Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-13 / 36. szám

IDŐJÁRÁS Várható IdSJArái ma estis: Szokat­lanul hideg Idd lesz. Legfeljebb dél­keleten növekszik meg Időnként a felhőzet. Ott néhány helyen hósz áll Ingózás valószínű. Másutt túl­nyomóan derült Idő lesz, A több felé élénk, Időnként erős észak­keleti szél hófúvást okozhat. A legmagasabb nappali hőmérsék­let —10 és —15 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA LX. évf. 36, szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 13. szerda Számvetés előtt (3. oldal) A Baján és környékén élő, mintegy 100 ezer ember gazdasági, f politikai és társadalmi tevékenységének ötéves eredményeit I összegzi Papp György, a bajai pártbizottság első titkára a lap | 3. oldalán. Képünkön: a BACSHÜS 'Vállalatnál dobozba töltik a sonkát. Tavaszi vetőmagokról—télen Szovjet—görög tárgyalások MOSZKVA Moszkvában kedden véget ér* tek a szovjet és a görög kor* mányiő tárgyalásai. Nyiko- la) Tyihonov és Andreasz Pa­pandreu értékelése szerint a megbeszélések hozzájárultak a két ország közötti baráti kapcsola­tok fejlesztéséhez. A hétfőn kezdődött tárgyaié* sóik második napján áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. Meg* állapították . hogy sikeresen tel­jesül a Szovjetunió és Görögor* szag közötti gazdasági, ipari és a tudományos-műszaki együtt­működés hosszú távú program­ja. és eredményesen valósulnak meg más kétoldalú megállapodá­sok is. Nyikolaj Tyihonov és Andreasz Papandreu megállapodott arról, hogy felújítják a tárgyalásokat egy a Szovjetunióbál Görögor­szágba tartó gázvezeték közös megépítéséről. Megerősítették, hogy mindkét ország a kereske­delmi kapcsolatok' 'volumené­nek növelésére, a forgalom ki­egyenlítettebbé tételére törek­szik. A kormányfők kedvezően értékelték azoknak a szovjet—gö­rög vegyesbizottságoknak a tevé­kenységét, amely a gazdasági és ipari együttműködés, a kulturá­lis kapcsolatok, a tudományos és műszaki együttműködés fés a kereskedelmi hajózás kérdései­vel foglalkoznak. A nemzetközi élet kérdései kö­zül különösen nagy figyelmet szenteltek az európai helyzet­nek. Megállapították. ho«»v a stockholmi konferencia sikere számottevően javítaná a konti­nens politikai légkörét elősegí­tené az összeurópai enyhülési fo­lyamat folytatását. A Szovjetunió és Görögország a ciprusi kérdés tartós és igaz* ságos rendezését kívánja. Ennek alapja a sziget függetlenségének, szuverenitásának, területi egysé­gének. s a Ciprusi Köztársaság el nem kötelezett státusának tisz­teletben tartása kell. hogy legyen — mutattak rá a megbeszélésen. A szovjet—görög tárgyalások­ról közös nyilatkozatot tesznek közzé. * ITT A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és Bács-Kis- kun megye vezetői között min­den év elején hagyományosan sor kerül olyan megbeszélésre, amelyen egyeztetik és megvitat­ják az agrárágazat előtt álló ter­veket. feladatokat, megvizsgál­ják a lehetőségeket. Tegnap dél­után- tartották a megyei pártbi­zottságon azt a megbeszélést, amelyen szóba került a különbö­ző térségek meliorációjának le* hetősége. a feldolgozókapacitások helyzete és bővítése, a kedvezőt­len adottságú gazdaságok támo­gatása. a zöldség- és gyümölcs- termelés. valamint a számítógé­pes adatfeldolgozás rendszeré­nek kiépítése is. A késő délutáni