Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-04 / 28. szám
IMS. fabraár i • PETŐ fl NfPI • • • fiatotok to idősek a közönség ■óraiban. • A MM lobUinoMl! ac izgfi-moxfó apróságokat Is. Ha valaki repülővel emelkedik azon a januári délutánon Orgovány—Kar gala fölé, meglepődve látja, hogy a tanyákból apró pontocskák mozognak ugyanazon cél felé. Ki egyediül, ki családostól, ki gyalog, ki biciklin. A sejtelmes szürkületben hívó- gptóan világítanak a kargalal iskola hosz- szúkás ablakai. Klubestre gyülekezik a környék lakossága. Még bőven van idő a kezdésig, de üres helyet már alig találni. Az ünneplőbe öltözött felnőttek a kényelmesebb székeken, a gyerekek tornapadokon üldögélnek. Kinn csikorgó hideg van, idebennn a levegőt nemcsak a jól megrakott kályha, hanem a várakozás Izgalma is hevíti. A csendes fészkelódés moraja abban a pillanatban elhalkul, amint elfoglalja helyét a rögtönzött dobogón az Eötvös Loránd Tudomány, egyetem kórusa. Baross Gábor karnagy • A tanyai iskola diákjai virággoi kedveskednek a vendégeknek. közvetlen szavai után oldódik az ünnepélyes feszültség. Bemutatja az együttest és beszél eljövetelük céljáról, majd felcsendülnek Scarlatti to Palestrina fenségesen szárnyaló egytháizi énekel, Bartók és Kodály remekel, s egy távoli földrész dallamaiként néger spirituálék. Közben egy Ifjú verset mond, egy fiatal lány pajzán népdalokat énekel. Van, ami könnyeket csal a szemekbe; van, ami nevetésre inger li a hallgatóságot A jó egyórás műsor citeramuzsikával, • az asszonyt bűvölő doromb hangjaival ér véget Ki mit kapott ezen az estén? A tanyai emberek egy cseppet a legmagasabb kultúrából, odaadó, lelkes ifjú művészek előadásában. Az egyetemisták pedig minden szépre és nemesre nyitott közönséget. • Az időseket nem tartotta otthon sem a kor, sem a távolság. (Tóth Sándor képriportja) • flórád Katalin népdalokat énekel. Dallal, verssel SZÉPEN MAGYARUL — — SZÉPEN EMBERÜL Csak a szó más? — Kova mentek? — A táncsuliba. Fogtam egy ló csajt, csörgttnk egyet Es a beszélgetéstöredék éppen harmincéves: 1994-ben rögzítette agy diákgyerek a pályázatban, melyet a diáknyelv jellemzésére tűztek ki. Kérdésként fűzte hozzá: vajon aki „csörögni" megy a „csajokkal”. csak szóban tesz-e másként mintha táncolni indulna a lányokkal: vagy más a viselkedése tat Akkoriban persze ritka volt még a „csónaci". meg a „tornyos bár?’: és „Szving Tóni" még negatív figura volt a magyar filmművészetben. Azóta „csa]”-ból „Jó bőr” lett, ha nem éppen „jó dög”: ■ már nem Is „csurgliznak”, hanem „ráznak” vele és „leanárolják” utcán, villamoson, nyilvánosan. A kiszélesített koedukáció első nemzedékéből szülógenerádó lett (nem is tudni mindig — főleg hátulról —, hogy a csemetét kísérő farmemadrágos, csapzottan lógó hajzatú felnőtt anyja-e a kicsinek, vagy apja)? ületóleg nem „szülők” lettek — hiszen halad a világ —, hanem „ősök”, s már a „fater” meg a „műtér” is lomtárba került, kiszorította a „családdiri” meg az „öreglány”. Valóban csak a nevek változtak? — Aligha! Amikor a diáknyelvben „oko- sulda" lett a „suli”-ból, a korábbi becéz est egyfajta gúnyolódás váltotta, ha talán szándéktalanul is. S mikor az iskolára (másutt kollégiumra) átkerült a „láger” vagy épp a „börtön” elnevezés, ahol persze a tanár is „smasz- szer”, ez újabb szemléletváltást tükröz és terjeszt. Nomen est omen. A név: előjel: az elnevezés véleménynyilvánítás. Nem is csak az iskola iránt. — Jössz a diszkóba? — hangzik a kérdés. — Á, dajkálom a