Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 4.

(Folytatás az 5. oldalról.)

akarnokság csapdáit is rendre el kell kerülnünk.

A felszólaló kijelentette, nemcsak hagyományokat 'veszünk át,

de hagyományokat teremthetünk is ... „A mi ambícióink: legyenek a művek, de lehet egy ezen- túli ambíció is: a műveltség. A művelt megye, ahol kamatozik a kulturális beruházás.”

Népfrontbizottságok a nemzeti egység erősítéséért

— Népfrontbizottságaink sokoldalúan segítik a szocialista nemzeti egység erősítését, a gSzocia- lista erkölcs és tudat fejlődését, az igazi

hazaszeretet . térhódítását — mondta Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára. — A közéletben, a döntéshozatalban való részvétel hozzásegíti az embereket egyéniségük 'kiteljesedéséhez, hogy saját érdekeiket önkéntesen a közérdekhez igazítsák. A fórumok lehetőséget adnak az ellentmondások azonnali feltárásához és megoldásához. Ebben a demokratikus módszerekkel történő érdekfeltóró és -egyeztető munkában a népfrontbizottságok a lakóhelyeken nyújtottak segítséget. Most különösén fontosnak tartjuk az új választási törvény • ismertetését, hogy az idei országgyűlési képviselői és a tanácsválasztások idején a lakosság élni tudjon jogaival, teljesíteni tudja állampolgári kötelezettségét.

Megyénk népfrontbizottságai erőteljesen támogatják a nyílt község- és várospolitikát. A megyei tanáccsal 1959 óta minden évben meghirdetjük a település- fejlesztési - versenyt. A szocialista közösségek, a lakosság minden eddiginél nagyobb arányú társadalmi munkát végeztek, építettek utat, víz- és gázvezetéket, tornatermet, szépítették a környezetet. A kimutatott forintösz- szesités is nagyon jelentős, de nem kisebb jelentőségű, hogy ,a a lakosságnak mintegy fele ily módon kapcsolódik be a közélet- be.

A Hazafias Népfront -fontos feladatának tekinti a kultúra terr jesztését. Munkánk elsősorban a közösségek létrehozására, erősítésére irányul. Szorosabbá kell tennünk az iskola és a család kapcsolatát, tudatosabbá a hazáfias és internacionalista nevelést. Mozgósítjuk a lakosságot nemzeti hagyományaink ápolására, a nemzetiségieket kulturális értékeik megőrzésére.

Lakosságunk . békeakarata a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népek melletti szolidaritásban, a lelkiismeretesen végzett munkában, a különböző vállalások teljesítésében nyilvánul meg, amelyhez hagyományossá vált akcióink és az ünnepekről való. méltó, megemlékezések kapcsolódnak.

Korrekt piaci kapcsolatokat

A reális, nyílt helyzetelemzés szükségességét és he- . lyes gyakorlatát emelte ki felszólalása elején dr. Mátyus Gábor, a Hosz- szúhegyi Me-' zőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, majd a következőket mondta:

, — A Hosszúhegyi Mezőgazda- sági Kombinátban mi is nyíltan a párttagság elé tártuk, - hogy a növekvő vállalati terhek, a ter- ' melési szerkezetünkből is következő hosszú átfutási idők, a munkaigényes kertészeti ágazatok nagyságrendje miatt erőfeszítéseinket a pénzügyi egyensúly megőrzésére, a korábban, más körülmények, között vállalt fizetési kötelezettségeink; teljesítésére kell összpontosítani. Mégpedig olyan formában, hogy ez alatt az időszak alatt is növekedjék az árutermelés, megpróbáljuk szinten tartani termelési eszközeinket, és megőrizzük * vállalatunk dolgozóinak életszínvonalát.

Kritikusan szemlélve saját

munkánkat, tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk elért

nyereség, a ténylegesen megvalósult hatékonyság alatta marad lehetőségeinknek. Munkánk szervezettebbé tételével, a munka- intenzitás fokozásával is ■ csak lassan tudunk ezen változtatni. Az árváltozások ebben az évben

50 millió forinttal rontják induló pozíciónkat, vagyis a tavalyi 120 millió forint körüli nyereség 1985-ben mindössze 70 millió forintot ér,

A. mf Vállalatunk is a verseny- * . szférában dólgozók közé tartozik. Tudomásul vesszük mindazt a gazdasági kihívást, amely valóban a világpiacon lejátszódó for lyamatok következtében jön létre. Azt azonban mi „vezetők sem mindig értjük —, és pártértekezletünkön ennek kommunistáink is hangot adtak —1 hogy ezek a folyamatok általában egyirányúak: A nehezítő körülményeket azonnal érezzük, de ha a világpiacon csökken a nyersanyagok áraj vagy mérséklődik a kamatláb, énnek, hatása ma még nem érvényesül.