órákban Kecs­keméten. a Tudomány és Tech­nika Házálban került sor a Kö­zép-magyarországi Pincegazda­ság kombináttá minősítésének ünnepségére, amelyen ott volt Váncsa Jenó mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Romffny Pál, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára. Balogh Károlyné, az ÉDOSZ fő­titkára. s a megye politikai, tár­sadalmi szervezeteinek vezetői. Borsódy Miklós vezérigazgató mondott ünnepi beszédet. Ismer­tette a ma már kétmilliárd fo­rint bruttó termelési értéket meg­Sikeres esztendő Kiskunmajsán Zárszámadás a Jonathán Tsz-ben haladó vállalat múltját, fejlődé­sét. azt. hogy miként jutottak a mai eredményekhez. Váncsa Jenő beszédének ele­jén gratulált a vállalat kollektí­vájának. majd szólt arról a fej­lődésről. amit a mezőgazdaság és élelmiszeripar az elmúlt negy­ven évben elért. Ma már az ag­rárgazdaságunk a mennyiségi és minőségi termékelőállítás szem­pontjából a világ élvonalába .tar­tozik. Ugyanakkof kiegyensú­lyozott jó hazai ellátást biztosít, és a nemzetközi piacokon is ered­ményeket ér el. Immár tizenhat* szór több élelmiszert exportá­lunk. mint akár egy negyedszá­zaddal korábban. Társadalmi, politikai és gazdasági szempont­ból is fontos, hogy az ágazat egyenletesen fejlődjön tovább, és versenyképes maradion. A je­lenlegi gondjainkat — mint pél­dául, a szerényebb fejlesztési le­hetőségek. a feldolgozóipar vi­szonylagos lemaradása' a nyers­anyag-termeléshez képest, vagy a nem minden szempontból meg­felelő termékszerkezet — nem csak ismerik a kormányzati szer­vek . hanem a módosítás igényét, szükségességét, lehetőségeit is megfogalmazták. A miniszter szólt a megye agrárágazatáról, és utalt a tervegyeztető tárgyalásra is. — Bács-Kiskun az ország leg­nagyobb élelmiszer-termelő me­gyéje, sokszínű, szinte valameny- nyi termék megtalálható itt. A megye gazdaságainak egy része- lényegesen nehezebb körülmények között gazdálkodik (a talajadott­ságok, az elmúlt évek aszálya miatt), mint az országos átlag. Több a gond is. Figyelmeztető, hogy például több százmillióval csökkent a mezőgazdasági beru­házás. Szükség van arra, hogy egyes ágazatokat megkülönbözte­tett figyelemmel kísérjünk. Szólt a szőlészetről, borászatról, a bortermelésben a megye szere­péről. Említést tett arról is. hogy a minisztérium támogatja újabb borvidékek kialakítását, ha ezt minőségi és egyéb szempontok in­dokolják. Beszélt a pincegazdaság munkájáról és szerepéről, külön kiemelte integrációs munkáját, termékszerkezetének célszerű mó­dosítását. egyenletes fejlődését, amelyekkel jól szolgálta a nép- gazdasági érdekeket, ugyanakkor a térség fejlesztésében is jól ér­vényesítette lehetőségeit. Beszéde végén átnyújtotta az aláírásával ellátott átminősítési okmányt Borsódy Miklósnak. Ez az ünnepélyes aktus egyben azt is jelentette, hogy ezentúl Bács- Kiskun megye harmadik' kombi­nátja a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát. Romány Pál. a politikai és álla­mi szervezetek nevében meleg szavakkal gratulált a vállalat va­lamennyi dolgozójának, szakem­berének. majd Balogh Károlyné köszöntötte a kollektívát és még szót kért Benei Sándor, aki 1949- től a vállalat első igazgatója volt. A köztiszteletben álló nyugdíjas szakember nem elsősorban a múltról beszélt, hanem a