lerohadt őseimet! — Így a válasz. Ápolni a beteg szülőket: szép dolog. De vajon a közlésnek ez a formája forma-e csupán 1? — És úgy gyászolja-e halálra gázolt apját, mint más, az a gyerek, aki — bármily szomorú hangon is — így mondja el barátjának: „Kinyiffant az öregem, szétmázolta egy piás pilóta”! — Ebben az alvilági eredetű éa félvilági közve- titésd beszédmodorban még ak- kor is ott rejlik a cinizmus éa a kívülmaradáa. ha csak elfedi a mélyebb érzést, nem pedig he* lyettesiti. Forma és tartalom itt semmi* képp sem adekvát: s a form* visszahat a tartalomra, de legalábbis rejti. Tetéződik mindez aztán az idea* tova egén életünket elöntó trá* gAwtAggni Már akaratlanul, már öntudatlanul is: a legszebb. 1«* bensőbb, legmagasztosabb témákhoz is odatolakodva. Bölcsészhall gaték beszélgetnek. Egy-két év múlva tanárok, a még fiatalabbak nevelői. — Hallgattad tegnap a Máté* passiót? — kérdi a fiú. — Öltén volt! — lelkesedik a lény — Be kellett tőle ss.. ni. így. ahogy kipontozom. 0 nem pontozza ki. Cszre sem veszi, hogy mit kent a vajas kenyerére. Beszéltünk, irtunk már sokat erről. Hogy a tizen- és huszonéves fiúk és lányók úgy röppentik ki a szájukon mindezeket, ahogy a hólyagokat fújják és pukkantják a rágógumijukból. Nyilvánosan, reflexként, rossz szándék és jóérzés nélkül. Eszembe jut: egy diáktársamnak ez volt hajdan a szavajárá- sa: „Ugye”. Vessző, pont, kettőspont értékben ezt dobta minden szakasz végére. Így utánoztuk: „Mondtam, ugye, hogy siessünk, ugye, mert elkésünk, ugye!” — Ez az „ugye” ma felszólító mondat: de ugyanúgy ott áll minden szakasz végén, reflexszerűen, ön- tudatlanul — bántóan. Rádiós ismerősöm meséli: kora tizenéves leányka lelkendezik* villamoson hasonló korú társának egy bizonyos Petiről. Hogy n»zai mindenről lehet beszélgetni: matekról, zenéről, könyvekről. igaz: kicsit ferde a feje, meg ripacsos is... — Akkor mit zabálsz rajta? — kérdi a barátnő. — Hát, hogy olyan gyönyört lelke van, ugye! (Az ..ugye” átszámítandó a szakaszzáró felszólító mondatra, mai árfolyamon.) Remélem: imádkozni nem szokott. Mert bizonyára belemondaná a Miatyánkba is! Deme László dálkodás magába foglalja a kér. tészetet. a szőlő- és a gyümölcs', valamint a zöldségtermelést, az öntözést, a speciális homoki állattenyésztést, a talaj tápanyag- utánpótlásának széles körű megszervezését. továbbá a mezőgaz. dasági termelésre alkalmatlan területek erdősítését. A szőlő- és gyümölcstermelés korszerűsítése egyideiűlee négv egymással összefüggő, sót egymástól el sem választható fel* adat megoldását, sürgette: 1. A régi telepítésű szőlők megőrzését. a termőképességük fejlesztését és lehetséges nagyüzemi megszervezését. 2. Ezzel egyidejűleg az új. nagyüzemi rendszerű szőlő- és gyümölcsültetvények telepítését. Ez, egyben a korábbi hagyomá. nyos kétszintes, és köztes szőlő- és gyümölcstermelés megszűnte, tését. illetve szétválasztását is jelenti a gépesíthetőség igényeinek megfelelően. 3. Az új nagyüzemi géni technika beállítását és a korszerű nagyüzemi termelési eljárások kidolgozását és alkalmazását. 