Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

IMS. fabraár i • PETŐ fl NfPI • • • fiatotok to idősek a közönség ■óraiban. • A MM lobUinoMl! ac izgfi-moxfó apróságokat Is. Ha valaki repülővel emelkedik azon a januári délutánon Orgovány—Kar gala fö­lé, meglepődve látja, hogy a tanyákból apró pontocskák mozognak ugyanazon cél felé. Ki egyediül, ki családostól, ki gyalog, ki biciklin. A sejtelmes szürkületben hívó- gptóan világítanak a kargalal iskola hosz- szúkás ablakai. Klubestre gyülekezik a környék lakossága. Még bőven van idő a kezdésig, de üres helyet már alig találni. Az ünneplőbe öl­tözött felnőttek a kényelmesebb székeken, a gyerekek tornapadokon üldögélnek. Kinn csikorgó hideg van, idebennn a levegőt nemcsak a jól megrakott kályha, hanem a várakozás Izgalma is hevíti. A csendes fészkelódés moraja abban a pillanatban elhalkul, amint elfoglalja helyét a rögtön­zött dobogón az Eötvös Loránd Tudomány, egyetem kórusa. Baross Gábor karnagy • A tanyai iskola diákjai virággoi kedveskednek a vendégeknek. közvetlen szavai után oldódik az ünnepé­lyes feszültség. Bemutatja az együttest és beszél eljövetelük céljáról, majd felcsen­dülnek Scarlatti to Palestrina fenségesen szárnyaló egytháizi énekel, Bartók és Ko­dály remekel, s egy távoli földrész dalla­maiként néger spirituálék. Közben egy If­jú verset mond, egy fiatal lány pajzán népdalokat énekel. Van, ami könnyeket csal a szemekbe; van, ami nevetésre in­ger li a hallgatóságot A jó egyórás műsor citeramuzsikával, • az asszonyt bűvölő do­romb hangjaival ér véget Ki mit kapott ezen az estén? A tanyai emberek egy cseppet a legmagasabb kul­túrából, odaadó, lelkes ifjú művészek elő­adásában. Az egyetemisták pedig minden szépre és nemesre nyitott közönséget. • Az időseket nem tartotta otthon sem a kor, sem a távolság. (Tóth Sándor képriportja) • flórád Katalin népdalokat énekel. Dallal, verssel ­SZÉPEN MAGYARUL — — SZÉPEN EMBERÜL Csak a szó más? — Kova mentek? — A táncsuliba. Fogtam egy ló csajt, csörgttnk egyet Es a beszélgetéstöredék éppen harmincéves: 1994-ben rögzítette agy diákgyerek a pályázatban, melyet a diáknyelv jellemzésére tűztek ki. Kérdésként fűzte hozzá: vajon aki „csörögni" megy a „csajok­kal”. csak szóban tesz-e másként mintha táncolni indulna a lá­nyokkal: vagy más a viselkedése tat Akkoriban persze ritka volt még a „csónaci". meg a „tornyos bár?’: és „Szving Tóni" még ne­gatív figura volt a magyar film­művészetben. Azóta „csa]”-ból „Jó bőr” lett, ha nem éppen „jó dög”: ■ már nem Is „csurgliznak”, hanem „ráznak” vele és „leanárolják” utcán, villamoson, nyilvánosan. A kiszélesített koedukáció első nem­zedékéből szülógenerádó lett (nem is tudni mindig — főleg hátulról —, hogy a csemetét kí­sérő farmemadrágos, csapzottan lógó hajzatú felnőtt anyja-e a ki­csinek, vagy apja)? ületóleg nem „szülők” lettek — hiszen halad a világ —, hanem „ősök”, s már a „fater” meg a „műtér” is lomtárba került, ki­szorította a „családdiri” meg az „öreglány”. Valóban csak a nevek változ­tak? — Aligha! Amikor a diáknyelvben „oko- sulda" lett a „suli”-ból, a koráb­bi becéz est egyfajta gúnyolódás váltotta, ha talán szándéktalanul is. S mikor az iskolára (másutt kollégiumra) átkerült a „láger” vagy épp a „börtön” elnevezés, ahol persze a tanár is „smasz- szer”, ez újabb szemléletváltást tükröz és terjeszt. Nomen est omen. A név: elő­jel: az elnevezés véleménynyilvá­nítás. Nem is csak az iskola iránt. — Jössz a diszkóba? — hangzik a kérdés. — Á, dajkálom a lerohadt őseimet! — Így a