Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

CSENTE JENŐ frontmester, a Tatabányai Szénbányák küldötte felhívta a figyelmet arra a gondjukra is, hogy évek óta csökken a fizikai létszám, legfőképpen az a korosztály — a 30—45 év közötti — fogy, amelyre a legjobban lehet támaszkodni, számítani. Nincs megfelelő utánpótlás, a bányászmunka, a bányászélet nem vonzó a fiatalok számára. A felszólaló kérte a kongresszus támogatását: a bányafejlesztések minél hamarabb eredményezzék azt, hogy a szabad szombatok és vasárnapok a szénbányászokra is vonatkozzanak, és a szocialista életmód számukra is valósággá váljék.

— Kötelezettségeinket, vállalásainkat igyekeztünk mindig becsülettel teljesíteni — mondotta Csente Jenő. — Ügy érezzük azonban, hogy csökkent a társadalom megkülönböztetett figyelme munkánk iránt. A juttatások nem elég vonzóak, a munka nehézségi foka nem áll arányban azokkal a kedvezményekkel, amelyek a bányászokat megilletik.

A felszólaló szerint 'a legfontosabb feladat a bányász-utánpótlás biztosítása. Ehhez azt kérik a politikai vezetéstől és a kormányzati szervektől, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyekkel ismét tartósan és hosszú távon vonzóvá lehet tenni a szén- bányászatot. Erre néhánv konkrét javaslatot is tett: — a nehéz, földalatti fizikai munka elismeréseként például 25 év után nyugdíjba lehessen mennii a to- vábbdolgozás lehetőségének meghagyása mellett.

LERÁNT KÁROLYNÉ, a Pápai Textilgyár KISZ-bizottságának titkára, Veszprém megye küldötte hangsúlyozta: a párt építhet az ifjúság hazaszeretetére, tudására, tettrekészségére. A fiatalok készek és képesek hazánk gyarapítására. Magatartásukat alapvetően a szocialista értékek vezérlik, s a mégoly gyakori kritikus véleményük is ezek jegyében fogalmazódik meg.

RADIOS SÁNDOR, a nagylen-' gyeli Előre Termelőszövetkezet elnöke, Zala megye küldötte arról beszélt, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemekre vonatkozó új szabályok a leginkább költségérzékeny gazdaságokat érintik legerőteljesebben Ezek körében az elvonás háromszor nagyobb, mint máshol.

Ilyen mértékű eredményromlást nem lehet üzemi intézkedésekkel ellensúlyozni — mutatott rá. Számítások szerint a megyében a szövetkezetek nyeresége az idén várhatóan a tavalyinak a, felére csökken.

Radics Sándor kitért arra is hogy a szarvasmarha-tartás alacsony jövedelmezőségű, pedig ez az ágazat nagyon jól illeszkedik a megye természeti adottságaihoz Ez régi gondja Zala megyének és más, hasonló adottságú tájegységeknek is. Nehezen érthető — mondotta —, hogy az ország számára szükséges marhahús-termelést és tejtermelést miért nem azokon a területeken ösztönzik jobban, ahol a természetes gyepeket másra nem lehet hasznosítani.

— Nagy szükség lenne arra is. hogy a kedvezőtlen adottságú tájegységeket illetően olyan szilárd területfejlesztési alapelvek alakuljanak ki. amelyekre mind a közgazdasági szabályozás, mind a mezőgazdasági termelés hosszabb távon alapozhat.

EGRESI KÁROLY nyugdíjas, lakóterületi pártvezetőségi titkár, Budapest küldötte arról szólt, hogy az elmúlt öt évben a lakóterületeken is megnövekedett a politikai munka jelentősége, és az egyben nehezebbé is vált.

— Az a tapasztalatom — mondotta —, hogy az idős emberekben mélyebb az érzelmi kötődés, féltjük mindazokat az eredményeket, amelyeket pártunk vezetésével negyven év alatt elértünk. Ezután kijelentette: — Nyugdíjastársaim megbíztak, hogy mondjam el: miközben helyesnek tartjuk, hogy elsőbbséget kap az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének védelme, ugyanakkor kérjük, hogy az anyagi erőforrások bővülésével összhangban a nyugdíjak reálértékének megőrzése fokozatosan kerüljön napirendre. Örömmel veszem tudomásul, hogy nyugdíjastársaim kérése már a beszámolóban és a határozati javaslatban is szerepel.

