Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

2 © PETŐFI NÉPE • 1985. március 4.

SZÓBELI KIEGÉSZÍTÉS A BESZÁMOLÓHOZ

Kiegyensúlyozott a politikai

• A jó- példák között szerepelt a termelési nagydíjas fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet. Képünkön palántáznak a közös gazdaság földjén. (Archiv felvétel.)

(Folytatás az 1. oldalról.)

Indokolt hangsúlyozni, hogy a lezajlott taggyűlések, pártértekezletek megerősítették: megyénkben a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. A beszámoló taggyűléseken, az irányelvek, a pártértekezletek vitáin több mint tízezren nyilvánítottak véleményt.

Számos helyen méltatták azt az •érdemes munkát, amit a volt járási pártbizottságok végeztek a falusi emberek közötti pártépítés, a községek fejlesztése, a szocialista mezőgazdaság kialakítása során.

Elmondták aggodalmaikat, javaslataikat, volt kritikai és volt

— talán kevesebb az indokoltnál

— önbírálat is. A viták, a választások rendje megfelelt a párt normáinak, demokratikus hagyományainknak. Ez utóbbihoz érdemes fűzni egy kurta megjegyzést.

Előfordul egyes munkaterületeken dolgozók körében, hogy csak az ellentétes vélemények ütközését, a különbségek kiemelését és hosszadalmas taglalását tartják demokratikusnak, mintha nem tartozna bele a demokratizmus érvényesítésébe a jó elképzelések elfogadása, az előzetesen már

Bács-Kiskun kommunistái küldöttértekezletének azt jelentheti a megyei pártbizottság, hogy párt- tagságunk ilyen szellemben, a XII. kongresszus határozatának megfelelően, az 1980. évi megyei pártértekezlet megállapításaira támaszkodva dolgozott az elmúlt években. Munkánk színvonala nem volt egyenletes. A követelményeknek nem azonos mérték- ■ ben felelt meg minden pártszervezet. Pártbizottságaink — beleértve a megyei pártbizottságot is — felelős módon látták el feladataikat, de a kellő és elvárható következetességet nem sikerült minden esetben érvényesíteniük.

Ügy gondoljuk, hogy a társadalmi kérdések iránti figyelemnek az élet bármely területén törvénnyé kell válnia, törvénnyé minden állami gazdasági, megyei vagy helyi szerv számára. Semmiféle objektív körülményre, semmiféle egyéb összefüggésre való hivatkozás nem igazolhatja az emberek társadalmilag indokolt szükségleteinek lebecsülését, az' irántuk való közömbösséget, vagy kielégítésükben a látszateredményeket. A társadalmi kérdések elsőrendű fontossága számunkra, kommunisták számára elvi kérdés, és az elvi kérdésekből nem lehet engedni, sem közöttük válogatni. Ha a kitűzött szocialista, célokat a hagyományos, ismert módon nem tudjuk elérni, akkor keressünk új utakat, lemondás, belenyugvás helyett gyűjtsünk új erőt, s találunk megfelelő, társadalmi és gazdasági haladásunkat szolgáló megoldásokat.

Megyei pártbizottságunk úgy látta, hogy az írásos előterjesztések részletes indoklást nem kívánnak. Kérjük a pártértekezletet, hogy vitassa meg, egészítse ki, majd hagyja jóvá azokat.

Szükségesnek tartottuk azonban, hogy a szóbeli kiegészítésben essék szó a megyéről, Bács-Kiskun jellegzetességeiről, eltérő vonásairól hazánk más tájaihoz képest. Pártértekezletünk kapjon képet továbbá a megyei szervek munkakapcsolatairól, s végül foglalkozzunk a politikai' élet néhány időszerű témájával is.