A késztermékeket előállítók piacán, a versenyben a vevők vannak kedvezőbb pozícióban, s . így kell nekünk a vállalati egyensúlyt biztosítani. A háttériparban ugyanakkor az eladók piaca érvényesül. Itt szállítási ütemről, a minőség megköveteléséről még- csak nem is beszélhetünk. Áraik emelkedése mindenkor független a késztermékek árának változásaitól. Fogyasztóikat, kereskedelmi partnereiket arra sem érdemesítik, hogy velük a tervezett áremeléseiket megvitassák és megvizsgálják, hogy a késztermékek piaci helyzete egyáltalán képes-e elviselni az ő vállalati terheik minden tényezőtől független áthárítását.

Közhangulatot formálnak

a kereskedők

Kecskés Já- nosné, a Centrum Áruház igazgatója felszólalásában saját munkahelyének feladatain keresztül tekintette át a szakma helyzetét:

— Úgy érzem. büszkék lehetünk arra. hogy Bács-iKiskun az ország egyetlen megyéje, ahol két új áruházban teremtett korszerű vásárlási lehetőségeket a Centrum vállalat. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán az elmúlt négy évben 1 milliárd 850 millió forintos kiskereskedelmi forgalmat bonyo- ' Ütöttünk le. Áruházainkban 482-én dolgoznak, s 80 százalékuk nő.

Elért eredményeink .mögött komoly ^erőfeszítések húzódnak meg. Áruválasztékunk színesítése érdekében az ország legtávolabbi vidékeit i is ^felkerestük. közvetlen kapcsolatot alakítottunk ki termelő vállalatokkal, szövetkezettel,, s partnéreink közül nem hiányoztak a kisiparosok sem. A községek és ^külterületek ellátását javítottuk kihelyezett árusításaink-1

Készülünk a jövő feladataira

Gráner Gyula, a KISZ Bács-Kiskun megyei .Bizottságának el- ' ső titkára számos olyan megyei kezde-• ményezésről számolt be felszólalásában, amely a rugalmas szervezeti, kereteket is létrehozó mozgalmi munka fejlesztését szolgálta az elmúlt években.

' — Ma már világosan látjuk, hogy csak a különböző ifjúsági rétegek sajátosságainak figyelembevételével végezhetjük el maradéktalanul mozgalmi, politikai feladatainkat — mondta. — Az ifjúsági szervezet eredményeit ésA azok hatásátr a jó példákat sokáig .lehetne sorolni az óvodai és iskolai fejlesztésektől a szabad idő hasznos eltöltése érdekében szorgalmazott kezdeményezésekig, a KISZ-védnökséggel épülő beruházásokig. Persze gondokból sincs hiány. Úgy érzem," kicsit elszoktunk a nyilvános, okos politizálástól, a vitáktól, amelyekre pedig nagy szükségük van a fiataloknak, hiszen sok a választ igénylő kérdés. Kell aha- tározott, következetes kiállás, és feszesebb követeLménytámasztásra van szükség a politikai munkánkban. Ez az igény rétegünkben egyre elemibb erővel jelentkezik.

— Az elmúlt évek árváltozásai, a gazdasági nehézségek elsősorban a mi korosztályunk „fogyasztód kosarát” érintették. Például a lakáshozjutás költségeinek emelkedése évek óta olyan nagy mérvű, hogy már messze meghaladja a házépítők, lakásvásárlók anyagi erejét, s így egyre nagyobb mértékben adósodnak el. Javasoljuk, hogy az építőiparban

^ólyan változásokra kerüljön sor, amelyek felszámolják az építők monopolhelyzetét. Kezdeményezzük az alacsony költségekkel működő, esetleg adómentességet élvező lakásépítő szövetkezetek létrehozását-, amilyen már Kiskőrösön és Kalocsán szerveződött. Ezek á KlSZ-építőiközösségek négyzetméterenként hét-nyolcezer forintos egységáron építenek lakásokat.

— A párt és a KISZ kapcsolatának további fejlesztése alapvető érdekünk. Közös szándékunk, hogy a politikai célkitűzéseket megismerje, s. végrehajtásukból minél nagyobb részt vállaljon az itt élő ifjú nemzedék is, felfedezve az alkotás örömét, készüljön a jövő feladataira.

