Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

IMS. március 25. • PETŐFI NÉPE ' ■ » Hatvani Piroska ségédművezető Kiskunfélegyháza kommunistáit Hatvani Piroska, az Alföldi Cipő­gyár Kiskunsági Gyáregységének segédművezetője képviseli másod­magával a ma kezdődő XIII.. pártkongresszuson. Még 30 éves sines, de már majdnem 15 éve dolgozik, ugyanezen a munkahelyen, a ci­pőüzemben. Hosszú évekig élte a fiatal segédmunkások életét, de — mint beszélgetésünk során kiderült — nem a sablonos, nem a csak „munkaidős" életét. — Őszintén megvallom, nem voltam jó tanuló az általános is­kolában. Női szabó szerettem volna lenni, de ez nem sikerült, s itt a cipőgyárban találtam ma­gamnak elfogadható munkát. Ak­kor még nem gondoltam, hogy itt ragadok. Tanulni kezdtem 1974- ben, s ezt azóta sem hagytam ab­ba. Először elvégeztem az egy­éves, úgynevezett szakmásitó tan­folyamot, de ettől még nem let­tem' szakmunkás. Aztán „rávet­tek”, hogy iratkozzak be a négy­éves cipőipari szakközépiskola es­ti tagozatára, melyet a gyár szer­vezett. Ezt is sikerrel befejeztem, 1979-ben érettségiztem és szak­munkás-bizonyítványt kaptam, majd gyártásközi ellenőri mun­kakörbe kerültem. 1981-ben megszereztem a tech­nikusi képesítést is, ezután kine­veztek segédművezetőnek az alja­üzemrészben, ahol a lábbelik fel­ső és alsó részeit dolgozzuk ösz- sze. Máig ezt a munkát végzem. Lényegében a szalag anyaggal való ellátása és a munkafolya­mat ellenőrzése a feladatom. Most újabb nehéz feladat előtt állunk: április elsejétől új, az eddiginél anyagtakarékosabb technológiá­val gyártjuk majd a cipőket. Az előkészületeket időben megkezd­tük, s én — ismerve a szalagon dolgozók szorgalmát, rátermett­ségét —, nem kételkedem abban, hogy zökkenőmentes lesz az át­állás. Ennek így kell lennie, hi­szen mindannyiunk érdekéről, munkánk eredményesebbé tételé­ről van szó. Hatvani Piroska életét — bár­mennyire szereti a szakmáját — nem tölti ki a nyolc órai munka. Közösségi ember, aki mindig ar­ra törekszik, hogy másokért is cselekedjen. Mikor a gyárba ke­rült belépett a KISZ-be. 1975- ben, 19 évesen, felvették a párt­ba. A KISZ-ben volt alápszerve- zeti vezetőségi tag, tíz év óta pe­dig tagja a gyári KlSZ-bizottság- nak, amelynek megbízott titkára is volt rövid ideig. Politikailag is állandóan ké­pezte magát. Amikor a KISZ vá­rosi, politikai képzési bizottságá­nak volt a tagja, propaganda-tan­folyamon vett részt. Aztán elvé­gezte a marxista középiskolát, majd beiratkozott az esti egyetem­re, ahol most harmadéves. A pártban eddig sem tisztségviselő, sem választott testületi tag nem volt, pártmegbízatást mindig a KISZ-ben kapott. A közelmúltban megtartott kiskunfélegyházi pártértekezlet a városi pártbizottság tagjává, és a Bács-Kiskun megyei pártérte- kezlét küldöttévé választotta. A legnagyobb megtiszteltetésnek tartja, hogy Kiskunfélegyháza kommunistáit képviselheti a párt- kongresszuson. Mozgalmi tevékenységéről fag­gatom, s közben ismételten visz- szatér a munkára, a gyári életre: — Én itt váltam emberré, mun­kássá. Ma is szívesen gondolok vissza arra a hat évre, amikor a Kun Béla szocialista- brigádban még szalagon dolgoztam. Ügy ér­zem, nekem, is közöm volt ahhoz, hogy ez a kollektíva abban az időben kapta meg az aranykoszo­rús jelvényt, s kétszer a Válla-, lat Kiváló Brigádja címet. Mióta segédművezető vagyok, a Kiskun­ság—74 brigádhoz tartozók. Ez is nagyon jő kollektíva, melynek az élete teljesen összeforrott a KISZ-munkával. Nem bántam meg, hogy annak idején a nyolca­dik osztály elvégzése után nem tanultam tovább, mert így talál­tam meg itt a helyemet. Ilyen kollektívával öröm együtt dolgoz­ni. Hogy elismerik-e a munká­mat? Igen. Már régebben meg­kaptam a KISZ KB dicsérő ok-, levelét, majd a Vállalat Kiváló Dolgozója lettem. Most pedig, március 19-én, átvehettem a Ki­váló Munkáért miniszteri kitün­tetést az Ipari Minisztériumban. Rapi Miklós Sí. K.