A megye helyzetéről, sajátosságairól azért is szükséges szólni, mert — tapasztalataink szerint — bizonyos ismertségük ellenére sem hatnak ezek kellően a megyével kapcsolatos állásfoglalások kialakításában. Ügy látszik, hogy nem befolyásolják sajátosságaink — elégséges mértékben és módon — sem a (helyi törekvéseket, itt a megyében, sem a központi döntéseket. Felsorolási jelleggel és nem teljes körűen szólni kell a következőkről :

® Bács-Kiskun társadalmi szerkezetében nagyobb ütemben növekedett a munkások és a szellemi dolgozók aránya, mint az ország területének nagyobb részén. Ennek számos előnye mellett tudnunk kell a kiváltott aránytalanságokról, a hátrányokról is. Az előnyök között említhető e társadalmi csoportok fiatalsága, a megyébe települt olajbányászoknak és más iparágak képzett dolgozóinak kedvező hatása környezetükre, az igények növekedésére. Nem előnyös viszont, hogy a megye ipari termelésének hatvan százalékát két város — Kecskemét és Baja — ipara adja, és a két városban található ipari dolgozóinknak

egyeztetett javaslatok egyszerű és gyors megerősítése. A megyei pártbizottság 1982 végén, az úgynevezett félidős értekezlete során már foglalkozott ezzel. Bírálta ezt a felfogást, s ugyanakkor elismeréssel nyugtázta a demokratikus módszereket, az ésszerű eljárásokat. Akkor még példának is elhangzott egy meglepő eset: a reggel megkezdett megyei tanácskozást 11 órára már be tudták fejezni. ■

E rövid kitérőt az is indokolta, hogy a jövőben növekszik a jelentősége a helyesen értelmezett, az élő demokratizmusnak. Bizonyos, hogy megtanulunk majd élni az új választási gyakorlat során a méltányosság, a jóhiszeműség, röviden a politikai etika írott és íratlan szabályaival is. Voltak az utóbbi .években és adódnak a jövőben is olyan, különböző jellegű elhatározások, amelyek vitát váltanak ki a közvéleményben, s kezdetben esetleg nem is népszerűek. A vitákat vállalnunk kell, talán több is elkelne az érdemi vitákból. Több és nagyobb türelemmel, kellő nyitottsággal lefolytatott tényleges vita. A párt tagjainak viszont jól kell értelmezni a demokratikus vita és a demokratikus centracsaknem a fele. Erősítenünk kell tehát a többi város és városjelölt nagyközségek iparát, intenzív gazdasági fejlődését is a következő években. A naponta ingázó tízezrek száma így is mérsékelhető.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben a nem mezőgazdasági (többnyire ipari, építőipari) foglalkozásúak aránya számottevően megnőtt az utóbbi esztendőkben. Jelenleg a mezőgazdasági szövetkezetekben a fizikai munkát végzőknek csak 44 százaléka mező- gazdasági foglalkozású, azaz a kétkezi munkából élő tsz-tagok és tsz-alkalmazottak csaknem hatvan százaléka nem paraszti munkát végez. A mi szövetkezeteinknél nagyobb „nem mezőgazdasági arány” csak a régi ipari körzetek — Pest, Budapest, Borsod, Komárom, Nógrád és Veszprém megye — téeszeiben található. A mezőgazdasági népesség helyét a térFolytatni kell

©

Az előbbiekkel, valamint a települési adottságokkal szerves kapcsolatban levő sajátossága ennek a tájnak az agrárviszonyok jól kimutatható hatása, a mezőgazdasági termelés sok örömöt és gondot okozó — szinte állandó és mindenhol megtalálható — jelenléte. A megye vállalatainak zömét kitevő 164 mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság, kombinát és élelmiszer- ipari vállalat eredménye, dolgozóinak jövedelme egyértelműen a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Az évente elszámolt megyei termelési értéknek mintegy 60 százalékát adják (az erdőgazdaságokkal és a faipari vállalatokkal együtt), és ebből a termelési körből származik a megyéből kikerülő export 65 százaléka. Mindezen felül: a megyében számbavett háztartások 62 százalékában van mező- gazdasági kistermelés, kertészkedés, állattartás vagy más. A háztájiból származó jövedelem több mint 22 százalékkal részesedett — megyei átlagban — a személyes jövedelmekben, azaz csaknem kétszeres volt az aránya 1983-ban, a felméréskor, az országos átlagnak. Az agrártermelés körében található a megye legnagyobb termelési értéket adó vállalata, a csaknem hárommilliárd forintos értéket produkáló Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, amely 'egyben a legnagyobb konvertibilis valutaforrásunk is a megye vállalatai között. Évi kétmilliárd forintnak megfelelő értékű exportot valósít meg dollárelszámolásban. Sorolhatnám a többi — kisebb és nagyobb, eredményes — mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemünket, sőt az erdőgazdaságokat is.

Egyértelmű, hogy a mezőgazda- sági termelés potenciáljának gazdaságos hasznosítása olyan felelősségünk itt Bács-Kiskun megyében, és ez olyan nagyságú az országban, amelyhez egyedül Békés megye részesedése • hasonlítható. Erőteljesen tovább kell folytatnunk és terjesztenünk ázt a tudományos, oktatási, gazdálkodási, szervezési megújulást' amely a legjobb gazdaságokban, vállalatokban lezajlott az elmúlt években. Mindez olyan eredményeket hozott, amilyeneket a Termelési Nagydíjak jeleznek i a vaskúti Bácska, a hartai Erdei Ferenc, a kecskeméti Magyar—Szovjet Baközhangulat

lizmus elveit és gyakorlatát — mondta az előadó, majd a párt belső életével, az alapszervezeti és pártbizottsági felszólalásokkal foglalkozva így folytatta: Mostanában lehet találkozni friss „történészekkel”, főleg alkalmi gazdaságtörténészekkel, akik most megmondják, hogy mit kellett volna tenni tíz, vagy húsz évvel ezelőtt. Megmondják, de nincs elfogadható válaszuk „az Itt és most” konkrétsága alapján az időszerű kérdésekre. A mi pártszervezeteink nem ezt tették, vitáik nem voltak meddő szócsaták, hanem felelősen, saját munkájukat elemezve, megmérve mondtak véleményt mind a kongresszusi i irányelvekről, mind saját tevékenységükről, feladataik ellátásáról. Megfogadták Kádár elvtársnak azt a régi tanácsát, hogy „akkor védjük helyesen a párt, a kommunisták becsületét, ha nem próbáljuk elhitetni a közvéleménnyel, hogy a kommunisták sohasem hibáznak. Azt kell bebizonyítanunk — s ezt köny- nyen megtehetjük —, hogy jó irányba haladunk, törekvéseink becsületesek, tiszták, megfelelnek a helyzet szabta követelményeknek, s hogy a kommunisták minden erejükkel igyekeznek megfelelően dolgozni.” *

melőszövetkezetben az ipari és szellemi foglalkozásúak foglalták el, így az összes munkaerő valamennyit növekedett is. Ez utóbbi, nem fizikai foglalkozásúak, jórészt alkalmazottak száma mintegy 25 százalékkal emelkedett a 70-es évekhez képest a mi mező- gazdasági szövetkezeteinkben.

E folyamatok minősítése mesz- sze vezetne. Megjegyezni most csak annyit szükséges, hogy ezeket a változásokat még követni sem tudta a szakképzés, a szolgáltatás, az úgynevezett humán- infrastruktúra. Társadalmilag pedig az volna az előnyös, ha elébe mehetnénk az ilyen tendenciáknak, az ilyen, az egész társadalomra kiható változásoknak. Nem kétséges, hogy a. következő években sokat kell tennünk az ipari kultúra, az ipari viszonyok — beleértve az építőipart is —, az ipari fejlesztés minősége és igényessége érdekében.

a megújulást

rútság, a fajszi Kék Duna Tsz, vagy a Bácsalmási Állami Gazdaság esetében. Több vállalatnál a megváltozott elnevezés, a kombinát megjelölés, másoknál áruik keresettsége, jövedelmük alakulása igazolja a megújulási képességet, az elért sikert. Érdemesek a követésre!