válasz. Ápolni a beteg szülőket: szép dolog. De vajon a közlésnek ez a formája forma-e csupán 1? — És úgy gyászolja-e halálra gázolt apját, mint más, az a gyerek, aki — bármily szomorú hangon is — így mondja el barátjának: „Ki­nyiffant az öregem, szétmázolta egy piás pilóta”! — Ebben az al­világi eredetű éa félvilági közve- titésd beszédmodorban még ak- kor is ott rejlik a cinizmus éa a kívülmaradáa. ha csak elfedi a mélyebb érzést, nem pedig he* lyettesiti. Forma és tartalom itt semmi* képp sem adekvát: s a form* visszahat a tartalomra, de leg­alábbis rejti. Tetéződik mindez aztán az idea* tova egén életünket elöntó trá* gAwtAggni Már akaratlanul, már öntudatlanul is: a legszebb. 1«* bensőbb, legmagasztosabb témák­hoz is odatolakodva. Bölcsészhall gaték beszélgetnek. Egy-két év múlva tanárok, a még fiatalabbak nevelői. — Hallgattad tegnap a Máté* passiót? — kérdi a fiú. — Öltén volt! — lelkesedik a lény — Be kellett tőle ss.. ni. így. ahogy kipontozom. 0 nem pontozza ki. Cszre sem veszi, hogy mit kent a vajas kenyerére. Beszéltünk, irtunk már sokat erről. Hogy a tizen- és huszonéves fiúk és lányók úgy röppentik ki a szájukon mindezeket, ahogy a hólyagokat fújják és pukkantják a rágógumijukból. Nyilvánosan, reflexként, rossz szándék és jóér­zés nélkül. Eszembe jut: egy diáktársam­nak ez volt hajdan a szavajárá- sa: „Ugye”. Vessző, pont, kettős­pont értékben ezt dobta minden szakasz végére. Így utánoztuk: „Mondtam, ugye, hogy siessünk, ugye, mert elkésünk, ugye!” — Ez az „ugye” ma felszólító mon­dat: de ugyanúgy ott áll minden szakasz végén, reflexszerűen, ön- tudatlanul — bántóan. Rádiós ismerősöm meséli: ko­ra tizenéves leányka lelkendezik* villamoson hasonló korú társá­nak egy bizonyos Petiről. Hogy n»zai mindenről lehet beszélget­ni: matekról, zenéről, könyvek­ről. igaz: kicsit ferde a feje, meg ripacsos is... — Akkor mit zabálsz rajta? — kérdi a barátnő. — Hát, hogy olyan gyönyört lelke van, ugye! (Az ..ugye” át­számítandó a szakaszzáró felszó­lító mondatra, mai árfolyamon.) Remélem: imádkozni nem szo­kott. Mert bizonyára belemon­daná a Miatyánkba is! Deme László dálkodás magába foglalja a kér. tészetet. a szőlő- és a gyümölcs', valamint a zöldségtermelést, az öntözést, a speciális homoki ál­lattenyésztést, a talaj tápanyag- utánpótlásának széles körű meg­szervezését. továbbá a mezőgaz. dasági termelésre alkalmatlan területek erdősítését. A szőlő- és gyümölcstermelés korszerűsítése egyideiűlee négv egymással összefüggő, sót egy­mástól el sem választható fel* adat megoldását, sürgette: 1. A régi telepítésű szőlők meg­őrzését. a termőképességük fej­lesztését és lehetséges nagyüze­mi megszervezését. 2. Ezzel egyidejűleg az új. nagyüzemi rendszerű szőlő- és gyümölcsültetvények telepítését. Ez, egyben a korábbi hagyomá. nyos kétszintes, és köztes szőlő- és gyümölcstermelés megszűnte, tését. illetve szétválasztását is jelenti a gépesíthetőség igényei­nek megfelelően. 3. Az új nagyüzemi géni tech­nika beállítását és a korszerű nagyüzemi termelési eljárások kidolgozását és alkalmazását. 