—H. K. E. (Sfrasser András felvételei.) 9 As Egyetértés Szövetkezet ma­jorjában — az emlékmenet indu­lása előtt — a Mátrai—Horváth— Benedek trió mintegy félórás ze­nés irodalmi ösxeállítását hall­gatták a fiatalok. (Folytatás az 1. oldalról.) Mintegy nyolcszázan gyűltek össze Orgoványon, hogy a kecs­keméti, kiskunfélegyházi, izsáki kunszentmlklósi és helybeli if­júság képviseletében elzarándo­koljanak a mártírok dombjához. A megyei ünnepségen az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságát dr. Bodóczky László, a kecske­méti városi pártbizottság első titkára képviselte. Molnár Mi­hálynak, a KISZ megyei bizott­sága titkárának ünnepi beszéde után Gvthy Sándor veterán em­lékező szavait hallhatták a de­monstráció résztvevői. Ezt kö­vetően a veteránok, a párt, a KISZ, a fegyveres erők, az üze­mek, gyárak és iskolák képvise­lői helyezték el a kegyelet virá­gait a mártírok emlékművén. • Guthy Sándor 19-es veterán, megrendítő beszámolóban idéz­te föl a dicsőséges 133 nap én az azt kővető vérszomjas fehérter­ror időszakának eseményeit. • A veteránok képvise­letében Hajma András. Lacii Jánosné és Somogyi András koszorúzott. pattogó ritmusú Indulók dallamára vonuló emlékmenet lelkesedését :<%- tavasziasnak korántsem nevezhető időjárás sem «fte le. TÁVIRAT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK. Alapító munkásőrök találkozója Szombaton délelőtt1 Kis­kunhalason, a városi pártbi­zottság nagytermében ren­dezte meg a munkásőrség megyei parancsnoksága és a Brinkus Lajos nevét viselő munkásőfegység parancsnok­sága azoknak a még jelenleg is aktív munkásőröknek, illet­ve 1945-ös és korábbi pártta­goknak a találkozóját, akik alapítói voltak a testületnek. Érkezéskor valamennyi meg­hívott emléklapot talált a he­lyén, de már a gyülekezés­kor meleg kézszorításokkal üdvözölték egymást azok, akik hosszú évek, évtizedek óta most találkoztak ismét-. A jelentés után Vízin Miklós, a munkásőrség me­gyei parancsnoka mondott beszédet. A Három Ta­vasz történelmileg egymáshoz tartozó, elválasztha­tatlanul egybeforró napjait idézve, megemlékezett 1945 tavaszáról, a szovjet katonákról, azoknak az embereknek a helytállásáról, akik részt vettek az ország' felszabadításában, harcoltak a német fasiz­mus ellen. Beszélt a földosztásról, az infláció elleni harcról, az államosításról, majd a szocializmus alap­jainak lerakásáról, s megemlékezett áz ellenforra­dalom áldozatairól, és a munkásőrség megalakulá­sáról. Név szerint említette azokat az elvtársakat és párton kívülieket, ákik az ellenforradalom ijleje alatt védték a gyárakat, üzemeket, termelőszövetke­zeteket, az államhatalom épületeit, a pártot. "— Bács-Kiskunban 1957-ben 717 munkásőrnek ju­tott fegyver; ma' mintegy kétezren teljesítik párt- megbízatásukat a megye egységeiben. A munkásőr­ség a politikai szilárdságon túl jól felkészült, fegyel­mezett testületté kovácsolódott, amely széles körű és eredményes politikai nevelőmunkál is .végez. Ál­lományunkban jól érvényesül, a három generáció közös munkája, nemegy egységnél együtt szolgál az apa, a fia és a nagyapa ... Munkásőreink nagy több­sége szocialista brigád tagja, többen a .kollektívák vezetői. A munkásőrök kezdeményezői a különböző munkafelajánlásoknak, részt vesznek a városszépí­tésben, ápolják a munkásmozgalom hagyománya­it... • • ... A bes’zédet követően h felszólaló alapítók idézték vissza a megalakulás körülményeit, a kiképzés meg­indulásának nehézségeit. Felszólalt Putias József nyugdíjasba munkásőrség első megyei-parancsnoka. Elismeréssel, beszélt á munkásőrök jelenlegi tevé­kenységéről, s további sikereket kívánt. A párt megyei végrehajtó bizottságának üdvöz­letét dr. Fehér Géza rendőr vezérőrnagy, a testület .tagja tolmácsolta. Ezt követően felolvasták azt a táv­iratot, amelyet a találkozó résztvevői az MSZMP Központi Bizottságának, küldtek: „A Bác's-Kiskun megyei alapító munkásőrök találkozójáról köszönt- * jük a Központi Éizottságót, és önökön keresztül-pár­tunk XIII. kongresszusát. Biztosítjuk Önöket, hőgy mi, murrkásőrök továbbra is szilárdan és elkötele­zetten állunk a munkásosztály, a munkáshatalom ' mellett. Helytállunk -a munkában, készek vagyunk szocialista vívmányaink megvédésére, utódaink, "if­jabb fegyvertársaink nevelésére, felkészítésére­Szívből köszöntjük a. kongresszus, valamennyi résztvevőjét, kívánjuk, hogy őszinte, elvtársi légkör­ben dolgozzon a. munkásosztály élcsapatának leg­magasabb fóruma. Szülessenek olyan határozatok, amelyek a békének és népünk' boldogulásának .to­vábbi feltételeit biztosítják. • Az alapító munkásőrök megkoszorúzták Kiskun­halas főterén a Szovjet Hősi Emlékművet, majd kö­zös ebéden vettek részt.. Gémes Gábor % Negyven éve A Magyar Kommunista Párt 1945. február 23—24-én tartott 'központi vezetőségi ülésén —. amely egyesítette és ' egysége­sítette a iDárt addigi debreceni Központi Vezetőségét és buda­pesti Központi Bizottságát — sok más fontos kérdésen kívül dömtött arról is, hogy szüksé­gesnek tartja '....... a központi pártlap (Szabad Nép) kiadásá­nak sürgős előkészítését, és ez­zel a feladattal megbízza a központi páFtti tkárságot.”. A határozatot követően meg­indult a lap előkészítésének munkáia. a papír, a nyomda, a szerkesztőség épületének biztosítása, az úisáeíroi gárda toborzása Még folytak a -har­cok a Dunántúlon-, amikor 1945. március 25-én. vasárnap reg­gel az utcáira került a 'Magyar Kommunista Párt köznapi! lapja, a Szabad Nép. Fejlécén a IM. (harmadik) évfolyam 1. sz. olvasható. Elődjének tekin­tette az illegalitás kegyetlen körülményei között 1942-ben Rózsa Ferenc által szerkesztett. jelent meg a majd. „az 1944 szeptemberéiben kiadott illegális Szabad Népet. Az eílső legális és több tíz­ezres példányban megjelent Szabad Nép hatoldalas volt. A lap első száma színes, tartal­mas. -A legidőszerűbb kérdése­ket felvető és tárgyaló írásai közérdekűek, a mindenkit foglalkoztató nagy eseménye­ket taglaló cikkek a széles ol­vasóközönséghez szóltak. A második oldalon olvasható Bolgár Elek előadása. A Szov­jetunió harca a békéért. Itt kapott helvet a -lap felelős szerkesztőjének. Horváth Már- tonnák emlékező írása az ille­gális Szabad Népről: .vA Kom­munista Párt újra az élen.!’’ — ebben, teljes terjedelmében közli az illegális lap 1944. szep­temberi számának vezércikkét. Kállai Gyula: Megindult a harc a földért. Darvas József: őszinte szó a zsidókérdésben címmel írt tanulmányt. Sándor Pál két könyvismertetése. Vas Zoltán közellátási kormány­Szabad Nép biztos nyilatkozata a fekete­piactól', a Vörös Hadsereg se­gítségéről és az élelmezési, köl­csönről. A Csepel az élen c. kisanvag. a gváróriác munká­sainak 1945. május 1-i szocia­lista versenyfelhívásáról tudó­sít. egy másik pedig árról, hogy húszezer tonna- élelmi­szert kapunk a Szovjetuniótól. A Szabad _ Nép következő száma kedden 'reggel: március 