tenni­valókról, amihez minden régi munkatársának és a fiataloknak is sikereket kívánt. Cs. I. VIHAR UTÁN TÍZEZERKÉTSZÁZ KÁROSULT! Intézkedés a bajbajutottak megsegítésére A Vetőmagteiuneltető és Érté­kesítő Vállalat Duna—Tisza kö­zi Területi Központja tegnap dél­előtt Kecskeméten tartotta meg szokásos év eleji tájékoztatóját, a tavaszi vetőmagellátás helyze­téről. Muraiközy János főmérnök a felhasználó termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, valamint a forgalmazók — főleg áfészek — képviselői előtt megtartott be­számolóját két részre bontotta. Először a nagyüzemi vetőmag- igények várható kielégítését is­mertette, majd a kistermelők el­látásáról számolt be. A tavaszi kalászosok közül ár­pából és zabból megfelelő kész­lete van a vállalatnak, a megren­delők - kívánságait korszerű faj­tákból tudják kielégíteni. Más a helyzet a kukoricával. A tavalyi aszály miatt a szükséges vető­magnak hazai földön csak 60 szá­zalékát sikerült megtermelni. A hiányzó mennyiséget jórészt amerikai importtal kívánják pó­tolni. Emiatt az ár .lényegesen magasabb lesz az 1984. évinél. Míg az előző esztendőben ezer ép csíra 16, egy mázsa 5—6 ezer fo­rintba került, addig most 26, il­letve kilencezer forint körüli lesz az ár. Emiatt a termelőknél érez­hető némi bizonytalanság, egye­sek — arra hivatkozva, hogy csökkentik a vetésterületet — le­mondják megrendelésüket, vagy piás csatornán próbálják besze­rezni vetőmagszükségletüket. Mu- raközy János arra kérte a fel­használókat, hogy esetleges igény­módosításukat még ebben a hó­napban közöljék, hiszen az im­portra tekintélyes mennyiségű de­vizát költ az ország. A hiány mi­att a fajtaválaszték is szűkösebb lesz a tavalyinál. Nemesített lucernából korlát­lan a választék, somkóróvetőmag- ból viszont a szokásosnál gyen­• A Bácsalmási Állami Gazda­ság tevékenységében kiemelkedő helyet. foglal el a különféle vető­magok termesztése. (Straszer András felvétele) gébb minőségű a kínálat. Heréből a mennyiség elegendő, de keve­sebb fajta várja a vásárlókat. Lóhab, cirokfélék és különböző füvek vetéséhez elegendő mennyi­ségű mag áll majd a felhaszná­lók rendelkezésére. Napraforgóból főleg azok vet­hetnek majd, akik nem a csíkos (Folytatás a 2. oldalon.) Tímár Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke kedden sajtótá­jékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy 1984-ben ered­ményes esztendőt zárt a magyar népgazdaság, nemzetközi fizetési pozíciói javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél .nagyobb — 600 mil­lió dolláros — kiviteli többletet sikerült eltérni, ami azonban ki­sebb volt a tervezettnél. Az el­múlt két év során, illetve az idén a tervek szerint összesen egymil- liárd dollárral csökken az ország nettó adósságállománya. Az ország nemzetközi hitelkap­csolatai is előnyösen változtak. Magyarország 1982-ben csatla­kozott az ENSZ két nemzetközi Tegnap délelőtt a kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet ezemégyszáz tagja négy helyen gyűlt össze, hogy részközgyűlé­seken meghallgassa és elfogadja a vezetőség beszámolóját az el­múlt gazdasági évről. A kiskunma jsai művelődési házban, dr. Vedres Ferenc, a szö­vetkezet elnöke terjesztette elő a beszámolót. Kiemelte, hogy a tsz fennállása óta a legeredménye­sebb — egyúttal a legtöbb