MARTINOVICS TIBOR, az Óbuda Tsz műszerésze, Pest megye küldötte megállapította: A számadás az elmúlt időszak munkájáról nem könnyű feladat, hiszen voltak, vannak és a jövőben Is lesznek gondjaink, amelyeket egy adott időszakban mindig a legnehezebbnek érzünk. Ilyen gond az, hogy a munkájukat egyébként becsülettel végző fiatalok nem keresik, nem igénylik, és egyre kevésbé Vállalják a közéleti tevékenységet és a pártmuri- kával járó feladatokat.

A továbbiakban aláhúzta: már a munkába lépés előtti1 időszakban nagyobb figyelmet -kellene fordítani a fiatalok tudatának formálására. Jelenleg a tudatformálás mind formájában, mind módszerében elmarad korunk követelményeitől, a ma emberének igényeitől. Szükséges lenne az is, hogy a fiatalok kedvezőbb tapasztalatokat szerezzenek demokratikus fórumrendszereink működéséről, hiszen csak akkor vállalják a közéletiséget és a pártmunkával járó feladatokat, ha tudják azt, hogy munkájukra szükség van, a közérdekű kérdésekben kikérik a véleményüket, ha problémáikra, kérdéseikre okos, meggyőző, világos válaszokat kapnak.

A munka becsülete ma nem az őt megillető helyet foglalja el — hangsúlyozta végül Martinovics Tibor —, pedig gondjaink megoldásában csak a munka segíthet. Ezt vallják az emberek is.

SIKULA GYÖRGY, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte az ideológiai nevelőmunka legfontosabb mai feladatairól szólt. Még a párttagság körében is előfordul — mondta —, hogy másként vélekednek a társadalmi jelenségekről a taggyűlésen és másként baráti beszélgetéseken. Előfordul az is, hogy a közélet és -magánélet egyes személyeknél gyökeresen elválik egymástól, nem éreznek kellő felelősséget saját munkájukért, családjukért, elhanyagolják gyermekeiket, miközben elítélik a televízióban látott vagy az újságban olvasott, hozzájuk hasonló eseteket.

A másik fontos, ideológiai munkánk tapasztalataiból eredő következtetés, hogy növelni kell a társadalom minden szintjén a "közösségek és a személyek felelősségét. Ügy tapasztaljuk, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének törekvései — a pályázati rendszer, a vezetők választása — nemcsak gazdasági hatásukban jelentősek, hanem gondolati-szemléleti szempontból is. Erősítik a kollektíva és a személy felelősségét.

Az utóbbi időben az tapasztalható, hogy a társadalom elfogadott „hivatalos” értékrendje nem mindig esik egybe a közvéleményével. A munka és a tudás helyett az életvitel objektív forrásai, a tárgyi javak foglalják el az első helyeit, nagyon sokszor felfokozott, kielégíthetetlen igények alapján. A művelt, becsülettel

dolgozó ember helyett az ügyeskedő kerül ily módon az élre. A művelődés, a szórakozás, a pihenés formái háttérbe szorulnak és üresedik, fakul maga az ember, távolodván attól a teljességtől, ami a szocializmus alapvető célja.

GEREZDES JÁNOS, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár igazgatója, Győr-Sopron megye küldötte felszólalásában a beszámolónak ahhoz a megállapításához kapcsolódott, amely szerint nem kielégítő a műszaki fejlesztés. Ügy vélekedett, »hogy e helyzet hatását különösen az export- orientált vállalatok érzik meg. Nem sikerült csökkenteni a technológiai lemaradást, az úgynevezett technológiai rés nem lett kisebb.

— A munkamegosztásból adódóan természetes, hogy vannak, akiknek a szabályozók kidolgozása és azok betartásának ellenőrzése a feladata, ugyanakkor vannak, akik a végrehajtásban dolgoznak — hangsúlyozta. — Ez utóbbi munka hatékonyságának vizsgálata már' kialakult, de a fejlődést befolyásoló szabályozó- elemek hatékonyságvizsgálata még nem kielégítő. Ezért örömmel olvastam a beszámolóban: fordulatot kell elérni a műszaki fejlődés szerepének, jelentőségének társadalmi megítélésében. Ez legyen mind a végrehajtásban, mind a szabályozók megalkotásában részt vevők közös kötelessége. Az elkövetett hibákért pedig mindkét területen legyen arányos a felelősségrevonás. Az elmondottakkal azt szerettem volna erősíteni, hogy a hatékony munka követelménye ne csak a vállalatoknál, a gazdálkodó egységeknél, hanem az irányítás és a döntéshozás minden szintjén erősödjék — tette hozzá.