©

Bács-Kiskun társadalmigazdasági viszonyait jellegzetes módon alakítja egy másik sajátosság is. Nevezetesen a megyére jellemző demográfiai helyzet és a nagy falvas-tanyás települési szerkezet. A megyében érvényesített gazdaságpolitika, számos községi és városi tanács figyelembe veszi a helyi viszonyokat, de a gyakorlatban és a központi, országos koncepciókban nem ismerhető fel mindenkor e sajátosságok következménye. Nem tekinthetünk el pedig ezektől sem a kereskedelmi, sem a kommunális, sem más fejlesztésben. 1

Tucatnyi, az aprófalvak méretét meghaladó tanyacsoportunk, falujelölt településünk. Ezeknek jószerivel nincs, vagy az érintettekkel nem kellően megvitatott távlati elgondolásuk van. A legutóbbi népszámláláskor a megyében százezernél több ember — azaz fél Nógrád megye népessége — lakott tanyákon. Számuk folyamatosan apad, a tanyák megürülnek, funkciót váltanak, de a megye lakás-statisztikájában tovább szerepelnek. Így most is Bács-Kiskun a lakással legjobban ellátott területe az országnak, vagyis mindössze 2,6 személy jut egy lakásra. A megszépült számokban benne vannak az előbb említett, állandó lakásra nem használt tanyák is.

A szerényebb adottságokkal mit állítsunk szembe, mivel győzhetjük a versenyt, hogyan zárkózzunk fel?

A felzárkózás esélyei

O

A legjobb gazdasági adottság is csak akkor ér valamit, ha jól tudjuk hasznosítani. A nem .előnyös gazdasági adottság ^s megváltoztatható, ha azzal szembefordítjuk és jobban hasznosítjuk szellemi kapacitásunkat: A szakmunkásképzéstől a mérnökök, a közgazdászok munkába állításáig megtalálhatók mindenütt sürgető, soros teendőink — mind a párt-, mind az állami szervek életében. Vannak kiváló, bizonyító példáink! Hol volt olyan húsipar Baján, mint ami most ott található? Az állattenyésztési, a hústermelési adottság -pedig régebben is létezett ott. A Bácskai Húsipari Közös Vállalat — amely korántsem régi, patinás cég — évről évre félmilliárd forint értékben értékesít külföldön. Ezt annak ellenére tudja megtenni, hogy a szakmai felkészülésük nem volt könnyű. A fiatalokat máshova kellett küldeni Bajáról szakmát tanulni. Mind a mai napig a két illetékes minisztérium és a megyei tanács megfelelő osztálya nem tartja indokoltnak a húsipari szakmunkásképzés megszervezését Baján. Nem lehetne rábízni ennek eldöntését a bajaiak- ra? Vajon lett volna-e Pick-sza- lámi Szegeden, ha száz évvel ezelőtt is két minisztérium és a megye latolgatta volna, hogy hol tanulhatják a szakmát Pick mester hentesei?

Másik példa: Félegyházán, az Április 4. Gépipari Művekben most automata és félatumata hegesztést végez a helyben tanult, 56 minősített ívhegesztő szakember. Ezt a hegesztést’ olyan tökélyre vitték, hogy állják a nemzetközi versenyt az atomerőművek berendezéseinek szállításában. De említhetnénk más vállalatokat is. A meggyőző példák sora szerencsére nem rövid, és nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban sem mennek találékonyságért, ' technológiai igényességért a szomszédba. Kecs- kemét-Szikra üdítő italait kedveli az ország, s a megye termékei sok gazdaságból eljutnak külföldre is. Tudják: ha nem tartanak lépést a követelményekkel, akkor bizony a felzárkózás helyett lemaradás, a versenyből való kiszorulás következik be. Ezt nem engedhetjük meg, segítenünk kell.

Itt kell elismerően szólni mindazoknak áz áldozatos munkájáról, akik az évek során . hivatásuknak tekintették a javunkat szolgáló ismeretek terjesztését, a tanítást, és az előírt kötelezettségen túl is ellátták feladatukat. Igen, a pedagógusokról van szó, az általános iskolákban, a középiskolákban, beleértve a felnőttoktatást és a megerősödött szakmunkásképző intézeteket is, és a főiskolákat. És szó van az iskolán kívüli oktatásról, a pártoktatókról, és az olyan vállalati vezetőkről, akik a szakmai képzést, a politikai nevelést a termelőmunka szerves részévé tették. Akik körül munkatársaik is tanultak, akik állandóan képezték és továbbképzik önmagukat. És szó van a különböző szervezetekről, jelesül a szakszervezetekről, a szöO Társadalmi és gazdasági haladásunk természetes követelményéből indult ki a megyei pártbizottság akkor is, amikor szorgalmazta a jó együttműködésből, érdemi kapcsolatokból keletkező előnyök minden irányú hasznosítását, az érdekeltségi tényezők erősítését. Megyén belül is ösztönöztük a különböző szektorokba, irányítási szervezetbe tartozó gazdasági és nem gazdasági szervezetek, intézményes, szervezett együttműködését, az ennek útját álló akadályok megszüntetését. Az e törekvést segítő különböző szervezetek, testületek, adott, esetben vállalkozási formák létrehozását is támogattuk.

Ügy látszik, hogy minderre a jövőben is szükség lesz, mert lassan oszlik a bizalmatlanság, az együttműködéstől taszító pénzügyi szabályozók kísértő emléke

is. Ugyanakkor tudjuk, hogy a jobb kooperáció, új, pótlólagos forrásokhoz juttathat bennünket

o e

Teendőkről is, erderhényekről is volna még mondanivalóm. Az előbbieket fogalmazzuk meg együtt. Az utóbbiakról, az eredményekről pedig szívleljük meg Kádár János elvtárs azon szavait, amelyeket éppen egy pártértekezletén mondott: „A. párt nem az öndicsérők klubja, itt mindig munkát követelnek, és adnak, méghozzá mindig többet.” Munkával, jobb teljesítményekkel köszöntik szocialista brigádjaink is a szabad Magyarország születésének 40. évfordulóját. Együtt köszöntsük a felejthetetlen tavaszt, amikor friss, fényes szellők fújtak, amikor élesen elvált egymástól a fekete és a fehér, amikor, a világégés után, a

vetkezeti szövetségekről, a különböző egyesületekről, amelyek mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy kulturáltabb ipar, jobb, a tudomány eredményeit hasznosító gazdálkodás és jövedelmező agrártermelés bontakozzék ki ezen

O önmagunk megsegítésének, fejlődésünk megalapozásának másik elengedhetetlen feltétele a vállalati, intézményi vezetés színvonalának lényeges emelése. Vezetésről és nemcsak egy- egy vezetőről van szó. Vezetői testületek alakulnak a vállalatoknál, ettől sokat várunk politikai és gazdasági értelemben egyaránt. A vezetés, az irányítás problémáit sokan leegyszerűsítik egy- egy vezető — lehetőleg az elsőszámú vezető — cseréjére, s utálna csodálkoznak, hogy csalódniuk kell, a helyzet változatlan marad. Gyakorta találkozunk a másik véglettel, az időnként di- vatszerűen emlegetett felfogással is, hogy „a kollektív vezetést” kell megjavítani. Már Lenin hangsúlyozta : „ ... egyszemélyi felelősségre van szükségünk: ahogy a testületi vezetés szükséges a fő

mind a termelékenység, mind a gazdaságos termelés területén. A szövetkező szövetkezetek, a Kalocsai Agráripari Egyesülés látható bizonyítékai ennek.

A tanácsi munkában — különösen a településfejlesztésben — gazdag hagypmányai vannak az összefogásnak. Városaink, több községünk lakossága szép sikereket mondhat magáénak. Annál feltűnőbb néhány tehetősnek mondott nagyközség elmaradása, a közügyek iránti közömbössége: a vezetés befelőfordulása fékezi a haladást. Nagy szükségünk van a települések közötti — a nem alá- és fölérendeltségen alapuló — kapcsolatok további erősítésére is.

