, mert amiatt panaszkodik, hogy: „Megjön a jó idő és nyit­hatjuk ablakainkat a szemétre.” De az alá­írás: N. N., roppant titokzatos. Talán a „Név- teleN” első és utolsó betűje. A levéllel egyébként nem foglalkoznék, ha pem éppen a névtelen levelek, bejelentések küldőiről készültem volna cikket írni. Ám a szerzőt sehogy sem értem. Az udvar valóbán lehetne tisztább — bár’ a konténer, amikor megnéztem, már üres volt. De miért nem le­het ezt az észrevételt vállalni? Attól fél talán a levélíró, hogy ezentúl az ő háztartási hul- ladékját nem szállítják el? Netán a házfel­ügyelő ráveri az ablakot? Törhetném a fejem, hogy kitaláljam a gon­dolatait, de ez időpocsékoló vállalkozás. Hi­szen ott sorakozik jegyzetfüzetemben néhány hasonló példa. Névtelenül szidták a'kecske­méti széchenyivárosi távfűtést, meggyőződé­sem, hogy alaptalanul is, holott az idei ke­mény, télen a leghidegebb napokban is meleg volt a lakásokban. Lehet: az illető az ellenőr-. ző mérést akarta elkerülni — miért? —, és nem merte .nyíltan bevallani, hogy ő bizony még a gáztűzhellyel is rásegít a távfűtésre. Mivel magyarázható a megyei pártbizottság­ra érkezett levél, amelyben a félegyházi film­színház esztétikai állapotát bírálja egy mozi­néző — jogosan, de névtelenül? Legközelebb talán nem adnának neki jegyet a pénztárnál? Esetleg nemcsak alkalmi mozijáró, hanem az I intézmény dolgozója? Akkor meg mire jó a munkahelyi értekezlet? ... Vannak persze „okosabb levelezők” is, akik Kg tudják, hogy a névtelen bejelentés legtöbb he­lyen a papírkosárba kerül. Ezért ők nemcsak nevet, hanem címet is írnak. Azzal a kis szép­séghibával, hogy hamisat. S akár az újságíró, akár hivatalos szerv tart ellenőrzést, kiderül, jjjjj hogy ilyen nevű ember az adott helyen, egy ■ konkrét esetben például a kecskeméti Homok­bányánál, nem lakik — a válaszlevelünk kéz- besítetlenül visszajött —, a megvádolt bolt- * ban pedig már hetek óta nem is volt az a ter­mék, amelyből a bejelentő szerint az ismerő­sök csúszópénzért kaptak. Ugyancsak nemlé­tező az a személy, akit az Alföld Áruházban egy csomagvizsgálatnál állítólag mélyen meg- sértettek önérzetében. Boszorkányos módon ' tehették ezt a réndészek, mert az egyént el is jjj§ varázsolták, másként hogyan történhetne meg, hogy a levélbeli állítása szerint városföldi il­letőségű panaszosról Városföldön mit sem tud- III! nak. S 'ffädjjBÖr epríyjÁS;.ejég, s igazán nem túrtam , f. „ -föl értük a- célpontnak gyakran kiválasztott V> intézmények: ügyészség, népi ellenőrzés, szer­kesztőség, pártbizottságok, tanácsok nyilván- |gg| tartásait. Miért bújik a névtelenség sűrű homályába 111 a bejelentő? Védi önmagát? Lehet, de így sokszor elfedi az általa fölvetett, s birs latra, változtatásra igencsak megérett ügyet is . Mert hol,. kitől szerezzen továibbi . informáici .ót az ügyészség, vagy a népi e llenőrzés, amel y vizs­gálatot indít név nélküli bejelentés es étén is, ha az adatok és egyéb információk a' z állítás valódiságát valószínűsí tik: És menny ivei ne­hezebb elindulni, s a dolgok háttéré jt is fel­tárni, ha az informátor, elrejtőzik, < a vizsgá­latot végző szakember jó darabig sptétben tapogatózik. Persze kell egyfajt a bátorság is véleményt formálni, s azért kiál Ini! No nem a megvádolt főnök retorziójától 'kell félni, his? jen az na­gyon is elkerülhető,' ha az illető — aki nevét is leírta a Ijzyéjben — kéri, hogy beadványát tekintsék közeYdekíI bejelentésnél c. Nevét'ek- kor nem adják ki, sőt a vizsgálat nál úgy jár­nak el, hogy -ne is gyaníthassák kilétét a ké­sőbbi megtorlásba n reményked ők. Feltétel azonban," hogy a b/ejelentés nem lehet tudato­san hamis vádaskodás. De ez a ritkább eset. Gyakoribb viszomt, hogy a megalapozott be­jelentés is név nélkül érkezik. A bátorság ah hoz szükséges , hogy vállalja az illető a közszereplést;, a vi .tát, nézeteinek másokéval val ó ütköztetésé ét, s legyen kész érveket, meggyőző érvekiet felsorakoztat-- ni a maga igazéi védelmiében, ugyanakkor fo­gadja el, ha a t ények és összefüggések nem,az ^- Ő elképzeléseit igazolják:. 4- ° Ezt'azonban nem lehe:t bíbicként, a háttér­ből csinálni. SJ nerp is «zab ad. Hiszen csak a nyílt, őszinte vita eredmé ínyeként születhet meg a légjob'b,'. a mindenki számára elfogad­ható, az eltérő érdekekiet e.-gyeztető megoldás. A kongresszílsi előkészületek során az irány­elvek vitájában az -alapsz-ervezeti taggyűlése­ken, értekezleteken aíipáirttagság több mint 20 százaléka fejtetté ki v éleményét. Felelősen, a javítás szándékával — mondta a XIII. párt- kongresszus vitaindítói ál oan Kádár János. Valamennyien kisebb- nagyobb hallgatóság előtt beszélitek — vállalv a saját magukat, gon- t- dolataikai;. Erre áz aktív itásra és nyíltságra a "későbbielcben is szüksé; g lesz.'S még szélese­dik is a résztvevők ke jre, hiszen az ország- gyűlési képviselői ésr tanácstagi választások előtt münden választóké jrületben (ez kisebb te­lepüléseken két-három utcát jelent) egy vagy több je.-lölőgyűlést tart .anak. Soha jobb alka­lom mean kell elmond ani a közös, vagy — a közre is visszaható — egyéni gondokat, fel­vetni a megoldásra v áró( feladatokat; és fel- ajánla.ni a támogatást; az "együtt megfogalma­zott célok valóra vál fásához, A fórumok eh­hez adottak, csak mog. kell tölteni őket tar­talommal ! Igaz, azt nem lehet várni, hogy minden egyes javaslat rögtön, vitai, módosítás nélkül a kö­zös terv része lesz. i \zt viszont meg kell kö­vet élni, hogy egyetlen felvetés se maradjon érdemit!) válasz nél kül 1 i Ha így lesz, akko r megkíméli magát a fö­lösleges hosszúságii M és körmöléstől nem egy esetleges névtelen le ivélíró, s az is, aki a beje­lentést kapná, jólle ihet a címzett valójában nem ő! Lépjünk líé t elő a névtelenség homá­lyából ! ­Váczj Tamás Szaktáborok úttörőknek TIZENÉVESEK DOKTORAI Ifjúsági orvosi hálózat Bács-Kiskunbam Már elkészítették a szakmai és sza­badidős programajánlatokat kisdobo­soknak éis úttörőknek a kecskeméti Szalvay Mihály Üttörö- és Ifjúsági Otthonban. A kilencnapos foglalko­zások június 17-tői augusztus 16-ig tartanak. Négy szaktábort kezde­ményeznek a számítástechnikát ked­velőknek, kezdőknek és haladóknak. Lesz orosz, angol és német nyelvi tá­bor. Jut hely bábosoknak, a képz i - művészet barátainak, a fafaragók­nak, a jazzbalettot és gyermektomát kedvelőiknek is. Jelentkezőket várnak az asztaliteniszező és városismerettel foglalkozó táborokba is. A szövetkezet . virágker- + * tészetének a szegfűk voltak a kincsei. Olyan szé­pek voltak, hogy a boltokban addig nem. vett senki más vi­rágot, amíg ezek el nem fogy­tak, Az elnök egyszer meg is jegyezte; százszor