*

A tanácskozás soros elnöke bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló. a jelölő és a szerkeszitő bizottság megkezdte munkáját. Ezt követően tájékoztatta a kongresz- szust arról, hogy folyamatosan érkeznek a termelésben, a szolgáltatásban. a kulturális életben tevékenykedő kollektívák, szocialista brigádok, párt. és KISZ- szervezetek üdvözletei. A táviratok beszámolnak a kongresszusi és felszabadulási, munkaverseny- ben, valamint a kommunista műszakok során elért eredményekről. Sok sikert kívánnak a kongresszus munkájához. Miként az üdvözletekből kitűnik, a munkás- kollektíváik azt vár ják, hogy a tanácskozás reális, előremutató .programot adjon a kommunisták az egész magyar nén számára. Hansgúlyozzák. hogy készek tevékenyen kivenni részüket az elfogadásra váró kongresszusi program teljesítéséből.

JÜSCSÁK GYÖRGY, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Nógrád megye küldötte úgy ítélte meg, hogy az elmúlt öt év munkájának értékelését, az irányelvek vitáját magas fokú aktivitás, a korábbi időszakhoz képest kritikusabb hangvétel jellemezte. Egyes kérdésekben érzékelhető véleménykülönbségek is kialakultak, de abban mindenütt egyetértés volt, hogy a megoldást a párt csaknem három évtizedes, kiegyensúlyozott, elvi politikájának következetes folytatása jelenti. Pártunk politikai gyakorlata azt bizonyította, hogy ha gondosan és pontosan számba vettük munkánk eredményeit, de hibáit is, ha reálisan mérlegeltük helyzetünket, lehetőségeinket, akkor a megoldást is megtaláltuk — hangsúlyozta.

A gazdálkodó szervezetek társadalompolitikai felelősségéről szólva a felszólaló kiemelte: egyetlen vállalatnak, szövetkezetnek sem lehet közömbös, hogyan fejlődnek településeink, gyermek- és szociális intézményeink. Ez nemcsak érzelmi kérdés — mondta —, hiszen ezeken a he- ^ lyeken nevelkedik a jövő generációja. Már az iskolákban meg kell teremteni azokat a körülményeket, amelyek az ifjúság felkészülését, helytállását az életben az eddigieknél jobban segítik. Az, hogy környezetünkben milyenek a művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségek, milyen az egészségügyi ellátás, nap mint nap befolyásolja az emberek hangulatát. Hat munkájuk eredményességére, és egyúttal a vállalat eredményére is.

OSZTAFI BÉLA csoportvezető, az Özdi Kohászati Üzemek küldötte elmondta, hogy vállalata gazdálkodását a XII. kongresszus óta jelentős változások befolyásolták: az acél világpiaci ára fokozatosan csőikként, az alapanyagés energiaárak nőttek. Ez a tendencia csökkentette a vállalat jó- vedelemteremtő képességét. Saját erőből kevesebb pénz jutott fejlesztésére. Az állami hitelek visz- szafizetése súlyos terhet jelent. Az új ár_ és szabályozórendszerrel együtt mindez lényegesen nagyobb követelményeket támasztott a vállalati gazdálkodással, a párttagokkal, a dolgozókkal szemben.

Ebben a helyzetben a vállalat legfontosabb feladata volt a gazdasági stabilitás megőrzése, a versenyképesség megtartása. A népgazdasági egyensúly javítása érdekében növeltlék az exportot. Ez évente 50—60 millió dollár aktívumot jelentett.

A továbbiakban arról beszélt hogy az 1984. évi bérpolitika^ intézkedések és a melegüzemi pótlék bevezetése javította a nagyüzemi munkásság egy részének anyagi elismerését, de a kialakult feszültségeket nem sikerült feloldani.