Ezután szünet következett, majd dr. Filius István elnökletével folytatódott a tanácskozás.

Megtartani jó szakmunkásainkat

Bari István, a kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezet elnöke a szolgáltatás fejlesztése érdekében tett kezdeményezésekről, a jelentkező ellentmondásokról,' illetve az ipari szövetkezetek munkájának jelentőségéről, a szocialista szektorban elfoglalt helyükről, valamint äz új szervezeti formák megjelenéséről szólt.

1§| Az a tapasztalatunk, hogy nem teremtették meg az érdekeltségi rendszert a szolgáltatások területén az új, 1985-ös szabályozások senua-tr mondotta: —

Ahhoz ösztönzőbb /elbírálás'kell, hogy az e területen dolgozók anyagi megbecsülése javulhasson, s ezzel megtarthassuk jó képességű szakmunkásainkat. Az utóbbi időben ugyanis egyre több felkészült, nagyobb szaktudású dolgozó ki- ‘ vált a szövetkezetből, a kisiparban folytatva tevékenységét, ahol korszerűtlenebb körülmények között, de nagyobb jövedelemre tud szert tenni. 1

Szövetkezetünk pártalapszer- vezete a gazdasági vezetés mellé állva,'agitatív erejével elősegítette, hogy a régi helyére új, korszerű üzemet építhessünk, amit tavaly birtokunkba vettünk. A jobb technikai, -- termelési feltételek megteremtésével ^-' a létszám- csökkenés ellenére — jelentős eredményeket értünk el azóta a hatékonyság és a minőség javításában. Meggyőződésünk, hogy a párt- és a gazdasági vezetés jó kapcsolata különös fontossággal bír napjaink egyre nehezebbé váló gazdasági helyzetében.

Tettekkel bizonyított felelősség

Nagy Sándor, a szabadszállási Lenin Termelő- szövetkezet növénytermesztő brigádvezetője a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének helyi tapaszkai. s elébémentünk vevőinknek a munkahelyükre: gyárakba, téeszekbe is. Négy év óta'rendszeresen megrendezzük a nyugdíjasok engedményes vásárát, s bekapcsolódtunk a szocialista or- . szagok közötti áruházi cserébe.

Az elmondottak ellenére, mégis előfordult égy-egy cikkcsoportban. hogy átmeneti áruhiánnyal küzdöttünk. Ezt meg kellett értetni dolgozóinkkal, s nekik sok esetben a vásárlókkal is. Éppen ezért szükséges, hogy szakmailag és politikailag mind képzettebb kereskedők álljanak a pultoknál! Jelenleg a szakképzettségi arány 60 százalékos, s nem kedvező, hogy — mint a beszámolóban is szerepel — a kereskedelmi dolgozók anyagi megbecsülése havi 500—1000 forinttal is elmarad a népgazdaság más - ágazataiban dolgozókétól. Egyetértünk azzal, •hogy szigorúan (el kell lépni a fogyasztókat megkárosítókkal, a kereskedelmi etika megsértőivel szemben, mert nem engedhető meg. hogy az egyes esetekből'általánosító rossz véleményt alkossanak a tisztességes munkát végző kereskedőkről.

talatairól, a mozgalmi munkában való részvételükről beszélt hozzászólásában.

— Sokszor hallani az idősebbektől: „Ha én most lehetnék fiatal...” Mi azonban tudjuk, hogy fiatalnak lenni ma sem könnyű. A maga'sorsáért és a társadalomért felelősséget érző ifjú munkás, mérnök vagy pedagógus nem ragad meg a nehézségek emlegetésénél: tettekkel bizonyít. Véleményünk szerint azonban még többet kellene foglalkozniuk a párt- és gazdaságvezetőknek a pályakezdőkkel. Persze, vannak kedvezőbb tapasztalataink is. Például a termelőszövetkezet lakásépítési kölcsönnel,' fuvarozási kedvezményekkel, a háztájizás támogatásával igyekszik segíteni a vállalkozó kedvű fiatalokat — mondta Nagy Sándor, majd szólt Szabadszállás és a környező települések művelődési lehetőségeiről, a mellékjövedelmekről, a kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokról. Végül így összegezte mondandóját: — Egyetértünk azzal, hogy a politikai határozatok tovább növeljék a fiatalokkal szemben támasztott követelményeket, de ezzel párhuzamosan változnia kell e korosztály anyagi és erkölcsi megbecsülésének is. A kongresszusi irányelvek néhány mondatát idézem': „A párt történelmi vívmányainak megőrzésére, fejlesztésére és gyarapítására a szocializmus eredményes építésére hívja fel az. ifjúságot. Segíti a- fiatalokat, hogy felélő- 1 sen. vehessenek részt az ország fejlődését szolgáló feladatok megoldásában. Több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazására és gyarapítására.” j