bánja, hogy nem most fiatal, mert egy , csokorral ezekből a szegfűkből a legszebb lányokat is&meg le­het hódítani. Egy időbéri| az a hír is járta, hogy azért szé­pek a téesz szegfűi, mert az ugronómus a legszebb lányo- r kát válogatta össze a virág- ■ kertészetbe. Még szerencse, hogy ez nem jutott el a lá­nyok fülébe, mert ki tudja, mit képzeltek volna maguk­ról. A szegfűket Icát hosszú üvegházban nevelték. Mind­kettő volt vagy száz méter. Az egyikben csak piros, a má­sikban csak fehér színű vi­rág volt. nehogy valami hűt­lenség < folytán valamelyikük elveszítse a színét. A két iivegházban rengeteg virág termett', de el is kelt mind. A lányok kora reggel lészedték a napi adagot, s Ga­lambos Gábor, a téesz kis te­herautóján bevitte a frissen szedett i'irágokat a városba. Piros szegfű, fehér szegfű Dl Előbb mindig a piros szegfűs üvegházhoz állt oda, majd a fehér szegfűshöz. Mind a két brigád tagjaihoz volt egy-két csiklandós megjegyzése virá­gokról, lányokról, szerelemről, aztán irány a város: a szövet­kezetnek saját virágboltja is volt, de jócskán rendeltek mások is a virágokból. Egy idő után mindenkinek feltűnt, hogij Galambos Gá­bor sapkája mellett minden reggel egy friss piros szegfű virít. — Tán a csomagból loptad, te betyár? — fenyegették meg a virágboltos lányok, de a jegyzékben levő mennyiség mindig pontosan megvolt. Nem sok töprengés kellett hozzá, hogy rájöjjenek: a fiú az . egyik kislánytól kapja reg­gelenként a virágot a piros üvegházban. ' Ha a szövetkezet szegfűi szépek voltak, Galambos Gá­boré még ezeknél is szebb volt. Színes, mint az élő vér, formája, mint valami bájos csipkecsokor, amelyben a szirmok mintha ölelkeztek volna. Látszott, hogy szere­lemből kapta, s szerelemből is tűzte a sapkájához. — Jegykendöröl már hal­lottam — mondta az egyik vi­rágboltos kislány —, de úgy látszik, van jegyszegfű is. Vagy tévedek? Galambos Gábor kihúzta magát. — Nem szégyen az, ha a virág jelent valamit. Vagy igen? Csak a fehér szegfűs üveg­ház lányai nem tettek soha megjegyzést a piros szegfűre. Pedig ők, is látták minden reggel, amikor a fiú az ö szeg­fűiket rakta fel az autóra. Aztán az egyik reggel Ga­lambos Gábor valami apróság miatt előbb a fehér szegfűs üvegházhoz ment a ládákat felrakni. Az egyik lány észre­vette; hogy még nincs virág a sapkája mellett. Beszaladt az üvegházba,ts egy gyönyörű fehér szegfüvei tért vissza. Amikor kész voltak a ra­kodással, a lány odaállt Ga­lambos Gábor elé. — Hoztam neked valamit. — Nekem? — EöH fehér szegfűt. A lány kedves volt, szép is, és úgy nézett Galambos Gá­borra, hogy a fiú elfogadta tőle a virágot, és a sapkája mellé tűzte. Aznap a fehér virággal ment be a városba, és másnap is a fehér üvegház mellett kezdte a rakodást, sőt harmadnap is. A színcsere a városi virág­boltos kislányoknak is fel­tűnt. Nocsak, Gábor! Kifakult a szegfűd? Galambos Gábor levette a sapkáját, és úgy tett, mintha meglepődött volna. — Jé! Észre sem vettem. — Nagy kópé vagy te! Ügy cseréled a virágokat, mint más a lányokat. Egyszer piros, másszor fehér. — Ugyan — legyintett Ga­lambos Gábor. — Egyik vi­rág olyan, mint a másik. Nincs köztük különbség. Aztán megcsókolta a- szeg­fűjét, és hozzátette. — Hacsak a virág nem je­lent valamit. Tóth Tibor Keveset; törődnek egészségük megőrzésével a mai fiatalok — halljuk nap mint nap. Görnyed- ten járnak, nem sportolnak ele­get. A rossz testtartás — példá­ul — már ebben a korban is több lehet, mint rossz szokás. Lehet betegség következménye is, amely időben felfedezve ered­ményesebben gyógyítható. E megelőző .tevékenység .-fon­tosságát felismerve született meg csaknem egy évtizede az az egészségügyi miniszteri rende­let, amely ifjúsági orvosi háló­zat kiépítését tűzte ki célul szer­te az országban. A tizennégy— tizennyolc éves fiatalok orvosá­nak legfontosabb feladata a pre­venció, a megelőzés,, vagyis a kóros elváltozások minél koráb­bi felismerése, s ennek megfele­lően a gyógykezelés megindítása. De nem kevésbé fontos az a „lel­ki felügyelet” és gondoskodás sem, ámít a gátlásokkal, felesle­ges szágyenérzetekkel küszködő tizenévesek olyannyira, igényel­nének, s amit nem mindig kap­nak meg tanáraiktól, körzeti or­vosuktól, sajnos sokszor mégszü- leiktől sém. Bács-Kiskun megyében először Kiskunfélegyházán éltek a lehe­tőséggel: itt 1980 óta Van-if júsá- gi orvos. Egy esztendővel később Kecskeméten, majd Baján, végül két évvel ezelőtt Kiskunhalason töltötték be az erre fenntartott állást. A kalocsaiak pályázatára évek óta nem akad jelentkező. Előírás ugyan, hogy minden kö­zépiskolában kell lennie egy olyan helyiségnek, ahol az iskolaorvos el tudja végezni a szükséges vizsgálatokat, de jó, ha legalább egy ilyen van a városban. Kecs­keméten a Vágó Béla Szakmun­kásképző Intézetben rendel a város ifjúsági orvosa, Baján az új középiskolás kollégiumban fogadja a fiatalokat. Kiskunha­lason és Félegyházán a- rendelő- intézetek adnak helyet a diákok orvosainak. Minden évben komplex vizs­gálatot végeznek a település va­lamennyi középiskolásán, kez­deményezik a gyógykezelést, s figyelemmel kísérik annak ered­ményeit. Az ő dolguk az iskolai étkeztetés fölötti felügyelet is, valamint annak ellenőrzése, hogy a testnevelés órákon optimális terhelést kapnak-e a gyerekek. S akkor még nem is beszéltünk az iskolaorvosok olyan hagyomá­nyos teendőiről, mint a szemé­lyi higiénia folyamatos ellenőr­zése, a védőoltások beadása, az elsősegélynyújtó oktatások veze­tése, a nyári táborokban való .' részvétel.... /- . _ A hiányosságok ellenére mégis előnyt élveznek- azok a városok, ahol van ifjúsági c<rvos. Mert ahol nincs, ott mindez a feladat az amúgy is túlterhelt körzeti orvosokra hárul. Nem születtek még. statisztikát összegzések, mennyivel egásr-ségesebbek ma Baja, Kecskeméjc, Kiskunfélegy­háza és Kiskunhalas ifjú felnőt­téi, de az ered mények — a szű­réseknek köS7jönhetően — nem lehetnek kétsé.-gesek. A gyermekorvosi hálózat ki- . fejlesztésének kezdete — a hat­vanas évek eleje — óta Bács- Kiskunban óriási fejlődés tör­tént. A, ti7:ennégy éven aluliak gyógyászati ellátása teljesen megoldott,: ötvenhárom körzeti gyermekorvos „rendel” Bács- Kiskunb'an, -s e2zel előkelő he­lyen áll'unk a megyék sorában. Az/egés zségügy felelősei — akik szívügy üknek tekintik az ifjúsági orvosi hálózat széles körű ki­építésé t — bizakodóak: talán a következő évtizedbei}, megoldód­nak a tizennégy—tizennyolc éve­sek ellátásának jelenlegi gondjai is. Mindehhez azonban a Műve­lődési és az Egészségügyi Minisz- térivim széles körű együttműkö­déséire van szükség. Sz.'K.

Next

/
Thumbnails
Contents