A felszólaló elmondotta: a vállalat dolgozói közül sokap. úgy próbálták megőrizni életszínvonalukat, hogy kisvállalkozásokban, gazdasági munkaközösségekben kiegészítő jövedelmet biztosítottak maguknak. Ez hasznos a vállalatnak. Az igazi haszon azonban az volna, ha a vgmk-k munkaszervezése, munkatempója, eredményessége visszahatna a termelésre, főmunkaidőben is úgy dolgoznának az emberek, és a keresetük is ehhez igazodna.

CZINEGE GYTJLÁNÉ, a karcagi Zádor úti Általános Iskola igazgatója, Szolnok megye küldötte az oktatás fejlesztésének társadalmi vitájáról szólva megállapította: nem volt mindig termékeny ez az eszmecsere, nem mindig segítette az iskola ügyét. Az új. tantervek módszertani szemléletváltást és pedagógiai megújulást igényelnek. Az általános iskolában a demográfiai hullámot követően ismét emelkedett a képesítés nélküli nevelők száma. Egyszerre nőtt az igény a gyerekekkel való törődésre, és csökkent a szülők erre fordítható ideje. Az iskolák pedig nem képesek átvállalni a hagyományosan családi funkoiókat.

A társadalmi fejlődés egyre határozottabban állítja előtérbe az iskolai nevelőmunkában a szocialista személyiség vonásaiban gazdag pedagógust. Az iskolai innovációs folyamatokban, a komplex iskolakísérletekben pedig különleges jelentőségük van az alkotó pedagógusoknak.

SZABÖ GYULA, a Láng Gépgyár Állami-díjas művezetője, Budapest küldötte emlékeztetett rá, hogy a Központi Bizottság 1974. márciusi ülésén tárgyalta a munkásosztály helyzetét, és irányelveket fogadott el annak további javításáról. A kongresszusi előkészületek során, az egyéni beszélgetéseknél, a taggyűléseken és a pártcsoport-értekezleteken gyakran és kritikusan kerültek szóba a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok, észrevételek.

A felszólaló arról is beszélt, hogy az elmúlt évtizedben állandó vitatéma volt a keresetek kiegészítésének igénye. Utalt arra: a létrejött kisvállalkozások, vgmk-k nagy vitákat váltanak ki. Létrehozásuk érdeke volt a vállalatnak és az egyénnek egyaránt. Segítettek a szűk keresztmetszetek megszüntetésében, jelentős kapacitáshiányt pótolnak, munkájukat jól szervezetten, jó minőségben végzik. Az sem közömbös számunkra — mondotta —, hogy 350 dolgozónk becsületes, jó munkája során megtalálta anyagi számítását, és az elmúlt két év során egyetlen vgmk-tag sem lépett ki a vállalattól.

A tapasztalatok tehát összességében kedvezőek — mondotta Szabó Gyula. Hozzátette: hosz- szabb távon azonban elengedhetetlen, hogy a főmunkaidőben végzett becsületes, jó munkát is tisztességesen megfizessük.

FODORNÉ BIRGES KATALIN, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára Békés megye küldötte elsősorban a vállalati önállóság, az érdekegyeztetés, a munka- és a lakóhelyi demokrácia problémakörével és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti magatartással foglalkozott. Hangoztatta: Feladataink megoldásához demokratikus vezetésre és a demokráciával jobban élni tudó munkásokra van szükség. Szakszervezeti testületeink világosan látják, hogy valamennyiünk legfontosabb érdeke az ország gazdasági erejének növelése — mutatott rá. — Ennek érvényre jutását azonban csak úgy látjuk biztosítottnak, ha jobban felszínre kerül a gazdasági egységek érdeke és a munkások egyéni érdekeltsége.

A felszólaló elmondta, hogy az érdekegyeztetést napjainkban még sok tényező akadályozza. Ezek között említette az önálló vállalatok és a gyárak, telepek közti viszonyt. Amíg egy gyár, telephely nem látja világosan helyét a nagyvállalat egészében, és kicsi a szerepe a vállalati döntések meghozatalában, addig nem bontakozhat ki a helyi vezetői öntevékenység, elmosódik a személyes felelősség.

A felszólaló hangsúlyozta: a munkahelyi demokrácia kibontakoztatását nem lehet csak központi határozatokkal, jogszabályokkal tovább erősíteni. De azzal sem, ha „agyomértekezák” az ügyeket. A mostani szabályozás szerint például az egyik álfésznél

— mivel mindent szabályosan kívántak elvégezni — tavaly 1100 munkahelyi tanácskozást kellett tartaniuk.