4. A szükséges járulékos beruházások megvalósításával a szölő- és a gyümölcsültetvények feldolgozási és tárolási kaOacitásának megoldás áit. Zöldséges, csőkút, tanya A zöldségtermelésnek ugyan, csak nagy hagyományai vannak az egész megyében és különösen a Homokhátságon. A könnyen fel- melegedő homoktalajok, a napsütéses óráik magas száma' és más egyéb kedvező természeti és gazdasági tényezők lehetővé te* szik. hogy az eddiginél nagyobb területen termeljünk különböző zöldségféléket. Az itt élő lakos* ság szakértelmével sokszorosára fokozható a korai szántóföldi pr lm ő rzo 1 dsée - termes z tés is. Ezeknek a terményeknek egy része még a nyári aszály beállta előtt betakarítható. A koraiság céljára szükségesnek tartottuk a nagyüzemi palántanevelés fejlesztését és a fóliás termelés nas' mértékű felkarolását. Az utóbbi termelési módszer akkor még ismeretlen volt. A csókutas öntözéssel. valamint a korábbi módszerek korszerűsítésével, kiterjesztésével lehetőséget láttunk arra. hogy gazdaságosabbá, biztonságosabbá tegyük a zöldség- termelést. Az erdősültség azokban az években alacsony volt. a megyében. bár főleg a Homokhátság talajainak jelentős részét jól csak az erdőgazdálkodással lehet hasz. nosítani. Az új nagyüzemi erdőségek létrehozása lehetővé teszi a különböző talajféleségeknek és talaj vízszintnek megfelelő fa. fajták telepítését, közte a nagyobb fatömeget nyújtó nemes- nvár-faiták ültetését is. A korszerű homoki gazdálkodás kialakításának fontos feladata az állattenyésztés továbbfejlesztése is. A homoki területeken már a korábbi gazdasági fejlődés eredményeként is speciális állattenyésztés alakult ki. Az alacsonyabb szintű takarmánytermesztés azonban problémát okoz. mert nehéz a pillangós takarmányféleségek megtelepítése. A lakosság általában lói felhasználta a tanyai településből adódó lehetőségeket az állattenyésztés, .ben, A tanya melletti másfél, esetenként kétholdas. rendszerint be. kerített gyepes udvart baromfi-, sertés- és szarvasmarha-tartásra hasznosították. A szűkös takarmánytermelés következtében a Homokhátság járásaiban : a kecskeméti, a kiskunfélegyházi, a kiskőrösi. a kiskunhalasi járásokban nagyarányú növend ékállat- nevelés alakult ki. A kiskunfélegyházi és kecskeméti járásokból különösen, sok árusüldőt szállítottak más vidékekre. A kiskunfélegyházi járásnak országosan is kiemelt szerepe van a llbate* nvésztésben és a libamáj-elóállí. tásban. valamint az exportban. A baromfi- és a sertéstartáshoz és-hizlaláshoz szükséges takarmány nagy részét e. vidék lakói mindenkor máshonnan szerezték be. Törpecirok tőzeggel A tapasztalatok előrevetítették azt, hogy alapvető változást hozhat e téren az öntözéses ta~ karménytermesztés, a rét. és legelőgazdálkodás fejlesztése. A Homokhátságon elsősorban a baromfi- és a sertéstenyésztést <tar. tották szükségesnek fejleszteni, de az öntözéses takarmánvterme" léssel a jobb rét- és legelőgazdálkodással lehetségesnek vélték a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését is. Célszerűnek tartották új takarmánynövények, mint például a törpecirok termesztésének bevezetését. A Homokhátsághoz csatlakozó szikes területek rendezésével és a legelőgazdálkodás fejlesztésével lehetőség mutatkozott a juhtenyésztés nagyabb arányú fejlesztésére. A termelés általános fellendítésének komoly gondja volt mindig is a homokterületek hagy szerv esamyag-hSénya. A szerves- trágya- szükséglet jelentős, részét a korábbi években a szomszédos tiszántúli és dunántúli megyék, bői szerezték .be. Ez a lehetőség nagyrészt korlátozódott. mert minden nagyüzem általában saját maga hasznosíthatja az előállított szervestrágyát. A Duna— Tisza közének elsősorban saját magának kell ellátnia a szántóföldi területeit, a szőlő- és gyümölcsültetvényeit a szükséges szerves anyagokkal — váltottuk. Az állandósult szerves anyaghiány megszüntetésére és a szőlők tápanyag.visszajpótlására csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre. Ékre elsőképpen a tőzeg felhasználását vehettük számba, hiszen a megye Kecel és if a jós térségében jelentős tartalékokkal rendelkezett. Dr. Molnár Frigyes (Folytatjuk.) Paul Newman, Pout Newman, a világhírű színész negyedmillió dollárt ajánlott fel nemrég a szárazság és éhínség sújtotta Etiópia és más afrikai országok megsegítésére. Newman két és fél éve élelmiszergyártó vállalatot alapított, amely tavaly Ifi millió dollár tiszta nyereséget hozott, amit adományok formájában elosztogatott. Hogy egy világsztár vállalkozó lesz. ez gyakori a film világában. De hogy szétosztogassa tőkés vállalkozása gyümölcseit? Paul Newman második generációs amerikai szülők gyermekeként 1925. január 26-án született Cle. veland-ben. Apja német zsidó család fia, anyja római katolikus vallásű magyar lány volt. A kisfiú jó anyagi körülmények között nőtt fel. Dühös fiatalokkal, külvárosi figurákkal, magányos lázadókkal — amilyeneket később olyan sikerrel alakított — nemigen találkozott^_Amikor elvégezte a Yale egyetem drámai fakultását, még nem gondolt rá; hogy színész lesz, S bár 12 évesen iskolai előadáson már játszott, mindennél jobban érdekelte a sport. Futballozott, kosarazott, baseballozott. 1943-ban bevonult a haditengerészethez. 1946-ban szerelt le, befejezte tanulmányait. Aztán mégis színpadra lépett? ahogy mondta: mert csak Így tudta felhívni magára a figyelmet. Vidéki színházakban szerepelt, sikerrel. Közben találkozott Jackie Wittel, a társulat szép tagjával, 1949-ben összeházasodtak. Három gyermekük született. Házasságuk hét évig tartott. 1952.ben New Yorkba ment szerencsét próbálni, sikerrel. Televíziózott, megkapta első szerepét a Broadway-n a Piknik című darabban. Volt a színháznál egy fiatal színésznő. Joanne Woodwardnak hívták... Newman érezte, hogy tanulnia kell. Beiratkozott Lee Strasberg és Elia Kazan hires stúdiójába, ahonnan annyi világsztár került ki. 1953-ban Hollywoodba hívták, indulása nem volt valami szerencsés. Az ezüst kehely című gyenge produkcióban debütált. A kritikák előnyös külsejét dicsérték, klasszikus vonásait, „szőke Brandónak” titulálták. Hát igen. A kedvencek, Marlon Brando és James Dean mellett nehéz volt érvényesülni. Az- táfi Newman sorra kapta a siker szer epeket: Valaki ott fenn szeret engem. Macska a forró háztetőn. Egy fiatalember kalandjai. Sztár lett. végre önmaga. A sztárallűröket azonban gyűlölte. Nem keveredett botrányokba, nem engedte szellőztetni a magánéletét. Hollywoodban újra találkozott Joanne Woodward- dal. összeházasodtak, és azóta eszményi házasságban élnek. Három gyermekük született. Newman művészete egyre jobban beérett. Intellektuális „észszinésznek" tartják, aki sok ösztönembert játszott. Bekapcsolódott a humanitárius és haladó megmozdulásokba. 1968-ban a fajüldöző déli államok mozijaiból száműzték a filmjeit. Amikor az észszínész • Rendezőként. 1970.ben húszéves fiát, Scottot Vietnamba akarták küldeni, külföldön rejtette el. Vgyávábbon az évben választották az HJSA legnépszerűbb színészévé. Játszik, rendez. @scar-dijat kapott. Sok filmjét mi to láthatjuk, mint a Wusa, A hallgatag ember, Bilinee és mosoly, vagy a nemrégiben bemutatott A szóm záció áldozata. Paul Newman január 26-án polt 60 éves. Ereje, művészete zenitjén patt. Kívánjuk, hogy ember* ként, művészként érjen el további kimagasló eredményeket, őrizze meg példamutató tulajdonságaid mi pedig láthassuk minél többször fám ben. K M.