4. A szükséges járulékos beru­házások megvalósításával a szölő- és a gyümölcsültetvények feldol­gozási és tárolási kaOacitásának megoldás áit. Zöldséges, csőkút, tanya A zöldségtermelésnek ugyan, csak nagy hagyományai vannak az egész megyében és különösen a Homokhátságon. A könnyen fel- melegedő homoktalajok, a nap­sütéses óráik magas száma' és más egyéb kedvező természeti és gazdasági tényezők lehetővé te* szik. hogy az eddiginél nagyobb területen termeljünk különböző zöldségféléket. Az itt élő lakos* ság szakértelmével sokszorosá­ra fokozható a korai szántóföldi pr lm ő rzo 1 dsée - termes z tés is. Ezeknek a terményeknek egy ré­sze még a nyári aszály beállta előtt betakarítható. A koraiság céljára szükségesnek tartottuk a nagyüzemi palántanevelés fej­lesztését és a fóliás termelés nas' mértékű felkarolását. Az utób­bi termelési módszer akkor még ismeretlen volt. A csókutas ön­tözéssel. valamint a korábbi mód­szerek korszerűsítésével, kiter­jesztésével lehetőséget láttunk arra. hogy gazdaságosabbá, biz­tonságosabbá tegyük a zöldség- termelést. Az erdősültség azokban az években alacsony volt. a megyé­ben. bár főleg a Homokhátság talajainak jelentős részét jól csak az erdőgazdálkodással lehet hasz. nosítani. Az új nagyüzemi erdő­ségek létrehozása lehetővé teszi a különböző talajféleségeknek és talaj vízszintnek megfelelő fa. fajták telepítését, közte a na­gyobb fatömeget nyújtó nemes- nvár-faiták ültetését is. A korszerű homoki gazdálko­dás kialakításának fontos fel­adata az állattenyésztés tovább­fejlesztése is. A homoki területe­ken már a korábbi gazdasági fej­lődés eredményeként is speciális állattenyésztés alakult ki. Az ala­csonyabb szintű takarmányter­mesztés azonban problémát okoz. mert nehéz a pillangós ta­karmányféleségek megtelepítése. A lakosság általában lói felhasz­nálta a tanyai településből adódó lehetőségeket az állattenyésztés, .ben, A tanya melletti másfél, ese­tenként kétholdas. rendszerint be. kerített gyepes udvart baromfi-, sertés- és szarvasmarha-tartásra hasznosították. A szűkös takar­mánytermelés következtében a Homokhátság járásaiban : a kecs­keméti, a kiskunfélegyházi, a kis­kőrösi. a kiskunhalasi járások­ban nagyarányú növend ékállat- nevelés alakult ki. A kiskunfél­egyházi és kecskeméti járások­ból különösen, sok árusüldőt szál­lítottak más vidékekre. A kiskun­félegyházi járásnak országosan is kiemelt szerepe van a llbate* nvésztésben és a libamáj-elóállí. tásban. valamint az exportban. A baromfi- és a sertéstartáshoz és-hizlaláshoz szükséges takar­mány nagy részét e. vidék lakói mindenkor máshonnan szerez­ték be. Törpecirok tőzeggel A tapasztalatok előrevetítet­ték azt, hogy alapvető változást hozhat e téren az öntözéses ta~ karménytermesztés, a rét. és le­gelőgazdálkodás fejlesztése. A Homokhátságon elsősorban a ba­romfi- és a sertéstenyésztést <tar. tották szükségesnek fejleszteni, de az öntözéses takarmánvterme" léssel a jobb rét- és legelőgazdál­kodással lehetségesnek vélték a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztését is. Célszerűnek tartot­ták új takarmánynövények, mint például a törpecirok termeszté­sének bevezetését. A Homok­hátsághoz csatlakozó szikes te­rületek rendezésével és a legelő­gazdálkodás fejlesztésével le­hetőség mutatkozott a juhtenyész­tés nagyabb arányú fejlesztésére. A termelés általános fellen­dítésének komoly gondja volt mindig is a homokterületek hagy szerv esamyag-hSénya. A szerves- trágya- szükséglet jelentős, részét a korábbi években a szomszédos tiszántúli és dunántúli megyék, bői szerezték .be. Ez a lehetőség nagyrészt korlátozódott. mert minden nagyüzem általában sa­ját maga hasznosíthatja az elő­állított szervestrágyát. A Duna— Tisza közének elsősorban saját magának kell ellátnia a szántó­földi területeit, a szőlő- és gyü­mölcsültetvényeit a szükséges szerves anyagokkal — váltottuk. Az állandósult szerves anyag­hiány megszüntetésére és a sző­lők tápanyag.visszajpótlására csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre. Ékre elsőképpen a tőzeg felhasználását vehettük számba, hiszen a megye Kecel és if a jós térségében jelentős tarta­lékokkal rendelkezett. Dr. Molnár Frigyes (Folytatjuk.) Paul Newman, Pout Newman, a világhírű színész negyedmillió dollárt ajánlott fel nemrég a szárazság és éhínség sújtotta Etiópia és más afrikai országok megsegí­tésére. Newman két és fél éve élelmiszergyártó vál­lalatot alapított, amely tavaly Ifi millió dollár tisz­ta nyereséget hozott, amit adományok formájában elosztogatott. Hogy egy világsztár vállalkozó lesz. ez gyakori a film világában. De hogy szétosztogassa tőkés vál­lalkozása gyümölcseit? Paul Newman második generációs amerikai szü­lők gyermekeként 1925. január 26-án született Cle. veland-ben. Apja német zsidó család fia, anyja ró­mai katolikus vallásű magyar lány volt. A kisfiú jó anyagi körülmények között nőtt fel. Dühös fiata­lokkal, külvárosi figurákkal, magányos lázadókkal — amilyeneket később olyan sikerrel alakított — nemigen találkozott^_Amikor elvégezte a Yale egye­tem drámai fakultását, még nem gondolt rá; hogy színész lesz, S bár 12 évesen iskolai előadáson már játszott, mindennél jobban érdekelte a sport. Fut­ballozott, kosarazott, baseballozott. 1943-ban bevonult a haditengerészethez. 1946-ban szerelt le, befejezte tanulmányait. Aztán mégis szín­padra lépett? ahogy mondta: mert csak Így tudta felhívni magára a figyelmet. Vidéki színházakban szerepelt, sikerrel. Közben találkozott Jackie Wit­tel, a társulat szép tagjával, 1949-ben összeházasod­tak. Három gyermekük született. Házasságuk hét évig tartott. 1952.ben New Yorkba ment szerencsét próbálni, sikerrel. Televíziózott, megkapta első szerepét a Broadway-n a Piknik című darabban. Volt a szín­háznál egy fiatal színésznő. Joanne Woodwardnak hívták... Newman érezte, hogy tanulnia kell. Beiratkozott Lee Strasberg és Elia Kazan hires stúdiójába, ahon­nan annyi világsztár került ki. 1953-ban Hollywoodba hívták, indulása nem volt valami szerencsés. Az ezüst kehely című gyenge produkcióban debütált. A kritikák előnyös külsejét dicsérték, klasszikus vonásait, „szőke Brandónak” titulálták. Hát igen. A kedvencek, Marlon Brando és James Dean mellett nehéz volt érvényesülni. Az- táfi Newman sorra kapta a siker szer epeket: Valaki ott fenn szeret engem. Macska a forró háztetőn. Egy fiatalember kalandjai. Sztár lett. végre önmaga. A sztárallűröket azonban gyűlölte. Nem keveredett botrányokba, nem engedte szellőztetni a magánéle­tét. Hollywoodban újra találkozott Joanne Woodward- dal. összeházasodtak, és azóta eszményi házasság­ban élnek. Három gyermekük született. Newman művészete egyre jobban beérett. Intel­lektuális „észszinésznek" tartják, aki sok ösztön­embert játszott. Bekapcsolódott a humanitárius és haladó megmozdulásokba. 1968-ban a fajüldöző déli államok mozijaiból száműzték a filmjeit. Amikor az észszínész • Rendezőként. 1970.ben húszéves fiát, Scottot Vietnamba akarták küldeni, külföldön rejtette el. Vgyávábbon az évben választották az HJSA legnépszerűbb színészévé. Ját­szik, rendez. @scar-dijat kapott. Sok filmjét mi to láthatjuk, mint a Wusa, A hallgatag ember, Bilinee és mosoly, vagy a nemrégiben bemutatott A szóm záció áldozata. Paul Newman január 26-án polt 60 éves. Ereje, művészete zenitjén patt. Kívánjuk, hogy ember* ként, művészként érjen el további kimagasló ered­ményeket, őrizze meg példamutató tulajdonságaid mi pedig láthassuk minél többször fám ben. K M.

Next

/
Thumbnails
Contents