•

Ezzel az MSZMP XIII. kong. resszusának első munkanapja —, amelyen Németh Károly. Kardos Ernőné és Varga Gyula elnökölt

— véget ért. A tanácskozás kedden a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, valamint a szóbeli kiegészítések feletti vitával folytatódok.

RÉSSZUS NEMZETKÖZI

SAJTÓVISSZHANG JA

MOSZKVA

Kiküldött tudósítójának és budapesti állandó tudósítójának cikkét közölte tegnapi számában a Pravda hazánk pártkongresszus előtti helyzetéről.

A cikkírók megállapítják, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa fontos időszak eredményeit összegzi. Bár Magyarország kénytelen volt csökkenteni a fejlesztési ütemet, de javult az ország külgazdasági egyensúlya. Az MSZMP észlelte a felmerülő nehézségeket, józanul értékelte a helyzetet.

A tudósítók rámutattak, hogy beszélgetéseiken érezték a párt politikájának helyességébe vetett hitet, optimizmust. Megállapították, hogy a dolgozók hatalma szilárd, az ország belpolitikai helyzete jó és stabil, a párt iránti bizalom erős.

A Pravda a továbbiakban Gyenes Andrást, a KEB elnökét és Grósz Károlyt, a Budapesti Pártbizottság első titkárát idézve beszámol az MSZMP- ben a két kongresszus között végzett pártépítési munkáról, a pártegység megőrzését szolgáló politikáról, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek vitájáról. A magyar dolgozók támogatják a párt politikáját, s ennek bizonyítéka a kongresszusi munkaverseny eredménye — mondották. Hangsúlyozták, hogy a magyar népnek van mivel büszkélkednie, az MSZMP-nek van miről számot adnia. 1950 óta több mint ötszörösére nőtt az ország nemzeti jövedelme, s tízszeresére emelkedett az ipari termelés. Kiemelkedő eredményeket ért el a mező- gazdaság. A párt tökéletesítette a népgazdaság irányítását. Fejlődött a szocialista demokrácia. Szilárd nemzeti egység jött létre. Alapvető változások következtek be az emberek életmódjában.

Az ötéves terv első négy évében elért eredményeiről szólva a Pravda felhívja a figyelmet arra, hogy az ismert nehézségek ellenére az ország tovább növelte gazdasági potenciálját.

Magyar barátaink elmondták, hogy az MSZMP munkakongresszusra készül, amelyen összegezik az elért eredményeket, s megvitatják a hiányosságok

felszámolásának módját és az új feladatokat. Rámutattak arra, hogy most a becsületes, kitartó munka a legfontosabb. Magyarország továbbra is fejleszteni kívánja együttműködését a Szovjetunióval és más szocialista országokkal — emeli ki a Pravda tudósítója.

Végezetül a Pravda tudósítói hangsúlyozzák, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa fő feladatát a nép érdekeinek szolgálatában, a fejlett szocializmus magyarországi építésében látja.

*

PÁRIZS, BELGRAD, ROMA

Tegnap több francia lap foglalkozott az MSZMP kongresszusával. A L’Humanité ^kül ön tudósító ja kommentárjában rámutatott: a magyar gazdaság öt nehéz esztendőn ment át, nagy erőfeszítésekre volt szükség, de társadalmi méretekben sikerült megőrizni az életszínvonalat, biztosítani a teljes foglalkoztatottságot és csökkenteni a külföldi adósságokat.

A Le Figaro azt írja, hogy a kongresszuson behatóan megvitatják majd a gazdaságirányítás új mechanizmusának kérdéseit. Kiküldött tudósítója szerint az egyik legfontosabb reform az, hogy a vállalatok vezetőit a vállalati tanácsok fogják megválasztani. Hangsúlyozza továbbá, hogy az 1984-es év kielégítő gazdasági eredményekkel zárult, különösen a külföldi adósságok csökkentése terén.

A jugoszláv tömegtájékoztatás megkülönböztetett figyelmet szentel az MSZMP XIII. kongresszusának. Ezekben a kongresszus megnyitása előtt a Politika, a Borba és az újvidéki Magyar Szó mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a magyar kommunisták legfelsőbb fóruma meg fogja erősíteni a párt eddigi irányvonalát. Jelentős helyet szentelnek a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos legújabb lépéseknek, a társadalmi viszonyok folytatódó demokratizálódásának, és — utalva a fejlődés legutóbbi években jelentkezett nehézségeire — a dinamikusabb gazdasági növekedésre vonatkozó terveknek. Magyarországon a tanácskozástól a demokratizálás folytatódását és olyan program elfogadását várják, amely a gazdaság felélénkítését, a világfejlődéssel történő fokozottabb lépéstartást célozza — mutatnak rá a jugoszláv lapok.

Az Olasz Kommunista Párt lapja, a L’Unitá, valamint a Corriere della Sera című nagy tekintélyű olasz polgári napilap terjedelmes tudósításban foglalkozott az MSZMP XIII. kongresszusával. A L’Unitá emlékeztette olvasóit, hogy a kongresszust a Központi Bizottság által kidolgozott irányelvekről szóló vita előzte meg. A lap hangsúlyozta, hogy a vita a szocialista társadalom és a gazdasági reform fejlesztésével, az új választási rendszerrel, a demokrácia kiterjesztésével és a béke védelmével összefüggő kérdések körül bontakozott ki elsősorban. Megállapította: a mostani kongresszusnak különleges jelentősége van, mivel egybeesik Magyar- ország felszabadításának 40. évfordulójával. Igen jelentős, új mozzanat az, hogy a kongresszus nem határozza meg a következő ötéves terv mutatóit, hanem csak fő irányait rögzíti.

A Corriere della Sera azt emeli ki, hogy Magyar- ország jelenlegi vezetői eltökéltek a gazdasági reformok folytatásában.

BUKAREST, PRÁGA, SZÓFIA

Az ország minden részéből érkező hírek ünnepi légkörről, g az MSZMP politikája iránti teljes bizalomról tanúskodnak — írja az MSZMP XIII. ’ kongresszusának előkészületeit összegezve az Agerpress hírügynökség budapesti különtudósítója. Ez a politika arra'hivatott, hogy biztosítsa a szomszédos és baráti Magyarország folyamatos előrehaladását a szocializmus útján. A beszámoló emlékeztet arra, hogy az alapszervezeti taggyűléseken, valamint a megyei, városi és a fővárosi pártértekezleteken megvonták

az előző öt év mérlegét és megvitatták az MSZMP kongresszusi dokumentumait. Minden ötödik kommunista véleményt mondott a párt politikájáról, annak gyakorlati megvalósításáról. A kongresszusi dokumentumok vitája a magyar kommunisták egységét, politikai érettségét és azt az eltökéltségét bizonyította, hogy még jobban dolgoznak.

A csehszlovák sajtó, a rádió és a televízió vezető helyen foglalkozik az MSZMP XIII. kongresszusával. A Rudé Právo, a CSKP KB lapja részletesen ismerteti az MSZMP Központi Bizottságának írásos jelentését a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a párt további feladatairól. A magyar belpolitika kérdéseire rátérve azt hangsúlyozza, hogy a társadalmi élet minden területén meg kell szilárdítani az állami és állampolgári fegyelmet. Megállapítja: az 1968-ban bevezett gazdasági reform erősítette a szocialista irányítást, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, javult a hatékonyság, a kisegítő és kiegészítő gazdaságok, a kisvállalkozások és gazdasági munkaközösségek nagy része beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe.

A Rudé Právo egyebek közt megírja, hogy az elmúlt négy évben hat százalékkal emelkedtek a reál- jövedelmek és a fogyasztás, de csökkent a reálbér, s nem sikerült megőrizni a társadalmi juttatások egy részének reálértékét. Nem sikerült megőrizni az elért életszínvonalat, a fogyasztói árszínvonal emelkedése feszültséget okoz a lakosság körében.

A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt KB központi napilapja tegnapi cikkében az MSZMP XIII. kongresszusát ismertetve kiemeli: az MSZMP a legutóbbi négy évtizedben a fejlődés magas szintjére vezette Magyarországot. A cikk megállapítja, hogy a szocialista építés gyors fejlődése jellemezte Magyarországot. Kiemelte, hogy a jelenlegi kongresszus az alkotói szellem munkafóruma, egyúttal pedig a marxizmus—leninizmus iránti hűség, a szocializmus országai közötti barátság és együttműködés ünnepe lesz.