Az ipar községalakító

Varga László, a VEGYÉP- SZER tisza- kőcskei gyárának termelési főmérnöke , visszaemlékezett a község negyedszázados fejlődé-, sére és felsorakoztatta a változást előidéző okokat, helyzeteket. Ugyanis a községben a hatvanas évek ■ táján még sok volt az ingázó, a más yárosókban munkát vállaló, ami csak azután változott, amikor Tiszakécskén is létesültek Ipari üzemek. Az első volt a VEGYÉP- SZER gyára, ahol akkoriban 13,0 főt foglalkoztattak, ma pedig 700 embernek van munkalehetősége,, és a félmilliárdos termelési értékésodással. A munkások, a szocialista brigádok ebben szívesen vettek részt társadalmi felajánlásaikkal, s ez a jövőben is jellemző marad.

Felszólalása végén kifejtette, hogy ezen az úton akarnak továbbra is járni, ha lehet gyorsabb léptekkel, a városiasodás felé haladva.

Helytállnak

az idős kommunisták

Thernesz Tiborné, a bajai Autóközlekedési Intézet igazgatója, Baja II. sz. lakókörzeti pártszervezet titkára sajátos helyzetükről beszélt. Elmondta, hogy az aktív dolgozóktól a nyug- } díjasokig sokan tevékenykednek Baján a lakókörzeti pártszervezetekben. Mindannyian felelősséget éreznek területük fejlesztéséért, a közmű-, úthálózat, és a kereskedelem javításáért. Cselekedeteik sem jelentéktelenek: társadalmi munkaakciókat szerveznek, együttműködnek a gondok megoldásában különböző szervezetekkel is.

— Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük pártunk régi harcosainak, a nyugdíjasoknak, az egyedülállóknak a helyzetét — mondotta. — Rendszeresen meglátogatjuk és segítjük a betegeket, gondoskodunk kórházi vagy szociális elhelyezésükről, illetve segélykérő javaslatot juttatunk el a városi tanácshoz.

Elmondta felszólalásában, hogy legutóbb hétezer kommunista helyzetét vizsgálták meg,: és közülük ezernél azonnali segítséget, gyors intézkedést kezdeményeztek. Az alacsony nyugdíjak, s még inkább az, hogy nincs megnyugtatóan rendezve az élettapasztalatuk, ismeretük hasznosítása, sok emberben kelti azt a képzetet, mintha rájuk - már nem lenne szükség. Pedig a nyugdíjasok szívesen vállalkoznak közéleti munkára. Hogy közülük is többen bekapcsolódjanak a közéletbe, javasolta: e munkának a jövőben legyen nagyobb becsülete, s ne fukarkodjanak ennek elismerésével.

A fiatal értelmiség megbecsüléséért

Dr. Fodor László, a kunadaosi lőszövetkezet állatorvosa a fiatal nevében szólt.

— Az értelmiség szerepe a népgazdaság fejlesztésében a jövőben még inkább meghatározó lesz. Rajtuk múlik, miként nő a hatékonyság, javul a munkaszervezés. Vidéken csaknem kizárólag a munkás—paraszt származású diplomások vállalnak munkát, akikből több kellene, és ezért hasznos, lenne, ha a felsőoktatási intézményekben történő felvételkor előnyben részesülnének.

Beszélt a fiatal diplomások munkahelyi beilleszkedésének gondjairól, a ... .gyakGrlatlaijfíág- ból, tapasztalatlanságból eredő nehézségekről, a bérezésről, amit nem tart vonzónak. A lakáshoz juttatással elő lehet segíteni letelepedésüket falun, e téren a megyében vannak kedvező tendenciák. Szólt arról, hogy nem megBarátság Terme- falusl értelmiség

felelj az értelmiség erkölcsi megbecsülése^ nehezen kap vezető, felelős beosztást a fiatal diplomás. Emögött túlzott óvatosság, a kockázatvállalás hiánya, és a szakmai féltékenység egyaránt fellelhető.

Ez utóbbi miatt tette fel a kérdést: vajon a szakmai féltékeny- • ség nem játszik szerepet atjban, hogy egyes szövetkezetekben évekig nem sikerül megfelelő szakembert találni bizonyos feladatokra? És egyáltalán biztos az, hogy keresik a diatal diplomásokat?

Felszólalása végén megállapította : az értelmiség feladata -ki- , emelkedő a. társadalmi munka- megosztásban, éppen ezért szükséges, hogy ezzel álljon arányban erkölcsi megbecsülése is.

A fegyelmezett munka az egész társadalom ügye

• Dániel László, a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat géplakatos . szakmunkása a MEZŐGÉP Vállalat kom- munistáinak üdvözletét tolmácsolta, majd áz elmúlt esztendő eredményeit ismertette. A VI. ötéves terv időarányos , részét a vállalat háromezres, kollektívája jelentősen túlteljesítette. A párt politikájának megfelelően átalakították a termékszerkezetet, nagymértékben javították a hatékonyságot, növelték a tőkés exportot. A bérszínvonal több mint ötven százalékkal > emelkedett. Az eredmények és a feladatok nagy munkát hárítanak a párt- vezetőségre és áz alapszervezetekre. Mint mondta, a pártvezetőség megkülönböztetett figyelmet, fordított a pártegység erősítésére, áz

alapszervezetek politikai aktivitásának fokozására, tevékenységében érvényre jutott a kollektivitás és az egyszemélyi felelősség.

— A vállalati pártvezetőség irányító és a pártalapszervezeti gyakorlati munka eredményei mellett ismerjük annak ’hiányosságait is. Tudijuk, hogy a hatékonyságot nemcsak a gazdasági, hanem ebben a munkában is javítani kell. Az utóbbi időben a jó munkával kapcsolatos elvárás, mintha csak a termelő/ vállalatokkal szemben fogalmazódna meg,, pedig a jó, • fegyelmezett munka, a hatékonyság Tokozása az egész társadalom ügyé, az irányítástól a végrehajtásig.

A továbbiakban a pártvezetőség munkamódszeréről, munkastílusáról, a KISZ-szerveket irányításáról, a szakmunkás-utánpótlásról, a második szakma megszerzéséről, a dolgozók sportolási lehetőségének biztosításáról beszélt.

vei középüzemmé vált. Az iparfejlesztésben jelentős volt a gépállomásból . szervezett MEZŐGÉP, majd a nők foglalkoztatása szempontjából a REMIX, a BULI V, valamint a Habselyem Kötöttárugyár egy-egy telepe.

— A szakmunkások első generációja a mezőgazdaságból került ki, és átképzéssel vált ipari munkássá — mondotta a szónok. — A másodiknak és még inkább a legfiatalabb harmadik generációnak élete a valódi munkáspályán indult. Kiváló szakemberek dolgoznak a mi gyárunkban is, és az országban egyedi termékeket állítunk elő: különféle orvosi felhasználású fémeket, úgynevezett implantátumokat. Ezekre büszkék vagyunk, hunt ahogyan arra is, hogy a településünk, a községünk együtt fejlődött az iparoAz elnöklő Filius István bejelentette, hogy még a következő küldöttek jelentkeztek szólásra: Szemerei István, Sipkó Sándor, Becsi Já- nosné, Halász Rudolf, Bottlik József, Pálinkás László, Nagy István, Hatvani Piroska, Varga József, 'M, Szabó Jenő,!Pál László, Űjlakiné Szűcs Éva, Szemerédi Imre, Rigó István, Némelth Tibor, Csikász Já- nosné, Mezőfi József,. Iván Istvánná, dr. Horváth István, Szalóki István, Janglóné László Veronika, Nagy Czirok Margit és Szabó Károly. Az elnök — tekintettel -az idő előrehaladottságára — kérte, hogy ’ véleményüket írásban adják le.

A VITA ÖSSZEFOGLALÁSA

A vitát Romány Pál foglalta össze, köszönetét mondva a pártértekezlet küldötteinek azért, hogy fölszólalásaikkal támogatták a párt politikáját. A másfél napos tanácskozást felelős politizálásnak, kollektív tapasztalatcserének nevezte, s kérte, hogy az elhangzott javaslatokat az új megyei pártbizottság valósítsa meg munkájában, illetve juttassa el a XIII. kongresszus fórumára.

A gazdaság, kultúra, az ideológia — a megyei pártértekezleten fel. vetett — kérdéseit összegezve a megyei pártbizottság első titkára utalt arra, hogy minden oldalú előrehaladásnak a gazdasági munkában van a záloga. Szólt a nyugdíjasok helyzetéről, a pályakezdők anyagi elismeréséről, és azokról az egyéb gondokról, amelyek hangot kaptak a vitában, (Romány Pál zárszavát lapunk holnapi számában ismertetjük részletesen.)

I,

1