izga­lommal járó — évet zárták. En­nek szemléltetésére néhány szám­adat: a szövetkezet összes árbe­vétele 839 millió forint, a nyere­ség pedig meghaladta a 65 millió forintot. Ezt úgy sikerült elérni, hogy megtalálták azt az arany közép­utat, ahol a közös és az egyéni érdek találkozik. A már koráb­ban kialakított termelési szerke­zetük ismét bebizonyította, hogy helyes irányba indultak, hiszen az ágazatok között csak a hatékony­ság méreteiben volt eltérés. A szántóföldi növénytermesz­tés alapvető ágazata a búzater­mesztés, ezen a tájon soha nem látott rekordot hozott. Nyolcszáz- negyvenöt hektáron 4,4 tonnás átlagtermést értek el. A másik n Á Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója pénzügyi intézményéhez, a Nem­zetközi Valutaalaphoz'és a Világ­bankhoz. A múlt esztendőben a valutaalaptól további 440 millió dollár hitelt vettünk igénybe. A Világbankkal is újabb 200 millió dolláros hitelmegállapodást kö­töttünk. Emellett a Világbank ál­tal finanszírozott beruházásaink­hoz — úgynevezett társ-finanszí­rozásban megvalósuló — kereske­delmi banki hiteleket is igénybe vettünk. Mindez hozzájárult ah­hoz, hogy a nemzetközi adósság- válság gazdaságunkat érintő ked­vezőtlen hatásait csökkentettük. 1984-ben mérséklődtek a rövidle­véglet, hogy a szőlőtermesztés vi­szont veszteséget produkált. Az aszály miatt csak nagyon gyenge minőségű fürtöket szüreteltek. A rendkívüli szárazságot ugyanígy megérezte a tagság háztáji zöld­ség- és takarmánytermesztése. Ezt a jövedelemkiesést pótolták az állattenyésztéssel. A szövetke­zet tagsága huszonháromezer sertést és 82 ezer májlibát hiz­lalt. Érdekes adat az is, hogy egy szövetkezeti tag átlagosan há­rom tonna húst adott le! A termelő ágazatok mellett je­lentős lépést tett a gazdaság az úgynevezett termálprogram vég­rehajtásáért. Két meddő olajku­tat fogtak „termelésbe”. A föld mélyéből feltörő 74 Celsius-fokos vízre alapozva, sport-, üdülőléte­sítmény alapjait rakták le. Idén folytatják ezt a beruházást, de egyúttal fóliás kertészetet és gyü­mölcsszárítót is fűtenek majd- a geotermikus hőenergiával. 1985-ben tovább bővítik az ágazatokat. Az új keresetszabá­lyozás szerinti gazdálkodás beve­zetésével a teljesítmény alapján történő bérezés elterjesztésével remélik, hogy az eddigi haté­kony munkát még képesek lesz­nek fokozni. Cz. P. járatú tartozások, s javult a kül­földi hitelek lejárati feltétele, és növekedtek a devizakészletek. A népgazdasági terv fő célja az idén is a külső és belső egyensú­lyi helyzet javítása; nemzetközi fizetőképességiünk további szilár­dítása érdekében tovább akarjuk csökkenteni az adósságállományt. Konvertibilis elszámolású forga­lomban 1984-hez hasonló mérté­kű áruforgalmi aktívum elérésé­vel számolunk. Rubel-elszámolá­sú viszonylatban az alapvető oél, hogy a forgalom mindkét irány­ban tovább nőjön, s javuljon az egyenleg. A Világbankkal 1984-ben há­rom hitelmegállapodást készítet­tek elő a vegyipar, az állattenyész- (Folytatás a 2. oldalon.) Évtizedekre visszamenőlegsem emlékeznek olyan kíméletlen vi­harra. mint amilyen február 3- án söpört végig az országban. Rács-Kiskunban a tomboló szél­lökések különösen nagy károkat okoztak. Villanyvezetékeket tép­tek szét. fákat és száz postai +e- lefonoszlopot döntöttek ki. tíz­ezer családnál pedig rövidebb- hosszabb ideig szünetelt az áram­szolgáltatás. A rendkívüli idő­járás következményei több ezer tanyai lakost elzártak a külvi­lágtól. Megyénkben száznyolcvanhá­rom mezőgazdasági szövetke­zetét húsz nagyobb és két kisebb állami vállalatot, s feltűnően nagy számú —y az eddigi bejelen­tések szerint 10 200 — magánkéz­ben lévő lakóépületet sújtott kü­lönböző mértékben a förgeteg. Pusztítását csupán a néhány év­vel ezelőtti Békés meevei föld­rengéshez lehet hasonlítani; a vagyoni veszteségéket illetően az idei viharkár annak mintegy a négyötödét tette ki. Leginkább az épületek tetőszerkezete ron­gálódott meg. Ma még csupán felbecsülhető az a sok cserép, tég­la és ablak, amennyi 'tönkre­ment. Az Állami Biztosító Bács- Kiskun megyei Igazgatósága és az irányításához tartozó fiókok mindenesetre lehetőségeik sze­rint igyekeznek rriielőbb segíte­ni a biztosítást kötött káro­sultakon. Tizenegy főállású kár­szakértő és egy Baranya megyei megbízott járja a megye települé­seit; ezenkívül tanácsi építés­ügyi előadókat. mérnököket, technikusokat és más szakembe­reket is .bevontak a felmérések­be. így a múlt szombaton és va­sárnap már hatvanon indultak a megadott címekre, hogy tájéko­zódjanak a lakossági — 500—3000 forint közötti, illetve annál ma­gasabb összegű — épületkárok­ról. Bár a felmérésben helyen­ként. önként vállalkozott biztosí­tói alkalmazottak is közreműköd­nek. február 11-ig a 10 200-ból 2200 sérült lakóházhoz tudtak el­jutni. Ennek nyomán, ötszázöt személy részére, egymillió-ötr száznyolcvanegyezer forintot fi­zettek ki eddig az ÁB f iókiai. Hát­ráltatja a munkájúikat hogy sok tanyát, a hóban sehogy, vagy csak igen körülményesen bírnak meg­közelíteni. Miközben az Állami Biztosító tovább folytatja károsult ügyfe­leinek látogatását, a segítségnyúj­tással mások sem várnák az eny" hébb idő beköszöntéséig. A me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lya. a városokból és nagyközsé­gekből kapott információk alap­ján. jegyzéket küldött az Alföldi TÜZÉP Vállalatnak: hol, milyen és mennyi építőanyag kell a vi­hartól sújtott lakóházak helyre­állítására. Eszerint Kalocsán (legerőteljesebben itt pusztított a vihar). Kiskőrösön, Kiskun­halason. Kiskunfélegyházán. Bácsalmáson és Kunszentmik* lóson 596 500 szokványos (nagy) méretű és 28 700 kúpcserépre, va­lamint 6780 hullámpalára van szükség. Bajáról. Izsákról és La- josmizséről nem jeleztek jelentő­sebb épületkárokat — ezekben a helységekben a TÜZÉP-telepek építőanyag-készlete elegendő —. Kecskeméten pedig még nem is­meretes pontosan a vihar „vég­számlája”. Az Alföldi TÜZÉP Vállalatnál Búza Endre kereskedelmi igaz­gatóhelyettes elmondta: feb­ruár 3-a óta mindegyik' megyei telepre szállítottak építőanya­got. ötszázezer jugoszláv cse­rép behozatalával, s a Békéscsa­bai Tégla- és Cserépipari Vál­lalattól további tetőfedő anyag­gal segítik a most még lyukas te- • tejű házak megjavítását. Annak érdekében, hogy való­ban a károsultak (a rászorultak) vásárolhassanak cserepet és tég­lát. ezekben a hetekben, ezentúl is tanácsi igazolásra, vagy ÁB- kárfel vételi lap alapián szolgál­ják ki a telepek a lakosságot BŐVÜLŐ HITELEZÉSI FORMÁK — ÖNÁLLÓ PÉNZINTÉZETEK Javult a devizagazdálkodás Váncsa Jenő adta át az oklevelet

Next

/
Thumbnails
Contents