27-én -jelent meg riégv oldalon. A lap vasárnapi számai ápri­listól már nyolc. oldalon, ké­sőbb még bővebb terjedelem­ben hagyták él a József krt. 5. (Rökk Szilárd u. 6.) sz. alatti nyomdát; Az 1945. május 1-i szám, Piros fejléccel jelent meg, május.'20-án, .pedig már képes melléklete is volt a Párt lapjának, amelynek" felelős" szerkesztője Horváth Márton, főszerkesztője április- 15-től Révai József volt. 1945 máju­sára a Szabad Nép elérte 'a 700 ezres példányszámot. V. S. TV-JEGYZET Országos szérűkön A világért sem állítom: a sport­sikerek egy-egy ország, táj, vá­ros politikai, gazdasági, kulturá­lis fejlettségét is tükrözik. Hibáz­nék, ha ennyire leegyszerűsíte­ném az összefüggéseket.’ Még na­gyobbat tévednék az ok és okoza­ti viszonyok mellőzésével, lebe­csülésével. Tagadhatná-e bárki: a közerkölcs fellazulása ' nélkül olyan mélypontra ném süllyedhe­tett volna labdarúgásunk, mint néhány esztendeje. Az'elvszerűbb irányítás és. gyakorlat kedvező hatásaira is jó példa e népszerű sportág fölemelkedése. A múlt­ban — amikor egy vidéki város minden tekintetben vidéki vá­ros volt — a válogatottba szinte a szabályt erősítő kivételként ke-. r ül hetett a Rákos-patakon kívül élő labdarúgó. * Most külföldön is számon tart-, ják a Rába ETO-t és a Video­tont. Le sem kell írni, melyik városban található stadionjuk, mert ezt már illik tudni. Az el­múlt hét szerdáján az egykori magyar királyi város és a nagy angol ipari metropolis élcsapa­tainak felejthetetlen . vetélkedő­jén'arra is gondolnom .kellett: a televíziógyár nélkül aligha tarta­na ott a székesfehérvári együttes, ahová eljutott. A négy 'folyó vá­rosának zöld-fehér csapata sem büszkélkedhetne bajnoki .címek-- kél az immár autógyártásáról híres hajdani vagongyár támo­gatása nélkül. A szükséges anya­giak. előteremtésénél, a 'feltéte­lek kialakításánál is fontosabbá példa.'Vagyis: csak a. nemzetközi helytállás lehet a mérce, ehhez kell igazítani a módszereket,' a szemléletet. Csak a korszerű, szakszerű, nagyüzemi, a- minden újra fogékony üzemviteltől vár­ható a szükséges teljesítmény. ' Az élet kikényszeríti a vidék és főváros részérdekekből és ké­nyelmes megszokásból táplált megkülönböztetését más területe­ken is. A kiéleződött versenyben az egész ország mozgósításával maradhatunk talpon. Mindé-. nütt ki kell csíráztatni a tehetsé­geket, az ígéretes kezdeményezé­seket, mindenütt teret kell kap­janak az országos érvényű Isme­retek, felismerések tudói. A Szegedi beszélgetések — nem”a legszerencsésebb című sorozat — kitűnő fórum a vidé­ki .szakemberek, kutatók tapasz­talatainak hasznosítására. Kis hazánkat foglalkoztató, létvi­szonyainkat meghatározó, jő- •vőnket befolyásoló ügyekről, kér­désekről fejthetik ki véleményü­ket három alföldimegye arra il­letékesei. . Legutóbb g népesedési gondokrőí cserélték ki vélemé- ‘ nyűket a meghívattak, köztük a kecskeméti dr. Csatári Bálint. Országos szérűn, a ' Szabadság téri intézmény Metszetek című — az elmúlt évtizedek 'gazdasági, társadalmi, iskolai, közművelő­dési változásait áttekintő — soro­zatában' Romány Pált, a Bács- Kiskun megyei ■ pártbizottság első titkárát nyilván társadalompoliti­kai, településfejlesztési . tanul­mányaival szerzett tudományos, szakmai tekintélye is illetékes­sé tette. A vidéki vezetők; tudósok je­lenléte nemcsak * megalapozot­tabb valóságismeretük vagy statisztikai szempontok miatt szükséges. Jó -néhány műsorban. megfigyelhettük: - nem hiányoz­hatnak', ha egy-egy terület leg­jobb szakemberei kapnak szót, ’ E El h. n:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents