Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

1985. február 8. • PETŐFI NÉPE • 3 MÉRSÉKLŐDÖTT A VÁRÖSBl Szocialista építés a Duna mentén Az elmúlt öt esztendő alatt végzett munka a vá­ros és vonzáskörzete lakosságának életében jelen­tős eredményeket' hozott. Fejlődött a társadalmi- gazdasági élet, beruházásokkal, kulturális, egész­ségügyi létesítményekkel gyarapodott a térség. A becsületes munka eredményei ott vannak hétköz­napjainkban1. Hiba lenne azonban elhallgatni, hogy gondok is vannak, mint másutt. Kalocsán és a hozzá tartozó Duna menti térségben összességében mégis az a jellemző, hogy a XII. kongresszus óta a szocialista építőmunka jelentő­sen előbbre haladt. A kedvézőtlen gazdasági körülmények ellenére — amelyek érintették a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területét —, a város és vonzáskör­zetének társadalmi viszonyai kedvezően, változtak. Elsősorban az állapítható meg, hogy csökken a községekből az elvándorlás, amely összefügg a tér­ség gazdasági, kulturális és nem utolsósorban1 kom­munális fejlődésével. A gazdaságii életben, ezen be­lül is a mezőgazdaságban, 1980-tól több mint egy­milliárdos beruházás volósult meg, ami jelentősen elősegítette a jövedelmi és munkaviszonyok javu­lását: 1 Y- . • > ' '/ Mindennek ellenére változatlan tendencia a sző­kébb környezetből (Szakmar, öregcsertő Bátya KISbK Dunaszentfeenedek) Kalocsára, a ' városba költözés. Ennek oka, hogy a kisebb települések lakóinak Kalocsa nagyobb előnyöket nyújt. (Kedve­zőbb munkahely-választási lehetőség, jobb ellátás kedvezőbb iskoláztatási feltétel stb.) Amíg Kalocsa nepessege tovább nőtt, a vonzáskörzet népessége mérsékeltén csökkent. Nőtt a munkások száma Ismert, hogy a térség nem tartozott még az 50- es, 60-as évek fordulóján sem az iparosodott vidé­kek kozé.^ A hatvanas évek közepétől a gyors ipa­rosodás faként Kalocsán idézett elő a társadalmi szerkezetben jelentős változást, s ennek következ­tében nőtt a munkások száma és megtörtént a pa- rasztság átrétegződése. Mára, vagyis a két kong­resszus közötti időszak alatt a munkássá válás fo­lyamata ugyan lelassult, de így is mind több azok­nak a I munka csal ádoknak a száma, ahonnan az új, második, sőt harmadik generációs munkások lép­nek a termelésbe. Ma e térségben a keresők 47 százaléka munkás. Képzettségük együtt haladt a technika korszerűsödésével, nem utolsósorban nőtt a minőségi követelmények fokozódásával —a szak­munkások és betanított munkások száma. Kalocsa vonzáskörzetében megyei viszonylatban is jelentős számú, elismert mezőgazdasági nagy­üzem működik. Szövetkezetekben dolgozik a kereső lakosság 30 százaléka': Képzettségük a munkásoké­hoz hasonlóan fejlődött. A térség társadalmi változásaihoz kapcsolódnak ■a^" értelrtíii^j'ek',, Mtíá nélkjür nincs technológiai, ga?dasá^i,. ^á^aigágszeirvézpjijY^ötozás^s ÍYlffffTtTjl tas. Gondjaink nyilvánvalóan itt is vannak' Íbiszén kevés a közgazdász, egyes községekben a képesített pedagógus. iNövelni kell Kalocsán éppen úgy, mint a vonzáskörzetiben a műszaki értelmiség aktivitását, azokét a fiatalokét, akik képesek a jövő munkás- osztályát a kor technikai szintjéhez felemelni. Kommunistáink a városi ..pártvezetéssel, a helyi pártszervekkel együtt erőfeszítést tettek az ifjúság neveléséért. Tapasztalatunk és meggyőződésünk, hogy a térség fiatalsága törekvő, szorgalmas, ami alkotói tettekben nyilvánul meg. Az előbbrejutás erőfeszítéseinek mutatója, hogy a fiatalok 70 száza­léka valamilyen módon részt vesz a közösségért végzett önzetlen munkában. Részesei különböző felajánlások alapján a városban épülő tanuszoda közeli építésének, a közelmúltban a községekben _ .megépült iskolák,- sportlétesítmények létrehozásá­nak, mint 'Miskén, Apostagon és másutt. „A párt vezető szerepének növelése, irányító tevékenységének to­vábbi javítása megköveteli, hogy a pártszervek, az állami és a társa­dalmi szervek munkájában magasabb színvonalra emelkedjen a szer­vezés és ellenőrzés... A jövőben a gazdasági munka kerüljön a pártmunka középpontjába.” (Részlet az 1980-ban megtartott kalocsai pártértekezlet határozatából.) Lassúbb, de kiegyensúlyozott fejlődés Kalocsa és vonzáskörzete lakóinak életszínvonala — kemény erőfeszítésekkel — kismértékben emel­kedett Mindezt többletmunkával, szervezettebb munkafeltételekkel, s nem utolsósorban a másod- gazdaságban végzett munkával sikerült elérni. A lakosság jövedelmi viszonyai összefüggnek a gazdasági építőmunkával, a térség ágazatonkénti növekedési ütemével. A Vállalatok, ipari szövetkezetek évről évre ha­tékony erőfeszítést tettek, hogy a nehezedő körül­mények között megőrizzék a termelés növekedési ütemét. Bővítették a kooperációs együttműködésü­ket, piacérzékenyebbé vált termelési politikájuk. Mindézzel párosult, hogy a város ipari üzemei ja­vítottak szakember-ellátottságukon, és egyes terü­leteken felszámolták a hiányszakmákat, növelték a középvezetők szakmai, és nem utolsósorban poli­tikai felkészültségét. Az iparban dolgozó kommunisták és vezetők kö­zös erőfeszítése tette lehetővé, hoigy a kollektívák elfogadják az adott ipari üzem közvetlen céljait. Az előző pártértekezlet döntéseinek megfelelően a város élelmiszeripara jelentősen fejlődött és kor­szerűsödött. A 80-as évek elején nehéz körülmé­nyek között dolgozott a paprika- és konzervipari vállalat. A városi pártvezetés javaslatára a prospe­ráló Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés 1983- tól átvette az üzemet. Azóta gazdálkodása stabili­zálódott és egyre eredményesebben szolgálja a tér­ségben a mezőgazdasági termelés és feldolgozás összhangját, eleget tesz exportkötelezettségeinek. Gyarapodott a körzet ipara \ A sokféle termék készítése után a gépipar áttért. a piacképes termékek előállítására. Ez a törekvés a 80-as évekhez képest kétszeres ágazati nyereséget hozott. Említésre méltó a vegyipar fejlődése, ugyan­is az importkorlátozó intézkedések ellenére a hul­ladékanyagok feldolgozásával, a tőkés importanya­gok gazdaságosabb hasznosításával számottevő ered­ményeket értek el. Az előző pártértekezleteken meghatározott felada- ■toknak megfelelően az irányítási rendszer korsze­rűsítésekor több önálló gazdasági egységgel gyara­podott a körzet ipara. (Építőipari Kisgépgyártó Vál­lalat, Fém- és Villamosipari Vállalat, GELKA, GE­NERAL Építőipari Kisszövetkezet.) A változás együtt járt azzal a gazdasági és poli­tikai céllá! is, hogy a jó!1 Végzett trtuhkä kapjon nagyobb rangot. A célok elérésében nélkülözheted; lBn volt a szocialista brigádok’ tisztes,' becsületes munkája. Küzdelem az aszállyal A körzet mezőgazdaságának termelése nem volt egyenletes, mégis az emberi, vezetői erőfeszítések révén a tervezettnek megfelelően alakult. A terme­lési érték évi 5—5,5 százalékkal nőtt, ami egybe­esik az 1980-as pártértekezleten meghatározottak­kal. A termelés fejlesztése, a hazai és a külpiaci igé­nyekhez jobban alkalmazkodva, a minőségi szem­lélet előtérbe kerülésével gazdaságossággal, haté­konysággal párosult. A fő feladat a belső tartalé­kok feltárása volt. A búza és kukorica vetésterülete 33 ezer hektár. Megvalósult a BKR-rel együttműködve az intenzív kukoricaitermesztés, 10 tonna fölötti hozamokkal. A Duna menti térség továbbra is a zöldség- és fű­szernövények termelésének központja, bár egyre csökkenő területen. A közismert gazdasági körülmények miatt — mint másutt is — a növekvő hozamok magas költ­séggel párosultak, amit tetézett az aszály. Üzeme­ink a kiesések mérséklésére eredményes árbevétel­növelő és takarékossági1 intézkedéseket tettek.^ Jól gazdálkodtak beruházási lehetőségeinkkel, elsősor­ban a gépesítés és a gabonatárbló-építés került elő­térbe. Sajnos, ennek ellenére a technikai eszközök állaga tovább romlott. A pártvezetés állásfoglalásának megfelelően a termőföld védelme és hasznosítása is a gzdasági célok közé tartozott. Egyebek között megvalósult a Solt-Meleghegy parlagterület szőlőtelepítése. A korábbi pártértekezlet az állattenyésztéssel kapcsolatban a hozamok növelését, a férőhelyek jobb kihasználását jelölte meg fő feladatként, s nem utolsósorban a tömegtakarmányok termeszté­sét. Az eredmények mérsékeltek és differenciáltak. A tehénlétszám előbb csökkent, majd1 néhány szá­zalékkal növekedett. Az összehangolt gazdasági irányi tárnunk^, ered­ménye, hogy kiemelt beruházásként felépült a KA­GE tejüzeme, amely ha még sok belső feszültség­gel is, a környék lakosságának tej- és tejtermékel­látását szolgálja. Rendszeres eszmecsere Az irányító pártszervek és -alapszervezetek dön­téseikkel, a határozatok végrehajtásának ellenőrzé­sével segítették a párt- és állami, társadalmi és gazdasági szervek tevékenységét, azt, hogy azok igazodjanak a változó körülményekhez és megfe­leljenek a térségben megoldandó feladatoknak, a növekvő követelményeknek. Rendszeres eszmecse­re volt és van a lakosság különböző rétegei, cso­portjai között. Mindennek eredménye az a társadalmi összefo­gás, amely megmutatkozik egyebek között a kom­munális fejlesztéseknél, mint például a hajósi gáz- bevezetés, a Homokmégy—öregcsertő—-Drágszél— Szakmár vízmű létrehozása, az apostag i új négytan- termes iskola megépítése. A rendszeres eszmecsere következménye, hogy a térség lakosságának több­sége érti a nehézségeink okát, s aktívan, közös erő­vel részt vállal a feladatok elvégzésében. Miskolczi János a városi pártbizottság első titkára NAGYVÁLLALATOK GAZDÁLKODÁSA Mérlegen a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár A stabilizálódás első évének tartják 1984-et a Kecskeméti Zo­mánc- és Kádgyárban. Ezt tá­masztják alá a gyár saját adatai, s azok a tapasztalatok is, amelye­ket pénzügyi szakemberek szerez­tek vizsgálódásaik alkalmával. Megállapították, hogy a kádgyár pénzgazdálkodása folyamatos volt, növekedett az árbevétele, s az elő­ző évinél jóval kevesebb kölcsön­re volt szüksége. Nem csekélység mindez, ha figyelembe vesszük, hogy romlott az exportlehetőség, és év végére telítődött a hazai piac is. Hogyan történt a fordu­lat, hisz néhány éve még a kád­gyár nehéz helyzetei Sőt* a*i csőd ' veszélye volt a téma? Az előzményekről Záray Géza igazgató elmondta, hogy a tröszt megszűnése, az önállóvá válás olyan pénzügyi kötelezettséget je­lentett, amelyet ez a vállalat mére­teiből, termelési szerkezetéből, az előző időszak árpolitikájából adó­dóan a saját erejéből képtelen lett volna kigazdálkodni. Csak a beruházás terhei 450 millió forin­tot tettek ki, s 1983-toan meg kel­lett volna kezdeni a visszafize­tést. Pénzügyi, gazdasági rendezési eljárást (szanálást) folytattak le, ennek nyomán meghatározták a feladatokat az 1983—1991-es idő­szakra. Központi intézkedésként reális áremelést- hajtottak végre, átütemezték a hiteleket, és segí­tették a bérgazdálkodást (ami annyit jelentett, hogy a veszte­ség ellenére is lehetett emelni kis­mértékben1 a fizetéseket, termé­szetesen annak minden közterihét vállalva). A gyár feladata volt a termelési szerkezet átalakítása, a műszaki korszerűsítés és a keres­kedelempolitika megújítása. E tervek ütemes végrehajtása eredményezte, hogy az 1983-as veszteség után 1984-et már nye­reséggel zárta a vállalat. Ez egy­úttal a nehéz helyzetből yalú,ki­lábalás kezdete fa, mert á nyere­ség elegendő az idei pénzügyi kötelezettségek teljesítésére. A gazdálkodásban bekövetkezett változás egyébként több tényező együttes hatásából adódik össze: lényeges volt a többletgyártás, az áremelés, az új termékek beve­zetése, forgalmazása és a terme­lési költségek csökkentése. Az árbevétel meghatározó ré­sze a belföldi értékesítésből szár­mazott, azaniban év végére telí­tődött a hazai piac, olyannyira, hogy a kereskedelem nem tudta átvenni a megrendelt mennyisé­get. Ennek ellenére erre az esz­tendőre jelenleg 150 ezer fürdő­kád itthoni eladására van szer­ződés. Az export nem volt számottevő 1984-ben. A szocialista országok­ba kevesebb kádat szállítottak, mint egy évvel korábban, azon­ban az idén 50 százalékkal növelik a kivitelt, erre már szerződést fa kötöttek. A tőkés export nagyon visszaesett tavaly, az árbevétel a tervezettnek egyötöde, az előző évinek pedig fele volt. Az okoik között található, hogy a hagyomá­nyos vevőknél — elsősorban a Közel-Keleten — visszaestek az igények, megszigorították az im­portot, s megjelentek ezen a pia­con a versenytársak fa — olcsóbb lemezkáddal. De az értékesítést ebben a térségben fa fokozni akarja a vállalat, ugyanis ismét növekvő igényt tapasztalnak az öntöttvas kádak iránt. Ezt mu­tatja, hogy 1985 első negyedévi szállításra töibb szerződéskötés van folyamatban, és nagyobb té­telről, mint tavaly az egész évi kivitel volt. Nő a kereslet az 1984-ben kiho­zott új termékek: zuhaeyzótálca, ipari mosogató iránt (mindkettő hiánypótló, utóbbi importot fa helyettesít), s ez biztató, hiszen a kádgyárban elsősorban a nagyobb szériás termelés a kifizetődő. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: Az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 ' óráig tart. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától fo­lyamatosain a következő" hétköz­nap reggel 8 óráig. Az ügyelet he­lye felnőttek részére: Kecskemét, Nyíri u. 38. (Űj‘ megyei kórház.) T.: 20-488. Központi tömb. diag­nosztika. Gyermekek részére: Kecskemét, Izsáki út 5. (C pavi­lon, földszinti ambulancia.) T.: 22-822. Városföld, Hetényegyháza, Bal- lószög, Helvécia, Jakabszállás gyermek- és felnőttbetegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épü­letében látják el. Tfazaalpár: dr. Pulius T. (Tisza- alpár, Imre tér 18. T.: 14). Izsák: dr. Tóth M. (Izsák. Kossuth tér 6. T.: 23), Orgovány: dr. Csollák L. (Orgovány, Hajma u. 14. T.: 20), Lászlót alva, Nyárlőrinc: dr. Besz- terczey Gy. (Nyárlőrinc, Dózsa Gy, u. 7. T.: 20), Tiszakécske, köz­ponti orvosi rendelő. Béke u. 132. T.: 41-281), Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: dr. Varga E. (Szabadszállás, Dózsa u. 2. T.: 76), Kunszentmiiklós, Kunadacs, Tass, Kunpeszér: dr. Farkas K. ' (Kunszentmíklós, Kossuth u. 2 a- T.: 155), Kerekegyháza, Fülöphá- za, Kunbaracs: dr. Ben;kő( M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340), Lajosmizse Ladánybene: dr. Tábori B. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19—21. T.: 24). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tant. Helye: Kiskusfélegyháza, Kilián Gy. u: 7. T.: 547. Ellátják a kiskun­félegyházi, gátéri, kunszállási, pálmon ostor i, petőfiszállási és bugaűi betegeket. Ügyeletet tart: dir. Pataki M.—dr. Patkós Z.—dr. Kiss N. A gyermekorvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és va­sárnap 7—19 óráig. Helye és te­lefonija azonos a központi ügye­lettel. KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 265-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási,(kisszállási. har- kaköitönyi, zsanai, kunfehértói és pirtói betegeket. Ügyeletet tart: dr. Sóvágó Zs.—dr. Vezendi B. K fakómmá jsa, Szánk, J ászszent- lászló, Csólyospálos, Kömpöc: dr. Miskéri J. (Kiskunmajsa, Tanács- köztársaság u. 85. T.: 25), János-r halma, Kéleshalom, Borota, Rém, Mélykút: dr. Kovács Zs. (János­halma, Rákóczi u. 7. T.: 88), Tom­pa, Kelebia: dr. Máriássy K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletét: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Du- naszentbenedek, Foktő, Géderlalk, Homokimégy, Miske, Ordas, öreg- csertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ide­je szombaton reggel 7 órától hét­fő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mel­lék. URH-szolba: 219-es mellék. Fájsz, Dúsnak: dr. Juhász D. OFajsz, Szent István u. 30. T.: 19)., Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27), Du- napataj, Harta: dr. Varga Gy. (Hanta, Dózsa Gy. u. 51. T.: 34). Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: dr. Borhy E. (Solt, Vécsey tér 1. T.: 167). Dunavecse, Apostag, Dunaegy­háza: dr. Kollányi M. (Dunave­cse, Lenin u. 1. T.: 31). KISKÖRÖSÖN a Kossuth ut­cai rendelőiben látják el a bete­geket. T.: 12, vagy" 105. Fogásza­ti ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőinté­zetben ellátják a kiskőrösi, akasz­tói. csengődi, tabdi, páhi és kas- kantyúi betegeket. Ügyeletet tart: dr. Tüske L, Kecel, Imrehegy: dr. Dérer Á. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68), Solt- vadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rab J. (Soltvadikert, Tanács u. 11. T.: 21). 'BAJÁN a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában tartják. T.: 11-244. Itt lát­ják el a bajai, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csát- aljai, tsávolyi, áávodi, érsekcsa- nádí, felsőszen tivánó garai, her­cegszántói, nagybaracskai, ne­mesnádudvari, sükösdi, szerem- lei és vaskúti betegeket. Ügyele­tet tart: dr. Ungor I.—dr. Ábra- hám Gy.—dr. Vándor I.—dr. Ger­gely L.—dr. Varga J.—dr. Chap- pon T.—dr. Hómann J.—dr. Csécs K. A BÁCSALMÁSI rendelőinté­zetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csi- kériai, madarasi és katymári la­kosokat látják el. Ügyeletet t^rt: dr. Somos T.—dr. Szabó I. GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórá­tól hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabad­ság tér 1/a.; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák. Dózsa György u. 7.; Já­noshalma. Béke u. 1/a.; Kalocsa. Széchenyi lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.: Kiskunmajsa. Hő­sök tere 3.; Kunszentmíklós. Kálvin tér 7.; Soltvadkert, If­júság u. 2.; Tiszakécske, Békeu. 130.; Solt, Béke tér 6.; Kiskun­halas, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁL- LATKÖRHÁZ: dr. Ve­réb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecske- j mét. Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Baja, Bátm'o- nostor, Szeremle: dr. Steiner R. (Baja. November 7. tér 6.), Ne- méSnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Lakatos J. (Nemesnád­udvar, Petőfi u. 84. T.: 13). Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara. Vörös Hadsereg u. 7 a.), Felsőszen ti ván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván. Petőfi u. 3.). Madaras, Katymár: dr. Mát­rai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod. Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsuzsity J. (Csátalja^ Damja­nich u. 2.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya,. Foktő: dr. Kovácsf'fy Cs.. (Kalocsa;. Széchenyi u. 47.), Tass, Szalksz.cn.tmártoix; dr* Tiringer A­(Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.). Dunavecse, Apostag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/a.), Solt, Dunaegyháza. Üjsolt, Bösztör: dr. Németh I. (Sóit, Lep­ke u. 4.). Harta, Dunatetétlen, Ál­lampuszta: dr. Mészáros J. (Har­ta. Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Or­das. Géderlak, Úszód, Dunaszent- benedek: dr. Südi I. (Úszód, Má­tyás kir. u. 10. T.: 3), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr Ré- pási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.). Miske, Drágszél, f Haj ős. Csá­szártöltés: dr. Kun vári J. (Csá­szártöltés. Tanácsköztársaság u. I. ), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFA- MÍ: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecske­mét Ballószög, Helvécia, Város­föld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862). Jakab­szállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 21), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u, 2/a. T.: 137), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekd'omb 99.). Kerekegyháza. Kunbaracs. La­dánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerek­egyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr* Ispáhovity J. (Kiskőrös* Baj- esy-Zs. u. 84*), Ágasegyháza, Fü- löpháza, Izsák:: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.K Kunszentmíklós, Kunpeszér. Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmíklós, Marx tör 5.), Szabadszállás* FülBpszálIás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K, u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Táz­lár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvad­kert, Kossuth u. 4.), Akasztó, Csengőd, Tabdi. Páhi, Soltszent­imre. Kaskantyú: dr. Farkas F. (Akasztó, Fő u. 72. T.: 9), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.). KISKUNFÉLEGYHÁZI " ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 180), Gátér, Pálmonosto- ra. Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora. Táncsics u. 20. T.: 18), Tfazaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 23), Kiskunmajsa. Köm­pöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk. Ár­pád u. 28. T.: 16). Bugac, Kun­szállás: dr. Szabó G. (Bugac, Fel­sőmonostor 577. T.: 10). KÍSKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kis­kunhalas: dr* Végh E. (Kiskun­halas. Kard u. 20. T.: 11-299), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balp- taszállás, Kunfehértó: dr. ErdcxU J. (Kiskunhalas, Bokányi D. u. 7. T.: 11-077), Jánoshalma: dr. Fü- löp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u. 3. T.: 390), Borota. Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mély­kút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Czinder É, (Tompa, Széchenyi u. 20. T.: 92); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr* Rácz I. (Csikéria« Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza,. Bácsalmás; Mátételke: dr. Har­mat S. (Tataháza. Kossuth 39i* y*: tor*

Next

/
Thumbnails
Contents