A megyén kívüli gazdasági,, kulturális együttműködésre, azok bővítésére is tudatosan törekedtünk.

Kapcsolataink sorában végül szólni kell arról, hogy Bács-Kis- kunnak van — időrendben sorolva

megmaradt élet volt milliók közös öröme, amikor gyors változásokat érlelt az idő. Emlékezzünk arra a tavaszra, amelynek szabadság-zászlaját a szovjet nép fiai hozták el Magyarországra is, s ámely zászló alatt összegyűlhettek a magyar nép legjobb fiai. A pártok koalíciójában ott volt az annyi elnyomás, szenvedés után legálissá vált Magyar Kommunista Párt, és a másik münkás- párt, a Szociáldemokrata Párt is.

Ma már tudjuk, hogy nem holnap lépjük át a kommunizmus küszöbét.- Az elért és az elérendő eredmények nem keverendők össze. Az új társadalom építése hosszú történelmi szakaszának a kezdéténél tartunk. Méga tájon. Köszönjük munkájukat, és számolunk további közreműködésükkel. Becsüljük meg még jobban a többet akarókat, a vállalkozókat, a közös, szocialista céljainkért nagyobb teljesítményre képes embereket!

is — sőt éppen ezért — övezze tisztelet a 40 évvel ezelőtti kezdet munkásait, a haladás. elkötelezettjeit, és teljes megbecsülésünk pártunk veterán tagjait. Kívánunk mindannyiuknak sok örömet munkájuk, harcuk eredményei láttán, és kívánunk erőt, egészséget, hosszú életet és boldogságot. ,

Munkájukat folytatjuk, életük példája egységre, elvi szilárdságra, népünk szolgálatára tanítson bennünket.

Kedves Elvtársak! Kös'Zönöm figyelmüket. A megyei pártbizottság nevében kérem, hogy a beterjesztett pártokmányokat vitassák meg és fogadják el.

A. társadalmi kérdések elsőrendű fontossága

Érdemi kapcsolatok, jó együttműködés

Övezze tisztelet a haladás elkötelezettjeit

Javítani a vezetés színvonalát

kérdések megtárgyalására, ugyanúgy szükséges az egyszemélyi felelősség és egyszemélyi intézkedési jog azért, hogy ne legyen aktatologatás, hogy ne lehessen kibújni a felelősség alól.” Elmaradásunk -nem csökken majd, hanem növekszilr az- ország más területeihez képestj- há nem tudjuk nagyobb ütemben javítani — életünk minden területén — a vezetői munkát, a vezetés színvonalát, ha nem szereznek ér-, vényt az illetékes felügyeleti szervek erre vonatkozó, saját előírásaiknak. A képesítés nélküli pedagógus még számon tartott és folyamatosan visszaszorul. De a kellő képesítés nélküli gazdasági, vagy műszaki vezető, sőt főmérnök (mert ilyen is van), az előírt végzettség nélküli köztisztviselő vagy főkönyvelő alkalmazása miért elnézett dolog?

— szovjet, jugoszláv, román, olasz és lengyel testvérmegyei kapcsolata. Városainknak nem különben. Ápoljuk a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országához fűződő kapcsolatainkat, elmélyítve az együttműködést a testvérmegyékkel. Tegyünk á jövőben még többet — főleg ifjúságunk körében — azért, hogy növekedjék mindenhol a más népek értékeinek megbecsülése, erős legyen az internacionalizmus, és érzelmileg is gazdagodjék a szocialista hazafiság, a magyar nép küzdelmeinek, * eredményeinek megbecsülése, a haza szere- tete. A testvérterületekkel való közvetlen kapcsolatokban sokat tettek és tehetnek a jövőben is közvetlenül a munkakollektívák, valarpint sajtónk, amely jól szolgálta e kapcsolatokat és szolgálja a továbbiakban is.

A továbbiakban időszerű külpp- litikai kérdésekkel foglalkozott az előadó, majd vitaindítóját a következő sorokkal fejezte be: